9.8.2 – A szegmentumok mint önálló egységek – Die Segmente als eigenständige Einheiten
1. A tüdő lebenyei kisebb, anatómiailag és működésileg viszonylag önálló egységekre, hörgő-tüdő szegmentumokra (segmenta bronchopulmonalia) tagolódnak. – Die Lungenlappen gliedern sich in kleinere, anatomisch und funktionell weitgehend selbstständige Einheiten, die bronchopulmonalen Segmente (Segmenta bronchopulmonalia).
2. Minden szegmentumot egy harmadrendű, úgynevezett szegmenthörgő (bronchus segmentalis) szellőztet, amely a lebenyhörgő megfelelő ágából ered. – Jedes Segment wird von einem Bronchus dritter Ordnung, dem sogenannten Segmentbronchus (Bronchus segmentalis), belüftet, der aus dem entsprechenden Lappenbronchus hervorgeht.
3. A szegmenthörgővel együtt halad a tüdőverőér egy hasonló nevű ága, amely a szegmentum gázcserében részt vevő területeit látja el. – Gemeinsam mit dem Segmentbronchus verläuft ein gleichnamiger Ast der Lungenarterie, der die am Gasaustausch beteiligten Bereiche des Segments versorgt.
4. E két képlet a szegmentum központi tengelyét alkotja, miközben egyre kisebb hörgő- és verőérágakra oszlik. – Diese beiden Strukturen bilden die zentrale Achse des Segments, während sie sich in zunehmend kleinere Bronchial- und Arterienäste aufteilen.
5. Alakját tekintve a hörgő-tüdő szegmentum többnyire szabálytalan kúpra vagy piramisra emlékeztet. – Hinsichtlich seiner Form ähnelt das bronchopulmonale Segment meist einem unregelmäßigen Kegel oder einer Pyramide.
6. A kúp csúcsa a tüdőkapu felé irányul, széles alapja pedig a zsigeri mellhártyával borított külső tüdőfelszínhez illeszkedik. – Die Spitze des Kegels ist zur Lungenpforte gerichtet, während seine breite Basis an die von der Pleura visceralis bedeckte äußere Lungenoberfläche grenzt.
7. Noha a szegmentumokat kívülről nem választják el olyan mély hasadékok, mint a lebenyeket, határaik anatómiailag jól meghatározhatók. – Obwohl die Segmente äußerlich nicht durch so tiefe Spalten wie die Lappen getrennt werden, lassen sich ihre Grenzen anatomisch gut bestimmen.
8. A szomszédos egységek között vékony kötőszövetes sövények húzódnak, amelyek azonban nem mindenütt képeznek teljes és éles elválasztást. – Zwischen benachbarten Einheiten ziehen dünne bindegewebige Septen, die jedoch nicht überall eine vollständige und scharfe Trennung bilden.
9. Ezekben a szegmentumok közötti határzónákban futnak a tüdővénák nagyobb ágai, ezért helyzetük eltér a hörgők és verőerek központi lefutásától. – In diesen intersegmentalen Grenzzonen verlaufen die größeren Äste der Lungenvenen, weshalb ihre Lage vom zentralen Verlauf der Bronchien und Arterien abweicht.
10. Míg tehát a szegmenthörgők és a tüdőverőér ágai a szegmentum belsejében haladnak, a vénák rendszerint több szomszédos egység vérét gyűjtik össze. – Während die Segmentbronchien und Äste der Lungenarterie somit innerhalb des Segments verlaufen, sammeln die Venen gewöhnlich das Blut mehrerer benachbarter Einheiten.
11. Ez az elrendezés a mellkasi képalkotásban és a sebészi tájékozódásban egyaránt fontos anatómiai alapelv. – Diese Anordnung ist sowohl in der thorakalen Bildgebung als auch bei der chirurgischen Orientierung ein wichtiges anatomisches Grundprinzip.
