16.6.3 – A belső csíralemez származékai – Die Abkömmlinge des inneren Keimblattes
1. A belső csíralemez, vagyis az endoderma elsősorban a szervezet belső csőrendszereinek hámját és az ezekhez kapcsolódó mirigyek működő állományát hozza létre. – Das innere Keimblatt, das Endoderm, bildet vor allem die Epithelien der inneren Röhrensysteme und das funktionelle Gewebe der damit verbundenen Drüsen.
2. Sejtjei a gastrulatio során az epiblastból vándorolnak be, miközben kiszorítják a korábban kialakult hypoblastsejteket, és létrehozzák a végleges endodermát. – Seine Zellen wandern während der Gastrulation aus dem Epiblasten ein, wobei sie die zuvor entstandenen Hypoblastzellen verdrängen und das definitive Endoderm bilden.
3. Kezdetben ez a sejtréteg a szikhólyag tetejét alkotja, majd az embrió hosszanti és harántirányú hajlásával fokozatosan a test belsejébe kerül. – Anfangs bildet diese Zellschicht das Dach des Dottersacks, bevor sie durch die Längs- und Querabfaltung des Embryos zunehmend in das Körperinnere einbezogen wird.
4. A beépülő endodermából létrejövő bélcső vakon végződő feji és farki szakasza között átmenetileg nyitott kapcsolat marad a szikhólyaggal. – Zwischen dem blind endenden Kopf- und Schwanzabschnitt des aus dem einbezogenen Endoderm entstehenden Darmrohrs bleibt vorübergehend eine offene Verbindung zum Dottersack bestehen.
5. Fejlődéstani és későbbi vérellátási viszonyai alapján a bélcső előbélre, középbélre és utóbélre tagolódik, amelyekből különböző szervcsoportok fejlődnek. – Nach seinen entwicklungsbedingten und späteren Gefäßbeziehungen gliedert sich das Darmrohr in Vorder-, Mittel- und Hinterdarm, aus denen unterschiedliche Organgruppen hervorgehen.
6. A belső csíralemez azonban rendszerint csak a nyálkahártyák hámját és mirigyes elemeit szolgáltatja, míg a kötőszövet és az izomrétegek mesodermalis eredetűek. – Das innere Keimblatt liefert jedoch gewöhnlich nur die Epithelien und Drüsenelemente der Schleimhäute, während Bindegewebe und Muskelschichten mesodermalen Ursprungs sind.
7. Ez a kettős eredet jól szemlélteti, hogy egy szerv nem feltétlenül egyetlen csíralemezből, hanem egymással kölcsönhatásban fejlődő szövetekből épül fel. – Dieser doppelte Ursprung verdeutlicht, dass ein Organ nicht zwangsläufig aus einem einzigen Keimblatt, sondern aus miteinander wechselwirkenden Geweben aufgebaut wird.
8. Az előbél endodermája béleli a garat jelentős részét, valamint a nyelőcső, a gyomor és a nyombél kezdeti szakaszának belső felszínét. – Das Endoderm des Vorderdarms kleidet große Teile des Rachens sowie die Innenfläche der Speiseröhre, des Magens und des Anfangsabschnitts des Zwölffingerdarms aus.
9. A szájüreg legelülső területének hámja ezzel szemben a külső csíralemezből származik, ezért a két eredet határa a garattájékon találkozik. – Das Epithel des vordersten Mundhöhlenbereichs stammt dagegen aus dem äußeren Keimblatt, sodass die beiden Herkunftsgebiete im Bereich des Rachens zusammentreffen.
10. Az előbél hátsó részéből kialakuló nyelőcső endodermalis hámja a fejlődés során átmenetileg többrétegűvé válik, majd a szerv működéséhez alkalmazkodva differenciálódik. – Das endodermale Epithel der aus dem hinteren Vorderdarm hervorgehenden Speiseröhre wird während der Entwicklung vorübergehend mehrschichtig und differenziert sich anschließend entsprechend der Organfunktion.
