1-1-2 Geschichte Ungarns lang

---

1.1.2 – Neolitikus kultúrák: az első földművelők és állattenyésztők – Neolithische Kulturen: Erste Ackerbauern und Viehzüchter

---

1. A középső kőkorszak végével a Kárpát-medencében az egész emberiség történelmének egyik legmélyrehatóbb változása vette kezdetét. – Mit dem Ausklang der Mittelsteinzeit setzte im Karpatenbecken eine der tiefgreifendsten Veränderungen der gesamten Menschheitsgeschichte ein.

2. Az emberek fokozatosan felhagytak a vándorló vadászok és gyűjtögetők régi életmódjával. – Die Menschen gaben nach und nach die alte Lebensweise der umherziehenden Jäger und Sammler auf.

3. Helyüket a szántóföldi gazdálkodás, az állattenyésztés és az állandó településeken való letelepedett élet vette át. – An ihre Stelle traten Ackerbau, Viehzucht und ein sesshaftes Leben in festen Siedlungen.

4. Ezt az új korszakot kőkorszaknak, vagy szaknyelven neolitikumnak nevezik. – Diese neue Epoche heißt Jungsteinzeit oder, mit dem Fachbegriff, Neolithikum.

5. A szó görög eredetű, és szó szerint „új kőkorszakot” jelent. – Das Wort stammt aus dem Griechischen und bedeutet wörtlich neue Steinzeit.

6. A szerszámok ugyan továbbra is túlnyomórészt kőből készültek, de az életmód teljesen megváltozott. – Die Werkzeuge bestanden zwar weiterhin überwiegend aus Stein, doch die Lebensweise hatte sich vollkommen gewandelt.

7. A kutatás a megszerző gazdaságból a termelő gazdaságba való átmenetet neolitikus forradalomnak nevezi. – Den Übergang von der aneignenden zur erzeugenden Wirtschaft nennt die Forschung die neolithische Revolution.

8. A „forradalom” szó itt nem hirtelen felfordulást jelent, hanem több generáción átívelő mélyreható változást. – Das Wort Revolution meint hier keinen plötzlichen Umsturz, sondern einen tiefen Wandel über viele Generationen hinweg.

9. A termelő gazdasági formában az ember maga termeli meg élelmét, ahelyett, hogy csak a természetben keresné azt. – Bei der erzeugenden Wirtschaftsform bringt der Mensch seine Nahrung selbst hervor, statt sie nur in der Natur zu suchen.

10. A szántóföldi gazdálkodást és az állattenyésztést nem a Kárpátok medencéjében találták fel, hanem messze onnan, a Közel-Keleten. – Erfunden wurden Ackerbau und Viehzucht nicht im Karpatenbecken, sondern weit entfernt im Nahen Osten.

11. A „Termékeny Félhold” néven ismert régióban az ember először tette hasznosíthatóvá a növényeket és az állatokat saját szükségletei számára. – In einer Region, die man den Fruchtbaren Halbmond nennt, machte der Mensch erstmals Pflanzen und Tiere für sich nutzbar.

12. Onnan az új életmód évezredek alatt lassan terjedt el Európába. – Von dort breitete sich die neue Lebensweise über Jahrtausende langsam nach Europa aus.

13. Részben vándorló paraszti csoportokkal terjedt, részben pedig átugrott, amikor a helyben élő emberek átvették az új technikákat. – Sie wanderte teils mit ziehenden Bauerngruppen, teils sprang sie über, indem ansässige Menschen die neuen Techniken übernahmen.

14. Ezen terjedés során a Kárpát-medence kulcsszerepet játszott. – Bei dieser Ausbreitung kam dem Karpatenbecken eine Schlüsselrolle zu.

15. Ez képezte azt a kaput, amelyen keresztül a szántóföldi gazdálkodás a Balkánról Közép-Európába terjedt. – Es bildete das Tor, durch das der Ackerbau vom Balkan aus nach Mitteleuropa drängte.

16. Körülbelül az i. e. 6. évezredben érte el a paraszti világ a mai Magyarország területét. – Etwa im sechsten Jahrtausend vor Christus erreichte die bäuerliche Welt das Gebiet des heutigen Ungarn.

17. A Pannon-síkság termékeny talaja és enyhe éghajlata ideális feltételeket biztosított. – Die fruchtbaren Böden und das milde Klima der Pannonischen Tiefebene boten ideale Bedingungen.

18. Különösen a folyóvölgyek voltak a víz és a termékeny talaj miatt kedvelt települési területek. – Vor allem die Flusstäler waren wegen ihres Wassers und ihrer fetten Erde begehrte Siedlungsräume.

19. A szántóföldi gazdálkodás néhány olyan növényre épült, amelyet az ember célzottan termesztett. – Der Ackerbau beruhte auf wenigen Pflanzen, die der Mensch gezielt anbaute.

20. A vadon termő növények és állatok hasznosítását háziasításnak nevezzük. – Die Nutzbarmachung wilder Pflanzen und Tiere bezeichnet man als Domestikation.

21. A legfontosabb szántóföldi növények közé tartoztak a korai gabonafajták, mint például az emmer és az egykaréjú búza. – Zu den wichtigsten Feldfrüchten gehörten frühe Getreidearten wie Emmer und Einkorn.

22. Az emmer és az egykaréjú búza ősi búzafajták, és a mai búza őseinek számítanak. – Emmer und Einkorn sind alte Weizenarten und gelten als Vorfahren des heutigen Weizens.

23. Emellett árpát, valamint hüvelyeseket, például borsót és lencsét is termesztettek. – Daneben baute man Gerste sowie Hülsenfrüchte wie Erbsen und Linsen an.

