13.3.2 – Az elülső lebeny hormonjai és célszervei – Die Hormone des Vorderlappens und ihre Zielorgane
1. Az agyalapi mirigy elülső lebenye hat alapvető hormont termel, amelyek a növekedést, az anyagcserét, a szaporodást és más endokrin mirigyek működését szabályozzák. – Der Vorderlappen der Hypophyse bildet sechs grundlegende Hormone, die Wachstum, Stoffwechsel, Fortpflanzung und die Tätigkeit anderer endokriner Drüsen regulieren.
2. A mirigysejtekből felszabaduló hormonok a lebeny sűrű hajszálérhálózatába jutnak, majd a vérkeringéssel érik el egymástól távol fekvő célszerveiket. – Die aus den Drüsenzellen freigesetzten Hormone gelangen in das dichte Kapillarnetz des Lappens und erreichen anschließend über den Blutkreislauf ihre entfernt liegenden Zielorgane.
3. Bár valamennyi szövet kapcsolatba kerülhet a keringő hormonokkal, csak azok a sejtek válaszolnak, amelyek megfelelő, működőképes receptorral rendelkeznek. – Obwohl sämtliche Gewebe mit den zirkulierenden Hormonen in Kontakt kommen können, reagieren nur Zellen, die über einen geeigneten funktionsfähigen Rezeptor verfügen.
4. Hatásmódjuk alapján az elülső lebeny hormonjai trop hormonokra és közvetlen hatású hormonokra oszthatók, ami egyúttal célszerveik jellegét is meghatározza. – Nach ihrer Wirkungsweise lassen sich die Hormone des Vorderlappens in tropische und direkt wirkende Hormone einteilen, wodurch zugleich die Art ihrer Zielorgane bestimmt wird.
5. A trop hormonok más belső elválasztású mirigyeket serkentenek, amelyek válaszként saját hormonjaikat termelik, majd azokkal számos további szövet működését befolyásolják. – Tropische Hormone stimulieren andere endokrine Drüsen, die daraufhin eigene Hormone bilden und mit diesen die Tätigkeit zahlreicher weiterer Gewebe beeinflussen.
6. Ebbe a csoportba tartozik a pajzsmirigyserkentő hormon, az adrenokortikotrop hormon, valamint a két gonadotrop hormon, a tüszőserkentő és a luteinizáló hormon. – Zu dieser Gruppe gehören das thyreoideastimulierende Hormon, das adrenokortikotrope Hormon sowie die beiden Gonadotropine, das follikelstimulierende und das luteinisierende Hormon.
7. Közvetlenül a perifériás szövetekre hat ezzel szemben a növekedési hormon és a prolaktin, anélkül hogy hatásukhoz egy közbeiktatott endokrin mirigy szükséges volna. – Unmittelbar auf periphere Gewebe wirken dagegen das Wachstumshormon und das Prolaktin, ohne dass für ihre Wirkung eine zwischengeschaltete endokrine Drüse erforderlich wäre.
8. Az egyes hormonok elválasztását a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonjai irányítják, amelyek a hipofízis portális érrendszerén keresztül jutnak az elülső lebenybe. – Die Ausschüttung der einzelnen Hormone wird durch Releasing- und Inhibiting-Hormone des Hypothalamus gesteuert, die über das hypophysäre Pfortadersystem in den Vorderlappen gelangen.
9. Mivel a célszervek hormonjai többnyire visszahatnak a hipotalamuszra és az elülső lebenyre, a szabályozási tengelyeket rendszerint negatív visszacsatolás stabilizálja. – Da die Hormone der Zielorgane meist auf den Hypothalamus und den Vorderlappen zurückwirken, werden die Regelachsen gewöhnlich durch negative Rückkopplung stabilisiert.
10. A szomatotróp sejtek által termelt növekedési hormon, rövidítve GH, célszövetei különösen széles körűek, mert receptorai a szervezet számos sejttípusán megtalálhatók. – Das von den somatotropen Zellen gebildete Wachstumshormon, abgekürzt GH, besitzt ein besonders breites Zielspektrum, da seine Rezeptoren auf zahlreichen Zelltypen des Körpers vorkommen.
