2.8.2 – Érkezések és első letelepedés: Az út Etelköz felé – Ankünfte und erste Siedlung: Der Weg nach Etelköz
1. A magyarok Etelköz felé vezető útja jelzi a korai történelmük első és második nagy letelepedési szakaszának átmenetét. – Der Weg der Magyaren nach Etelköz markiert den Übergang von der ersten zur zweiten großen Siedlungsphase ihrer Frühgeschichte.
2. Ez képezi a kapcsolatot a Levediában való tartózkodás és a Kárpát-medence későbbi elfoglalása között. – Er bildet das Bindeglied zwischen dem Aufenthalt in Levedia und der späteren Landnahme des Karpatenbeckens.
3. A vándorlásnak ez a szakasza központi jelentőségű, mert döntő mértékben közelebb hozta a magyarokat jövőbeli céljukhoz. – Dieser Abschnitt der Wanderung ist von zentraler Bedeutung, weil er die Magyaren ihrem künftigen Ziel entscheidend näherbrachte.
4. Ugyanakkor ez a korai magyar történelem egyik legsötétebb és legnehezebben rekonstruálható szakasza. – Zugleich ist er einer der dunkelsten und am schwierigsten zu rekonstruierenden Abschnitte der frühungarischen Geschichte.
5. A forrásanyag szűkös, ellentmondásos, és számos kérdést hagy nyitva. – Die Quellenlage ist dürftig, widersprüchlich und lässt zahlreiche Fragen offen.
6. Emiatt az Etelköz felé vezető útról elmondhatóak nagy része óvatos rekonstrukciókon alapul. – Aus diesem Grund beruht vieles, was über den Weg nach Etelköz gesagt werden kann, auf vorsichtigen Rekonstruktionen.
7. A vándorlás kiindulópontját Levedia területe képezte, a magyarok első bizonyíthatóan lakott területe. – Den Ausgangspunkt der Wanderung bildete das Gebiet von Levedia, das erste fassbare Siedlungsland der Magyaren.
8. Levedia keletebbre feküdt, a Don és valószínűleg a Volga vagy az Azovi-tenger közötti térségben. – Levedia lag weiter östlich, im Raum zwischen dem Don und möglicherweise der Wolga oder dem Asowschen Meer.
9. Ott a magyarok a kazárok szomszédjaiként és ideiglenes szövetségeseiként éltek. – Dort hatten die Magyaren als Nachbarn und zeitweilige Verbündete der Chasaren gelebt.
10. Ebből a keleti térségből indultak el, hogy nyugatra, a folyók közötti területre költözzenek. – Aus diesem östlichen Raum brachen sie auf, um sich nach Westen, in das Gebiet zwischen den Flüssen, zu verlagern.
11. A vándorlás okai különböző tényezők együttes hatásában keresendők. – Die Gründe für diesen Aufbruch lagen in einem Zusammenspiel verschiedener Faktoren.
12. A legfontosabb közvetlen kiváltó ok egy ellenséges lovas nép nyomása volt keletről. – Der wichtigste unmittelbare Anlass war der Druck eines feindlichen Reitervolkes aus dem Osten.
13. Ez a nép a pechenegek voltak, egy nagy harci erővel rendelkező török törzsszövetség. – Dieses Volk waren die Petschenegen, ein türkischer Stammesverband von großer kriegerischer Wucht.
14. A pecsenyéket viszont a tőlük keletebbre élő népek, az uszok szorították nyugat felé. – Die Petschenegen wurden ihrerseits von weiter östlich lebenden Völkern, den Usen, nach Westen verdrängt.
15. Így indult el egy népek láncreakciója, amely végül a magyarokat is magával ragadta. – So setzte sich eine Kettenbewegung von Völkern in Gang, die schließlich auch die Magyaren erfasste.
16. Ez a fajta kiszorítás tipikus mintázat volt az eurázsiai sztyepp történelmében. – Diese Art der Verdrängung war ein typisches Muster in der Geschichte der eurasischen Steppe.
17. Egy nyugat felé nyomuló nép tovább szorította az előtte álló népet, amely viszont kiszorította a következő szomszédját. – Ein nach Westen drängendes Volk schob das vor ihm liegende Volk weiter, das wiederum den nächsten Nachbarn verdrängte.
18. A magyarok ebben a láncban olyan helyen álltak, amely nyugati vándorlásra kényszerítette őket. – Die Magyaren standen in dieser Kette an einer Stelle, die sie zur Westwanderung zwang.
19. A bizánci hagyomány szerint a magyarok súlyos vereséget szenvedtek a pecsenyegektől. – Nach der byzantinischen Überlieferung kam es zu einer schweren Niederlage der Magyaren gegen die Petschenegen.
20. VII. Konstantin császár beszámol arról, hogy a magyarok ebben a csatában vereséget szenvedtek, és el kellett hagyniuk területüket. – Kaiser Konstantin VII. berichtet, dass die Magyaren in diesem Kampf unterlagen und ihr Gebiet verlassen mussten.
21. E vereség következtében a nép állítólag két részre szakadt. – Infolge dieser Niederlage soll sich das Volk in zwei Teile gespalten haben.
22. Egy részük dél felé, Perzsia irányába vonult, és a forrásokban keleti magyarokként szerepel. – Ein Teil zog nach Süden in Richtung Persien und wird in den Quellen als die östlichen Magyaren bezeichnet.
23. A nép nagyobb része azonban nyugat felé vette az irányt, és végül Etelköz vidékére érkezett. – Der größere Teil aber wandte sich nach Westen und gelangte schließlich in das Gebiet von Etelköz.
24. A nép ezen szétválása a korai magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének számít. – Diese Spaltung des Volkes gilt als eines der einschneidendsten Ereignisse der frühungarischen Geschichte.
25. Ez a törzsi csoportok tartós elszakadását jelentette, amelyek ezentúl külön utakon haladtak tovább. – Sie bedeutete eine dauerhafte Trennung von Stammesteilen, die fortan getrennte Wege gingen.
26. A nyugat felé vándorló rész képezte a későbbi magyar nép magját. – Der nach Westen ziehende Teil bildete den Kern des späteren ungarischen Volkes.
27. A pechenegek által gyakorolt külső nyomás mellett további körülmények is a vándorlás hajtóerőiként hatottak. – Neben dem äußeren Druck der Petschenegen wirkten weitere Umstände als treibende Kräfte der Wanderung.
28. A törzsek közötti belső feszültségek és hatalmi küzdelmek valószínűleg tovább súlyosbították a helyzetet. – Innere Spannungen und Machtkämpfe unter den Stämmen mögen die Lage zusätzlich verschärft haben.
29. Az éghajlati és gazdasági tényezők is elősegíthették az új legelők keresését. – Auch klimatische und ökonomische Faktoren könnten die Suche nach neuen Weidegründen begünstigt haben.
30. Ezen okok pontos súlyozását a forrásokból már nem lehet kétségtelenül megállapítani. – Die genaue Gewichtung dieser Ursachen lässt sich aus den Quellen nicht mehr zweifelsfrei bestimmen.
31. Az azonban biztos, hogy a Levediából való távozás nem önkéntes, hanem kényszerű vándorlás volt. – Sicher aber ist, dass der Aufbruch aus Levedia keine freiwillige, sondern eine erzwungene Bewegung war.
32. A magyarok elkerülték a pechenegek túlerőben lévő nyomását, és nyugaton kerestek menedéket. – Die Magyaren wichen dem übermächtigen Druck der Petschenegen aus und suchten Sicherheit im Westen.
33. Ennek a kivándorlásnak az időkerete csak hozzávetőlegesen határozható meg. – Der zeitliche Rahmen dieses Aufbruchs lässt sich nur ungefähr bestimmen.
34. A legtöbb kutató a 9. század második felére teszi az Etelközbe való áttelepülést. – Die meisten Forscher setzen die Verlagerung nach Etelköz in die zweite Hälfte des neunten Jahrhunderts.
35. Gyakran az 850 és 860 közötti éveket nevezik meg a nyugati vándorlás kezdeteként. – Häufig wird die Zeit um die Jahre zwischen 850 und 860 als Beginn der Westwanderung genannt.
36. Más kormeghatározások eltérnek ettől, de a nagyjából meghatározott időkeret széles körben elfogadott marad. – Andere Datierungen weichen davon ab, doch bleibt der grobe zeitliche Rahmen weitgehend anerkannt.
37. Maga a vándorlás nem egyszeri, pontosan datálható esemény volt, hanem egy hosszabb folyamat. – Die Wanderung selbst war kein einmaliges, scharf datierbares Ereignis, sondern ein längerer Prozess.
38. Feltehetően több éven át, több szakaszban zajlott le. – Sie vollzog sich vermutlich über mehrere Jahre hinweg in mehreren Etappen.
39. Aligha valószínű az a képzelet, hogy valamennyi törzs egyszerre, rendezett és egységes vonulásban indult volna útnak. – Die Vorstellung eines geordneten, einheitlichen Zuges aller Stämme zur gleichen Zeit ist wenig wahrscheinlich.
40. Reálisabb az a feltételezés, hogy az egyes törzscsoportok egymás után, különböző útvonalakon vonultak nyugat felé. – Realistischer ist die Annahme, dass einzelne Stammesgruppen nacheinander und auf verschiedenen Wegen nach Westen zogen.
41. Levedia és Etelköz közötti távolság több száz kilométer volt. – Die räumliche Distanz zwischen Levedia und Etelköz betrug mehrere hundert Kilometer.
42. Ezt a távolságot családokkal, állatcsordákkal és mozgatható vagyonukkal kellett megtenniük. – Diese Strecke musste mit Familien, Herden und beweglichem Hab und Gut zurückgelegt werden.
