12.10.4 – A méhnyak és a méhszáj – Gebärmutterhals und Muttermund
1. A méh alsó, keskenyebb harmadát alkotó méhnyak hengeres szervrész, amely a méhtest üregét a hüvellyel köti össze. – Der Gebärmutterhals bildet das untere, schmalere Drittel der Gebärmutter und verbindet als annähernd zylindrischer Organabschnitt die Gebärmutterhöhle mit der Scheide.
2. Hossztengelye rendszerint lefelé és hátrafelé irányul, miközben a méhtesttel, valamint a hüvellyel a méh helyzetétől függő szöget zár be. – Seine Längsachse ist gewöhnlich nach unten und hinten gerichtet und bildet sowohl mit dem Gebärmutterkörper als auch mit der Scheide einen von der Uteruslage abhängigen Winkel.
3. A hüvelyhez való viszonya alapján a méhnyakon hüvely feletti és hüvelyi részt különítünk el, amelyek külső megjelenése és környezete eltérő. – Nach seiner Beziehung zur Scheide wird der Gebärmutterhals in einen supravaginalen und einen vaginalen Abschnitt gegliedert, die sich in äußerer Gestalt und Umgebung unterscheiden.
4. Felfelé a hüvely feletti rész csatlakozik a méh szűkületéhez, miközben oldalról a méhnyakat körülvevő kötőszövetbe ágyazódik. – Nach oben schließt sich der supravaginale Abschnitt an die Gebärmutterenge an, während er seitlich in das den Gebärmutterhals umgebende Bindegewebe eingebettet ist.
5. Lefelé a méhnyak hüvelyi része benyúlik a hüvely felső végébe, amely körülötte elülső, oldalsó és mélyebb hátulsó hüvelyboltozatot képez. – Nach unten ragt der vaginale Abschnitt des Gebärmutterhalses in das obere Scheidenende hinein, das um ihn ein vorderes, seitliches und tieferes hinteres Scheidengewölbe bildet.
6. A hüvely felől vizsgálható felszín, az úgynevezett külső méhnyakfelszín, közvetlenül körülveszi a méh üregének alsó nyílását. – Die von der Scheide aus untersuchbare Oberfläche, die sogenannte äußere Zervixfläche, umgibt unmittelbar die untere Öffnung der Gebärmutterhöhle.
7. Belsejében orsó alakú méhnyakcsatorna húzódik, amely a méhüregtől a hüvelyig vezet, és mindkét végén kifejezetten beszűkül. – In seinem Inneren verläuft der spindelförmige Gebärmutterhalskanal, der von der Gebärmutterhöhle zur Scheide führt und sich an beiden Enden deutlich verengt.
8. Felül a belső méhszáj jelöli a méhüreg és a méhnyakcsatorna közötti átmenetet, amely egyben a csatorna felső, szűk nyílását képezi. – Oben kennzeichnet der innere Muttermund den Übergang zwischen Gebärmutterhöhle und Gebärmutterhalskanal und bildet zugleich dessen enge obere Öffnung.
9. Alul a külső méhszáj nyílik a hüvelybe, amelyet egy elülső és egy hátulsó ajak határol. – Unten mündet der äußere Muttermund in die Scheide und wird von einer vorderen sowie einer hinteren Muttermundlippe begrenzt.
10. Szülés előtt a külső méhszáj többnyire kerek vagy ovális, hüvelyi szülést követően azonban rendszerint haránt irányú réssé alakul. – Vor einer Geburt ist der äußere Muttermund meist rund oder oval, nach einer vaginalen Entbindung nimmt er dagegen gewöhnlich die Form eines queren Spaltes an.
11. A csatorna nyálkahártyáját elülső és hátulsó hosszanti kiemelkedések, valamint ezekből oldalra ágazó, tenyérlevélhez hasonló redők tagolják. – Die Schleimhaut des Kanals wird durch vordere und hintere Längsleisten sowie durch seitlich abzweigende, palmblattähnliche Falten gegliedert.
12. Egymásba illeszkedve ezek a redők érintkezésben tartják a nyálkahártyafelszíneket, ugyanakkor lehetővé teszik a váladék és más anyagok irányított áthaladását. – Ineinandergreifend halten diese Falten die Schleimhautflächen in Kontakt, ermöglichen jedoch zugleich den gerichteten Durchtritt von Sekret und anderen Stoffen.
13. A méhnyakcsatorna felszínét egyrétegű, magas hengerhám borítja, amelynek sejtjei jelentős mennyiségű nyákos váladékot termelnek. – Die Oberfläche des Gebärmutterhalskanals wird von einem einschichtigen hohen Zylinderepithel bedeckt, dessen Zellen beträchtliche Mengen schleimigen Sekrets bilden.