11. Gyermek- és serdülőkorban a hosszú csöves csontok növekedési porclemezeire gyakorolt hatása elősegíti a csontok hosszirányú növekedését és ezáltal a testmagasság gyarapodását. – Im Kindes- und Jugendalter fördert seine Wirkung auf die Wachstumsfugen der langen Röhrenknochen deren Längenwachstum und damit die Zunahme der Körpergröße.
12. A vázizmokban fokozódó fehérjeszintézis révén a növekedési hormon támogatja az izomrostok fejlődését, miközben hozzájárul a zsigeri szervek arányos növekedéséhez is. – Durch die gesteigerte Proteinsynthese in der Skelettmuskulatur unterstützt das Wachstumshormon die Entwicklung der Muskelfasern und trägt zugleich zum proportionalen Wachstum der inneren Organe bei.
13. Hatásának jelentős része közvetett, mivel a májat és más szöveteket inzulinszerű növekedési faktorok termelésére serkenti, amelyek előmozdítják a sejtosztódást és a szövetnövekedést. – Ein erheblicher Teil seiner Wirkung ist indirekt, da es die Leber und andere Gewebe zur Bildung insulinähnlicher Wachstumsfaktoren anregt, die Zellteilung und Gewebewachstum fördern.
14. Az anyagcserében a hormon növeli a zsírszövet zsírbontását, mérsékli a sejtek glükózfelhasználását, és ezáltal energiahordozókat biztosít a növekedési folyamatok számára. – Im Stoffwechsel steigert das Hormon den Fettabbau im Fettgewebe, vermindert die Glukoseverwertung der Zellen und stellt dadurch Energieträger für Wachstumsvorgänge bereit.
15. A növekedési porclemezek záródása után a GH már nem növeli számottevően a testmagasságot, anyagcsere- és szövetfenntartó hatásai azonban felnőttkorban is megmaradnak. – Nach dem Schluss der Wachstumsfugen erhöht GH die Körpergröße nicht mehr wesentlich, seine Stoffwechsel- und gewebserhaltenden Wirkungen bleiben jedoch auch im Erwachsenenalter bestehen.
16. Fejlődés idején kialakuló hiánya arányos törpenövéshez, túltermelése pedig óriásnövéshez vezethet, ami jól mutatja a csontváz hormonérzékenységének életkori jelentőségét. – Ein während der Entwicklung auftretender Mangel kann zu proportioniertem Zwergwuchs, eine Überproduktion dagegen zu Riesenwuchs führen, was die altersabhängige Hormonempfindlichkeit des Skeletts verdeutlicht.
17. A laktotróp sejtek választják el a prolaktint, amelynek legfontosabb célszerve az emlőmirigy, különösen annak tejtermelő mirigyhámja. – Die laktotropen Zellen sezernieren Prolaktin, dessen wichtigstes Zielorgan die Brustdrüse und insbesondere ihr milchbildendes Drüsenepithel ist.
18. Szülés után a prolaktin az alveolusok hámsejtjeiben fokozza a tejfehérjék, a tejcukor és más tejalkotók szintézisét, fenntartva ezzel a tejelválasztást. – Nach der Geburt steigert Prolaktin in den Epithelzellen der Alveolen die Synthese von Milchproteinen, Milchzucker und weiteren Milchbestandteilen und erhält dadurch die Milchbildung aufrecht.
19. Hatása akkor bontakozhat ki megfelelően, ha a terhesség során az ösztrogének és a progeszteron előzőleg előkészítették az emlőmirigy állományát. – Seine Wirkung kann sich angemessen entfalten, wenn Östrogene und Progesteron das Gewebe der Brustdrüse während der Schwangerschaft zuvor vorbereitet haben.
20. A prolaktin által serkentett tejtermelést meg kell különböztetni a tej kiürülésétől, amelyet nem az elülső lebeny hormonja, hanem az oxitocin vált ki. – Die durch Prolaktin angeregte Milchbildung ist von der Milchentleerung zu unterscheiden, die nicht durch ein Vorderlappenhormon, sondern durch Oxytocin ausgelöst wird.
