7.8.2 – Az arteriolák, a hajszálerek és a vénulák – Arteriolen, Kapillaren und Venolen
1. A mikrokeringés az arteriolákból, a kapillárisokból és a vénulákból álló érszakasz, ahol a véráramlás szabályozása és a szöveti anyagcsere összekapcsolódik. – Die Mikrozirkulation ist der aus Arteriolen, Kapillaren und Venolen bestehende Gefäßabschnitt, in dem Blutstromregulation und Gewebestoffwechsel miteinander verknüpft sind.
2. Az izmos artériák ismételt elágazódásuk során egyre kisebb erekben folytatódnak, míg faluk végül az arteriolák jellegzetes szerkezetét veszi fel. – Durch wiederholte Verzweigung setzen sich muskuläre Arterien in immer kleineren Gefäßen fort, bis ihre Wand schließlich den charakteristischen Bau der Arteriolen annimmt.
3. Az arteriolák kis átmérőjű, ugyanakkor viszonylag vastag izomfalú erek, amelyek közvetlenül a kapillárishálózatok előtt helyezkednek el. – Arteriolen sind Gefäße mit kleinem Durchmesser, aber relativ dicker Muskelwand, die unmittelbar vor den Kapillarnetzen liegen.
4. Intimájukat endothel és vékony subendothelialis réteg alkotja, a belső rugalmas lemez pedig csak a nagyobb arteriolákban ismerhető fel. – Ihre Intima besteht aus Endothel und einer dünnen subendothelialen Schicht; eine innere elastische Membran ist nur in größeren Arteriolen erkennbar.
5. A tunica media rendszerint egy-két, nagyobb arteriolákban néhány körkörös simaizomsejtrétegből épül fel. – Die Tunica media besteht gewöhnlich aus ein bis zwei, in größeren Arteriolen aus einigen ringförmigen Schichten glatter Muskelzellen.
6. Külső kötőszövetes burkuk vékony, és a legkisebb arteriolák környezetében már nem különül el élesen a szerv kötőszövetétől. – Ihre äußere bindegewebige Hülle ist dünn und lässt sich bei den kleinsten Arteriolen nicht mehr scharf vom Bindegewebe des Organs abgrenzen.
7. Kis lumenük és aktív izomfaluk miatt az arteriolák jelentik a keringés legfontosabb ellenállási ereit. – Aufgrund ihres kleinen Lumens und ihrer aktiven Muskelwand stellen Arteriolen die wichtigsten Widerstandsgefäße des Kreislaufs dar.
8. Átmérőjük csekély változása is jelentősen módosíthatja az áramlási ellenállást, ezért összehúzódásuk a vérnyomás egészére is hatással van. – Bereits eine geringe Änderung ihres Durchmessers kann den Strömungswiderstand deutlich verändern, weshalb ihre Kontraktion auch den gesamten Blutdruck beeinflusst.
9. Az egyes szervek arteriolái helyi anyagcserehatásokra, hormonokra és vegetatív idegi jelekre reagálva szabályozzák a kapillárisokba jutó vér mennyiségét. – Die Arteriolen einzelner Organe regulieren als Reaktion auf lokale Stoffwechseleinflüsse, Hormone und vegetative Nervensignale die in die Kapillaren eintretende Blutmenge.
10. Oxigénhiány vagy fokozott anyagcsere esetén számos szövetben csökken az arteriolák tónusa, így több vér áramolhat az aktív sejtekhez. – Bei Sauerstoffmangel oder gesteigertem Stoffwechsel sinkt in vielen Geweben der Arteriolentonus, sodass mehr Blut zu den aktiven Zellen strömen kann.
11. A terminális arteriolákból kiinduló metarteriolák és prekapilláris sphincterek egyes szövetekben finoman szabályozzák az éppen átáramoltatott kapillárisok számát. – Von terminalen Arteriolen ausgehende Metarteriolen und präkapilläre Sphinkteren regulieren in manchen Geweben fein die Zahl der jeweils durchströmten Kapillaren.
