5.6 – Anatomie lang

5.6 – A rágóizmok – Die Kaumuskulatur

1. A négy tulajdonképpeni rágóizom a rágóizom, a halántékizom, valamint a belső és az oldalsó röpizom, amelyek összehangoltan mozgatják az állkapcsot. – Zu den vier eigentlichen Kaumuskeln gehören der Masseter, der Schläfenmuskel sowie der mediale und der laterale Flügelmuskel, die den Unterkiefer koordiniert bewegen.

2. A mimikai izmoktól eltérően ezek az izmok mindkét végükön csontokhoz vagy az állkapocsízület kötőszövetes képleteihez kapcsolódnak, ezért közvetlenül ízületi mozgásokat hoznak létre. – Im Unterschied zu den mimischen Muskeln sind diese Muskeln an beiden Enden mit Knochen oder bindegewebigen Strukturen des Kiefergelenks verbunden und erzeugen daher unmittelbar Gelenkbewegungen.

3. Többségük a koponya oldalsó és alsó részén helyezkedik el, miközben az állkapocs ágát kívülről, belülről vagy felülről közelíti meg. – Die meisten liegen am seitlichen und unteren Schädel, wobei sie sich dem Unterkieferast von außen, innen oder oben nähern.

4. Mivel a két állkapocsízület funkcionális egységet alkot, a jobb és a bal oldali rágóizmok működését minden állkapocsmozgás során pontosan össze kell hangolni. – Da beide Kiefergelenke eine funktionelle Einheit bilden, muss die Tätigkeit der rechten und linken Kaumuskeln bei jeder Unterkieferbewegung genau aufeinander abgestimmt werden.

5. Felületes helyzete miatt a musculus masseter, vagyis a rágóizom az arc oldalán könnyen kitapintható, különösen akkor, amikor a fogakat erősen összeszorítjuk. – Aufgrund seiner oberflächlichen Lage ist der Musculus masseter an der Gesichtsseite leicht tastbar, besonders wenn die Zähne kräftig zusammengebissen werden.

6. A rágóizom felületes része főként a járomív elülső szakaszáról ered, rostjai ferdén lefelé és hátrafelé haladva az állkapocs szögletén tapadnak. – Der oberflächliche Teil des Masseters entspringt vorwiegend am vorderen Abschnitt des Jochbogens und setzt mit schräg nach unten und hinten verlaufenden Fasern am Unterkieferwinkel an.

7. Mélyebb rostjai a járomív hátsó szakaszáról csaknem függőlegesen ereszkednek az állkapocs ágának külső felszínéhez, ahol széles területen rögzülnek. – Seine tieferen Fasern ziehen vom hinteren Abschnitt des Jochbogens nahezu senkrecht zur Außenfläche des Unterkieferastes, an der sie großflächig ansetzen.

8. Kétoldali összehúzódásakor a rágóizom erőteljesen megemeli az állkapcsot, felületes rostjai pedig kisebb mértékben annak előretolásában is részt vesznek. – Bei beidseitiger Kontraktion hebt der Masseter den Unterkiefer kräftig an, während seine oberflächlichen Fasern in geringerem Maße auch an dessen Vorschub beteiligt sind.

9. Külső felszínét erős rágóizompólya borítja, amely felett a fültőmirigy kivezetőcsöve vízszintesen előrehalad, majd a pofaizmot átfúrva belép a szájtornácba. – Seine Außenfläche wird von einer kräftigen Masseterfaszie bedeckt, über der der Ausführungsgang der Ohrspeicheldrüse horizontal nach vorn zieht und nach Durchbohrung des Wangenmuskels in den Mundvorhof eintritt.

10. Az izom feszességének és nyomásérzékenységének vizsgálata fontos része az állkapocsízületi panaszok, a fogcsikorgatás és a túlzott izomterhelés klinikai megítélésének. – Die Untersuchung von Spannung und Druckempfindlichkeit des Muskels ist ein wichtiger Bestandteil der klinischen Beurteilung von Kiefergelenkbeschwerden, Zähneknirschen und übermäßiger Muskelbelastung.

11. Legyező alakban tölti ki a halántékárkot a musculus temporalis, vagyis a halántékizom, amelynek rostjai az állkapocs felé közeledve erős ínban egyesülnek. – Fächerförmig füllt der Musculus temporalis die Schläfengrube aus, wobei sich seine Fasern auf dem Weg zum Unterkiefer zu einer kräftigen Sehne vereinigen.

