2.4.1 – A szabályozási kör elemei – Die Bestandteile des Regelkreises
1. A szabályozási kör lényege, hogy egy élettani folyamatot egy bizonyos értéken tartsunk. – Das Wesen des Regelkreises besteht darin, einen physiologischen Prozess auf einem bestimmten Wert zu halten.
2. A szabályozott jellemző (regulatio) az a biológiai érték, amelynek az életfolyamatok során állandónak kell maradnia. – Die Regelgröße (Regulatio) ist der biologische Wert, der während der Lebensprozesse konstant bleiben soll.
3. Az alapérték (propositum) a szervezet által előre meghatározott célérték, amelyet a rendszer fenntartani igyekszik. – Der Sollwert (Propositum) ist der vom Organismus vorgegebene Zielwert, den das System aufrechterhalten möchte.
4. A pillanatnyi érték vagy tényleges érték a vizsgált paraméter aktuálisan mérhető állapota. – Der Istwert ist der aktuell messbare Zustand des untersuchten Parameters.
5. A szabályozási eltérés a pillanatnyi érték és az alapérték közötti különbséget jelenti. – Die Regelabweichung bezeichnet die Differenz zwischen dem Istwert und dem Sollwert.
6. Az érzékelő vagy mérőtag (receptor) folyamatosan figyeli a szabályozott jellemzőt. – Der Fühler oder das Messglied (Receptor) überwacht kontinuierlich die Regelgröße.
7. A szabályozó vagy összehasonlító egység veti össze az érzékelt jelet a belső alapértékkel. – Der Regler oder das Vergleichsglied vergleicht das empfangene Signal mit dem internen Sollwert.
8. A beavatkozó szerv vagy végrehajtó szerv (effector) az az elem, amely közvetlenül módosítja a folyamatot. – Das Stellglied als ausführendes Organ (Effector) ist das Element, welches den Prozess direkt modifiziert.
9. A szabályozott szakasz az a környezet vagy szervrendszer, ahol a tényleges változás végbemegy. – Die Regelstrecke ist die Umgebung oder das Organsystem, in dem die eigentliche Veränderung stattfindet.
10. A zavaró jellemző minden olyan külső vagy belső behatás, amely kimozdítja a rendszert az egyensúlyából. – Die Störgröße ist jeder äußere oder innere Einfluss, der das System aus seinem Gleichgewicht bringt.
11. A visszacsatolás (retroflexio) zárja be a kört, mivel tájékoztatja a központot a beavatkozás eredményéről. – Die Rückmeldung (Retroflexio) schließt den Kreis, indem sie das Zentrum über das Ergebnis des Eingriffs informiert.
12. Technikai példaként említhetjük a termosztáttal ellátott fűtést, ahol a hőmérséklet a szabályozott jellemző. – Als technisches Beispiel kann die Heizung mit Thermostat genannt werden, bei der die Temperatur die Regelgröße ist.
13. Ennek élettani megfelelője a testhőmérséklet szabályozása, amely hasonló elven működik. – Das physiologische Gegenstück dazu ist die Temperaturregelung, die nach einem ähnlichen Prinzip funktioniert.
14. Ebben a folyamatban minden technikai alkatrésznek megfeleltethető egy biológiai szerv, például a központ a hipotalamusz. – In diesem Prozess kann jedem technischen Bauteil ein biologisches Organ zugeordnet werden, zum Beispiel ist das Zentrum der Hypothalamus.
15. Második fontos példánk a vérnyomás szabályozása, ahol a baroreceptorok érzékelik a fal feszülését. – Unser zweites wichtiges Beispiel ist die Blutdruckregelung, bei der Barorezeptoren die Spannung der Gefäßwand wahrnehmen.
16. Harmadik példaként a vércukorszintet említhetjük, ahol a hasnyálmirigy (pancreas) hormonjai töltik be a szabályozó szerepét. – Als drittes Beispiel können wir den Blutzuckerspiegel nennen, bei dem die Hormone der Bauchspeicheldrüse (Pancreas) die Rolle des Reglers übernehmen.
17. Egy szabályozási kör grafikus ábrázolásakor figyelni kell a nyilak irányára és a folyamatok sorrendjére. – Beim Lesen der grafischen Darstellung eines Regelkreises muss man auf die Pfeilrichtungen und die Reihenfolge der Prozesse achten.
18. A kétnyelvű fogalmi listánk alapkövei a szabályozás, az alapérték és az eltérés kifejezések. – Die Grundsteine unserer zweisprachigen Begriffsliste sind die Ausdrücke Regelung, Sollwert und Abweichung.
