7.2 – A szív helyzete, vetületei és külső alakja – Lage, Projektion und äußere Form des Herzens
1. A szív (cor) a mellüreg középső gátorüregében (mediastinum medium), a két tüdő között helyezkedik el, miközben a szívburok (pericardium) választja el közvetlen környezetének képleteitől. – Das Herz (Cor) liegt im mittleren Mediastinum der Brusthöhle zwischen den beiden Lungen, wobei es durch den Herzbeutel (Pericardium) von den Strukturen seiner unmittelbaren Umgebung getrennt wird.
2. A középsíkhoz viszonyítva a szív tömegének mintegy kétharmada balra, egyharmada jobbra esik, ezért az egész szerv jellegzetesen aszimmetrikus helyzetet foglal el a mellkasban. – Bezogen auf die Medianebene liegen etwa zwei Drittel der Herzmasse links und ein Drittel rechts, sodass das gesamte Organ eine charakteristisch asymmetrische Lage im Thorax einnimmt.
3. Hossztengelye jobb felülről és hátulról balra, lefelé és előrefelé irányul, ami megmagyarázza, hogy a szívcsúcs a bal elülső mellkasfal felé tekint. – Seine Längsachse verläuft von rechts oben und hinten nach links, unten und vorn, wodurch sich die Ausrichtung der Herzspitze zur linken vorderen Brustwand erklärt.
4. A rekeszizmon fekvő szív helyzetét a testalkat és a légzés is befolyásolja, mivel belégzéskor a rekesz süllyedése a szervet kissé lefelé és függőlegesebb állásba mozdítja. – Die Lage des auf dem Zwerchfell ruhenden Herzens wird auch von Körperbau und Atmung beeinflusst, da sich das Organ beim Absinken des Zwerchfells während der Einatmung etwas nach unten verlagert und steiler stellt.
5. Külső alakját tekintve a szív szabálytalan, ferdén elhelyezkedő kúphoz hasonlít, amelynek szélesebb alapja hátul és felül, elkeskenyedő csúcsa pedig elöl, balra és lefelé található. – Äußerlich ähnelt das Herz einem unregelmäßigen, schräg liegenden Kegel, dessen breitere Basis hinten und oben, dessen sich verjüngende Spitze dagegen vorn, links und unten liegt.
6. A szívalapot (basis cordis) túlnyomórészt a bal pitvar, kisebb részben a jobb pitvar alkotja, és ezen a hátrafelé tekintő területen kapcsolódnak a szívhez a nagy vénák. – Die Herzbasis (Basis cordis) wird überwiegend vom linken und zu einem kleineren Teil vom rechten Vorhof gebildet; in diesem nach hinten gerichteten Bereich treten die großen Venen an das Herz heran.
7. A szívcsúcsot (apex cordis) a bal kamra képezi, és felszíni vetülete rendszerint az ötödik bal bordaközben, a bal középső kulcscsonti vonal közelében található. – Die Herzspitze (Apex cordis) wird vom linken Ventrikel gebildet und projiziert sich gewöhnlich in den fünften linken Interkostalraum nahe der linken Medioklavikularlinie.
8. Elöl a szegycsont és a bordaporcok felé tekintő szegycsonti-bordai felszínt (facies sternocostalis) főként a jobb kamra alkotja, amelyhez kisebb pitvari és bal kamrai területek csatlakoznak. – Die nach vorn zum Sternum und zu den Rippenknorpeln gerichtete sternokostale Fläche (Facies sternocostalis) wird hauptsächlich vom rechten Ventrikel gebildet, an den kleinere Vorhof- und linksventrikuläre Anteile angrenzen.
9. Alul a rekesz felé néző rekeszi felszín (facies diaphragmatica) nagyrészt a bal kamrához, kisebb részben a jobb kamrához tartozik, és közvetlenül a rekesz központi inas területén nyugszik. – Die nach unten zum Zwerchfell gerichtete Zwerchfellfläche (Facies diaphragmatica) gehört größtenteils zum linken und zu einem kleineren Teil zum rechten Ventrikel und ruht unmittelbar auf dem zentralen Sehnenbereich des Zwerchfells.
10. Oldalról a két tüdővel érintkező pulmonalis felszínek közül a jobb oldalit elsősorban a jobb pitvar, a bal oldalit pedig főként a bal kamra domborulata alakítja ki. – Von den seitlich an die beiden Lungen grenzenden pulmonalen Flächen wird die rechte vor allem vom rechten Vorhof, die linke dagegen hauptsächlich von der Wölbung des linken Ventrikels gebildet.
11. A szív külső körvonalán a jobb szegélyt lényegében a jobb pitvar, az alsó szegélyt főként a jobb kamra, míg a bal szegélyt túlnyomórészt a bal kamra határozza meg. – An der äußeren Kontur des Herzens wird der rechte Rand im Wesentlichen vom rechten Vorhof, der untere Rand hauptsächlich vom rechten Ventrikel und der linke Rand überwiegend vom linken Ventrikel gebildet.