43. Egy ilyen vándorlás szükségszerűen lassan és sok kis szakaszban zajlott. – Eine solche Wanderung verlief notwendigerweise langsam und in vielen kleinen Abschnitten.
44. A vándorló nomád nép sebessége az állatcsordák teherbíró képességétől függött. – Die Geschwindigkeit eines wandernden Nomadenvolkes richtete sich nach der Belastbarkeit der Herden.
45. Az állatoknak útközben folyamatosan legelniük kellett, és nem tehették meg, hogy egyhuzamban túl hosszú szakaszokat tegyenek meg. – Die Tiere mussten unterwegs ständig grasen und durften nicht zu lange Strecken am Stück bewältigen.
46. Ezért rövid napi menetlépésekben haladtak, és gyakran megálltak pihenni és legelni. – Daher zog man in kurzen Tagesmärschen und legte häufige Rasten zum Weiden ein.
47. A vándorlás a sztyepp természetes irányvonalait követte, elsősorban a nagy folyókat. – Die Wanderung folgte den natürlichen Leitlinien der Steppe, vor allem den großen Flüssen.
48. A folyók vizet, legelőt és tájékozódási pontot nyújtottak, és így meghatározták a vándorlás irányát. – Die Flüsse boten Wasser, Weide und Orientierung und gaben somit die Richtung der Bewegung vor.
49. A magyarok a vízfolyások mentén haladtak keletről nyugat felé a nyílt sztyeppén. – Die Magyaren zogen entlang der Wasserläufe von Osten nach Westen durch die offene Steppe.
50. Útjuk során egymás után keltek át a pontusi sztyeppe nagy folyóin. – Auf ihrem Weg überquerten sie nacheinander die großen Ströme der pontischen Steppe.
51. Először a Don maradt mögöttük, majd közeledtek a hatalmas Dnyeperhez. – Zunächst lag der Don hinter ihnen, dann näherten sie sich dem mächtigen Dnepr.
52. Egy ekkora folyó átkelése állatcsordákkal és családokkal jelentős kihívást jelentett. – Die Überquerung eines so großen Flusses mit Herden und Familien stellte eine erhebliche Herausforderung dar.
53. Ehhez sekély gázlókat, alkalmas átkelőhelyeket és feltehetően egyszerű tutajokat is használtak. – Man nutzte dafür flache Furten, geeignete Übergänge und vermutlich auch einfache Flöße.
54. Az ilyen folyóátkelések mindig veszélyesek voltak, és állatok és emberek veszteségeivel jártak. – Solche Flussübergänge waren stets gefährlich und mit Verlusten an Tieren und Menschen verbunden.
55. A Dnyeper átkelése után a magyarok beléptek Etelköz tényleges területére. – Nach der Überquerung des Dnepr betraten die Magyaren das eigentliche Gebiet von Etelköz.
56. A Dnyeper, a Bug, a Dnyeszter és a Pruth közötti vidék lett mostantól az új életterük. – Das Land zwischen Dnepr, Bug, Dnjestr und Pruth wurde nun zu ihrem neuen Lebensraum.
57. Az Etelközbe való megérkezés nem állandó települések alapítását jelentette, hanem a legelők birtokba vételét. – Die Ankunft in Etelköz bedeutete keine Gründung fester Siedlungen, sondern die Inbesitznahme von Weidegründen.
58. A magyarok nem városokban vagy falvakban telepedtek le, hanem szétszóródtak a sztyeppén. – Die Magyaren ließen sich nicht in Städten oder Dörfern nieder, sondern verteilten sich über die Steppe.
59. Minden törzs magának keresett megfelelő területeket, ahol víz, legelő és védett telelőhelyek voltak. – Jeder Stamm suchte sich geeignete Reviere mit Wasser, Weide und geschützten Winterplätzen.
60. Az érkezés utáni első feladatok a terület biztosítása és felosztása voltak. – Die ersten Aufgaben nach der Ankunft bestanden in der Sicherung und Aufteilung des Raumes.
61. A rendelkezésre álló legelőterületeket el kellett osztani a szövetséges törzsek között. – Die verfügbaren Weidegebiete mussten unter den verbündeten Stämmen verteilt werden.
62. Ez az elosztás feltehetően a fennálló törzsi rendnek és a vezetők igényeinek felelt meg. – Diese Verteilung folgte vermutlich der bestehenden Stammesordnung und den Ansprüchen der Anführer.
63. Minden törzs kapott egy meghatározott területet, amelyen belül végrehajtotta szezonális vándorlásait. – Jeder Stamm erhielt ein bestimmtes Gebiet, innerhalb dessen er seine jahreszeitlichen Wanderungen vollzog.
64. Így fokozatosan kialakult a legelőterületek rendezett hálózata az egész térségben. – So entstand allmählich ein geordnetes Geflecht von Weiderevieren über den gesamten Raum.
65. A termékeny folyóvölgyek téli táborhelyként, a nyílt sztyeppék pedig nyári legelőként szolgáltak. – Die fruchtbaren Flusstäler dienten als Winterlager, die offenen Steppen als Sommerweide.
66. A magyarok így átvitték a bevált félnomád gazdálkodási módot az új földre. – Die Magyaren übertrugen damit die bewährte halbnomadische Wirtschaftsweise auf das neue Land.
67. Az Etelközben való letelepedés egyúttal azt is megkövetelte, hogy érvényesítsék magukat a már ott élő népekkel szemben. – Die Einrichtung in Etelköz erforderte zugleich die Behauptung gegenüber den bereits ansässigen Völkern.
68. A terület nem volt lakatlan, hanem különböző csoportok lakták vagy igényelték maguknak. – Das Gebiet war nicht menschenleer, sondern von verschiedenen Gruppen bewohnt oder beansprucht.
69. Főként szláv törzsek éltek a terület északi és nyugati peremvidékein. – Vor allem slawische Stämme lebten in den nördlichen und westlichen Randzonen des Raumes.
70. Ezeket a szlávokat le kellett igázni, el kellett űzni, vagy adófizető viszonyba kellett hozni. – Diese Slawen mussten unterworfen, vertrieben oder in ein tributpflichtiges Verhältnis gebracht werden.
71. A lovas magyarok katonai fölénye megkönnyítette uralmuk érvényesítését. – Die militärische Überlegenheit der berittenen Magyaren erleichterte die Durchsetzung ihrer Herrschaft.
72. Alig néhány éven belül a magyarok Etelköz uralkodó hatalmává váltak. – Innerhalb weniger Jahre etablierten sich die Magyaren als beherrschende Macht in Etelköz.
73. A belső megszilárdulás szempontjából különös jelentőséggel bírt a kabarok csatlakozása. – Eine besondere Bedeutung für die innere Festigung hatte der Anschluss der Kabaren.
74. A kabarok három törzsből álltak, amelyek elszakadtak a kazároktól. – Die Kabaren waren drei Stämme, die sich von den Chasaren losgesagt hatten.
75. A kazár központi hatalom elleni sikertelen felkelés után elmenekültek, és csatlakoztak a magyarokhoz. – Nach einem gescheiterten Aufstand gegen die chasarische Zentralmacht flohen sie und schlossen sich den Magyaren an.
76. Ezáltal a magyar törzsszövetség hét törzsből összesen tízre bővült. – Dadurch wuchs der magyarische Stammesverband von sieben auf insgesamt zehn Stämme an.
77. A kabárok katonai tapasztalatot és erősítést hoztak a szövetségbe. – Die Kabaren brachten militärische Erfahrung und Verstärkung in den Verband ein.
78. A források szerint különösen harcképesek voltak, és a háborúban az élcsapatot alkották. – In den Quellen werden sie als besonders kampftüchtig und als Vorhut im Krieg beschrieben.
79. A kabarok csatlakozásának időpontját általában az Etelköz-korszakra datálják. – Der Zeitpunkt des Anschlusses der Kabaren wird meist in die Etelköz-Zeit datiert.
80. Így a törzsszövetség döntő bővülése az első letelepedés szakaszára esik. – Damit fällt eine entscheidende Erweiterung des Stammesbundes in die Phase der ersten Siedlung.
81. A vezetés kérdése ebben az időszakban a kutatás egyik legnehezebb problémája. – Die Frage nach der Führung während dieser Zeit gehört zu den schwierigsten Problemen der Forschung.
82. A bizánci hagyomány Levedia kapcsán egy Levedi nevű első vezért említ. – Die byzantinische Überlieferung nennt im Zusammenhang mit Levedia einen ersten Anführer namens Levedi.
83. VII. Konstantin szerint Levedi volt a magyarok első vajdája, és ő adta a nevét Levediának. – Nach Konstantin VII. war Levedi der erste Woiwode der Magyaren und gab Levedia seinen Namen.
84. A kazár kezdeményezésre Levedit a magyarok fejévé kívánták emelni. – Auf chasarisches Betreiben sollte Levedi zum Oberhaupt der Magyaren erhoben werden.
85. Levedi azonban állítólag elutasította ezt a méltóságot, és helyette Álmost vagy annak fiát, Árpádot javasolta. – Levedi soll diese Würde jedoch abgelehnt und stattdessen Álmos oder dessen Sohn Árpád vorgeschlagen haben.
86. Végül Árpádra esett a választás, akit a magyarok első nagyfejedelmévé emeltek. – Schließlich fiel die Wahl auf Árpád, der zum ersten Großfürsten der Magyaren erhoben wurde.
87. Árpád felemelése jelentette az Árpád-dinasztia kezdetét. – Diese Erhebung Árpáds bildete den Beginn der Dynastie der Árpáden.
88. Vitatott kérdés, hogy a felemelés még Levediában történt-e, vagy csak Et elközben történt, az vitatott. – Ob die Erhebung noch in Levedia oder erst in Etelköz erfolgte, ist umstritten.