12. Nyugalomban nem minden kapilláris tartalmaz folyamatosan vért, terheléskor azonban korábban kevéssé átáramoltatott érszakaszok is megnyílhatnak. – In Ruhe enthalten nicht alle Kapillaren ständig Blut; bei Belastung können jedoch zuvor kaum durchströmte Gefäßabschnitte geöffnet werden.
13. A kapillárisok, vagyis hajszálerek, az érhálózat legvékonyabb ágai, amelyek az arteriolás és a vénulás oldalt összekötik. – Kapillaren, also Haargefäße, sind die dünnsten Äste des Gefäßnetzes und verbinden die arterioläre mit der venulären Seite.
14. Falukat alapvetően egyetlen endothelsejtréteg és az azt kívülről körülvevő bazális membrán alkotja, valódi tunica media nélkül. – Ihre Wand besteht grundsätzlich aus einer einzigen Endothelzellschicht und der sie außen umgebenden Basalmembran, ohne eigentliche Tunica media.
15. Keskeny lumenükben a vörösvértestek gyakran csak egyenként, alakjukat átmenetileg megváltoztatva képesek áthaladni. – In ihrem engen Lumen können Erythrozyten häufig nur einzeln und unter vorübergehender Formveränderung hindurchtreten.
16. Az endothel külső felszínéhez helyenként nyúlványos pericyták kapcsolódnak, amelyek részt vesznek a kapillárisfal stabilizálásában és regenerációjában. – An der Außenfläche des Endothels liegen stellenweise verzweigte Perizyten, die an Stabilisierung und Regeneration der Kapillarwand beteiligt sind.
17. A kapillárisok rendkívül sűrű hálózatot képeznek, így a legtöbb sejt csak kis diffúziós távolságra kerül a vértől. – Kapillaren bilden ein außerordentlich dichtes Netz, sodass die meisten Zellen nur eine geringe Diffusionsstrecke vom Blut entfernt liegen.
18. Hatalmas összesített keresztmetszetük miatt bennük az áramlási sebesség lényegesen alacsonyabb, mint az artériákban vagy a vénákban. – Wegen ihres enormen Gesamtquerschnitts ist die Strömungsgeschwindigkeit in ihnen wesentlich geringer als in Arterien oder Venen.
19. A lassú áramlás és a rendkívül vékony fal elegendő időt, illetve rövid utat biztosít a gázok és oldott anyagok cseréjéhez. – Die langsame Strömung und die äußerst dünne Wand bieten genügend Zeit und einen kurzen Weg für den Austausch von Gasen und gelösten Stoffen.
20. A vér és a szövetnedv között diffúzió, filtráció, visszaszívás, valamint hólyagocskákhoz kötött sejten át történő transzport zajlik. – Zwischen Blut und Gewebsflüssigkeit erfolgen Diffusion, Filtration, Rückresorption sowie ein an Vesikel gebundener Transport durch die Zellen.
21. Az oxigén és a tápanyagok rendszerint a szövetek felé, a szén-dioxid és számos anyagcseretermék pedig a vér irányába mozog. – Sauerstoff und Nährstoffe bewegen sich gewöhnlich zu den Geweben, Kohlendioxid und zahlreiche Stoffwechselprodukte dagegen in Richtung Blut.
22. Szerkezetük alapján folyamatos, ablakos és szinuszoid kapillárisokat különböztetünk meg, amelyek áteresztőképessége jelentősen eltér egymástól. – Nach ihrem Bau werden kontinuierliche, fenestrierte und sinusoidale Kapillaren unterschieden, deren Durchlässigkeit sich deutlich voneinander unterscheidet.
23. A folyamatos kapillárisok endothelsejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, bazális membránjuk pedig megszakítás nélkül körülveszi az eret. – Die Endothelzellen kontinuierlicher Kapillaren sind eng miteinander verbunden, und ihre Basalmembran umgibt das Gefäß ohne Unterbrechung.
