5.14.2 – A felkar hajlítói és feszítői – Beuger und Strecker des Oberarms
1. A felkar izmait egy elülső hajlító- és egy hátulsó feszítőcsoportra osztjuk. – Die Muskeln des Oberarms werden in eine vordere Beugergruppe und eine hintere Streckergruppe eingeteilt.
2. A két izomcsoportot a felkari pólya és az izomközti sövények választják el egymástól. – Die beiden Muskelgruppen werden durch die Oberarmfaszie (Fascia brachii) und die Zwischenmuskelscheidewände (Septum intermusculare/Septa intermuscularia brachii) voneinander getrennt.
3. Az elülső izomrekeszben a kétfejű karizom, a karizom és a hollócsőr-karizom található. – Im vorderen Muskelfach liegen der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii), der Oberarmmuskel (Musculus brachialis) und der Rabenschnabel-Oberarmmuskel (Musculus coracobrachialis).
4. Ezeket az izmokat elsősorban az izom-bőrideg idegzi be. – Diese Muskeln werden überwiegend vom Muskel-Haut-Nerv (Nervus musculocutaneus) innerviert.
5. A kétfejű karizom nevének megfelelően egy hosszú és egy rövid fejjel rendelkezik. – Der zweiköpfige Oberarmmuskel besitzt entsprechend seinem Namen einen langen und einen kurzen Kopf.
6. A hosszú fej a lapocka ízületi árka feletti gumóról ered. – Der lange Kopf (Caput longum) entspringt am Oberpfannenhöcker (Tuberculum supraglenoidale) des Schulterblatts.
7. Hosszú ina a vállízület tokján belül, de az ízületi üregen kívül halad. – Seine lange Sehne verläuft innerhalb der Gelenkkapsel des Schultergelenks, jedoch außerhalb der eigentlichen Gelenkhöhle.
8. Az ízület elhagyása után az ín a felkarcsont gumók közötti barázdájában fut lefelé. – Nach dem Verlassen des Gelenks zieht die Sehne in der Zwischenhöckerfurche (Sulcus intertubercularis) des Oberarmknochens nach unten.
9. A rövid fej a lapocka hollócsőrnyúlványáról ered. – Der kurze Kopf (Caput breve) entspringt am Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) des Schulterblatts.
10. A két fej a felkar középső részén közös izomhassá egyesül. – Die beiden Köpfe vereinigen sich im mittleren Bereich des Oberarms zu einem gemeinsamen Muskelbauch.
11. A közös ín az orsócsont felső részén található orsócsonti érdességen tapad. – Die gemeinsame Sehne setzt an der Speichenrauigkeit (Tuberositas radii) im oberen Abschnitt der Speiche (Radius) an.
12. Az ínból egy széles kötőszövetes lemez is kisugárzik az alkar pólyájába. – Von der Sehne strahlt außerdem eine breite Bindegewebsplatte, die Bizepssehnenplatte (Aponeurosis bicipitalis), in die Unterarmfaszie aus.
13. A kétfejű karizom egyik fő feladata a könyökízület hajlítása. – Eine Hauptaufgabe des zweiköpfigen Oberarmmuskels ist die Beugung im Ellenbogengelenk (Articulatio cubiti).
14. Hajlított könyök mellett az izom az alkar legerősebb kifelé fordítója. – Bei gebeugtem Ellenbogen ist der Muskel der kräftigste Auswärtsdreher des Unterarms, also ein starker Supinator.
15. A kétfejű karizom azért képes kifelé fordítani az alkart, mert az orsócsonton tapad. – Der zweiköpfige Oberarmmuskel kann den Unterarm nach außen drehen, weil er an der Speiche ansetzt.
16. Mivel mindkét feje áthalad a vállízület előtt, az izom a felkar előreemelésében is részt vesz. – Da beide Köpfe vor dem Schultergelenk verlaufen, wirkt der Muskel auch beim Vorheben des Oberarms mit.
