4.3.4 – A Parainesis – Die Parainesis
1. A „Parainesis” Kölcsey jelentős prózai műve. – Die „Parainesis” ist ein bedeutendes Prosawerk Kölcseys.
2. A szó görög eredetű. – Das Wort stammt aus dem Griechischen.
3. Jelentése „intés” vagy „buzdítás”. – Es bedeutet „Ermahnung” oder „Zuspruch”.
4. A mű erkölcsi tanító írás. – Das Werk ist eine sittliche Lehrschrift.
5. Egy fiatal emberhez szól. – Es richtet sich an einen jungen Menschen.
6. Kölcsey az unokaöccsének írta. – Kölcsey schrieb es für seinen Neffen.
7. Ezt az unokaöccsöt Kálmánnak hívták. – Dieser Neffe hieß Kálmán.
8. Kölcsey az apa halála után magához vette őt. – Kölcsey hatte ihn nach dem Tod des Vaters aufgenommen.
9. Gondoskodott a neveléséről. – Er sorgte für seine Erziehung.
10. Számára írta meg a „Parainesist”. – Für ihn verfasste er die „Parainesis”.
11. A mű 1834-ben keletkezett. – Das Werk entstand im Jahr 1834.
12. Kölcsey egyik utolsó nagy műve volt. – Es war eines seiner letzten großen Werke.
13. Ebben foglalta össze élettapasztalatát és bölcsességét. – In ihm fasste Kölcsey seine Lebenserfahrung und Weisheit zusammen.
14. Tanácsokat adott a fiatalembernek az élethez. – Er gab dem jungen Mann Ratschläge für das Leben.
15. Ezek a tanácsok számos területet érintenek. – Diese Ratschläge betreffen viele Bereiche.
16. Erényről, kötelességről és műveltségről szólnak. – Sie handeln von Tugend, Pflicht und Bildung.
17. A haza szeretetével is foglalkoznak. – Sie handeln auch von der Liebe zum Vaterland.
18. Kölcsey bölcs tanítóként szólal meg benne. – Kölcsey spricht darin wie ein weiser Lehrer.
19. Közvetlenül fordul a fiatalemberhez. – Er wendet sich unmittelbar an den jungen Menschen.
20. Hangja komoly, de szeretetteljes. – Der Ton ist ernst, aber liebevoll.
21. Tanítani és egyúttal bátorítani akar. – Er will belehren und zugleich ermutigen.
22. A mű általános gondolatokkal kezdődik. – Das Werk beginnt mit allgemeinen Betrachtungen.
23. Kölcsey az élet értelméről beszél. – Kölcsey spricht über den Sinn des Lebens.
24. Az embernek a jóra kell törekednie. – Der Mensch solle nach dem Guten streben.
25. Erényes életet kell élnie. – Er solle ein tugendhaftes Leben führen.
26. Az erény a legfőbb cél. – Die Tugend ist das höchste Ziel.
27. Ez ad valódi méltóságot az embernek. – Sie bringt dem Menschen wahre Würde.
28. Kölcsey önművelésre inti olvasóját. – Kölcsey mahnt zur Selbstbildung.
29. Az embernek állandóan tanulnia és tökéletesítenie kell önmagát. – Der Mensch solle stets lernen und sich vervollkommnen.
