13.9 – A hasnyálmirigy-szigetek sejttípusai – Die Zelltypen der Bauchspeicheldrüseninseln
1. A hasnyálmirigy kevert működésű mirigy, amelynek külső elválasztású állományába apró hormontermelő sejtcsoportok, a Langerhans-szigetek (insulae pancreaticae) ágyazódnak. – Die Bauchspeicheldrüse ist eine gemischt funktionierende Drüse, in deren exokrines Gewebe kleine hormonbildende Zellgruppen, die Langerhans-Inseln (Insulae pancreaticae), eingebettet sind.
2. Miközben az exokrin mirigyvégkamrák emésztőnedvet termelnek és azt kivezetőcsövekbe juttatják, a szigetsejtek váladéka közvetlenül a belső környezetbe kerül. – Während die exokrinen Drüsenendstücke Verdauungssekret bilden und dieses in Ausführungsgänge abgeben, gelangt das Sekret der Inselzellen unmittelbar in das innere Milieu.
3. A szigetek az egész hasnyálmirigyben előfordulnak, eloszlásuk azonban nem egyenletes, mivel az endokrin sejtcsoportok különösen a hasnyálmirigy farki részében gyakoriak. – Die Inseln kommen in der gesamten Bauchspeicheldrüse vor, sind jedoch ungleichmäßig verteilt, da die endokrinen Zellgruppen besonders im Pankreasschwanz häufig sind.
4. Számuk felnőttben megközelítőleg félmillió és kétmillió között változhat, miközben együttesen a szerv teljes parenchymájának csupán kis részét alkotják. – Ihre Zahl kann beim Erwachsenen ungefähr zwischen einer halben und zwei Millionen liegen, während sie zusammen nur einen kleinen Teil des gesamten Organparenchyms ausmachen.
5. A hasnyálmirigy állományának körülbelül két százalékát képviselő Langerhans-szigetek kis térfogatuk ellenére alapvető szerepet töltenek be az anyagcsere hormonális szabályozásában. – Die etwa zwei Prozent des Pankreasparenchyms ausmachenden Langerhans-Inseln erfüllen trotz ihres geringen Volumens eine grundlegende Aufgabe bei der hormonellen Regulation des Stoffwechsels.
6. Hematoxilin-eozin festésben a szigetek rendszerint világosabb sejtcsoportokként rajzolódnak ki a körülöttük elhelyezkedő, sötétebb savós exokrin mirigyállományban. – In der Hämatoxylin-Eosin-Färbung erscheinen die Inseln gewöhnlich als hellere Zellgruppen innerhalb des sie umgebenden, dunkleren serösen exokrinen Drüsengewebes.
7. Belsejükben a sokszögletű endokrin sejtek egymással összefüggő hámsejtgerendákba rendeződnek, amelyek között gazdag érhálózat biztosítja a hormonok gyors elszállítását. – In ihrem Inneren ordnen sich die polygonalen endokrinen Zellen zu miteinander verbundenen Epithelzellsträngen, zwischen denen ein reiches Gefäßnetz den raschen Abtransport der Hormone ermöglicht.
8. A szigetek jó vérellátása funkcionális jelentőségű, hiszen az endokrin sejtek által kiválasztott hormonok a környező szövetfolyadékon keresztül jutnak a vérkeringésbe. – Die gute Blutversorgung der Inseln besitzt funktionelle Bedeutung, da die von den endokrinen Zellen abgegebenen Hormone über die umgebende Gewebsflüssigkeit in den Blutkreislauf gelangen.
9. Fejlődéstanilag a szigetsejtek hámeredetűek, mivel a hasnyálmirigy fejlődése során egykori kivezetőcső-hámsejtek differenciálódnak hormontermelő sejtekké és rendeződnek szigetszerű csoportokba. – Entwicklungsgeschichtlich sind die Inselzellen epithelialen Ursprungs, da sich während der Pankreasentwicklung ehemalige Gangepithelzellen zu hormonbildenden Zellen differenzieren und zu inselartigen Gruppen anordnen.
10. Hormontermelő működésük már a méhen belüli fejlődés során megkezdődik, és az ötödik magzati hónaptól egyre határozottabban kimutatható. – Ihre hormonbildende Tätigkeit beginnt bereits während der vorgeburtlichen Entwicklung und lässt sich vom fünften Fetalmonat an zunehmend deutlich nachweisen.
11. A klasszikus szövettani felosztás négy fontos endokrin sejttípust különít el, amelyeket festődési tulajdonságaik és az általuk termelt hormonok alapján lehet azonosítani. – Die klassische histologische Einteilung unterscheidet vier wichtige endokrine Zelltypen, die anhand ihrer Färbungseigenschaften und der von ihnen gebildeten Hormone identifiziert werden können.
12. Ezek közül számszerűen a béta-sejtek vannak túlsúlyban, míg az alfa-, delta- és PP-sejtek jóval kisebb arányban vesznek részt a szigetek felépítésében. – Zahlenmäßig überwiegen dabei die Betazellen, während Alpha-, Delta- und PP-Zellen in wesentlich geringerem Anteil am Aufbau der Inseln beteiligt sind.
