2.7.3 – Eponimák, rövidítések és a Terminologia Anatomica – Eponyme, Abkürzungen und die Terminologia Anatomica
1. Az anatómiai szaknyelvben eponimának nevezzük azt a megjelölést, amely egy képletet, tünetet vagy eljárást valamely személy nevéhez kapcsol. – Als Eponym bezeichnet man in der anatomischen Fachsprache einen Ausdruck, der eine Struktur, ein Zeichen oder ein Verfahren mit dem Namen einer Person verbindet.
2. Ezek az elnevezések többnyire történeti körülmények között terjedtek el, és gyakran azt a kutatót idézik, aki a képletet leírta vagy ismertté tette. – Solche Bezeichnungen verbreiteten sich meist unter historischen Umständen und erinnern häufig an einen Forscher, der die Struktur beschrieb oder bekannt machte.
3. Az eponima azonban ritkán közöl információt a képlet alakjáról, helyéről vagy működéséről, ezért önmagában kevésbé átlátható, mint egy leíró név. – Ein Eponym vermittelt jedoch selten Informationen über Form, Lage oder Funktion einer Struktur und ist daher für sich genommen weniger durchsichtig als ein beschreibender Name.
4. Ráadásul ugyanazt a struktúrát különböző országokban eltérő személynévvel jelölhették, ami a nemzetközi kommunikációban félreértésekhez vezetett. – Zudem konnte dieselbe Struktur in verschiedenen Ländern mit unterschiedlichen Personennamen bezeichnet werden, was in der internationalen Kommunikation zu Missverständnissen führte.
5. Egyes eponimák történeti pontossága is vitatható, mert a névadó nem feltétlenül elsőként fedezte fel vagy írta le a szóban forgó képletet. – Auch die historische Genauigkeit mancher Eponyme ist fraglich, da der Namensgeber die betreffende Struktur nicht unbedingt als Erster entdeckt oder beschrieben hat.
6. A modern anatómiai nevezéktan ezért előnyben részesíti azokat a leíró elnevezéseket, amelyek a struktúra helyzetére, alakjára, kapcsolatára vagy szerepére utalnak. – Die moderne anatomische Nomenklatur bevorzugt daher beschreibende Bezeichnungen, die auf Lage, Form, Beziehung oder Funktion der Struktur hinweisen.
7. Ennek ellenére számos eponima tovább él a klinikai gyakorlatban, a műtéttanban és a radiológiában, ezért felismerésük továbbra is szükséges. – Dennoch werden zahlreiche Eponyme in klinischer Praxis, Operationslehre und Radiologie weiterhin gebraucht, weshalb ihre Kenntnis nach wie vor erforderlich ist.
8. Tanuláskor célszerű az eponimát a hivatalos leíró névvel együtt megjegyezni, hogy a régebbi és az újabb szakirodalom egyaránt érthető maradjon. – Beim Lernen empfiehlt es sich, das Eponym zusammen mit der offiziellen beschreibenden Bezeichnung einzuprägen, damit sowohl ältere als auch neuere Fachliteratur verständlich bleibt.
9. A rövidítések ezzel szemben nem új neveket alkotnak, hanem a gyakran előforduló latin szavak vagy szókapcsolatok tömörebb írásmódját biztosítják. – Abkürzungen bilden dagegen keine neuen Namen, sondern ermöglichen eine kürzere Schreibweise häufig vorkommender lateinischer Wörter oder Wortverbindungen.
10. Anatómiai ábrákon, táblázatokban és bonctermi jegyzetekben különösen gyakoriak, mert kis helyen nagyszámú struktúrát kell egyértelműen megjelölni. – Auf anatomischen Abbildungen, in Tabellen und Präpariersaalnotizen kommen sie besonders häufig vor, weil auf begrenztem Raum zahlreiche Strukturen eindeutig bezeichnet werden müssen.
11. Az arteria szokásos rövidítése A., többes száma arteriae, amelyet Aa. alakban jelölnek. – Die gebräuchliche Abkürzung von arteria lautet A.; der Plural arteriae wird mit Aa. abgekürzt.
12. A vena rövidítése V., a venae többes számé pedig Vv., így az egyes és többes szám az íráskép alapján is elkülöníthető. – Vena wird mit V., der Plural venae mit Vv. abgekürzt, sodass Singular und Plural bereits am Schriftbild unterschieden werden können.