24. A betakarított gabonát kövek között lisztté őrölték, és egyszerű kenyérré vagy zabkásává dolgozták fel. – Das geerntete Korn wurde zwischen Steinen zu Mehl zerrieben und zu einfachem Brot oder Brei verarbeitet.

25. Az őrléshez használt köveket malomköveknek vagy őrlőkőnek nevezik. – Die Steine, die dem Zermahlen dienten, heißen Mahlsteine oder Reibsteine.

26. Az új gazdaság második pillére az állattenyésztés volt. – Die zweite Säule der neuen Wirtschaft war die Viehzucht.

27. Az első háziállatok a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske voltak. – Die ersten Haustiere waren Rind, Schwein, Schaf und Ziege.

28. A kutya már az őskorban is az emberhez kötődött, mint vadásztárs. – Der Hund war schon in der Altsteinzeit als Jagdgefährte an den Menschen gebunden worden.

29. A haszonállatok húst, tejet, szőrt, gyapjút, csontokat és bőrt szolgáltattak. – Die Nutztiere lieferten Fleisch, Milch, Fell, Wolle, Knochen und Häute.

30. A szarvasmarhákat emellett vontatóállatként is be lehetett fogni, és így megkönnyítették az ember nehéz munkáját. – Rinder ließen sich zudem als Zugtiere einspannen und nahmen dem Menschen schwere Arbeit ab.

31. Az állattenyésztés olyan élelmiszer-készletet biztosított, amely független volt a vadászat sikerétől. – Die Viehhaltung sicherte einen Nahrungsvorrat, der vom Glück der Jagd unabhängig war.

32. A szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés együttesen teremtette meg először a lehetőséget a többlettermelésre. – Ackerbau und Viehzucht zusammen schufen erstmals die Möglichkeit, Überschüsse zu erzeugen.

33. Az ilyen készleteket el lehetett tárolni, és áthidalták a nehéz időszakokat és a rossz termésű éveket. – Solche Vorräte ließen sich speichern und überbrückten schlechte Zeiten und Missernten.

34. A biztosított élelmiszer-ellátásnak köszönhetően a népesség fokozatosan növekedni kezdett. – Die gesicherte Ernährung ließ die Bevölkerung allmählich anwachsen.

35. A szántóföldi gazdálkodás azonban a földhöz kötötte az embereket, hiszen a mezőket meg kellett művelni és le kellett aratni. – Der Ackerbau aber band den Menschen an die Scholle, denn Felder mussten bestellt und abgeerntet werden.

36. Így alakult ki a letelepedettség, azaz a meghatározott lakóhelyhez való szoros kötődés. – So entstand die Sesshaftigkeit, die feste Bindung an einen bestimmten Wohnort.

37. Ebből nőttek ki az első állandó falvak. – Aus ihr wuchsen die ersten dauerhaften Dörfer.

38. A kőkorszak házai többnyire hosszúkás, fából, agyagból és fonott szerkezetből készült épületek voltak. – Die Häuser der Jungsteinzeit waren meist längliche Bauten aus Holz, Lehm und Flechtwerk.

39. Ezt az építési módszert, amelynek során a fa vázszerkezetet agyaggal vakolják be, fonott szerkezetű vagy oszlopos építésnek nevezik. – Diese Bauweise, bei der ein Holzgerüst mit Lehm verputzt wird, nennt man Flechtwerk- oder Pfostenbau.

40. Több ilyen ház alkotott egy falut, amelyben gyakran több család élt együtt. – Mehrere solcher Häuser bildeten ein Dorf, in dem oft mehrere Familien zusammenlebten.

41. Az letelepedéssel az ember természethez fűződő viszonya is megváltozott. – Mit der Sesshaftigkeit veränderte sich auch das Verhältnis des Menschen zur Natur.

42. Az ember aktívan átalakítani kezdte a tájat, kiirtotta az erdőket és mezőket alakított ki. – Er begann, die Landschaft aktiv umzuformen, rodete Wälder und legte Felder an.

43. A kőkorszak egyik sorsdöntő újítása a kerámia gyártása volt. – Eine folgenreiche Neuerung der Jungsteinzeit war die Herstellung von Keramik.

44. A kerámia égetett agyagból készült edényeket jelöl, vagyis fazekakat, tálakat és kancsókat. – Keramik bezeichnet Gefäße aus gebranntem Ton, also Töpfe, Schalen und Krüge.

45. Az agyagból formázott edényeket tűzben égették ki, így azok kemények és tartósak lettek. – Aus Ton geformte Gefäße wurden im Feuer gebrannt und dadurch hart und dauerhaft.

46. Bennük gabonát, vizet és tejet lehetett tárolni, valamint ételeket főzni. – In ihnen ließen sich Getreide, Wasser und Milch aufbewahren und Speisen kochen.

47. A régészet számára éppen a kerámia felbecsülhetetlen értékű. – Für die Archäologie ist gerade die Keramik von unschätzbarem Wert.

48. Az agyagedények könnyen összetörnek, de cserépdarabjaik évezredekig fennmaradnak a talajban. – Tongefäße zerbrechen leicht, doch ihre Scherben überdauern im Boden Jahrtausende.

49. Az edények formája és díszítése régiónként és korszakról korszakra változik. – Form und Verzierung der Gefäße wechseln von Region zu Region und von Epoche zu Epoche.

50. Ezért a kutatás sok régészeti kultúrát egyszerűen a kerámiájuk stílusa alapján nevez el. – Deshalb benennt die Forschung viele archäologische Kulturen schlicht nach der Machart ihrer Keramik.