12. A pitvarokat és a kamrákat kívülről a szívet csaknem körkörösen övező koszorús barázda (sulcus coronarius) választja el, amelyben a koszorúerek fontos szakaszai és kísérő vénáik haladnak. – Vorhöfe und Kammern werden äußerlich durch die das Herz nahezu ringförmig umziehende Kranzfurche (Sulcus coronarius) voneinander abgegrenzt, in der wichtige Abschnitte der Koronargefäße mit ihren begleitenden Venen verlaufen.
13. A két kamra közötti határt elöl az elülső, hátul pedig a hátulsó kamraközti barázda (sulcus interventricularis anterior et posterior) jelzi, amelyek a szívcsúcs közelében egymáshoz közelítenek. – Die Grenze zwischen den beiden Ventrikeln wird vorn durch die vordere und hinten durch die hintere Zwischenkammerfurche (Sulcus interventricularis anterior et posterior) markiert, die sich in der Nähe der Herzspitze einander annähern.
14. A mellkasfalra vetítve a szív felső határa megközelítőleg a második bal és a harmadik jobb bordaporc szintje között húzódik, míg jobb körvonala a szegycsont jobb széle mellett lefelé ível. – Auf die Brustwand projiziert verläuft die obere Herzgrenze ungefähr zwischen dem zweiten linken und dem dritten rechten Rippenknorpel, während sich die rechte Kontur neben dem rechten Sternumrand bogenförmig nach unten erstreckt.
15. Az alsó határ a jobb oldali hatodik bordaporc tájékáról ferdén a szívcsúcs felé halad, a bal szegély pedig innen felfelé ívelve közelíti meg a második bal bordaporc környékét. – Die untere Grenze zieht ungefähr vom Bereich des sechsten rechten Rippenknorpels schräg zur Herzspitze, während der linke Rand von dort bogenförmig nach oben bis in die Nähe des zweiten linken Rippenknorpels verläuft.
16. Mivel a szívet elöl nagyrészt tüdő és mellhártya fedi, csak egy kisebb szegycsont mögötti területen kerül közvetlenebbül a mellkasfal közelébe, míg a bal ötödik bordaközben tapintható csúcslökés a szív helyzetének fontos felszíni tájékozódási pontja. – Da das Herz von vorn größtenteils durch Lunge und Pleura bedeckt wird, nähert es sich nur in einem kleineren Bereich hinter dem Sternum unmittelbar der Brustwand; der im fünften linken Interkostalraum tastbare Herzspitzenstoß bildet dagegen einen wichtigen oberflächlichen Orientierungspunkt seiner Lage.
(aufklappen)magyar
1. A szív (cor) a mellüreg középső gátorüregében (mediastinum medium), a két tüdő között helyezkedik el, miközben a szívburok (pericardium) választja el közvetlen környezetének képleteitől.
2. A középsíkhoz viszonyítva a szív tömegének mintegy kétharmada balra, egyharmada jobbra esik, ezért az egész szerv jellegzetesen aszimmetrikus helyzetet foglal el a mellkasban.
3. Hossztengelye jobb felülről és hátulról balra, lefelé és előrefelé irányul, ami megmagyarázza, hogy a szívcsúcs a bal elülső mellkasfal felé tekint.
4. A rekeszizmon fekvő szív helyzetét a testalkat és a légzés is befolyásolja, mivel belégzéskor a rekesz süllyedése a szervet kissé lefelé és függőlegesebb állásba mozdítja.
5. Külső alakját tekintve a szív szabálytalan, ferdén elhelyezkedő kúphoz hasonlít, amelynek szélesebb alapja hátul és felül, elkeskenyedő csúcsa pedig elöl, balra és lefelé található.
6. A szívalapot (basis cordis) túlnyomórészt a bal pitvar, kisebb részben a jobb pitvar alkotja, és ezen a hátrafelé tekintő területen kapcsolódnak a szívhez a nagy vénák.
7. A szívcsúcsot (apex cordis) a bal kamra képezi, és felszíni vetülete rendszerint az ötödik bal bordaközben, a bal középső kulcscsonti vonal közelében található.
8. Elöl a szegycsont és a bordaporcok felé tekintő szegycsonti-bordai felszínt (facies sternocostalis) főként a jobb kamra alkotja, amelyhez kisebb pitvari és bal kamrai területek csatlakoznak.
9. Alul a rekesz felé néző rekeszi felszín (facies diaphragmatica) nagyrészt a bal kamrához, kisebb részben a jobb kamrához tartozik, és közvetlenül a rekesz központi inas területén nyugszik.
10. Oldalról a két tüdővel érintkező pulmonalis felszínek közül a jobb oldalit elsősorban a jobb pitvar, a bal oldalit pedig főként a bal kamra domborulata alakítja ki.
11. A szív külső körvonalán a jobb szegélyt lényegében a jobb pitvar, az alsó szegélyt főként a jobb kamra, míg a bal szegélyt túlnyomórészt a bal kamra határozza meg.
12. A pitvarokat és a kamrákat kívülről a szívet csaknem körkörösen övező koszorús barázda (sulcus coronarius) választja el, amelyben a koszorúerek fontos szakaszai és kísérő vénáik haladnak.
