4.15.3 – A kis és a nagy medence, nemi különbségek – Kleines und großes Becken, Geschlechtsunterschiede
1. A csontos medencét egy képzeletbeli határvonal nagy- és kismedencére osztja. – Das knöcherne Becken wird durch eine gedachte Grenzlinie in das große und das kleine Becken unterteilt.
2. Ezt a folyamatos csontos vonalat a medence határvonalának nevezzük. – Diese durchgehende knöcherne Linie wird als Beckengrenzlinie (Linea terminalis) bezeichnet.
3. A határvonalat a keresztcsonti előfok, a keresztcsont szárnya, az ívelt vonal és a szeméremcsonti fésű alkotja. – Die Grenzlinie wird vom Kreuzbeinvorland (Promontorium), dem Kreuzbeinflügel, der Bogenlinie und dem Schambeinkamm gebildet.
4. A határvonal felett helyezkedik el a nagy medence. – Oberhalb der Beckengrenzlinie liegt das große Becken (Pelvis major).
5. A nagy medencét oldalról főként a két szélesen széttérő csípőlapát határolja. – Das große Becken wird seitlich vor allem durch die beiden breit auseinanderweichenden Darmbeinschaufeln begrenzt.
6. A nagy medence anatómiailag részben a hasüreg alsó szakaszához tartozik. – Anatomisch gehört das große Becken teilweise zum unteren Abschnitt der Bauchhöhle.
7. Fő feladata az alsó hasi szervek alátámasztása és védelme. – Seine Hauptaufgabe besteht in der Unterstützung und dem Schutz der unteren Bauchorgane.
8. A határvonal alatt található a kis medence, amelyet valódi medencének is nevezünk. – Unterhalb der Beckengrenzlinie liegt das kleine Becken (Pelvis minor), das auch als wahres Becken bezeichnet wird.
9. A kismedence csontos falai körülveszik a húgyhólyagot, a végbelet és a belső nemi szervek jelentős részét. – Die knöchernen Wände des kleinen Beckens umgeben die Harnblase, den Mastdarm und einen großen Teil der inneren Geschlechtsorgane.
10. A nagy- és a kismedence közötti nyílás a medencebemenet. – Die Öffnung zwischen dem großen und dem kleinen Becken ist der Beckeneingang (Apertura pelvis superior).
11. A medencebemenetet lényegében a medence határvonala fogja körül. – Der Beckeneingang wird im Wesentlichen von der Beckengrenzlinie umschlossen.
12. A kismedence alsó nyílását medencekimenetnek nevezzük. – Die untere Öffnung des kleinen Beckens wird als Beckenausgang (Apertura pelvis inferior) bezeichnet.
13. A medencekimenetet a farokcsont, az ülőgumók, az alsó szeméremcsonti szárak és a szeméremív határolja. – Der Beckenausgang wird vom Steißbein, den Sitzbeinhöckern, den unteren Schambeinästen und dem Schambogen begrenzt.
14. A medencekimenet hátulsó-oldalsó határához a keresztcsont-gumói szalagok is hozzátartoznak. – Zu den hinteren seitlichen Grenzen des Beckenausgangs gehören außerdem die Kreuzbein-Sitzbeinhöcker-Bänder.
15. A kismedence üregét alul izmokból és kötőszövetből álló medencefenék zárja le. – Die Höhle des kleinen Beckens wird nach unten durch den aus Muskeln und Bindegewebe bestehenden Beckenboden verschlossen.
16. A medencebemenet, a medenceüreg és a medencekimenet síkjai nem párhuzamosak egymással. – Die Ebenen des Beckeneingangs, der Beckenhöhle und des Beckenausgangs verlaufen nicht parallel zueinander.
17. Középpontjaik egy előrefelé homorú, ívelt vonalat, a medencetengelyt alkotják. – Ihre Mittelpunkte bilden eine nach vorne konkav gekrümmte Linie, die Beckenachse (Axis pelvis).
18. A medence görbülete különösen a szülőcsatorna irányának megértésében fontos. – Die Krümmung des Beckens ist besonders für das Verständnis der Richtung des Geburtskanals wichtig.
19. A medence méreteit egyenes, haránt- és ferde átmérőkkel írjuk le. – Die Maße des Beckens werden durch gerade, quere und schräge Durchmesser beschrieben.
