14.16.4 – Az extrapiramidális leszálló pályák – Die extrapyramidalen absteigenden Bahnen
1. Az extrapiramidális leszálló pályák nem alkotnak egységes vezetékrendszert, hanem különböző agytörzsi magvakból kiinduló, működésükben szorosan együttműködő rostkötegek összefoglaló nevét jelentik. – Die extrapyramidalen absteigenden Bahnen bilden kein einheitliches Leitungssystem, sondern sind eine Sammelbezeichnung für funktionell eng zusammenwirkende Faserbündel aus verschiedenen Hirnstammkernen.
2. A piramispályával ellentétben e pályák többsége nem közvetlenül az agykéregből ered, hanem kéreg alatti és agytörzsi átkapcsolásokon keresztül befolyásolja a gerincvelő mozgatóközpontjait. – Im Gegensatz zur Pyramidenbahn entspringen die meisten dieser Bahnen nicht unmittelbar aus der Großhirnrinde, sondern beeinflussen die motorischen Rückenmarkszentren über subkortikale und hirnstammgebundene Umschaltungen.
3. Legfontosabb kiindulási területeik közé a vörös mag, a középagy teteje, a hálózatos állomány és az egyensúlyi magvak tartoznak. – Zu ihren wichtigsten Ursprungsgebieten gehören der rote Kern, das Mittelhirndach, die Formatio reticularis und die Vestibulariskerne.
4. Ezek a magvak az agykéregből, a törzsdúcokból, a kisagyból és az érző pályákból érkező információkat egyesítve alakítják ki leszálló motoros hatásukat. – Diese Kerne vereinigen Informationen aus Großhirnrinde, Basalganglien, Kleinhirn und sensiblen Bahnen und formen daraus ihren absteigenden motorischen Einfluss.
5. Működésük elsősorban a már begyakorolt, nagyrészt automatikusan végrehajtott mozgásokban, például a járásban, a táncban, a mimikában és a gesztikulációban érvényesül. – Ihre Funktion zeigt sich vor allem bei eingeübten, weitgehend automatisch ausgeführten Bewegungen wie Gehen, Tanzen, Mimik und Gestik.
6. Ugyancsak részt vesznek az izomtónus elosztásában, a testtartás fenntartásában, valamint az egymással ellentétesen működő izomcsoportok összehangolásában. – Außerdem wirken sie an der Verteilung des Muskeltonus, der Aufrechterhaltung der Körperhaltung und der Abstimmung antagonistisch arbeitender Muskelgruppen mit.
7. Rostjaik a gerincvelőben többnyire köztes neuronokon kapcsolódnak át, amelyek számos szelvény mozgatóneuronjaira egyidejűleg fejthetnek ki serkentő vagy gátló hatást. – Ihre Fasern werden im Rückenmark überwiegend auf Interneurone umgeschaltet, die gleichzeitig erregend oder hemmend auf Motoneurone mehrerer Segmente einwirken können.
8. Emiatt az extrapiramidális rendszer különösen alkalmas a törzs és a végtagok törzshöz közeli izmainak összehangolt, több ízületet érintő szabályozására. – Dadurch eignet sich das extrapyramidale System besonders zur koordinierten, mehrere Gelenke einbeziehenden Steuerung der Rumpfmuskulatur und der proximalen Extremitätenmuskeln.
9. A vörösmag-gerincvelői pálya (tractus rubrospinalis) a középagy tegmentumában fekvő vörös magból indul, amely szoros kapcsolatban áll a kisaggyal és a mozgatókéreggel. – Die Rubrospinalbahn (Tractus rubrospinalis) entspringt dem im Mittelhirntegmentum gelegenen roten Kern, der eng mit Kleinhirn und motorischer Großhirnrinde verbunden ist.
10. Rostjai röviddel eredésük után átkereszteződnek, majd az ellenkező oldali oldalsó kötegben haladnak lefelé, elsősorban a nyaki gerincvelő szelvényei felé. – Ihre Fasern kreuzen kurz nach ihrem Ursprung und ziehen anschließend im kontralateralen Seitenstrang vorwiegend zu den Halssegmenten des Rückenmarks.