11. A gyomor és a bélcsatorna mirigyhámja ugyancsak endodermalis eredetű, beleértve a nyákot, emésztőenzimeket és hormonokat termelő különböző sejttípusokat. – Auch das Drüsenepithel des Magens und des Darmkanals ist endodermalen Ursprungs, einschließlich der unterschiedlichen schleim-, enzym- und hormonbildenden Zelltypen.
12. A középbélből származik a vékonybél hámjának legnagyobb része, továbbá a vakbél, a féregnyúlvány és a vastagbél kezdeti szakaszának hámborítása. – Aus dem Mitteldarm stammen der größte Teil des Dünndarmepithels sowie die epitheliale Auskleidung von Blinddarm, Wurmfortsatz und Anfangsabschnitt des Dickdarms.
13. Kaudalisan folytatódva az utóbél endodermája a haránt vastagbél későbbi részétől a végbélig terjedő bélszakaszok hámját alakítja ki. – Nach kaudal fortgesetzt bildet das Endoderm des Hinterdarms die Epithelien der Darmabschnitte vom späteren Teil des quer verlaufenden Dickdarms bis zum Mastdarm.
14. A végbélnyílás körüli legalsó csatornaszakasz hámja már ectodermalis eredetű, így itt ismét két különböző csíralemez származékai érintkeznek egymással. – Das Epithel des untersten Kanalabschnitts um die Afteröffnung ist bereits ektodermalen Ursprungs, sodass hier erneut Abkömmlinge zweier verschiedener Keimblätter aneinandergrenzen.
15. Az előbél ventralis falából kinövő májtelep benyomul a környező mesenchymába, ahol sejtjei májsejtekké és az epeutak hámjává differenciálódnak. – Die aus der ventralen Vorderdarmwand auswachsende Leberanlage dringt in das umgebende Mesenchym ein, wo sich ihre Zellen zu Leberzellen und zum Epithel der Gallenwege differenzieren.
16. Ugyanebből az endodermalis telepből fejlődik az epehólyag hámja is, míg kötőszövetes váza, erei és simaizomzata a mesodermából származik. – Aus derselben endodermalen Anlage entwickelt sich auch das Epithel der Gallenblase, während ihr Bindegewebsgerüst, ihre Gefäße und ihre glatte Muskulatur aus dem Mesoderm hervorgehen.
17. A hasnyálmirigy dorsalis és ventralis rügyei szintén az előbél endodermájából erednek, majd helyzetváltozásuk és egyesülésük után egységes szervet alkotnak. – Auch die dorsale und ventrale Knospe der Bauchspeicheldrüse entspringen dem Vorderdarmentoderm und bilden nach ihrer Lageveränderung und Vereinigung ein einheitliches Organ.
18. Endodermalis sejtekből jönnek létre a hasnyálmirigy emésztőenzimeket termelő végkamrái, kivezetőcsövei és a vércukorszintet szabályozó szigetsejtek. – Aus endodermalen Zellen entstehen die verdauungsenzymbildenden Endstücke, die Ausführungsgänge und die den Blutzuckerspiegel regulierenden Inselzellen der Bauchspeicheldrüse.
19. A légzőrendszer kezdeménye az előbél elülső falán megjelenő hosszanti kitüremkedés, amely fokozatosan elkülönül a mögötte haladó nyelőcsőtől. – Die Anlage des Atmungssystems ist eine längliche Ausstülpung an der Vorderwand des Vorderdarms, die sich allmählich von der dahinter verlaufenden Speiseröhre trennt.
20. E telep endodermája képezi a gége, a légcső és a hörgőrendszer hámját, egészen a gázcserét végző léghólyagocskák sejtrétegéig. – Das Endoderm dieser Anlage bildet das Epithel von Kehlkopf, Luftröhre und Bronchialsystem bis hin zur Zellschicht der dem Gasaustausch dienenden Lungenbläschen.
