3.6.3 – Szentimentalizmus: A Reményhez („An die Hoffnung“) – Sentimentalismus: „A Reményhez“ („An die Hoffnung“)
1. Csokonai költészetének harmadik oldala a szentimentalizmus. – Eine dritte Seite von Csokonais Dichtung ist der Sentimentalismus.
2. A szentimentalizmus az érzékenység egyik irányzata volt. – Der Sentimentalismus war eine Strömung der Empfindsamkeit.
3. Az érzelmet állította a középpontba. – Er stellte das Gefühl in den Mittelpunkt.
4. A finom melankóliát és a csendes szomorúságot kedvelte. – Er liebte die zarte Wehmut und die stille Trauer.
5. Híres példája A Reményhez című vers. – Ein berühmtes Beispiel ist das Gedicht „A Reményhez”.
6. A cím jelentése: „An die Hoffnung”. – Der Titel bedeutet „An die Hoffnung”.
7. A költemény közvetlenül a reményhez fordul. – Das Gedicht wendet sich unmittelbar an die Hoffnung.
8. Úgy szólítja meg, mintha élőlény volna. – Es spricht sie an wie ein lebendiges Wesen.
9. A költő szemrehányást tesz a reménynek. – Der Dichter macht der Hoffnung Vorwürfe.
10. Egykor édes ígéreteket tett neki. – Sie hat ihm einst süße Versprechen gemacht.
11. Boldogsággal és szerelemmel áltatta. – Sie hat ihm Glück und Liebe vorgegaukelt.
12. Végül azonban becsapta őt. – Doch am Ende hat sie ihn getäuscht.
13. Most már csak csalódás és fájdalom maradt számára. – Nun bleibt ihm nur Enttäuschung und Schmerz.
14. A vers hátterében Csokonai saját szenvedése áll. – Der Hintergrund des Gedichts ist Csokonais eigenes Leid.
15. Elveszítette szeretett Lilláját. – Er hatte die geliebte Lilla verloren.
16. A lányt egy másik férfihoz adták feleségül. – Sie war mit einem anderen Mann verheiratet worden.
17. Ez a csalódás szólal meg a költeményben. – Diese Enttäuschung spricht aus dem Gedicht.
18. A költő elveszett boldogságát siratja. – Der Dichter klagt über sein zerstörtes Glück.
19. Minden reménytől búcsút vesz. – Er nimmt Abschied von aller Hoffnung.
20. Szíve üres, és nem talál vigaszt. – Sein Herz ist leer und ohne Trost.
21. A verset mély szomorúság tölti be. – Das Gedicht ist von tiefer Wehmut erfüllt.
22. A bánat mégis finom és szép. – Doch seine Trauer ist zart und schön.
23. Nem hangosan vagy hevesen fejeződik ki. – Sie wird nicht laut oder heftig ausgedrückt.
24. Inkább lágyan és dallamosan szólal meg. – Vielmehr klingt sie sanft und melodisch.
25. Éppen ez jellemző a szentimentalizmusra. – Gerade das ist typisch für den Sentimentalismus.
26. A költemény rendkívül zenei hatású. – Das Gedicht ist außergewöhnlich musikalisch.
27. Sorainak ringató ritmusa van. – Seine Verse haben einen wiegenden Rhythmus.
28. Úgy hangzanak, mint egy szomorú dallam. – Sie klingen wie eine traurige Melodie.
29. Csokonai finom természeti képeket használ. – Csokonai verwendet zarte Naturbilder.
30. Hervadó virágokról beszél. – Er spricht von Blüten, die verwelken.
31. Az elmúló tavaszt is felidézi. – Er spricht vom Frühling, der vergeht.
32. Ezek a képek elveszített boldogságát jelképezik. – Diese Bilder stehen für sein verlorenes Glück.
33. A hervadó természet a költő szomorúságát tükrözi. – Die welkende Natur spiegelt seine Trauer.
34. Így kapcsolódik össze az érzelem és a költői kép. – So verbinden sich Gefühl und Bild.
