4.15.2 – A keresztcsont-csípőcsonti ízület és a szeméremcsonti összeköttetés – Kreuzbein-Darmbein-Gelenk und Schambeinfuge
1. A medence csontgyűrűjét hátul a keresztcsont-csípőcsonti ízületek, elöl pedig a szeméremcsonti összeköttetés zárja. – Der knöcherne Beckenring wird hinten durch die Kreuzbein-Darmbein-Gelenke und vorne durch die Schambeinverbindung geschlossen.
2. A keresztcsont-csípőcsonti ízület a keresztcsont és a csípőcsont fül alakú felszínei között jön létre. – Das Kreuzbein-Darmbein-Gelenk (Articulatio sacroiliaca) entsteht zwischen den ohrförmigen Gelenkflächen von Kreuzbein und Darmbein.
3. Az ízület elülső része valódi, keskeny ízületi üreggel rendelkező ízület. – Der vordere Teil der Verbindung ist ein echtes Gelenk mit einem schmalen Gelenkspalt.
4. A hátulsó részt főként rendkívül erős szalagok alkotják, ezért az összeköttetés részben szalagos jellegű. – Der hintere Teil wird überwiegend von außerordentlich kräftigen Bändern gebildet, weshalb die Verbindung teilweise bandhaften Charakter besitzt.
5. A keresztcsont ízületi felszínét többnyire üvegporc, a csípőcsontét vékonyabb rostos porc borítja. – Die Gelenkfläche des Kreuzbeins ist überwiegend mit hyalinem Knorpel, die des Darmbeins mit dünnerem Faserknorpel bedeckt.
6. A felszínek szabálytalan kiemelkedései és mélyedései egymásba illeszkednek. – Die unregelmäßigen Erhebungen und Vertiefungen der Gelenkflächen greifen ineinander.
7. Ez a fogaskerékszerű illeszkedés növeli az ízület stabilitását és csökkenti az elcsúszás veszélyét. – Diese zahnradartige Verzahnung erhöht die Stabilität des Gelenks und vermindert die Gefahr des Abrutschens.
8. Az ízületi tok szorosan tapad a felszínek széléhez, és csak kis mozgásokat enged meg. – Die Gelenkkapsel setzt straff an den Rändern der Gelenkflächen an und erlaubt nur geringe Bewegungen.
9. Az elülső keresztcsont-csípőcsonti szalagok az ízületi tok elülső felszínét erősítik. – Die vorderen Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca anteriora) verstärken die Vorderfläche der Gelenkkapsel.
10. A csontok közötti keresztcsont-csípőcsonti szalagok a két csont durva felszínei között feszülnek. – Die zwischen den Knochen liegenden Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca interossea) verlaufen zwischen den rauen Flächen beider Knochen.
11. Ezek a medence legerősebb szalagjai közé tartoznak, és közvetlenül továbbítják a testsúlyt. – Sie gehören zu den stärksten Bändern des Beckens und übertragen unmittelbar das Körpergewicht.
12. A hátulsó keresztcsont-csípőcsonti szalagok kívülről is megerősítik az összeköttetést. – Die hinteren Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca posteriora) verstärken die Verbindung zusätzlich von außen.
13. A csípő-ágyéki szalag az utolsó ágyékcsigolyát kapcsolja a csípőtarajhoz. – Das Darmbein-Lenden-Band (Ligamentum iliolumbale) verbindet den letzten Lendenwirbel mit dem Darmbeinkamm.
14. Ez a szalag stabilizálja az ágyéki gerinc és a keresztcsont közötti átmenetet. – Dieses Band stabilisiert den Übergang zwischen Lendenwirbelsäule und Kreuzbein.
15. A keresztcsont-gumói szalag a keresztcsonttól az ülőgumóig húzódik. – Das Kreuzbein-Sitzbeinhöcker-Band (Ligamentum sacrotuberale) zieht vom Kreuzbein zum Sitzbeinhöcker.
16. A keresztcsont-tövisi szalag a keresztcsontot az ülőtövissel köti össze. – Das Kreuzbein-Sitzbeinstachel-Band (Ligamentum sacrospinale) verbindet das Kreuzbein mit dem Sitzbeinstachel.
17. Ez a két szalag az ülőcsonti bevágásokat nagy és kis ülőcsonti nyílássá alakítja. – Diese beiden Bänder verwandeln die Sitzbeinkerben in das große und das kleine Sitzbeinloch (Foramen ischiadicum majus et minus).
18. A keresztcsont-csípőcsonti ízület legfontosabb feladata a törzs súlyának továbbítása a két medencecsontra. – Die wichtigste Aufgabe des Kreuzbein-Darmbein-Gelenks besteht in der Übertragung des Rumpfgewichts auf die beiden Hüftbeine.
19. A keresztcsont előrebillenését, amelynek során a keresztcsonti előfok lefelé és előre mozdul, nutációnak nevezzük. – Die Vorwärtskippung des Kreuzbeins, bei der sich das Kreuzbeinvorland nach vorne und unten bewegt, wird als Nutation bezeichnet.