14. A hámból számos elágazó méhnyakmirigy mélyed a kötőszövetes állományba, ahol szabálytalanul elhelyezkedő mirigyjáratokat alkot. – Vom Epithel senken sich zahlreiche verzweigte Zervixdrüsen in das bindegewebige Stroma ein, in dem sie unregelmäßig angeordnete Drüsengänge bilden.
15. E mirigyek váladéka kitölti a csatornát, és tulajdonságai a petefészekhormonok hatására a ciklus során jelentősen megváltoznak. – Das Sekret dieser Drüsen füllt den Kanal aus und verändert seine Eigenschaften während des Zyklus unter dem Einfluss der Eierstockhormone erheblich.
16. Az ösztrogénhatás erősödésekor, különösen a tüszőrepedés körüli napokban, a nyák hígabbá és vízdúsabbá válik, így megkönnyíti a hímivarsejtek feljutását. – Bei zunehmender Östrogenwirkung, besonders an den Tagen um den Eisprung, wird der Schleim dünnflüssiger und wasserreicher, wodurch der Aufstieg der Samenzellen erleichtert wird.
17. A ciklus második felében uralkodó progeszteron hatására sűrű, viszkózus váladék képződik, amely hatékonyabban gátolja a mikroorganizmusok felszállását. – Unter dem in der zweiten Zyklushälfte vorherrschenden Progesteroneinfluss entsteht ein zähes, visköses Sekret, das den Aufstieg von Mikroorganismen wirksamer hemmt.
18. Várandósság idején a tartósan sűrű méhnyaknyák tömör nyákdugót képez, amely mechanikai és kémiai gátként védi a méh üregét. – Während der Schwangerschaft bildet der dauerhaft zähe Zervixschleim einen festen Schleimpfropf, der die Gebärmutterhöhle als mechanische und chemische Barriere schützt.
19. Ezzel szemben a hüvelybe benyúló méhnyakrész felszínét többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi, amely közvetlenül folytatódik a hüvelyhámba. – Die in die Scheide vorspringende Zervixoberfläche ist dagegen von mehrschichtigem unverhorntem Plattenepithel bedeckt, das unmittelbar in das Scheidenepithel übergeht.
20. A két hámtípus találkozási helye, az átmeneti zóna, életkortól, hormonális állapottól és korábbi terhességektől függően változtatja pontos helyzetét. – Die Kontaktstelle beider Epitheltypen, die Übergangszone, verändert ihre genaue Lage in Abhängigkeit von Alter, hormonellem Zustand und vorausgegangenen Schwangerschaften.
21. Mivel ezen a területen gyakoriak az átalakuló hámsejtek, az átmeneti zóna különös jelentőséggel bír a méhnyak sejtkenetes vizsgálatában. – Da in diesem Bereich zahlreiche sich umbildende Epithelzellen vorkommen, besitzt die Übergangszone besondere Bedeutung für die zytologische Untersuchung des Gebärmutterhalses.
22. A méhtest nyálkahártyájával ellentétben a méhnyak nyálkahártyája nem lökődik le ciklikusan, hámjának és mirigyeinek működése azonban hormonálisan változik. – Im Gegensatz zur Schleimhaut des Gebärmutterkörpers wird die Zervixschleimhaut nicht zyklisch abgestoßen, doch die Tätigkeit ihres Epithels und ihrer Drüsen verändert sich hormonabhängig.
23. A méhnyak falának állományát elsősorban tömött, kollagénrostokban gazdag kötőszövet alkotja, amelyhez rugalmas rostok és viszonylag kevés simaizomsejt társul. – Das Gewebe der Gebärmutterhalswand besteht überwiegend aus dichtem, kollagenfaserreichem Bindegewebe, dem elastische Fasern und vergleichsweise wenige glatte Muskelzellen beigemischt sind.
24. Ennek az anyagi felépítésnek köszönhetően a méhnyak nyugalmi állapotban szilárd támaszt nyújt, a terhesség végén mégis jelentős átépülésre képes. – Dank dieser Gewebezusammensetzung bietet der Gebärmutterhals im Ruhezustand festen Halt, kann sich gegen Ende der Schwangerschaft jedoch erheblich umbauen.
25. Terhességen kívül a belső és a külső méhszáj szűk volta, valamint a csatornát kitöltő nyák együttesen támogatja a méhüreg zárását. – Außerhalb der Schwangerschaft unterstützen die Enge des inneren und äußeren Muttermundes sowie der den Kanal ausfüllende Schleim gemeinsam den Verschluss der Gebärmutterhöhle.
