5.7 – Anatomie lang

5.7 – A nyak felületes és mély izmai – Oberflächliche und tiefe Halsmuskulatur

1. A nyak izomzata több, egymás fölött és mellett elhelyezkedő rétegből áll, amelyek a fej mozgatásában, a nyelésben, a hangképzésben és a légzésben működnek közre. – Die Halsmuskulatur besteht aus mehreren übereinander und nebeneinander liegenden Schichten, die an Kopfbewegungen, Schlucken, Stimmbildung und Atmung beteiligt sind.

2. Topográfiai szempontból felületes, nyelvcsont körüli, oldalsó mély, csigolya előtti és tarkó alatti izomcsoportokat különböztetünk meg. – Topografisch unterscheidet man oberflächliche, um das Zungenbein angeordnete, seitlich tiefe, prävertebrale und subokzipitale Muskelgruppen.

3. Mivel a nyakban a légutak, az emésztőcsatorna, a nagy erek és számos ideg szűk térben halad, az izmok egyben fontos tájékozódási pontokat is alkotnak. – Da Atemwege, Verdauungskanal, große Gefäße und zahlreiche Nerven am Hals auf engem Raum verlaufen, bilden die Muskeln zugleich wichtige topografische Orientierungspunkte.

4. Közvetlenül a bőr és a bőr alatti kötőszövet alatt fekszik a széles, vékony nyaki bőrizom, a platysma. – Unmittelbar unter Haut und Unterhautbindegewebe liegt der breite, dünne Hautmuskel des Halses, das Platysma.

5. Rostjai a mellkas és a vállöv felszíni kötőszövetéből erednek, majd ferdén felfelé haladva az állkapocs alsó szélén és az arc bőrében végződnek. – Seine Fasern entspringen dem oberflächlichen Bindegewebe von Brustkorb und Schultergürtel und enden nach schräg aufsteigendem Verlauf am Unterkieferrand sowie in der Gesichtshaut.

6. Összehúzódásakor megfeszíti a nyak bőrét, lefelé húzza az alsó ajkat és a szájzugot, erőteljes működése pedig jellegzetes függőleges bőrredőket hoz létre. – Bei seiner Kontraktion spannt es die Halshaut, zieht Unterlippe und Mundwinkel nach unten und erzeugt bei kräftiger Tätigkeit charakteristische senkrechte Hautfalten.

7. Mimikai izomként a platysmát az arcideg, vagyis a nervus facialis nyaki ága idegzi be. – Als mimischer Muskel wird das Platysma vom Halsast des Gesichtsnervs, des Nervus facialis, innerviert.

8. A felületes nyakizomzat meghatározó képlete a fejbiccentő izom, a musculus sternocleidomastoideus, amely ferdén íveli át a nyak oldalsó részét. – Die prägende Struktur der oberflächlichen Halsmuskulatur ist der Musculus sternocleidomastoideus, der die seitliche Halsregion schräg überspannt.

9. Két alsó feje közül a szegycsonti fej a szegycsont markolatáról, a kulcscsonti fej pedig a kulcscsont belső harmadáról ered. – Von seinen beiden unteren Köpfen entspringt der sternale Kopf am Handgriff des Brustbeins, der klavikuläre Kopf am medialen Drittel des Schlüsselbeins.

10. A két fej rostjai felfelé haladva egyesülnek, majd a halántékcsont csecsnyúlványán és a felső tarkóvonal oldalsó részén tapadnak. – Die Fasern beider Köpfe vereinigen sich nach oben und setzen am Warzenfortsatz des Schläfenbeins sowie am seitlichen Abschnitt der oberen Nackenlinie an.

11. Egyoldali összehúzódásakor az izom azonos oldalra hajlítja, ugyanakkor az ellenkező oldal felé fordítja a fejet. – Bei einseitiger Kontraktion neigt der Muskel den Kopf zur gleichen Seite und dreht ihn zugleich zur Gegenseite.