21. Nyugalmi körülmények között a hipotalamuszból felszabaduló dopamin gátolja a prolaktinelválasztást, míg a mellbimbó ingerlése a gátlás csökkentésével fokozza a hormon kibocsátását. – Unter Ruhebedingungen hemmt das aus dem Hypothalamus freigesetzte Dopamin die Prolaktinsekretion, während die Reizung der Brustwarze durch Verminderung dieser Hemmung die Hormonausschüttung steigert.
22. Férfiakban is termelődik prolaktin, ám élettani hatásai kevésbé egyértelműek, és fő célszerve mindkét nemben továbbra is az emlőmirigy marad. – Prolaktin wird auch beim Mann gebildet, seine physiologischen Wirkungen sind jedoch weniger eindeutig, und sein hauptsächliches Zielorgan bleibt bei beiden Geschlechtern die Brustdrüse.
23. A tireotróp sejtek pajzsmirigyserkentő hormonja, a TSH, a pajzsmirigytüszők hámsejtjeinek felszínén elhelyezkedő receptorokhoz kötődik. – Das von den thyreotropen Zellen gebildete thyreoideastimulierende Hormon TSH bindet an Rezeptoren auf der Oberfläche der Epithelzellen der Schilddrüsenfollikel.
24. Ennek következtében fokozódik a jodid felvétele, a pajzsmirigyhormonok előállítása és vérbe juttatása, miközben a tüszőhám növekedése és működési aktivitása is erősödik. – Infolgedessen nehmen Jodidaufnahme, Bildung und Freisetzung der Schilddrüsenhormone zu, während zugleich Wachstum und funktionelle Aktivität des Follikelepithels gesteigert werden.
25. A TSH tehát nem közvetlenül a szervezet valamennyi sejtjére hat, hanem a pajzsmirigyen keresztül módosítja az általános anyagcserét, a növekedést és az érést. – TSH wirkt somit nicht unmittelbar auf sämtliche Körperzellen, sondern verändert über die Schilddrüse den allgemeinen Stoffwechsel sowie Wachstums- und Reifungsvorgänge.
26. Amikor a keringő pajzsmirigyhormonok koncentrációja emelkedik, negatív visszacsatolásuk csökkenti mind a hipotalamusz serkentő hormonjának, mind a TSH-nak az elválasztását. – Steigt die Konzentration der zirkulierenden Schilddrüsenhormone, vermindert ihre negative Rückkopplung sowohl die Ausschüttung des hypothalamischen Releasing-Hormons als auch die Sekretion von TSH.
27. A kortikotróp sejtek által termelt adrenokortikotrop hormon, az ACTH, elsősorban a mellékvesekéreg középső és belső zónájának hormontermelő sejtjeit célozza meg. – Das von den kortikotropen Zellen gebildete adrenokortikotrope Hormon ACTH richtet sich vor allem an die hormonproduzierenden Zellen der mittleren und inneren Zone der Nebennierenrinde.
28. Serkentő hatása különösen a köteges zónában kifejezett, ahol fokozza a glükokortikoidok, mindenekelőtt a kortizol szintézisét és felszabadítását. – Seine stimulierende Wirkung ist besonders in der Zona fasciculata ausgeprägt, wo es Synthese und Freisetzung der Glukokortikoide, vor allem des Cortisols, steigert.
29. A hálózatos zóna ACTH-érzékeny sejtjeiben a hormon a mellékvese eredetű androgének termelését is támogatja, ezért hatása nem korlátozódik kizárólag a kortizolra. – In den ACTH-empfindlichen Zellen der Zona reticularis unterstützt das Hormon außerdem die Bildung adrenaler Androgene, weshalb seine Wirkung nicht ausschließlich auf Cortisol beschränkt ist.
30. Ezzel szemben a külső, glomeruláris zóna aldoszterontermelését elsősorban a renin–angiotenzin-rendszer és a vér káliumkoncentrációja szabályozza, nem pedig az ACTH. – Dagegen wird die Aldosteronproduktion der äußeren Zona glomerulosa vor allem durch das Renin-Angiotensin-System und die Kaliumkonzentration des Blutes und nicht durch ACTH reguliert.