51. Egy ilyen kultúra nem egy népet jelöl, hanem egy adott térségből és időből származó, egymáshoz hasonló leletek csoportját. – Eine solche Kultur ist dabei kein Volk, sondern eine Gruppe ähnlicher Funde aus einem bestimmten Raum und einer bestimmten Zeit.

52. A Kárpát-medence legrégebbi paraszti kultúrája az úgynevezett Körös-kultúra. – Die älteste bäuerliche Kultur im Karpatenbecken ist die sogenannte Körös-Kultur.

53. Nevét a Kelet-Magyarországon folyó Körös folyóról kapta. – Sie ist nach dem Fluss Körös im Osten Ungarns benannt.

54. A Balkánról vándorolt be, és a kora neolitikumhoz tartozik. – Vom Balkan her eingewandert, gehört sie zum frühen Neolithikum.

55. Lakói kis falvakban éltek a folyóvölgyekben, és szántóföldi gazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkoztak. – Ihre Menschen lebten in kleinen Dörfern in den Flusstälern und betrieben Ackerbau und Viehzucht.

56. Ezt a korai szakaszt a középső neolitikum követte, új jelenségekkel. – Auf diese frühe Phase folgte die mittlere Jungsteinzeit mit neuen Erscheinungen.

57. Ebben az időszakban alakult ki a lineáris sávos kerámia kultúra. – In ihr entstand die Kultur der Linearbandkeramik.

58. Nevét azokról a vonalszerű sávokról kapta, amelyekkel az edényeket díszítették. – Ihr Name rührt von den linienförmigen Bändern her, mit denen die Gefäße verziert wurden.

59. A lineáris sávos kerámia a Kárpát-medencéből kiindulva Közép-Európa nagy részére terjedt el. – Die Linearbandkeramik breitete sich vom Karpatenbecken aus über weite Teile Mitteleuropas aus.

60. Így a paraszti életmód Magyarországról egészen Németországig és Franciaországig eljutott. – So gelangte die bäuerliche Lebensweise von Ungarn aus bis nach Deutschland und Frankreich.

61. Ugyanekkor Magyarország keleti síkságán kialakult az Alföldi lineáris sávos kerámia. – In der östlichen Tiefebene Ungarns entstand zur selben Zeit die Alföld-Linearbandkeramik.

62. Az „Alföld” kifejezés az ország keleti részén fekvő Nagy-Magyar Alföldet jelöli. – Der Begriff Alföld bezeichnet die Große Ungarische Tiefebene im Osten des Landes.

63. A késő neolitumból a Kárpát-medencében a Tisza-kultúra ismert. – Aus der späten Jungsteinzeit ist im Karpatenbecken die Tisza-Kultur bekannt.

64. Nevét a Tisza folyóról kapta, amelynek magyar neve Tisza. – Sie ist nach dem Fluss Theiß benannt, der auf Ungarisch Tisza heißt.

65. Kerámiáik finoman kidolgozottak voltak, és gazdagon borították őket bevésett minták. – Ihre Keramik war fein gearbeitet und reich mit eingeritzten Mustern überzogen.

66. A magyar neolitikum egyik figyelemre méltó jellemzője az úgynevezett tell. – Ein bemerkenswertes Merkmal der ungarischen Jungsteinzeit sind die sogenannten Tells.

67. A tell egy mesterséges települési domb, amely évszázadokon át tartó, ugyanazon a helyen folytatott építkezések eredményeként emelkedett ki. – Ein Tell ist ein künstlicher Siedlungshügel, der durch jahrhundertelanges Bauen am selben Ort emporwuchs.

68. Ha egy vályogház romba dőlt, az újat egyszerűen a réginek romjaira építették. – Verfiel ein Lehmhaus, errichtete man das neue einfach auf den Trümmern des alten.

69. Sok generáción át a talaj így rétegenként emelkedett a magasba, akárcsak egy fa évgyűrűi. – Über viele Generationen wuchs der Boden so Schicht um Schicht in die Höhe, wie die Jahresringe eines Baumes.

70. Az ilyen tell-ek azt mutatják, hogy egyes helyeket nagyon hosszú ideig, megszakítás nélkül laktak. – Solche Tells zeigen, dass manche Orte über sehr lange Zeit ohne Unterbrechung bewohnt waren.

71. Magyarország egyik legismertebb neolitikus lelőhelye Polgár-Csőszhalom. – Eine der bekanntesten neolithischen Fundstellen Ungarns ist der Ort Polgár-Csőszhalom.

72. Ott egy nagy település került napvilágra, központi dombbal és azt körülvevő árkokkal. – Dort kam eine große Siedlung mit einem zentralen Hügel und umgebenden Gräben ans Licht.

73. A kelet-magyarországi Vésztő-Mágor lelőhely is egy jól feltárt tell. – Auch der Fundort Vésztő-Mágor im Osten Ungarns ist ein gut erforschter Tell.

74. Az letelepedéssel és az élelmiszer-többlettel a társadalom is átalakult. – Mit Sesshaftigkeit und Nahrungsüberschüssen wandelte sich auch die Gesellschaft.

75. Mivel már nem mindenki foglalkozott folyamatosan az élelemszerzéssel, egyes tevékenységek önállóvá válhattak. – Da nicht mehr alle Hände ständig der Nahrungsbeschaffung dienten, konnten sich einzelne Tätigkeiten verselbständigen.

76. Megjelentek a kézművesek, akik a kerámiakészítésben, a szerszámkészítésben vagy a textilgyártásban jártak jártasak. – Es entstanden Handwerker, die sich auf Keramik, Werkzeuge oder Textilien verstanden.