21. A légutak porcos támasztóelemei, simaizomzata, kötőszövete és erei ugyanakkor a környező zsigeri mesodermából fejlődnek, nem pedig a belső csíralemezből. – Die knorpeligen Stützelemente, die glatte Muskulatur, das Bindegewebe und die Gefäße der Atemwege entwickeln sich dagegen aus dem umgebenden viszeralen Mesoderm.
22. A garat endodermalis oldalfalából kialakuló garattasakok több olyan szerv hámállományát adják, amelyek később a nyakban vagy a mellkasban helyezkednek el. – Die aus der endodermalen Seitenwand des Rachens entstehenden Schlundtaschen liefern das Epithel mehrerer Organe, die später im Hals oder Brustraum liegen.
23. Az első garattasakból származik a dobüreg és a fülkürt hámja, amelyek fejlődésük során megőrzik kapcsolatukat a garat felső szakaszával. – Aus der ersten Schlundtasche stammen die Epithelien von Paukenhöhle und Ohrtrompete, die während ihrer Entwicklung ihre Verbindung zum oberen Rachenabschnitt bewahren.
24. A második garattasak endodermája a szájpadmandula hámjának kialakításában vesz részt, amelyet később a környezetből bevándorló nyiroksejtek népesítenek be. – Das Endoderm der zweiten Schlundtasche beteiligt sich an der Bildung des Gaumenmandelepithels, das später von aus der Umgebung einwandernden Lymphozyten besiedelt wird.
25. A harmadik garattasakból fejlődik a csecsemőmirigy hámváza és az alsó mellékpajzsmirigyek állománya, amelyek a nyakban lefelé vándorolva változtatják meg helyzetüket. – Aus der dritten Schlundtasche entwickeln sich das epitheliale Gerüst des Thymus und das Gewebe der unteren Nebenschilddrüsen, die während ihrer Abwärtswanderung ihre Lage verändern.
26. A negyedik garattasak endodermalis sejtjei elsősorban a felső mellékpajzsmirigyeket hozzák létre, amelyek rövidebb vándorlásuk miatt magasabban maradnak. – Die endodermalen Zellen der vierten Schlundtasche bilden vor allem die oberen Nebenschilddrüsen, die wegen ihrer kürzeren Wanderung in einer höheren Lage verbleiben.
27. A pajzsmirigy tüszőhámja a nyelvgyök területén megjelenő középvonali endodermalis telepből fejlődik, amely később a nyak elülső részébe süllyed. – Das Follikelepithel der Schilddrüse entsteht aus einer medianen endodermalen Anlage im Bereich des Zungengrundes, die später in den vorderen Halsabschnitt hinabsteigt.
28. Leszállása közben a pajzsmirigytelepet átmenetileg a nyelvvel összekötő járat kíséri, amely normális fejlődés esetén később teljesen visszafejlődik. – Während ihres Abstiegs wird die Schilddrüsenanlage vorübergehend von einem sie mit der Zunge verbindenden Gang begleitet, der sich bei regelrechter Entwicklung später vollständig zurückbildet.
29. A tüszők hormontermelő sejtjeivel ellentétben a kalcitonint elválasztó parafollicularis sejtek a hagyományos fejlődéstani felfogás szerint a velőlécből származnak. – Im Gegensatz zu den hormonbildenden Follikelzellen stammen die kalzitoninproduzierenden parafollikulären Zellen nach traditioneller embryologischer Auffassung aus der Neuralleiste.
30. A farki bélcsőhöz kapcsolódó húgy-ivari öböl endodermája a húgyhólyag hámjának legnagyobb részét és a húgycső jelentős szakaszait hozza létre. – Das Endoderm des mit dem kaudalen Darmrohr verbundenen Sinus urogenitalis bildet den größten Teil des Harnblasenepithels und bedeutende Abschnitte der Harnröhre.