13. A béta-sejtek a szigetsejtek hozzávetőleg nyolcvan százalékát alkotják, ezért az endokrin hasnyálmirigy legnagyobb sejtcsoportját képviselik. – Die Betazellen machen ungefähr achtzig Prozent der Inselzellen aus und bilden damit die größte Zellgruppe des endokrinen Pankreas.
14. Fénymikroszkópos készítményekben citoplazmájuk az alfa-sejtekéhez képest rendszerint világosabbnak tűnik, és a klasszikus leírások szerint maguk a sejtek is valamivel kisebbek. – In lichtmikroskopischen Präparaten erscheint ihr Zytoplasma gegenüber dem der Alphazellen gewöhnlich heller, und nach klassischen Beschreibungen sind auch die Zellen selbst etwas kleiner.
15. Legfontosabb termékük az inzulin, egy peptidhormon, amelyet a béta-sejtek szintetizálnak, intracellulárisan tárolnak, majd megfelelő inger hatására a vérbe juttatnak. – Ihr wichtigstes Produkt ist Insulin, ein Peptidhormon, das von den Betazellen synthetisiert, intrazellulär gespeichert und nach einem geeigneten Reiz in das Blut abgegeben wird.
16. Az inzulin különleges helyet foglal el a hormonális szabályozásban, mivel a szervezet hormonjai közül egyedüliként képes közvetlenül csökkenteni a vércukorszintet. – Insulin nimmt in der hormonellen Regulation eine besondere Stellung ein, da es als einziges Hormon des Organismus den Blutzuckerspiegel unmittelbar senken kann.
17. Étkezést követően, amikor a felszívódó glükóz koncentrációja emelkedik a vérben, a magasabb vércukorszint fokozza a béta-sejtek inzulintermelését és -elválasztását. – Nach einer Mahlzeit, wenn die Konzentration der resorbierten Glukose im Blut ansteigt, steigert der höhere Blutzuckerspiegel die Insulinbildung und -freisetzung der Betazellen.
18. Inzulin hatására számos célsejt glükózfelvétele és -felhasználása növekszik, aminek következtében a vérben oldott glükóz mennyisége fokozatosan csökken. – Unter der Wirkung von Insulin nehmen Glukoseaufnahme und -verwertung zahlreicher Zielzellen zu, wodurch die Menge der im Blut gelösten Glukose allmählich sinkt.
19. A vérből felvett glükóz egy része a májban és a vázizmokban glikogénné alakul, így későbbi energiaigény esetére raktározható formába kerül. – Ein Teil der aus dem Blut aufgenommenen Glukose wird in Leber und Skelettmuskulatur zu Glykogen umgewandelt und damit in einer für späteren Energiebedarf speicherbaren Form abgelegt.
20. Zsírszövetben az inzulin elősegíti a glükózból történő zsírszintézist és a tápanyagok raktározását, miközben a már felhalmozott zsírok lebontását mérsékli. – Im Fettgewebe fördert Insulin die Fettsynthese aus Glukose und die Speicherung von Nährstoffen, während es gleichzeitig den Abbau bereits gespeicherter Fette vermindert.
21. Az inzulin hatása nem korlátozódik a szénhidrát-anyagcserére, mert az aminosavak sejtekbe történő felvételének fokozásával a fehérjék beépülését is támogatja. – Die Wirkung des Insulins beschränkt sich nicht auf den Kohlenhydratstoffwechsel, da es durch gesteigerte Aufnahme von Aminosäuren in die Zellen auch den Proteinaufbau unterstützt.
22. E több anyagcsereutat egyidejűleg felépítő irányba terelő hatások miatt az inzulin összességében kifejezetten anabolikus hormonként jellemezhető. – Wegen dieser mehrere Stoffwechselwege gleichzeitig in aufbauende Richtung lenkenden Wirkungen kann Insulin insgesamt als ausgeprägt anabol wirkendes Hormon bezeichnet werden.
23. A béta-sejtek működését az autonóm idegrendszer is befolyásolja, amelynek szimpatikus része gátolja, paraszimpatikus része pedig serkenti az inzulin elválasztását. – Auch das autonome Nervensystem beeinflusst die Tätigkeit der Betazellen, wobei der Sympathikus die Insulinfreisetzung hemmt und der Parasympathikus sie stimuliert.
24. Amennyiben az inzulintermelés jelentősen csökken vagy megszűnik, illetve a célsejtek inzulinérzékenysége elégtelenné válik, tartósan emelkedett vércukorszint és cukorbetegség alakulhat ki. – Wenn die Insulinproduktion deutlich abnimmt oder ausfällt beziehungsweise die Empfindlichkeit der Zielzellen gegenüber Insulin unzureichend wird, können dauerhaft erhöhte Blutzuckerwerte und Diabetes mellitus entstehen.
25. Az inzulintermelő béta-sejtek súlyos károsodása vagy pusztulása azért különösen jelentős, mert működésük kiesését más szigetsejttípus nem képes azonos hormon termelésével pótolni. – Eine schwere Schädigung oder Zerstörung der insulinbildenden Betazellen ist besonders bedeutsam, weil kein anderer Inselzelltyp ihren Funktionsausfall durch Bildung desselben Hormons ersetzen kann.