24. Ez a típus többek között az izmokban, a tüdőben és a központi idegrendszerben fordul elő, bár áteresztőképessége szervenként különbözik. – Dieser Typ kommt unter anderem in Muskeln, Lunge und Zentralnervensystem vor, wobei seine Durchlässigkeit je nach Organ unterschiedlich ist.
25. Az ablakos kapillárisok endotheljében apró nyílások, úgynevezett fenestrák találhatók, amelyek felgyorsítják a víz és kisebb oldott anyagok áthaladását. – Im Endothel fenestrierter Kapillaren befinden sich kleine Öffnungen, sogenannte Fenestrierungen, die den Durchtritt von Wasser und kleineren gelösten Stoffen beschleunigen.
26. Ilyen hajszálerek jellemzők az intenzív felszívást vagy kiválasztást végző szervekben, például a bél nyálkahártyájában és az endokrin mirigyekben. – Solche Kapillaren sind für Organe mit intensiver Resorption oder Sekretion charakteristisch, etwa für Darmschleimhaut und endokrine Drüsen.
27. A szinuszoid kapillárisok tág, szabálytalan lumenű erek, amelyek endothelje és bazális membránja egyaránt megszakított lehet. – Sinusoidale Kapillaren sind weite Gefäße mit unregelmäßigem Lumen, deren Endothel und Basalmembran unterbrochen sein können.
28. Nagyfokú áteresztőképességük révén nagyobb fehérjék, sőt egyes szervekben sejtek is átjuthatnak a vér és a szövet között. – Aufgrund ihrer hohen Durchlässigkeit können größere Proteine und in manchen Organen sogar Zellen zwischen Blut und Gewebe hindurchtreten.
29. A kapillárisok a vénás oldalon posztkapilláris vénulákba egyesülnek, amelyek falát kezdetben endothel, bazális membrán és pericyták alkotják. – Auf der venösen Seite vereinigen sich Kapillaren zu postkapillären Venolen, deren Wand anfangs aus Endothel, Basalmembran und Perizyten besteht.
30. A posztkapilláris vénulák különösen áteresztők, ezért gyulladás során elsősorban itt lépnek ki a fehérvérsejtek a környező szövetbe. – Postkapilläre Venolen sind besonders durchlässig, weshalb Leukozyten bei Entzündungen vor allem hier in das umgebende Gewebe austreten.
31. A sejtek kilépését az endothel felszínén megjelenő tapadási molekulák és a leukocyták aktív alakváltoztatása teszi lehetővé. – Der Zellaustritt wird durch Adhäsionsmoleküle an der Endotheloberfläche und durch aktive Formveränderungen der Leukozyten ermöglicht.
32. Nagyobb gyűjtővénulákban fokozatosan megjelennek a simaizomsejtek, miközben a fal szerkezete egyre inkább a kis vénákéhoz hasonlóvá válik. – In größeren Sammelvenolen treten allmählich glatte Muskelzellen auf, während der Wandbau zunehmend dem kleiner Venen ähnelt.
33. Alacsony belső nyomásuk és tágulékony faluk következtében a vénulák jelentős mennyiségű vért képesek befogadni. – Aufgrund ihres niedrigen Innendrucks und ihrer dehnbaren Wand können Venolen beträchtliche Blutmengen aufnehmen.
34. Az arteriolák, a kapillárisok és a vénulák egymásra épülő működése egyszerre biztosítja a szöveti perfúzió szabályozását és az anyagcsere feltételeit. – Das aufeinander abgestimmte Wirken von Arteriolen, Kapillaren und Venolen gewährleistet zugleich die Regulation der Gewebeperfusion und die Voraussetzungen des Stoffwechsels.
35. A mikrokeringés zavara ezért akkor is súlyos sejtkárosodást okozhat, ha a nagyobb artériák és vénák anatómiailag átjárhatók maradnak. – Eine Störung der Mikrozirkulation kann daher selbst dann schwere Zellschäden verursachen, wenn größere Arterien und Venen anatomisch durchgängig bleiben.