31. Bár a hólyag falának izom- és kötőszövetes rétegei mesodermalisak, belső felszínét nagyrészt az endodermából differenciálódó átmeneti hám borítja. – Obwohl die Muskel- und Bindegewebsschichten der Blasenwand mesodermal sind, wird ihre Innenfläche überwiegend von einem aus dem Endoderm differenzierenden Übergangsepithel bedeckt.
32. A húgy-ivari öböl hámjából férfiban a prosztata és a húgycsőmirigyek, nőben pedig egyes húgycső körüli és előcsarnoki mirigyek telepei sarjadnak ki. – Aus dem Epithel des Sinus urogenitalis sprossen beim Mann die Anlagen von Prostata und Harnröhrendrüsen, bei der Frau bestimmte paraurethrale und vestibuläre Drüsen aus.
33. Az endoderma az embryonalis testen kívül a szikhólyag és az allantois hámját is létrehozza, amelyek átmeneti fejlődési és anyagcsere-feladatokat teljesítenek. – Außerhalb des embryonalen Körpers bildet das Endoderm auch das Epithel von Dottersack und Allantois, die vorübergehende Entwicklungs- und Stoffwechselfunktionen übernehmen.
34. Az endodermalis származékok közös jellemzője tehát nem egyszerűen belső helyzetük, hanem az, hogy többnyire határfelületet vagy váladéktermelő működő állományt képeznek. – Das gemeinsame Merkmal der endodermalen Abkömmlinge ist somit nicht nur ihre innere Lage, sondern ihre überwiegende Ausbildung als Grenzfläche oder sekretbildendes Funktionsgewebe.
35. A belső csíralemez fejlődésének megértése azért különösen fontos, mert a későbbi szervek hámja és támasztó szövetei eltérő eredetük ellenére szoros egységben működnek. – Das Verständnis der Entwicklung des inneren Keimblattes ist besonders wichtig, weil Epithelien und Stützgewebe der späteren Organe trotz ihrer unterschiedlichen Herkunft als enge Einheit funktionieren.
(aufklappen)magyar
1. A belső csíralemez, vagyis az endoderma elsősorban a szervezet belső csőrendszereinek hámját és az ezekhez kapcsolódó mirigyek működő állományát hozza létre.
2. Sejtjei a gastrulatio során az epiblastból vándorolnak be, miközben kiszorítják a korábban kialakult hypoblastsejteket, és létrehozzák a végleges endodermát.
3. Kezdetben ez a sejtréteg a szikhólyag tetejét alkotja, majd az embrió hosszanti és harántirányú hajlásával fokozatosan a test belsejébe kerül.
4. A beépülő endodermából létrejövő bélcső vakon végződő feji és farki szakasza között átmenetileg nyitott kapcsolat marad a szikhólyaggal.
5. Fejlődéstani és későbbi vérellátási viszonyai alapján a bélcső előbélre, középbélre és utóbélre tagolódik, amelyekből különböző szervcsoportok fejlődnek.
6. A belső csíralemez azonban rendszerint csak a nyálkahártyák hámját és mirigyes elemeit szolgáltatja, míg a kötőszövet és az izomrétegek mesodermalis eredetűek.
7. Ez a kettős eredet jól szemlélteti, hogy egy szerv nem feltétlenül egyetlen csíralemezből, hanem egymással kölcsönhatásban fejlődő szövetekből épül fel.
8. Az előbél endodermája béleli a garat jelentős részét, valamint a nyelőcső, a gyomor és a nyombél kezdeti szakaszának belső felszínét.
9. A szájüreg legelülső területének hámja ezzel szemben a külső csíralemezből származik, ezért a két eredet határa a garattájékon találkozik.
10. Az előbél hátsó részéből kialakuló nyelőcső endodermalis hámja a fejlődés során átmenetileg többrétegűvé válik, majd a szerv működéséhez alkalmazkodva differenciálódik.
11. A gyomor és a bélcsatorna mirigyhámja ugyancsak endodermalis eredetű, beleértve a nyákot, emésztőenzimeket és hormonokat termelő különböző sejttípusokat.