77. A munka különböző tevékenységek közötti felosztását munkamegosztásnak nevezzük. – Diese Aufteilung der Arbeit auf verschiedene Tätigkeiten bezeichnet man als Arbeitsteilung.

78. A növényi rostokból és gyapjúból készült textíliák szövésével egy teljesen új kézműves szakma jött létre. – Mit dem Weben von Textilien aus Pflanzenfasern und Wolle entstand ein ganz neues Handwerk.

79. A nagyobb távolságokon át folyó kereskedelem is egyre nagyobb jelentőségre tett szert. – Auch der Handel über größere Entfernungen gewann an Bedeutung.

80. A keresett nyersanyagok, mint például az obszidián nevű vulkáni kő, nagy távolságokon át vándoroltak egyik kézből a másikba. – Begehrte Rohstoffe wie der Vulkanstein Obsidian wanderten über weite Strecken von Hand zu Hand.

81. Az obszidián egy éles szélű vulkáni kőüveg, amelyből kiválóan lehet pengéket készíteni. – Obsidian ist ein scharfkantiges vulkanisches Gesteinsglas, das sich vorzüglich zu Klingen verarbeiten lässt.

82. Észak-Magyarországon természetes obszidián-lelőhelyek voltak, amelyeket a neolitumban kitermeltek. – In Nordungarn lagen natürliche Vorkommen von Obsidian, die in der Jungsteinzeit ausgebeutet wurden.

83. A távoli régiókban talált magyar obszidián-leletek tanúsítják e cserekereskedelem hatókörét. – Funde von ungarischem Obsidian in weit entfernten Regionen verraten die Reichweite dieses Austauschs.

84. Maga a kőmegmunkálás is előrelépést tett. – Auch die Steinbearbeitung selbst machte einen Schritt nach vorn.

85. Az emberek immár csiszolták és polírozták a kőbaltákat, ahelyett, hogy csak durván lecsapkodták volna velük. – Die Menschen schliffen und polierten nun Steinbeile, statt sie nur grob zuzuschlagen.

86. A csiszolt balták ellenállóbbak voltak, és jól alkalmasak voltak fák kivágására és famegmunkálásra. – Geschliffene Beile waren widerstandsfähiger und eigneten sich gut zum Fällen von Bäumen und zur Holzarbeit.

87. Az letelepedéssel végül a vallási elképzelések is megváltoztak. – Mit der Sesshaftigkeit veränderten sich schließlich auch die religiösen Vorstellungen.

88. A neolitumból számos kis, égetett agyagból készült figura ismert. – Aus der Jungsteinzeit sind zahlreiche kleine Figuren aus gebranntem Ton bekannt.

89. Sokuk női alakot ábrázol, és gyakran bálványoknak nevezik őket. – Viele stellen Frauengestalten dar und werden oft als Idole bezeichnet.

90. Egy híres magyar példa az úgynevezett Kökénydombi Vénusz. – Ein berühmtes ungarisches Beispiel ist die sogenannte Venus von Kökénydomb.

91. Az ilyen figurákat a termékenység, a védelem és a kultusz elképzeléseivel hozzák összefüggésbe. – Solche Figuren bringt man mit Vorstellungen von Fruchtbarkeit, Schutz und Kult in Verbindung.

92. Pontos jelentésüket azonban ma már nem lehet biztosan megfejteni. – Ihre genaue Bedeutung aber lässt sich heute nicht mehr mit Sicherheit entschlüsseln.

93. A neolitikum idején a halottakat gyakran a települések területén belül vagy azok szélén temették el. – Die Toten wurden in der Jungsteinzeit oft innerhalb oder am Rand der Siedlungen bestattet.

94. Gyakran edényeket, ékszereket vagy szerszámokat tettek a sírba melléjük. – Häufig gab man ihnen Gefäße, Schmuck oder Werkzeuge mit ins Grab.

95. Az ilyen sírmellékletek a halál utáni életbe vetett hitre utalnak. – Solche Beigaben deuten auf einen Glauben an ein Weiterleben nach dem Tod hin.

96. A neolitikum vége felé kezdtek kialakulni az első különbségek a vagyon és a társadalmi rang tekintetében. – Gegen Ende der Jungsteinzeit zeichneten sich erste Unterschiede im Besitz und im Rang ab.

97. Egyes sírok gazdagabb sírmellékleteket tartalmaznak, mint mások, ami a társadalmi rétegződés első jele. – Manche Gräber enthalten reichere Beigaben als andere, ein erstes Anzeichen gesellschaftlicher Schichtung.

98. Összességében a neolitikum teljesen új életmódot hozott a Kárpát-medencébe. – Insgesamt brachte die Jungsteinzeit eine vollkommen neue Lebensweise ins Karpatenbecken.

99. A szántóföldi gazdálkodás, az állattenyésztés, az letelepedett életmód, a falvak, a kerámia és a kézművesség teljesen felforgatták az emberek életét. – Ackerbau, Viehzucht, Sesshaftigkeit, Dörfer, Keramik und Handwerk stellten das Leben der Menschen vom Kopf auf die Füße.

100. Ezzel megteremtődtek a következő korszak feltételei, amelyben megkezdődött a fémmegmunkálás. – Damit waren die Voraussetzungen für die nächste Epoche geschaffen, in der die Verarbeitung von Metallen begann.

101. A fémmegmunkálás elsajátításával a Kárpát-medence belépett a bronzkorszakba. – Mit dem Erlernen der Metallbearbeitung trat das Karpatenbecken in die Bronzezeit ein.

(aufklappen)magyar

1. A középső kőkorszak végével a Kárpát-medencében az egész emberiség történelmének egyik legmélyrehatóbb változása vette kezdetét.

