5.12.1 – Az egyenes és a ferde hasizmok, a haránt hasizom – Gerade, schräge und quere Bauchmuskeln
1. A hasfal izomzatát középen a függőlegesen futó egyenes hasizom, oldalt pedig három, egymásra rétegződő lapos izom alkotja. – Die Muskulatur der Bauchwand wird medial vom senkrecht verlaufenden geraden Bauchmuskel und seitlich von drei übereinanderliegenden flachen Muskeln gebildet.
2. Rostjaik eltérő iránya miatt a hasizmok nemcsak a törzs mozgatására, hanem a hasfal szilárd, mégis rugalmas megtámasztására is alkalmasak. – Aufgrund ihrer unterschiedlichen Faserrichtungen können die Bauchmuskeln nicht nur den Rumpf bewegen, sondern auch die Bauchwand fest und zugleich elastisch stützen.
3. Elöl, a középvonal két oldalán húzódik az egyenes hasizom (musculus rectus abdominis), amelyet teljes hosszában a rectushüvely vesz körül. – Vorn verläuft beiderseits der Mittellinie der gerade Bauchmuskel (Musculus rectus abdominis), der auf seiner gesamten Länge von der Rektusscheide umgeben wird.
4. Alsó rögzítési helyét a szeméremcsont taraja és a szeméremcsonti összeköttetés elülső felszíne képezi. – Seine untere Befestigung liegt an der Schambeinkante und an der Vorderfläche der Schambeinfuge.
5. Innen felfelé haladva az izom fokozatosan kiszélesedik, majd az ötödik–hetedik bordaporcon és a szegycsont kardnyúlványán tapad. – Von dort zieht der Muskel nach oben, verbreitert sich allmählich und setzt am fünften bis siebten Rippenknorpel sowie am Schwertfortsatz des Brustbeins an.
6. Hosszú izomhasát rendszerint három vagy négy harántirányú inas megszakítás (intersectiones tendineae) tagolja rövidebb szakaszokra. – Sein langer Muskelbauch wird gewöhnlich durch drei oder vier quer verlaufende Zwischensehnen (Intersectiones tendineae) in kürzere Abschnitte gegliedert.
7. Ezek az inas mezők szorosan összenőnek a rectushüvely elülső lemezével, ezért az izom összehúzódásakor a bőrön is kirajzolódhatnak. – Diese Sehnenfelder sind fest mit dem vorderen Blatt der Rektusscheide verbunden und können deshalb bei Muskelanspannung durch die Haut sichtbar werden.
8. Kétoldali működéskor az egyenes hasizom előrehajlítja a törzset, miközben közelíti egymáshoz a mellkast és a medencét. – Bei beidseitiger Tätigkeit beugt der gerade Bauchmuskel den Rumpf nach vorn, indem er Brustkorb und Becken einander annähert.
9. Rögzített mellkas mellett hátrabillenti a medencét, ezáltal csökkenti az ágyéki gerinc homorulatát és stabilizálja a testtartást. – Bei fixiertem Brustkorb kippt er das Becken nach hinten, vermindert dadurch die Lendenlordose und stabilisiert die Körperhaltung.
10. Ha viszont a medence rögzített, az izom a mellkast lefelé húzza, ezért az erőltetett kilégzésben is részt vesz. – Ist dagegen das Becken fixiert, zieht der Muskel den Brustkorb nach unten und beteiligt sich dadurch an der forcierten Ausatmung.
11. Az egyenes hasizom alsó része különösen fontos a medence helyzetének ellenőrzésében, valamint az ágyéki gerinc túlzott homorulatának ellensúlyozásában. – Der untere Teil des geraden Bauchmuskels ist besonders für die Kontrolle der Beckenstellung und den Ausgleich einer übermäßigen Lendenlordose bedeutsam.
12. Előtte, alsó szakaszán gyakran egy kicsiny, háromszögletű izom, a gúlaizom (musculus pyramidalis) helyezkedik el. – Vor seinem unteren Abschnitt liegt häufig ein kleiner dreieckiger Muskel, der Pyramidenmuskel (Musculus pyramidalis).
13. A szeméremcsontról eredő gúlaizom felfelé keskenyedik, és a fehér vonalba sugárzik, amelyet összehúzódásakor megfeszít. – Der vom Schambein entspringende Pyramidenmuskel verjüngt sich nach oben und strahlt in die weiße Linie ein, die er bei seiner Kontraktion spannt.