12. A középbélből származik a vékonybél hámjának legnagyobb része, továbbá a vakbél, a féregnyúlvány és a vastagbél kezdeti szakaszának hámborítása.
13. Kaudalisan folytatódva az utóbél endodermája a haránt vastagbél későbbi részétől a végbélig terjedő bélszakaszok hámját alakítja ki.
14. A végbélnyílás körüli legalsó csatornaszakasz hámja már ectodermalis eredetű, így itt ismét két különböző csíralemez származékai érintkeznek egymással.
15. Az előbél ventralis falából kinövő májtelep benyomul a környező mesenchymába, ahol sejtjei májsejtekké és az epeutak hámjává differenciálódnak.
16. Ugyanebből az endodermalis telepből fejlődik az epehólyag hámja is, míg kötőszövetes váza, erei és simaizomzata a mesodermából származik.
17. A hasnyálmirigy dorsalis és ventralis rügyei szintén az előbél endodermájából erednek, majd helyzetváltozásuk és egyesülésük után egységes szervet alkotnak.
18. Endodermalis sejtekből jönnek létre a hasnyálmirigy emésztőenzimeket termelő végkamrái, kivezetőcsövei és a vércukorszintet szabályozó szigetsejtek.
19. A légzőrendszer kezdeménye az előbél elülső falán megjelenő hosszanti kitüremkedés, amely fokozatosan elkülönül a mögötte haladó nyelőcsőtől.
20. E telep endodermája képezi a gége, a légcső és a hörgőrendszer hámját, egészen a gázcserét végző léghólyagocskák sejtrétegéig.
21. A légutak porcos támasztóelemei, simaizomzata, kötőszövete és erei ugyanakkor a környező zsigeri mesodermából fejlődnek, nem pedig a belső csíralemezből.
22. A garat endodermalis oldalfalából kialakuló garattasakok több olyan szerv hámállományát adják, amelyek később a nyakban vagy a mellkasban helyezkednek el.
23. Az első garattasakból származik a dobüreg és a fülkürt hámja, amelyek fejlődésük során megőrzik kapcsolatukat a garat felső szakaszával.
24. A második garattasak endodermája a szájpadmandula hámjának kialakításában vesz részt, amelyet később a környezetből bevándorló nyiroksejtek népesítenek be.
25. A harmadik garattasakból fejlődik a csecsemőmirigy hámváza és az alsó mellékpajzsmirigyek állománya, amelyek a nyakban lefelé vándorolva változtatják meg helyzetüket.
26. A negyedik garattasak endodermalis sejtjei elsősorban a felső mellékpajzsmirigyeket hozzák létre, amelyek rövidebb vándorlásuk miatt magasabban maradnak.
27. A pajzsmirigy tüszőhámja a nyelvgyök területén megjelenő középvonali endodermalis telepből fejlődik, amely később a nyak elülső részébe süllyed.
28. Leszállása közben a pajzsmirigytelepet átmenetileg a nyelvvel összekötő járat kíséri, amely normális fejlődés esetén később teljesen visszafejlődik.
29. A tüszők hormontermelő sejtjeivel ellentétben a kalcitonint elválasztó parafollicularis sejtek a hagyományos fejlődéstani felfogás szerint a velőlécből származnak.
30. A farki bélcsőhöz kapcsolódó húgy-ivari öböl endodermája a húgyhólyag hámjának legnagyobb részét és a húgycső jelentős szakaszait hozza létre.
31. Bár a hólyag falának izom- és kötőszövetes rétegei mesodermalisak, belső felszínét nagyrészt az endodermából differenciálódó átmeneti hám borítja.
32. A húgy-ivari öböl hámjából férfiban a prosztata és a húgycsőmirigyek, nőben pedig egyes húgycső körüli és előcsarnoki mirigyek telepei sarjadnak ki.
33. Az endoderma az embryonalis testen kívül a szikhólyag és az allantois hámját is létrehozza, amelyek átmeneti fejlődési és anyagcsere-feladatokat teljesítenek.