89. A források ebben a kérdésben nem egyértelműek, és különböző értelmezéseket tesznek lehetővé. – Die Quellen sind in diesem Punkt nicht eindeutig und lassen verschiedene Deutungen zu.
90. Az azonban biztos, hogy ebben az időben egységes fejedelmi vezetés jött létre. – Sicher aber ist, dass in dieser Zeit eine einheitliche fürstliche Führung geschaffen wurde.
91. Árpád kinevezésével olyan központi hatalom jött létre, amely az egyes törzsfőnökök felett állt. – Mit der Erhebung Árpáds entstand eine zentrale Gewalt, die über den einzelnen Stammesführern stand.
92. Ez az újítás döntő lépés volt a laza törzsi közösségtől az egységes szövetség felé. – Diese Neuerung war ein entscheidender Schritt von der lockeren Stammesgemeinschaft zum geeinten Verband.
93. Az átfogó vezetés kialakítása így az Etelközön történt első letelepedés szakaszába esik. – Die Schaffung einer übergreifenden Führung fällt somit in die Phase der ersten Siedlung in Etelköz.
94. Álmos, Árpád apja személye különleges szerepet játszik a magyar hagyományban. – Die Person des Álmos, des Vaters Árpáds, spielt in der ungarischen Überlieferung eine besondere Rolle.
95. Álmos a magyar krónikákban az uralkodó dinasztia ősének számít. – Álmos gilt in den ungarischen Chroniken als der Stammvater der herrschenden Dynastie.
96. Születését övezi a híres legenda Emese hercegnő álmáról. – Um seine Geburt rankt sich die berühmte Sage vom Traum der Fürstin Emese.
97. E legenda szerint Emese álmában megjelent egy hatalmas ragadozó madár, amelyet Turulnak neveznek. – Nach dieser Sage erschien Emese im Traum ein mächtiger Raubvogel, der Turul genannt wird.
98. Ebből az álomból egy dicsőséges uralkodókból álló nemzetségnek származik. – Aus diesem Traum sollte ein Geschlecht von ruhmreichen Herrschern hervorgehen.
99. Ez a legenda a magyar eredetmítoszok mitikus magjához tartozik. – Diese Sage gehört zum mythischen Kern der ungarischen Ursprungsüberlieferung.
100. Az Árpád-házat egy természetfeletti, sorsszerű rendeltetéshez köti. – Sie verbindet die Dynastie der Árpáden mit einer übernatürlichen, schicksalhaften Bestimmung.
101. Történelmi szempontból a legendából kevés biztos következtetés vonható le, de tükrözi a nép önképét. – Historisch lässt sich aus der Sage wenig Gesichertes ableiten, doch spiegelt sie das Selbstverständnis des Volkes.
102. A mítosz és a történelem összekapcsolódása jellemző e korai időszak hagyományaira. – Die Verbindung von Mythos und Geschichte ist für die Überlieferung dieser Frühzeit charakteristisch.
103. Az Etelköz felé vezető útról szóló írásos források, mint már említettük, rendkívül korlátozottak. – Die schriftlichen Quellen zum Weg nach Etelköz sind, wie erwähnt, äußerst begrenzt.
104. A legfontosabb forrás továbbra is VII. Konstantin császár „De administrando imperio” című műve marad. – Die wichtigste Quelle bleibt das Werk „De administrando imperio“ Kaiser Konstantins VII.
105. Ez a bizánci mű őrzi a magyarok vándorlásainak és szétválásainak emlékét. – Dieses byzantinische Werk überliefert die Erinnerung an die Wanderungen und Spaltungen der Magyaren.
106. Adatai részben a bizánci udvarban tartózkodó magyar követek beszámolóin alapulnak. – Seine Angaben beruhen teilweise auf den Berichten ungarischer Gesandter am byzantinischen Hof.
107. Ezáltal a mű különös értéket képvisel, mivel a magyarok saját hagyományait őrzi. – Dadurch besitzt das Werk einen besonderen Wert, da es eigene Überlieferung der Magyaren bewahrt.
108. Ugyanakkor a földrajzi és időbeli adatok gyakran homályosak és nehezen besorolhatók. – Gleichwohl sind die geographischen und zeitlichen Angaben oft unklar und schwer einzuordnen.
109. Kiegészítésképpen arab és perzsa földrajztudósok is utalásokat adnak a magyarok életmódjára. – Ergänzend liefern arabische und persische Geographen Hinweise auf die Lebensweise der Magyaren.
110. Ezek a beszámolók azonban inkább az általános viszonyokat írják le, mint a konkrét vándorlást. – Diese Berichte beschreiben jedoch eher die allgemeinen Verhältnisse als die konkrete Wanderung.
111. A későbbi magyar krónikák keverik a történelmi emlékeket a mondákkal és legendákkal. – Die späteren ungarischen Chroniken vermischen historische Erinnerung mit Sage und Legende.
112. Az Etelköz felé vezető útról szóló adataikat ezért csak nagy óvatossággal szabad értékelni. – Ihre Angaben zum Weg nach Etelköz sind daher nur mit großer Vorsicht zu verwerten.
113. E különböző hagyományok összehasonlításából egy hiányos összkép rajzolódik ki. – Aus dem Vergleich dieser verschiedenen Überlieferungen ergibt sich ein lückenhaftes Gesamtbild.
114. A régészeti kutatások csak korlátozott mértékben tudják kiegészíteni az írásos hagyományt. – Die archäologische Forschung kann die schriftliche Überlieferung nur in Grenzen ergänzen.
115. Egy vándorló nomád nép természetéből adódóan alig hagy tartós nyomokat a talajban. – Ein wanderndes Nomadenvolk hinterlässt naturgemäß kaum dauerhafte Spuren im Boden.
116. A magyarokkal összefüggésbe hozható kevés leletet nehéz keltezni. – Die wenigen Funde, die mit den Magyaren in Verbindung gebracht werden, sind schwer zu datieren.
117. A Levediából Etelközbe vezető vándorlási útvonalra vonatkozó egyértelmű bizonyítékok nagyrészt hiányoznak. – Eindeutige Belege für die Route der Wanderung von Levedia nach Etelköz fehlen weitgehend.
118. Az útvonal rekonstruálása ezért túlnyomórészt földrajzi és logikai megfontolásokon alapul. – Die Rekonstruktion des Weges beruht daher überwiegend auf geographischen und logischen Überlegungen.
119. A kiindulási és célterületek elhelyezkedéséből következtetnek az útvonal valószínűsíthető vonalvezetésére. – Man schließt von der Lage der Ausgangs- und Zielgebiete auf den wahrscheinlichen Verlauf der Route.
120. A sztyeppe természeti adottságai jelzik ki a legvalószínűbb útvonalat. – Die natürlichen Gegebenheiten der Steppe geben dabei den wahrscheinlichsten Weg vor.
121. Egy ilyen népvándorlás logisztikája rendkívül igényes volt. – Die Logistik einer solchen Völkerwanderung war außerordentlich anspruchsvoll.
122. Nemcsak harcosok vándoroltak, hanem egész törzsek nőkkel, gyermekekkel és idősekkel együtt. – Es zogen nicht nur Krieger, sondern ganze Stämme mit Frauen, Kindern und Greisen.
123. Ehhez jöttek még a nagy ló-, szarvasmarha-, juh- és egyéb állatcsordák. – Hinzu kamen die großen Herden von Pferden, Rindern, Schafen und anderem Vieh.
124. A mozgatható lakóhelyeket, a jurtákat éppúgy el kellett szállítani, mint az összes háztartási holmit. – Die beweglichen Behausungen, die Jurten, mussten ebenso transportiert werden wie aller Hausrat.
125. A szállításhoz szekereket, teherhordó állatokat, valamint a szarvasmarhák és lovak vonóerejét használták. – Für den Transport dienten Wagen, Lasttiere und die Zugkraft der Rinder und Pferde.
126. Egy ilyen karaván mozgása nagyfokú szervezettséget és fegyelmet igényelt. – Die Bewegung eines solchen Trecks erforderte ein hohes Maß an Organisation und Disziplin.
127. Meg kellett szabni a karaván sorrendjét, az ellátást és a védelmet. – Die Reihenfolge des Zuges, die Versorgung und der Schutz mussten geregelt werden.
128. Fegyveres lovasok minden irányból védték a karavánt a támadásoktól. – Bewaffnete Reiter sicherten den Zug nach allen Seiten gegen Überfälle ab.
129. Az előrehaladó felderítők felderítették az utat, a legelőket és az esetleges veszélyeket. – Vorausziehende Kundschafter erkundeten den Weg, die Weiden und mögliche Gefahren.
130. Ez a katonai védelem a pechenegek által jelentett fenyegetés miatt elengedhetetlen volt. – Diese militärische Sicherung war angesichts der Bedrohung durch die Petschenegen unerlässlich.
131. A vándorlás ezért egyszerre volt polgári és katonai vállalkozás. – Die Wanderung war daher zugleich ein zivile und eine militärische Unternehmung.
132. Útközben feltehetően találkozásokra került sor más népekkel és törzsekkel. – Unterwegs kam es vermutlich zu Begegnungen mit anderen Völkern und Stämmen.
133. Ezek a találkozások békésen is lezajlódhattak, de konfliktusokba és harcokba is torkollhattak. – Diese Begegnungen konnten friedlich verlaufen oder in Konflikte und Kämpfe münden.
134. Szláv, bolgár és más csoportok éltek az áthaladott területeken. – Slawische, bulgarische und andere Gruppen lebten in den durchzogenen Gebieten.
