16.2 – A megtermékenyítés – Die Befruchtung
1. A megtermékenyítés során a hímivarsejt és a petesejt egyesül, és létrejön az új szervezet első sejtje. – Bei der Befruchtung (Fertilisatio) vereinigen sich Samenzelle und Eizelle, und die erste Zelle des neuen Organismus entsteht.
2. Emberben a megtermékenyítés rendszerint a méhkürt tágulatában történik. – Beim Menschen findet die Befruchtung gewöhnlich in der Ampulle des Eileiters (Ampulla tubae uterinae) statt.
3. A petefészekből kiszabadult másodlagos petesejtet a méhkürt tölcsére veszi fel. – Die aus dem Eierstock freigesetzte sekundäre Eizelle wird vom Trichter des Eileiters aufgenommen.
4. A petesejt csak korlátozott ideig marad megtermékenyíthető az ovuláció után. – Die Eizelle bleibt nach dem Eisprung nur für eine begrenzte Zeit befruchtungsfähig.
5. A női nemi utakba jutott hímivarsejtek sem képesek azonnal megtermékenyíteni a petesejtet. – Auch die in die weiblichen Geschlechtswege gelangten Samenzellen können die Eizelle nicht sofort befruchten.
6. Először egy érési folyamaton, az úgynevezett kapacitáción kell átesniük. – Zunächst müssen sie einen Reifungsvorgang, die sogenannte Kapazitation, durchlaufen.
7. A kapacitáció során megváltozik a hímivarsejt sejthártyájának összetétele. – Während der Kapazitation verändert sich die Zusammensetzung der Zellmembran der Samenzelle.
8. Ez a folyamat fokozza a hímivarsejt mozgását, és előkészíti az akroszóma-reakcióra. – Dieser Vorgang verstärkt die Beweglichkeit der Samenzelle und bereitet sie auf die Akrosomreaktion vor.
9. A hímivarsejtek a méhen és a méhkürtön keresztül jutnak el a petesejthez. – Die Samenzellen gelangen durch die Gebärmutter und den Eileiter zur Eizelle.
10. Előrehaladásukat saját ostoruk mozgása és a női nemi utak izomösszehúzódásai segítik. – Ihr Vorwärtskommen wird durch die Bewegung ihrer Geißel und durch Muskelkontraktionen der weiblichen Geschlechtswege unterstützt.
11. A petesejtet kívülről a tüszősejtekből álló sugárkoszorú veszi körül. – Die Eizelle wird außen von einem aus Follikelzellen bestehenden Strahlenkranz (Corona radiata) umgeben.
12. A sugárkoszorú alatt található a vastag, sejtek nélküli fénylő burok. – Unter dem Strahlenkranz liegt die dicke, zellfreie Glashaut (Zona pellucida).
13. A hímivarsejtnek mindkét rétegen át kell jutnia ahhoz, hogy elérje a petesejt sejthártyáját. – Die Samenzelle muss beide Schichten durchdringen, um die Zellmembran der Eizelle zu erreichen.
14. A sugárkoszorú sejtjei között a hímivarsejt mozgása és bontóenzimei segítségével halad át. – Zwischen den Zellen des Strahlenkranzes bewegt sich die Samenzelle mithilfe ihrer Bewegung und ihrer abbauenden Enzyme hindurch.
15. Ezután a hímivarsejt felszíni fehérjéi kapcsolódnak a fénylő burok megfelelő molekuláihoz. – Danach binden Oberflächenproteine der Samenzelle an passende Moleküle der Zona pellucida.
16. Ez a kötődés váltja ki az akroszóma-reakciót. – Diese Bindung löst die Akrosomreaktion aus.
17. Az akroszóma a hímivarsejt fejének elülső részén elhelyezkedő, enzimeket tartalmazó hólyag. – Das Akrosom ist ein enzymhaltiges Bläschen am vorderen Teil des Kopfes der Samenzelle.
18. Az akroszóma-reakció során az akroszóma hártyája részben felbomlik, és enzimei felszabadulnak. – Bei der Akrosomreaktion löst sich die Membran des Akrosoms teilweise auf, und seine Enzyme werden freigesetzt.
19. Az enzimek helyileg fellazítják a fénylő burkot, így a hímivarsejt áthatolhat rajta. – Die Enzyme lockern die Zona pellucida örtlich auf, sodass die Samenzelle sie durchdringen kann.