2. Az emberek fokozatosan felhagytak a vándorló vadászok és gyűjtögetők régi életmódjával.

3. Helyüket a szántóföldi gazdálkodás, az állattenyésztés és az állandó településeken való letelepedett élet vette át.

4. Ezt az új korszakot kőkorszaknak, vagy szaknyelven neolitikumnak nevezik.

5. A szó görög eredetű, és szó szerint „új kőkorszakot” jelent.

6. A szerszámok ugyan továbbra is túlnyomórészt kőből készültek, de az életmód teljesen megváltozott.

7. A kutatás a megszerző gazdaságból a termelő gazdaságba való átmenetet neolitikus forradalomnak nevezi.

8. A „forradalom” szó itt nem hirtelen felfordulást jelent, hanem több generáción átívelő mélyreható változást.

9. A termelő gazdasági formában az ember maga termeli meg élelmét, ahelyett, hogy csak a természetben keresné azt.

10. A szántóföldi gazdálkodást és az állattenyésztést nem a Kárpátok medencéjében találták fel, hanem messze onnan, a Közel-Keleten.

11. A „Termékeny Félhold” néven ismert régióban az ember először tette hasznosíthatóvá a növényeket és az állatokat saját szükségletei számára.

12. Onnan az új életmód évezredek alatt lassan terjedt el Európába.

13. Részben vándorló paraszti csoportokkal terjedt, részben pedig átugrott, amikor a helyben élő emberek átvették az új technikákat.

14. Ezen terjedés során a Kárpát-medence kulcsszerepet játszott.

15. Ez képezte azt a kaput, amelyen keresztül a szántóföldi gazdálkodás a Balkánról Közép-Európába terjedt.

16. Körülbelül az i. e. 6. évezredben érte el a paraszti világ a mai Magyarország területét.

17. A Pannon-síkság termékeny talaja és enyhe éghajlata ideális feltételeket biztosított.

18. Különösen a folyóvölgyek voltak a víz és a termékeny talaj miatt kedvelt települési területek.

19. A szántóföldi gazdálkodás néhány olyan növényre épült, amelyet az ember célzottan termesztett.

20. A vadon termő növények és állatok hasznosítását háziasításnak nevezzük.

21. A legfontosabb szántóföldi növények közé tartoztak a korai gabonafajták, mint például az emmer és az egykaréjú búza.

22. Az emmer és az egykaréjú búza ősi búzafajták, és a mai búza őseinek számítanak.

23. Emellett árpát, valamint hüvelyeseket, például borsót és lencsét is termesztettek.

24. A betakarított gabonát kövek között lisztté őrölték, és egyszerű kenyérré vagy zabkásává dolgozták fel.

25. Az őrléshez használt köveket malomköveknek vagy őrlőkőnek nevezik.

26. Az új gazdaság második pillére az állattenyésztés volt.

27. Az első háziállatok a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske voltak.

28. A kutya már az őskorban is az emberhez kötődött, mint vadásztárs.

29. A haszonállatok húst, tejet, szőrt, gyapjút, csontokat és bőrt szolgáltattak.

30. A szarvasmarhákat emellett vontatóállatként is be lehetett fogni, és így megkönnyítették az ember nehéz munkáját.

31. Az állattenyésztés olyan élelmiszer-készletet biztosított, amely független volt a vadászat sikerétől.

32. A szántóföldi gazdálkodás és az állattenyésztés együttesen teremtette meg először a lehetőséget a többlettermelésre.

33. Az ilyen készleteket el lehetett tárolni, és áthidalták a nehéz időszakokat és a rossz termésű éveket.

34. A biztosított élelmiszer-ellátásnak köszönhetően a népesség fokozatosan növekedni kezdett.

35. A szántóföldi gazdálkodás azonban a földhöz kötötte az embereket, hiszen a mezőket meg kellett művelni és le kellett aratni.

36. Így alakult ki a letelepedettség, azaz a meghatározott lakóhelyhez való szoros kötődés.

37. Ebből nőttek ki az első állandó falvak.

38. A kőkorszak házai többnyire hosszúkás, fából, agyagból és fonott szerkezetből készült épületek voltak.

39. Ezt az építési módszert, amelynek során a fa vázszerkezetet agyaggal vakolják be, fonott szerkezetű vagy oszlopos építésnek nevezik.

40. Több ilyen ház alkotott egy falut, amelyben gyakran több család élt együtt.

41. Az letelepedéssel az ember természethez fűződő viszonya is megváltozott.

42. Az ember aktívan átalakítani kezdte a tájat, kiirtotta az erdőket és mezőket alakított ki.

43. A kőkorszak egyik sorsdöntő újítása a kerámia gyártása volt.

44. A kerámia égetett agyagból készült edényeket jelöl, vagyis fazekakat, tálakat és kancsókat.

45. Az agyagból formázott edényeket tűzben égették ki, így azok kemények és tartósak lettek.

46. Bennük gabonát, vizet és tejet lehetett tárolni, valamint ételeket főzni.

47. A régészet számára éppen a kerámia felbecsülhetetlen értékű.

48. Az agyagedények könnyen összetörnek, de cserépdarabjaik évezredekig fennmaradnak a talajban.

49. Az edények formája és díszítése régiónként és korszakról korszakra változik.

50. Ezért a kutatás sok régészeti kultúrát egyszerűen a kerámiájuk stílusa alapján nevez el.

51. Egy ilyen kultúra nem egy népet jelöl, hanem egy adott térségből és időből származó, egymáshoz hasonló leletek csoportját.