11. Emberben e pálya szerepe a piramispályáéhoz képest háttérbe szorul, mégis hozzájárul a felső végtag hajlítóizmainak és összetett mozgásmintáinak szabályozásához. – Beim Menschen tritt die Bedeutung dieser Bahn gegenüber der Pyramidenbahn zurück, dennoch trägt sie zur Steuerung der Beugemuskeln und komplexer Bewegungsmuster der oberen Extremität bei.
12. A tető-gerincvelői pálya (tractus tectospinalis) főként a felső ikertest területéről ered, ahol a látási és más érzékszervi ingerek motoros válaszokká kapcsolódnak át. – Die Tectospinalbahn (Tractus tectospinalis) entspringt vor allem im Bereich des oberen Hügels, wo visuelle und andere Sinnesreize in motorische Antworten umgesetzt werden.
13. A középagyban kereszteződő rostok az elülső kötegben ereszkednek le, és túlnyomórészt a nyaki gerincvelő köztes neuronjain végződnek. – Die im Mittelhirn kreuzenden Fasern steigen im Vorderstrang ab und enden überwiegend an Interneuronen des Halsmarks.
14. E pálya gyors fej- és nyakmozgásokat válthat ki, amelyek révén a tekintet és a test felső része váratlan fény- vagy hangingerek felé fordul. – Diese Bahn kann schnelle Kopf- und Halsbewegungen auslösen, durch die sich Blick und Oberkörper unerwarteten Licht- oder Schallreizen zuwenden.
15. A hálózatosállomány-gerincvelői pályák (tractus reticulospinales) a híd és a nyúltvelő kiterjedt hálózatos állományából származnak, ezért számos felsőbb központ hatását közvetítik. – Die Retikulospinalbahnen (Tractus reticulospinales) stammen aus der ausgedehnten Formatio reticularis von Brücke und verlängertem Mark und vermitteln daher Einflüsse zahlreicher übergeordneter Zentren.
16. A hídi, mediális reticulospinalis rostok főként az elülső kötegben futnak, és a törzs, valamint az alsó végtag feszítőizmainak tónusát fokozva támogatják az állást. – Die pontinen medialen retikulospinalen Fasern verlaufen überwiegend im Vorderstrang und unterstützen das Stehen, indem sie den Tonus der Rumpf- und Beinstrecker erhöhen.
17. A nyúltvelői, laterális rendszer ezzel szemben inkább az oldalsó kötegben halad, és az izomtónus, valamint a gerincvelői reflexek gátló szabályozásában is részt vesz. – Das medulläre laterale System zieht dagegen eher im Seitenstrang und wirkt auch an der hemmenden Regulation des Muskeltonus und spinaler Reflexe mit.
18. A két reticulospinalis rendszer egymást kiegészítő működése teszi lehetővé, hogy a testtartás a mozgás megkezdésekor vagy külső terhelés hatására gyorsan átrendeződjön. – Das ergänzende Zusammenwirken beider retikulospinaler Systeme ermöglicht eine rasche Anpassung der Körperhaltung beim Bewegungsbeginn oder unter äußerer Belastung.
19. Az egyensúlyi magvakból kiinduló vestibulospinalis pályák (tractus vestibulospinales) a belső fülből, a kisagyból és a gerincvelőből származó helyzetinformációkat közvetítik lefelé. – Die aus den Vestibulariskernen hervorgehenden Vestibulospinalbahnen (Tractus vestibulospinales) leiten Lageinformationen aus Innenohr, Kleinhirn und Rückenmark nach kaudal weiter.
20. Az oldalsó vestibulospinalis pálya főként a Deiters-magból ered, kereszteződés nélkül halad az elülső kötegben, és a gerincvelő számos szelvényét eléri. – Die laterale Vestibulospinalbahn entspringt hauptsächlich dem Deiters-Kern, verläuft ungekreuzt im Vorderstrang und erreicht zahlreiche Rückenmarkssegmente.