20. A fénylő burok alatt a hímivarsejt eléri a petesejt sejthártyáját. – Unter der Zona pellucida erreicht die Samenzelle die Zellmembran der Eizelle.
21. A két sejt hártyája meghatározott felismerőfehérjék segítségével kapcsolódik egymáshoz. – Die Membranen beider Zellen verbinden sich mithilfe bestimmter Erkennungsproteine miteinander.
22. A hímivarsejt és a petesejt sejthártyája ezután összeolvad. – Anschließend verschmelzen die Zellmembranen von Samenzelle und Eizelle.
23. A hímivarsejt sejtmagja és nyaki része bejut a petesejt sejtplazmájába. – Der Zellkern und der Halsbereich der Samenzelle gelangen in das Zellplasma der Eizelle.
24. A hímivarsejt farki része rendszerint lebomlik, és nem vesz részt a további fejlődésben. – Der Schwanzteil der Samenzelle wird gewöhnlich abgebaut und beteiligt sich nicht an der weiteren Entwicklung.
25. A hímivarsejt bejutása azonnal aktiválja a petesejtet. – Das Eindringen der Samenzelle aktiviert die Eizelle unmittelbar.
26. A petesejt sejtplazmájában gyors kalciumkoncentráció-változások indulnak meg. – Im Zellplasma der Eizelle beginnen rasche Veränderungen der Kalziumkonzentration.
27. Ezek a változások váltják ki a kérgi reakciót. – Diese Veränderungen lösen die kortikale Reaktion aus.
28. A kérgi reakció során a petesejt felszíne alatt található kérgi szemcsék kiürítik tartalmukat. – Bei der kortikalen Reaktion geben die unter der Oberfläche der Eizelle liegenden kortikalen Granula ihren Inhalt ab.
29. A felszabaduló anyagok megváltoztatják és megszilárdítják a fénylő burkot. – Die freigesetzten Stoffe verändern und verfestigen die Zona pellucida.
30. Ennek következtében további hímivarsejtek már nem tudnak behatolni a petesejtbe. – Dadurch können keine weiteren Samenzellen mehr in die Eizelle eindringen.
31. Ezt a folyamatot a többszörös megtermékenyítés elleni blokknak nevezzük. – Diesen Vorgang bezeichnet man als Block gegen die Mehrfachbefruchtung (Polyspermie).
32. A többszörös megtermékenyítés megakadályozása szükséges a szabályos kromoszómaszám fenntartásához. – Die Verhinderung der Polyspermie ist für die Erhaltung der normalen Chromosomenzahl notwendig.
33. Az ovuláció idején a másodlagos petesejt a második meiotikus osztódás metafázisában nyugszik. – Zum Zeitpunkt des Eisprungs befindet sich die sekundäre Eizelle in der Metaphase der zweiten meiotischen Teilung.
34. A hímivarsejt bejutása indítja el a második meiotikus osztódás befejezését. – Das Eindringen der Samenzelle löst den Abschluss der zweiten meiotischen Teilung aus.
35. Ennek során kialakul az érett petesejt és a második sarki test. – Dabei entstehen die reife Eizelle und das zweite Polkörperchen.
36. A petesejt haploid sejtmagjából kialakul a női előmag. – Aus dem haploiden Zellkern der Eizelle entsteht der weibliche Vorkern.
37. A hímivarsejt tömör kromatinja fellazul, és kialakul a férfi előmag. – Das verdichtete Chromatin der Samenzelle lockert sich, und der männliche Vorkern entsteht.
38. A két előmag a petesejt középső része felé közeledik egymáshoz. – Die beiden Vorkerne bewegen sich aufeinander zu in Richtung der Mitte der Eizelle.
39. A férfi és a női előmagban a genetikai állomány megkettőződik az első sejtosztódás előtt. – Im männlichen und weiblichen Vorkern wird das Erbgut vor der ersten Zellteilung verdoppelt.
40. Az anyai és az apai kromoszómák az első osztódási orsón rendeződnek közös rendszerbe. – Die mütterlichen und väterlichen Chromosomen ordnen sich an der ersten Teilungsspindel zu einem gemeinsamen System.
41. A megtermékenyített petesejtet ettől kezdve zigótának nevezzük. – Die befruchtete Eizelle wird von diesem Zeitpunkt an Zygote genannt.
42. A zigóta ismét diploid kromoszómakészlettel rendelkezik. – Die Zygote besitzt wieder einen diploiden Chromosomensatz.
