8.6.2 – Az őssejtektől az érett vérsejtekig – Von der Stammzelle zur reifen Blutzelle
1. Valamennyi vérsejt közös kiindulási sejtje a többféle irányba fejlődni képes vérképző őssejt. – Die gemeinsame Ausgangszelle aller Blutzellen ist die multipotente blutbildende Stammzelle.
2. Ezek az őssejtek kis számban találhatók a vörös csontvelőben. – Diese Stammzellen kommen in geringer Zahl im roten Knochenmark vor.
3. Egy részük nyugalmi állapotban marad, és hosszú időn át megőrzi osztódási képességét. – Ein Teil von ihnen bleibt in einem Ruhezustand und bewahrt über lange Zeit seine Teilungsfähigkeit.
4. Az őssejtek önmegújításra képesek, vagyis osztódásuk során újabb őssejtet is létrehozhatnak. – Stammzellen können sich selbst erneuern, das heißt, bei ihrer Teilung kann erneut eine Stammzelle entstehen.
5. Más leánysejtjeik elkötelezett elődsejtekké válnak, amelyek már csak meghatározott sejtvonalak felé fejlődnek. – Andere Tochterzellen werden zu festgelegten Vorläuferzellen, die sich nur noch in bestimmte Zelllinien entwickeln.
6. A vérképző őssejtek fejlődését a csontvelői mikrokörnyezet szabályozza. – Die Entwicklung der blutbildenden Stammzellen wird durch die Mikroumgebung des Knochenmarks gesteuert.
7. A támasztó sejtek, az érsejtek és a környező sejtközötti állomány együtt alkotják az őssejtek fülkéjét. – Stützzellen, Gefäßzellen und die umgebende Interzellularsubstanz bilden gemeinsam die Stammzellnische.
8. A közös őssejtből két nagy fejlődési irány, a mieloid és a limfoid sejtvonal indul ki. – Aus der gemeinsamen Stammzelle gehen zwei große Entwicklungsrichtungen hervor: die myeloische und die lymphatische Zelllinie.
9. A mieloid elődsejtekből vörösvérsejtek, szemcsés fehérvérsejtek, monociták és vérlemezkék fejlődnek. – Aus myeloischen Vorläuferzellen entstehen Erythrozyten, Granulozyten, Monozyten und Blutplättchen.
10. A limfoid elődsejtekből B- és T-nyiroksejtek, valamint természetes ölősejtek származnak. – Aus lymphatischen Vorläuferzellen gehen B- und T-Lymphozyten sowie natürliche Killerzellen hervor.
11. A vörösvérsejtek képződését eritropoézisnek nevezzük. – Die Bildung der roten Blutkörperchen nennt man Erythropoese.
12. Ennek első mikroszkóppal felismerhető alakja a nagy, kerek magvú proeritroblaszt. – Ihre erste mikroskopisch erkennbare Form ist der große Proerythroblast mit rundem Zellkern.
13. A következő fejlődési alakokban a sejt egyre kisebb lesz, miközben többször osztódik. – In den folgenden Entwicklungsstufen wird die Zelle immer kleiner, während sie sich mehrfach teilt.
14. A bazofil eritroblaszt sejtplazmája a sok riboszóma miatt erősen kékesre festődik. – Das Zellplasma des basophilen Erythroblasten färbt sich wegen der zahlreichen Ribosomen stark bläulich.
15. A polikromatikus eritroblasztban már jelentős mennyiségű vörös vérfesték halmozódik fel. – Im polychromatischen Erythroblasten sammelt sich bereits eine erhebliche Menge roten Blutfarbstoffs an.
16. Az ortokromatikus eritroblaszt sejtmagja erősen összetömörödik, majd kilökődik a sejtből. – Der Zellkern des orthochromatischen Erythroblasten verdichtet sich stark und wird anschließend aus der Zelle ausgestoßen.
17. A mag nélküli, még kissé éretlen sejtet retikulocitának nevezzük. – Die kernlose, noch leicht unreife Zelle nennt man Retikulozyt.
18. A retikulocita rövid idő alatt érett vörösvértestté alakul a vérben. – Der Retikulozyt reift innerhalb kurzer Zeit im Blut zum fertigen Erythrozyten heran.
19. Az eritropoézist elsősorban a vesében képződő eritropoetin serkenti. – Die Erythropoese wird vor allem durch das in der Niere gebildete Erythropoetin angeregt.
20. A szemcsés fehérvérsejtek képződését granulopoézisnek nevezzük. – Die Bildung der Granulozyten nennt man Granulopoese.