26. A szülés előkészítése során a kollagénrostok rendezett hálózata fellazul, a szövet víztartalma növekszik, ezért a méhnyak megpuhul és fokozatosan megrövidül. – Während der Geburtsvorbereitung lockert sich das geordnete Netz der Kollagenfasern, der Wassergehalt des Gewebes nimmt zu, und der Gebärmutterhals wird weich und verkürzt sich allmählich.
27. Ezt követően a méhszáj fokozatosan kitágul, miközben az elsimuló méhnyakcsatorna a hüvellyel együtt a szülőcsatorna részévé válik. – Anschließend erweitert sich der Muttermund zunehmend, während der verstreichende Gebärmutterhalskanal gemeinsam mit der Scheide einen Teil des Geburtskanals bildet.
28. Szülés után a külső méhszáj gyakran rés alakú marad, szélei pedig szabálytalanabbá válhatnak, ami korábbi hüvelyi szülésre utalhat. – Nach einer Geburt bleibt der äußere Muttermund häufig spaltförmig, und seine Ränder können unregelmäßiger erscheinen, was auf eine vorausgegangene vaginale Entbindung hinweisen kann.
29. Funkcionális szempontból a méhnyakcsatorna a menstruációs vér távozásának és a hímivarsejtek feljutásának útja, ugyanakkor felszálló fertőzések lehetséges kapuja is. – Funktionell dient der Gebärmutterhalskanal als Weg für den Abfluss des Menstruationsblutes und den Aufstieg der Samenzellen, stellt jedoch zugleich eine mögliche Eintrittspforte aufsteigender Infektionen dar.
30. Összességében a méhnyak alakja, kettős hámborítása, változó nyáktermelése és átépülésre képes kötőszövete egyaránt szolgálja a záró- és az átjárófunkciót. – Insgesamt dienen die Form des Gebärmutterhalses, seine doppelte Epithelbedeckung, die wechselnde Schleimproduktion und sein umbildungsfähiges Bindegewebe sowohl der Verschluss- als auch der Durchtrittsfunktion.
(aufklappen)magyar
1. A méh alsó, keskenyebb harmadát alkotó méhnyak hengeres szervrész, amely a méhtest üregét a hüvellyel köti össze.
2. Hossztengelye rendszerint lefelé és hátrafelé irányul, miközben a méhtesttel, valamint a hüvellyel a méh helyzetétől függő szöget zár be.
3. A hüvelyhez való viszonya alapján a méhnyakon hüvely feletti és hüvelyi részt különítünk el, amelyek külső megjelenése és környezete eltérő.
4. Felfelé a hüvely feletti rész csatlakozik a méh szűkületéhez, miközben oldalról a méhnyakat körülvevő kötőszövetbe ágyazódik.
5. Lefelé a méhnyak hüvelyi része benyúlik a hüvely felső végébe, amely körülötte elülső, oldalsó és mélyebb hátulsó hüvelyboltozatot képez.
6. A hüvely felől vizsgálható felszín, az úgynevezett külső méhnyakfelszín, közvetlenül körülveszi a méh üregének alsó nyílását.
7. Belsejében orsó alakú méhnyakcsatorna húzódik, amely a méhüregtől a hüvelyig vezet, és mindkét végén kifejezetten beszűkül.
8. Felül a belső méhszáj jelöli a méhüreg és a méhnyakcsatorna közötti átmenetet, amely egyben a csatorna felső, szűk nyílását képezi.
9. Alul a külső méhszáj nyílik a hüvelybe, amelyet egy elülső és egy hátulsó ajak határol.
10. Szülés előtt a külső méhszáj többnyire kerek vagy ovális, hüvelyi szülést követően azonban rendszerint haránt irányú réssé alakul.
11. A csatorna nyálkahártyáját elülső és hátulsó hosszanti kiemelkedések, valamint ezekből oldalra ágazó, tenyérlevélhez hasonló redők tagolják.
12. Egymásba illeszkedve ezek a redők érintkezésben tartják a nyálkahártyafelszíneket, ugyanakkor lehetővé teszik a váladék és más anyagok irányított áthaladását.
13. A méhnyakcsatorna felszínét egyrétegű, magas hengerhám borítja, amelynek sejtjei jelentős mennyiségű nyákos váladékot termelnek.
14. A hámból számos elágazó méhnyakmirigy mélyed a kötőszövetes állományba, ahol szabálytalanul elhelyezkedő mirigyjáratokat alkot.