30. A műveltség az erényhez vezető út lehet. – Bildung könne ein Weg zur Tugend sein.
31. A tudás önmagában azonban nem elegendő. – Wissen allein aber genüge nicht.
32. Jó jellemmel kell párosulnia. – Es müsse mit einem guten Charakter verbunden sein.
33. Kölcsey hangsúlyozza a jellem jelentőségét. – Kölcsey betont die Bedeutung des Charakters.
34. A szilárd jellem fontosabb a puszta tudásnál. – Ein fester Charakter sei wichtiger als bloßes Wissen.
35. Az embernek állhatatosnak és őszintének kell lennie. – Der Mensch solle standhaft und aufrichtig sein.
36. Saját lelkiismeretét kell követnie. – Er solle seinem Gewissen folgen.
37. A mű egyik központi témája a haza. – Ein zentrales Thema ist das Vaterland.
38. Kölcsey részletesen beszél a hazaszeretetről. – Kölcsey spricht ausführlich über die Vaterlandsliebe.
39. Az ember nemcsak önmagáért él. – Der Mensch lebe nicht nur für sich selbst.
40. Egy nagyobb közösség része. – Er sei Teil einer größeren Gemeinschaft.
41. Ez a közösség a haza. – Diese Gemeinschaft sei das Vaterland.
42. Az ember szeretettel és szolgálattal tartozik neki. – Ihm schulde der Mensch Liebe und Dienst.
43. Egy híres mondat foglalja össze ezt a gondolatot. – Ein berühmter Satz fasst diesen Gedanken zusammen.
44. Kölcsey azt mondja, hogy a haza mindenek előtt áll. – Kölcsey sagt, dass das Vaterland vor allem steht.
45. Magyarul így hangzik: „A haza minden előtt.” – Auf Ungarisch lautet er: „A haza minden előtt.”
46. Ezzel a hazafias kötelesség elsőbbségét fejezi ki. – Damit drückt er den Vorrang der vaterländischen Pflicht aus.
47. A haza szeretete és a haladás gondolata számára szorosan összetartozott. – Die Liebe zum Vaterland und der Gedanke des Fortschritts gehörten für ihn eng zusammen.
48. Az embernek szolgálnia és fejlesztenie kell hazáját. – Der Mensch solle seinem Land dienen und es voranbringen.
49. Ez az üzenet az egész művet áthatja. – Diese Botschaft durchzieht das ganze Werk.
50. Kölcsey tevékeny hazafiságra szólít fel. – Kölcsey ruft zum tätigen Patriotismus auf.
51. Nemcsak beszélni, hanem cselekedni is kell. – Man solle nicht nur reden, sondern handeln.
52. Az ország javáért kell dolgozni. – Man solle für das Wohl des Landes arbeiten.
53. Ez az intelem megfelel a reformkor szellemének. – Diese Mahnung entspricht dem Geist des Reformzeitalters.
54. Kölcsey így kapcsolta össze az erkölcsöt és a hazaszeretetet. – Kölcsey verband so Sittlichkeit und Vaterlandsliebe.
55. E nagy témák mellett gyakorlati tanácsokat is ad. – Neben diesen großen Themen gibt es praktische Ratschläge.
56. Kölcsey az emberekkel való helyes bánásmódról is beszél. – Kölcsey spricht über den rechten Umgang mit Menschen.
57. Szerénységet és udvariasságot tanácsol. – Er rät zu Bescheidenheit und Höflichkeit.
58. Óv a gőgtől és a hiúságtól. – Er warnt vor Hochmut und Eitelkeit.
59. Szorgalmat és kitartást ajánl. – Er empfiehlt Fleiß und Beständigkeit.
60. Mindenben mértékletességre int. – Er mahnt zur Mäßigung in allen Dingen.
61. A barátságról is szól. – Auch über die Freundschaft spricht er.
62. Az igaz barátok nagy kincset jelentenek. – Wahre Freunde seien ein großer Schatz.
63. Gondosan kell kiválasztani és hűségesen megőrizni őket. – Man solle sie sorgsam wählen und treu bewahren.
64. A szerelemről és a családról is beszél. – Ebenso spricht er über die Liebe und die Familie.
65. Mindezek a tanácsok életközeliek és bölcsek. – All diese Ratschläge sind lebensnah und klug.
66. Kölcsey gazdag tapasztalatáról tanúskodnak. – Sie zeugen von Kölcseys reicher Erfahrung.
67. A mű nyelve szép és méltóságteljes. – Die Sprache des Werks ist schön und würdevoll.
68. Világos, ugyanakkor emelkedett. – Sie ist klar und zugleich gehoben.
69. Kölcsey a magyar próza mestere volt. – Kölcsey war ein Meister der ungarischen Prosa.
70. Mondatai gondosan felépítettek. – Seine Sätze sind sorgfältig gebaut.
71. Ünnepélyesen és meggyőzően hangzanak. – Sie klingen feierlich und eindringlich.