21. Hatása elsősorban a gravitációval szemben működő feszítőizmokat serkenti, így megakadályozza, hogy a test egyensúlyvesztéskor ellenőrizetlenül összerogyjon. – Ihre Wirkung erregt vor allem die gegen die Schwerkraft arbeitenden Streckmuskeln und verhindert dadurch ein unkontrolliertes Zusammensinken des Körpers bei Gleichgewichtsverlust.
22. A mediális vestibulospinalis pálya kétoldali rostjai főként a nyaki és felső háti szelvényekhez jutnak, ahol a fej és a nyak helyzetét szabályozzák. – Die beidseitig verlaufenden Fasern der medialen Vestibulospinalbahn erreichen vor allem Hals- und obere Brustsegmente, wo sie die Stellung von Kopf und Hals regulieren.
23. A vestibulospinalis és reticulospinalis pályák együttműködésével az egyensúly megbomlását követő helyreigazító mozgások rendszerint még a tudatos korrekció előtt megkezdődnek. – Durch das Zusammenwirken vestibulo- und retikulospinaler Bahnen beginnen Ausgleichsbewegungen nach einer Gleichgewichtsstörung gewöhnlich noch vor der bewussten Korrektur.
24. A hagyományos felosztás az olajkamag-gerincvelői pályát (tractus olivospinalis) is az extrapiramidális rendszerhez sorolja, bár elkülönült lefutása emberben kevésbé egyértelmű. – Die traditionelle Einteilung rechnet auch die Olivospinalbahn (Tractus olivospinalis) zum extrapyramidalen System, obwohl ihr eigenständiger Verlauf beim Menschen weniger eindeutig ist.
25. Az eltérő eredésű rostkötegek a gerincvelő elülső vagy oldalsó kötegében haladnak, miközben egyes rostjaik kereszteződnek, mások azonos oldalon maradnak. – Die aus unterschiedlichen Gebieten stammenden Faserbündel verlaufen im Vorder- oder Seitenstrang des Rückenmarks, wobei einige Fasern kreuzen und andere ipsilateral bleiben.
26. Ezért az extrapiramidális pályákra nem jellemző a piramispályához hasonló, egyetlen meghatározott helyen bekövetkező és csaknem teljes oldalváltás. – Deshalb besitzen die extrapyramidalen Bahnen keine der Pyramidenbahn vergleichbare, an einer einzigen festgelegten Stelle erfolgende und nahezu vollständige Kreuzung.
27. A gerincvelő köztes neuronjai a leszálló parancsokat az izmokból, inakból és ízületekből folyamatosan érkező proprioceptív információkkal kapcsolják össze. – Die spinalen Interneurone verbinden die absteigenden Befehle mit den fortlaufend aus Muskeln, Sehnen und Gelenken eintreffenden propriozeptiven Informationen.
28. Bár egy begyakorolt mozgás elindítása rendszerint tudatos döntést igényel, további végrehajtását nagyrészt a kéreg alatti magvak és az agytörzsi pályák szervezik. – Obwohl der Beginn einer eingeübten Bewegung gewöhnlich eine bewusste Entscheidung erfordert, wird ihre weitere Ausführung überwiegend durch subkortikale Kerne und Hirnstammbahnen organisiert.
29. A törzsdúcok nem küldenek közvetlen rostokat a gerincvelőbe, hanem a talamuszon, az agykérgen és az agytörzsi magvakon keresztül módosítják a leszálló motoros aktivitást. – Die Basalganglien senden keine direkten Fasern zum Rückenmark, sondern verändern die absteigende motorische Aktivität über Thalamus, Großhirnrinde und Hirnstammkerne.
30. Az extrapiramidális leszálló pályák összehangolt működése biztosítja, hogy az akaratlagosan megkezdett mozgás megfelelő izomtónussal, stabil testtartással és gazdaságos automatizmussal valósuljon meg. – Das abgestimmte Zusammenwirken der extrapyramidalen absteigenden Bahnen gewährleistet, dass eine willkürlich begonnene Bewegung mit angemessenem Muskeltonus, stabiler Körperhaltung und ökonomischer Automatisierung ausgeführt wird.