20. Az anatómiai konjugáta a keresztcsonti előfok és a szeméremcsonti összeköttetés felső széle közötti távolság. – Die anatomische Konjugata (Conjugata anatomica) ist der Abstand zwischen dem Kreuzbeinvorland und dem Oberrand der Schambeinfuge.
21. A szülészeti konjugáta a keresztcsonti előfok és a szeméremcsonti összeköttetés hátulsó felszínének legközelebbi pontja között mérhető. – Die geburtshilfliche Konjugata (Conjugata obstetrica) verläuft zwischen dem Kreuzbeinvorland und dem nächstgelegenen Punkt der Hinterfläche der Schambeinfuge.
22. Ez a medencebemenet szülészeti szempontból legfontosabb egyenes átmérője. – Sie ist der geburtshilflich wichtigste gerade Durchmesser des Beckeneingangs.
23. Az átlós konjugáta klinikai vizsgálattal megközelítőleg meghatározható. – Die diagonale Konjugata (Conjugata diagonalis) kann bei einer klinischen Untersuchung näherungsweise bestimmt werden.
24. A medence alakjában megfigyelhető nemi különbségek elsősorban a szüléshez való alkalmazkodással függenek össze. – Die Geschlechtsunterschiede der Beckenform hängen vor allem mit der Anpassung an die Geburt zusammen.
25. Ezek a különbségek átlagos jellegzetességek, ezért egyes személyeknél kevésbé kifejezettek lehetnek. – Diese Unterschiede sind durchschnittliche Merkmale und können bei einzelnen Personen weniger deutlich ausgeprägt sein.
26. A női medence általában szélesebb, alacsonyabb és könnyebb felépítésű, mint a férfi medence. – Das weibliche Becken ist im Allgemeinen breiter, niedriger und leichter gebaut als das männliche Becken.
27. A férfi medence többnyire keskenyebb, magasabb és erőteljesebb csontozatú. – Das männliche Becken ist meist schmaler, höher und kräftiger gebaut.
28. A női medencében a csípőlapátok rendszerint erősebben kifelé hajlanak. – Beim weiblichen Becken sind die Darmbeinschaufeln gewöhnlich stärker nach außen ausgestellt.
29. A női medencebemenet többnyire harántovális vagy közel kerek, míg a férfié gyakran szív alakú. – Der weibliche Beckeneingang ist meist queroval oder annähernd rund, während der männliche häufig herzförmig ist.
30. A női kismedence ürege tágabb és inkább hengeres, a férfié keskenyebb és tölcsérszerűbb. – Die Höhle des weiblichen kleinen Beckens ist weiter und eher zylindrisch, die des männlichen enger undő stärker trichterförmig.
31. A női medencekimenet nagyobb, és az ülőgumók távolabb helyezkednek el egymástól. – Der weibliche Beckenausgang ist größer, und die Sitzbeinhöcker liegen weiter voneinander entfernt.
32. A női szeméremív széles és gyakran derékszögű vagy tompább, míg a férfi szeméremív hegyesebb. – Der weibliche Schambogen ist weit und häufig rechtwinklig oder stumpfer, während der männliche Schambogen spitzer ist.
33. A női keresztcsont általában rövidebb, szélesebb és kevésbé görbült, mint a férfi keresztcsont. – Das weibliche Kreuzbein ist gewöhnlich kürzer, breiter und weniger stark gekrümmt als das männliche Kreuzbein.
34. A női medencében a nagy ülőcsonti bevágás szélesebb, az ülőtövisek pedig kevésbé nyúlnak be a medenceüregbe. – Beim weiblichen Becken ist die große Sitzbeinkerbe weiter, und die Sitzbeinstacheln ragen weniger stark in die Beckenhöhle hinein.
35. A medence alakjának és méreteinek ismerete fontos a szülészetben, a képalkotó diagnosztikában, a traumatológiában és a medenceműtétek tervezésében. – Die Kenntnis der Form und der Maße des Beckens ist in der Geburtshilfe, der bildgebenden Diagnostik, der Unfallchirurgie und bei der Planung von Beckenoperationen wichtig.