13. A két kamra közötti határt elöl az elülső, hátul pedig a hátulsó kamraközti barázda (sulcus interventricularis anterior et posterior) jelzi, amelyek a szívcsúcs közelében egymáshoz közelítenek.
14. A mellkasfalra vetítve a szív felső határa megközelítőleg a második bal és a harmadik jobb bordaporc szintje között húzódik, míg jobb körvonala a szegycsont jobb széle mellett lefelé ível.
15. Az alsó határ a jobb oldali hatodik bordaporc tájékáról ferdén a szívcsúcs felé halad, a bal szegély pedig innen felfelé ívelve közelíti meg a második bal bordaporc környékét.
16. Mivel a szívet elöl nagyrészt tüdő és mellhártya fedi, csak egy kisebb szegycsont mögötti területen kerül közvetlenebbül a mellkasfal közelébe, míg a bal ötödik bordaközben tapintható csúcslökés a szív helyzetének fontos felszíni tájékozódási pontja.
(aufklappen)német
1. Das Herz (Cor) liegt im mittleren Mediastinum der Brusthöhle zwischen den beiden Lungen, wobei es durch den Herzbeutel (Pericardium) von den Strukturen seiner unmittelbaren Umgebung getrennt wird.
2. Bezogen auf die Medianebene liegen etwa zwei Drittel der Herzmasse links und ein Drittel rechts, sodass das gesamte Organ eine charakteristisch asymmetrische Lage im Thorax einnimmt.
3. Seine Längsachse verläuft von rechts oben und hinten nach links, unten und vorn, wodurch sich die Ausrichtung der Herzspitze zur linken vorderen Brustwand erklärt.
4. Die Lage des auf dem Zwerchfell ruhenden Herzens wird auch von Körperbau und Atmung beeinflusst, da sich das Organ beim Absinken des Zwerchfells während der Einatmung etwas nach unten verlagert und steiler stellt.
5. Äußerlich ähnelt das Herz einem unregelmäßigen, schräg liegenden Kegel, dessen breitere Basis hinten und oben, dessen sich verjüngende Spitze dagegen vorn, links und unten liegt.
6. Die Herzbasis (Basis cordis) wird überwiegend vom linken und zu einem kleineren Teil vom rechten Vorhof gebildet; in diesem nach hinten gerichteten Bereich treten die großen Venen an das Herz heran.
7. Die Herzspitze (Apex cordis) wird vom linken Ventrikel gebildet und projiziert sich gewöhnlich in den fünften linken Interkostalraum nahe der linken Medioklavikularlinie.
8. Die nach vorn zum Sternum und zu den Rippenknorpeln gerichtete sternokostale Fläche (Facies sternocostalis) wird hauptsächlich vom rechten Ventrikel gebildet, an den kleinere Vorhof- und linksventrikuläre Anteile angrenzen.
9. Die nach unten zum Zwerchfell gerichtete Zwerchfellfläche (Facies diaphragmatica) gehört größtenteils zum linken und zu einem kleineren Teil zum rechten Ventrikel und ruht unmittelbar auf dem zentralen Sehnenbereich des Zwerchfells.
10. Von den seitlich an die beiden Lungen grenzenden pulmonalen Flächen wird die rechte vor allem vom rechten Vorhof, die linke dagegen hauptsächlich von der Wölbung des linken Ventrikels gebildet.
11. An der äußeren Kontur des Herzens wird der rechte Rand im Wesentlichen vom rechten Vorhof, der untere Rand hauptsächlich vom rechten Ventrikel und der linke Rand überwiegend vom linken Ventrikel gebildet.
12. Vorhöfe und Kammern werden äußerlich durch die das Herz nahezu ringförmig umziehende Kranzfurche (Sulcus coronarius) voneinander abgegrenzt, in der wichtige Abschnitte der Koronargefäße mit ihren begleitenden Venen verlaufen.
13. Die Grenze zwischen den beiden Ventrikeln wird vorn durch die vordere und hinten durch die hintere Zwischenkammerfurche (Sulcus interventricularis anterior et posterior) markiert, die sich in der Nähe der Herzspitze einander annähern.
14. Auf die Brustwand projiziert verläuft die obere Herzgrenze ungefähr zwischen dem zweiten linken und dem dritten rechten Rippenknorpel, während sich die rechte Kontur neben dem rechten Sternumrand bogenförmig nach unten erstreckt.
15. Die untere Grenze zieht ungefähr vom Bereich des sechsten rechten Rippenknorpels schräg zur Herzspitze, während der linke Rand von dort bogenförmig nach oben bis in die Nähe des zweiten linken Rippenknorpels verläuft.
16. Da das Herz von vorn größtenteils durch Lunge und Pleura bedeckt wird, nähert es sich nur in einem kleineren Bereich hinter dem Sternum unmittelbar der Brustwand; der im fünften linken Interkostalraum tastbare Herzspitzenstoß bildet dagegen einen wichtigen oberflächlichen Orientierungspunkt seiner Lage.