12. A szegmentumok viszonylagos önállósága lehetővé teszi, hogy egy kórosan elváltozott egységet bizonyos esetekben a környező tüdőállomány megőrzésével távolítsanak el. – Die relative Selbstständigkeit der Segmente ermöglicht es, eine krankhaft veränderte Einheit in bestimmten Fällen unter Erhaltung des umgebenden Lungengewebes zu entfernen.
13. Az ilyen, anatómiai határokat követő műtéti beavatkozást szegmenteltávolításnak, latinul segmentectomiának nevezik. – Ein solcher, den anatomischen Grenzen folgender operativer Eingriff wird als Segmentresektion beziehungsweise Segmentektomie bezeichnet.
14. A műtét során a sebész elkülöníti és leköti az érintett szegmenthörgőt, valamint a hozzá tartozó verőérágat. – Während der Operation trennt und unterbindet der Chirurg den betroffenen Segmentbronchus sowie den zugehörigen Arterienast.
15. Az eltávolítandó terület határát többek között a szegmentumok között futó vénák lefutása jelzi. – Die Grenze des zu entfernenden Gebietes wird unter anderem durch den Verlauf der zwischen den Segmenten liegenden Venen angezeigt.
16. Jobb oldalon rendszerint tíz hörgő-tüdő szegmentum különíthető el, amelyek a három tüdőlebeny között oszlanak meg. – Auf der rechten Seite lassen sich gewöhnlich zehn bronchopulmonale Segmente unterscheiden, die sich auf die drei Lungenlappen verteilen.
17. A jobb felső lebenyben a csúcsi, a hátsó és az elülső szegmentum helyezkedik el (segmentum apicale, posterius et anterius). – Im rechten Oberlappen liegen das apikale, das hintere und das vordere Segment (Segmentum apicale, posterius et anterius).
18. Ezek közül a csúcsi egység a tüdőcsúcsot foglalja el, míg az elülső és hátsó szegmentum a lebeny megfelelő felszínei felé terjed. – Von diesen nimmt die apikale Einheit die Lungenspitze ein, während sich das vordere und das hintere Segment zu den entsprechenden Flächen des Lappens erstrecken.
19. A jobb középső lebenyt két kisebb egység, az oldalsó és a belső szegmentum (segmentum laterale et mediale) építi fel. – Der rechte Mittellappen wird aus zwei kleineren Einheiten, dem lateralen und dem medialen Segment (Segmentum laterale et mediale), aufgebaut.
20. Belső felszíne felől a medialis szegmentum a szívhez közel fekszik, az oldalsó pedig inkább a bordai felszín felé tekint. – Von der medialen Fläche her liegt das mediale Segment nahe am Herzen, während das laterale überwiegend zur Rippenfläche gerichtet ist.
21. A jobb alsó lebeny felső szegmentuma (segmentum superius) a lebeny felső-hátsó részében, közvetlenül a ferde hasadék alatt található. – Das obere Segment des rechten Unterlappens (Segmentum superius) liegt im oberen hinteren Abschnitt des Lappens unmittelbar unterhalb der schrägen Lappenspalte.
22. Alatta négy bazális szegmentum helyezkedik el, amelyek együttesen a tüdő rekesz felé néző alsó területének nagy részét alkotják. – Unterhalb davon liegen vier basale Segmente, die gemeinsam den größten Teil des zum Zwerchfell gerichteten unteren Lungenbereichs bilden.
23. A belső bazális szegmentum (segmentum basale mediale) főként mediálisan, a rekesz és a gátorüreg közelében terül el. – Das mediale Basalsegment (Segmentum basale mediale) erstreckt sich überwiegend medial in der Nähe des Zwerchfells und des Mediastinums.