12. Kétoldali működése előrehajlíthatja a nyaki gerinc alsó szakaszát, miközben a felső nyaki ízületekben hátrahúzza a fejet. – Bei beidseitiger Tätigkeit kann er die untere Halswirbelsäule beugen, während er den Kopf in den oberen Halsgelenken nach hinten zieht.

13. Rögzített fej mellett a fejbiccentő izom megemeli a szegycsontot és a kulcscsontot, ezért erőltetett belégzéskor járulékos légzőizomként működhet. – Bei fixiertem Kopf hebt der Musculus sternocleidomastoideus Brustbein und Schlüsselbein an und kann deshalb bei forcierter Einatmung als Atemhilfsmuskel wirken.

14. Beidegzését főként a járulékos ideg, a nervus accessorius biztosítja, míg helyzetérző rostjai a nyaki idegfonatból érkeznek. – Seine motorische Innervation erfolgt vorwiegend durch den Nervus accessorius, während propriozeptive Fasern aus dem Halsnervengeflecht stammen.

15. Jól látható lefutása alapján az izom a nyakat elülső és oldalsó nyaki háromszögre osztja, amelyekben eltérő ér-, ideg- és szervképletek találhatók. – Durch seinen gut sichtbaren Verlauf teilt der Muskel den Hals in ein vorderes und ein seitliches Halsdreieck, die unterschiedliche Gefäß-, Nerven- und Organstrukturen enthalten.

16. A nyak hátsó felszínén a csuklyásizom, a musculus trapezius felső része alkotja a felületes izomréteg jelentős részét. – An der hinteren Halsfläche bildet der obere Anteil des Musculus trapezius einen wesentlichen Teil der oberflächlichen Muskelschicht.

17. Felső rostjai a nyakszirtcsonttól és a tarkószalagtól lefelé és oldalra futnak, majd a kulcscsont külső harmadán tapadnak. – Seine oberen Fasern verlaufen vom Hinterhauptsbein und Nackenband abwärts und seitwärts und setzen am äußeren Drittel des Schlüsselbeins an.

18. Rögzített vállöv mellett kétoldali összehúzódása hátrahúzza a fejet, egyoldali működése pedig oldalra hajlítja és az ellenkező irányba fordítja azt. – Bei fixiertem Schultergürtel zieht seine beidseitige Kontraktion den Kopf nach hinten, während die einseitige Tätigkeit ihn seitwärts neigt und zur Gegenseite dreht.

19. A nyelvcsont körül elhelyezkedő izmok felső és alsó csoportra oszlanak, és együtt szabályozzák a nyelvcsont, a gége, az állkapocs és a szájfenék mozgását. – Die um das Zungenbein angeordneten Muskeln werden in eine obere und eine untere Gruppe gegliedert und steuern gemeinsam die Bewegungen von Zungenbein, Kehlkopf, Unterkiefer und Mundboden.

20. A nyelvcsont feletti izmok a mandibula, a koponyaalap és a nyelvcsont között húzódva a szájfenék izmos alapját részben kialakítják. – Die oberhalb des Zungenbeins gelegenen Muskeln verlaufen zwischen Unterkiefer, Schädelbasis und Zungenbein und bilden teilweise die muskuläre Grundlage des Mundbodens.

21. Közéjük tartozik a kéthasú izom, az állkapocs-nyelvcsonti izom, az állcsúcs-nyelvcsonti izom és a szárnyasnyúlvány-nyelvcsonti izom. – Zu ihnen gehören der zweibäuchige Muskel, der Kiefer-Zungenbein-Muskel, der Kinn-Zungenbein-Muskel und der Griffelfortsatz-Zungenbein-Muskel.

22. A kéthasú izom, a musculus digastricus elülső és hátulsó hasa egy köztes ín révén kapcsolódik egymáshoz, amely kötőszövetes hurokkal rögzül a nyelvcsonthoz. – Der Musculus digastricus besitzt einen vorderen und einen hinteren Bauch, die durch eine Zwischensehne verbunden und über eine Bindegewebsschlinge am Zungenbein befestigt sind.