15. E mirigyek váladéka kitölti a csatornát, és tulajdonságai a petefészekhormonok hatására a ciklus során jelentősen megváltoznak.
16. Az ösztrogénhatás erősödésekor, különösen a tüszőrepedés körüli napokban, a nyák hígabbá és vízdúsabbá válik, így megkönnyíti a hímivarsejtek feljutását.
17. A ciklus második felében uralkodó progeszteron hatására sűrű, viszkózus váladék képződik, amely hatékonyabban gátolja a mikroorganizmusok felszállását.
18. Várandósság idején a tartósan sűrű méhnyaknyák tömör nyákdugót képez, amely mechanikai és kémiai gátként védi a méh üregét.
19. Ezzel szemben a hüvelybe benyúló méhnyakrész felszínét többrétegű, el nem szarusodó laphám fedi, amely közvetlenül folytatódik a hüvelyhámba.
20. A két hámtípus találkozási helye, az átmeneti zóna, életkortól, hormonális állapottól és korábbi terhességektől függően változtatja pontos helyzetét.
21. Mivel ezen a területen gyakoriak az átalakuló hámsejtek, az átmeneti zóna különös jelentőséggel bír a méhnyak sejtkenetes vizsgálatában.
22. A méhtest nyálkahártyájával ellentétben a méhnyak nyálkahártyája nem lökődik le ciklikusan, hámjának és mirigyeinek működése azonban hormonálisan változik.
23. A méhnyak falának állományát elsősorban tömött, kollagénrostokban gazdag kötőszövet alkotja, amelyhez rugalmas rostok és viszonylag kevés simaizomsejt társul.
24. Ennek az anyagi felépítésnek köszönhetően a méhnyak nyugalmi állapotban szilárd támaszt nyújt, a terhesség végén mégis jelentős átépülésre képes.
25. Terhességen kívül a belső és a külső méhszáj szűk volta, valamint a csatornát kitöltő nyák együttesen támogatja a méhüreg zárását.
26. A szülés előkészítése során a kollagénrostok rendezett hálózata fellazul, a szövet víztartalma növekszik, ezért a méhnyak megpuhul és fokozatosan megrövidül.
27. Ezt követően a méhszáj fokozatosan kitágul, miközben az elsimuló méhnyakcsatorna a hüvellyel együtt a szülőcsatorna részévé válik.
28. Szülés után a külső méhszáj gyakran rés alakú marad, szélei pedig szabálytalanabbá válhatnak, ami korábbi hüvelyi szülésre utalhat.
29. Funkcionális szempontból a méhnyakcsatorna a menstruációs vér távozásának és a hímivarsejtek feljutásának útja, ugyanakkor felszálló fertőzések lehetséges kapuja is.
30. Összességében a méhnyak alakja, kettős hámborítása, változó nyáktermelése és átépülésre képes kötőszövete egyaránt szolgálja a záró- és az átjárófunkciót.
(aufklappen)német
1. Der Gebärmutterhals bildet das untere, schmalere Drittel der Gebärmutter und verbindet als annähernd zylindrischer Organabschnitt die Gebärmutterhöhle mit der Scheide.
2. Seine Längsachse ist gewöhnlich nach unten und hinten gerichtet und bildet sowohl mit dem Gebärmutterkörper als auch mit der Scheide einen von der Uteruslage abhängigen Winkel.
3. Nach seiner Beziehung zur Scheide wird der Gebärmutterhals in einen supravaginalen und einen vaginalen Abschnitt gegliedert, die sich in äußerer Gestalt und Umgebung unterscheiden.
4. Nach oben schließt sich der supravaginale Abschnitt an die Gebärmutterenge an, während er seitlich in das den Gebärmutterhals umgebende Bindegewebe eingebettet ist.
5. Nach unten ragt der vaginale Abschnitt des Gebärmutterhalses in das obere Scheidenende hinein, das um ihn ein vorderes, seitliches und tieferes hinteres Scheidengewölbe bildet.
6. Die von der Scheide aus untersuchbare Oberfläche, die sogenannte äußere Zervixfläche, umgibt unmittelbar die untere Öffnung der Gebärmutterhöhle.
7. In seinem Inneren verläuft der spindelförmige Gebärmutterhalskanal, der von der Gebärmutterhöhle zur Scheide führt und sich an beiden Enden deutlich verengt.
8. Oben kennzeichnet der innere Muttermund den Übergang zwischen Gebärmutterhöhle und Gebärmutterhalskanal und bildet zugleich dessen enge obere Öffnung.