(aufklappen)magyar
1. Az extrapiramidális leszálló pályák nem alkotnak egységes vezetékrendszert, hanem különböző agytörzsi magvakból kiinduló, működésükben szorosan együttműködő rostkötegek összefoglaló nevét jelentik.
2. A piramispályával ellentétben e pályák többsége nem közvetlenül az agykéregből ered, hanem kéreg alatti és agytörzsi átkapcsolásokon keresztül befolyásolja a gerincvelő mozgatóközpontjait.
3. Legfontosabb kiindulási területeik közé a vörös mag, a középagy teteje, a hálózatos állomány és az egyensúlyi magvak tartoznak.
4. Ezek a magvak az agykéregből, a törzsdúcokból, a kisagyból és az érző pályákból érkező információkat egyesítve alakítják ki leszálló motoros hatásukat.
5. Működésük elsősorban a már begyakorolt, nagyrészt automatikusan végrehajtott mozgásokban, például a járásban, a táncban, a mimikában és a gesztikulációban érvényesül.
6. Ugyancsak részt vesznek az izomtónus elosztásában, a testtartás fenntartásában, valamint az egymással ellentétesen működő izomcsoportok összehangolásában.
7. Rostjaik a gerincvelőben többnyire köztes neuronokon kapcsolódnak át, amelyek számos szelvény mozgatóneuronjaira egyidejűleg fejthetnek ki serkentő vagy gátló hatást.
8. Emiatt az extrapiramidális rendszer különösen alkalmas a törzs és a végtagok törzshöz közeli izmainak összehangolt, több ízületet érintő szabályozására.
9. A vörösmag-gerincvelői pálya (tractus rubrospinalis) a középagy tegmentumában fekvő vörös magból indul, amely szoros kapcsolatban áll a kisaggyal és a mozgatókéreggel.
10. Rostjai röviddel eredésük után átkereszteződnek, majd az ellenkező oldali oldalsó kötegben haladnak lefelé, elsősorban a nyaki gerincvelő szelvényei felé.
11. Emberben e pálya szerepe a piramispályáéhoz képest háttérbe szorul, mégis hozzájárul a felső végtag hajlítóizmainak és összetett mozgásmintáinak szabályozásához.
12. A tető-gerincvelői pálya (tractus tectospinalis) főként a felső ikertest területéről ered, ahol a látási és más érzékszervi ingerek motoros válaszokká kapcsolódnak át.
13. A középagyban kereszteződő rostok az elülső kötegben ereszkednek le, és túlnyomórészt a nyaki gerincvelő köztes neuronjain végződnek.
14. E pálya gyors fej- és nyakmozgásokat válthat ki, amelyek révén a tekintet és a test felső része váratlan fény- vagy hangingerek felé fordul.
15. A hálózatosállomány-gerincvelői pályák (tractus reticulospinales) a híd és a nyúltvelő kiterjedt hálózatos állományából származnak, ezért számos felsőbb központ hatását közvetítik.
16. A hídi, mediális reticulospinalis rostok főként az elülső kötegben futnak, és a törzs, valamint az alsó végtag feszítőizmainak tónusát fokozva támogatják az állást.
17. A nyúltvelői, laterális rendszer ezzel szemben inkább az oldalsó kötegben halad, és az izomtónus, valamint a gerincvelői reflexek gátló szabályozásában is részt vesz.
18. A két reticulospinalis rendszer egymást kiegészítő működése teszi lehetővé, hogy a testtartás a mozgás megkezdésekor vagy külső terhelés hatására gyorsan átrendeződjön.
19. Az egyensúlyi magvakból kiinduló vestibulospinalis pályák (tractus vestibulospinales) a belső fülből, a kisagyból és a gerincvelőből származó helyzetinformációkat közvetítik lefelé.
20. Az oldalsó vestibulospinalis pálya főként a Deiters-magból ered, kereszteződés nélkül halad az elülső kötegben, és a gerincvelő számos szelvényét eléri.
21. Hatása elsősorban a gravitációval szemben működő feszítőizmokat serkenti, így megakadályozza, hogy a test egyensúlyvesztéskor ellenőrizetlenül összerogyjon.