23. Hátulsó hasa a halántékcsont csecsnyúlványi bevágásából ered, elülső hasa pedig az állkapocs belső felszínének kéthasúizom-gödréhez kapcsolódik. – Sein hinterer Bauch entspringt an der Warzenfortsatzkerbe des Schläfenbeins, der vordere Bauch ist an der Fossa digastrica der inneren Unterkieferfläche befestigt.

24. Rögzített nyelvcsont mellett az izom lefelé húzza az állkapcsot, rögzített mandibula esetén viszont megemeli a nyelvcsontot. – Bei fixiertem Zungenbein zieht der Muskel den Unterkiefer nach unten, bei festgehaltenem Unterkiefer hebt er dagegen das Zungenbein.

25. A két izomhas eltérő fejlődési eredete miatt beidegzésük is különbözik: az elülsőt a háromosztatú ideg, a hátulsót az arcideg látja el. – Wegen der unterschiedlichen embryonalen Herkunft beider Muskelbäuche ist auch ihre Innervation verschieden: Der vordere wird vom Trigeminus, der hintere vom Gesichtsnerv versorgt.

26. Az állkapocs-nyelvcsonti izom, a musculus mylohyoideus kétoldali, lapos izomlemezei középen inas varratban találkoznak, és a szájfenék nagyobb részét képezik. – Die beidseitigen flachen Muskelplatten des Musculus mylohyoideus treffen sich median in einer Sehnennaht und bilden den größten Teil des Mundbodens.

27. Rostjai az állkapocs belső felszínén húzódó állkapocs-nyelvcsonti vonaltól a középvonali varrathoz és a nyelvcsont testéhez futnak. – Seine Fasern ziehen von der Linea mylohyoidea an der inneren Unterkieferfläche zur medianen Raphe und zum Körper des Zungenbeins.

28. Összehúzódása megemeli a szájfeneket és a nyelvet, ezért különösen a nyelés szájüregi és korai garati szakaszában jelentős. – Seine Kontraktion hebt Mundboden und Zunge an und ist deshalb besonders während der oralen und frühen pharyngealen Schluckphase bedeutsam.

29. Az állcsúcs-nyelvcsonti izom, a musculus geniohyoideus a mylohyoideus felett, a középvonal közelében halad az állkapocstól a nyelvcsontig. – Der Musculus geniohyoideus verläuft oberhalb des Mylohyoideus nahe der Mittellinie vom Unterkiefer zum Zungenbein.

30. Előrefelé húzza a nyelvcsontot, megrövidíti a szájfeneket, rögzített nyelvcsont mellett pedig részt vesz az állkapocs süllyesztésében. – Er zieht das Zungenbein nach vorn, verkürzt den Mundboden und beteiligt sich bei fixiertem Zungenbein an der Senkung des Unterkiefers.

31. A szárnyasnyúlvány-nyelvcsonti izom, a musculus stylohyoideus a koponyaalaptól ferdén lefelé fut, és a nyelvcsontot felfelé, valamint hátrafelé mozdítja. – Der Musculus stylohyoideus zieht von der Schädelbasis schräg nach unten und bewegt das Zungenbein nach oben und hinten.

32. A nyelvcsont feletti izmok összehangolt működése nyeléskor előre és felfelé emeli a nyelvcsontot, ezzel együtt pedig a gégét is elmozdítja. – Das koordinierte Zusammenwirken der suprahyoidalen Muskeln hebt das Zungenbein beim Schlucken nach vorn und oben und verschiebt zugleich den Kehlkopf.

33. A nyelvcsont alatti izmok keskeny, szalagszerű képletek, amelyek a nyelvcsontot és a gégét az emelést követően lefelé húzzák, illetve helyzetükben rögzítik. – Die unterhalb des Zungenbeins gelegenen Muskeln sind schmale, bandförmige Strukturen, die Zungenbein und Kehlkopf nach ihrer Hebung senken oder in ihrer Stellung fixieren.