12. Eredési területe magában foglalja a halántékárok nagy részét és a halántékpólya mély felszínét, ezért az izom szélesen kapcsolódik a koponya oldalfalához. – Sein Ursprungsgebiet umfasst einen großen Teil der Schläfengrube und die tiefe Fläche der Schläfenfaszie, sodass der Muskel breit mit der seitlichen Schädelwand verbunden ist.

13. Az összetartó rostok a járomív mögött és alatt haladnak át, majd az állkapocs hollócsőrnyúlványán és ágának elülső szélén tapadnak. – Die zusammenlaufenden Fasern ziehen hinter und unter dem Jochbogen hindurch und setzen anschließend am Kronenfortsatz sowie am Vorderrand des Unterkieferastes an.

14. Elülső, közel függőleges rostjai elsősorban megemelik az állkapcsot, míg a csaknem vízszintesen futó hátsó rostok a korábban előretolt állkapcsot visszahúzzák. – Seine vorderen, annähernd senkrechten Fasern heben vor allem den Unterkiefer, während die nahezu horizontal verlaufenden hinteren Fasern den zuvor vorgeschobenen Unterkiefer zurückziehen.

15. A halántékizmot borító erős halántékpólya felül a koponyához rögzül, lefelé pedig két lemezre válva a járomív két széléhez kapcsolódik. – Die kräftige Schläfenfaszie, welche den Schläfenmuskel bedeckt, ist oben am Schädel befestigt und verbindet sich unten nach ihrer Aufspaltung in zwei Blätter mit beiden Rändern des Jochbogens.

16. Bár az izom nagy része felületesen fekszik, végső ina a járomív mélyén halad, ezért eredése és tapadása között kifejezetten ívelt lefutást követ. – Obwohl der größte Teil des Muskels oberflächlich liegt, verläuft seine Endsehne tief vom Jochbogen und folgt daher zwischen Ursprung und Ansatz einem deutlich gekrümmten Verlauf.

17. Az állkapocs ágának belső oldalán található musculus pterygoideus medialis, vagyis a belső röpizom lefutása részben a rágóizom rostirányát tükrözi. – An der Innenseite des Unterkieferastes liegt der Musculus pterygoideus medialis, dessen Verlauf teilweise die Faserrichtung des Masseters widerspiegelt.

18. Mély feje elsősorban az ékcsont röpnyúlványának oldalsó lemezéről ered, míg kisebb, felületes része a felső állcsont gumójához kapcsolódik. – Sein tiefer Kopf entspringt überwiegend an der lateralen Platte des Flügelfortsatzes des Keilbeins, während sein kleinerer oberflächlicher Anteil mit dem Oberkieferhöcker verbunden ist.

19. Rostjai lefelé, hátrafelé és oldalra haladnak, majd az állkapocs szögletének belső felszínén, a röpizomi érdesség területén tapadnak. – Seine Fasern ziehen nach unten, hinten und außen und setzen an der Innenfläche des Unterkieferwinkels im Bereich der Flügelmuskelrauigkeit an.

20. Összehúzódásakor a belső röpizom megemeli és előretolja az állkapcsot, egyoldali működése pedig hozzájárul az őrlő oldalmozgások kialakításához. – Bei seiner Kontraktion hebt der mediale Flügelmuskel den Unterkiefer an und schiebt ihn vor, während seine einseitige Tätigkeit zur mahlenden Seitwärtsbewegung beiträgt.

21. Az állkapocs szögletét kívülről körülvevő rágóizom és a belül elhelyezkedő belső röpizom együtt erős izomhurkot alkot, amely hatékonyan zárja a szájat. – Der den Unterkieferwinkel außen umfassende Masseter und der innen gelegene mediale Flügelmuskel bilden gemeinsam eine kräftige Muskelschlinge, welche den Mund wirksam schließt.

22. Mélyebben, csaknem vízszintes helyzetben fekszik a musculus pterygoideus lateralis, vagyis az oldalsó röpizom, amely felső és alsó fejre tagolódik. – Tiefer und nahezu horizontal liegt der Musculus pterygoideus lateralis, der sich in einen oberen und einen unteren Kopf gliedert.

23. Az alsó fej az ékcsont röpnyúlványa oldalsó lemezének külső felszínéről indul, és az állkapocsízület nyaka előtt található röpizomi gödröcskében tapad. – Der untere Kopf entspringt an der Außenfläche der lateralen Platte des Flügelfortsatzes und setzt an der vor dem Hals des Unterkiefergelenks gelegenen Flügelmuskelgrube an.