17. A hosszú fej ina hozzájárul a felkarcsont fejének stabilizálásához. – Die Sehne des langen Kopfes trägt zur Stabilisierung des Oberarmkopfs bei.
18. A kétfejű karizom inára mért ütés kiváltja a kétfejűizom-reflexet. – Ein Schlag auf die Bizepssehne löst den Bizepssehnenreflex aus.
19. A hosszú ín szakadása esetén az izomhas lefelé csúszhat, és jellegzetes kidudorodást képezhet. – Bei einem Riss der langen Sehne kann der Muskelbauch nach unten rutschen und eine charakteristische Vorwölbung bilden.
20. A karizom közvetlenül a kétfejű karizom alatt helyezkedik el. – Der Oberarmmuskel liegt unmittelbar unter dem zweiköpfigen Oberarmmuskel.
21. A felkarcsont elülső felszínének alsó részéről ered. – Er entspringt am unteren Abschnitt der Vorderfläche des Oberarmknochens.
22. Ina a singcsonti érdességen és a singcsont koronanyúlványának közelében tapad. – Seine Sehne setzt an der Ellenrauigkeit (Tuberositas ulnae) und nahe dem Kronenfortsatz (Processus coronoideus) der Elle (Ulna) an.
23. A karizom a könyökízület legerősebb tiszta hajlítóizma. – Der Oberarmmuskel ist der stärkste reine Beugemuskel des Ellenbogengelenks.
24. Működése nem függ attól, hogy az alkar befelé vagy kifelé fordított helyzetben van-e. – Seine Wirkung ist unabhängig davon, ob der Unterarm einwärts oder auswärts gedreht ist.
25. A karizom nagyobb részét az izom-bőrideg, kisebb külső részét esetenként az orsóideg látja el. – Der größte Teil des Oberarmmuskels wird vom Muskel-Haut-Nerv, ein kleiner äußerer Abschnitt teilweise vom Speichennerv (Nervus radialis) versorgt.
26. A hollócsőr-karizom a hollócsőrnyúlványról ered, és a felkarcsont belső oldalán tapad. – Der Rabenschnabel-Oberarmmuskel entspringt am Rabenschnabelfortsatz und setzt an der Innenseite des Oberarmknochens an.
27. Ez az izom előre emeli és a törzshöz közelíti a felkart. – Dieser Muskel hebt den Oberarm nach vorne und führt ihn an den Rumpf heran.
28. A hollócsőr-karizom emellett segít a felkarcsont fejét az ízületi vápában tartani. – Der Rabenschnabel-Oberarmmuskel hilft außerdem dabei, den Oberarmkopf in der Gelenkpfanne zu halten.
29. Az izom-bőrideg rendszerint átfúrja a hollócsőr-karizmot, mielőtt a két nagyobb hajlító között továbbhalad. – Der Muskel-Haut-Nerv durchbohrt gewöhnlich den Rabenschnabel-Oberarmmuskel, bevor er zwischen den beiden größeren Beugern weiterzieht.
30. A felkar hátulsó izomrekeszének legnagyobb izma a háromfejű karizom. – Der größte Muskel des hinteren Oberarmfachs ist der dreiköpfige Oberarmmuskel (Musculus triceps brachii).
31. A háromfejű karizom hosszú, külső és belső fejjel rendelkezik. – Der dreiköpfige Oberarmmuskel besitzt einen langen, einen äußeren und einen inneren Kopf.
32. A hosszú fej a lapocka ízületi árka alatti gumóról ered. – Der lange Kopf (Caput longum) entspringt am Unterpfannenhöcker (Tuberculum infraglenoidale) des Schulterblatts.
33. A külső fej a felkarcsont hátulsó felszínén, az orsóideg barázdája felett ered. – Der äußere Kopf (Caput laterale) entspringt an der Rückfläche des Oberarmknochens oberhalb der Speichennervenfurche (Sulcus nervi radialis).