43. Az emberi zigóta 23 anyai és 23 apai kromoszómát tartalmaz. – Die menschliche Zygote enthält 23 mütterliche und 23 väterliche Chromosomen.
44. A gyermek kromoszomális nemét az határozza meg, hogy a megtermékenyítő hímivarsejt X- vagy Y-kromoszómát hordoz-e. – Das chromosomale Geschlecht des Kindes wird dadurch bestimmt, ob die befruchtende Samenzelle ein X- oder ein Y-Chromosom trägt.
45. A zigóta mitokondriumai és mitokondriális örökítőanyaga szinte kizárólag az anyai petesejtből származnak. – Die Mitochondrien und das mitochondriale Erbgut der Zygote stammen fast ausschließlich aus der mütterlichen Eizelle.
46. Az anyai és apai örökítőanyag egyesülése egyedi genetikai kombinációt hoz létre. – Die Vereinigung des mütterlichen und väterlichen Erbguts erzeugt eine einzigartige genetische Kombination.
47. A megtermékenyítés aktiválja a zigóta anyagcseréjét, és elindítja az embrionális fejlődést. – Die Befruchtung aktiviert den Stoffwechsel der Zygote und leitet die embryonale Entwicklung ein.
48. Röviddel később megkezdődik a barázdálódás, amelynek során a zigóta ismételten osztódik. – Kurze Zeit später beginnt die Furchung, bei der sich die Zygote wiederholt teilt.
49. A korai osztódások alatt az embrió sejtjeinek száma nő, miközben teljes mérete alig változik. – Während der frühen Teilungen nimmt die Zahl der embryonalen Zellen zu, während sich die Gesamtgröße kaum verändert.
50. A megtermékenyítés tehát helyreállítja a diploid kromoszómaszámot, egyesíti a szülők örökítőanyagát, és megindítja az új emberi szervezet fejlődését. – Die Befruchtung stellt somit den diploiden Chromosomensatz wieder her, vereinigt das Erbgut beider Eltern und leitet die Entwicklung des neuen menschlichen Organismus ein.