34. Felületes rétegükhöz a szegycsont-nyelvcsonti és a lapocka-nyelvcsonti izom, mélyebb rétegükhöz a szegycsont-pajzsporc- és a pajzsporc-nyelvcsonti izom tartozik. – Zur oberflächlichen Schicht gehören Sternohyoideus und Omohyoideus, zur tieferen Schicht Sternothyroideus und Thyrohyoideus.

35. A szegycsont-nyelvcsonti izom, a musculus sternohyoideus a szegycsont markolatától és a kulcscsont belső végétől csaknem függőlegesen halad a nyelvcsonthoz. – Der Musculus sternohyoideus zieht vom Brustbeingriff und medialen Schlüsselbeinende nahezu senkrecht zum Zungenbein.

36. Fő feladata a nyelvcsont süllyesztése, különösen akkor, amikor az a nyelés során előzőleg magasabb helyzetbe került. – Seine Hauptaufgabe besteht in der Senkung des Zungenbeins, besonders nachdem dieses während des Schluckens zuvor angehoben worden ist.

37. A lapocka-nyelvcsonti izom, a musculus omohyoideus két izomhasból áll, amelyeket a nyaki pólyához rögzített köztes ín kapcsol össze. – Der Musculus omohyoideus besteht aus zwei Muskelbäuchen, die durch eine an der Halsfaszie befestigte Zwischensehne verbunden sind.

38. Alsó hasa a lapocka felső széléről indul, keresztezi az oldalsó nyaki területet, felső hasa pedig csaknem függőlegesen emelkedik a nyelvcsont felé. – Sein unterer Bauch beginnt am oberen Schulterblattrand und kreuzt die seitliche Halsregion, während der obere nahezu senkrecht zum Zungenbein aufsteigt.

39. A nyelvcsont süllyesztése mellett az izom megfeszíti a nyaki pólyát, ezáltal hozzájárulhat a mély nyaki vénák nyitva tartásához. – Neben der Senkung des Zungenbeins spannt der Muskel die Halsfaszie und kann dadurch zur Offenhaltung der tiefen Halsvenen beitragen.

40. A szegycsont-pajzsporcizom, a musculus sternothyroideus a szegycsont hátulsó felszínétől a gége pajzsporcának ferde vonaláig húzódik. – Der Musculus sternothyroideus verläuft von der Rückfläche des Brustbeins zur schrägen Linie des Schildknorpels.

41. Mivel közvetlenül a gégén tapad, összehúzódása elsősorban a gégét süllyeszti, és csak közvetve befolyásolja a nyelvcsont helyzetét. – Da er unmittelbar am Kehlkopf ansetzt, senkt seine Kontraktion vor allem den Kehlkopf und beeinflusst die Zungenbeinlage nur mittelbar.

42. Folytatásának tekinthető a musculus thyrohyoideus, amely a pajzsporc és a nyelvcsont között feszül, és a rögzítési viszonyoktól függően közelíti egymáshoz e képleteket. – Als seine Fortsetzung kann der Musculus thyrohyoideus gelten, der zwischen Schildknorpel und Zungenbein verläuft und beide Strukturen je nach Fixierung einander annähert.

43. A legtöbb nyelvcsont alatti izmot a nyaki hurok, az ansa cervicalis idegzi be, a thyrohyoideus azonban közvetlenül az első nyaki ideg rostjait kapja. – Die meisten infrahyoidalen Muskeln werden von der Ansa cervicalis innerviert, der Thyrohyoideus erhält jedoch unmittelbar Fasern des ersten Halsnervs.

44. A nyak oldalsó mély izomrétegét főként az elülső, középső és hátulsó lépcsőizom, vagyis a musculi scaleni alkotják. – Die seitliche tiefe Muskelschicht des Halses wird hauptsächlich von vorderem, mittlerem und hinterem Musculus scalenus gebildet.