14. Mivel ez az izom nem minden emberben fejlődik ki, hiánya nem tekinthető kóros eltérésnek. – Da dieser Muskel nicht bei jedem Menschen ausgebildet ist, stellt sein Fehlen keine krankhafte Abweichung dar.
15. A has oldalsó falának legfelszínesebb rétegét a külső ferde hasizom (musculus obliquus externus abdominis) alkotja. – Die oberflächlichste Schicht der seitlichen Bauchwand wird vom äußeren schrägen Bauchmuskel (Musculus obliquus externus abdominis) gebildet.
16. Nyolc izomfoga az ötödik–tizenkettedik borda külső felszínéről ered, részben a fűrészizom és a széles hátizom eredései közé illeszkedve. – Seine acht Muskelzacken entspringen an den Außenflächen der fünften bis zwölften Rippe und greifen teilweise zwischen die Ursprünge des Sägemuskels und des breiten Rückenmuskels.
17. Rostjai felülről és oldalról lefelé, valamint előrefelé futnak, megközelítőleg úgy, mint amikor a kéz a nadrágzsebbe csúszik. – Seine Fasern verlaufen von oben und seitlich nach unten und vorn, ungefähr in der Richtung einer in die Hosentasche gleitenden Hand.
18. Hátulsó izomrostjai a csípőtaraj külső ajkán tapadnak, míg elülső része széles bőnyébe megy át. – Die hinteren Muskelfasern setzen an der äußeren Lippe des Darmbeinkamms an, während der vordere Teil in eine breite Aponeurose übergeht.
19. Ez a bőnye középen a fehér vonal kialakításában, oldalt pedig a rectushüvely elülső falának felépítésében vesz részt. – Diese Aponeurose beteiligt sich medial an der Bildung der weißen Linie und seitlich am Aufbau der Vorderwand der Rektusscheide.
20. Alsó, megvastagodott szabad széle az elülső felső csípőtövistől a szeméremcsont gumójáig húzódó lágyékszalagot alkotja. – Ihr verdickter unterer freier Rand bildet das Leistenband, das vom vorderen oberen Darmbeinstachel bis zum Schambeinhöcker zieht.
21. Egyoldali összehúzódásakor a külső ferde hasizom azonos oldalra hajlítja, ugyanakkor az ellenkező oldal felé fordítja a törzset. – Bei einseitiger Kontraktion neigt der äußere schräge Bauchmuskel den Rumpf zur gleichen Seite und dreht ihn zugleich zur Gegenseite.
22. Kétoldali működése előrehajlítja a törzset, lesüllyeszti az alsó bordákat, és fokozza a hasűri nyomást. – Bei beidseitiger Tätigkeit beugt er den Rumpf nach vorn, senkt die unteren Rippen und erhöht den Druck in der Bauchhöhle.
23. A következő réteget a belső ferde hasizom (musculus obliquus internus abdominis) képezi, amelyet a külső ferde hasizom nagyrészt elfed. – Die nächste Schicht bildet der innere schräge Bauchmuskel (Musculus obliquus internus abdominis), der größtenteils vom äußeren schrägen Bauchmuskel bedeckt wird.
24. Eredési területe a hát-ágyéki pólya, a csípőtaraj középső vonala, valamint a lágyékszalag oldalsó része. – Sein Ursprungsgebiet umfasst die Brust-Lenden-Faszie, die Zwischenlinie des Darmbeinkamms und den seitlichen Abschnitt des Leistenbandes.
25. Rostjai legyezőszerűen szétterülnek: a felsők felfelé és előre, a középsők harántul, az alsók lefelé és befelé haladnak. – Seine Fasern breiten sich fächerförmig aus: Die oberen ziehen nach oben und vorn, die mittleren quer und die unteren nach unten und medial.
26. A felső rostok a tizedik–tizenkettedik borda alsó szélén tapadnak, míg az elülsők széles bőnyébe folytatódnak. – Die oberen Fasern setzen am Unterrand der zehnten bis zwölften Rippe an, während die vorderen in eine breite Aponeurose übergehen.
27. Alsó rostjai férfiban részben a hereemelő izom kialakításában vesznek részt, és a lágyékcsatorna tartalmát kísérik. – Die unteren Fasern beteiligen sich beim Mann teilweise an der Bildung des Hodenhebers und begleiten den Inhalt des Leistenkanals.