22. A mediális vestibulospinalis pálya kétoldali rostjai főként a nyaki és felső háti szelvényekhez jutnak, ahol a fej és a nyak helyzetét szabályozzák.
23. A vestibulospinalis és reticulospinalis pályák együttműködésével az egyensúly megbomlását követő helyreigazító mozgások rendszerint még a tudatos korrekció előtt megkezdődnek.
24. A hagyományos felosztás az olajkamag-gerincvelői pályát (tractus olivospinalis) is az extrapiramidális rendszerhez sorolja, bár elkülönült lefutása emberben kevésbé egyértelmű.
25. Az eltérő eredésű rostkötegek a gerincvelő elülső vagy oldalsó kötegében haladnak, miközben egyes rostjaik kereszteződnek, mások azonos oldalon maradnak.
26. Ezért az extrapiramidális pályákra nem jellemző a piramispályához hasonló, egyetlen meghatározott helyen bekövetkező és csaknem teljes oldalváltás.
27. A gerincvelő köztes neuronjai a leszálló parancsokat az izmokból, inakból és ízületekből folyamatosan érkező proprioceptív információkkal kapcsolják össze.
28. Bár egy begyakorolt mozgás elindítása rendszerint tudatos döntést igényel, további végrehajtását nagyrészt a kéreg alatti magvak és az agytörzsi pályák szervezik.
29. A törzsdúcok nem küldenek közvetlen rostokat a gerincvelőbe, hanem a talamuszon, az agykérgen és az agytörzsi magvakon keresztül módosítják a leszálló motoros aktivitást.
30. Az extrapiramidális leszálló pályák összehangolt működése biztosítja, hogy az akaratlagosan megkezdett mozgás megfelelő izomtónussal, stabil testtartással és gazdaságos automatizmussal valósuljon meg.
(aufklappen)német
1. Die extrapyramidalen absteigenden Bahnen bilden kein einheitliches Leitungssystem, sondern sind eine Sammelbezeichnung für funktionell eng zusammenwirkende Faserbündel aus verschiedenen Hirnstammkernen.
2. Im Gegensatz zur Pyramidenbahn entspringen die meisten dieser Bahnen nicht unmittelbar aus der Großhirnrinde, sondern beeinflussen die motorischen Rückenmarkszentren über subkortikale und hirnstammgebundene Umschaltungen.
3. Zu ihren wichtigsten Ursprungsgebieten gehören der rote Kern, das Mittelhirndach, die Formatio reticularis und die Vestibulariskerne.
4. Diese Kerne vereinigen Informationen aus Großhirnrinde, Basalganglien, Kleinhirn und sensiblen Bahnen und formen daraus ihren absteigenden motorischen Einfluss.
5. Ihre Funktion zeigt sich vor allem bei eingeübten, weitgehend automatisch ausgeführten Bewegungen wie Gehen, Tanzen, Mimik und Gestik.
6. Außerdem wirken sie an der Verteilung des Muskeltonus, der Aufrechterhaltung der Körperhaltung und der Abstimmung antagonistisch arbeitender Muskelgruppen mit.
7. Ihre Fasern werden im Rückenmark überwiegend auf Interneurone umgeschaltet, die gleichzeitig erregend oder hemmend auf Motoneurone mehrerer Segmente einwirken können.
8. Dadurch eignet sich das extrapyramidale System besonders zur koordinierten, mehrere Gelenke einbeziehenden Steuerung der Rumpfmuskulatur und der proximalen Extremitätenmuskeln.
9. Die Rubrospinalbahn (Tractus rubrospinalis) entspringt dem im Mittelhirntegmentum gelegenen roten Kern, der eng mit Kleinhirn und motorischer Großhirnrinde verbunden ist.
10. Ihre Fasern kreuzen kurz nach ihrem Ursprung und ziehen anschließend im kontralateralen Seitenstrang vorwiegend zu den Halssegmenten des Rückenmarks.
11. Beim Menschen tritt die Bedeutung dieser Bahn gegenüber der Pyramidenbahn zurück, dennoch trägt sie zur Steuerung der Beugemuskeln und komplexer Bewegungsmuster der oberen Extremität bei.