26. A második legnagyobb sejtcsoportot az alfa-sejtek alkotják, amelyek a Langerhans-szigetek sejtállományának megközelítőleg tizenöt százalékát teszik ki. – Die zweitgrößte Zellgruppe bilden die Alphazellen, die ungefähr fünfzehn Prozent des Zellbestandes der Langerhans-Inseln ausmachen.
27. Klasszikus szövettani leírásban az alfa-sejtek a béta-sejteknél nagyobb, sötétebben festődő citoplazmájú sejtek, amelyek saját jellegzetes hormonjukat termelik. – In der klassischen histologischen Beschreibung sind Alphazellen größer als Betazellen und besitzen ein dunkler anfärbbares Zytoplasma, in dem ihr charakteristisches Hormon gebildet wird.
28. Az alfa-sejtek által termelt glukagon szintén peptidhormon, hatása azonban a szénhidrát-anyagcsere számos pontján az inzulin működésével ellentétes irányú. – Das von den Alphazellen gebildete Glukagon ist ebenfalls ein Peptidhormon, wirkt jedoch an zahlreichen Stellen des Kohlenhydratstoffwechsels in entgegengesetzter Richtung zum Insulin.
29. Amikor az étkezések közötti időszakban a vér glükózkoncentrációja csökken, az alacsonyabb vércukorszint a glukagontermelés fokozódásának fontos ingere. – Wenn zwischen den Mahlzeiten die Glukosekonzentration des Blutes sinkt, stellt der niedrigere Blutzuckerspiegel einen wichtigen Reiz für die gesteigerte Glukagonbildung dar.
30. Glukagon hatására elsősorban a májban tárolt glikogén lebontása fokozódik, amelynek során a korábban elraktározott szénhidrát ismét mobilizálhatóvá válik. – Unter der Wirkung von Glukagon wird vor allem der Abbau des in der Leber gespeicherten Glykogens gesteigert, wodurch zuvor eingelagerte Kohlenhydrate wieder mobilisiert werden können.
31. A máj glikogénraktárainak mozgósítása következtében glükóz kerül a vérbe, így a glukagon az inzulinnal ellentétben emeli a vércukorszintet. – Durch die Mobilisierung der Glykogenspeicher der Leber gelangt Glukose in das Blut, sodass Glukagon im Gegensatz zu Insulin den Blutzuckerspiegel erhöht.
32. Ez a hatás különösen az étkezések közötti időszakokban válik fontossá, amikor folyamatos glükózfelvétel mellett külső tápanyagforrás átmenetileg nem áll rendelkezésre. – Diese Wirkung wird besonders zwischen den Mahlzeiten bedeutsam, wenn trotz kontinuierlicher Glukoseaufnahme durch die Zellen vorübergehend keine äußere Nährstoffquelle zur Verfügung steht.
33. Az inzulin és a glukagon ezért funkcionális antagonistáknak tekinthetők, amelyek ellentétes hatása ugyanazon szabályozott változó, a vér glükózkoncentrációjának stabilizálását szolgálja. – Insulin und Glukagon können daher als funktionelle Gegenspieler betrachtet werden, deren entgegengesetzte Wirkung der Stabilisierung derselben Regelgröße, der Glukosekonzentration des Blutes, dient.
34. Táplálékfelvétel után az inzulinhatás kerül előtérbe, míg csökkenő vércukorszint mellett a glukagon segíti a tárolt szénhidrátok mozgósítását és a glükózellátás fenntartását. – Nach der Nahrungsaufnahme tritt die Insulinwirkung in den Vordergrund, während bei sinkendem Blutzucker Glukagon die Mobilisierung gespeicherter Kohlenhydrate und die Aufrechterhaltung der Glukoseversorgung unterstützt.
35. A két fő sejttípus egymással ellentétes működése jól példázza, miként valósulhat meg egy élettani változó finom szabályozása ugyanazon szerven belül termelődő hormonok segítségével. – Die gegensätzliche Tätigkeit der beiden wichtigsten Zelltypen zeigt beispielhaft, wie eine physiologische Größe durch Hormone desselben Organs fein reguliert werden kann.
36. Jóval kisebb számban fordulnak elő a delta-sejtek, amelyek a klasszikus felosztás szerint a Langerhans-szigetek sejtjeinek körülbelül öt százalékát alkotják. – In deutlich geringerer Zahl kommen die Deltazellen vor, die nach klassischer Einteilung ungefähr fünf Prozent der Zellen der Langerhans-Inseln ausmachen.
37. A delta-sejtek hormonális terméke a szomatosztatin, amely ugyanazon szigeten belül két meghatározó hormon, az inzulin és a glukagon elválasztását egyaránt gátolja. – Das hormonelle Produkt der Deltazellen ist Somatostatin, das innerhalb des Inselapparates die Freisetzung zweier entscheidender Hormone, des Insulins und des Glukagons, hemmt.
38. Ily módon a delta-sejtek nem közvetlenül az inzulin vagy a glukagon hatását utánozzák, hanem mindkét fő szekréciós rendszer aktivitását mérsékelhetik. – Auf diese Weise ahmen die Deltazellen nicht unmittelbar die Wirkung von Insulin oder Glukagon nach, sondern können die Aktivität beider Hauptsekretionssysteme vermindern.