28. Egyoldali összehúzódáskor a belső ferde hasizom a törzset saját oldala felé hajlítja és ugyanabba az irányba forgatja. – Bei einseitiger Kontraktion neigt und dreht der innere schräge Bauchmuskel den Rumpf zur eigenen Seite.
29. A jobb külső és a bal belső ferde hasizom ezért együttműködve balra fordítja a törzset, míg ellenkező párjuk jobbra forgat. – Der rechte äußere und der linke innere schräge Bauchmuskel drehen daher gemeinsam den Rumpf nach links, während das entgegengesetzte Paar ihn nach rechts dreht.
30. Kétoldali működésük az egyenes hasizommal együtt előrehajlítja a törzset, rögzíti a medencét, és támogatja a hasprést. – Bei beidseitiger Tätigkeit beugen sie gemeinsam mit dem geraden Bauchmuskel den Rumpf nach vorn, fixieren das Becken und unterstützen die Bauchpresse.
31. Legmélyebben a haránt hasizom (musculus transversus abdominis) fekszik, amelynek rostjai túlnyomórészt vízszintesen övezik a hasüreget. – Am tiefsten liegt der quere Bauchmuskel (Musculus transversus abdominis), dessen Fasern die Bauchhöhle überwiegend horizontal umgeben.
32. Eredése az alsó hat bordaporc belső felszínéről, a hát-ágyéki pólyáról, a csípőtaraj belső ajkáról és a lágyékszalagról történik. – Er entspringt an den Innenflächen der unteren sechs Rippenknorpel, an der Brust-Lenden-Faszie, an der inneren Lippe des Darmbeinkamms und am Leistenband.
33. Előrefelé haladva az izomrostok széles bőnyébe mennek át, amely a rectushüvely és a fehér vonal felépítéséhez járul hozzá. – Nach vorn gehen die Muskelfasern in eine breite Aponeurose über, die zum Aufbau der Rektusscheide und der weißen Linie beiträgt.
34. Legalsó rostjai a belső ferde hasizom hasonló rostjaival egyesülve a szeméremcsont taraján és fésűjén rögzülnek. – Seine untersten Fasern vereinigen sich mit entsprechenden Fasern des inneren schrägen Bauchmuskels und befestigen sich an Schambeinkante und Schambeinkamm.
35. A haránt hasizom csak csekély mértékben mozgatja a törzset, elsődleges feladata ugyanis a hasüreg körkörös összeszorítása. – Der quere Bauchmuskel bewegt den Rumpf nur in geringem Maß, da seine Hauptaufgabe in der zirkulären Einengung der Bauchhöhle besteht.
36. Összehúzódásakor behúzza a hasfalat, növeli a hasűri nyomást, és stabil támaszt biztosít az ágyéki gerinc számára. – Bei seiner Kontraktion zieht er die Bauchwand ein, erhöht den intraabdominellen Druck und bietet der Lendenwirbelsäule eine stabile Stütze.
37. A lapos hasizmok eltérő rostiránya keresztezett szövetszerkezetet hoz létre, amely egyszerre ellenálló és alkalmazkodóképes. – Die unterschiedlichen Faserrichtungen der flachen Bauchmuskeln erzeugen eine gekreuzte Gewebestruktur, die zugleich widerstandsfähig und anpassungsfähig ist.
38. Működésük során a hasüreg szervei a rekeszizom, a hasfal és a medencefenék között minden oldalról megtámasztást kapnak. – Während ihrer Tätigkeit werden die Bauchorgane zwischen Zwerchfell, Bauchwand und Beckenboden von allen Seiten abgestützt.
39. Mozgató beidegzésüket főként az alsó bordaközti idegek, a borda alatti ideg, továbbá az első ágyéki gerincvelői ideg ágai biztosítják. – Ihre motorische Innervation erfolgt vor allem durch die unteren Zwischenrippennerven, den Unterrippennerv und Äste des ersten Lendennervs.
40. A négy fő hasizom összehangolt működése nélkülözhetetlen a törzs mozgásához, a gerinc stabilizálásához, a légzéshez és a haspréshez. – Das koordinierte Zusammenwirken der vier Hauptbauchmuskeln ist für Rumpfbewegung, Wirbelsäulenstabilisierung, Atmung und Bauchpresse unentbehrlich.