(aufklappen)magyar
1. A mikrokeringés az arteriolákból, a kapillárisokból és a vénulákból álló érszakasz, ahol a véráramlás szabályozása és a szöveti anyagcsere összekapcsolódik.
2. Az izmos artériák ismételt elágazódásuk során egyre kisebb erekben folytatódnak, míg faluk végül az arteriolák jellegzetes szerkezetét veszi fel.
3. Az arteriolák kis átmérőjű, ugyanakkor viszonylag vastag izomfalú erek, amelyek közvetlenül a kapillárishálózatok előtt helyezkednek el.
4. Intimájukat endothel és vékony subendothelialis réteg alkotja, a belső rugalmas lemez pedig csak a nagyobb arteriolákban ismerhető fel.
5. A tunica media rendszerint egy-két, nagyobb arteriolákban néhány körkörös simaizomsejtrétegből épül fel.
6. Külső kötőszövetes burkuk vékony, és a legkisebb arteriolák környezetében már nem különül el élesen a szerv kötőszövetétől.
7. Kis lumenük és aktív izomfaluk miatt az arteriolák jelentik a keringés legfontosabb ellenállási ereit.
8. Átmérőjük csekély változása is jelentősen módosíthatja az áramlási ellenállást, ezért összehúzódásuk a vérnyomás egészére is hatással van.
9. Az egyes szervek arteriolái helyi anyagcserehatásokra, hormonokra és vegetatív idegi jelekre reagálva szabályozzák a kapillárisokba jutó vér mennyiségét.
10. Oxigénhiány vagy fokozott anyagcsere esetén számos szövetben csökken az arteriolák tónusa, így több vér áramolhat az aktív sejtekhez.
11. A terminális arteriolákból kiinduló metarteriolák és prekapilláris sphincterek egyes szövetekben finoman szabályozzák az éppen átáramoltatott kapillárisok számát.
12. Nyugalomban nem minden kapilláris tartalmaz folyamatosan vért, terheléskor azonban korábban kevéssé átáramoltatott érszakaszok is megnyílhatnak.
13. A kapillárisok, vagyis hajszálerek, az érhálózat legvékonyabb ágai, amelyek az arteriolás és a vénulás oldalt összekötik.
14. Falukat alapvetően egyetlen endothelsejtréteg és az azt kívülről körülvevő bazális membrán alkotja, valódi tunica media nélkül.
15. Keskeny lumenükben a vörösvértestek gyakran csak egyenként, alakjukat átmenetileg megváltoztatva képesek áthaladni.
16. Az endothel külső felszínéhez helyenként nyúlványos pericyták kapcsolódnak, amelyek részt vesznek a kapillárisfal stabilizálásában és regenerációjában.
17. A kapillárisok rendkívül sűrű hálózatot képeznek, így a legtöbb sejt csak kis diffúziós távolságra kerül a vértől.
18. Hatalmas összesített keresztmetszetük miatt bennük az áramlási sebesség lényegesen alacsonyabb, mint az artériákban vagy a vénákban.
19. A lassú áramlás és a rendkívül vékony fal elegendő időt, illetve rövid utat biztosít a gázok és oldott anyagok cseréjéhez.
20. A vér és a szövetnedv között diffúzió, filtráció, visszaszívás, valamint hólyagocskákhoz kötött sejten át történő transzport zajlik.
21. Az oxigén és a tápanyagok rendszerint a szövetek felé, a szén-dioxid és számos anyagcseretermék pedig a vér irányába mozog.
22. Szerkezetük alapján folyamatos, ablakos és szinuszoid kapillárisokat különböztetünk meg, amelyek áteresztőképessége jelentősen eltér egymástól.
23. A folyamatos kapillárisok endothelsejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, bazális membránjuk pedig megszakítás nélkül körülveszi az eret.
24. Ez a típus többek között az izmokban, a tüdőben és a központi idegrendszerben fordul elő, bár áteresztőképessége szervenként különbözik.
25. Az ablakos kapillárisok endotheljében apró nyílások, úgynevezett fenestrák találhatók, amelyek felgyorsítják a víz és kisebb oldott anyagok áthaladását.