31. A vér kortizolszintjének emelkedése gátolja a hipotalamusz és az elülső lebeny működését, így a hipotalamusz–hipofízis–mellékvesekéreg-tengely önszabályozó rendszert alkot. – Ein Anstieg des Cortisolspiegels hemmt Hypothalamus und Vorderlappen, sodass die Hypothalamus-Hypophysen-Nebennierenrinden-Achse ein selbstregulierendes System bildet.
32. Az FSH és az LH gonadotrop hormonok, amelyek mindkét nemben az ivarmirigyekre hatnak, célsejtjeik és következményes hatásaik azonban nemenként eltérnek. – FSH und LH sind gonadotrope Hormone, die bei beiden Geschlechtern auf die Keimdrüsen wirken, deren Zielzellen und Folgewirkungen jedoch geschlechtsspezifisch verschieden sind.
33. Nőkben a tüszőserkentő hormon, az FSH, főként a növekvő petefészektüszők granulosa-sejtjeit serkenti, elősegítve a tüsző fejlődését és az ösztrogénképzést. – Bei der Frau stimuliert das follikelstimulierende Hormon FSH hauptsächlich die Granulosazellen wachsender Ovarialfollikel und fördert dadurch Follikelentwicklung und Östrogenbildung.
34. Férfiakban ugyanez a hormon a here kanyarulatos ondócsatornáinak Sertoli-sejtjeire hat, amelyek támogatják és szabályozzák a fejlődő hímivarsejtek érési folyamatát. – Beim Mann wirkt dasselbe Hormon auf die Sertoli-Zellen der gewundenen Samenkanälchen, die den Reifungsprozess der sich entwickelnden Keimzellen unterstützen und regulieren.
35. A luteinizáló hormon női célszervei közé tartoznak a tüsző belső theca-sejtjei, amelyek LH-hatásra androgéneket állítanak elő az ösztrogénszintézis kiinduló anyagaiként. – Zu den weiblichen Zielzellen des luteinisierenden Hormons gehören die Zellen der Theca interna, die unter LH-Einfluss Androgene als Ausgangsstoffe der Östrogensynthese bilden.
36. A ciklus közepén kialakuló hirtelen LH-emelkedés kiváltja az ovulációt, majd a visszamaradó tüszősejteket sárgatestté alakító luteinizációt indítja el. – Der plötzliche LH-Anstieg in der Zyklusmitte löst die Ovulation aus und leitet anschließend die Luteinisierung ein, durch die zurückbleibende Follikelzellen zum Gelbkörper umgewandelt werden.
37. Az így létrejött sárgatest LH-hatásra főként progeszteront választ el, amely a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására készíti elő. – Der dadurch entstandene Gelbkörper sezerniert unter LH-Einfluss vor allem Progesteron, das die Gebärmutterschleimhaut auf die Aufnahme der befruchteten Eizelle vorbereitet.
38. Férfiakban az LH elsődleges célsejtjei a here közti állományában fekvő Leydig-sejtek, amelyek a hormon hatására tesztoszteront termelnek. – Beim Mann sind die im Zwischengewebe des Hodens gelegenen Leydig-Zellen die primären Zielzellen von LH und bilden unter dessen Einfluss Testosteron.
39. Míg férfiakban a gonadotrop hormonok elválasztása a nemi érés után viszonylag egyenletes, nőkben koncentrációjuk a petefészek működéséhez igazodva ciklikusan változik. – Während die Gonadotropinsekretion beim Mann nach der Geschlechtsreife relativ gleichmäßig verläuft, verändert sich ihre Konzentration bei der Frau entsprechend der Ovarialfunktion zyklisch.
40. Az elülső lebeny hormonjai tehát több, egymásra épülő szabályozási tengelyt hoznak létre, amelyekben a hipotalamusz, a hipofízis és a perifériás célszervek összehangoltan működnek. – Die Hormone des Vorderlappens bilden somit mehrere aufeinander aufbauende Regelachsen, in denen Hypothalamus, Hypophyse und periphere Zielorgane koordiniert zusammenwirken.