135. Velük vitákat kellett rendezni, vagy megállapodásokat kellett kötni. – Mit ihnen mussten Auseinandersetzungen ausgetragen oder Vereinbarungen getroffen werden.
136. Az ilyen találkozások meghatározó szerepet játszottak a magyarok nyugat felé vezető útjának tapasztalataiban. – Solche Begegnungen prägten die Erfahrungen der Magyaren auf ihrem Weg nach Westen.
137. A vándorlás jelentős veszteségekkel és nélkülözésekkel is járt. – Die Wanderung war auch mit erheblichen Verlusten und Entbehrungen verbunden.
138. A folyóátkelések, a harcok, a betegségek és az éhség emberi és állati áldozatokat követeltek. – Flussübergänge, Kämpfe, Krankheiten und Hunger forderten ihren Tribut an Menschen und Tieren.
139. A vándorlás ára magas volt, és tartósan meghatározta a nép tudatát. – Der Preis der Migration war hoch und prägte das Bewusstsein des Volkes nachhaltig.
140. Ennek ellenére a magyarok elérték céljukat, és Etelközön véglegesen letelepedtek. – Dennoch erreichten die Magyaren ihr Ziel und richteten sich in Etelköz dauerhaft ein.
141. Az első település Etelközben a nép számára új kezdetet jelentett egy idegen országban. – Die erste Siedlung in Etelköz bedeutete für das Volk einen Neuanfang in einem fremden Land.
142. Alkalmazkodniuk kellett az új körülményekhez, a szomszédokhoz és a veszélyekhez. – Sie mussten sich an die neuen Verhältnisse, Nachbarn und Gefahren anpassen.
143. Ez az alkalmazkodás nyilvánvalóan sikeres volt, mert a magyarok gyorsan megszilárdították pozíciójukat. – Diese Anpassung gelang offenbar erfolgreich, denn die Magyaren festigten rasch ihre Position.
144. Néhány éven belül ők lettek a meghatározó erő a folyók közötti térségben. – Innerhalb weniger Jahre wurden sie zur bestimmenden Macht im Raum zwischen den Flüssen.
145. Az első település így letette az alapkövét Etelköz későbbi fejlődésének. – Die erste Siedlung legte damit den Grundstein für die spätere Entwicklung in Etelköz.
146. A nyugat felé történő földrajzi elmozdulás közelebb hozta a magyarokat jövőbeli céljukhoz. – Die geographische Verlagerung nach Westen brachte die Magyaren ihrem künftigen Ziel näher.
147. Etelközből a Kárpát-medence az elérhető elérhetővé vált. – Von Etelköz aus rückte das Karpatenbecken in den Bereich des Erreichbaren.
148. Az új helyzet kapcsolatokat teremtett a Duna-vidék és a Balkán hatalmaival. – Die neue Lage eröffnete Verbindungen zu den Mächten des Donauraums und des Balkans.
149. Ezzel a nép politikai és katonai horizontja is megváltozott. – Damit verschoben sich auch die politischen und militärischen Horizonte des Volkes.
150. A magyarok egyre inkább beléptek Kelet-Közép-Európa történelmébe. – Die Magyaren traten zunehmend in die Geschichte des östlichen Mitteleuropa ein.
151. Az Etelköz felé vezető út tehát jóval több volt, mint puszta földrajzi elmozdulás. – Der Weg nach Etelköz war somit weit mehr als eine bloße geographische Verlagerung.
152. Ez egy lépést jelentett a távoli sztyeppéről Európa előterébe. – Er bedeutete einen Schritt aus der fernen Steppe in den Vorraum Europas.
153. A vándorlás során szerzett tapasztalatok formálták a nép összetartását és szervezettségét. – Die Erfahrungen der Wanderung formten den Zusammenhalt und die Organisation des Volkes.
154. A közös fenyegetésből és vándorlásból megerősödött az összetartozás érzése. – Aus der gemeinsamen Bedrohung und Bewegung erwuchs ein verstärktes Gefühl der Zusammengehörigkeit.
155. A közös cselekvés szükségessége elősegítette az egységes vezetés kialakulását. – Die Notwendigkeit gemeinsamen Handelns förderte die Herausbildung einer einheitlichen Führung.
156. Így az Etelköz felé vezető út már előkészítette a nép politikai egyesülését. – So bereitete der Weg nach Etelköz bereits die politische Einigung des Volkes vor.
157. A pechenegek elleni vereség és a kényszerű indulás közös sorsként hatott. – Die Niederlage gegen die Petschenegen und der erzwungene Aufbruch wirkten als gemeinsames Schicksal.
158. Az ilyen közös élmények nagy jelentőséggel bírnak egy nép kialakulása szempontjából. – Solche geteilten Erfahrungen sind für die Bildung eines Volkes von großer Bedeutung.
159. A vándorlás és az első letelepedés során fokozatosan kialakult a magyar törzsi közösség. – In der Wanderung und der ersten Siedlung formte sich allmählich die ungarische Stammesgemeinschaft.
160. Ez a közösség Etelközben a földhódítás egységes nemzetévé érett meg. – Diese Gemeinschaft sollte in Etelköz zur geeinten Nation der Landnahme heranreifen.
161. Az Etelköz felé vezető út rekonstruálása sok részletében bizonytalan marad. – Die Rekonstruktion des Weges nach Etelköz bleibt in vielen Einzelheiten unsicher.
162. A pontos útvonal, az időtartam és a részt vevő csoportok nem határozhatók meg kétséget kizáróan. – Die genaue Route, die Dauer und die beteiligten Gruppen lassen sich nicht zweifelsfrei bestimmen.
163. Különböző kutatók eltérő vándorlási modelleket javasoltak. – Verschiedene Forscher haben unterschiedliche Modelle der Wanderung vorgeschlagen.
164. Egyesek a part mentén haladó közvetlen vonulatot feltételeznek, mások egy északabbra futó útvonalat. – Einige nehmen einen direkten Zug entlang der Küste an, andere einen weiter nördlich verlaufenden Weg.
165. Egyesek gyors áttelepüléssel számolnak, mások hosszú, szakaszos folyamatot. – Manche rechnen mit einer raschen Verlagerung, andere mit einem langen, etappenweisen Prozess.
166. Ezek a bizonytalanságok a források szűkösségéből és többértelműségéből adódnak. – Diese Unsicherheiten ergeben sich aus der Dürftigkeit und Mehrdeutigkeit der Quellen.
167. Minden bizonytalanság ellenére a vándorlás alapvető folyamata bizonyítottnak tekinthető. – Trotz aller Unsicherheit gilt der grundlegende Vorgang der Wanderung als gesichert.
168. A magyarok a pechenegek nyomása alatt Levediából Etelköz felé vándoroltak. – Die Magyaren verlagerten sich unter dem Druck der Petschenegen von Levedia nach Etelköz.
169. Eközben keletről nyugatra átkeltek a pontusi sztyeppe nagy folyóin. – Sie überquerten dabei die großen Flüsse der pontischen Steppe von Osten nach Westen.
170. Letelepedtek az új földön, leigázták a szomszédokat és megszilárdították uralmukat. – Sie richteten sich im neuen Land ein, unterwarfen die Nachbarn und festigten ihre Herrschaft.
171. A kabarok csatlakozásával tíz törzsre bővítették szövetségüket. – Sie erweiterten ihren Verband durch den Anschluss der Kabaren auf zehn Stämme.
172. Árpád felemelkedésével pedig egységes fejedelmi vezetést hoztak létre. – Und sie schufen mit der Erhebung Árpáds eine einheitliche fürstliche Führung.
173. Ezek a fejlemények képezik annak a magját, amit az etelközi első letelepedésről elmondhatunk. – Diese Entwicklungen bilden den Kern dessen, was über die erste Siedlung in Etelköz gesagt werden kann.
174. Az etelközi út tehát a magyar nép döntő érettségi szakaszának kezdetét jelenti. – Der Weg nach Etelköz steht somit am Beginn der entscheidenden Reifephase des ungarischen Volkes.
175. A pechenegek által megvert, széttagolt népből rendezett törzsszövetség lett. – Aus einem von den Petschenegen geschlagenen, gespaltenen Volk wurde ein geordneter Stammesbund.
176. Ez a szövetség egységes vezetővel, erős lovassággal és biztos területtel. – Dieser Bund verfügte über ein einheitliches Oberhaupt, eine schlagkräftige Reiterei und ein gesichertes Land.
177. Ezen az alapon a magyarok az elkövetkező években a sztyeppe nagyhatalmává emelkedhettek. – Auf dieser Grundlage konnten die Magyaren in den folgenden Jahren zur Großmacht der Steppe aufsteigen.
178. Az etelközi első település ezért elengedhetetlen előfeltétele volt minden további fejleménynek. – Die erste Siedlung in Etelköz war daher die unerlässliche Voraussetzung für alles Weitere.
179. Ezen a nyugati sikeres újrakezdés nélkül a későbbi területfoglalás elképzelhetetlen lett volna. – Ohne diesen erfolgreichen Neuanfang im Westen wäre die spätere Landnahme nicht denkbar gewesen.
180. Az Etelköz felé vezető út tehát a népet a vereségtől az újrakezdésen át a jövőbeli felemelkedésig vezette. – Der Weg nach Etelköz führte das Volk somit von der Niederlage über den Neubeginn zum künftigen Aufstieg.
(aufklappen)magyar
1. A magyarok Etelköz felé vezető útja jelzi a korai történelmük első és második nagy letelepedési szakaszának átmenetét.
2. Ez képezi a kapcsolatot a Levediában való tartózkodás és a Kárpát-medence későbbi elfoglalása között.
3. A vándorlásnak ez a szakasza központi jelentőségű, mert döntő mértékben közelebb hozta a magyarokat jövőbeli céljukhoz.