52. A Kárpát-medence legrégebbi paraszti kultúrája az úgynevezett Körös-kultúra.

53. Nevét a Kelet-Magyarországon folyó Körös folyóról kapta.

54. A Balkánról vándorolt be, és a kora neolitikumhoz tartozik.

55. Lakói kis falvakban éltek a folyóvölgyekben, és szántóföldi gazdálkodással és állattenyésztéssel foglalkoztak.

56. Ezt a korai szakaszt a középső neolitikum követte, új jelenségekkel.

57. Ebben az időszakban alakult ki a lineáris sávos kerámia kultúra.

58. Nevét azokról a vonalszerű sávokról kapta, amelyekkel az edényeket díszítették.

59. A lineáris sávos kerámia a Kárpát-medencéből kiindulva Közép-Európa nagy részére terjedt el.

60. Így a paraszti életmód Magyarországról egészen Németországig és Franciaországig eljutott.

61. Ugyanekkor Magyarország keleti síkságán kialakult az Alföldi lineáris sávos kerámia.

62. Az „Alföld” kifejezés az ország keleti részén fekvő Nagy-Magyar Alföldet jelöli.

63. A késő neolitumból a Kárpát-medencében a Tisza-kultúra ismert.

64. Nevét a Tisza folyóról kapta, amelynek magyar neve Tisza.

65. Kerámiáik finoman kidolgozottak voltak, és gazdagon borították őket bevésett minták.

66. A magyar neolitikum egyik figyelemre méltó jellemzője az úgynevezett tell.

67. A tell egy mesterséges települési domb, amely évszázadokon át tartó, ugyanazon a helyen folytatott építkezések eredményeként emelkedett ki.

68. Ha egy vályogház romba dőlt, az újat egyszerűen a réginek romjaira építették.

69. Sok generáción át a talaj így rétegenként emelkedett a magasba, akárcsak egy fa évgyűrűi.

70. Az ilyen tell-ek azt mutatják, hogy egyes helyeket nagyon hosszú ideig, megszakítás nélkül laktak.

71. Magyarország egyik legismertebb neolitikus lelőhelye Polgár-Csőszhalom.

72. Ott egy nagy település került napvilágra, központi dombbal és azt körülvevő árkokkal.

73. A kelet-magyarországi Vésztő-Mágor lelőhely is egy jól feltárt tell.

74. Az letelepedéssel és az élelmiszer-többlettel a társadalom is átalakult.

75. Mivel már nem mindenki foglalkozott folyamatosan az élelemszerzéssel, egyes tevékenységek önállóvá válhattak.

76. Megjelentek a kézművesek, akik a kerámiakészítésben, a szerszámkészítésben vagy a textilgyártásban jártak jártasak.

77. A munka különböző tevékenységek közötti felosztását munkamegosztásnak nevezzük.

78. A növényi rostokból és gyapjúból készült textíliák szövésével egy teljesen új kézműves szakma jött létre.

79. A nagyobb távolságokon át folyó kereskedelem is egyre nagyobb jelentőségre tett szert.

80. A keresett nyersanyagok, mint például az obszidián nevű vulkáni kő, nagy távolságokon át vándoroltak egyik kézből a másikba.

81. Az obszidián egy éles szélű vulkáni kőüveg, amelyből kiválóan lehet pengéket készíteni.

82. Észak-Magyarországon természetes obszidián-lelőhelyek voltak, amelyeket a neolitumban kitermeltek.

83. A távoli régiókban talált magyar obszidián-leletek tanúsítják e cserekereskedelem hatókörét.

84. Maga a kőmegmunkálás is előrelépést tett.

85. Az emberek immár csiszolták és polírozták a kőbaltákat, ahelyett, hogy csak durván lecsapkodták volna velük.

86. A csiszolt balták ellenállóbbak voltak, és jól alkalmasak voltak fák kivágására és famegmunkálásra.

87. Az letelepedéssel végül a vallási elképzelések is megváltoztak.

88. A neolitumból számos kis, égetett agyagból készült figura ismert.

89. Sokuk női alakot ábrázol, és gyakran bálványoknak nevezik őket.

90. Egy híres magyar példa az úgynevezett Kökénydombi Vénusz.

91. Az ilyen figurákat a termékenység, a védelem és a kultusz elképzeléseivel hozzák összefüggésbe.

92. Pontos jelentésüket azonban ma már nem lehet biztosan megfejteni.

93. A neolitikum idején a halottakat gyakran a települések területén belül vagy azok szélén temették el.

94. Gyakran edényeket, ékszereket vagy szerszámokat tettek a sírba melléjük.

95. Az ilyen sírmellékletek a halál utáni életbe vetett hitre utalnak.

96. A neolitikum vége felé kezdtek kialakulni az első különbségek a vagyon és a társadalmi rang tekintetében.

97. Egyes sírok gazdagabb sírmellékleteket tartalmaznak, mint mások, ami a társadalmi rétegződés első jele.

98. Összességében a neolitikum teljesen új életmódot hozott a Kárpát-medencébe.

99. A szántóföldi gazdálkodás, az állattenyésztés, az letelepedett életmód, a falvak, a kerámia és a kézművesség teljesen felforgatták az emberek életét.

100. Ezzel megteremtődtek a következő korszak feltételei, amelyben megkezdődött a fémmegmunkálás.

101. A fémmegmunkálás elsajátításával a Kárpát-medence belépett a bronzkorszakba.

(aufklappen)német

1. Mit dem Ausklang der Mittelsteinzeit setzte im Karpatenbecken eine der tiefgreifendsten Veränderungen der gesamten Menschheitsgeschichte ein.