34. A belső fej mélyebben fekszik, és az orsóideg barázdája alatti csontfelszínről ered. – Der innere Kopf (Caput mediale) liegt tiefer und entspringt an der Knochenfläche unterhalb der Speichennervenfurche.
35. A három fej közös ina a singcsont könyökkampóján tapad. – Die gemeinsame Sehne der drei Köpfe setzt am Ellenbogenfortsatz (Olecranon) der Elle an.
36. A háromfejű karizom a könyökízület legfontosabb feszítőizma. – Der dreiköpfige Oberarmmuskel ist der wichtigste Streckmuskel des Ellenbogengelenks.
37. Hosszú feje a vállízületet is áthidalja, ezért hátrahúzza és közelíti a felkart. – Sein langer Kopf überquert auch das Schultergelenk und zieht den Oberarm deshalb nach hinten und an den Körper heran.
38. A háromfejű karizmot az orsóideg idegzi be, vérellátását pedig főként a mély felkari verőér biztosítja. – Der dreiköpfige Oberarmmuskel wird vom Speichennerv innerviert und hauptsächlich von der tiefen Oberarmarterie (Arteria profunda brachii) mit Blut versorgt.
39. A kis könyökizom segíti a könyök feszítését, és mozgás közben megfeszíti az ízületi tokot. – Der kleine Ellenbogenmuskel (Musculus anconeus) unterstützt die Streckung des Ellenbogens und spannt bei der Bewegung die Gelenkkapsel.
40. A felkar hajlítóinak és feszítőinek összehangolt működése teszi lehetővé a könyök pontos, erőteljes és szabályozott mozgásait. – Das koordinierte Zusammenwirken der Beuger und Strecker des Oberarms ermöglicht präzise, kräftige und kontrollierte Bewegungen des Ellenbogens.