20. Az ezzel ellentétes, hátrafelé irányuló mozgás az ellen-nutáció. – Die entgegengesetzte Rückwärtsbewegung wird als Gegennutation bezeichnet.
21. Ezeknek a mozgásoknak a terjedelme egészséges állapotban csak néhány fok. – Der Umfang dieser Bewegungen beträgt unter normalen Bedingungen nur wenige Grad.
22. Terhesség alatt a szalagok lazulása kissé növelheti a medence összeköttetéseinek mozgékonyságát. – Während der Schwangerschaft kann die Lockerung der Bänder die Beweglichkeit der Beckenverbindungen geringfügig erhöhen.
23. A két szeméremcsontot elöl a szeméremcsonti összeköttetés kapcsolja össze. – Die beiden Schambeine werden vorne durch die Schambeinfuge (Symphysis pubica) miteinander verbunden.
24. Ez az összeköttetés másodlagos porcos csontkapcsolatnak, vagyis szimfízisnek számít. – Diese Verbindung ist eine sekundäre Knorpelhaft, also eine Symphyse.
25. A két szimfízisfelszínt vékony üvegporcréteg borítja. – Die beiden Symphysenflächen sind mit einer dünnen Schicht aus hyalinem Knorpel bedeckt.
26. A felszínek között rostporcos szeméremcsont közötti porckorong helyezkedik el. – Zwischen den Flächen liegt eine faserknorpelige Schambeinzwischenscheibe (Discus interpubicus).
27. Az összeköttetést felül a felső szeméremcsonti szalag, alul pedig az ívelt szeméremcsonti szalag erősíti. – Die Verbindung wird oben durch das obere Schambeinband (Ligamentum pubicum superius) und unten durch das bogenförmige Schambeinband (Ligamentum arcuatum pubis) verstärkt.
28. A szeméremcsonti összeköttetés normális körülmények között csak minimális elmozdulást tesz lehetővé. – Unter normalen Bedingungen erlaubt die Schambeinfuge nur eine minimale Verschiebung.
29. A szeméremcsontok kórosan nagy eltávolodását szimfízisszétválásnak nevezzük. – Eine krankhaft starke Trennung der Schambeine wird als Symphysendiastase bezeichnet.
30. A keresztcsont-csípőcsonti ízületek és a szeméremcsonti összeköttetés együtt biztosítják a medencegyűrű szilárdságát és csekély rugalmasságát. – Die Kreuzbein-Darmbein-Gelenke und die Schambeinfuge gewährleisten gemeinsam die Festigkeit und die geringe Elastizität des Beckenrings.