13. A nervus jelölése N., többes számban Nn., míg a ramus és rami megfelelő rövidítése R., illetve Rr. – Nervus wird mit N., der Plural mit Nn. bezeichnet; die entsprechenden Abkürzungen für ramus und rami lauten R. beziehungsweise Rr.
14. A musculus rövidítése M., a musculi többes számé Mm., a ligamentumé Lig., a ligamenta alaké pedig Ligg. – Musculus wird mit M., der Plural musculi mit Mm., ligamentum mit Lig. und ligamenta mit Ligg. abgekürzt.
15. Gyakran rövidítik továbbá az articulatio szót Art., a gangliont Ggl., a nucleust Ncl., a processust pedig Proc. alakban. – Häufig werden außerdem articulatio als Art., ganglion als Ggl., nucleus als Ncl. und processus als Proc. abgekürzt.
16. A nagy- és kisbetű, valamint az egyszeres vagy kettőzött kezdőbetű jelentést különböztethet meg, ezért a rövidítések alakját pontosan kell megtanulni. – Groß- und Kleinschreibung sowie einfache oder verdoppelte Anfangsbuchstaben können Bedeutungen unterscheiden, weshalb die Form der Abkürzungen genau gelernt werden muss.
17. Rövidített kifejezésben a melléknevet és a birtokos jelzőt rendszerint nem szabad önkényesen elhagyni, ha nélkülük a megnevezés többértelművé válna. – In einem abgekürzten Ausdruck dürfen Adjektive und Genitivattribute gewöhnlich nicht willkürlich ausgelassen werden, wenn die Bezeichnung dadurch mehrdeutig würde.
18. Első előforduláskor különösen hosszabb szövegben ajánlatos a teljes nevet kiírni, és csak utána bevezetni annak következetesen használt rövidítését. – Besonders in längeren Texten empfiehlt es sich, bei der ersten Nennung den vollständigen Namen auszuschreiben und erst danach eine konsequent verwendete Abkürzung einzuführen.
19. A helyi, intézményi vagy szerzői rövidítések nem mindig általánosan elfogadottak, ezért jelentésüket a szöveg elején vagy külön rövidítésjegyzékben kell tisztázni. – Lokale, institutionelle oder autorenspezifische Abkürzungen sind nicht immer allgemein anerkannt und müssen daher am Textanfang oder in einem gesonderten Abkürzungsverzeichnis erläutert werden.
20. Különösen veszélyes az olyan rövidítés, amely több különböző szakkifejezésnek is megfelelhet, mert jelentése kizárólag a szövegkörnyezetből válik felismerhetővé. – Besonders problematisch ist eine Abkürzung, die mehreren Fachausdrücken entsprechen kann, da ihre Bedeutung dann ausschließlich aus dem Zusammenhang hervorgeht.
21. Az anatómiai nevek nemzetközi egységesítését a Terminologia Anatomica szolgálja, amely a hivatalosan ajánlott latin megnevezéseket rendszerezett formában tartalmazza. – Der internationalen Vereinheitlichung anatomischer Namen dient die Terminologia Anatomica, die die offiziell empfohlenen lateinischen Bezeichnungen in systematischer Form enthält.
22. Elsődleges feladata, hogy minden anatómiai képlethez lehetőleg egyetlen, egyértelmű és nemzetközileg használható hivatalos nevet rendeljen. – Ihre Hauptaufgabe besteht darin, jeder anatomischen Struktur möglichst einen einzigen, eindeutigen und international verwendbaren offiziellen Namen zuzuordnen.
23. A rendszer leíró elnevezésekre törekszik, miközben kerüli a szükségtelen szinonimákat, a félrevezető hagyományos neveket és az eponimák hivatalos használatát. – Das System strebt beschreibende Bezeichnungen an und vermeidet zugleich unnötige Synonyme, irreführende traditionelle Namen und den offiziellen Gebrauch von Eponymen.
24. A latin nyelv azért maradt a hivatalos névadás alapja, mert egyik mai nemzeti nyelvhez sem kötődik kizárólagosan, alakjai pedig rögzíthetők és nemzetközileg összehasonlíthatók. – Latein blieb die Grundlage der offiziellen Benennung, weil es keiner heutigen Nationalsprache ausschließlich zugeordnet ist und seine Formen festgelegt sowie international verglichen werden können.