21. A granulociták fejlődési sora a mieloblaszttal kezdődik. – Die Entwicklungsreihe der Granulozyten beginnt mit dem Myeloblasten.
22. A következő alak, a promielocita, már sok elsődleges szemcsét tartalmaz. – Die nächste Form, der Promyelozyt, enthält bereits zahlreiche primäre Granula.
23. A mielocita szakaszban jelennek meg az egyes granulocitatípusokra jellemző sajátos szemcsék. – Im Stadium des Myelozyten erscheinen die für die einzelnen Granulozytentypen typischen spezifischen Granula.
24. A metamyelocita sejtmagja benyomódik, és a sejt már nem osztódik tovább. – Der Zellkern des Metamyelozyten wird eingekerbt, und die Zelle teilt sich nicht mehr.
25. Ezt követi a pálcikamagvú alak, amelynek magja még nem tagolódott lebenyekre. – Darauf folgt die stabkernige Form, deren Zellkern noch nicht in einzelne Abschnitte gegliedert ist.
26. Az érett neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták magja jellegzetesen tagolt. – Der Zellkern der reifen neutrophilen, eosinophilen und basophilen Granulozyten ist charakteristisch segmentiert.
27. A monociták fejlődése a monoblaszt és a promonocita szakaszán keresztül történik. – Die Entwicklung der Monozyten verläuft über die Stadien des Monoblasten und des Promonozyten.
28. Az érett monocita a vérbe kerül, majd a szövetekben nagy falósejtté alakulhat. – Der reife Monozyt gelangt ins Blut und kann sich im Gewebe zu einer großen Fresszelle entwickeln.
29. A vérlemezkék egy különösen nagy csontvelői sejtből, a megakariocitából származnak. – Die Blutplättchen stammen von einer besonders großen Knochenmarkzelle, dem Megakaryozyten, ab.
30. A megakariocita előalakja a megakarioblaszt, amely ismételt endomitózisokkal, sejtosztódás nélkül többszörös kromoszómakészletet kap. – Die Vorstufe des Megakaryozyten ist der Megakaryoblast, der durch wiederholte Endomitosen ohne Zellteilung einen mehrfachen Chromosomensatz erhält.
31. A megakariocita sejtplazmája hosszú nyúlványokat bocsát a csontvelői szinuszoidok felé. – Das Zellplasma des Megakaryozyten sendet lange Fortsätze zu den Sinusoiden des Knochenmarks.
32. Ezekből a nyúlványokból apró sejtplazma-darabok válnak le, amelyek vérlemezkeként kerülnek a keringésbe. – Von diesen Fortsätzen lösen sich kleine Zellplasmastücke ab, die als Blutplättchen in den Kreislauf gelangen.
33. A nyiroksejtek képződését limfopoézisnek nevezzük. – Die Bildung der Lymphozyten nennt man Lymphopoese.
34. A B-nyiroksejtek emberben a csontvelőben fejlődnek és érnek. – Die B-Lymphozyten entwickeln sich und reifen beim Menschen im Knochenmark.
35. A T-nyiroksejtek előalakjai a csontvelőből a csecsemőmirigybe vándorolnak. – Die Vorstufen der T-Lymphozyten wandern aus dem Knochenmark in den Thymus.
36. Ott további érési és kiválasztási folyamatokon mennek keresztül, mielőtt más nyirokszervekbe jutnak. – Dort durchlaufen sie weitere Reifungs- und Auswahlvorgänge, bevor sie in andere lymphatische Organe gelangen.
37. A természetes ölősejtek szintén a limfoid sejtvonalból származnak, de nem tartoznak sem a B-, sem a T-sejtek közé. – Auch die natürlichen Killerzellen stammen aus der lymphatischen Zelllinie, gehören jedoch weder zu den B- noch zu den T-Zellen.
38. A fejlődő vérsejtek jellegzetes csoportokban helyezkednek el a csontvelő vérképző kötegeiben. – Die heranreifenden Blutzellen liegen in charakteristischen Gruppen in den blutbildenden Zellsträngen des Knochenmarks.
39. Csak a megfelelően érett sejtek jutnak át a csontvelői öblös hajszálerek falán a vérkeringésbe. – Nur ausreichend ausgereifte Zellen gelangen durch die Wand der weiten Knochenmarksinusoide in den Blutkreislauf.
40. A vérképzés így szabályozott osztódások, fokozatos érés és sejtvonalanként eltérő átalakulások sorozata. – Die Blutbildung ist somit eine Folge geregelter Teilungen, schrittweiser Reifung und je nach Zelllinie unterschiedlicher Umbauvorgänge.