24. Az elülső, oldalsó és hátsó bazális szegmentumok (segmenta basalia anterius, laterale et posterius) nevüknek megfelelően rendeződnek a lebenyben. – Das vordere, seitliche und hintere Basalsegment (Segmenta basalia anterius, laterale et posterius) ordnen sich entsprechend ihren Bezeichnungen innerhalb des Lappens an.
25. Bal oldalon a szegmentális felépítés alapelve ugyanaz, a szív által elfoglalt tér miatt azonban több egység részben összeolvadhat. – Auf der linken Seite folgt der segmentale Aufbau demselben Grundprinzip, wegen des vom Herzen eingenommenen Raumes können jedoch mehrere Einheiten teilweise verschmelzen.
26. Emiatt a bal tüdőben a szerzők és az alkalmazott felosztás szerint nyolc, kilenc vagy tíz szegmentumot különböztethetnek meg. – Daher können in der linken Lunge je nach Autor und verwendeter Einteilung acht, neun oder zehn Segmente unterschieden werden.
27. A bal felső lebeny csúcsi és hátsó területe gyakran közös csúcsi-hátsó szegmentumot (segmentum apicoposterius) alkot. – Im linken Oberlappen bilden der apikale und der hintere Bereich häufig ein gemeinsames apikoposteriores Segment (Segmentum apicoposterius).
28. Ettől előrefelé az elülső szegmentum (segmentum anterius) terjed, amely a felső lebeny bordai felszínének jelentős részét foglalja el. – Nach vorn erstreckt sich davon das vordere Segment (Segmentum anterius), das einen bedeutenden Teil der Rippenfläche des Oberlappens einnimmt.
29. A szívbevágás alatt elhelyezkedő nyelvecske (lingula pulmonis sinistri) a jobb középső lebenynek megfelelő képlet. – Die unterhalb der Herzkerbe gelegene Lingula der linken Lunge (Lingula pulmonis sinistri) entspricht dem rechten Mittellappen.
30. Felső és alsó nyelvcsesegmentuma (segmentum lingulare superius et inferius) a bal felső lebeny elülső-alsó részét alkotja. – Ihr oberes und unteres Lingulasegment (Segmentum lingulare superius et inferius) bilden den vorderen unteren Abschnitt des linken Oberlappens.
31. A bal alsó lebenyben ugyancsak megtalálható a felső szegmentum, amely alatt a bazális egységek legyezőszerűen terülnek szét. – Auch im linken Unterlappen befindet sich ein oberes Segment, unter dem sich die basalen Einheiten fächerförmig ausbreiten.
32. Az elülső és a belső bazális terület gyakran közös elülső-belső bazális szegmentumként (segmentum basale anteromediale) jelenik meg. – Der vordere und der mediale Basalbereich erscheinen häufig als gemeinsames anteromediales Basalsegment (Segmentum basale anteromediale).
33. A laterális és a hátsó bazális szegmentum ettől elkülönülve a tüdő külső, illetve hátulsó-alsó területét foglalja el. – Das laterale und das hintere Basalsegment nehmen davon getrennt den äußeren beziehungsweise den hinteren unteren Bereich der Lunge ein.
34. Mivel egyes gyulladások, daganatok vagy hörgőtágulatok kezdetben egyetlen szegmentumra korlátozódhatnak, a szegmentális anatómia a leletek pontos megadását is segíti. – Da manche Entzündungen, Tumoren oder Bronchiektasen anfangs auf ein einziges Segment begrenzt sein können, erleichtert die Segmentanatomie auch die genaue Beschreibung von Befunden.
35. Így a hörgő-tüdő szegmentum egyszerre tekinthető a hörgőfa elágazódásából létrejövő szerkezeti egységnek és a klinikai gyakorlatban önállóan azonosítható területnek. – Damit kann das bronchopulmonale Segment zugleich als aus der Verzweigung des Bronchialbaums hervorgehende Baueinheit und als klinisch eigenständig identifizierbares Gebiet betrachtet werden.