(aufklappen)magyar
1. A csontos medencét egy képzeletbeli határvonal nagy- és kismedencére osztja.
2. Ezt a folyamatos csontos vonalat a medence határvonalának nevezzük.
3. A határvonalat a keresztcsonti előfok, a keresztcsont szárnya, az ívelt vonal és a szeméremcsonti fésű alkotja.
4. A határvonal felett helyezkedik el a nagy medence.
5. A nagy medencét oldalról főként a két szélesen széttérő csípőlapát határolja.
6. A nagy medence anatómiailag részben a hasüreg alsó szakaszához tartozik.
7. Fő feladata az alsó hasi szervek alátámasztása és védelme.
8. A határvonal alatt található a kis medence, amelyet valódi medencének is nevezünk.
9. A kismedence csontos falai körülveszik a húgyhólyagot, a végbelet és a belső nemi szervek jelentős részét.
10. A nagy- és a kismedence közötti nyílás a medencebemenet.
11. A medencebemenetet lényegében a medence határvonala fogja körül.
12. A kismedence alsó nyílását medencekimenetnek nevezzük.
13. A medencekimenetet a farokcsont, az ülőgumók, az alsó szeméremcsonti szárak és a szeméremív határolja.
14. A medencekimenet hátulsó-oldalsó határához a keresztcsont-gumói szalagok is hozzátartoznak.
15. A kismedence üregét alul izmokból és kötőszövetből álló medencefenék zárja le.
16. A medencebemenet, a medenceüreg és a medencekimenet síkjai nem párhuzamosak egymással.
17. Középpontjaik egy előrefelé homorú, ívelt vonalat, a medencetengelyt alkotják.
18. A medence görbülete különösen a szülőcsatorna irányának megértésében fontos.
19. A medence méreteit egyenes, haránt- és ferde átmérőkkel írjuk le.
20. Az anatómiai konjugáta a keresztcsonti előfok és a szeméremcsonti összeköttetés felső széle közötti távolság.
21. A szülészeti konjugáta a keresztcsonti előfok és a szeméremcsonti összeköttetés hátulsó felszínének legközelebbi pontja között mérhető.
22. Ez a medencebemenet szülészeti szempontból legfontosabb egyenes átmérője.
23. Az átlós konjugáta klinikai vizsgálattal megközelítőleg meghatározható.
24. A medence alakjában megfigyelhető nemi különbségek elsősorban a szüléshez való alkalmazkodással függenek össze.
25. Ezek a különbségek átlagos jellegzetességek, ezért egyes személyeknél kevésbé kifejezettek lehetnek.
26. A női medence általában szélesebb, alacsonyabb és könnyebb felépítésű, mint a férfi medence.
27. A férfi medence többnyire keskenyebb, magasabb és erőteljesebb csontozatú.
28. A női medencében a csípőlapátok rendszerint erősebben kifelé hajlanak.
29. A női medencebemenet többnyire harántovális vagy közel kerek, míg a férfié gyakran szív alakú.
30. A női kismedence ürege tágabb és inkább hengeres, a férfié keskenyebb és tölcsérszerűbb.
31. A női medencekimenet nagyobb, és az ülőgumók távolabb helyezkednek el egymástól.
32. A női szeméremív széles és gyakran derékszögű vagy tompább, míg a férfi szeméremív hegyesebb.
33. A női keresztcsont általában rövidebb, szélesebb és kevésbé görbült, mint a férfi keresztcsont.
34. A női medencében a nagy ülőcsonti bevágás szélesebb, az ülőtövisek pedig kevésbé nyúlnak be a medenceüregbe.
35. A medence alakjának és méreteinek ismerete fontos a szülészetben, a képalkotó diagnosztikában, a traumatológiában és a medenceműtétek tervezésében.
(aufklappen)német
1. Das knöcherne Becken wird durch eine gedachte Grenzlinie in das große und das kleine Becken unterteilt.
2. Diese durchgehende knöcherne Linie wird als Beckengrenzlinie (Linea terminalis) bezeichnet.
3. Die Grenzlinie wird vom Kreuzbeinvorland (Promontorium), dem Kreuzbeinflügel, der Bogenlinie und dem Schambeinkamm gebildet.