(aufklappen)magyar
1. A felkar izmait egy elülső hajlító- és egy hátulsó feszítőcsoportra osztjuk.
2. A két izomcsoportot a felkari pólya és az izomközti sövények választják el egymástól.
3. Az elülső izomrekeszben a kétfejű karizom, a karizom és a hollócsőr-karizom található.
4. Ezeket az izmokat elsősorban az izom-bőrideg idegzi be.
5. A kétfejű karizom nevének megfelelően egy hosszú és egy rövid fejjel rendelkezik.
6. A hosszú fej a lapocka ízületi árka feletti gumóról ered.
7. Hosszú ina a vállízület tokján belül, de az ízületi üregen kívül halad.
8. Az ízület elhagyása után az ín a felkarcsont gumók közötti barázdájában fut lefelé.
9. A rövid fej a lapocka hollócsőrnyúlványáról ered.
10. A két fej a felkar középső részén közös izomhassá egyesül.
11. A közös ín az orsócsont felső részén található orsócsonti érdességen tapad.
12. Az ínból egy széles kötőszövetes lemez is kisugárzik az alkar pólyájába.
13. A kétfejű karizom egyik fő feladata a könyökízület hajlítása.
14. Hajlított könyök mellett az izom az alkar legerősebb kifelé fordítója.
15. A kétfejű karizom azért képes kifelé fordítani az alkart, mert az orsócsonton tapad.
16. Mivel mindkét feje áthalad a vállízület előtt, az izom a felkar előreemelésében is részt vesz.
17. A hosszú fej ina hozzájárul a felkarcsont fejének stabilizálásához.
18. A kétfejű karizom inára mért ütés kiváltja a kétfejűizom-reflexet.
19. A hosszú ín szakadása esetén az izomhas lefelé csúszhat, és jellegzetes kidudorodást képezhet.
20. A karizom közvetlenül a kétfejű karizom alatt helyezkedik el.
21. A felkarcsont elülső felszínének alsó részéről ered.
22. Ina a singcsonti érdességen és a singcsont koronanyúlványának közelében tapad.
23. A karizom a könyökízület legerősebb tiszta hajlítóizma.
24. Működése nem függ attól, hogy az alkar befelé vagy kifelé fordított helyzetben van-e.
25. A karizom nagyobb részét az izom-bőrideg, kisebb külső részét esetenként az orsóideg látja el.
26. A hollócsőr-karizom a hollócsőrnyúlványról ered, és a felkarcsont belső oldalán tapad.
27. Ez az izom előre emeli és a törzshöz közelíti a felkart.
28. A hollócsőr-karizom emellett segít a felkarcsont fejét az ízületi vápában tartani.
29. Az izom-bőrideg rendszerint átfúrja a hollócsőr-karizmot, mielőtt a két nagyobb hajlító között továbbhalad.
30. A felkar hátulsó izomrekeszének legnagyobb izma a háromfejű karizom.
31. A háromfejű karizom hosszú, külső és belső fejjel rendelkezik.
32. A hosszú fej a lapocka ízületi árka alatti gumóról ered.
33. A külső fej a felkarcsont hátulsó felszínén, az orsóideg barázdája felett ered.
34. A belső fej mélyebben fekszik, és az orsóideg barázdája alatti csontfelszínről ered.
35. A három fej közös ina a singcsont könyökkampóján tapad.
36. A háromfejű karizom a könyökízület legfontosabb feszítőizma.
37. Hosszú feje a vállízületet is áthidalja, ezért hátrahúzza és közelíti a felkart.
38. A háromfejű karizmot az orsóideg idegzi be, vérellátását pedig főként a mély felkari verőér biztosítja.
39. A kis könyökizom segíti a könyök feszítését, és mozgás közben megfeszíti az ízületi tokot.
40. A felkar hajlítóinak és feszítőinek összehangolt működése teszi lehetővé a könyök pontos, erőteljes és szabályozott mozgásait.
(aufklappen)német
1. Die Muskeln des Oberarms werden in eine vordere Beugergruppe und eine hintere Streckergruppe eingeteilt.
2. Die beiden Muskelgruppen werden durch die Oberarmfaszie (Fascia brachii) und die Zwischenmuskelscheidewände (Septum intermusculare/Septa intermuscularia brachii) voneinander getrennt.
3. Im vorderen Muskelfach liegen der zweiköpfige Oberarmmuskel (Musculus biceps brachii), der Oberarmmuskel (Musculus brachialis) und der Rabenschnabel-Oberarmmuskel (Musculus coracobrachialis).
4. Diese Muskeln werden überwiegend vom Muskel-Haut-Nerv (Nervus musculocutaneus) innerviert.
5. Der zweiköpfige Oberarmmuskel besitzt entsprechend seinem Namen einen langen und einen kurzen Kopf.
6. Der lange Kopf (Caput longum) entspringt am Oberpfannenhöcker (Tuberculum supraglenoidale) des Schulterblatts.
7. Seine lange Sehne verläuft innerhalb der Gelenkkapsel des Schultergelenks, jedoch außerhalb der eigentlichen Gelenkhöhle.
8. Nach dem Verlassen des Gelenks zieht die Sehne in der Zwischenhöckerfurche (Sulcus intertubercularis) des Oberarmknochens nach unten.
9. Der kurze Kopf (Caput breve) entspringt am Rabenschnabelfortsatz (Processus coracoideus) des Schulterblatts.
10. Die beiden Köpfe vereinigen sich im mittleren Bereich des Oberarms zu einem gemeinsamen Muskelbauch.
11. Die gemeinsame Sehne setzt an der Speichenrauigkeit (Tuberositas radii) im oberen Abschnitt der Speiche (Radius) an.
12. Von der Sehne strahlt außerdem eine breite Bindegewebsplatte, die Bizepssehnenplatte (Aponeurosis bicipitalis), in die Unterarmfaszie aus.