39. A szomatosztatin jelenléte ezért arra mutat rá, hogy a Langerhans-sziget nem egyszerűen egymás mellé rendezett hormontermelő sejtek halmaza, hanem kölcsönösen szabályozott rendszer. – Das Vorhandensein von Somatostatin zeigt daher, dass die Langerhans-Insel nicht lediglich eine Ansammlung nebeneinanderliegender hormonbildender Zellen, sondern ein gegenseitig reguliertes System ist.
40. A klasszikusan elkülönített negyedik sejttípust a PP-sejtek képviselik, amelyek aránya mindössze körülbelül egy-két százalékra tehető. – Den vierten klassisch unterschiedenen Zelltyp stellen die PP-Zellen dar, deren Anteil lediglich auf ungefähr ein bis zwei Prozent geschätzt wird.
41. Nevüket legfontosabb váladékukról, a pankreatikus polipeptidről kapták, amely a hasnyálmirigy szekréciós működésének szabályozásában vesz részt. – Ihren Namen erhielten sie nach ihrem wichtigsten Sekret, dem pankreatischen Polypeptid, das an der Regulation der sekretorischen Tätigkeit der Bauchspeicheldrüse beteiligt ist.
42. A pankreatikus polipeptid gátolja a hasnyálmirigy váladékelválasztását, ezért funkcionális szempontból részben ellentétes hatású a vékonybélben képződő szekretinnel. – Das pankreatische Polypeptid hemmt die Sekretion der Bauchspeicheldrüse und wirkt daher funktionell teilweise entgegengesetzt zu dem im Dünndarm gebildeten Sekretin.
43. Amikor savas gyomortartalom jut a nyombélbe, az ott felszabaduló szekretin serkenti a hasnyálmirigy bikarbonátban gazdag váladékának képződését. – Wenn saurer Mageninhalt in den Zwölffingerdarm gelangt, stimuliert das dort freigesetzte Sekretin die Bildung des bikarbonatreichen Pankreassekrets.
44. Ezzel szemben a PP-sejtek hormonja mérsékli a hasnyálmirigy szekrécióját, így a szigetrendszer egyik kevésbé számos sejttípusa az exokrin működésre is hatást gyakorol. – Demgegenüber vermindert das Hormon der PP-Zellen die Pankreassekretion, sodass ein zahlenmäßig kleiner Inselzelltyp auch die exokrine Funktion beeinflusst.
45. A négy sejttípus elkülönítése tehát nem pusztán morfológiai kérdés, hiszen minden sejtcsoport saját hormonális termékkel és ennek megfelelő funkcionális szereppel rendelkezik. – Die Unterscheidung der vier Zelltypen ist somit nicht nur eine morphologische Frage, da jede Zellgruppe ein eigenes hormonelles Produkt und eine entsprechende funktionelle Aufgabe besitzt.
46. Szövettani vizsgálatban a festődési különbségek támpontot adhatnak a sejtek elkülönítéséhez, biztos azonosításuk azonban mindenekelőtt az általuk termelt hormonokhoz kapcsolódik. – Bei der histologischen Untersuchung können Färbungsunterschiede Hinweise zur Unterscheidung der Zellen geben, ihre sichere Zuordnung richtet sich jedoch vor allem nach den von ihnen gebildeten Hormonen.
47. Míg a béta- és alfa-sejtek elsősorban a vércukorszint ellentétes irányú szabályozásában vesznek részt, a delta- és PP-sejtek inkább más szekréciós folyamatokat módosítanak. – Während Beta- und Alphazellen vor allem an der gegenläufigen Regulation des Blutzuckerspiegels beteiligt sind, verändern Delta- und PP-Zellen eher andere sekretorische Vorgänge.
48. Az endokrin sejtek sűrű érkapcsolata lehetővé teszi, hogy a sejtek által kiválasztott hormonok gyorsan elhagyják a szigeteket, és a keringéssel távolabbi célszövetekhez jussanak. – Die dichte Gefäßanbindung der endokrinen Zellen ermöglicht es den ausgeschütteten Hormonen, die Inseln rasch zu verlassen und über den Kreislauf entfernte Zielgewebe zu erreichen.
49. A világos szigetek és az őket körülvevő sötétebb exokrin állomány szövettani elkülönítése jól szemlélteti, hogy ugyanazon szervben két eltérő váladékleadási rendszer működik együtt. – Die histologische Abgrenzung der hellen Inseln vom umgebenden dunkleren exokrinen Gewebe veranschaulicht, dass in demselben Organ zwei unterschiedliche Sekretionssysteme zusammenwirken.
50. Összességében a béta-sejtek inzulinja, az alfa-sejtek glukagonja, a delta-sejtek szomatosztatinja és a PP-sejtek pankreatikus polipeptidje teszi funkcionálisan sokoldalúvá a hasnyálmirigy-szigeteket. – Insgesamt machen das Insulin der Betazellen, das Glukagon der Alphazellen, das Somatostatin der Deltazellen und das pankreatische Polypeptid der PP-Zellen die Pankreasinseln funktionell vielseitig.