24. A felső fej az ékcsont nagy szárnyának halánték alatti felszínéről ered, rostjai pedig részben az ízületi tokba és az ízületi korongba sugároznak. – Der obere Kopf entspringt an der infratemporalen Fläche des großen Keilbeinflügels, während seine Fasern teilweise in die Gelenkkapsel und die Gelenkscheibe einstrahlen.

25. Amikor a két oldalsó röpizom egyszerre húzódik össze, az állkapocs feje és az ízületi korong előrecsúszik, így az állkapocs előretolódik, illetve a szájnyitás megkezdődhet. – Ziehen beide lateralen Flügelmuskeln gleichzeitig zusammen, gleiten Unterkieferkopf und Gelenkscheibe nach vorn, sodass der Unterkiefer vorgeschoben beziehungsweise die Mundöffnung eingeleitet werden kann.

26. Egyoldali működés esetén az állkapocs az ellenkező oldal felé tér ki, mivel az összehúzódó izom a saját oldali ízületi fejet előrefelé húzza. – Bei einseitiger Tätigkeit weicht der Unterkiefer zur Gegenseite aus, weil der kontrahierende Muskel den Gelenkkopf seiner Seite nach vorn zieht.

27. Különösen a felső fej segíti az ízületi korong helyzetének ellenőrzését erőteljes szájzáráskor, megakadályozva, hogy a korong és az állkapocs feje egymáshoz képest rendezetlenül mozduljon el. – Besonders der obere Kopf unterstützt bei kräftigem Mundschluss die Kontrolle der Gelenkscheibe und verhindert, dass sich Scheibe und Unterkieferkopf ungeordnet gegeneinander verschieben.

28. A száj zárását elsősorban a rágóizom, a halántékizom és a belső röpizom végzi, amelyek együttesen nagy harapási erőt képesek létrehozni. – Der Mundschluss wird vor allem durch Masseter, Schläfenmuskel und medialen Flügelmuskel bewirkt, die gemeinsam eine hohe Beißkraft erzeugen können.

29. Szájnyitáskor ezzel szemben főként a kéthasú izom, az állkapocs-nyelvcsonti izom és az áll-nyelvcsonti izom működik, miközben az oldalsó röpizom előrehúzza az ízületi fejet. – Bei der Mundöffnung wirken dagegen hauptsächlich der zweibäuchige Muskel, der Kieferzungenbeinmuskel und der Kinnzungenbeinmuskel, während der laterale Flügelmuskel den Gelenkkopf nach vorn zieht.

30. Az állkapocs előretolását mindkét oldalsó röpizom, továbbá a rágóizom és a belső röpizom egyes rostjai segítik, visszahúzását viszont főként a halántékizom hátsó része végzi. – Der Vorschub des Unterkiefers wird durch beide lateralen Flügelmuskeln sowie einzelne Fasern des Masseters und des medialen Flügelmuskels unterstützt, während die Rückführung vor allem durch den hinteren Teil des Schläfenmuskels erfolgt.

31. Őrlőmozgás közben az egyik oldal röpizmai előre és befelé vezetik az állkapcsot, miközben az ellenoldali záróizmok szabályozzák az elmozdulás mértékét. – Während der Mahlbewegung führen die Flügelmuskeln einer Seite den Unterkiefer nach vorn und innen, während die Schließmuskeln der Gegenseite das Ausmaß der Bewegung kontrollieren.

32. Mindkét állkapocsízületben az ízületi korong felső és alsó ízületi rést választ el, amelyekben a csúszó-, illetve a forgómozgások eltérő arányban zajlanak. – In beiden Kiefergelenken trennt die Gelenkscheibe einen oberen und einen unteren Gelenkspalt, in denen Gleit- beziehungsweise Drehbewegungen in unterschiedlichem Verhältnis stattfinden.

33. Egy szabályos rágási ciklus során az állkapocs először lesüllyed és kissé oldalra tér, majd felemelkedve visszatér a fogak záródási helyzetébe. – Während eines regelrechten Kauzyklus senkt sich der Unterkiefer zunächst und weicht etwas zur Seite aus, bevor er sich hebt und in die Schlussstellung der Zähne zurückkehrt.

34. Valamennyi tulajdonképpeni rágóizom motoros beidegzése a háromosztatú ideg állkapcsi ágából származik, amely e nagy agyideg egyetlen kevert, motoros rostokat is vezető főága. – Die motorische Innervation sämtlicher eigentlicher Kaumuskeln stammt aus dem Unterkieferast des Drillingsnervs, dem einzigen gemischten Hauptast dieses großen Hirnnervs, der auch motorische Fasern führt.