4. Ugyanakkor ez a korai magyar történelem egyik legsötétebb és legnehezebben rekonstruálható szakasza.
5. A forrásanyag szűkös, ellentmondásos, és számos kérdést hagy nyitva.
6. Emiatt az Etelköz felé vezető útról elmondhatóak nagy része óvatos rekonstrukciókon alapul.
7. A vándorlás kiindulópontját Levedia területe képezte, a magyarok első bizonyíthatóan lakott területe.
8. Levedia keletebbre feküdt, a Don és valószínűleg a Volga vagy az Azovi-tenger közötti térségben.
9. Ott a magyarok a kazárok szomszédjaiként és ideiglenes szövetségeseiként éltek.
10. Ebből a keleti térségből indultak el, hogy nyugatra, a folyók közötti területre költözzenek.
11. A vándorlás okai különböző tényezők együttes hatásában keresendők.
12. A legfontosabb közvetlen kiváltó ok egy ellenséges lovas nép nyomása volt keletről.
13. Ez a nép a pechenegek voltak, egy nagy harci erővel rendelkező török törzsszövetség.
14. A pecsenyéket viszont a tőlük keletebbre élő népek, az uszok szorították nyugat felé.
15. Így indult el egy népek láncreakciója, amely végül a magyarokat is magával ragadta.
16. Ez a fajta kiszorítás tipikus mintázat volt az eurázsiai sztyepp történelmében.
17. Egy nyugat felé nyomuló nép tovább szorította az előtte álló népet, amely viszont kiszorította a következő szomszédját.
18. A magyarok ebben a láncban olyan helyen álltak, amely nyugati vándorlásra kényszerítette őket.
19. A bizánci hagyomány szerint a magyarok súlyos vereséget szenvedtek a pecsenyegektől.
20. VII. Konstantin császár beszámol arról, hogy a magyarok ebben a csatában vereséget szenvedtek, és el kellett hagyniuk területüket.
21. E vereség következtében a nép állítólag két részre szakadt.
22. Egy részük dél felé, Perzsia irányába vonult, és a forrásokban keleti magyarokként szerepel.
23. A nép nagyobb része azonban nyugat felé vette az irányt, és végül Etelköz vidékére érkezett.
24. A nép ezen szétválása a korai magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseményének számít.
25. Ez a törzsi csoportok tartós elszakadását jelentette, amelyek ezentúl külön utakon haladtak tovább.
26. A nyugat felé vándorló rész képezte a későbbi magyar nép magját.
27. A pechenegek által gyakorolt külső nyomás mellett további körülmények is a vándorlás hajtóerőiként hatottak.
28. A törzsek közötti belső feszültségek és hatalmi küzdelmek valószínűleg tovább súlyosbították a helyzetet.
29. Az éghajlati és gazdasági tényezők is elősegíthették az új legelők keresését.
30. Ezen okok pontos súlyozását a forrásokból már nem lehet kétségtelenül megállapítani.
31. Az azonban biztos, hogy a Levediából való távozás nem önkéntes, hanem kényszerű vándorlás volt.
32. A magyarok elkerülték a pechenegek túlerőben lévő nyomását, és nyugaton kerestek menedéket.
33. Ennek a kivándorlásnak az időkerete csak hozzávetőlegesen határozható meg.
34. A legtöbb kutató a 9. század második felére teszi az Etelközbe való áttelepülést.
35. Gyakran az 850 és 860 közötti éveket nevezik meg a nyugati vándorlás kezdeteként.
36. Más kormeghatározások eltérnek ettől, de a nagyjából meghatározott időkeret széles körben elfogadott marad.
37. Maga a vándorlás nem egyszeri, pontosan datálható esemény volt, hanem egy hosszabb folyamat.
38. Feltehetően több éven át, több szakaszban zajlott le.
39. Aligha valószínű az a képzelet, hogy valamennyi törzs egyszerre, rendezett és egységes vonulásban indult volna útnak.
40. Reálisabb az a feltételezés, hogy az egyes törzscsoportok egymás után, különböző útvonalakon vonultak nyugat felé.
41. Levedia és Etelköz közötti távolság több száz kilométer volt.
42. Ezt a távolságot családokkal, állatcsordákkal és mozgatható vagyonukkal kellett megtenniük.
43. Egy ilyen vándorlás szükségszerűen lassan és sok kis szakaszban zajlott.
44. A vándorló nomád nép sebessége az állatcsordák teherbíró képességétől függött.
45. Az állatoknak útközben folyamatosan legelniük kellett, és nem tehették meg, hogy egyhuzamban túl hosszú szakaszokat tegyenek meg.
46. Ezért rövid napi menetlépésekben haladtak, és gyakran megálltak pihenni és legelni.
47. A vándorlás a sztyepp természetes irányvonalait követte, elsősorban a nagy folyókat.
48. A folyók vizet, legelőt és tájékozódási pontot nyújtottak, és így meghatározták a vándorlás irányát.
49. A magyarok a vízfolyások mentén haladtak keletről nyugat felé a nyílt sztyeppén.
50. Útjuk során egymás után keltek át a pontusi sztyeppe nagy folyóin.
51. Először a Don maradt mögöttük, majd közeledtek a hatalmas Dnyeperhez.
52. Egy ekkora folyó átkelése állatcsordákkal és családokkal jelentős kihívást jelentett.
53. Ehhez sekély gázlókat, alkalmas átkelőhelyeket és feltehetően egyszerű tutajokat is használtak.
54. Az ilyen folyóátkelések mindig veszélyesek voltak, és állatok és emberek veszteségeivel jártak.
55. A Dnyeper átkelése után a magyarok beléptek Etelköz tényleges területére.
56. A Dnyeper, a Bug, a Dnyeszter és a Pruth közötti vidék lett mostantól az új életterük.
57. Az Etelközbe való megérkezés nem állandó települések alapítását jelentette, hanem a legelők birtokba vételét.
58. A magyarok nem városokban vagy falvakban telepedtek le, hanem szétszóródtak a sztyeppén.
59. Minden törzs magának keresett megfelelő területeket, ahol víz, legelő és védett telelőhelyek voltak.
60. Az érkezés utáni első feladatok a terület biztosítása és felosztása voltak.
61. A rendelkezésre álló legelőterületeket el kellett osztani a szövetséges törzsek között.
62. Ez az elosztás feltehetően a fennálló törzsi rendnek és a vezetők igényeinek felelt meg.
63. Minden törzs kapott egy meghatározott területet, amelyen belül végrehajtotta szezonális vándorlásait.
64. Így fokozatosan kialakult a legelőterületek rendezett hálózata az egész térségben.
65. A termékeny folyóvölgyek téli táborhelyként, a nyílt sztyeppék pedig nyári legelőként szolgáltak.
66. A magyarok így átvitték a bevált félnomád gazdálkodási módot az új földre.
67. Az Etelközben való letelepedés egyúttal azt is megkövetelte, hogy érvényesítsék magukat a már ott élő népekkel szemben.
68. A terület nem volt lakatlan, hanem különböző csoportok lakták vagy igényelték maguknak.
69. Főként szláv törzsek éltek a terület északi és nyugati peremvidékein.
70. Ezeket a szlávokat le kellett igázni, el kellett űzni, vagy adófizető viszonyba kellett hozni.
71. A lovas magyarok katonai fölénye megkönnyítette uralmuk érvényesítését.
72. Alig néhány éven belül a magyarok Etelköz uralkodó hatalmává váltak.
73. A belső megszilárdulás szempontjából különös jelentőséggel bírt a kabarok csatlakozása.
74. A kabarok három törzsből álltak, amelyek elszakadtak a kazároktól.
75. A kazár központi hatalom elleni sikertelen felkelés után elmenekültek, és csatlakoztak a magyarokhoz.
76. Ezáltal a magyar törzsszövetség hét törzsből összesen tízre bővült.
77. A kabárok katonai tapasztalatot és erősítést hoztak a szövetségbe.
78. A források szerint különösen harcképesek voltak, és a háborúban az élcsapatot alkották.
79. A kabarok csatlakozásának időpontját általában az Etelköz-korszakra datálják.
80. Így a törzsszövetség döntő bővülése az első letelepedés szakaszára esik.
81. A vezetés kérdése ebben az időszakban a kutatás egyik legnehezebb problémája.
82. A bizánci hagyomány Levedia kapcsán egy Levedi nevű első vezért említ.
83. VII. Konstantin szerint Levedi volt a magyarok első vajdája, és ő adta a nevét Levediának.
84. A kazár kezdeményezésre Levedit a magyarok fejévé kívánták emelni.
85. Levedi azonban állítólag elutasította ezt a méltóságot, és helyette Álmost vagy annak fiát, Árpádot javasolta.
86. Végül Árpádra esett a választás, akit a magyarok első nagyfejedelmévé emeltek.
87. Árpád felemelése jelentette az Árpád-dinasztia kezdetét.
88. Vitatott kérdés, hogy a felemelés még Levediában történt-e, vagy csak Et elközben történt, az vitatott.
89. A források ebben a kérdésben nem egyértelműek, és különböző értelmezéseket tesznek lehetővé.
90. Az azonban biztos, hogy ebben az időben egységes fejedelmi vezetés jött létre.
91. Árpád kinevezésével olyan központi hatalom jött létre, amely az egyes törzsfőnökök felett állt.
92. Ez az újítás döntő lépés volt a laza törzsi közösségtől az egységes szövetség felé.
93. Az átfogó vezetés kialakítása így az Etelközön történt első letelepedés szakaszába esik.
94. Álmos, Árpád apja személye különleges szerepet játszik a magyar hagyományban.
95. Álmos a magyar krónikákban az uralkodó dinasztia ősének számít.