34. Az endodermalis származékok közös jellemzője tehát nem egyszerűen belső helyzetük, hanem az, hogy többnyire határfelületet vagy váladéktermelő működő állományt képeznek.
35. A belső csíralemez fejlődésének megértése azért különösen fontos, mert a későbbi szervek hámja és támasztó szövetei eltérő eredetük ellenére szoros egységben működnek.
(aufklappen)német
1. Das innere Keimblatt, das Endoderm, bildet vor allem die Epithelien der inneren Röhrensysteme und das funktionelle Gewebe der damit verbundenen Drüsen.
2. Seine Zellen wandern während der Gastrulation aus dem Epiblasten ein, wobei sie die zuvor entstandenen Hypoblastzellen verdrängen und das definitive Endoderm bilden.
3. Anfangs bildet diese Zellschicht das Dach des Dottersacks, bevor sie durch die Längs- und Querabfaltung des Embryos zunehmend in das Körperinnere einbezogen wird.
4. Zwischen dem blind endenden Kopf- und Schwanzabschnitt des aus dem einbezogenen Endoderm entstehenden Darmrohrs bleibt vorübergehend eine offene Verbindung zum Dottersack bestehen.
5. Nach seinen entwicklungsbedingten und späteren Gefäßbeziehungen gliedert sich das Darmrohr in Vorder-, Mittel- und Hinterdarm, aus denen unterschiedliche Organgruppen hervorgehen.
6. Das innere Keimblatt liefert jedoch gewöhnlich nur die Epithelien und Drüsenelemente der Schleimhäute, während Bindegewebe und Muskelschichten mesodermalen Ursprungs sind.
7. Dieser doppelte Ursprung verdeutlicht, dass ein Organ nicht zwangsläufig aus einem einzigen Keimblatt, sondern aus miteinander wechselwirkenden Geweben aufgebaut wird.
8. Das Endoderm des Vorderdarms kleidet große Teile des Rachens sowie die Innenfläche der Speiseröhre, des Magens und des Anfangsabschnitts des Zwölffingerdarms aus.
9. Das Epithel des vordersten Mundhöhlenbereichs stammt dagegen aus dem äußeren Keimblatt, sodass die beiden Herkunftsgebiete im Bereich des Rachens zusammentreffen.
10. Das endodermale Epithel der aus dem hinteren Vorderdarm hervorgehenden Speiseröhre wird während der Entwicklung vorübergehend mehrschichtig und differenziert sich anschließend entsprechend der Organfunktion.
11. Auch das Drüsenepithel des Magens und des Darmkanals ist endodermalen Ursprungs, einschließlich der unterschiedlichen schleim-, enzym- und hormonbildenden Zelltypen.
12. Aus dem Mitteldarm stammen der größte Teil des Dünndarmepithels sowie die epitheliale Auskleidung von Blinddarm, Wurmfortsatz und Anfangsabschnitt des Dickdarms.
13. Nach kaudal fortgesetzt bildet das Endoderm des Hinterdarms die Epithelien der Darmabschnitte vom späteren Teil des quer verlaufenden Dickdarms bis zum Mastdarm.
14. Das Epithel des untersten Kanalabschnitts um die Afteröffnung ist bereits ektodermalen Ursprungs, sodass hier erneut Abkömmlinge zweier verschiedener Keimblätter aneinandergrenzen.
15. Die aus der ventralen Vorderdarmwand auswachsende Leberanlage dringt in das umgebende Mesenchym ein, wo sich ihre Zellen zu Leberzellen und zum Epithel der Gallenwege differenzieren.
16. Aus derselben endodermalen Anlage entwickelt sich auch das Epithel der Gallenblase, während ihr Bindegewebsgerüst, ihre Gefäße und ihre glatte Muskulatur aus dem Mesoderm hervorgehen.