(aufklappen)magyar
1. A megtermékenyítés során a hímivarsejt és a petesejt egyesül, és létrejön az új szervezet első sejtje.
2. Emberben a megtermékenyítés rendszerint a méhkürt tágulatában történik.
3. A petefészekből kiszabadult másodlagos petesejtet a méhkürt tölcsére veszi fel.
4. A petesejt csak korlátozott ideig marad megtermékenyíthető az ovuláció után.
5. A női nemi utakba jutott hímivarsejtek sem képesek azonnal megtermékenyíteni a petesejtet.
6. Először egy érési folyamaton, az úgynevezett kapacitáción kell átesniük.
7. A kapacitáció során megváltozik a hímivarsejt sejthártyájának összetétele.
8. Ez a folyamat fokozza a hímivarsejt mozgását, és előkészíti az akroszóma-reakcióra.
9. A hímivarsejtek a méhen és a méhkürtön keresztül jutnak el a petesejthez.
10. Előrehaladásukat saját ostoruk mozgása és a női nemi utak izomösszehúzódásai segítik.
11. A petesejtet kívülről a tüszősejtekből álló sugárkoszorú veszi körül.
12. A sugárkoszorú alatt található a vastag, sejtek nélküli fénylő burok.
13. A hímivarsejtnek mindkét rétegen át kell jutnia ahhoz, hogy elérje a petesejt sejthártyáját.
14. A sugárkoszorú sejtjei között a hímivarsejt mozgása és bontóenzimei segítségével halad át.
15. Ezután a hímivarsejt felszíni fehérjéi kapcsolódnak a fénylő burok megfelelő molekuláihoz.
16. Ez a kötődés váltja ki az akroszóma-reakciót.
17. Az akroszóma a hímivarsejt fejének elülső részén elhelyezkedő, enzimeket tartalmazó hólyag.
18. Az akroszóma-reakció során az akroszóma hártyája részben felbomlik, és enzimei felszabadulnak.
19. Az enzimek helyileg fellazítják a fénylő burkot, így a hímivarsejt áthatolhat rajta.
20. A fénylő burok alatt a hímivarsejt eléri a petesejt sejthártyáját.
21. A két sejt hártyája meghatározott felismerőfehérjék segítségével kapcsolódik egymáshoz.
22. A hímivarsejt és a petesejt sejthártyája ezután összeolvad.
23. A hímivarsejt sejtmagja és nyaki része bejut a petesejt sejtplazmájába.
24. A hímivarsejt farki része rendszerint lebomlik, és nem vesz részt a további fejlődésben.
25. A hímivarsejt bejutása azonnal aktiválja a petesejtet.
26. A petesejt sejtplazmájában gyors kalciumkoncentráció-változások indulnak meg.
27. Ezek a változások váltják ki a kérgi reakciót.
28. A kérgi reakció során a petesejt felszíne alatt található kérgi szemcsék kiürítik tartalmukat.
29. A felszabaduló anyagok megváltoztatják és megszilárdítják a fénylő burkot.
30. Ennek következtében további hímivarsejtek már nem tudnak behatolni a petesejtbe.
31. Ezt a folyamatot a többszörös megtermékenyítés elleni blokknak nevezzük.
32. A többszörös megtermékenyítés megakadályozása szükséges a szabályos kromoszómaszám fenntartásához.
33. Az ovuláció idején a másodlagos petesejt a második meiotikus osztódás metafázisában nyugszik.
34. A hímivarsejt bejutása indítja el a második meiotikus osztódás befejezését.
35. Ennek során kialakul az érett petesejt és a második sarki test.
36. A petesejt haploid sejtmagjából kialakul a női előmag.
37. A hímivarsejt tömör kromatinja fellazul, és kialakul a férfi előmag.
38. A két előmag a petesejt középső része felé közeledik egymáshoz.
39. A férfi és a női előmagban a genetikai állomány megkettőződik az első sejtosztódás előtt.
40. Az anyai és az apai kromoszómák az első osztódási orsón rendeződnek közös rendszerbe.
41. A megtermékenyített petesejtet ettől kezdve zigótának nevezzük.
42. A zigóta ismét diploid kromoszómakészlettel rendelkezik.
43. Az emberi zigóta 23 anyai és 23 apai kromoszómát tartalmaz.
44. A gyermek kromoszomális nemét az határozza meg, hogy a megtermékenyítő hímivarsejt X- vagy Y-kromoszómát hordoz-e.
45. A zigóta mitokondriumai és mitokondriális örökítőanyaga szinte kizárólag az anyai petesejtből származnak.
46. Az anyai és apai örökítőanyag egyesülése egyedi genetikai kombinációt hoz létre.
47. A megtermékenyítés aktiválja a zigóta anyagcseréjét, és elindítja az embrionális fejlődést.
48. Röviddel később megkezdődik a barázdálódás, amelynek során a zigóta ismételten osztódik.
49. A korai osztódások alatt az embrió sejtjeinek száma nő, miközben teljes mérete alig változik.
50. A megtermékenyítés tehát helyreállítja a diploid kromoszómaszámot, egyesíti a szülők örökítőanyagát, és megindítja az új emberi szervezet fejlődését.
(aufklappen)német
1. Bei der Befruchtung (Fertilisatio) vereinigen sich Samenzelle und Eizelle, und die erste Zelle des neuen Organismus entsteht.
2. Beim Menschen findet die Befruchtung gewöhnlich in der Ampulle des Eileiters (Ampulla tubae uterinae) statt.
3. Die aus dem Eierstock freigesetzte sekundäre Eizelle wird vom Trichter des Eileiters aufgenommen.
4. Die Eizelle bleibt nach dem Eisprung nur für eine begrenzte Zeit befruchtungsfähig.
5. Auch die in die weiblichen Geschlechtswege gelangten Samenzellen können die Eizelle nicht sofort befruchten.
6. Zunächst müssen sie einen Reifungsvorgang, die sogenannte Kapazitation, durchlaufen.
7. Während der Kapazitation verändert sich die Zusammensetzung der Zellmembran der Samenzelle.
8. Dieser Vorgang verstärkt die Beweglichkeit der Samenzelle und bereitet sie auf die Akrosomreaktion vor.
9. Die Samenzellen gelangen durch die Gebärmutter und den Eileiter zur Eizelle.
10. Ihr Vorwärtskommen wird durch die Bewegung ihrer Geißel und durch Muskelkontraktionen der weiblichen Geschlechtswege unterstützt.