(aufklappen)magyar
1. A tüdő lebenyei kisebb, anatómiailag és működésileg viszonylag önálló egységekre, hörgő-tüdő szegmentumokra (segmenta bronchopulmonalia) tagolódnak.
2. Minden szegmentumot egy harmadrendű, úgynevezett szegmenthörgő (bronchus segmentalis) szellőztet, amely a lebenyhörgő megfelelő ágából ered.
3. A szegmenthörgővel együtt halad a tüdőverőér egy hasonló nevű ága, amely a szegmentum gázcserében részt vevő területeit látja el.
4. E két képlet a szegmentum központi tengelyét alkotja, miközben egyre kisebb hörgő- és verőérágakra oszlik.
5. Alakját tekintve a hörgő-tüdő szegmentum többnyire szabálytalan kúpra vagy piramisra emlékeztet.
6. A kúp csúcsa a tüdőkapu felé irányul, széles alapja pedig a zsigeri mellhártyával borított külső tüdőfelszínhez illeszkedik.
7. Noha a szegmentumokat kívülről nem választják el olyan mély hasadékok, mint a lebenyeket, határaik anatómiailag jól meghatározhatók.
8. A szomszédos egységek között vékony kötőszövetes sövények húzódnak, amelyek azonban nem mindenütt képeznek teljes és éles elválasztást.
9. Ezekben a szegmentumok közötti határzónákban futnak a tüdővénák nagyobb ágai, ezért helyzetük eltér a hörgők és verőerek központi lefutásától.
10. Míg tehát a szegmenthörgők és a tüdőverőér ágai a szegmentum belsejében haladnak, a vénák rendszerint több szomszédos egység vérét gyűjtik össze.
11. Ez az elrendezés a mellkasi képalkotásban és a sebészi tájékozódásban egyaránt fontos anatómiai alapelv.
12. A szegmentumok viszonylagos önállósága lehetővé teszi, hogy egy kórosan elváltozott egységet bizonyos esetekben a környező tüdőállomány megőrzésével távolítsanak el.
13. Az ilyen, anatómiai határokat követő műtéti beavatkozást szegmenteltávolításnak, latinul segmentectomiának nevezik.
14. A műtét során a sebész elkülöníti és leköti az érintett szegmenthörgőt, valamint a hozzá tartozó verőérágat.
15. Az eltávolítandó terület határát többek között a szegmentumok között futó vénák lefutása jelzi.
16. Jobb oldalon rendszerint tíz hörgő-tüdő szegmentum különíthető el, amelyek a három tüdőlebeny között oszlanak meg.
17. A jobb felső lebenyben a csúcsi, a hátsó és az elülső szegmentum helyezkedik el (segmentum apicale, posterius et anterius).
18. Ezek közül a csúcsi egység a tüdőcsúcsot foglalja el, míg az elülső és hátsó szegmentum a lebeny megfelelő felszínei felé terjed.
19. A jobb középső lebenyt két kisebb egység, az oldalsó és a belső szegmentum (segmentum laterale et mediale) építi fel.
20. Belső felszíne felől a medialis szegmentum a szívhez közel fekszik, az oldalsó pedig inkább a bordai felszín felé tekint.
21. A jobb alsó lebeny felső szegmentuma (segmentum superius) a lebeny felső-hátsó részében, közvetlenül a ferde hasadék alatt található.
22. Alatta négy bazális szegmentum helyezkedik el, amelyek együttesen a tüdő rekesz felé néző alsó területének nagy részét alkotják.
23. A belső bazális szegmentum (segmentum basale mediale) főként mediálisan, a rekesz és a gátorüreg közelében terül el.
24. Az elülső, oldalsó és hátsó bazális szegmentumok (segmenta basalia anterius, laterale et posterius) nevüknek megfelelően rendeződnek a lebenyben.
25. Bal oldalon a szegmentális felépítés alapelve ugyanaz, a szív által elfoglalt tér miatt azonban több egység részben összeolvadhat.
