5.10.2 – A bordaközti izmok és a légzés segédizmai – Zwischenrippenmuskeln und Atemhilfsmuskeln
1. A mellkas saját izmai a bordák közötti réseket több rétegben kitöltve stabilizálják a mellkasfalat, és összehangolt működésükkel részt vesznek a légzőmozgásokban. – Die Eigenmuskeln des Brustkorbs füllen die Zwischenrippenräume in mehreren Schichten aus, stabilisieren die Brustwand und beteiligen sich durch ihr abgestimmtes Zusammenwirken an den Atembewegungen.
2. Minden bordaközben külső, belső és legbelső bordaközti izomréteg különíthető el, amelyek rostiránya és kiterjedése eltér egymástól. – In jedem Zwischenrippenraum lassen sich eine äußere, eine innere und eine innerste Zwischenrippenmuskelschicht unterscheiden, deren Faserrichtung und Ausdehnung voneinander abweichen.
3. A külső bordaközti izmok (musculi intercostales externi) a felső borda alsó szélétől az alatta fekvő borda felső széléhez húzódnak. – Die äußeren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales externi) ziehen vom Unterrand einer Rippe zum Oberrand der darunterliegenden Rippe.
4. Rostjaik hátulról felülről előre és lefelé haladnak, megközelítőleg ugyanabban az irányban, mint a külső ferde hasizom rostjai. – Ihre Fasern verlaufen von hinten oben nach vorn unten, ungefähr in derselben Richtung wie die Fasern des äußeren schrägen Bauchmuskels.
5. A bordagumók közelében kezdődő izomréteg elöl a bordaporcok határán végződik, ahonnan külső bordaközti hártyaként folytatódik. – Die nahe den Rippenhöckern beginnende Muskelschicht endet vorn an der Grenze der Rippenknorpel und setzt sich dort als äußere Zwischenrippenmembran fort.
6. Összehúzódásuk megemeli a bordákat, és ezzel növeli a mellkas haránt- és elülső-hátsó átmérőjét. – Ihre Kontraktion hebt die Rippen an und vergrößert dadurch den Quer- sowie den vorderen-hinteren Durchmesser des Brustkorbs.
7. Nyugodt belégzéskor a rekeszizom mellett főként a külső bordaközti izmok tartják fenn a bordák összehangolt emelkedését. – Bei ruhiger Einatmung erhalten neben dem Zwerchfell vor allem die äußeren Zwischenrippenmuskeln das abgestimmte Anheben der Rippen aufrecht.
8. Miközben a bordákat mozgatják, az izmok megakadályozzák azt is, hogy a bordaközök a mellűri nyomásváltozások hatására behúzódjanak vagy kidomborodjanak. – Während sie die Rippen bewegen, verhindern die Muskeln zugleich, dass sich die Zwischenrippenräume infolge intrathorakaler Druckänderungen einziehen oder vorwölben.
9. A belső bordaközti izmok (musculi intercostales interni) a szegycsont közelétől hátrafelé egészen a bordaszögekig terjednek. – Die inneren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales interni) reichen von der Nähe des Brustbeins nach hinten bis zu den Rippenwinkeln.
10. A bordaszögektől a gerinc felé izomrostjaikat belső bordaközti hártya helyettesíti, amely a réteg folytonosságát biztosítja. – Von den Rippenwinkeln zur Wirbelsäule werden ihre Muskelfasern durch die innere Zwischenrippenmembran ersetzt, welche die Kontinuität der Schicht gewährleistet.
11. Rostjaik a külső réteghez képest keresztezett irányban, elöl felülről hátrafelé és lefelé futnak. – Ihre Fasern verlaufen gegenüber der äußeren Schicht gekreuzt, nämlich von vorn oben nach hinten unten.
12. A bordaközti izmok működését nem lehet kizárólag a rostirányból levezetni, mert hatásuk a mellkason belüli helyzetüktől és a légzés fázisától is függ. – Die Funktion der Zwischenrippenmuskeln lässt sich nicht allein aus ihrer Faserrichtung ableiten, da ihre Wirkung auch von ihrer Lage am Brustkorb und von der Atemphase abhängt.