13. Eine Hauptaufgabe des zweiköpfigen Oberarmmuskels ist die Beugung im Ellenbogengelenk (Articulatio cubiti).
14. Bei gebeugtem Ellenbogen ist der Muskel der kräftigste Auswärtsdreher des Unterarms, also ein starker Supinator.
15. Der zweiköpfige Oberarmmuskel kann den Unterarm nach außen drehen, weil er an der Speiche ansetzt.
16. Da beide Köpfe vor dem Schultergelenk verlaufen, wirkt der Muskel auch beim Vorheben des Oberarms mit.
17. Die Sehne des langen Kopfes trägt zur Stabilisierung des Oberarmkopfs bei.
18. Ein Schlag auf die Bizepssehne löst den Bizepssehnenreflex aus.
19. Bei einem Riss der langen Sehne kann der Muskelbauch nach unten rutschen und eine charakteristische Vorwölbung bilden.
20. Der Oberarmmuskel liegt unmittelbar unter dem zweiköpfigen Oberarmmuskel.
21. Er entspringt am unteren Abschnitt der Vorderfläche des Oberarmknochens.
22. Seine Sehne setzt an der Ellenrauigkeit (Tuberositas ulnae) und nahe dem Kronenfortsatz (Processus coronoideus) der Elle (Ulna) an.
23. Der Oberarmmuskel ist der stärkste reine Beugemuskel des Ellenbogengelenks.
24. Seine Wirkung ist unabhängig davon, ob der Unterarm einwärts oder auswärts gedreht ist.
25. Der größte Teil des Oberarmmuskels wird vom Muskel-Haut-Nerv, ein kleiner äußerer Abschnitt teilweise vom Speichennerv (Nervus radialis) versorgt.
26. Der Rabenschnabel-Oberarmmuskel entspringt am Rabenschnabelfortsatz und setzt an der Innenseite des Oberarmknochens an.
27. Dieser Muskel hebt den Oberarm nach vorne und führt ihn an den Rumpf heran.
28. Der Rabenschnabel-Oberarmmuskel hilft außerdem dabei, den Oberarmkopf in der Gelenkpfanne zu halten.
29. Der Muskel-Haut-Nerv durchbohrt gewöhnlich den Rabenschnabel-Oberarmmuskel, bevor er zwischen den beiden größeren Beugern weiterzieht.
30. Der größte Muskel des hinteren Oberarmfachs ist der dreiköpfige Oberarmmuskel (Musculus triceps brachii).
31. Der dreiköpfige Oberarmmuskel besitzt einen langen, einen äußeren und einen inneren Kopf.
32. Der lange Kopf (Caput longum) entspringt am Unterpfannenhöcker (Tuberculum infraglenoidale) des Schulterblatts.
33. Der äußere Kopf (Caput laterale) entspringt an der Rückfläche des Oberarmknochens oberhalb der Speichennervenfurche (Sulcus nervi radialis).
34. Der innere Kopf (Caput mediale) liegt tiefer und entspringt an der Knochenfläche unterhalb der Speichennervenfurche.
35. Die gemeinsame Sehne der drei Köpfe setzt am Ellenbogenfortsatz (Olecranon) der Elle an.
36. Der dreiköpfige Oberarmmuskel ist der wichtigste Streckmuskel des Ellenbogengelenks.
37. Sein langer Kopf überquert auch das Schultergelenk und zieht den Oberarm deshalb nach hinten und an den Körper heran.
38. Der dreiköpfige Oberarmmuskel wird vom Speichennerv innerviert und hauptsächlich von der tiefen Oberarmarterie (Arteria profunda brachii) mit Blut versorgt.
39. Der kleine Ellenbogenmuskel (Musculus anconeus) unterstützt die Streckung des Ellenbogens und spannt bei der Bewegung die Gelenkkapsel.
40. Das koordinierte Zusammenwirken der Beuger und Strecker des Oberarms ermöglicht präzise, kräftige und kontrollierte Bewegungen des Ellenbogens.