(aufklappen)magyar
1. A hasnyálmirigy kevert működésű mirigy, amelynek külső elválasztású állományába apró hormontermelő sejtcsoportok, a Langerhans-szigetek (insulae pancreaticae) ágyazódnak.
2. Miközben az exokrin mirigyvégkamrák emésztőnedvet termelnek és azt kivezetőcsövekbe juttatják, a szigetsejtek váladéka közvetlenül a belső környezetbe kerül.
3. A szigetek az egész hasnyálmirigyben előfordulnak, eloszlásuk azonban nem egyenletes, mivel az endokrin sejtcsoportok különösen a hasnyálmirigy farki részében gyakoriak.
4. Számuk felnőttben megközelítőleg félmillió és kétmillió között változhat, miközben együttesen a szerv teljes parenchymájának csupán kis részét alkotják.
5. A hasnyálmirigy állományának körülbelül két százalékát képviselő Langerhans-szigetek kis térfogatuk ellenére alapvető szerepet töltenek be az anyagcsere hormonális szabályozásában.
6. Hematoxilin-eozin festésben a szigetek rendszerint világosabb sejtcsoportokként rajzolódnak ki a körülöttük elhelyezkedő, sötétebb savós exokrin mirigyállományban.
7. Belsejükben a sokszögletű endokrin sejtek egymással összefüggő hámsejtgerendákba rendeződnek, amelyek között gazdag érhálózat biztosítja a hormonok gyors elszállítását.
8. A szigetek jó vérellátása funkcionális jelentőségű, hiszen az endokrin sejtek által kiválasztott hormonok a környező szövetfolyadékon keresztül jutnak a vérkeringésbe.
9. Fejlődéstanilag a szigetsejtek hámeredetűek, mivel a hasnyálmirigy fejlődése során egykori kivezetőcső-hámsejtek differenciálódnak hormontermelő sejtekké és rendeződnek szigetszerű csoportokba.
10. Hormontermelő működésük már a méhen belüli fejlődés során megkezdődik, és az ötödik magzati hónaptól egyre határozottabban kimutatható.
11. A klasszikus szövettani felosztás négy fontos endokrin sejttípust különít el, amelyeket festődési tulajdonságaik és az általuk termelt hormonok alapján lehet azonosítani.
12. Ezek közül számszerűen a béta-sejtek vannak túlsúlyban, míg az alfa-, delta- és PP-sejtek jóval kisebb arányban vesznek részt a szigetek felépítésében.
13. A béta-sejtek a szigetsejtek hozzávetőleg nyolcvan százalékát alkotják, ezért az endokrin hasnyálmirigy legnagyobb sejtcsoportját képviselik.
14. Fénymikroszkópos készítményekben citoplazmájuk az alfa-sejtekéhez képest rendszerint világosabbnak tűnik, és a klasszikus leírások szerint maguk a sejtek is valamivel kisebbek.
15. Legfontosabb termékük az inzulin, egy peptidhormon, amelyet a béta-sejtek szintetizálnak, intracellulárisan tárolnak, majd megfelelő inger hatására a vérbe juttatnak.
16. Az inzulin különleges helyet foglal el a hormonális szabályozásban, mivel a szervezet hormonjai közül egyedüliként képes közvetlenül csökkenteni a vércukorszintet.
17. Étkezést követően, amikor a felszívódó glükóz koncentrációja emelkedik a vérben, a magasabb vércukorszint fokozza a béta-sejtek inzulintermelését és -elválasztását.
18. Inzulin hatására számos célsejt glükózfelvétele és -felhasználása növekszik, aminek következtében a vérben oldott glükóz mennyisége fokozatosan csökken.
19. A vérből felvett glükóz egy része a májban és a vázizmokban glikogénné alakul, így későbbi energiaigény esetére raktározható formába kerül.
20. Zsírszövetben az inzulin elősegíti a glükózból történő zsírszintézist és a tápanyagok raktározását, miközben a már felhalmozott zsírok lebontását mérsékli.
21. Az inzulin hatása nem korlátozódik a szénhidrát-anyagcserére, mert az aminosavak sejtekbe történő felvételének fokozásával a fehérjék beépülését is támogatja.
22. E több anyagcsereutat egyidejűleg felépítő irányba terelő hatások miatt az inzulin összességében kifejezetten anabolikus hormonként jellemezhető.
23. A béta-sejtek működését az autonóm idegrendszer is befolyásolja, amelynek szimpatikus része gátolja, paraszimpatikus része pedig serkenti az inzulin elválasztását.
24. Amennyiben az inzulintermelés jelentősen csökken vagy megszűnik, illetve a célsejtek inzulinérzékenysége elégtelenné válik, tartósan emelkedett vércukorszint és cukorbetegség alakulhat ki.
25. Az inzulintermelő béta-sejtek súlyos károsodása vagy pusztulása azért különösen jelentős, mert működésük kiesését más szigetsejttípus nem képes azonos hormon termelésével pótolni.
26. A második legnagyobb sejtcsoportot az alfa-sejtek alkotják, amelyek a Langerhans-szigetek sejtállományának megközelítőleg tizenöt százalékát teszik ki.
27. Klasszikus szövettani leírásban az alfa-sejtek a béta-sejteknél nagyobb, sötétebben festődő citoplazmájú sejtek, amelyek saját jellegzetes hormonjukat termelik.