11. Die Eizelle wird außen von einem aus Follikelzellen bestehenden Strahlenkranz (Corona radiata) umgeben.
12. Unter dem Strahlenkranz liegt die dicke, zellfreie Glashaut (Zona pellucida).
13. Die Samenzelle muss beide Schichten durchdringen, um die Zellmembran der Eizelle zu erreichen.
14. Zwischen den Zellen des Strahlenkranzes bewegt sich die Samenzelle mithilfe ihrer Bewegung und ihrer abbauenden Enzyme hindurch.
15. Danach binden Oberflächenproteine der Samenzelle an passende Moleküle der Zona pellucida.
16. Diese Bindung löst die Akrosomreaktion aus.
17. Das Akrosom ist ein enzymhaltiges Bläschen am vorderen Teil des Kopfes der Samenzelle.
18. Bei der Akrosomreaktion löst sich die Membran des Akrosoms teilweise auf, und seine Enzyme werden freigesetzt.
19. Die Enzyme lockern die Zona pellucida örtlich auf, sodass die Samenzelle sie durchdringen kann.
20. Unter der Zona pellucida erreicht die Samenzelle die Zellmembran der Eizelle.
21. Die Membranen beider Zellen verbinden sich mithilfe bestimmter Erkennungsproteine miteinander.
22. Anschließend verschmelzen die Zellmembranen von Samenzelle und Eizelle.
23. Der Zellkern und der Halsbereich der Samenzelle gelangen in das Zellplasma der Eizelle.
24. Der Schwanzteil der Samenzelle wird gewöhnlich abgebaut und beteiligt sich nicht an der weiteren Entwicklung.
25. Das Eindringen der Samenzelle aktiviert die Eizelle unmittelbar.
26. Im Zellplasma der Eizelle beginnen rasche Veränderungen der Kalziumkonzentration.
27. Diese Veränderungen lösen die kortikale Reaktion aus.
28. Bei der kortikalen Reaktion geben die unter der Oberfläche der Eizelle liegenden kortikalen Granula ihren Inhalt ab.
29. Die freigesetzten Stoffe verändern und verfestigen die Zona pellucida.
30. Dadurch können keine weiteren Samenzellen mehr in die Eizelle eindringen.
31. Diesen Vorgang bezeichnet man als Block gegen die Mehrfachbefruchtung (Polyspermie).
32. Die Verhinderung der Polyspermie ist für die Erhaltung der normalen Chromosomenzahl notwendig.
33. Zum Zeitpunkt des Eisprungs befindet sich die sekundäre Eizelle in der Metaphase der zweiten meiotischen Teilung.
34. Das Eindringen der Samenzelle löst den Abschluss der zweiten meiotischen Teilung aus.
35. Dabei entstehen die reife Eizelle und das zweite Polkörperchen.
36. Aus dem haploiden Zellkern der Eizelle entsteht der weibliche Vorkern.
37. Das verdichtete Chromatin der Samenzelle lockert sich, und der männliche Vorkern entsteht.
38. Die beiden Vorkerne bewegen sich aufeinander zu in Richtung der Mitte der Eizelle.
39. Im männlichen und weiblichen Vorkern wird das Erbgut vor der ersten Zellteilung verdoppelt.
40. Die mütterlichen und väterlichen Chromosomen ordnen sich an der ersten Teilungsspindel zu einem gemeinsamen System.
41. Die befruchtete Eizelle wird von diesem Zeitpunkt an Zygote genannt.
42. Die Zygote besitzt wieder einen diploiden Chromosomensatz.
43. Die menschliche Zygote enthält 23 mütterliche und 23 väterliche Chromosomen.
44. Das chromosomale Geschlecht des Kindes wird dadurch bestimmt, ob die befruchtende Samenzelle ein X- oder ein Y-Chromosom trägt.
45. Die Mitochondrien und das mitochondriale Erbgut der Zygote stammen fast ausschließlich aus der mütterlichen Eizelle.
46. Die Vereinigung des mütterlichen und väterlichen Erbguts erzeugt eine einzigartige genetische Kombination.
47. Die Befruchtung aktiviert den Stoffwechsel der Zygote und leitet die embryonale Entwicklung ein.
48. Kurze Zeit später beginnt die Furchung, bei der sich die Zygote wiederholt teilt.
49. Während der frühen Teilungen nimmt die Zahl der embryonalen Zellen zu, während sich die Gesamtgröße kaum verändert.
50. Die Befruchtung stellt somit den diploiden Chromosomensatz wieder her, vereinigt das Erbgut beider Eltern und leitet die Entwicklung des neuen menschlichen Organismus ein.