12. Die Tectospinalbahn (Tractus tectospinalis) entspringt vor allem im Bereich des oberen Hügels, wo visuelle und andere Sinnesreize in motorische Antworten umgesetzt werden.
13. Die im Mittelhirn kreuzenden Fasern steigen im Vorderstrang ab und enden überwiegend an Interneuronen des Halsmarks.
14. Diese Bahn kann schnelle Kopf- und Halsbewegungen auslösen, durch die sich Blick und Oberkörper unerwarteten Licht- oder Schallreizen zuwenden.
15. Die Retikulospinalbahnen (Tractus reticulospinales) stammen aus der ausgedehnten Formatio reticularis von Brücke und verlängertem Mark und vermitteln daher Einflüsse zahlreicher übergeordneter Zentren.
16. Die pontinen medialen retikulospinalen Fasern verlaufen überwiegend im Vorderstrang und unterstützen das Stehen, indem sie den Tonus der Rumpf- und Beinstrecker erhöhen.
17. Das medulläre laterale System zieht dagegen eher im Seitenstrang und wirkt auch an der hemmenden Regulation des Muskeltonus und spinaler Reflexe mit.
18. Das ergänzende Zusammenwirken beider retikulospinaler Systeme ermöglicht eine rasche Anpassung der Körperhaltung beim Bewegungsbeginn oder unter äußerer Belastung.
19. Die aus den Vestibulariskernen hervorgehenden Vestibulospinalbahnen (Tractus vestibulospinales) leiten Lageinformationen aus Innenohr, Kleinhirn und Rückenmark nach kaudal weiter.
20. Die laterale Vestibulospinalbahn entspringt hauptsächlich dem Deiters-Kern, verläuft ungekreuzt im Vorderstrang und erreicht zahlreiche Rückenmarkssegmente.
21. Ihre Wirkung erregt vor allem die gegen die Schwerkraft arbeitenden Streckmuskeln und verhindert dadurch ein unkontrolliertes Zusammensinken des Körpers bei Gleichgewichtsverlust.
22. Die beidseitig verlaufenden Fasern der medialen Vestibulospinalbahn erreichen vor allem Hals- und obere Brustsegmente, wo sie die Stellung von Kopf und Hals regulieren.
23. Durch das Zusammenwirken vestibulo- und retikulospinaler Bahnen beginnen Ausgleichsbewegungen nach einer Gleichgewichtsstörung gewöhnlich noch vor der bewussten Korrektur.
24. Die traditionelle Einteilung rechnet auch die Olivospinalbahn (Tractus olivospinalis) zum extrapyramidalen System, obwohl ihr eigenständiger Verlauf beim Menschen weniger eindeutig ist.
25. Die aus unterschiedlichen Gebieten stammenden Faserbündel verlaufen im Vorder- oder Seitenstrang des Rückenmarks, wobei einige Fasern kreuzen und andere ipsilateral bleiben.
26. Deshalb besitzen die extrapyramidalen Bahnen keine der Pyramidenbahn vergleichbare, an einer einzigen festgelegten Stelle erfolgende und nahezu vollständige Kreuzung.
27. Die spinalen Interneurone verbinden die absteigenden Befehle mit den fortlaufend aus Muskeln, Sehnen und Gelenken eintreffenden propriozeptiven Informationen.
28. Obwohl der Beginn einer eingeübten Bewegung gewöhnlich eine bewusste Entscheidung erfordert, wird ihre weitere Ausführung überwiegend durch subkortikale Kerne und Hirnstammbahnen organisiert.
29. Die Basalganglien senden keine direkten Fasern zum Rückenmark, sondern verändern die absteigende motorische Aktivität über Thalamus, Großhirnrinde und Hirnstammkerne.
30. Das abgestimmte Zusammenwirken der extrapyramidalen absteigenden Bahnen gewährleistet, dass eine willkürlich begonnene Bewegung mit angemessenem Muskeltonus, stabiler Körperhaltung und ökonomischer Automatisierung ausgeführt wird.