28. Az alfa-sejtek által termelt glukagon szintén peptidhormon, hatása azonban a szénhidrát-anyagcsere számos pontján az inzulin működésével ellentétes irányú.
29. Amikor az étkezések közötti időszakban a vér glükózkoncentrációja csökken, az alacsonyabb vércukorszint a glukagontermelés fokozódásának fontos ingere.
30. Glukagon hatására elsősorban a májban tárolt glikogén lebontása fokozódik, amelynek során a korábban elraktározott szénhidrát ismét mobilizálhatóvá válik.
31. A máj glikogénraktárainak mozgósítása következtében glükóz kerül a vérbe, így a glukagon az inzulinnal ellentétben emeli a vércukorszintet.
32. Ez a hatás különösen az étkezések közötti időszakokban válik fontossá, amikor folyamatos glükózfelvétel mellett külső tápanyagforrás átmenetileg nem áll rendelkezésre.
33. Az inzulin és a glukagon ezért funkcionális antagonistáknak tekinthetők, amelyek ellentétes hatása ugyanazon szabályozott változó, a vér glükózkoncentrációjának stabilizálását szolgálja.
34. Táplálékfelvétel után az inzulinhatás kerül előtérbe, míg csökkenő vércukorszint mellett a glukagon segíti a tárolt szénhidrátok mozgósítását és a glükózellátás fenntartását.
35. A két fő sejttípus egymással ellentétes működése jól példázza, miként valósulhat meg egy élettani változó finom szabályozása ugyanazon szerven belül termelődő hormonok segítségével.
36. Jóval kisebb számban fordulnak elő a delta-sejtek, amelyek a klasszikus felosztás szerint a Langerhans-szigetek sejtjeinek körülbelül öt százalékát alkotják.
37. A delta-sejtek hormonális terméke a szomatosztatin, amely ugyanazon szigeten belül két meghatározó hormon, az inzulin és a glukagon elválasztását egyaránt gátolja.
38. Ily módon a delta-sejtek nem közvetlenül az inzulin vagy a glukagon hatását utánozzák, hanem mindkét fő szekréciós rendszer aktivitását mérsékelhetik.
39. A szomatosztatin jelenléte ezért arra mutat rá, hogy a Langerhans-sziget nem egyszerűen egymás mellé rendezett hormontermelő sejtek halmaza, hanem kölcsönösen szabályozott rendszer.
40. A klasszikusan elkülönített negyedik sejttípust a PP-sejtek képviselik, amelyek aránya mindössze körülbelül egy-két százalékra tehető.
41. Nevüket legfontosabb váladékukról, a pankreatikus polipeptidről kapták, amely a hasnyálmirigy szekréciós működésének szabályozásában vesz részt.
42. A pankreatikus polipeptid gátolja a hasnyálmirigy váladékelválasztását, ezért funkcionális szempontból részben ellentétes hatású a vékonybélben képződő szekretinnel.
43. Amikor savas gyomortartalom jut a nyombélbe, az ott felszabaduló szekretin serkenti a hasnyálmirigy bikarbonátban gazdag váladékának képződését.
44. Ezzel szemben a PP-sejtek hormonja mérsékli a hasnyálmirigy szekrécióját, így a szigetrendszer egyik kevésbé számos sejttípusa az exokrin működésre is hatást gyakorol.
45. A négy sejttípus elkülönítése tehát nem pusztán morfológiai kérdés, hiszen minden sejtcsoport saját hormonális termékkel és ennek megfelelő funkcionális szereppel rendelkezik.
46. Szövettani vizsgálatban a festődési különbségek támpontot adhatnak a sejtek elkülönítéséhez, biztos azonosításuk azonban mindenekelőtt az általuk termelt hormonokhoz kapcsolódik.
47. Míg a béta- és alfa-sejtek elsősorban a vércukorszint ellentétes irányú szabályozásában vesznek részt, a delta- és PP-sejtek inkább más szekréciós folyamatokat módosítanak.
48. Az endokrin sejtek sűrű érkapcsolata lehetővé teszi, hogy a sejtek által kiválasztott hormonok gyorsan elhagyják a szigeteket, és a keringéssel távolabbi célszövetekhez jussanak.
49. A világos szigetek és az őket körülvevő sötétebb exokrin állomány szövettani elkülönítése jól szemlélteti, hogy ugyanazon szervben két eltérő váladékleadási rendszer működik együtt.
50. Összességében a béta-sejtek inzulinja, az alfa-sejtek glukagonja, a delta-sejtek szomatosztatinja és a PP-sejtek pankreatikus polipeptidje teszi funkcionálisan sokoldalúvá a hasnyálmirigy-szigeteket.
(aufklappen)német
1. Die Bauchspeicheldrüse ist eine gemischt funktionierende Drüse, in deren exokrines Gewebe kleine hormonbildende Zellgruppen, die Langerhans-Inseln (Insulae pancreaticae), eingebettet sind.
2. Während die exokrinen Drüsenendstücke Verdauungssekret bilden und dieses in Ausführungsgänge abgeben, gelangt das Sekret der Inselzellen unmittelbar in das innere Milieu.