72. Így a műben a tartalom és a forma összekapcsolódik. – So verbindet das Werk Inhalt und Form.
73. A „Parainesis” több egyszerű tanácsadó könyvnél. – Die „Parainesis” ist mehr als ein Ratgeber.
74. Kölcsey értékeinek személyes megvallása. – Sie ist ein Bekenntnis zu Kölcseys Werten.
75. Egész személyisége megszólal benne. – In ihr spricht seine ganze Persönlichkeit.
76. Felismerhető benne erkölcsi komolysága. – Man erkennt seinen sittlichen Ernst.
77. Felismerhető a haza iránti szeretete. – Man erkennt seine Liebe zum Vaterland.
78. Bölcsessége és jósága is megmutatkozik benne. – Man erkennt seine Weisheit und Güte.
79. Emiatt a mű személyes vallomás is. – Deshalb ist das Werk auch ein persönliches Zeugnis.
80. Megmutatja az embert Kölcsey alakja mögött. – Es zeigt den Menschen hinter der Gestalt Kölcseys.
81. A „Parainesist” sokan olvasták. – Die „Parainesis” wurde vielfach gelesen.
82. Nemzedékek számára szolgált példaként. – Sie diente Generationen als Vorbild.
83. Tanácsai messze túlléptek a család körén. – Ihre Ratschläge galten weit über die Familie hinaus.
84. Az ország egész ifjúságához szóltak. – Sie richteten sich an die ganze Jugend des Landes.
85. Sok fiatal olvasta erkölcsi épülése érdekében. – Viele junge Menschen lasen sie zur sittlichen Erbauung.
86. Útmutatást találtak benne az életükhöz. – Sie fanden darin Orientierung für ihr Leben.
87. A mű így nevelő hatást gyakorolt a nemzetre. – So wirkte das Werk erzieherisch auf die Nation.
88. Erkölcsi és nemzeti értékeket közvetített. – Es vermittelte sittliche und nationale Werte.
89. Ezzel fontos feladatot teljesített. – Damit erfüllte es einen wichtigen Zweck.
90. Segített jó és kötelességtudó polgárokat nevelni. – Es half, gute und pflichtbewusste Bürger zu bilden.
91. A „Parainesis” a magyar próza klasszikus művei közé tartozik. – Die „Parainesis” gehört zu den Klassikern der ungarischen Prosa.
92. A világirodalom nagy erkölcsi tanító műveihez kapcsolódik. – Sie steht in der Tradition der großen Lehrschriften der Weltliteratur.
93. Ugyanakkor jellegzetesen magyar mű. – Zugleich ist sie ganz ungarisch geprägt.
94. A magyarok helyzetéről és kötelességeiről beszél. – Sie spricht von der Lage und den Pflichten der Ungarn.
95. Kölcsey az általános és a sajátosan nemzeti gondolatokat kapcsolta össze benne. – Kölcsey verband darin Allgemeines und Besonderes.
96. Időtlen erényeket és hazafias kötelességet tanított. – Er lehrte zeitlose Tugend und vaterländische Pflicht.
97. A kettő számára elválaszthatatlanul összetartozott. – Beides gehörte für ihn untrennbar zusammen.
98. A „Parainesis” Kölcsey erkölcsi végrendelete. – Die „Parainesis” ist Kölcseys sittliches Vermächtnis.
99. Ebben foglalta össze életének legfontosabb tapasztalatait. – In ihr fasste er die wichtigsten Erfahrungen seines Lebens zusammen.
100. Így a magyar irodalom egyik legjelentősebb prózai művévé vált. – So gehört sie zu den bedeutendsten Prosawerken der ungarischen Literatur.