35. A verset később megzenésítették. – Das Gedicht wurde später vertont.
36. Zeneisége szinte kínálta ezt a lehetőséget. – Seine Musikalität lud dazu geradezu ein.
37. Dalként széles körben ismertté vált. – Als Lied wurde es weithin bekannt.
38. Csokonai leghíresebb művei közé tartozik. – Es gehört zu Csokonais berühmtesten Werken.
39. Érzékeny költői oldala mutatkozik meg benne. – In ihm zeigt sich seine empfindsame Seite.
40. Mély érzelmeket fejez ki tökéletes formában. – Er drückt tiefes Gefühl in vollendeter Form aus.
41. A fájdalom szépséggé változik. – Der Schmerz wird zur Schönheit verwandelt.
42. Ebben rejlik a vers művészete. – Darin liegt die Kunst des Gedichts.
43. A személyes szenvedésből általános érvényű költészetet teremt. – Es macht aus persönlichem Leid allgemeine Dichtung.
44. A csalódott reményt minden ember ismeri. – Jeder Mensch kennt enttäuschte Hoffnung.
45. Ezért a költemény ma is megszólítja az olvasót. – Deshalb spricht das Gedicht bis heute an.
46. Az egyéni élményt az általánossal kapcsolja össze. – Es verbindet das Einzelne mit dem Allgemeinen.
47. Csokonai ebben a versben is megmutatja mesterségbeli tudását. – So zeigt Csokonai auch hier seine Meisterschaft.
48. A rokokó és a felvilágosodás mellett a szentimentalizmus is jelen van költészetében. – Neben Rokoko und Aufklärung steht der Sentimentalismus.
49. Csokonai mindhárom irányzatot egyesítette életművében. – Alle drei Strömungen vereinte Csokonai in seinem Werk.
50. A Reményhez érzékeny költészetének legszebb kifejezése. – „A Reményhez” ist der schönste Ausdruck seiner empfindsamen Dichtung.
(aufklappen)magyar
1. Csokonai költészetének harmadik oldala a szentimentalizmus.
2. A szentimentalizmus az érzékenység egyik irányzata volt.
3. Az érzelmet állította a középpontba.
4. A finom melankóliát és a csendes szomorúságot kedvelte.
5. Híres példája A Reményhez című vers.
6. A cím jelentése: „An die Hoffnung”.
7. A költemény közvetlenül a reményhez fordul.
8. Úgy szólítja meg, mintha élőlény volna.
9. A költő szemrehányást tesz a reménynek.
10. Egykor édes ígéreteket tett neki.
11. Boldogsággal és szerelemmel áltatta.
12. Végül azonban becsapta őt.
13. Most már csak csalódás és fájdalom maradt számára.
14. A vers hátterében Csokonai saját szenvedése áll.
15. Elveszítette szeretett Lilláját.
16. A lányt egy másik férfihoz adták feleségül.
17. Ez a csalódás szólal meg a költeményben.
18. A költő elveszett boldogságát siratja.
19. Minden reménytől búcsút vesz.
20. Szíve üres, és nem talál vigaszt.
21. A verset mély szomorúság tölti be.
22. A bánat mégis finom és szép.
23. Nem hangosan vagy hevesen fejeződik ki.
24. Inkább lágyan és dallamosan szólal meg.
25. Éppen ez jellemző a szentimentalizmusra.
26. A költemény rendkívül zenei hatású.
27. Sorainak ringató ritmusa van.
28. Úgy hangzanak, mint egy szomorú dallam.
29. Csokonai finom természeti képeket használ.
30. Hervadó virágokról beszél.
31. Az elmúló tavaszt is felidézi.
32. Ezek a képek elveszített boldogságát jelképezik.
33. A hervadó természet a költő szomorúságát tükrözi.
34. Így kapcsolódik össze az érzelem és a költői kép.
35. A verset később megzenésítették.
36. Zeneisége szinte kínálta ezt a lehetőséget.
37. Dalként széles körben ismertté vált.
38. Csokonai leghíresebb művei közé tartozik.
39. Érzékeny költői oldala mutatkozik meg benne.