3. Die Inseln kommen in der gesamten Bauchspeicheldrüse vor, sind jedoch ungleichmäßig verteilt, da die endokrinen Zellgruppen besonders im Pankreasschwanz häufig sind.
4. Ihre Zahl kann beim Erwachsenen ungefähr zwischen einer halben und zwei Millionen liegen, während sie zusammen nur einen kleinen Teil des gesamten Organparenchyms ausmachen.
5. Die etwa zwei Prozent des Pankreasparenchyms ausmachenden Langerhans-Inseln erfüllen trotz ihres geringen Volumens eine grundlegende Aufgabe bei der hormonellen Regulation des Stoffwechsels.
6. In der Hämatoxylin-Eosin-Färbung erscheinen die Inseln gewöhnlich als hellere Zellgruppen innerhalb des sie umgebenden, dunkleren serösen exokrinen Drüsengewebes.
7. In ihrem Inneren ordnen sich die polygonalen endokrinen Zellen zu miteinander verbundenen Epithelzellsträngen, zwischen denen ein reiches Gefäßnetz den raschen Abtransport der Hormone ermöglicht.
8. Die gute Blutversorgung der Inseln besitzt funktionelle Bedeutung, da die von den endokrinen Zellen abgegebenen Hormone über die umgebende Gewebsflüssigkeit in den Blutkreislauf gelangen.
9. Entwicklungsgeschichtlich sind die Inselzellen epithelialen Ursprungs, da sich während der Pankreasentwicklung ehemalige Gangepithelzellen zu hormonbildenden Zellen differenzieren und zu inselartigen Gruppen anordnen.
10. Ihre hormonbildende Tätigkeit beginnt bereits während der vorgeburtlichen Entwicklung und lässt sich vom fünften Fetalmonat an zunehmend deutlich nachweisen.
11. Die klassische histologische Einteilung unterscheidet vier wichtige endokrine Zelltypen, die anhand ihrer Färbungseigenschaften und der von ihnen gebildeten Hormone identifiziert werden können.
12. Zahlenmäßig überwiegen dabei die Betazellen, während Alpha-, Delta- und PP-Zellen in wesentlich geringerem Anteil am Aufbau der Inseln beteiligt sind.
13. Die Betazellen machen ungefähr achtzig Prozent der Inselzellen aus und bilden damit die größte Zellgruppe des endokrinen Pankreas.
14. In lichtmikroskopischen Präparaten erscheint ihr Zytoplasma gegenüber dem der Alphazellen gewöhnlich heller, und nach klassischen Beschreibungen sind auch die Zellen selbst etwas kleiner.
15. Ihr wichtigstes Produkt ist Insulin, ein Peptidhormon, das von den Betazellen synthetisiert, intrazellulär gespeichert und nach einem geeigneten Reiz in das Blut abgegeben wird.
16. Insulin nimmt in der hormonellen Regulation eine besondere Stellung ein, da es als einziges Hormon des Organismus den Blutzuckerspiegel unmittelbar senken kann.
17. Nach einer Mahlzeit, wenn die Konzentration der resorbierten Glukose im Blut ansteigt, steigert der höhere Blutzuckerspiegel die Insulinbildung und -freisetzung der Betazellen.
18. Unter der Wirkung von Insulin nehmen Glukoseaufnahme und -verwertung zahlreicher Zielzellen zu, wodurch die Menge der im Blut gelösten Glukose allmählich sinkt.
19. Ein Teil der aus dem Blut aufgenommenen Glukose wird in Leber und Skelettmuskulatur zu Glykogen umgewandelt und damit in einer für späteren Energiebedarf speicherbaren Form abgelegt.
20. Im Fettgewebe fördert Insulin die Fettsynthese aus Glukose und die Speicherung von Nährstoffen, während es gleichzeitig den Abbau bereits gespeicherter Fette vermindert.
21. Die Wirkung des Insulins beschränkt sich nicht auf den Kohlenhydratstoffwechsel, da es durch gesteigerte Aufnahme von Aminosäuren in die Zellen auch den Proteinaufbau unterstützt.
22. Wegen dieser mehrere Stoffwechselwege gleichzeitig in aufbauende Richtung lenkenden Wirkungen kann Insulin insgesamt als ausgeprägt anabol wirkendes Hormon bezeichnet werden.
23. Auch das autonome Nervensystem beeinflusst die Tätigkeit der Betazellen, wobei der Sympathikus die Insulinfreisetzung hemmt und der Parasympathikus sie stimuliert.
24. Wenn die Insulinproduktion deutlich abnimmt oder ausfällt beziehungsweise die Empfindlichkeit der Zielzellen gegenüber Insulin unzureichend wird, können dauerhaft erhöhte Blutzuckerwerte und Diabetes mellitus entstehen.
25. Eine schwere Schädigung oder Zerstörung der insulinbildenden Betazellen ist besonders bedeutsam, weil kein anderer Inselzelltyp ihren Funktionsausfall durch Bildung desselben Hormons ersetzen kann.
26. Die zweitgrößte Zellgruppe bilden die Alphazellen, die ungefähr fünfzehn Prozent des Zellbestandes der Langerhans-Inseln ausmachen.