(aufklappen)magyar
1. A „Parainesis” Kölcsey jelentős prózai műve.
2. A szó görög eredetű.
3. Jelentése „intés” vagy „buzdítás”.
4. A mű erkölcsi tanító írás.
5. Egy fiatal emberhez szól.
6. Kölcsey az unokaöccsének írta.
7. Ezt az unokaöccsöt Kálmánnak hívták.
8. Kölcsey az apa halála után magához vette őt.
9. Gondoskodott a neveléséről.
10. Számára írta meg a „Parainesist”.
11. A mű 1834-ben keletkezett.
12. Kölcsey egyik utolsó nagy műve volt.
13. Ebben foglalta össze élettapasztalatát és bölcsességét.
14. Tanácsokat adott a fiatalembernek az élethez.
15. Ezek a tanácsok számos területet érintenek.
16. Erényről, kötelességről és műveltségről szólnak.
17. A haza szeretetével is foglalkoznak.
18. Kölcsey bölcs tanítóként szólal meg benne.
19. Közvetlenül fordul a fiatalemberhez.
20. Hangja komoly, de szeretetteljes.
21. Tanítani és egyúttal bátorítani akar.
22. A mű általános gondolatokkal kezdődik.
23. Kölcsey az élet értelméről beszél.
24. Az embernek a jóra kell törekednie.
25. Erényes életet kell élnie.
26. Az erény a legfőbb cél.
27. Ez ad valódi méltóságot az embernek.
28. Kölcsey önművelésre inti olvasóját.
29. Az embernek állandóan tanulnia és tökéletesítenie kell önmagát.
30. A műveltség az erényhez vezető út lehet.
31. A tudás önmagában azonban nem elegendő.
32. Jó jellemmel kell párosulnia.
33. Kölcsey hangsúlyozza a jellem jelentőségét.
34. A szilárd jellem fontosabb a puszta tudásnál.
35. Az embernek állhatatosnak és őszintének kell lennie.
36. Saját lelkiismeretét kell követnie.
37. A mű egyik központi témája a haza.
38. Kölcsey részletesen beszél a hazaszeretetről.
39. Az ember nemcsak önmagáért él.
40. Egy nagyobb közösség része.
41. Ez a közösség a haza.
42. Az ember szeretettel és szolgálattal tartozik neki.
43. Egy híres mondat foglalja össze ezt a gondolatot.
44. Kölcsey azt mondja, hogy a haza mindenek előtt áll.
45. Magyarul így hangzik: „A haza minden előtt.”
46. Ezzel a hazafias kötelesség elsőbbségét fejezi ki.
47. A haza szeretete és a haladás gondolata számára szorosan összetartozott.
48. Az embernek szolgálnia és fejlesztenie kell hazáját.
49. Ez az üzenet az egész művet áthatja.
50. Kölcsey tevékeny hazafiságra szólít fel.
51. Nemcsak beszélni, hanem cselekedni is kell.
52. Az ország javáért kell dolgozni.
53. Ez az intelem megfelel a reformkor szellemének.
54. Kölcsey így kapcsolta össze az erkölcsöt és a hazaszeretetet.
55. E nagy témák mellett gyakorlati tanácsokat is ad.
56. Kölcsey az emberekkel való helyes bánásmódról is beszél.
57. Szerénységet és udvariasságot tanácsol.
58. Óv a gőgtől és a hiúságtól.
59. Szorgalmat és kitartást ajánl.
60. Mindenben mértékletességre int.
61. A barátságról is szól.
62. Az igaz barátok nagy kincset jelentenek.
63. Gondosan kell kiválasztani és hűségesen megőrizni őket.
64. A szerelemről és a családról is beszél.
65. Mindezek a tanácsok életközeliek és bölcsek.
66. Kölcsey gazdag tapasztalatáról tanúskodnak.
67. A mű nyelve szép és méltóságteljes.
68. Világos, ugyanakkor emelkedett.
69. Kölcsey a magyar próza mestere volt.
70. Mondatai gondosan felépítettek.
71. Ünnepélyesen és meggyőzően hangzanak.
72. Így a műben a tartalom és a forma összekapcsolódik.