9. Unten mündet der äußere Muttermund in die Scheide und wird von einer vorderen sowie einer hinteren Muttermundlippe begrenzt.
10. Vor einer Geburt ist der äußere Muttermund meist rund oder oval, nach einer vaginalen Entbindung nimmt er dagegen gewöhnlich die Form eines queren Spaltes an.
11. Die Schleimhaut des Kanals wird durch vordere und hintere Längsleisten sowie durch seitlich abzweigende, palmblattähnliche Falten gegliedert.
12. Ineinandergreifend halten diese Falten die Schleimhautflächen in Kontakt, ermöglichen jedoch zugleich den gerichteten Durchtritt von Sekret und anderen Stoffen.
13. Die Oberfläche des Gebärmutterhalskanals wird von einem einschichtigen hohen Zylinderepithel bedeckt, dessen Zellen beträchtliche Mengen schleimigen Sekrets bilden.
14. Vom Epithel senken sich zahlreiche verzweigte Zervixdrüsen in das bindegewebige Stroma ein, in dem sie unregelmäßig angeordnete Drüsengänge bilden.
15. Das Sekret dieser Drüsen füllt den Kanal aus und verändert seine Eigenschaften während des Zyklus unter dem Einfluss der Eierstockhormone erheblich.
16. Bei zunehmender Östrogenwirkung, besonders an den Tagen um den Eisprung, wird der Schleim dünnflüssiger und wasserreicher, wodurch der Aufstieg der Samenzellen erleichtert wird.
17. Unter dem in der zweiten Zyklushälfte vorherrschenden Progesteroneinfluss entsteht ein zähes, visköses Sekret, das den Aufstieg von Mikroorganismen wirksamer hemmt.
18. Während der Schwangerschaft bildet der dauerhaft zähe Zervixschleim einen festen Schleimpfropf, der die Gebärmutterhöhle als mechanische und chemische Barriere schützt.
19. Die in die Scheide vorspringende Zervixoberfläche ist dagegen von mehrschichtigem unverhorntem Plattenepithel bedeckt, das unmittelbar in das Scheidenepithel übergeht.
20. Die Kontaktstelle beider Epitheltypen, die Übergangszone, verändert ihre genaue Lage in Abhängigkeit von Alter, hormonellem Zustand und vorausgegangenen Schwangerschaften.
21. Da in diesem Bereich zahlreiche sich umbildende Epithelzellen vorkommen, besitzt die Übergangszone besondere Bedeutung für die zytologische Untersuchung des Gebärmutterhalses.
22. Im Gegensatz zur Schleimhaut des Gebärmutterkörpers wird die Zervixschleimhaut nicht zyklisch abgestoßen, doch die Tätigkeit ihres Epithels und ihrer Drüsen verändert sich hormonabhängig.
23. Das Gewebe der Gebärmutterhalswand besteht überwiegend aus dichtem, kollagenfaserreichem Bindegewebe, dem elastische Fasern und vergleichsweise wenige glatte Muskelzellen beigemischt sind.
24. Dank dieser Gewebezusammensetzung bietet der Gebärmutterhals im Ruhezustand festen Halt, kann sich gegen Ende der Schwangerschaft jedoch erheblich umbauen.
25. Außerhalb der Schwangerschaft unterstützen die Enge des inneren und äußeren Muttermundes sowie der den Kanal ausfüllende Schleim gemeinsam den Verschluss der Gebärmutterhöhle.
26. Während der Geburtsvorbereitung lockert sich das geordnete Netz der Kollagenfasern, der Wassergehalt des Gewebes nimmt zu, und der Gebärmutterhals wird weich und verkürzt sich allmählich.
27. Anschließend erweitert sich der Muttermund zunehmend, während der verstreichende Gebärmutterhalskanal gemeinsam mit der Scheide einen Teil des Geburtskanals bildet.
28. Nach einer Geburt bleibt der äußere Muttermund häufig spaltförmig, und seine Ränder können unregelmäßiger erscheinen, was auf eine vorausgegangene vaginale Entbindung hinweisen kann.
29. Funktionell dient der Gebärmutterhalskanal als Weg für den Abfluss des Menstruationsblutes und den Aufstieg der Samenzellen, stellt jedoch zugleich eine mögliche Eintrittspforte aufsteigender Infektionen dar.
30. Insgesamt dienen die Form des Gebärmutterhalses, seine doppelte Epithelbedeckung, die wechselnde Schleimproduktion und sein umbildungsfähiges Bindegewebe sowohl der Verschluss- als auch der Durchtrittsfunktion.