(aufklappen)magyar
1. Az agyalapi mirigy elülső lebenye hat alapvető hormont termel, amelyek a növekedést, az anyagcserét, a szaporodást és más endokrin mirigyek működését szabályozzák.
2. A mirigysejtekből felszabaduló hormonok a lebeny sűrű hajszálérhálózatába jutnak, majd a vérkeringéssel érik el egymástól távol fekvő célszerveiket.
3. Bár valamennyi szövet kapcsolatba kerülhet a keringő hormonokkal, csak azok a sejtek válaszolnak, amelyek megfelelő, működőképes receptorral rendelkeznek.
4. Hatásmódjuk alapján az elülső lebeny hormonjai trop hormonokra és közvetlen hatású hormonokra oszthatók, ami egyúttal célszerveik jellegét is meghatározza.
5. A trop hormonok más belső elválasztású mirigyeket serkentenek, amelyek válaszként saját hormonjaikat termelik, majd azokkal számos további szövet működését befolyásolják.
6. Ebbe a csoportba tartozik a pajzsmirigyserkentő hormon, az adrenokortikotrop hormon, valamint a két gonadotrop hormon, a tüszőserkentő és a luteinizáló hormon.
7. Közvetlenül a perifériás szövetekre hat ezzel szemben a növekedési hormon és a prolaktin, anélkül hogy hatásukhoz egy közbeiktatott endokrin mirigy szükséges volna.
8. Az egyes hormonok elválasztását a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonjai irányítják, amelyek a hipofízis portális érrendszerén keresztül jutnak az elülső lebenybe.
9. Mivel a célszervek hormonjai többnyire visszahatnak a hipotalamuszra és az elülső lebenyre, a szabályozási tengelyeket rendszerint negatív visszacsatolás stabilizálja.
10. A szomatotróp sejtek által termelt növekedési hormon, rövidítve GH, célszövetei különösen széles körűek, mert receptorai a szervezet számos sejttípusán megtalálhatók.
11. Gyermek- és serdülőkorban a hosszú csöves csontok növekedési porclemezeire gyakorolt hatása elősegíti a csontok hosszirányú növekedését és ezáltal a testmagasság gyarapodását.
12. A vázizmokban fokozódó fehérjeszintézis révén a növekedési hormon támogatja az izomrostok fejlődését, miközben hozzájárul a zsigeri szervek arányos növekedéséhez is.
13. Hatásának jelentős része közvetett, mivel a májat és más szöveteket inzulinszerű növekedési faktorok termelésére serkenti, amelyek előmozdítják a sejtosztódást és a szövetnövekedést.
14. Az anyagcserében a hormon növeli a zsírszövet zsírbontását, mérsékli a sejtek glükózfelhasználását, és ezáltal energiahordozókat biztosít a növekedési folyamatok számára.
15. A növekedési porclemezek záródása után a GH már nem növeli számottevően a testmagasságot, anyagcsere- és szövetfenntartó hatásai azonban felnőttkorban is megmaradnak.
16. Fejlődés idején kialakuló hiánya arányos törpenövéshez, túltermelése pedig óriásnövéshez vezethet, ami jól mutatja a csontváz hormonérzékenységének életkori jelentőségét.
17. A laktotróp sejtek választják el a prolaktint, amelynek legfontosabb célszerve az emlőmirigy, különösen annak tejtermelő mirigyhámja.
18. Szülés után a prolaktin az alveolusok hámsejtjeiben fokozza a tejfehérjék, a tejcukor és más tejalkotók szintézisét, fenntartva ezzel a tejelválasztást.
19. Hatása akkor bontakozhat ki megfelelően, ha a terhesség során az ösztrogének és a progeszteron előzőleg előkészítették az emlőmirigy állományát.
20. A prolaktin által serkentett tejtermelést meg kell különböztetni a tej kiürülésétől, amelyet nem az elülső lebeny hormonja, hanem az oxitocin vált ki.
21. Nyugalmi körülmények között a hipotalamuszból felszabaduló dopamin gátolja a prolaktinelválasztást, míg a mellbimbó ingerlése a gátlás csökkentésével fokozza a hormon kibocsátását.