73. A „Parainesis” több egyszerű tanácsadó könyvnél.
74. Kölcsey értékeinek személyes megvallása.
75. Egész személyisége megszólal benne.
76. Felismerhető benne erkölcsi komolysága.
77. Felismerhető a haza iránti szeretete.
78. Bölcsessége és jósága is megmutatkozik benne.
79. Emiatt a mű személyes vallomás is.
80. Megmutatja az embert Kölcsey alakja mögött.
81. A „Parainesist” sokan olvasták.
82. Nemzedékek számára szolgált példaként.
83. Tanácsai messze túlléptek a család körén.
84. Az ország egész ifjúságához szóltak.
85. Sok fiatal olvasta erkölcsi épülése érdekében.
86. Útmutatást találtak benne az életükhöz.
87. A mű így nevelő hatást gyakorolt a nemzetre.
88. Erkölcsi és nemzeti értékeket közvetített.
89. Ezzel fontos feladatot teljesített.
90. Segített jó és kötelességtudó polgárokat nevelni.
91. A „Parainesis” a magyar próza klasszikus művei közé tartozik.
92. A világirodalom nagy erkölcsi tanító műveihez kapcsolódik.
93. Ugyanakkor jellegzetesen magyar mű.
94. A magyarok helyzetéről és kötelességeiről beszél.
95. Kölcsey az általános és a sajátosan nemzeti gondolatokat kapcsolta össze benne.
96. Időtlen erényeket és hazafias kötelességet tanított.
97. A kettő számára elválaszthatatlanul összetartozott.
98. A „Parainesis” Kölcsey erkölcsi végrendelete.
99. Ebben foglalta össze életének legfontosabb tapasztalatait.
100. Így a magyar irodalom egyik legjelentősebb prózai művévé vált.