27. In der klassischen histologischen Beschreibung sind Alphazellen größer als Betazellen und besitzen ein dunkler anfärbbares Zytoplasma, in dem ihr charakteristisches Hormon gebildet wird.
28. Das von den Alphazellen gebildete Glukagon ist ebenfalls ein Peptidhormon, wirkt jedoch an zahlreichen Stellen des Kohlenhydratstoffwechsels in entgegengesetzter Richtung zum Insulin.
29. Wenn zwischen den Mahlzeiten die Glukosekonzentration des Blutes sinkt, stellt der niedrigere Blutzuckerspiegel einen wichtigen Reiz für die gesteigerte Glukagonbildung dar.
30. Unter der Wirkung von Glukagon wird vor allem der Abbau des in der Leber gespeicherten Glykogens gesteigert, wodurch zuvor eingelagerte Kohlenhydrate wieder mobilisiert werden können.
31. Durch die Mobilisierung der Glykogenspeicher der Leber gelangt Glukose in das Blut, sodass Glukagon im Gegensatz zu Insulin den Blutzuckerspiegel erhöht.
32. Diese Wirkung wird besonders zwischen den Mahlzeiten bedeutsam, wenn trotz kontinuierlicher Glukoseaufnahme durch die Zellen vorübergehend keine äußere Nährstoffquelle zur Verfügung steht.
33. Insulin und Glukagon können daher als funktionelle Gegenspieler betrachtet werden, deren entgegengesetzte Wirkung der Stabilisierung derselben Regelgröße, der Glukosekonzentration des Blutes, dient.
34. Nach der Nahrungsaufnahme tritt die Insulinwirkung in den Vordergrund, während bei sinkendem Blutzucker Glukagon die Mobilisierung gespeicherter Kohlenhydrate und die Aufrechterhaltung der Glukoseversorgung unterstützt.
35. Die gegensätzliche Tätigkeit der beiden wichtigsten Zelltypen zeigt beispielhaft, wie eine physiologische Größe durch Hormone desselben Organs fein reguliert werden kann.
36. In deutlich geringerer Zahl kommen die Deltazellen vor, die nach klassischer Einteilung ungefähr fünf Prozent der Zellen der Langerhans-Inseln ausmachen.
37. Das hormonelle Produkt der Deltazellen ist Somatostatin, das innerhalb des Inselapparates die Freisetzung zweier entscheidender Hormone, des Insulins und des Glukagons, hemmt.
38. Auf diese Weise ahmen die Deltazellen nicht unmittelbar die Wirkung von Insulin oder Glukagon nach, sondern können die Aktivität beider Hauptsekretionssysteme vermindern.
39. Das Vorhandensein von Somatostatin zeigt daher, dass die Langerhans-Insel nicht lediglich eine Ansammlung nebeneinanderliegender hormonbildender Zellen, sondern ein gegenseitig reguliertes System ist.
40. Den vierten klassisch unterschiedenen Zelltyp stellen die PP-Zellen dar, deren Anteil lediglich auf ungefähr ein bis zwei Prozent geschätzt wird.
41. Ihren Namen erhielten sie nach ihrem wichtigsten Sekret, dem pankreatischen Polypeptid, das an der Regulation der sekretorischen Tätigkeit der Bauchspeicheldrüse beteiligt ist.
42. Das pankreatische Polypeptid hemmt die Sekretion der Bauchspeicheldrüse und wirkt daher funktionell teilweise entgegengesetzt zu dem im Dünndarm gebildeten Sekretin.
43. Wenn saurer Mageninhalt in den Zwölffingerdarm gelangt, stimuliert das dort freigesetzte Sekretin die Bildung des bikarbonatreichen Pankreassekrets.
44. Demgegenüber vermindert das Hormon der PP-Zellen die Pankreassekretion, sodass ein zahlenmäßig kleiner Inselzelltyp auch die exokrine Funktion beeinflusst.
45. Die Unterscheidung der vier Zelltypen ist somit nicht nur eine morphologische Frage, da jede Zellgruppe ein eigenes hormonelles Produkt und eine entsprechende funktionelle Aufgabe besitzt.
46. Bei der histologischen Untersuchung können Färbungsunterschiede Hinweise zur Unterscheidung der Zellen geben, ihre sichere Zuordnung richtet sich jedoch vor allem nach den von ihnen gebildeten Hormonen.
47. Während Beta- und Alphazellen vor allem an der gegenläufigen Regulation des Blutzuckerspiegels beteiligt sind, verändern Delta- und PP-Zellen eher andere sekretorische Vorgänge.
48. Die dichte Gefäßanbindung der endokrinen Zellen ermöglicht es den ausgeschütteten Hormonen, die Inseln rasch zu verlassen und über den Kreislauf entfernte Zielgewebe zu erreichen.
49. Die histologische Abgrenzung der hellen Inseln vom umgebenden dunkleren exokrinen Gewebe veranschaulicht, dass in demselben Organ zwei unterschiedliche Sekretionssysteme zusammenwirken.
50. Insgesamt machen das Insulin der Betazellen, das Glukagon der Alphazellen, das Somatostatin der Deltazellen und das pankreatische Polypeptid der PP-Zellen die Pankreasinseln funktionell vielseitig.