35. A rágóizmot a nervus massetericus, a halántékizmot a mély halántékidegek, a két röpizmot pedig a megfelelő röpizomidegek látják el. – Der Masseter wird durch den Nervus massetericus, der Schläfenmuskel durch die tiefen Schläfennerven und die beiden Flügelmuskeln durch die jeweils zugehörigen Flügelmuskelnerven versorgt.

36. Az izmokban és az állkapocsízületben keletkező helyzetérző információk lehetővé teszik a harapási erő finom szabályozását, valamint a fogak és a lágyrészek túlterhelésének elkerülését. – Die in den Muskeln und im Kiefergelenk entstehenden propriozeptiven Informationen ermöglichen eine feine Regulation der Beißkraft und verhindern eine Überlastung von Zähnen und Weichteilen.

37. E különleges érző rendszer elsődleges idegsejtjeinek jelentős része a háromosztatú ideg középagyi magjában helyezkedik el, nem pedig valamely perifériás érződúcban. – Ein bedeutender Teil der primären Nervenzellen dieses besonderen sensorischen Systems liegt im Mittelhirnkern des Drillingsnervs und nicht in einem peripheren sensiblen Ganglion.

38. Artériás vérüket főként az arteria maxillaris izomágai biztosítják, köztük a rágóizomi, a mély halántéki és a röpizomi ágak. – Ihr arterielles Blut erhalten die Kaumuskeln hauptsächlich durch Muskeläste der Arteria maxillaris, darunter die Masseter-, tiefen Schläfen- und Flügelmuskeläste.

39. A mélyen fekvő izmok vénás vére nagyrészt a röpizomfonatba jut, amely több összeköttetéssel kapcsolódik az arc és a koponyaüreg vénás rendszeréhez. – Das venöse Blut der tief gelegenen Muskeln gelangt überwiegend in das Flügelmuskelgeflecht, das durch mehrere Verbindungen mit den venösen Systemen des Gesichts und der Schädelhöhle verbunden ist.

40. Topográfiai szempontból a két röpizom a halánték alatti árok fontos tartalma, ahol erek, idegek, zsírszövet és kötőszövetes terek közvetlen szomszédságában helyezkednek el. – Topografisch bilden die beiden Flügelmuskeln wichtige Inhalte der Unterschläfengrube, in der sie unmittelbar neben Gefäßen, Nerven, Fettgewebe und bindegewebigen Räumen liegen.

41. Fájdalom, gyulladás vagy idegrendszeri zavar következtében kialakuló tartós izomgörcs szájzárhoz vezethet, amely jelentősen korlátozza a száj nyitását. – Ein anhaltender Muskelkrampf infolge von Schmerzen, Entzündungen oder neurologischen Störungen kann zu einer Kieferklemme führen, welche die Mundöffnung erheblich einschränkt.

42. Éjszakai fogcsikorgatáskor a záróizmok ismételten vagy tartósan megfeszülnek, ami izomfájdalmat, fogkopást és az állkapocsízület túlterhelését okozhatja. – Beim nächtlichen Zähneknirschen werden die Schließmuskeln wiederholt oder dauerhaft angespannt, was Muskelschmerzen, Zahnabrieb und eine Überlastung des Kiefergelenks verursachen kann.

43. Az állkapcsi ideg egyik oldali motoros károsodásakor a száj nyitása közben az állkapocs a sérült oldal felé tér el, mert az ép oldali röpizom túlsúlyba kerül. – Bei einer einseitigen motorischen Schädigung des Unterkiefernervs weicht der Unterkiefer während der Mundöffnung zur geschädigten Seite ab, weil der Flügelmuskel der gesunden Seite überwiegt.

44. Az állkapocsízület működési zavarához társuló izomfájdalom nemcsak az állkapocs körül, hanem a halántéktájon, a fül előtt vagy akár a fogak területén is jelentkezhet. – Muskelschmerzen bei einer Funktionsstörung des Kiefergelenks können nicht nur um den Unterkiefer, sondern auch an der Schläfe, vor dem Ohr oder sogar im Bereich der Zähne auftreten.

45. A rágóizmok összehangolt működése végső soron nem pusztán az étel felaprítását szolgálja, hanem a beszédhez, a nyeléshez és az állkapocs nyugalmi helyzetének fenntartásához is nélkülözhetetlen. – Das koordinierte Zusammenwirken der Kaumuskeln dient letztlich nicht nur der Zerkleinerung der Nahrung, sondern ist auch für das Sprechen, Schlucken und die Aufrechterhaltung der Ruhelage des Unterkiefers unentbehrlich.