13. A belső bordaközti izmok csontos bordák között fekvő része főként lefelé húzza a bordákat, ezért erőltetett kilégzéskor válik jelentőssé. – Der zwischen den knöchernen Rippen gelegene Teil der inneren Zwischenrippenmuskeln zieht die Rippen überwiegend nach unten und wird daher bei forcierter Ausatmung bedeutsam.
14. Ezzel szemben a bordaporcok között elhelyezkedő rész, az úgynevezett bordaközti porcközi izom, a bordák emelésével a belégzést segítheti. – Dagegen kann der zwischen den Rippenknorpeln gelegene Teil, der sogenannte Zwischenknorpelmuskel, durch Anheben der Rippen die Einatmung unterstützen.
15. A legbelső bordaközti izmok (musculi intercostales intimi) csak részlegesen kialakult kötegeket alkotnak a mellkas oldalsó falának belső felszínén. – Die innersten Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales intimi) bilden nur abschnittsweise entwickelte Bündel an der Innenfläche der seitlichen Brustwand.
16. Rostirányuk és működésük lényegében a belső bordaközti izmokéhoz hasonló, de azoktól a bordaközi ér-ideg köteg választja el őket. – Ihre Faserrichtung und Funktion entsprechen im Wesentlichen denen der inneren Zwischenrippenmuskeln, von denen sie jedoch das Zwischenrippen-Gefäß-Nerven-Bündel trennt.
17. A véna, az artéria és az ideg a borda alsó szélén lévő barázdában, felülről lefelé ebben a sorrendben halad. – Vene, Arterie und Nerv verlaufen in dieser Reihenfolge von oben nach unten in der Rinne am Unterrand der Rippe.
18. A bordaközi idegek (nervi intercostales) a háti gerincvelői idegek elülső ágai, amelyek szelvényesen látják el a mellkas falát. – Die Zwischenrippennerven (Nervi intercostales) sind die vorderen Äste der Brustnerven und versorgen die Brustwand segmental.
19. Motoros ágaik beidegzik a bordaközti izmokat, érző rostjaik pedig a mellkasfal bőrét és a fali mellhártya egy részét látják el. – Ihre motorischen Äste innervieren die Zwischenrippenmuskeln, während sensible Fasern die Haut der Brustwand und einen Teil des Rippenfells versorgen.
20. A mellkas elülső belső felszínén fekvő haránt mellkasizom (musculus transversus thoracis) a szegycsonttól legyezőszerűen húzódik a felső bordaporcokhoz. – Der an der vorderen Innenfläche des Brustkorbs gelegene quere Brustmuskel (Musculus transversus thoracis) zieht fächerförmig vom Brustbein zu den oberen Rippenknorpeln.
21. Gyenge összehúzódása lefelé húzhatja a bordaporcokat, ezért a kilégzés kismértékű segítőjeként értelmezhető. – Seine schwache Kontraktion kann die Rippenknorpel nach unten ziehen, weshalb er als geringfügiger Unterstützer der Ausatmung angesehen wird.
22. A háti csigolyák harántnyúlványairól eredő bordaemelő izmok (musculi levatores costarum) rövid kötegei az alattuk fekvő bordákhoz futnak. – Die kurzen Bündel der von den Querfortsätzen der Brustwirbel entspringenden Rippenheber (Musculi levatores costarum) ziehen zu den darunterliegenden Rippen.
23. A bordák emelésével támogatják a belégzést, egyoldali működésük pedig kismértékben oldalra hajlíthatja a háti gerincet. – Durch das Anheben der Rippen unterstützen sie die Einatmung, während ihre einseitige Tätigkeit die Brustwirbelsäule geringfügig seitwärts neigen kann.
24. Nyugalomban a belégzés aktív folyamat, amelyet elsősorban a rekeszizom és a külső bordaközti izmok összehúzódása hoz létre. – In Ruhe ist die Einatmung ein aktiver Vorgang, der vor allem durch die Kontraktion des Zwerchfells und der äußeren Zwischenrippenmuskeln erzeugt wird.