26. Emiatt a bal tüdőben a szerzők és az alkalmazott felosztás szerint nyolc, kilenc vagy tíz szegmentumot különböztethetnek meg.
27. A bal felső lebeny csúcsi és hátsó területe gyakran közös csúcsi-hátsó szegmentumot (segmentum apicoposterius) alkot.
28. Ettől előrefelé az elülső szegmentum (segmentum anterius) terjed, amely a felső lebeny bordai felszínének jelentős részét foglalja el.
29. A szívbevágás alatt elhelyezkedő nyelvecske (lingula pulmonis sinistri) a jobb középső lebenynek megfelelő képlet.
30. Felső és alsó nyelvcsesegmentuma (segmentum lingulare superius et inferius) a bal felső lebeny elülső-alsó részét alkotja.
31. A bal alsó lebenyben ugyancsak megtalálható a felső szegmentum, amely alatt a bazális egységek legyezőszerűen terülnek szét.
32. Az elülső és a belső bazális terület gyakran közös elülső-belső bazális szegmentumként (segmentum basale anteromediale) jelenik meg.
33. A laterális és a hátsó bazális szegmentum ettől elkülönülve a tüdő külső, illetve hátulsó-alsó területét foglalja el.
34. Mivel egyes gyulladások, daganatok vagy hörgőtágulatok kezdetben egyetlen szegmentumra korlátozódhatnak, a szegmentális anatómia a leletek pontos megadását is segíti.
35. Így a hörgő-tüdő szegmentum egyszerre tekinthető a hörgőfa elágazódásából létrejövő szerkezeti egységnek és a klinikai gyakorlatban önállóan azonosítható területnek.
(aufklappen)német
1. Die Lungenlappen gliedern sich in kleinere, anatomisch und funktionell weitgehend selbstständige Einheiten, die bronchopulmonalen Segmente (Segmenta bronchopulmonalia).
2. Jedes Segment wird von einem Bronchus dritter Ordnung, dem sogenannten Segmentbronchus (Bronchus segmentalis), belüftet, der aus dem entsprechenden Lappenbronchus hervorgeht.
3. Gemeinsam mit dem Segmentbronchus verläuft ein gleichnamiger Ast der Lungenarterie, der die am Gasaustausch beteiligten Bereiche des Segments versorgt.
4. Diese beiden Strukturen bilden die zentrale Achse des Segments, während sie sich in zunehmend kleinere Bronchial- und Arterienäste aufteilen.
5. Hinsichtlich seiner Form ähnelt das bronchopulmonale Segment meist einem unregelmäßigen Kegel oder einer Pyramide.
6. Die Spitze des Kegels ist zur Lungenpforte gerichtet, während seine breite Basis an die von der Pleura visceralis bedeckte äußere Lungenoberfläche grenzt.
7. Obwohl die Segmente äußerlich nicht durch so tiefe Spalten wie die Lappen getrennt werden, lassen sich ihre Grenzen anatomisch gut bestimmen.
8. Zwischen benachbarten Einheiten ziehen dünne bindegewebige Septen, die jedoch nicht überall eine vollständige und scharfe Trennung bilden.
9. In diesen intersegmentalen Grenzzonen verlaufen die größeren Äste der Lungenvenen, weshalb ihre Lage vom zentralen Verlauf der Bronchien und Arterien abweicht.
10. Während die Segmentbronchien und Äste der Lungenarterie somit innerhalb des Segments verlaufen, sammeln die Venen gewöhnlich das Blut mehrerer benachbarter Einheiten.
11. Diese Anordnung ist sowohl in der thorakalen Bildgebung als auch bei der chirurgischen Orientierung ein wichtiges anatomisches Grundprinzip.
12. Die relative Selbstständigkeit der Segmente ermöglicht es, eine krankhaft veränderte Einheit in bestimmten Fällen unter Erhaltung des umgebenden Lungengewebes zu entfernen.