40. Mély érzelmeket fejez ki tökéletes formában.
41. A fájdalom szépséggé változik.
42. Ebben rejlik a vers művészete.
43. A személyes szenvedésből általános érvényű költészetet teremt.
44. A csalódott reményt minden ember ismeri.
45. Ezért a költemény ma is megszólítja az olvasót.
46. Az egyéni élményt az általánossal kapcsolja össze.
47. Csokonai ebben a versben is megmutatja mesterségbeli tudását.
48. A rokokó és a felvilágosodás mellett a szentimentalizmus is jelen van költészetében.
49. Csokonai mindhárom irányzatot egyesítette életművében.
50. A Reményhez érzékeny költészetének legszebb kifejezése.
(aufklappen)német
1. Eine dritte Seite von Csokonais Dichtung ist der Sentimentalismus.
2. Der Sentimentalismus war eine Strömung der Empfindsamkeit.
3. Er stellte das Gefühl in den Mittelpunkt.
4. Er liebte die zarte Wehmut und die stille Trauer.
5. Ein berühmtes Beispiel ist das Gedicht „A Reményhez”.
6. Der Titel bedeutet „An die Hoffnung”.
7. Das Gedicht wendet sich unmittelbar an die Hoffnung.
8. Es spricht sie an wie ein lebendiges Wesen.
9. Der Dichter macht der Hoffnung Vorwürfe.
10. Sie hat ihm einst süße Versprechen gemacht.
11. Sie hat ihm Glück und Liebe vorgegaukelt.
12. Doch am Ende hat sie ihn getäuscht.
13. Nun bleibt ihm nur Enttäuschung und Schmerz.
14. Der Hintergrund des Gedichts ist Csokonais eigenes Leid.
15. Er hatte die geliebte Lilla verloren.
16. Sie war mit einem anderen Mann verheiratet worden.
17. Diese Enttäuschung spricht aus dem Gedicht.
18. Der Dichter klagt über sein zerstörtes Glück.
19. Er nimmt Abschied von aller Hoffnung.
20. Sein Herz ist leer und ohne Trost.
21. Das Gedicht ist von tiefer Wehmut erfüllt.
22. Doch seine Trauer ist zart und schön.
23. Sie wird nicht laut oder heftig ausgedrückt.
24. Vielmehr klingt sie sanft und melodisch.
25. Gerade das ist typisch für den Sentimentalismus.
26. Das Gedicht ist außergewöhnlich musikalisch.
27. Seine Verse haben einen wiegenden Rhythmus.
28. Sie klingen wie eine traurige Melodie.
29. Csokonai verwendet zarte Naturbilder.
30. Er spricht von Blüten, die verwelken.
31. Er spricht vom Frühling, der vergeht.
32. Diese Bilder stehen für sein verlorenes Glück.
33. Die welkende Natur spiegelt seine Trauer.
34. So verbinden sich Gefühl und Bild.
35. Das Gedicht wurde später vertont.
36. Seine Musikalität lud dazu geradezu ein.
37. Als Lied wurde es weithin bekannt.
38. Es gehört zu Csokonais berühmtesten Werken.
39. In ihm zeigt sich seine empfindsame Seite.
40. Er drückt tiefes Gefühl in vollendeter Form aus.
41. Der Schmerz wird zur Schönheit verwandelt.
42. Darin liegt die Kunst des Gedichts.
43. Es macht aus persönlichem Leid allgemeine Dichtung.
44. Jeder Mensch kennt enttäuschte Hoffnung.
45. Deshalb spricht das Gedicht bis heute an.
46. Es verbindet das Einzelne mit dem Allgemeinen.
47. So zeigt Csokonai auch hier seine Meisterschaft.
48. Neben Rokoko und Aufklärung steht der Sentimentalismus.
49. Alle drei Strömungen vereinte Csokonai in seinem Werk.
50. „A Reményhez” ist der schönste Ausdruck seiner empfindsamen Dichtung.