(aufklappen)magyar
1. Valamennyi vérsejt közös kiindulási sejtje a többféle irányba fejlődni képes vérképző őssejt.
2. Ezek az őssejtek kis számban találhatók a vörös csontvelőben.
3. Egy részük nyugalmi állapotban marad, és hosszú időn át megőrzi osztódási képességét.
4. Az őssejtek önmegújításra képesek, vagyis osztódásuk során újabb őssejtet is létrehozhatnak.
5. Más leánysejtjeik elkötelezett elődsejtekké válnak, amelyek már csak meghatározott sejtvonalak felé fejlődnek.
6. A vérképző őssejtek fejlődését a csontvelői mikrokörnyezet szabályozza.
7. A támasztó sejtek, az érsejtek és a környező sejtközötti állomány együtt alkotják az őssejtek fülkéjét.
8. A közös őssejtből két nagy fejlődési irány, a mieloid és a limfoid sejtvonal indul ki.
9. A mieloid elődsejtekből vörösvérsejtek, szemcsés fehérvérsejtek, monociták és vérlemezkék fejlődnek.
10. A limfoid elődsejtekből B- és T-nyiroksejtek, valamint természetes ölősejtek származnak.
11. A vörösvérsejtek képződését eritropoézisnek nevezzük.
12. Ennek első mikroszkóppal felismerhető alakja a nagy, kerek magvú proeritroblaszt.
13. A következő fejlődési alakokban a sejt egyre kisebb lesz, miközben többször osztódik.
14. A bazofil eritroblaszt sejtplazmája a sok riboszóma miatt erősen kékesre festődik.
15. A polikromatikus eritroblasztban már jelentős mennyiségű vörös vérfesték halmozódik fel.
16. Az ortokromatikus eritroblaszt sejtmagja erősen összetömörödik, majd kilökődik a sejtből.
17. A mag nélküli, még kissé éretlen sejtet retikulocitának nevezzük.
18. A retikulocita rövid idő alatt érett vörösvértestté alakul a vérben.
19. Az eritropoézist elsősorban a vesében képződő eritropoetin serkenti.
20. A szemcsés fehérvérsejtek képződését granulopoézisnek nevezzük.
21. A granulociták fejlődési sora a mieloblaszttal kezdődik.
22. A következő alak, a promielocita, már sok elsődleges szemcsét tartalmaz.
23. A mielocita szakaszban jelennek meg az egyes granulocitatípusokra jellemző sajátos szemcsék.
24. A metamyelocita sejtmagja benyomódik, és a sejt már nem osztódik tovább.
25. Ezt követi a pálcikamagvú alak, amelynek magja még nem tagolódott lebenyekre.
26. Az érett neutrofil, eozinofil és bazofil granulociták magja jellegzetesen tagolt.
27. A monociták fejlődése a monoblaszt és a promonocita szakaszán keresztül történik.
28. Az érett monocita a vérbe kerül, majd a szövetekben nagy falósejtté alakulhat.
29. A vérlemezkék egy különösen nagy csontvelői sejtből, a megakariocitából származnak.
30. A megakariocita előalakja a megakarioblaszt, amely ismételt endomitózisokkal, sejtosztódás nélkül többszörös kromoszómakészletet kap.