(aufklappen)német
1. Die „Parainesis” ist ein bedeutendes Prosawerk Kölcseys.
2. Das Wort stammt aus dem Griechischen.
3. Es bedeutet „Ermahnung” oder „Zuspruch”.
4. Das Werk ist eine sittliche Lehrschrift.
5. Es richtet sich an einen jungen Menschen.
6. Kölcsey schrieb es für seinen Neffen.
7. Dieser Neffe hieß Kálmán.
8. Kölcsey hatte ihn nach dem Tod des Vaters aufgenommen.
9. Er sorgte für seine Erziehung.
10. Für ihn verfasste er die „Parainesis”.
11. Das Werk entstand im Jahr 1834.
12. Es war eines seiner letzten großen Werke.
13. In ihm fasste Kölcsey seine Lebenserfahrung und Weisheit zusammen.
14. Er gab dem jungen Mann Ratschläge für das Leben.
15. Diese Ratschläge betreffen viele Bereiche.
16. Sie handeln von Tugend, Pflicht und Bildung.
17. Sie handeln auch von der Liebe zum Vaterland.
18. Kölcsey spricht darin wie ein weiser Lehrer.
19. Er wendet sich unmittelbar an den jungen Menschen.
20. Der Ton ist ernst, aber liebevoll.
21. Er will belehren und zugleich ermutigen.
22. Das Werk beginnt mit allgemeinen Betrachtungen.
23. Kölcsey spricht über den Sinn des Lebens.
24. Der Mensch solle nach dem Guten streben.
25. Er solle ein tugendhaftes Leben führen.
26. Die Tugend ist das höchste Ziel.
27. Sie bringt dem Menschen wahre Würde.
28. Kölcsey mahnt zur Selbstbildung.
29. Der Mensch solle stets lernen und sich vervollkommnen.
30. Bildung könne ein Weg zur Tugend sein.
31. Wissen allein aber genüge nicht.
32. Es müsse mit einem guten Charakter verbunden sein.
33. Kölcsey betont die Bedeutung des Charakters.
34. Ein fester Charakter sei wichtiger als bloßes Wissen.
35. Der Mensch solle standhaft und aufrichtig sein.
36. Er solle seinem Gewissen folgen.
37. Ein zentrales Thema ist das Vaterland.
38. Kölcsey spricht ausführlich über die Vaterlandsliebe.
39. Der Mensch lebe nicht nur für sich selbst.
40. Er sei Teil einer größeren Gemeinschaft.
41. Diese Gemeinschaft sei das Vaterland.
42. Ihm schulde der Mensch Liebe und Dienst.
43. Ein berühmter Satz fasst diesen Gedanken zusammen.
44. Kölcsey sagt, dass das Vaterland vor allem steht.
45. Auf Ungarisch lautet er: „A haza minden előtt.”
46. Damit drückt er den Vorrang der vaterländischen Pflicht aus.
47. Die Liebe zum Vaterland und der Gedanke des Fortschritts gehörten für ihn eng zusammen.
48. Der Mensch solle seinem Land dienen und es voranbringen.
49. Diese Botschaft durchzieht das ganze Werk.
50. Kölcsey ruft zum tätigen Patriotismus auf.
51. Man solle nicht nur reden, sondern handeln.
52. Man solle für das Wohl des Landes arbeiten.
53. Diese Mahnung entspricht dem Geist des Reformzeitalters.
54. Kölcsey verband so Sittlichkeit und Vaterlandsliebe.
55. Neben diesen großen Themen gibt es praktische Ratschläge.
56. Kölcsey spricht über den rechten Umgang mit Menschen.
57. Er rät zu Bescheidenheit und Höflichkeit.
58. Er warnt vor Hochmut und Eitelkeit.
59. Er empfiehlt Fleiß und Beständigkeit.
60. Er mahnt zur Mäßigung in allen Dingen.
61. Auch über die Freundschaft spricht er.
62. Wahre Freunde seien ein großer Schatz.
63. Man solle sie sorgsam wählen und treu bewahren.
64. Ebenso spricht er über die Liebe und die Familie.
65. All diese Ratschläge sind lebensnah und klug.
66. Sie zeugen von Kölcseys reicher Erfahrung.
67. Die Sprache des Werks ist schön und würdevoll.
68. Sie ist klar und zugleich gehoben.
69. Kölcsey war ein Meister der ungarischen Prosa.
70. Seine Sätze sind sorgfältig gebaut.
71. Sie klingen feierlich und eindringlich.
72. So verbindet das Werk Inhalt und Form.
73. Die „Parainesis” ist mehr als ein Ratgeber.
74. Sie ist ein Bekenntnis zu Kölcseys Werten.
75. In ihr spricht seine ganze Persönlichkeit.
76. Man erkennt seinen sittlichen Ernst.
77. Man erkennt seine Liebe zum Vaterland.
78. Man erkennt seine Weisheit und Güte.
79. Deshalb ist das Werk auch ein persönliches Zeugnis.
80. Es zeigt den Menschen hinter der Gestalt Kölcseys.
81. Die „Parainesis” wurde vielfach gelesen.
82. Sie diente Generationen als Vorbild.
83. Ihre Ratschläge galten weit über die Familie hinaus.
84. Sie richteten sich an die ganze Jugend des Landes.
85. Viele junge Menschen lasen sie zur sittlichen Erbauung.
86. Sie fanden darin Orientierung für ihr Leben.
87. So wirkte das Werk erzieherisch auf die Nation.
88. Es vermittelte sittliche und nationale Werte.
89. Damit erfüllte es einen wichtigen Zweck.
90. Es half, gute und pflichtbewusste Bürger zu bilden.
91. Die „Parainesis” gehört zu den Klassikern der ungarischen Prosa.
92. Sie steht in der Tradition der großen Lehrschriften der Weltliteratur.
93. Zugleich ist sie ganz ungarisch geprägt.
94. Sie spricht von der Lage und den Pflichten der Ungarn.
95. Kölcsey verband darin Allgemeines und Besonderes.
96. Er lehrte zeitlose Tugend und vaterländische Pflicht.
97. Beides gehörte für ihn untrennbar zusammen.
98. Die „Parainesis” ist Kölcseys sittliches Vermächtnis.
99. In ihr fasste er die wichtigsten Erfahrungen seines Lebens zusammen.
100. So gehört sie zu den bedeutendsten Prosawerken der ungarischen Literatur.