96. Születését övezi a híres legenda Emese hercegnő álmáról.
97. E legenda szerint Emese álmában megjelent egy hatalmas ragadozó madár, amelyet Turulnak neveznek.
98. Ebből az álomból egy dicsőséges uralkodókból álló nemzetségnek származik.
99. Ez a legenda a magyar eredetmítoszok mitikus magjához tartozik.
100. Az Árpád-házat egy természetfeletti, sorsszerű rendeltetéshez köti.
101. Történelmi szempontból a legendából kevés biztos következtetés vonható le, de tükrözi a nép önképét.
102. A mítosz és a történelem összekapcsolódása jellemző e korai időszak hagyományaira.
103. Az Etelköz felé vezető útról szóló írásos források, mint már említettük, rendkívül korlátozottak.
104. A legfontosabb forrás továbbra is VII. Konstantin császár „De administrando imperio” című műve marad.
105. Ez a bizánci mű őrzi a magyarok vándorlásainak és szétválásainak emlékét.
106. Adatai részben a bizánci udvarban tartózkodó magyar követek beszámolóin alapulnak.
107. Ezáltal a mű különös értéket képvisel, mivel a magyarok saját hagyományait őrzi.
108. Ugyanakkor a földrajzi és időbeli adatok gyakran homályosak és nehezen besorolhatók.
109. Kiegészítésképpen arab és perzsa földrajztudósok is utalásokat adnak a magyarok életmódjára.
110. Ezek a beszámolók azonban inkább az általános viszonyokat írják le, mint a konkrét vándorlást.
111. A későbbi magyar krónikák keverik a történelmi emlékeket a mondákkal és legendákkal.
112. Az Etelköz felé vezető útról szóló adataikat ezért csak nagy óvatossággal szabad értékelni.
113. E különböző hagyományok összehasonlításából egy hiányos összkép rajzolódik ki.
114. A régészeti kutatások csak korlátozott mértékben tudják kiegészíteni az írásos hagyományt.
115. Egy vándorló nomád nép természetéből adódóan alig hagy tartós nyomokat a talajban.
116. A magyarokkal összefüggésbe hozható kevés leletet nehéz keltezni.
117. A Levediából Etelközbe vezető vándorlási útvonalra vonatkozó egyértelmű bizonyítékok nagyrészt hiányoznak.
118. Az útvonal rekonstruálása ezért túlnyomórészt földrajzi és logikai megfontolásokon alapul.
119. A kiindulási és célterületek elhelyezkedéséből következtetnek az útvonal valószínűsíthető vonalvezetésére.
120. A sztyeppe természeti adottságai jelzik ki a legvalószínűbb útvonalat.
121. Egy ilyen népvándorlás logisztikája rendkívül igényes volt.
122. Nemcsak harcosok vándoroltak, hanem egész törzsek nőkkel, gyermekekkel és idősekkel együtt.
123. Ehhez jöttek még a nagy ló-, szarvasmarha-, juh- és egyéb állatcsordák.
124. A mozgatható lakóhelyeket, a jurtákat éppúgy el kellett szállítani, mint az összes háztartási holmit.
125. A szállításhoz szekereket, teherhordó állatokat, valamint a szarvasmarhák és lovak vonóerejét használták.
126. Egy ilyen karaván mozgása nagyfokú szervezettséget és fegyelmet igényelt.
127. Meg kellett szabni a karaván sorrendjét, az ellátást és a védelmet.
128. Fegyveres lovasok minden irányból védték a karavánt a támadásoktól.
129. Az előrehaladó felderítők felderítették az utat, a legelőket és az esetleges veszélyeket.
130. Ez a katonai védelem a pechenegek által jelentett fenyegetés miatt elengedhetetlen volt.
131. A vándorlás ezért egyszerre volt polgári és katonai vállalkozás.
132. Útközben feltehetően találkozásokra került sor más népekkel és törzsekkel.
133. Ezek a találkozások békésen is lezajlódhattak, de konfliktusokba és harcokba is torkollhattak.
134. Szláv, bolgár és más csoportok éltek az áthaladott területeken.
135. Velük vitákat kellett rendezni, vagy megállapodásokat kellett kötni.
136. Az ilyen találkozások meghatározó szerepet játszottak a magyarok nyugat felé vezető útjának tapasztalataiban.
137. A vándorlás jelentős veszteségekkel és nélkülözésekkel is járt.
138. A folyóátkelések, a harcok, a betegségek és az éhség emberi és állati áldozatokat követeltek.
139. A vándorlás ára magas volt, és tartósan meghatározta a nép tudatát.
140. Ennek ellenére a magyarok elérték céljukat, és Etelközön véglegesen letelepedtek.
141. Az első település Etelközben a nép számára új kezdetet jelentett egy idegen országban.
142. Alkalmazkodniuk kellett az új körülményekhez, a szomszédokhoz és a veszélyekhez.
143. Ez az alkalmazkodás nyilvánvalóan sikeres volt, mert a magyarok gyorsan megszilárdították pozíciójukat.
144. Néhány éven belül ők lettek a meghatározó erő a folyók közötti térségben.
145. Az első település így letette az alapkövét Etelköz későbbi fejlődésének.
146. A nyugat felé történő földrajzi elmozdulás közelebb hozta a magyarokat jövőbeli céljukhoz.
147. Etelközből a Kárpát-medence az elérhető elérhetővé vált.
148. Az új helyzet kapcsolatokat teremtett a Duna-vidék és a Balkán hatalmaival.
149. Ezzel a nép politikai és katonai horizontja is megváltozott.
150. A magyarok egyre inkább beléptek Kelet-Közép-Európa történelmébe.
151. Az Etelköz felé vezető út tehát jóval több volt, mint puszta földrajzi elmozdulás.
152. Ez egy lépést jelentett a távoli sztyeppéről Európa előterébe.
153. A vándorlás során szerzett tapasztalatok formálták a nép összetartását és szervezettségét.
154. A közös fenyegetésből és vándorlásból megerősödött az összetartozás érzése.
155. A közös cselekvés szükségessége elősegítette az egységes vezetés kialakulását.
156. Így az Etelköz felé vezető út már előkészítette a nép politikai egyesülését.
157. A pechenegek elleni vereség és a kényszerű indulás közös sorsként hatott.
158. Az ilyen közös élmények nagy jelentőséggel bírnak egy nép kialakulása szempontjából.
159. A vándorlás és az első letelepedés során fokozatosan kialakult a magyar törzsi közösség.
160. Ez a közösség Etelközben a földhódítás egységes nemzetévé érett meg.
161. Az Etelköz felé vezető út rekonstruálása sok részletében bizonytalan marad.
162. A pontos útvonal, az időtartam és a részt vevő csoportok nem határozhatók meg kétséget kizáróan.
163. Különböző kutatók eltérő vándorlási modelleket javasoltak.
164. Egyesek a part mentén haladó közvetlen vonulatot feltételeznek, mások egy északabbra futó útvonalat.
165. Egyesek gyors áttelepüléssel számolnak, mások hosszú, szakaszos folyamatot.
166. Ezek a bizonytalanságok a források szűkösségéből és többértelműségéből adódnak.
167. Minden bizonytalanság ellenére a vándorlás alapvető folyamata bizonyítottnak tekinthető.
168. A magyarok a pechenegek nyomása alatt Levediából Etelköz felé vándoroltak.
169. Eközben keletről nyugatra átkeltek a pontusi sztyeppe nagy folyóin.
170. Letelepedtek az új földön, leigázták a szomszédokat és megszilárdították uralmukat.
171. A kabarok csatlakozásával tíz törzsre bővítették szövetségüket.
172. Árpád felemelkedésével pedig egységes fejedelmi vezetést hoztak létre.
173. Ezek a fejlemények képezik annak a magját, amit az etelközi első letelepedésről elmondhatunk.
174. Az etelközi út tehát a magyar nép döntő érettségi szakaszának kezdetét jelenti.
175. A pechenegek által megvert, széttagolt népből rendezett törzsszövetség lett.
176. Ez a szövetség egységes vezetővel, erős lovassággal és biztos területtel.
177. Ezen az alapon a magyarok az elkövetkező években a sztyeppe nagyhatalmává emelkedhettek.
178. Az etelközi első település ezért elengedhetetlen előfeltétele volt minden további fejleménynek.
179. Ezen a nyugati sikeres újrakezdés nélkül a későbbi területfoglalás elképzelhetetlen lett volna.
180. Az Etelköz felé vezető út tehát a népet a vereségtől az újrakezdésen át a jövőbeli felemelkedésig vezette.
(aufklappen)német
1. Der Weg der Magyaren nach Etelköz markiert den Übergang von der ersten zur zweiten großen Siedlungsphase ihrer Frühgeschichte.
2. Er bildet das Bindeglied zwischen dem Aufenthalt in Levedia und der späteren Landnahme des Karpatenbeckens.
3. Dieser Abschnitt der Wanderung ist von zentraler Bedeutung, weil er die Magyaren ihrem künftigen Ziel entscheidend näherbrachte.
4. Zugleich ist er einer der dunkelsten und am schwierigsten zu rekonstruierenden Abschnitte der frühungarischen Geschichte.