26. Ilyen hajszálerek jellemzők az intenzív felszívást vagy kiválasztást végző szervekben, például a bél nyálkahártyájában és az endokrin mirigyekben.
27. A szinuszoid kapillárisok tág, szabálytalan lumenű erek, amelyek endothelje és bazális membránja egyaránt megszakított lehet.
28. Nagyfokú áteresztőképességük révén nagyobb fehérjék, sőt egyes szervekben sejtek is átjuthatnak a vér és a szövet között.
29. A kapillárisok a vénás oldalon posztkapilláris vénulákba egyesülnek, amelyek falát kezdetben endothel, bazális membrán és pericyták alkotják.
30. A posztkapilláris vénulák különösen áteresztők, ezért gyulladás során elsősorban itt lépnek ki a fehérvérsejtek a környező szövetbe.
31. A sejtek kilépését az endothel felszínén megjelenő tapadási molekulák és a leukocyták aktív alakváltoztatása teszi lehetővé.
32. Nagyobb gyűjtővénulákban fokozatosan megjelennek a simaizomsejtek, miközben a fal szerkezete egyre inkább a kis vénákéhoz hasonlóvá válik.
33. Alacsony belső nyomásuk és tágulékony faluk következtében a vénulák jelentős mennyiségű vért képesek befogadni.
34. Az arteriolák, a kapillárisok és a vénulák egymásra épülő működése egyszerre biztosítja a szöveti perfúzió szabályozását és az anyagcsere feltételeit.
35. A mikrokeringés zavara ezért akkor is súlyos sejtkárosodást okozhat, ha a nagyobb artériák és vénák anatómiailag átjárhatók maradnak.
(aufklappen)német
1. Die Mikrozirkulation ist der aus Arteriolen, Kapillaren und Venolen bestehende Gefäßabschnitt, in dem Blutstromregulation und Gewebestoffwechsel miteinander verknüpft sind.
2. Durch wiederholte Verzweigung setzen sich muskuläre Arterien in immer kleineren Gefäßen fort, bis ihre Wand schließlich den charakteristischen Bau der Arteriolen annimmt.
3. Arteriolen sind Gefäße mit kleinem Durchmesser, aber relativ dicker Muskelwand, die unmittelbar vor den Kapillarnetzen liegen.
4. Ihre Intima besteht aus Endothel und einer dünnen subendothelialen Schicht; eine innere elastische Membran ist nur in größeren Arteriolen erkennbar.
5. Die Tunica media besteht gewöhnlich aus ein bis zwei, in größeren Arteriolen aus einigen ringförmigen Schichten glatter Muskelzellen.
6. Ihre äußere bindegewebige Hülle ist dünn und lässt sich bei den kleinsten Arteriolen nicht mehr scharf vom Bindegewebe des Organs abgrenzen.
7. Aufgrund ihres kleinen Lumens und ihrer aktiven Muskelwand stellen Arteriolen die wichtigsten Widerstandsgefäße des Kreislaufs dar.
8. Bereits eine geringe Änderung ihres Durchmessers kann den Strömungswiderstand deutlich verändern, weshalb ihre Kontraktion auch den gesamten Blutdruck beeinflusst.
9. Die Arteriolen einzelner Organe regulieren als Reaktion auf lokale Stoffwechseleinflüsse, Hormone und vegetative Nervensignale die in die Kapillaren eintretende Blutmenge.
10. Bei Sauerstoffmangel oder gesteigertem Stoffwechsel sinkt in vielen Geweben der Arteriolentonus, sodass mehr Blut zu den aktiven Zellen strömen kann.
11. Von terminalen Arteriolen ausgehende Metarteriolen und präkapilläre Sphinkteren regulieren in manchen Geweben fein die Zahl der jeweils durchströmten Kapillaren.
12. In Ruhe enthalten nicht alle Kapillaren ständig Blut; bei Belastung können jedoch zuvor kaum durchströmte Gefäßabschnitte geöffnet werden.