22. Férfiakban is termelődik prolaktin, ám élettani hatásai kevésbé egyértelműek, és fő célszerve mindkét nemben továbbra is az emlőmirigy marad.
23. A tireotróp sejtek pajzsmirigyserkentő hormonja, a TSH, a pajzsmirigytüszők hámsejtjeinek felszínén elhelyezkedő receptorokhoz kötődik.
24. Ennek következtében fokozódik a jodid felvétele, a pajzsmirigyhormonok előállítása és vérbe juttatása, miközben a tüszőhám növekedése és működési aktivitása is erősödik.
25. A TSH tehát nem közvetlenül a szervezet valamennyi sejtjére hat, hanem a pajzsmirigyen keresztül módosítja az általános anyagcserét, a növekedést és az érést.
26. Amikor a keringő pajzsmirigyhormonok koncentrációja emelkedik, negatív visszacsatolásuk csökkenti mind a hipotalamusz serkentő hormonjának, mind a TSH-nak az elválasztását.
27. A kortikotróp sejtek által termelt adrenokortikotrop hormon, az ACTH, elsősorban a mellékvesekéreg középső és belső zónájának hormontermelő sejtjeit célozza meg.
28. Serkentő hatása különösen a köteges zónában kifejezett, ahol fokozza a glükokortikoidok, mindenekelőtt a kortizol szintézisét és felszabadítását.
29. A hálózatos zóna ACTH-érzékeny sejtjeiben a hormon a mellékvese eredetű androgének termelését is támogatja, ezért hatása nem korlátozódik kizárólag a kortizolra.
30. Ezzel szemben a külső, glomeruláris zóna aldoszterontermelését elsősorban a renin–angiotenzin-rendszer és a vér káliumkoncentrációja szabályozza, nem pedig az ACTH.
31. A vér kortizolszintjének emelkedése gátolja a hipotalamusz és az elülső lebeny működését, így a hipotalamusz–hipofízis–mellékvesekéreg-tengely önszabályozó rendszert alkot.
32. Az FSH és az LH gonadotrop hormonok, amelyek mindkét nemben az ivarmirigyekre hatnak, célsejtjeik és következményes hatásaik azonban nemenként eltérnek.
33. Nőkben a tüszőserkentő hormon, az FSH, főként a növekvő petefészektüszők granulosa-sejtjeit serkenti, elősegítve a tüsző fejlődését és az ösztrogénképzést.
34. Férfiakban ugyanez a hormon a here kanyarulatos ondócsatornáinak Sertoli-sejtjeire hat, amelyek támogatják és szabályozzák a fejlődő hímivarsejtek érési folyamatát.
35. A luteinizáló hormon női célszervei közé tartoznak a tüsző belső theca-sejtjei, amelyek LH-hatásra androgéneket állítanak elő az ösztrogénszintézis kiinduló anyagaiként.
36. A ciklus közepén kialakuló hirtelen LH-emelkedés kiváltja az ovulációt, majd a visszamaradó tüszősejteket sárgatestté alakító luteinizációt indítja el.
37. Az így létrejött sárgatest LH-hatásra főként progeszteront választ el, amely a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására készíti elő.
38. Férfiakban az LH elsődleges célsejtjei a here közti állományában fekvő Leydig-sejtek, amelyek a hormon hatására tesztoszteront termelnek.
39. Míg férfiakban a gonadotrop hormonok elválasztása a nemi érés után viszonylag egyenletes, nőkben koncentrációjuk a petefészek működéséhez igazodva ciklikusan változik.
40. Az elülső lebeny hormonjai tehát több, egymásra épülő szabályozási tengelyt hoznak létre, amelyekben a hipotalamusz, a hipofízis és a perifériás célszervek összehangoltan működnek.
(aufklappen)német
1. Der Vorderlappen der Hypophyse bildet sechs grundlegende Hormone, die Wachstum, Stoffwechsel, Fortpflanzung und die Tätigkeit anderer endokriner Drüsen regulieren.
2. Die aus den Drüsenzellen freigesetzten Hormone gelangen in das dichte Kapillarnetz des Lappens und erreichen anschließend über den Blutkreislauf ihre entfernt liegenden Zielorgane.