5. Die Quellenlage ist dürftig, widersprüchlich und lässt zahlreiche Fragen offen.
6. Aus diesem Grund beruht vieles, was über den Weg nach Etelköz gesagt werden kann, auf vorsichtigen Rekonstruktionen.
7. Den Ausgangspunkt der Wanderung bildete das Gebiet von Levedia, das erste fassbare Siedlungsland der Magyaren.
8. Levedia lag weiter östlich, im Raum zwischen dem Don und möglicherweise der Wolga oder dem Asowschen Meer.
9. Dort hatten die Magyaren als Nachbarn und zeitweilige Verbündete der Chasaren gelebt.
10. Aus diesem östlichen Raum brachen sie auf, um sich nach Westen, in das Gebiet zwischen den Flüssen, zu verlagern.
11. Die Gründe für diesen Aufbruch lagen in einem Zusammenspiel verschiedener Faktoren.
12. Der wichtigste unmittelbare Anlass war der Druck eines feindlichen Reitervolkes aus dem Osten.
13. Dieses Volk waren die Petschenegen, ein türkischer Stammesverband von großer kriegerischer Wucht.
14. Die Petschenegen wurden ihrerseits von weiter östlich lebenden Völkern, den Usen, nach Westen verdrängt.
15. So setzte sich eine Kettenbewegung von Völkern in Gang, die schließlich auch die Magyaren erfasste.
16. Diese Art der Verdrängung war ein typisches Muster in der Geschichte der eurasischen Steppe.
17. Ein nach Westen drängendes Volk schob das vor ihm liegende Volk weiter, das wiederum den nächsten Nachbarn verdrängte.
18. Die Magyaren standen in dieser Kette an einer Stelle, die sie zur Westwanderung zwang.
19. Nach der byzantinischen Überlieferung kam es zu einer schweren Niederlage der Magyaren gegen die Petschenegen.
20. Kaiser Konstantin VII. berichtet, dass die Magyaren in diesem Kampf unterlagen und ihr Gebiet verlassen mussten.
21. Infolge dieser Niederlage soll sich das Volk in zwei Teile gespalten haben.
22. Ein Teil zog nach Süden in Richtung Persien und wird in den Quellen als die östlichen Magyaren bezeichnet.
23. Der größere Teil aber wandte sich nach Westen und gelangte schließlich in das Gebiet von Etelköz.
24. Diese Spaltung des Volkes gilt als eines der einschneidendsten Ereignisse der frühungarischen Geschichte.
25. Sie bedeutete eine dauerhafte Trennung von Stammesteilen, die fortan getrennte Wege gingen.
26. Der nach Westen ziehende Teil bildete den Kern des späteren ungarischen Volkes.
27. Neben dem äußeren Druck der Petschenegen wirkten weitere Umstände als treibende Kräfte der Wanderung.
28. Innere Spannungen und Machtkämpfe unter den Stämmen mögen die Lage zusätzlich verschärft haben.
29. Auch klimatische und ökonomische Faktoren könnten die Suche nach neuen Weidegründen begünstigt haben.
30. Die genaue Gewichtung dieser Ursachen lässt sich aus den Quellen nicht mehr zweifelsfrei bestimmen.
31. Sicher aber ist, dass der Aufbruch aus Levedia keine freiwillige, sondern eine erzwungene Bewegung war.
32. Die Magyaren wichen dem übermächtigen Druck der Petschenegen aus und suchten Sicherheit im Westen.
33. Der zeitliche Rahmen dieses Aufbruchs lässt sich nur ungefähr bestimmen.
34. Die meisten Forscher setzen die Verlagerung nach Etelköz in die zweite Hälfte des neunten Jahrhunderts.
35. Häufig wird die Zeit um die Jahre zwischen 850 und 860 als Beginn der Westwanderung genannt.
36. Andere Datierungen weichen davon ab, doch bleibt der grobe zeitliche Rahmen weitgehend anerkannt.
37. Die Wanderung selbst war kein einmaliges, scharf datierbares Ereignis, sondern ein längerer Prozess.
38. Sie vollzog sich vermutlich über mehrere Jahre hinweg in mehreren Etappen.
39. Die Vorstellung eines geordneten, einheitlichen Zuges aller Stämme zur gleichen Zeit ist wenig wahrscheinlich.
40. Realistischer ist die Annahme, dass einzelne Stammesgruppen nacheinander und auf verschiedenen Wegen nach Westen zogen.
41. Die räumliche Distanz zwischen Levedia und Etelköz betrug mehrere hundert Kilometer.
42. Diese Strecke musste mit Familien, Herden und beweglichem Hab und Gut zurückgelegt werden.
43. Eine solche Wanderung verlief notwendigerweise langsam und in vielen kleinen Abschnitten.
44. Die Geschwindigkeit eines wandernden Nomadenvolkes richtete sich nach der Belastbarkeit der Herden.
45. Die Tiere mussten unterwegs ständig grasen und durften nicht zu lange Strecken am Stück bewältigen.
46. Daher zog man in kurzen Tagesmärschen und legte häufige Rasten zum Weiden ein.
47. Die Wanderung folgte den natürlichen Leitlinien der Steppe, vor allem den großen Flüssen.
48. Die Flüsse boten Wasser, Weide und Orientierung und gaben somit die Richtung der Bewegung vor.
49. Die Magyaren zogen entlang der Wasserläufe von Osten nach Westen durch die offene Steppe.
50. Auf ihrem Weg überquerten sie nacheinander die großen Ströme der pontischen Steppe.
51. Zunächst lag der Don hinter ihnen, dann näherten sie sich dem mächtigen Dnepr.
52. Die Überquerung eines so großen Flusses mit Herden und Familien stellte eine erhebliche Herausforderung dar.
53. Man nutzte dafür flache Furten, geeignete Übergänge und vermutlich auch einfache Flöße.
54. Solche Flussübergänge waren stets gefährlich und mit Verlusten an Tieren und Menschen verbunden.
55. Nach der Überquerung des Dnepr betraten die Magyaren das eigentliche Gebiet von Etelköz.
56. Das Land zwischen Dnepr, Bug, Dnjestr und Pruth wurde nun zu ihrem neuen Lebensraum.
57. Die Ankunft in Etelköz bedeutete keine Gründung fester Siedlungen, sondern die Inbesitznahme von Weidegründen.
58. Die Magyaren ließen sich nicht in Städten oder Dörfern nieder, sondern verteilten sich über die Steppe.
59. Jeder Stamm suchte sich geeignete Reviere mit Wasser, Weide und geschützten Winterplätzen.
60. Die ersten Aufgaben nach der Ankunft bestanden in der Sicherung und Aufteilung des Raumes.
61. Die verfügbaren Weidegebiete mussten unter den verbündeten Stämmen verteilt werden.
62. Diese Verteilung folgte vermutlich der bestehenden Stammesordnung und den Ansprüchen der Anführer.
63. Jeder Stamm erhielt ein bestimmtes Gebiet, innerhalb dessen er seine jahreszeitlichen Wanderungen vollzog.
64. So entstand allmählich ein geordnetes Geflecht von Weiderevieren über den gesamten Raum.
65. Die fruchtbaren Flusstäler dienten als Winterlager, die offenen Steppen als Sommerweide.
66. Die Magyaren übertrugen damit die bewährte halbnomadische Wirtschaftsweise auf das neue Land.
67. Die Einrichtung in Etelköz erforderte zugleich die Behauptung gegenüber den bereits ansässigen Völkern.
68. Das Gebiet war nicht menschenleer, sondern von verschiedenen Gruppen bewohnt oder beansprucht.
69. Vor allem slawische Stämme lebten in den nördlichen und westlichen Randzonen des Raumes.
70. Diese Slawen mussten unterworfen, vertrieben oder in ein tributpflichtiges Verhältnis gebracht werden.
71. Die militärische Überlegenheit der berittenen Magyaren erleichterte die Durchsetzung ihrer Herrschaft.
72. Innerhalb weniger Jahre etablierten sich die Magyaren als beherrschende Macht in Etelköz.
73. Eine besondere Bedeutung für die innere Festigung hatte der Anschluss der Kabaren.
74. Die Kabaren waren drei Stämme, die sich von den Chasaren losgesagt hatten.
75. Nach einem gescheiterten Aufstand gegen die chasarische Zentralmacht flohen sie und schlossen sich den Magyaren an.
76. Dadurch wuchs der magyarische Stammesverband von sieben auf insgesamt zehn Stämme an.
77. Die Kabaren brachten militärische Erfahrung und Verstärkung in den Verband ein.
78. In den Quellen werden sie als besonders kampftüchtig und als Vorhut im Krieg beschrieben.
79. Der Zeitpunkt des Anschlusses der Kabaren wird meist in die Etelköz-Zeit datiert.
80. Damit fällt eine entscheidende Erweiterung des Stammesbundes in die Phase der ersten Siedlung.
81. Die Frage nach der Führung während dieser Zeit gehört zu den schwierigsten Problemen der Forschung.
82. Die byzantinische Überlieferung nennt im Zusammenhang mit Levedia einen ersten Anführer namens Levedi.
83. Nach Konstantin VII. war Levedi der erste Woiwode der Magyaren und gab Levedia seinen Namen.
84. Auf chasarisches Betreiben sollte Levedi zum Oberhaupt der Magyaren erhoben werden.
85. Levedi soll diese Würde jedoch abgelehnt und stattdessen Álmos oder dessen Sohn Árpád vorgeschlagen haben.
86. Schließlich fiel die Wahl auf Árpád, der zum ersten Großfürsten der Magyaren erhoben wurde.
87. Diese Erhebung Árpáds bildete den Beginn der Dynastie der Árpáden.
88. Ob die Erhebung noch in Levedia oder erst in Etelköz erfolgte, ist umstritten.
89. Die Quellen sind in diesem Punkt nicht eindeutig und lassen verschiedene Deutungen zu.
90. Sicher aber ist, dass in dieser Zeit eine einheitliche fürstliche Führung geschaffen wurde.
91. Mit der Erhebung Árpáds entstand eine zentrale Gewalt, die über den einzelnen Stammesführern stand.
92. Diese Neuerung war ein entscheidender Schritt von der lockeren Stammesgemeinschaft zum geeinten Verband.
93. Die Schaffung einer übergreifenden Führung fällt somit in die Phase der ersten Siedlung in Etelköz.
94. Die Person des Álmos, des Vaters Árpáds, spielt in der ungarischen Überlieferung eine besondere Rolle.
95. Álmos gilt in den ungarischen Chroniken als der Stammvater der herrschenden Dynastie.