25. A nyugodt kilégzés ezzel szemben többnyire passzív, mivel a belégzőizmok elernyedését a tüdő és a mellkas rugalmas visszatérése követi. – Die ruhige Ausatmung ist dagegen überwiegend passiv, da auf die Erschlaffung der Einatmungsmuskeln die elastische Rückstellung von Lunge und Brustkorb folgt.
26. Fokozott légzési igény esetén további izmok kapcsolódnak be, amelyek eredeti mozgásszervi feladatuk mellett a mellkas térfogatát is megváltoztatják. – Bei erhöhtem Atembedarf werden zusätzliche Muskeln eingeschaltet, die neben ihrer ursprünglichen Bewegungsfunktion auch das Volumen des Brustkorbs verändern.
27. Belégzési segédizomként csak akkor működhetnek hatékonyan, ha vállövi, felső végtagi vagy nyaki tapadási pontjuk megfelelően rögzített. – Als inspiratorische Atemhilfsmuskeln können sie nur wirksam werden, wenn ihr Ansatzpunkt am Schultergürtel, an der oberen Extremität oder am Hals ausreichend fixiert ist.
28. A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) rögzített fej mellett megemeli a szegycsontot és a kulcscsont medialis részét. – Der Kopfnicker (Musculus sternocleidomastoideus) hebt bei fixiertem Kopf das Brustbein und den medialen Teil des Schlüsselbeins an.
29. Az elülső, középső és hátsó ferde nyakizmok (musculi scaleni) a nyaki csigolyáktól az első két bordához húzódva emelik és rögzítik azokat. – Die vorderen, mittleren und hinteren Treppenmuskeln (Musculi scaleni) ziehen von den Halswirbeln zu den ersten beiden Rippen und heben beziehungsweise stabilisieren diese.
30. Megtámasztott felső végtag mellett a nagy és a kis mellizom, valamint az elülső fűrészizom szintén hozzájárulhat a bordák emeléséhez. – Bei abgestützter oberer Extremität können auch der große und kleine Brustmuskel sowie der vordere Sägemuskel zum Anheben der Rippen beitragen.
31. Súlyos nehézlégzéskor a beteg gyakran előrehajolva megtámasztja a karját, hogy a vállövi izmok eredése és tapadása között rögzített támasz jöjjön létre. – Bei schwerer Atemnot beugt sich der Betroffene häufig nach vorn und stützt die Arme ab, damit zwischen Ursprung und Ansatz der Schultergürtelmuskeln ein fester Widerhalt entsteht.
32. Erőltetett kilégzéskor a belső bordaközti izmok mellett főként a hasfal izmai húzódnak össze, amelyek növelik a hasűri nyomást. – Bei forcierter Ausatmung kontrahieren neben den inneren Zwischenrippenmuskeln vor allem die Bauchwandmuskeln, welche den Druck in der Bauchhöhle erhöhen.
33. A hasűri nyomás fokozódása felfelé tolja az elernyedt rekeszizmot, ezáltal csökkenti a mellüreg térfogatát és elősegíti a levegő kiáramlását. – Der erhöhte Bauchdruck drückt das erschlaffte Zwerchfell nach oben, verkleinert dadurch das Volumen der Brusthöhle und erleichtert das Ausströmen der Luft.
34. Köhögéskor a hasizmok, a belső bordaközti izmok és más kilégzési segédizmok zárt hangrés mellett hirtelen nagy mellűri nyomást hoznak létre. – Beim Husten erzeugen die Bauchmuskeln, die inneren Zwischenrippenmuskeln und weitere exspiratorische Hilfsmuskeln bei geschlossener Stimmritze plötzlich einen hohen Druck im Brustraum.
35. A légzőizmok együttműködése tehát nemcsak a levegő mozgatását szolgálja, hanem a mellkas stabilitását, a köhögést, a hangadást és a hasprést is támogatja. – Das Zusammenwirken der Atemmuskeln dient somit nicht nur der Luftbewegung, sondern unterstützt auch die Stabilität des Brustkorbs, das Husten, die Stimmgebung und die Bauchpresse.