13. Kapillaren, also Haargefäße, sind die dünnsten Äste des Gefäßnetzes und verbinden die arterioläre mit der venulären Seite.
14. Ihre Wand besteht grundsätzlich aus einer einzigen Endothelzellschicht und der sie außen umgebenden Basalmembran, ohne eigentliche Tunica media.
15. In ihrem engen Lumen können Erythrozyten häufig nur einzeln und unter vorübergehender Formveränderung hindurchtreten.
16. An der Außenfläche des Endothels liegen stellenweise verzweigte Perizyten, die an Stabilisierung und Regeneration der Kapillarwand beteiligt sind.
17. Kapillaren bilden ein außerordentlich dichtes Netz, sodass die meisten Zellen nur eine geringe Diffusionsstrecke vom Blut entfernt liegen.
18. Wegen ihres enormen Gesamtquerschnitts ist die Strömungsgeschwindigkeit in ihnen wesentlich geringer als in Arterien oder Venen.
19. Die langsame Strömung und die äußerst dünne Wand bieten genügend Zeit und einen kurzen Weg für den Austausch von Gasen und gelösten Stoffen.
20. Zwischen Blut und Gewebsflüssigkeit erfolgen Diffusion, Filtration, Rückresorption sowie ein an Vesikel gebundener Transport durch die Zellen.
21. Sauerstoff und Nährstoffe bewegen sich gewöhnlich zu den Geweben, Kohlendioxid und zahlreiche Stoffwechselprodukte dagegen in Richtung Blut.
22. Nach ihrem Bau werden kontinuierliche, fenestrierte und sinusoidale Kapillaren unterschieden, deren Durchlässigkeit sich deutlich voneinander unterscheidet.
23. Die Endothelzellen kontinuierlicher Kapillaren sind eng miteinander verbunden, und ihre Basalmembran umgibt das Gefäß ohne Unterbrechung.
24. Dieser Typ kommt unter anderem in Muskeln, Lunge und Zentralnervensystem vor, wobei seine Durchlässigkeit je nach Organ unterschiedlich ist.
25. Im Endothel fenestrierter Kapillaren befinden sich kleine Öffnungen, sogenannte Fenestrierungen, die den Durchtritt von Wasser und kleineren gelösten Stoffen beschleunigen.
26. Solche Kapillaren sind für Organe mit intensiver Resorption oder Sekretion charakteristisch, etwa für Darmschleimhaut und endokrine Drüsen.
27. Sinusoidale Kapillaren sind weite Gefäße mit unregelmäßigem Lumen, deren Endothel und Basalmembran unterbrochen sein können.
28. Aufgrund ihrer hohen Durchlässigkeit können größere Proteine und in manchen Organen sogar Zellen zwischen Blut und Gewebe hindurchtreten.
29. Auf der venösen Seite vereinigen sich Kapillaren zu postkapillären Venolen, deren Wand anfangs aus Endothel, Basalmembran und Perizyten besteht.
30. Postkapilläre Venolen sind besonders durchlässig, weshalb Leukozyten bei Entzündungen vor allem hier in das umgebende Gewebe austreten.
31. Der Zellaustritt wird durch Adhäsionsmoleküle an der Endotheloberfläche und durch aktive Formveränderungen der Leukozyten ermöglicht.
32. In größeren Sammelvenolen treten allmählich glatte Muskelzellen auf, während der Wandbau zunehmend dem kleiner Venen ähnelt.
33. Aufgrund ihres niedrigen Innendrucks und ihrer dehnbaren Wand können Venolen beträchtliche Blutmengen aufnehmen.
34. Das aufeinander abgestimmte Wirken von Arteriolen, Kapillaren und Venolen gewährleistet zugleich die Regulation der Gewebeperfusion und die Voraussetzungen des Stoffwechsels.
35. Eine Störung der Mikrozirkulation kann daher selbst dann schwere Zellschäden verursachen, wenn größere Arterien und Venen anatomisch durchgängig bleiben.