(aufklappen)magyar
1. A szabályozási kör lényege, hogy egy élettani folyamatot egy bizonyos értéken tartsunk.
2. A szabályozott jellemző (regulatio) az a biológiai érték, amelynek az életfolyamatok során állandónak kell maradnia.
3. Az alapérték (propositum) a szervezet által előre meghatározott célérték, amelyet a rendszer fenntartani igyekszik.
4. A pillanatnyi érték vagy tényleges érték a vizsgált paraméter aktuálisan mérhető állapota.
5. A szabályozási eltérés a pillanatnyi érték és az alapérték közötti különbséget jelenti.
6. Az érzékelő vagy mérőtag (receptor) folyamatosan figyeli a szabályozott jellemzőt.
7. A szabályozó vagy összehasonlító egység veti össze az érzékelt jelet a belső alapértékkel.
8. A beavatkozó szerv vagy végrehajtó szerv (effector) az az elem, amely közvetlenül módosítja a folyamatot.
9. A szabályozott szakasz az a környezet vagy szervrendszer, ahol a tényleges változás végbemegy.
10. A zavaró jellemző minden olyan külső vagy belső behatás, amely kimozdítja a rendszert az egyensúlyából.
11. A visszacsatolás (retroflexio) zárja be a kört, mivel tájékoztatja a központot a beavatkozás eredményéről.
12. Technikai példaként említhetjük a termosztáttal ellátott fűtést, ahol a hőmérséklet a szabályozott jellemző.
13. Ennek élettani megfelelője a testhőmérséklet szabályozása, amely hasonló elven működik.
14. Ebben a folyamatban minden technikai alkatrésznek megfeleltethető egy biológiai szerv, például a központ a hipotalamusz.
15. Második fontos példánk a vérnyomás szabályozása, ahol a baroreceptorok érzékelik a fal feszülését.
16. Harmadik példaként a vércukorszintet említhetjük, ahol a hasnyálmirigy (pancreas) hormonjai töltik be a szabályozó szerepét.
17. Egy szabályozási kör grafikus ábrázolásakor figyelni kell a nyilak irányára és a folyamatok sorrendjére.
18. A kétnyelvű fogalmi listánk alapkövei a szabályozás, az alapérték és az eltérés kifejezések.
(aufklappen)német
1. Das Wesen des Regelkreises besteht darin, einen physiologischen Prozess auf einem bestimmten Wert zu halten.
2. Die Regelgröße (Regulatio) ist der biologische Wert, der während der Lebensprozesse konstant bleiben soll.
3. Der Sollwert (Propositum) ist der vom Organismus vorgegebene Zielwert, den das System aufrechterhalten möchte.
4. Der Istwert ist der aktuell messbare Zustand des untersuchten Parameters.
5. Die Regelabweichung bezeichnet die Differenz zwischen dem Istwert und dem Sollwert.
6. Der Fühler oder das Messglied (Receptor) überwacht kontinuierlich die Regelgröße.
7. Der Regler oder das Vergleichsglied vergleicht das empfangene Signal mit dem internen Sollwert.
8. Das Stellglied als ausführendes Organ (Effector) ist das Element, welches den Prozess direkt modifiziert.
9. Die Regelstrecke ist die Umgebung oder das Organsystem, in dem die eigentliche Veränderung stattfindet.
10. Die Störgröße ist jeder äußere oder innere Einfluss, der das System aus seinem Gleichgewicht bringt.
11. Die Rückmeldung (Retroflexio) schließt den Kreis, indem sie das Zentrum über das Ergebnis des Eingriffs informiert.
12. Als technisches Beispiel kann die Heizung mit Thermostat genannt werden, bei der die Temperatur die Regelgröße ist.
13. Das physiologische Gegenstück dazu ist die Temperaturregelung, die nach einem ähnlichen Prinzip funktioniert.
14. In diesem Prozess kann jedem technischen Bauteil ein biologisches Organ zugeordnet werden, zum Beispiel ist das Zentrum der Hypothalamus.
15. Unser zweites wichtiges Beispiel ist die Blutdruckregelung, bei der Barorezeptoren die Spannung der Gefäßwand wahrnehmen.
16. Als drittes Beispiel können wir den Blutzuckerspiegel nennen, bei dem die Hormone der Bauchspeicheldrüse (Pancreas) die Rolle des Reglers übernehmen.
17. Beim Lesen der grafischen Darstellung eines Regelkreises muss man auf die Pfeilrichtungen und die Reihenfolge der Prozesse achten.
18. Die Grundsteine unserer zweisprachigen Begriffsliste sind die Ausdrücke Regelung, Sollwert und Abweichung.