(aufklappen)magyar
1. A mellkas saját izmai a bordák közötti réseket több rétegben kitöltve stabilizálják a mellkasfalat, és összehangolt működésükkel részt vesznek a légzőmozgásokban.
2. Minden bordaközben külső, belső és legbelső bordaközti izomréteg különíthető el, amelyek rostiránya és kiterjedése eltér egymástól.
3. A külső bordaközti izmok (musculi intercostales externi) a felső borda alsó szélétől az alatta fekvő borda felső széléhez húzódnak.
4. Rostjaik hátulról felülről előre és lefelé haladnak, megközelítőleg ugyanabban az irányban, mint a külső ferde hasizom rostjai.
5. A bordagumók közelében kezdődő izomréteg elöl a bordaporcok határán végződik, ahonnan külső bordaközti hártyaként folytatódik.
6. Összehúzódásuk megemeli a bordákat, és ezzel növeli a mellkas haránt- és elülső-hátsó átmérőjét.
7. Nyugodt belégzéskor a rekeszizom mellett főként a külső bordaközti izmok tartják fenn a bordák összehangolt emelkedését.
8. Miközben a bordákat mozgatják, az izmok megakadályozzák azt is, hogy a bordaközök a mellűri nyomásváltozások hatására behúzódjanak vagy kidomborodjanak.
9. A belső bordaközti izmok (musculi intercostales interni) a szegycsont közelétől hátrafelé egészen a bordaszögekig terjednek.
10. A bordaszögektől a gerinc felé izomrostjaikat belső bordaközti hártya helyettesíti, amely a réteg folytonosságát biztosítja.
11. Rostjaik a külső réteghez képest keresztezett irányban, elöl felülről hátrafelé és lefelé futnak.
12. A bordaközti izmok működését nem lehet kizárólag a rostirányból levezetni, mert hatásuk a mellkason belüli helyzetüktől és a légzés fázisától is függ.
13. A belső bordaközti izmok csontos bordák között fekvő része főként lefelé húzza a bordákat, ezért erőltetett kilégzéskor válik jelentőssé.
14. Ezzel szemben a bordaporcok között elhelyezkedő rész, az úgynevezett bordaközti porcközi izom, a bordák emelésével a belégzést segítheti.
15. A legbelső bordaközti izmok (musculi intercostales intimi) csak részlegesen kialakult kötegeket alkotnak a mellkas oldalsó falának belső felszínén.
16. Rostirányuk és működésük lényegében a belső bordaközti izmokéhoz hasonló, de azoktól a bordaközi ér-ideg köteg választja el őket.
17. A véna, az artéria és az ideg a borda alsó szélén lévő barázdában, felülről lefelé ebben a sorrendben halad.
18. A bordaközi idegek (nervi intercostales) a háti gerincvelői idegek elülső ágai, amelyek szelvényesen látják el a mellkas falát.
19. Motoros ágaik beidegzik a bordaközti izmokat, érző rostjaik pedig a mellkasfal bőrét és a fali mellhártya egy részét látják el.
20. A mellkas elülső belső felszínén fekvő haránt mellkasizom (musculus transversus thoracis) a szegycsonttól legyezőszerűen húzódik a felső bordaporcokhoz.
21. Gyenge összehúzódása lefelé húzhatja a bordaporcokat, ezért a kilégzés kismértékű segítőjeként értelmezhető.
22. A háti csigolyák harántnyúlványairól eredő bordaemelő izmok (musculi levatores costarum) rövid kötegei az alattuk fekvő bordákhoz futnak.
23. A bordák emelésével támogatják a belégzést, egyoldali működésük pedig kismértékben oldalra hajlíthatja a háti gerincet.
24. Nyugalomban a belégzés aktív folyamat, amelyet elsősorban a rekeszizom és a külső bordaközti izmok összehúzódása hoz létre.
25. A nyugodt kilégzés ezzel szemben többnyire passzív, mivel a belégzőizmok elernyedését a tüdő és a mellkas rugalmas visszatérése követi.
26. Fokozott légzési igény esetén további izmok kapcsolódnak be, amelyek eredeti mozgásszervi feladatuk mellett a mellkas térfogatát is megváltoztatják.