(aufklappen)magyar
1. A medence csontgyűrűjét hátul a keresztcsont-csípőcsonti ízületek, elöl pedig a szeméremcsonti összeköttetés zárja.
2. A keresztcsont-csípőcsonti ízület a keresztcsont és a csípőcsont fül alakú felszínei között jön létre.
3. Az ízület elülső része valódi, keskeny ízületi üreggel rendelkező ízület.
4. A hátulsó részt főként rendkívül erős szalagok alkotják, ezért az összeköttetés részben szalagos jellegű.
5. A keresztcsont ízületi felszínét többnyire üvegporc, a csípőcsontét vékonyabb rostos porc borítja.
6. A felszínek szabálytalan kiemelkedései és mélyedései egymásba illeszkednek.
7. Ez a fogaskerékszerű illeszkedés növeli az ízület stabilitását és csökkenti az elcsúszás veszélyét.
8. Az ízületi tok szorosan tapad a felszínek széléhez, és csak kis mozgásokat enged meg.
9. Az elülső keresztcsont-csípőcsonti szalagok az ízületi tok elülső felszínét erősítik.
10. A csontok közötti keresztcsont-csípőcsonti szalagok a két csont durva felszínei között feszülnek.
11. Ezek a medence legerősebb szalagjai közé tartoznak, és közvetlenül továbbítják a testsúlyt.
12. A hátulsó keresztcsont-csípőcsonti szalagok kívülről is megerősítik az összeköttetést.
13. A csípő-ágyéki szalag az utolsó ágyékcsigolyát kapcsolja a csípőtarajhoz.
14. Ez a szalag stabilizálja az ágyéki gerinc és a keresztcsont közötti átmenetet.
15. A keresztcsont-gumói szalag a keresztcsonttól az ülőgumóig húzódik.
16. A keresztcsont-tövisi szalag a keresztcsontot az ülőtövissel köti össze.
17. Ez a két szalag az ülőcsonti bevágásokat nagy és kis ülőcsonti nyílássá alakítja.
18. A keresztcsont-csípőcsonti ízület legfontosabb feladata a törzs súlyának továbbítása a két medencecsontra.
19. A keresztcsont előrebillenését, amelynek során a keresztcsonti előfok lefelé és előre mozdul, nutációnak nevezzük.
20. Az ezzel ellentétes, hátrafelé irányuló mozgás az ellen-nutáció.
21. Ezeknek a mozgásoknak a terjedelme egészséges állapotban csak néhány fok.
22. Terhesség alatt a szalagok lazulása kissé növelheti a medence összeköttetéseinek mozgékonyságát.
23. A két szeméremcsontot elöl a szeméremcsonti összeköttetés kapcsolja össze.
24. Ez az összeköttetés másodlagos porcos csontkapcsolatnak, vagyis szimfízisnek számít.
25. A két szimfízisfelszínt vékony üvegporcréteg borítja.
26. A felszínek között rostporcos szeméremcsont közötti porckorong helyezkedik el.
27. Az összeköttetést felül a felső szeméremcsonti szalag, alul pedig az ívelt szeméremcsonti szalag erősíti.
28. A szeméremcsonti összeköttetés normális körülmények között csak minimális elmozdulást tesz lehetővé.
29. A szeméremcsontok kórosan nagy eltávolodását szimfízisszétválásnak nevezzük.
30. A keresztcsont-csípőcsonti ízületek és a szeméremcsonti összeköttetés együtt biztosítják a medencegyűrű szilárdságát és csekély rugalmasságát.
(aufklappen)német
1. Der knöcherne Beckenring wird hinten durch die Kreuzbein-Darmbein-Gelenke und vorne durch die Schambeinverbindung geschlossen.
2. Das Kreuzbein-Darmbein-Gelenk (Articulatio sacroiliaca) entsteht zwischen den ohrförmigen Gelenkflächen von Kreuzbein und Darmbein.
3. Der vordere Teil der Verbindung ist ein echtes Gelenk mit einem schmalen Gelenkspalt.
4. Der hintere Teil wird überwiegend von außerordentlich kräftigen Bändern gebildet, weshalb die Verbindung teilweise bandhaften Charakter besitzt.
5. Die Gelenkfläche des Kreuzbeins ist überwiegend mit hyalinem Knorpel, die des Darmbeins mit dünnerem Faserknorpel bedeckt.
6. Die unregelmäßigen Erhebungen und Vertiefungen der Gelenkflächen greifen ineinander.
7. Diese zahnradartige Verzahnung erhöht die Stabilität des Gelenks und vermindert die Gefahr des Abrutschens.
8. Die Gelenkkapsel setzt straff an den Rändern der Gelenkflächen an und erlaubt nur geringe Bewegungen.
9. Die vorderen Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca anteriora) verstärken die Vorderfläche der Gelenkkapsel.
10. Die zwischen den Knochen liegenden Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca interossea) verlaufen zwischen den rauen Flächen beider Knochen.
11. Sie gehören zu den stärksten Bändern des Beckens und übertragen unmittelbar das Körpergewicht.
12. Die hinteren Kreuzbein-Darmbein-Bänder (Ligamenta sacroiliaca posteriora) verstärken die Verbindung zusätzlich von außen.
13. Das Darmbein-Lenden-Band (Ligamentum iliolumbale) verbindet den letzten Lendenwirbel mit dem Darmbeinkamm.
14. Dieses Band stabilisiert den Übergang zwischen Lendenwirbelsäule und Kreuzbein.
15. Das Kreuzbein-Sitzbeinhöcker-Band (Ligamentum sacrotuberale) zieht vom Kreuzbein zum Sitzbeinhöcker.
16. Das Kreuzbein-Sitzbeinstachel-Band (Ligamentum sacrospinale) verbindet das Kreuzbein mit dem Sitzbeinstachel.
17. Diese beiden Bänder verwandeln die Sitzbeinkerben in das große und das kleine Sitzbeinloch (Foramen ischiadicum majus et minus).
18. Die wichtigste Aufgabe des Kreuzbein-Darmbein-Gelenks besteht in der Übertragung des Rumpfgewichts auf die beiden Hüftbeine.
19. Die Vorwärtskippung des Kreuzbeins, bei der sich das Kreuzbeinvorland nach vorne und unten bewegt, wird als Nutation bezeichnet.
20. Die entgegengesetzte Rückwärtsbewegung wird als Gegennutation bezeichnet.
21. Der Umfang dieser Bewegungen beträgt unter normalen Bedingungen nur wenige Grad.
22. Während der Schwangerschaft kann die Lockerung der Bänder die Beweglichkeit der Beckenverbindungen geringfügig erhöhen.
23. Die beiden Schambeine werden vorne durch die Schambeinfuge (Symphysis pubica) miteinander verbunden.
24. Diese Verbindung ist eine sekundäre Knorpelhaft, also eine Symphyse.
25. Die beiden Symphysenflächen sind mit einer dünnen Schicht aus hyalinem Knorpel bedeckt.
26. Zwischen den Flächen liegt eine faserknorpelige Schambeinzwischenscheibe (Discus interpubicus).
27. Die Verbindung wird oben durch das obere Schambeinband (Ligamentum pubicum superius) und unten durch das bogenförmige Schambeinband (Ligamentum arcuatum pubis) verstärkt.
28. Unter normalen Bedingungen erlaubt die Schambeinfuge nur eine minimale Verschiebung.
29. Eine krankhaft starke Trennung der Schambeine wird als Symphysendiastase bezeichnet.
30. Die Kreuzbein-Darmbein-Gelenke und die Schambeinfuge gewährleisten gemeinsam die Festigkeit und die geringe Elastizität des Beckenrings.