17. Auch die dorsale und ventrale Knospe der Bauchspeicheldrüse entspringen dem Vorderdarmentoderm und bilden nach ihrer Lageveränderung und Vereinigung ein einheitliches Organ.
18. Aus endodermalen Zellen entstehen die verdauungsenzymbildenden Endstücke, die Ausführungsgänge und die den Blutzuckerspiegel regulierenden Inselzellen der Bauchspeicheldrüse.
19. Die Anlage des Atmungssystems ist eine längliche Ausstülpung an der Vorderwand des Vorderdarms, die sich allmählich von der dahinter verlaufenden Speiseröhre trennt.
20. Das Endoderm dieser Anlage bildet das Epithel von Kehlkopf, Luftröhre und Bronchialsystem bis hin zur Zellschicht der dem Gasaustausch dienenden Lungenbläschen.
21. Die knorpeligen Stützelemente, die glatte Muskulatur, das Bindegewebe und die Gefäße der Atemwege entwickeln sich dagegen aus dem umgebenden viszeralen Mesoderm.
22. Die aus der endodermalen Seitenwand des Rachens entstehenden Schlundtaschen liefern das Epithel mehrerer Organe, die später im Hals oder Brustraum liegen.
23. Aus der ersten Schlundtasche stammen die Epithelien von Paukenhöhle und Ohrtrompete, die während ihrer Entwicklung ihre Verbindung zum oberen Rachenabschnitt bewahren.
24. Das Endoderm der zweiten Schlundtasche beteiligt sich an der Bildung des Gaumenmandelepithels, das später von aus der Umgebung einwandernden Lymphozyten besiedelt wird.
25. Aus der dritten Schlundtasche entwickeln sich das epitheliale Gerüst des Thymus und das Gewebe der unteren Nebenschilddrüsen, die während ihrer Abwärtswanderung ihre Lage verändern.
26. Die endodermalen Zellen der vierten Schlundtasche bilden vor allem die oberen Nebenschilddrüsen, die wegen ihrer kürzeren Wanderung in einer höheren Lage verbleiben.
27. Das Follikelepithel der Schilddrüse entsteht aus einer medianen endodermalen Anlage im Bereich des Zungengrundes, die später in den vorderen Halsabschnitt hinabsteigt.
28. Während ihres Abstiegs wird die Schilddrüsenanlage vorübergehend von einem sie mit der Zunge verbindenden Gang begleitet, der sich bei regelrechter Entwicklung später vollständig zurückbildet.
29. Im Gegensatz zu den hormonbildenden Follikelzellen stammen die kalzitoninproduzierenden parafollikulären Zellen nach traditioneller embryologischer Auffassung aus der Neuralleiste.
30. Das Endoderm des mit dem kaudalen Darmrohr verbundenen Sinus urogenitalis bildet den größten Teil des Harnblasenepithels und bedeutende Abschnitte der Harnröhre.
31. Obwohl die Muskel- und Bindegewebsschichten der Blasenwand mesodermal sind, wird ihre Innenfläche überwiegend von einem aus dem Endoderm differenzierenden Übergangsepithel bedeckt.
32. Aus dem Epithel des Sinus urogenitalis sprossen beim Mann die Anlagen von Prostata und Harnröhrendrüsen, bei der Frau bestimmte paraurethrale und vestibuläre Drüsen aus.
33. Außerhalb des embryonalen Körpers bildet das Endoderm auch das Epithel von Dottersack und Allantois, die vorübergehende Entwicklungs- und Stoffwechselfunktionen übernehmen.
34. Das gemeinsame Merkmal der endodermalen Abkömmlinge ist somit nicht nur ihre innere Lage, sondern ihre überwiegende Ausbildung als Grenzfläche oder sekretbildendes Funktionsgewebe.
35. Das Verständnis der Entwicklung des inneren Keimblattes ist besonders wichtig, weil Epithelien und Stützgewebe der späteren Organe trotz ihrer unterschiedlichen Herkunft als enge Einheit funktionieren.