2. Die Menschen gaben nach und nach die alte Lebensweise der umherziehenden Jäger und Sammler auf.

3. An ihre Stelle traten Ackerbau, Viehzucht und ein sesshaftes Leben in festen Siedlungen.

4. Diese neue Epoche heißt Jungsteinzeit oder, mit dem Fachbegriff, Neolithikum.

5. Das Wort stammt aus dem Griechischen und bedeutet wörtlich neue Steinzeit.

6. Die Werkzeuge bestanden zwar weiterhin überwiegend aus Stein, doch die Lebensweise hatte sich vollkommen gewandelt.

7. Den Übergang von der aneignenden zur erzeugenden Wirtschaft nennt die Forschung die neolithische Revolution.

8. Das Wort Revolution meint hier keinen plötzlichen Umsturz, sondern einen tiefen Wandel über viele Generationen hinweg.

9. Bei der erzeugenden Wirtschaftsform bringt der Mensch seine Nahrung selbst hervor, statt sie nur in der Natur zu suchen.

10. Erfunden wurden Ackerbau und Viehzucht nicht im Karpatenbecken, sondern weit entfernt im Nahen Osten.

11. In einer Region, die man den Fruchtbaren Halbmond nennt, machte der Mensch erstmals Pflanzen und Tiere für sich nutzbar.

12. Von dort breitete sich die neue Lebensweise über Jahrtausende langsam nach Europa aus.

13. Sie wanderte teils mit ziehenden Bauerngruppen, teils sprang sie über, indem ansässige Menschen die neuen Techniken übernahmen.

14. Bei dieser Ausbreitung kam dem Karpatenbecken eine Schlüsselrolle zu.

15. Es bildete das Tor, durch das der Ackerbau vom Balkan aus nach Mitteleuropa drängte.

16. Etwa im sechsten Jahrtausend vor Christus erreichte die bäuerliche Welt das Gebiet des heutigen Ungarn.

17. Die fruchtbaren Böden und das milde Klima der Pannonischen Tiefebene boten ideale Bedingungen.

18. Vor allem die Flusstäler waren wegen ihres Wassers und ihrer fetten Erde begehrte Siedlungsräume.

19. Der Ackerbau beruhte auf wenigen Pflanzen, die der Mensch gezielt anbaute.

20. Die Nutzbarmachung wilder Pflanzen und Tiere bezeichnet man als Domestikation.

21. Zu den wichtigsten Feldfrüchten gehörten frühe Getreidearten wie Emmer und Einkorn.

22. Emmer und Einkorn sind alte Weizenarten und gelten als Vorfahren des heutigen Weizens.

23. Daneben baute man Gerste sowie Hülsenfrüchte wie Erbsen und Linsen an.

24. Das geerntete Korn wurde zwischen Steinen zu Mehl zerrieben und zu einfachem Brot oder Brei verarbeitet.

25. Die Steine, die dem Zermahlen dienten, heißen Mahlsteine oder Reibsteine.

26. Die zweite Säule der neuen Wirtschaft war die Viehzucht.

27. Die ersten Haustiere waren Rind, Schwein, Schaf und Ziege.

28. Der Hund war schon in der Altsteinzeit als Jagdgefährte an den Menschen gebunden worden.

29. Die Nutztiere lieferten Fleisch, Milch, Fell, Wolle, Knochen und Häute.

30. Rinder ließen sich zudem als Zugtiere einspannen und nahmen dem Menschen schwere Arbeit ab.

31. Die Viehhaltung sicherte einen Nahrungsvorrat, der vom Glück der Jagd unabhängig war.

32. Ackerbau und Viehzucht zusammen schufen erstmals die Möglichkeit, Überschüsse zu erzeugen.

33. Solche Vorräte ließen sich speichern und überbrückten schlechte Zeiten und Missernten.

34. Die gesicherte Ernährung ließ die Bevölkerung allmählich anwachsen.

35. Der Ackerbau aber band den Menschen an die Scholle, denn Felder mussten bestellt und abgeerntet werden.

36. So entstand die Sesshaftigkeit, die feste Bindung an einen bestimmten Wohnort.

37. Aus ihr wuchsen die ersten dauerhaften Dörfer.

38. Die Häuser der Jungsteinzeit waren meist längliche Bauten aus Holz, Lehm und Flechtwerk.

39. Diese Bauweise, bei der ein Holzgerüst mit Lehm verputzt wird, nennt man Flechtwerk- oder Pfostenbau.

40. Mehrere solcher Häuser bildeten ein Dorf, in dem oft mehrere Familien zusammenlebten.

41. Mit der Sesshaftigkeit veränderte sich auch das Verhältnis des Menschen zur Natur.

42. Er begann, die Landschaft aktiv umzuformen, rodete Wälder und legte Felder an.

43. Eine folgenreiche Neuerung der Jungsteinzeit war die Herstellung von Keramik.

44. Keramik bezeichnet Gefäße aus gebranntem Ton, also Töpfe, Schalen und Krüge.

45. Aus Ton geformte Gefäße wurden im Feuer gebrannt und dadurch hart und dauerhaft.

46. In ihnen ließen sich Getreide, Wasser und Milch aufbewahren und Speisen kochen.

47. Für die Archäologie ist gerade die Keramik von unschätzbarem Wert.

48. Tongefäße zerbrechen leicht, doch ihre Scherben überdauern im Boden Jahrtausende.

49. Form und Verzierung der Gefäße wechseln von Region zu Region und von Epoche zu Epoche.

50. Deshalb benennt die Forschung viele archäologische Kulturen schlicht nach der Machart ihrer Keramik.

51. Eine solche Kultur ist dabei kein Volk, sondern eine Gruppe ähnlicher Funde aus einem bestimmten Raum und einer bestimmten Zeit.