3. Obwohl sämtliche Gewebe mit den zirkulierenden Hormonen in Kontakt kommen können, reagieren nur Zellen, die über einen geeigneten funktionsfähigen Rezeptor verfügen.
4. Nach ihrer Wirkungsweise lassen sich die Hormone des Vorderlappens in tropische und direkt wirkende Hormone einteilen, wodurch zugleich die Art ihrer Zielorgane bestimmt wird.
5. Tropische Hormone stimulieren andere endokrine Drüsen, die daraufhin eigene Hormone bilden und mit diesen die Tätigkeit zahlreicher weiterer Gewebe beeinflussen.
6. Zu dieser Gruppe gehören das thyreoideastimulierende Hormon, das adrenokortikotrope Hormon sowie die beiden Gonadotropine, das follikelstimulierende und das luteinisierende Hormon.
7. Unmittelbar auf periphere Gewebe wirken dagegen das Wachstumshormon und das Prolaktin, ohne dass für ihre Wirkung eine zwischengeschaltete endokrine Drüse erforderlich wäre.
8. Die Ausschüttung der einzelnen Hormone wird durch Releasing- und Inhibiting-Hormone des Hypothalamus gesteuert, die über das hypophysäre Pfortadersystem in den Vorderlappen gelangen.
9. Da die Hormone der Zielorgane meist auf den Hypothalamus und den Vorderlappen zurückwirken, werden die Regelachsen gewöhnlich durch negative Rückkopplung stabilisiert.
10. Das von den somatotropen Zellen gebildete Wachstumshormon, abgekürzt GH, besitzt ein besonders breites Zielspektrum, da seine Rezeptoren auf zahlreichen Zelltypen des Körpers vorkommen.
11. Im Kindes- und Jugendalter fördert seine Wirkung auf die Wachstumsfugen der langen Röhrenknochen deren Längenwachstum und damit die Zunahme der Körpergröße.
12. Durch die gesteigerte Proteinsynthese in der Skelettmuskulatur unterstützt das Wachstumshormon die Entwicklung der Muskelfasern und trägt zugleich zum proportionalen Wachstum der inneren Organe bei.
13. Ein erheblicher Teil seiner Wirkung ist indirekt, da es die Leber und andere Gewebe zur Bildung insulinähnlicher Wachstumsfaktoren anregt, die Zellteilung und Gewebewachstum fördern.
14. Im Stoffwechsel steigert das Hormon den Fettabbau im Fettgewebe, vermindert die Glukoseverwertung der Zellen und stellt dadurch Energieträger für Wachstumsvorgänge bereit.
15. Nach dem Schluss der Wachstumsfugen erhöht GH die Körpergröße nicht mehr wesentlich, seine Stoffwechsel- und gewebserhaltenden Wirkungen bleiben jedoch auch im Erwachsenenalter bestehen.
16. Ein während der Entwicklung auftretender Mangel kann zu proportioniertem Zwergwuchs, eine Überproduktion dagegen zu Riesenwuchs führen, was die altersabhängige Hormonempfindlichkeit des Skeletts verdeutlicht.
17. Die laktotropen Zellen sezernieren Prolaktin, dessen wichtigstes Zielorgan die Brustdrüse und insbesondere ihr milchbildendes Drüsenepithel ist.
18. Nach der Geburt steigert Prolaktin in den Epithelzellen der Alveolen die Synthese von Milchproteinen, Milchzucker und weiteren Milchbestandteilen und erhält dadurch die Milchbildung aufrecht.
19. Seine Wirkung kann sich angemessen entfalten, wenn Östrogene und Progesteron das Gewebe der Brustdrüse während der Schwangerschaft zuvor vorbereitet haben.
20. Die durch Prolaktin angeregte Milchbildung ist von der Milchentleerung zu unterscheiden, die nicht durch ein Vorderlappenhormon, sondern durch Oxytocin ausgelöst wird.
21. Unter Ruhebedingungen hemmt das aus dem Hypothalamus freigesetzte Dopamin die Prolaktinsekretion, während die Reizung der Brustwarze durch Verminderung dieser Hemmung die Hormonausschüttung steigert.