27. Belégzési segédizomként csak akkor működhetnek hatékonyan, ha vállövi, felső végtagi vagy nyaki tapadási pontjuk megfelelően rögzített.
28. A fejbiccentő izom (musculus sternocleidomastoideus) rögzített fej mellett megemeli a szegycsontot és a kulcscsont medialis részét.
29. Az elülső, középső és hátsó ferde nyakizmok (musculi scaleni) a nyaki csigolyáktól az első két bordához húzódva emelik és rögzítik azokat.
30. Megtámasztott felső végtag mellett a nagy és a kis mellizom, valamint az elülső fűrészizom szintén hozzájárulhat a bordák emeléséhez.
31. Súlyos nehézlégzéskor a beteg gyakran előrehajolva megtámasztja a karját, hogy a vállövi izmok eredése és tapadása között rögzített támasz jöjjön létre.
32. Erőltetett kilégzéskor a belső bordaközti izmok mellett főként a hasfal izmai húzódnak össze, amelyek növelik a hasűri nyomást.
33. A hasűri nyomás fokozódása felfelé tolja az elernyedt rekeszizmot, ezáltal csökkenti a mellüreg térfogatát és elősegíti a levegő kiáramlását.
34. Köhögéskor a hasizmok, a belső bordaközti izmok és más kilégzési segédizmok zárt hangrés mellett hirtelen nagy mellűri nyomást hoznak létre.
35. A légzőizmok együttműködése tehát nemcsak a levegő mozgatását szolgálja, hanem a mellkas stabilitását, a köhögést, a hangadást és a hasprést is támogatja.
(aufklappen)német
1. Die Eigenmuskeln des Brustkorbs füllen die Zwischenrippenräume in mehreren Schichten aus, stabilisieren die Brustwand und beteiligen sich durch ihr abgestimmtes Zusammenwirken an den Atembewegungen.
2. In jedem Zwischenrippenraum lassen sich eine äußere, eine innere und eine innerste Zwischenrippenmuskelschicht unterscheiden, deren Faserrichtung und Ausdehnung voneinander abweichen.
3. Die äußeren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales externi) ziehen vom Unterrand einer Rippe zum Oberrand der darunterliegenden Rippe.
4. Ihre Fasern verlaufen von hinten oben nach vorn unten, ungefähr in derselben Richtung wie die Fasern des äußeren schrägen Bauchmuskels.
5. Die nahe den Rippenhöckern beginnende Muskelschicht endet vorn an der Grenze der Rippenknorpel und setzt sich dort als äußere Zwischenrippenmembran fort.
6. Ihre Kontraktion hebt die Rippen an und vergrößert dadurch den Quer- sowie den vorderen-hinteren Durchmesser des Brustkorbs.
7. Bei ruhiger Einatmung erhalten neben dem Zwerchfell vor allem die äußeren Zwischenrippenmuskeln das abgestimmte Anheben der Rippen aufrecht.
8. Während sie die Rippen bewegen, verhindern die Muskeln zugleich, dass sich die Zwischenrippenräume infolge intrathorakaler Druckänderungen einziehen oder vorwölben.
9. Die inneren Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales interni) reichen von der Nähe des Brustbeins nach hinten bis zu den Rippenwinkeln.
10. Von den Rippenwinkeln zur Wirbelsäule werden ihre Muskelfasern durch die innere Zwischenrippenmembran ersetzt, welche die Kontinuität der Schicht gewährleistet.
11. Ihre Fasern verlaufen gegenüber der äußeren Schicht gekreuzt, nämlich von vorn oben nach hinten unten.
12. Die Funktion der Zwischenrippenmuskeln lässt sich nicht allein aus ihrer Faserrichtung ableiten, da ihre Wirkung auch von ihrer Lage am Brustkorb und von der Atemphase abhängt.
13. Der zwischen den knöchernen Rippen gelegene Teil der inneren Zwischenrippenmuskeln zieht die Rippen überwiegend nach unten und wird daher bei forcierter Ausatmung bedeutsam.
14. Dagegen kann der zwischen den Rippenknorpeln gelegene Teil, der sogenannte Zwischenknorpelmuskel, durch Anheben der Rippen die Einatmung unterstützen.