13. Ein solcher, den anatomischen Grenzen folgender operativer Eingriff wird als Segmentresektion beziehungsweise Segmentektomie bezeichnet.
14. Während der Operation trennt und unterbindet der Chirurg den betroffenen Segmentbronchus sowie den zugehörigen Arterienast.
15. Die Grenze des zu entfernenden Gebietes wird unter anderem durch den Verlauf der zwischen den Segmenten liegenden Venen angezeigt.
16. Auf der rechten Seite lassen sich gewöhnlich zehn bronchopulmonale Segmente unterscheiden, die sich auf die drei Lungenlappen verteilen.
17. Im rechten Oberlappen liegen das apikale, das hintere und das vordere Segment (Segmentum apicale, posterius et anterius).
18. Von diesen nimmt die apikale Einheit die Lungenspitze ein, während sich das vordere und das hintere Segment zu den entsprechenden Flächen des Lappens erstrecken.
19. Der rechte Mittellappen wird aus zwei kleineren Einheiten, dem lateralen und dem medialen Segment (Segmentum laterale et mediale), aufgebaut.
20. Von der medialen Fläche her liegt das mediale Segment nahe am Herzen, während das laterale überwiegend zur Rippenfläche gerichtet ist.
21. Das obere Segment des rechten Unterlappens (Segmentum superius) liegt im oberen hinteren Abschnitt des Lappens unmittelbar unterhalb der schrägen Lappenspalte.
22. Unterhalb davon liegen vier basale Segmente, die gemeinsam den größten Teil des zum Zwerchfell gerichteten unteren Lungenbereichs bilden.
23. Das mediale Basalsegment (Segmentum basale mediale) erstreckt sich überwiegend medial in der Nähe des Zwerchfells und des Mediastinums.
24. Das vordere, seitliche und hintere Basalsegment (Segmenta basalia anterius, laterale et posterius) ordnen sich entsprechend ihren Bezeichnungen innerhalb des Lappens an.
25. Auf der linken Seite folgt der segmentale Aufbau demselben Grundprinzip, wegen des vom Herzen eingenommenen Raumes können jedoch mehrere Einheiten teilweise verschmelzen.
26. Daher können in der linken Lunge je nach Autor und verwendeter Einteilung acht, neun oder zehn Segmente unterschieden werden.
27. Im linken Oberlappen bilden der apikale und der hintere Bereich häufig ein gemeinsames apikoposteriores Segment (Segmentum apicoposterius).
28. Nach vorn erstreckt sich davon das vordere Segment (Segmentum anterius), das einen bedeutenden Teil der Rippenfläche des Oberlappens einnimmt.
29. Die unterhalb der Herzkerbe gelegene Lingula der linken Lunge (Lingula pulmonis sinistri) entspricht dem rechten Mittellappen.
30. Ihr oberes und unteres Lingulasegment (Segmentum lingulare superius et inferius) bilden den vorderen unteren Abschnitt des linken Oberlappens.
31. Auch im linken Unterlappen befindet sich ein oberes Segment, unter dem sich die basalen Einheiten fächerförmig ausbreiten.
32. Der vordere und der mediale Basalbereich erscheinen häufig als gemeinsames anteromediales Basalsegment (Segmentum basale anteromediale).
33. Das laterale und das hintere Basalsegment nehmen davon getrennt den äußeren beziehungsweise den hinteren unteren Bereich der Lunge ein.
34. Da manche Entzündungen, Tumoren oder Bronchiektasen anfangs auf ein einziges Segment begrenzt sein können, erleichtert die Segmentanatomie auch die genaue Beschreibung von Befunden.
35. Damit kann das bronchopulmonale Segment zugleich als aus der Verzweigung des Bronchialbaums hervorgehende Baueinheit und als klinisch eigenständig identifizierbares Gebiet betrachtet werden.