(aufklappen)magyar
1. A hasfal izomzatát középen a függőlegesen futó egyenes hasizom, oldalt pedig három, egymásra rétegződő lapos izom alkotja.
2. Rostjaik eltérő iránya miatt a hasizmok nemcsak a törzs mozgatására, hanem a hasfal szilárd, mégis rugalmas megtámasztására is alkalmasak.
3. Elöl, a középvonal két oldalán húzódik az egyenes hasizom (musculus rectus abdominis), amelyet teljes hosszában a rectushüvely vesz körül.
4. Alsó rögzítési helyét a szeméremcsont taraja és a szeméremcsonti összeköttetés elülső felszíne képezi.
5. Innen felfelé haladva az izom fokozatosan kiszélesedik, majd az ötödik–hetedik bordaporcon és a szegycsont kardnyúlványán tapad.
6. Hosszú izomhasát rendszerint három vagy négy harántirányú inas megszakítás (intersectiones tendineae) tagolja rövidebb szakaszokra.
7. Ezek az inas mezők szorosan összenőnek a rectushüvely elülső lemezével, ezért az izom összehúzódásakor a bőrön is kirajzolódhatnak.
8. Kétoldali működéskor az egyenes hasizom előrehajlítja a törzset, miközben közelíti egymáshoz a mellkast és a medencét.
9. Rögzített mellkas mellett hátrabillenti a medencét, ezáltal csökkenti az ágyéki gerinc homorulatát és stabilizálja a testtartást.
10. Ha viszont a medence rögzített, az izom a mellkast lefelé húzza, ezért az erőltetett kilégzésben is részt vesz.
11. Az egyenes hasizom alsó része különösen fontos a medence helyzetének ellenőrzésében, valamint az ágyéki gerinc túlzott homorulatának ellensúlyozásában.
12. Előtte, alsó szakaszán gyakran egy kicsiny, háromszögletű izom, a gúlaizom (musculus pyramidalis) helyezkedik el.
13. A szeméremcsontról eredő gúlaizom felfelé keskenyedik, és a fehér vonalba sugárzik, amelyet összehúzódásakor megfeszít.
14. Mivel ez az izom nem minden emberben fejlődik ki, hiánya nem tekinthető kóros eltérésnek.
15. A has oldalsó falának legfelszínesebb rétegét a külső ferde hasizom (musculus obliquus externus abdominis) alkotja.
16. Nyolc izomfoga az ötödik–tizenkettedik borda külső felszínéről ered, részben a fűrészizom és a széles hátizom eredései közé illeszkedve.
17. Rostjai felülről és oldalról lefelé, valamint előrefelé futnak, megközelítőleg úgy, mint amikor a kéz a nadrágzsebbe csúszik.
18. Hátulsó izomrostjai a csípőtaraj külső ajkán tapadnak, míg elülső része széles bőnyébe megy át.
19. Ez a bőnye középen a fehér vonal kialakításában, oldalt pedig a rectushüvely elülső falának felépítésében vesz részt.
20. Alsó, megvastagodott szabad széle az elülső felső csípőtövistől a szeméremcsont gumójáig húzódó lágyékszalagot alkotja.
21. Egyoldali összehúzódásakor a külső ferde hasizom azonos oldalra hajlítja, ugyanakkor az ellenkező oldal felé fordítja a törzset.
22. Kétoldali működése előrehajlítja a törzset, lesüllyeszti az alsó bordákat, és fokozza a hasűri nyomást.
23. A következő réteget a belső ferde hasizom (musculus obliquus internus abdominis) képezi, amelyet a külső ferde hasizom nagyrészt elfed.
24. Eredési területe a hát-ágyéki pólya, a csípőtaraj középső vonala, valamint a lágyékszalag oldalsó része.
25. Rostjai legyezőszerűen szétterülnek: a felsők felfelé és előre, a középsők harántul, az alsók lefelé és befelé haladnak.
26. A felső rostok a tizedik–tizenkettedik borda alsó szélén tapadnak, míg az elülsők széles bőnyébe folytatódnak.
27. Alsó rostjai férfiban részben a hereemelő izom kialakításában vesznek részt, és a lágyékcsatorna tartalmát kísérik.
28. Egyoldali összehúzódáskor a belső ferde hasizom a törzset saját oldala felé hajlítja és ugyanabba az irányba forgatja.
29. A jobb külső és a bal belső ferde hasizom ezért együttműködve balra fordítja a törzset, míg ellenkező párjuk jobbra forgat.