22. Prolaktin wird auch beim Mann gebildet, seine physiologischen Wirkungen sind jedoch weniger eindeutig, und sein hauptsächliches Zielorgan bleibt bei beiden Geschlechtern die Brustdrüse.
23. Das von den thyreotropen Zellen gebildete thyreoideastimulierende Hormon TSH bindet an Rezeptoren auf der Oberfläche der Epithelzellen der Schilddrüsenfollikel.
24. Infolgedessen nehmen Jodidaufnahme, Bildung und Freisetzung der Schilddrüsenhormone zu, während zugleich Wachstum und funktionelle Aktivität des Follikelepithels gesteigert werden.
25. TSH wirkt somit nicht unmittelbar auf sämtliche Körperzellen, sondern verändert über die Schilddrüse den allgemeinen Stoffwechsel sowie Wachstums- und Reifungsvorgänge.
26. Steigt die Konzentration der zirkulierenden Schilddrüsenhormone, vermindert ihre negative Rückkopplung sowohl die Ausschüttung des hypothalamischen Releasing-Hormons als auch die Sekretion von TSH.
27. Das von den kortikotropen Zellen gebildete adrenokortikotrope Hormon ACTH richtet sich vor allem an die hormonproduzierenden Zellen der mittleren und inneren Zone der Nebennierenrinde.
28. Seine stimulierende Wirkung ist besonders in der Zona fasciculata ausgeprägt, wo es Synthese und Freisetzung der Glukokortikoide, vor allem des Cortisols, steigert.
29. In den ACTH-empfindlichen Zellen der Zona reticularis unterstützt das Hormon außerdem die Bildung adrenaler Androgene, weshalb seine Wirkung nicht ausschließlich auf Cortisol beschränkt ist.
30. Dagegen wird die Aldosteronproduktion der äußeren Zona glomerulosa vor allem durch das Renin-Angiotensin-System und die Kaliumkonzentration des Blutes und nicht durch ACTH reguliert.
31. Ein Anstieg des Cortisolspiegels hemmt Hypothalamus und Vorderlappen, sodass die Hypothalamus-Hypophysen-Nebennierenrinden-Achse ein selbstregulierendes System bildet.
32. FSH und LH sind gonadotrope Hormone, die bei beiden Geschlechtern auf die Keimdrüsen wirken, deren Zielzellen und Folgewirkungen jedoch geschlechtsspezifisch verschieden sind.
33. Bei der Frau stimuliert das follikelstimulierende Hormon FSH hauptsächlich die Granulosazellen wachsender Ovarialfollikel und fördert dadurch Follikelentwicklung und Östrogenbildung.
34. Beim Mann wirkt dasselbe Hormon auf die Sertoli-Zellen der gewundenen Samenkanälchen, die den Reifungsprozess der sich entwickelnden Keimzellen unterstützen und regulieren.
35. Zu den weiblichen Zielzellen des luteinisierenden Hormons gehören die Zellen der Theca interna, die unter LH-Einfluss Androgene als Ausgangsstoffe der Östrogensynthese bilden.
36. Der plötzliche LH-Anstieg in der Zyklusmitte löst die Ovulation aus und leitet anschließend die Luteinisierung ein, durch die zurückbleibende Follikelzellen zum Gelbkörper umgewandelt werden.
37. Der dadurch entstandene Gelbkörper sezerniert unter LH-Einfluss vor allem Progesteron, das die Gebärmutterschleimhaut auf die Aufnahme der befruchteten Eizelle vorbereitet.
38. Beim Mann sind die im Zwischengewebe des Hodens gelegenen Leydig-Zellen die primären Zielzellen von LH und bilden unter dessen Einfluss Testosteron.
39. Während die Gonadotropinsekretion beim Mann nach der Geschlechtsreife relativ gleichmäßig verläuft, verändert sich ihre Konzentration bei der Frau entsprechend der Ovarialfunktion zyklisch.
40. Die Hormone des Vorderlappens bilden somit mehrere aufeinander aufbauende Regelachsen, in denen Hypothalamus, Hypophyse und periphere Zielorgane koordiniert zusammenwirken.