4. Oberhalb der Beckengrenzlinie liegt das große Becken (Pelvis major).
5. Das große Becken wird seitlich vor allem durch die beiden breit auseinanderweichenden Darmbeinschaufeln begrenzt.
6. Anatomisch gehört das große Becken teilweise zum unteren Abschnitt der Bauchhöhle.
7. Seine Hauptaufgabe besteht in der Unterstützung und dem Schutz der unteren Bauchorgane.
8. Unterhalb der Beckengrenzlinie liegt das kleine Becken (Pelvis minor), das auch als wahres Becken bezeichnet wird.
9. Die knöchernen Wände des kleinen Beckens umgeben die Harnblase, den Mastdarm und einen großen Teil der inneren Geschlechtsorgane.
10. Die Öffnung zwischen dem großen und dem kleinen Becken ist der Beckeneingang (Apertura pelvis superior).
11. Der Beckeneingang wird im Wesentlichen von der Beckengrenzlinie umschlossen.
12. Die untere Öffnung des kleinen Beckens wird als Beckenausgang (Apertura pelvis inferior) bezeichnet.
13. Der Beckenausgang wird vom Steißbein, den Sitzbeinhöckern, den unteren Schambeinästen und dem Schambogen begrenzt.
14. Zu den hinteren seitlichen Grenzen des Beckenausgangs gehören außerdem die Kreuzbein-Sitzbeinhöcker-Bänder.
15. Die Höhle des kleinen Beckens wird nach unten durch den aus Muskeln und Bindegewebe bestehenden Beckenboden verschlossen.
16. Die Ebenen des Beckeneingangs, der Beckenhöhle und des Beckenausgangs verlaufen nicht parallel zueinander.
17. Ihre Mittelpunkte bilden eine nach vorne konkav gekrümmte Linie, die Beckenachse (Axis pelvis).
18. Die Krümmung des Beckens ist besonders für das Verständnis der Richtung des Geburtskanals wichtig.
19. Die Maße des Beckens werden durch gerade, quere und schräge Durchmesser beschrieben.
20. Die anatomische Konjugata (Conjugata anatomica) ist der Abstand zwischen dem Kreuzbeinvorland und dem Oberrand der Schambeinfuge.
21. Die geburtshilfliche Konjugata (Conjugata obstetrica) verläuft zwischen dem Kreuzbeinvorland und dem nächstgelegenen Punkt der Hinterfläche der Schambeinfuge.
22. Sie ist der geburtshilflich wichtigste gerade Durchmesser des Beckeneingangs.
23. Die diagonale Konjugata (Conjugata diagonalis) kann bei einer klinischen Untersuchung näherungsweise bestimmt werden.
24. Die Geschlechtsunterschiede der Beckenform hängen vor allem mit der Anpassung an die Geburt zusammen.
25. Diese Unterschiede sind durchschnittliche Merkmale und können bei einzelnen Personen weniger deutlich ausgeprägt sein.
26. Das weibliche Becken ist im Allgemeinen breiter, niedriger und leichter gebaut als das männliche Becken.
27. Das männliche Becken ist meist schmaler, höher und kräftiger gebaut.
28. Beim weiblichen Becken sind die Darmbeinschaufeln gewöhnlich stärker nach außen ausgestellt.
29. Der weibliche Beckeneingang ist meist queroval oder annähernd rund, während der männliche häufig herzförmig ist.
30. Die Höhle des weiblichen kleinen Beckens ist weiter und eher zylindrisch, die des männlichen enger undő stärker trichterförmig.
31. Der weibliche Beckenausgang ist größer, und die Sitzbeinhöcker liegen weiter voneinander entfernt.
32. Der weibliche Schambogen ist weit und häufig rechtwinklig oder stumpfer, während der männliche Schambogen spitzer ist.
33. Das weibliche Kreuzbein ist gewöhnlich kürzer, breiter und weniger stark gekrümmt als das männliche Kreuzbein.
34. Beim weiblichen Becken ist die große Sitzbeinkerbe weiter, und die Sitzbeinstacheln ragen weniger stark in die Beckenhöhle hinein.
35. Die Kenntnis der Form und der Maße des Beckens ist in der Geburtshilfe, der bildgebenden Diagnostik, der Unfallchirurgie und bei der Planung von Beckenoperationen wichtig.