96. Um seine Geburt rankt sich die berühmte Sage vom Traum der Fürstin Emese.
97. Nach dieser Sage erschien Emese im Traum ein mächtiger Raubvogel, der Turul genannt wird.
98. Aus diesem Traum sollte ein Geschlecht von ruhmreichen Herrschern hervorgehen.
99. Diese Sage gehört zum mythischen Kern der ungarischen Ursprungsüberlieferung.
100. Sie verbindet die Dynastie der Árpáden mit einer übernatürlichen, schicksalhaften Bestimmung.
101. Historisch lässt sich aus der Sage wenig Gesichertes ableiten, doch spiegelt sie das Selbstverständnis des Volkes.
102. Die Verbindung von Mythos und Geschichte ist für die Überlieferung dieser Frühzeit charakteristisch.
103. Die schriftlichen Quellen zum Weg nach Etelköz sind, wie erwähnt, äußerst begrenzt.
104. Die wichtigste Quelle bleibt das Werk „De administrando imperio“ Kaiser Konstantins VII.
105. Dieses byzantinische Werk überliefert die Erinnerung an die Wanderungen und Spaltungen der Magyaren.
106. Seine Angaben beruhen teilweise auf den Berichten ungarischer Gesandter am byzantinischen Hof.
107. Dadurch besitzt das Werk einen besonderen Wert, da es eigene Überlieferung der Magyaren bewahrt.
108. Gleichwohl sind die geographischen und zeitlichen Angaben oft unklar und schwer einzuordnen.
109. Ergänzend liefern arabische und persische Geographen Hinweise auf die Lebensweise der Magyaren.
110. Diese Berichte beschreiben jedoch eher die allgemeinen Verhältnisse als die konkrete Wanderung.
111. Die späteren ungarischen Chroniken vermischen historische Erinnerung mit Sage und Legende.
112. Ihre Angaben zum Weg nach Etelköz sind daher nur mit großer Vorsicht zu verwerten.
113. Aus dem Vergleich dieser verschiedenen Überlieferungen ergibt sich ein lückenhaftes Gesamtbild.
114. Die archäologische Forschung kann die schriftliche Überlieferung nur in Grenzen ergänzen.
115. Ein wanderndes Nomadenvolk hinterlässt naturgemäß kaum dauerhafte Spuren im Boden.
116. Die wenigen Funde, die mit den Magyaren in Verbindung gebracht werden, sind schwer zu datieren.
117. Eindeutige Belege für die Route der Wanderung von Levedia nach Etelköz fehlen weitgehend.
118. Die Rekonstruktion des Weges beruht daher überwiegend auf geographischen und logischen Überlegungen.
119. Man schließt von der Lage der Ausgangs- und Zielgebiete auf den wahrscheinlichen Verlauf der Route.
120. Die natürlichen Gegebenheiten der Steppe geben dabei den wahrscheinlichsten Weg vor.
121. Die Logistik einer solchen Völkerwanderung war außerordentlich anspruchsvoll.
122. Es zogen nicht nur Krieger, sondern ganze Stämme mit Frauen, Kindern und Greisen.
123. Hinzu kamen die großen Herden von Pferden, Rindern, Schafen und anderem Vieh.
124. Die beweglichen Behausungen, die Jurten, mussten ebenso transportiert werden wie aller Hausrat.
125. Für den Transport dienten Wagen, Lasttiere und die Zugkraft der Rinder und Pferde.
126. Die Bewegung eines solchen Trecks erforderte ein hohes Maß an Organisation und Disziplin.
127. Die Reihenfolge des Zuges, die Versorgung und der Schutz mussten geregelt werden.
128. Bewaffnete Reiter sicherten den Zug nach allen Seiten gegen Überfälle ab.
129. Vorausziehende Kundschafter erkundeten den Weg, die Weiden und mögliche Gefahren.
130. Diese militärische Sicherung war angesichts der Bedrohung durch die Petschenegen unerlässlich.
131. Die Wanderung war daher zugleich ein zivile und eine militärische Unternehmung.
132. Unterwegs kam es vermutlich zu Begegnungen mit anderen Völkern und Stämmen.
133. Diese Begegnungen konnten friedlich verlaufen oder in Konflikte und Kämpfe münden.
134. Slawische, bulgarische und andere Gruppen lebten in den durchzogenen Gebieten.
135. Mit ihnen mussten Auseinandersetzungen ausgetragen oder Vereinbarungen getroffen werden.
136. Solche Begegnungen prägten die Erfahrungen der Magyaren auf ihrem Weg nach Westen.
137. Die Wanderung war auch mit erheblichen Verlusten und Entbehrungen verbunden.
138. Flussübergänge, Kämpfe, Krankheiten und Hunger forderten ihren Tribut an Menschen und Tieren.
139. Der Preis der Migration war hoch und prägte das Bewusstsein des Volkes nachhaltig.
140. Dennoch erreichten die Magyaren ihr Ziel und richteten sich in Etelköz dauerhaft ein.
141. Die erste Siedlung in Etelköz bedeutete für das Volk einen Neuanfang in einem fremden Land.
142. Sie mussten sich an die neuen Verhältnisse, Nachbarn und Gefahren anpassen.
143. Diese Anpassung gelang offenbar erfolgreich, denn die Magyaren festigten rasch ihre Position.
144. Innerhalb weniger Jahre wurden sie zur bestimmenden Macht im Raum zwischen den Flüssen.
145. Die erste Siedlung legte damit den Grundstein für die spätere Entwicklung in Etelköz.
146. Die geographische Verlagerung nach Westen brachte die Magyaren ihrem künftigen Ziel näher.
147. Von Etelköz aus rückte das Karpatenbecken in den Bereich des Erreichbaren.
148. Die neue Lage eröffnete Verbindungen zu den Mächten des Donauraums und des Balkans.
149. Damit verschoben sich auch die politischen und militärischen Horizonte des Volkes.
150. Die Magyaren traten zunehmend in die Geschichte des östlichen Mitteleuropa ein.
151. Der Weg nach Etelköz war somit weit mehr als eine bloße geographische Verlagerung.
152. Er bedeutete einen Schritt aus der fernen Steppe in den Vorraum Europas.
153. Die Erfahrungen der Wanderung formten den Zusammenhalt und die Organisation des Volkes.
154. Aus der gemeinsamen Bedrohung und Bewegung erwuchs ein verstärktes Gefühl der Zusammengehörigkeit.
155. Die Notwendigkeit gemeinsamen Handelns förderte die Herausbildung einer einheitlichen Führung.
156. So bereitete der Weg nach Etelköz bereits die politische Einigung des Volkes vor.
157. Die Niederlage gegen die Petschenegen und der erzwungene Aufbruch wirkten als gemeinsames Schicksal.
158. Solche geteilten Erfahrungen sind für die Bildung eines Volkes von großer Bedeutung.
159. In der Wanderung und der ersten Siedlung formte sich allmählich die ungarische Stammesgemeinschaft.
160. Diese Gemeinschaft sollte in Etelköz zur geeinten Nation der Landnahme heranreifen.
161. Die Rekonstruktion des Weges nach Etelköz bleibt in vielen Einzelheiten unsicher.
162. Die genaue Route, die Dauer und die beteiligten Gruppen lassen sich nicht zweifelsfrei bestimmen.
163. Verschiedene Forscher haben unterschiedliche Modelle der Wanderung vorgeschlagen.
164. Einige nehmen einen direkten Zug entlang der Küste an, andere einen weiter nördlich verlaufenden Weg.
165. Manche rechnen mit einer raschen Verlagerung, andere mit einem langen, etappenweisen Prozess.
166. Diese Unsicherheiten ergeben sich aus der Dürftigkeit und Mehrdeutigkeit der Quellen.
167. Trotz aller Unsicherheit gilt der grundlegende Vorgang der Wanderung als gesichert.
168. Die Magyaren verlagerten sich unter dem Druck der Petschenegen von Levedia nach Etelköz.
169. Sie überquerten dabei die großen Flüsse der pontischen Steppe von Osten nach Westen.
170. Sie richteten sich im neuen Land ein, unterwarfen die Nachbarn und festigten ihre Herrschaft.
171. Sie erweiterten ihren Verband durch den Anschluss der Kabaren auf zehn Stämme.
172. Und sie schufen mit der Erhebung Árpáds eine einheitliche fürstliche Führung.
173. Diese Entwicklungen bilden den Kern dessen, was über die erste Siedlung in Etelköz gesagt werden kann.
174. Der Weg nach Etelköz steht somit am Beginn der entscheidenden Reifephase des ungarischen Volkes.
175. Aus einem von den Petschenegen geschlagenen, gespaltenen Volk wurde ein geordneter Stammesbund.
176. Dieser Bund verfügte über ein einheitliches Oberhaupt, eine schlagkräftige Reiterei und ein gesichertes Land.
177. Auf dieser Grundlage konnten die Magyaren in den folgenden Jahren zur Großmacht der Steppe aufsteigen.
178. Die erste Siedlung in Etelköz war daher die unerlässliche Voraussetzung für alles Weitere.
179. Ohne diesen erfolgreichen Neuanfang im Westen wäre die spätere Landnahme nicht denkbar gewesen.
180. Der Weg nach Etelköz führte das Volk somit von der Niederlage über den Neubeginn zum künftigen Aufstieg.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.