45. A nyakcsigolyák harántnyúlványairól eredő lépcsőizmok lefelé haladva az első, illetve a második bordán tapadnak, miközben fontos erek és idegek közöttük vagy előttük futnak. – Die von den Querfortsätzen der Halswirbel entspringenden Skalenusmuskeln ziehen zur ersten beziehungsweise zweiten Rippe, wobei wichtige Gefäße und Nerven zwischen oder vor ihnen verlaufen.

46. Az elülső és a középső lépcsőizom közötti résen lép át a karfonat, valamint a kulcscsont alatti artéria a nyakból a felső végtag felé. – Durch die Lücke zwischen vorderem und mittlerem Skalenusmuskel ziehen Armgeflecht und Unterschlüsselbeinarterie vom Hals zur oberen Extremität.

47. A kulcscsont alatti véna ezzel szemben az elülső lépcsőizom előtt halad, ami műtéti és képalkotó tájékozódáskor különösen fontos viszony. – Die Unterschlüsselbeinvene verläuft dagegen vor dem vorderen Skalenusmuskel, eine bei Operationen und Bildgebung besonders wichtige Lagebeziehung.

48. Egyoldali működésük az azonos oldal felé hajlítja a nyaki gerincet, kétoldali összehúzódásuk pedig stabilizálja vagy előrehajlítja azt. – Ihre einseitige Tätigkeit neigt die Halswirbelsäule zur gleichen Seite, während die beidseitige Kontraktion sie stabilisiert oder nach vorn beugt.

49. Rögzített nyaki gerinc mellett az első két borda megemelésével járulékos belégzőizmokként segítik a mellkas tágulását. – Bei fixierter Halswirbelsäule unterstützen sie durch Anhebung der ersten beiden Rippen als Atemhilfsmuskeln die Erweiterung des Brustkorbs.

50. A csigolya előtti izomcsoport közvetlenül a nyaki csigolyatestek elülső felszínén fekszik, és a garat mögötti tértől a mély nyaki pólya választja el. – Die prävertebrale Muskelgruppe liegt unmittelbar vor den Halswirbelkörpern und wird durch die tiefe Halsfaszie vom Raum hinter dem Rachen getrennt.

51. Legfontosabb tagjai a hosszú nyakizom, a musculus longus colli, valamint a hosszú fejizom, a musculus longus capitis. – Zu ihren wichtigsten Bestandteilen gehören der Musculus longus colli und der Musculus longus capitis.

52. A több szakaszból felépülő hosszú nyakizom a felső háti és nyaki csigolyákat köti össze, miközben stabilizálja és előrehajlítja a nyaki gerincet. – Der aus mehreren Abschnitten bestehende Musculus longus colli verbindet obere Brust- und Halswirbel und stabilisiert sowie beugt dabei die Halswirbelsäule.

53. A hosszú fejizom a nyakcsigolyák harántnyúlványairól a nyakszirtcsont alapjához fut, és kétoldali működésével előrehajlítja a fejet. – Der Musculus longus capitis zieht von den Querfortsätzen der Halswirbel zur Schädelbasis und beugt bei beidseitiger Tätigkeit den Kopf nach vorn.

54. A tarkó alatti rövid izmok a fej és az első két nyakcsigolya között helyezkednek el, ahol finoman szabályozzák a fej hátrahajlítását, forgatását és helyzetérzékelését. – Die kurzen subokzipitalen Muskeln liegen zwischen Kopf und den ersten beiden Halswirbeln und steuern dort fein die Streckung, Drehung und Lagewahrnehmung des Kopfes.

55. A felületes és mély nyakizmok összehangolt működése egyszerre biztosít nagy mozgásterjedelmet, pontos fejtartást, stabil nyelést és a légzés szükség szerinti támogatását. – Das koordinierte Zusammenwirken oberflächlicher und tiefer Halsmuskeln ermöglicht zugleich einen großen Bewegungsumfang, präzise Kopfhaltung, sicheres Schlucken und die bedarfsgerechte Unterstützung der Atmung.