31. A megakariocita sejtplazmája hosszú nyúlványokat bocsát a csontvelői szinuszoidok felé.
32. Ezekből a nyúlványokból apró sejtplazma-darabok válnak le, amelyek vérlemezkeként kerülnek a keringésbe.
33. A nyiroksejtek képződését limfopoézisnek nevezzük.
34. A B-nyiroksejtek emberben a csontvelőben fejlődnek és érnek.
35. A T-nyiroksejtek előalakjai a csontvelőből a csecsemőmirigybe vándorolnak.
36. Ott további érési és kiválasztási folyamatokon mennek keresztül, mielőtt más nyirokszervekbe jutnak.
37. A természetes ölősejtek szintén a limfoid sejtvonalból származnak, de nem tartoznak sem a B-, sem a T-sejtek közé.
38. A fejlődő vérsejtek jellegzetes csoportokban helyezkednek el a csontvelő vérképző kötegeiben.
39. Csak a megfelelően érett sejtek jutnak át a csontvelői öblös hajszálerek falán a vérkeringésbe.
40. A vérképzés így szabályozott osztódások, fokozatos érés és sejtvonalanként eltérő átalakulások sorozata.
(aufklappen)német
1. Die gemeinsame Ausgangszelle aller Blutzellen ist die multipotente blutbildende Stammzelle.
2. Diese Stammzellen kommen in geringer Zahl im roten Knochenmark vor.
3. Ein Teil von ihnen bleibt in einem Ruhezustand und bewahrt über lange Zeit seine Teilungsfähigkeit.
4. Stammzellen können sich selbst erneuern, das heißt, bei ihrer Teilung kann erneut eine Stammzelle entstehen.
5. Andere Tochterzellen werden zu festgelegten Vorläuferzellen, die sich nur noch in bestimmte Zelllinien entwickeln.
6. Die Entwicklung der blutbildenden Stammzellen wird durch die Mikroumgebung des Knochenmarks gesteuert.
7. Stützzellen, Gefäßzellen und die umgebende Interzellularsubstanz bilden gemeinsam die Stammzellnische.
8. Aus der gemeinsamen Stammzelle gehen zwei große Entwicklungsrichtungen hervor: die myeloische und die lymphatische Zelllinie.
9. Aus myeloischen Vorläuferzellen entstehen Erythrozyten, Granulozyten, Monozyten und Blutplättchen.
10. Aus lymphatischen Vorläuferzellen gehen B- und T-Lymphozyten sowie natürliche Killerzellen hervor.
11. Die Bildung der roten Blutkörperchen nennt man Erythropoese.
12. Ihre erste mikroskopisch erkennbare Form ist der große Proerythroblast mit rundem Zellkern.
13. In den folgenden Entwicklungsstufen wird die Zelle immer kleiner, während sie sich mehrfach teilt.
14. Das Zellplasma des basophilen Erythroblasten färbt sich wegen der zahlreichen Ribosomen stark bläulich.
15. Im polychromatischen Erythroblasten sammelt sich bereits eine erhebliche Menge roten Blutfarbstoffs an.
16. Der Zellkern des orthochromatischen Erythroblasten verdichtet sich stark und wird anschließend aus der Zelle ausgestoßen.
17. Die kernlose, noch leicht unreife Zelle nennt man Retikulozyt.
18. Der Retikulozyt reift innerhalb kurzer Zeit im Blut zum fertigen Erythrozyten heran.
19. Die Erythropoese wird vor allem durch das in der Niere gebildete Erythropoetin angeregt.
20. Die Bildung der Granulozyten nennt man Granulopoese.
21. Die Entwicklungsreihe der Granulozyten beginnt mit dem Myeloblasten.
22. Die nächste Form, der Promyelozyt, enthält bereits zahlreiche primäre Granula.
23. Im Stadium des Myelozyten erscheinen die für die einzelnen Granulozytentypen typischen spezifischen Granula.
24. Der Zellkern des Metamyelozyten wird eingekerbt, und die Zelle teilt sich nicht mehr.
25. Darauf folgt die stabkernige Form, deren Zellkern noch nicht in einzelne Abschnitte gegliedert ist.
26. Der Zellkern der reifen neutrophilen, eosinophilen und basophilen Granulozyten ist charakteristisch segmentiert.
27. Die Entwicklung der Monozyten verläuft über die Stadien des Monoblasten und des Promonozyten.
28. Der reife Monozyt gelangt ins Blut und kann sich im Gewebe zu einer großen Fresszelle entwickeln.
29. Die Blutplättchen stammen von einer besonders großen Knochenmarkzelle, dem Megakaryozyten, ab.
30. Die Vorstufe des Megakaryozyten ist der Megakaryoblast, der durch wiederholte Endomitosen ohne Zellteilung einen mehrfachen Chromosomensatz erhält.
31. Das Zellplasma des Megakaryozyten sendet lange Fortsätze zu den Sinusoiden des Knochenmarks.
32. Von diesen Fortsätzen lösen sich kleine Zellplasmastücke ab, die als Blutplättchen in den Kreislauf gelangen.
33. Die Bildung der Lymphozyten nennt man Lymphopoese.
34. Die B-Lymphozyten entwickeln sich und reifen beim Menschen im Knochenmark.
35. Die Vorstufen der T-Lymphozyten wandern aus dem Knochenmark in den Thymus.
36. Dort durchlaufen sie weitere Reifungs- und Auswahlvorgänge, bevor sie in andere lymphatische Organe gelangen.
37. Auch die natürlichen Killerzellen stammen aus der lymphatischen Zelllinie, gehören jedoch weder zu den B- noch zu den T-Zellen.
38. Die heranreifenden Blutzellen liegen in charakteristischen Gruppen in den blutbildenden Zellsträngen des Knochenmarks.
39. Nur ausreichend ausgereifte Zellen gelangen durch die Wand der weiten Knochenmarksinusoide in den Blutkreislauf.
40. Die Blutbildung ist somit eine Folge geregelter Teilungen, schrittweiser Reifung und je nach Zelllinie unterschiedlicher Umbauvorgänge.