52. Die älteste bäuerliche Kultur im Karpatenbecken ist die sogenannte Körös-Kultur.

53. Sie ist nach dem Fluss Körös im Osten Ungarns benannt.

54. Vom Balkan her eingewandert, gehört sie zum frühen Neolithikum.

55. Ihre Menschen lebten in kleinen Dörfern in den Flusstälern und betrieben Ackerbau und Viehzucht.

56. Auf diese frühe Phase folgte die mittlere Jungsteinzeit mit neuen Erscheinungen.

57. In ihr entstand die Kultur der Linearbandkeramik.

58. Ihr Name rührt von den linienförmigen Bändern her, mit denen die Gefäße verziert wurden.

59. Die Linearbandkeramik breitete sich vom Karpatenbecken aus über weite Teile Mitteleuropas aus.

60. So gelangte die bäuerliche Lebensweise von Ungarn aus bis nach Deutschland und Frankreich.

61. In der östlichen Tiefebene Ungarns entstand zur selben Zeit die Alföld-Linearbandkeramik.

62. Der Begriff Alföld bezeichnet die Große Ungarische Tiefebene im Osten des Landes.

63. Aus der späten Jungsteinzeit ist im Karpatenbecken die Tisza-Kultur bekannt.

64. Sie ist nach dem Fluss Theiß benannt, der auf Ungarisch Tisza heißt.

65. Ihre Keramik war fein gearbeitet und reich mit eingeritzten Mustern überzogen.

66. Ein bemerkenswertes Merkmal der ungarischen Jungsteinzeit sind die sogenannten Tells.

67. Ein Tell ist ein künstlicher Siedlungshügel, der durch jahrhundertelanges Bauen am selben Ort emporwuchs.

68. Verfiel ein Lehmhaus, errichtete man das neue einfach auf den Trümmern des alten.

69. Über viele Generationen wuchs der Boden so Schicht um Schicht in die Höhe, wie die Jahresringe eines Baumes.

70. Solche Tells zeigen, dass manche Orte über sehr lange Zeit ohne Unterbrechung bewohnt waren.

71. Eine der bekanntesten neolithischen Fundstellen Ungarns ist der Ort Polgár-Csőszhalom.

72. Dort kam eine große Siedlung mit einem zentralen Hügel und umgebenden Gräben ans Licht.

73. Auch der Fundort Vésztő-Mágor im Osten Ungarns ist ein gut erforschter Tell.

74. Mit Sesshaftigkeit und Nahrungsüberschüssen wandelte sich auch die Gesellschaft.

75. Da nicht mehr alle Hände ständig der Nahrungsbeschaffung dienten, konnten sich einzelne Tätigkeiten verselbständigen.

76. Es entstanden Handwerker, die sich auf Keramik, Werkzeuge oder Textilien verstanden.

77. Diese Aufteilung der Arbeit auf verschiedene Tätigkeiten bezeichnet man als Arbeitsteilung.

78. Mit dem Weben von Textilien aus Pflanzenfasern und Wolle entstand ein ganz neues Handwerk.

79. Auch der Handel über größere Entfernungen gewann an Bedeutung.

80. Begehrte Rohstoffe wie der Vulkanstein Obsidian wanderten über weite Strecken von Hand zu Hand.

81. Obsidian ist ein scharfkantiges vulkanisches Gesteinsglas, das sich vorzüglich zu Klingen verarbeiten lässt.

82. In Nordungarn lagen natürliche Vorkommen von Obsidian, die in der Jungsteinzeit ausgebeutet wurden.

83. Funde von ungarischem Obsidian in weit entfernten Regionen verraten die Reichweite dieses Austauschs.

84. Auch die Steinbearbeitung selbst machte einen Schritt nach vorn.

85. Die Menschen schliffen und polierten nun Steinbeile, statt sie nur grob zuzuschlagen.

86. Geschliffene Beile waren widerstandsfähiger und eigneten sich gut zum Fällen von Bäumen und zur Holzarbeit.

87. Mit der Sesshaftigkeit veränderten sich schließlich auch die religiösen Vorstellungen.

88. Aus der Jungsteinzeit sind zahlreiche kleine Figuren aus gebranntem Ton bekannt.

89. Viele stellen Frauengestalten dar und werden oft als Idole bezeichnet.

90. Ein berühmtes ungarisches Beispiel ist die sogenannte Venus von Kökénydomb.

91. Solche Figuren bringt man mit Vorstellungen von Fruchtbarkeit, Schutz und Kult in Verbindung.

92. Ihre genaue Bedeutung aber lässt sich heute nicht mehr mit Sicherheit entschlüsseln.

93. Die Toten wurden in der Jungsteinzeit oft innerhalb oder am Rand der Siedlungen bestattet.

94. Häufig gab man ihnen Gefäße, Schmuck oder Werkzeuge mit ins Grab.

95. Solche Beigaben deuten auf einen Glauben an ein Weiterleben nach dem Tod hin.

96. Gegen Ende der Jungsteinzeit zeichneten sich erste Unterschiede im Besitz und im Rang ab.

97. Manche Gräber enthalten reichere Beigaben als andere, ein erstes Anzeichen gesellschaftlicher Schichtung.

98. Insgesamt brachte die Jungsteinzeit eine vollkommen neue Lebensweise ins Karpatenbecken.

99. Ackerbau, Viehzucht, Sesshaftigkeit, Dörfer, Keramik und Handwerk stellten das Leben der Menschen vom Kopf auf die Füße.

100. Damit waren die Voraussetzungen für die nächste Epoche geschaffen, in der die Verarbeitung von Metallen begann.

101. Mit dem Erlernen der Metallbearbeitung trat das Karpatenbecken in die Bronzezeit ein.