15. Die innersten Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales intimi) bilden nur abschnittsweise entwickelte Bündel an der Innenfläche der seitlichen Brustwand.
16. Ihre Faserrichtung und Funktion entsprechen im Wesentlichen denen der inneren Zwischenrippenmuskeln, von denen sie jedoch das Zwischenrippen-Gefäß-Nerven-Bündel trennt.
17. Vene, Arterie und Nerv verlaufen in dieser Reihenfolge von oben nach unten in der Rinne am Unterrand der Rippe.
18. Die Zwischenrippennerven (Nervi intercostales) sind die vorderen Äste der Brustnerven und versorgen die Brustwand segmental.
19. Ihre motorischen Äste innervieren die Zwischenrippenmuskeln, während sensible Fasern die Haut der Brustwand und einen Teil des Rippenfells versorgen.
20. Der an der vorderen Innenfläche des Brustkorbs gelegene quere Brustmuskel (Musculus transversus thoracis) zieht fächerförmig vom Brustbein zu den oberen Rippenknorpeln.
21. Seine schwache Kontraktion kann die Rippenknorpel nach unten ziehen, weshalb er als geringfügiger Unterstützer der Ausatmung angesehen wird.
22. Die kurzen Bündel der von den Querfortsätzen der Brustwirbel entspringenden Rippenheber (Musculi levatores costarum) ziehen zu den darunterliegenden Rippen.
23. Durch das Anheben der Rippen unterstützen sie die Einatmung, während ihre einseitige Tätigkeit die Brustwirbelsäule geringfügig seitwärts neigen kann.
24. In Ruhe ist die Einatmung ein aktiver Vorgang, der vor allem durch die Kontraktion des Zwerchfells und der äußeren Zwischenrippenmuskeln erzeugt wird.
25. Die ruhige Ausatmung ist dagegen überwiegend passiv, da auf die Erschlaffung der Einatmungsmuskeln die elastische Rückstellung von Lunge und Brustkorb folgt.
26. Bei erhöhtem Atembedarf werden zusätzliche Muskeln eingeschaltet, die neben ihrer ursprünglichen Bewegungsfunktion auch das Volumen des Brustkorbs verändern.
27. Als inspiratorische Atemhilfsmuskeln können sie nur wirksam werden, wenn ihr Ansatzpunkt am Schultergürtel, an der oberen Extremität oder am Hals ausreichend fixiert ist.
28. Der Kopfnicker (Musculus sternocleidomastoideus) hebt bei fixiertem Kopf das Brustbein und den medialen Teil des Schlüsselbeins an.
29. Die vorderen, mittleren und hinteren Treppenmuskeln (Musculi scaleni) ziehen von den Halswirbeln zu den ersten beiden Rippen und heben beziehungsweise stabilisieren diese.
30. Bei abgestützter oberer Extremität können auch der große und kleine Brustmuskel sowie der vordere Sägemuskel zum Anheben der Rippen beitragen.
31. Bei schwerer Atemnot beugt sich der Betroffene häufig nach vorn und stützt die Arme ab, damit zwischen Ursprung und Ansatz der Schultergürtelmuskeln ein fester Widerhalt entsteht.
32. Bei forcierter Ausatmung kontrahieren neben den inneren Zwischenrippenmuskeln vor allem die Bauchwandmuskeln, welche den Druck in der Bauchhöhle erhöhen.
33. Der erhöhte Bauchdruck drückt das erschlaffte Zwerchfell nach oben, verkleinert dadurch das Volumen der Brusthöhle und erleichtert das Ausströmen der Luft.
34. Beim Husten erzeugen die Bauchmuskeln, die inneren Zwischenrippenmuskeln und weitere exspiratorische Hilfsmuskeln bei geschlossener Stimmritze plötzlich einen hohen Druck im Brustraum.
35. Das Zusammenwirken der Atemmuskeln dient somit nicht nur der Luftbewegung, sondern unterstützt auch die Stabilität des Brustkorbs, das Husten, die Stimmgebung und die Bauchpresse.