30. Kétoldali működésük az egyenes hasizommal együtt előrehajlítja a törzset, rögzíti a medencét, és támogatja a hasprést.
31. Legmélyebben a haránt hasizom (musculus transversus abdominis) fekszik, amelynek rostjai túlnyomórészt vízszintesen övezik a hasüreget.
32. Eredése az alsó hat bordaporc belső felszínéről, a hát-ágyéki pólyáról, a csípőtaraj belső ajkáról és a lágyékszalagról történik.
33. Előrefelé haladva az izomrostok széles bőnyébe mennek át, amely a rectushüvely és a fehér vonal felépítéséhez járul hozzá.
34. Legalsó rostjai a belső ferde hasizom hasonló rostjaival egyesülve a szeméremcsont taraján és fésűjén rögzülnek.
35. A haránt hasizom csak csekély mértékben mozgatja a törzset, elsődleges feladata ugyanis a hasüreg körkörös összeszorítása.
36. Összehúzódásakor behúzza a hasfalat, növeli a hasűri nyomást, és stabil támaszt biztosít az ágyéki gerinc számára.
37. A lapos hasizmok eltérő rostiránya keresztezett szövetszerkezetet hoz létre, amely egyszerre ellenálló és alkalmazkodóképes.
38. Működésük során a hasüreg szervei a rekeszizom, a hasfal és a medencefenék között minden oldalról megtámasztást kapnak.
39. Mozgató beidegzésüket főként az alsó bordaközti idegek, a borda alatti ideg, továbbá az első ágyéki gerincvelői ideg ágai biztosítják.
40. A négy fő hasizom összehangolt működése nélkülözhetetlen a törzs mozgásához, a gerinc stabilizálásához, a légzéshez és a haspréshez.
(aufklappen)német
1. Die Muskulatur der Bauchwand wird medial vom senkrecht verlaufenden geraden Bauchmuskel und seitlich von drei übereinanderliegenden flachen Muskeln gebildet.
2. Aufgrund ihrer unterschiedlichen Faserrichtungen können die Bauchmuskeln nicht nur den Rumpf bewegen, sondern auch die Bauchwand fest und zugleich elastisch stützen.
3. Vorn verläuft beiderseits der Mittellinie der gerade Bauchmuskel (Musculus rectus abdominis), der auf seiner gesamten Länge von der Rektusscheide umgeben wird.
4. Seine untere Befestigung liegt an der Schambeinkante und an der Vorderfläche der Schambeinfuge.
5. Von dort zieht der Muskel nach oben, verbreitert sich allmählich und setzt am fünften bis siebten Rippenknorpel sowie am Schwertfortsatz des Brustbeins an.
6. Sein langer Muskelbauch wird gewöhnlich durch drei oder vier quer verlaufende Zwischensehnen (Intersectiones tendineae) in kürzere Abschnitte gegliedert.
7. Diese Sehnenfelder sind fest mit dem vorderen Blatt der Rektusscheide verbunden und können deshalb bei Muskelanspannung durch die Haut sichtbar werden.
8. Bei beidseitiger Tätigkeit beugt der gerade Bauchmuskel den Rumpf nach vorn, indem er Brustkorb und Becken einander annähert.
9. Bei fixiertem Brustkorb kippt er das Becken nach hinten, vermindert dadurch die Lendenlordose und stabilisiert die Körperhaltung.
10. Ist dagegen das Becken fixiert, zieht der Muskel den Brustkorb nach unten und beteiligt sich dadurch an der forcierten Ausatmung.
11. Der untere Teil des geraden Bauchmuskels ist besonders für die Kontrolle der Beckenstellung und den Ausgleich einer übermäßigen Lendenlordose bedeutsam.
12. Vor seinem unteren Abschnitt liegt häufig ein kleiner dreieckiger Muskel, der Pyramidenmuskel (Musculus pyramidalis).
13. Der vom Schambein entspringende Pyramidenmuskel verjüngt sich nach oben und strahlt in die weiße Linie ein, die er bei seiner Kontraktion spannt.
14. Da dieser Muskel nicht bei jedem Menschen ausgebildet ist, stellt sein Fehlen keine krankhafte Abweichung dar.
15. Die oberflächlichste Schicht der seitlichen Bauchwand wird vom äußeren schrägen Bauchmuskel (Musculus obliquus externus abdominis) gebildet.
16. Seine acht Muskelzacken entspringen an den Außenflächen der fünften bis zwölften Rippe und greifen teilweise zwischen die Ursprünge des Sägemuskels und des breiten Rückenmuskels.
17. Seine Fasern verlaufen von oben und seitlich nach unten und vorn, ungefähr in der Richtung einer in die Hosentasche gleitenden Hand.
18. Die hinteren Muskelfasern setzen an der äußeren Lippe des Darmbeinkamms an, während der vordere Teil in eine breite Aponeurose übergeht.
19. Diese Aponeurose beteiligt sich medial an der Bildung der weißen Linie und seitlich am Aufbau der Vorderwand der Rektusscheide.
20. Ihr verdickter unterer freier Rand bildet das Leistenband, das vom vorderen oberen Darmbeinstachel bis zum Schambeinhöcker zieht.
21. Bei einseitiger Kontraktion neigt der äußere schräge Bauchmuskel den Rumpf zur gleichen Seite und dreht ihn zugleich zur Gegenseite.
22. Bei beidseitiger Tätigkeit beugt er den Rumpf nach vorn, senkt die unteren Rippen und erhöht den Druck in der Bauchhöhle.
23. Die nächste Schicht bildet der innere schräge Bauchmuskel (Musculus obliquus internus abdominis), der größtenteils vom äußeren schrägen Bauchmuskel bedeckt wird.
24. Sein Ursprungsgebiet umfasst die Brust-Lenden-Faszie, die Zwischenlinie des Darmbeinkamms und den seitlichen Abschnitt des Leistenbandes.
25. Seine Fasern breiten sich fächerförmig aus: Die oberen ziehen nach oben und vorn, die mittleren quer und die unteren nach unten und medial.
26. Die oberen Fasern setzen am Unterrand der zehnten bis zwölften Rippe an, während die vorderen in eine breite Aponeurose übergehen.
27. Die unteren Fasern beteiligen sich beim Mann teilweise an der Bildung des Hodenhebers und begleiten den Inhalt des Leistenkanals.
28. Bei einseitiger Kontraktion neigt und dreht der innere schräge Bauchmuskel den Rumpf zur eigenen Seite.
29. Der rechte äußere und der linke innere schräge Bauchmuskel drehen daher gemeinsam den Rumpf nach links, während das entgegengesetzte Paar ihn nach rechts dreht.
30. Bei beidseitiger Tätigkeit beugen sie gemeinsam mit dem geraden Bauchmuskel den Rumpf nach vorn, fixieren das Becken und unterstützen die Bauchpresse.
31. Am tiefsten liegt der quere Bauchmuskel (Musculus transversus abdominis), dessen Fasern die Bauchhöhle überwiegend horizontal umgeben.
32. Er entspringt an den Innenflächen der unteren sechs Rippenknorpel, an der Brust-Lenden-Faszie, an der inneren Lippe des Darmbeinkamms und am Leistenband.
33. Nach vorn gehen die Muskelfasern in eine breite Aponeurose über, die zum Aufbau der Rektusscheide und der weißen Linie beiträgt.
34. Seine untersten Fasern vereinigen sich mit entsprechenden Fasern des inneren schrägen Bauchmuskels und befestigen sich an Schambeinkante und Schambeinkamm.
35. Der quere Bauchmuskel bewegt den Rumpf nur in geringem Maß, da seine Hauptaufgabe in der zirkulären Einengung der Bauchhöhle besteht.
36. Bei seiner Kontraktion zieht er die Bauchwand ein, erhöht den intraabdominellen Druck und bietet der Lendenwirbelsäule eine stabile Stütze.
37. Die unterschiedlichen Faserrichtungen der flachen Bauchmuskeln erzeugen eine gekreuzte Gewebestruktur, die zugleich widerstandsfähig und anpassungsfähig ist.
38. Während ihrer Tätigkeit werden die Bauchorgane zwischen Zwerchfell, Bauchwand und Beckenboden von allen Seiten abgestützt.
39. Ihre motorische Innervation erfolgt vor allem durch die unteren Zwischenrippennerven, den Unterrippennerv und Äste des ersten Lendennervs.
40. Das koordinierte Zusammenwirken der vier Hauptbauchmuskeln ist für Rumpfbewegung, Wirbelsäulenstabilisierung, Atmung und Bauchpresse unentbehrlich.