25. A Terminologia Anatomica nem minden országban határozza meg a mindennapi oktatás vagy a klinikai kommunikáció teljes szóhasználatát, mégis fontos közös viszonyítási alapot teremt. – Die Terminologia Anatomica bestimmt nicht in jedem Land den gesamten Wortgebrauch in Lehre und klinischer Kommunikation, schafft jedoch einen wichtigen gemeinsamen Bezugsrahmen.
26. A nemzeti nyelvű megfelelőket az egyes nyelvközösségek alakítják ki, ezért ugyanazon latin név német és magyar fordítása nem mindig követ azonos szóalkotási mintát. – Die nationalsprachlichen Entsprechungen werden von den jeweiligen Sprachgemeinschaften gebildet, weshalb die deutsche und die ungarische Übersetzung desselben lateinischen Namens nicht immer demselben Wortbildungsmuster folgen.
27. Fordításkor tehát nem a latin elemek mechanikus, szóról szóra történő átvitele a cél, hanem a célnyelvben elfogadott és szakmailag egyértelmű megnevezés használata. – Bei der Übersetzung ist daher nicht die mechanische wortwörtliche Übertragung der lateinischen Elemente das Ziel, sondern die Verwendung der in der Zielsprache anerkannten und fachlich eindeutigen Bezeichnung.
28. Régebbi tankönyvekben olyan nevekkel is találkozhatunk, amelyeket az újabb terminológia módosított vagy felváltott, ezért a kiadás idejét és a használt nevezéktani rendszert is figyelembe kell venni. – In älteren Lehrbüchern können Bezeichnungen vorkommen, die durch die neuere Terminologie verändert oder ersetzt wurden; daher sind auch Erscheinungszeit und verwendetes Nomenklatursystem zu berücksichtigen.
29. A hallgatónak végül három névhasználati szint között kell biztonságosan tájékozódnia: ismernie kell a hivatalos latin nevet, a megfelelő nemzeti elnevezést és a gyakorlatban elterjedt változatokat. – Der Studierende muss sich schließlich sicher zwischen drei Ebenen des Namengebrauchs bewegen können: dem offiziellen lateinischen Namen, der entsprechenden nationalsprachlichen Bezeichnung und den in der Praxis verbreiteten Varianten.
30. Az egységes terminológia nem pusztán nyelvi pontosságot szolgál, hanem csökkenti a félreértések veszélyét az oktatásban, a kutatásban, a diagnosztikában és a betegellátásban egyaránt. – Eine einheitliche Terminologie dient nicht nur der sprachlichen Genauigkeit, sondern vermindert zugleich die Gefahr von Missverständnissen in Lehre, Forschung, Diagnostik und Patientenversorgung.
(aufklappen)magyar
1. Az anatómiai szaknyelvben eponimának nevezzük azt a megjelölést, amely egy képletet, tünetet vagy eljárást valamely személy nevéhez kapcsol.
2. Ezek az elnevezések többnyire történeti körülmények között terjedtek el, és gyakran azt a kutatót idézik, aki a képletet leírta vagy ismertté tette.
3. Az eponima azonban ritkán közöl információt a képlet alakjáról, helyéről vagy működéséről, ezért önmagában kevésbé átlátható, mint egy leíró név.
4. Ráadásul ugyanazt a struktúrát különböző országokban eltérő személynévvel jelölhették, ami a nemzetközi kommunikációban félreértésekhez vezetett.
5. Egyes eponimák történeti pontossága is vitatható, mert a névadó nem feltétlenül elsőként fedezte fel vagy írta le a szóban forgó képletet.
6. A modern anatómiai nevezéktan ezért előnyben részesíti azokat a leíró elnevezéseket, amelyek a struktúra helyzetére, alakjára, kapcsolatára vagy szerepére utalnak.
7. Ennek ellenére számos eponima tovább él a klinikai gyakorlatban, a műtéttanban és a radiológiában, ezért felismerésük továbbra is szükséges.
8. Tanuláskor célszerű az eponimát a hivatalos leíró névvel együtt megjegyezni, hogy a régebbi és az újabb szakirodalom egyaránt érthető maradjon.
9. A rövidítések ezzel szemben nem új neveket alkotnak, hanem a gyakran előforduló latin szavak vagy szókapcsolatok tömörebb írásmódját biztosítják.
10. Anatómiai ábrákon, táblázatokban és bonctermi jegyzetekben különösen gyakoriak, mert kis helyen nagyszámú struktúrát kell egyértelműen megjelölni.
11. Az arteria szokásos rövidítése A., többes száma arteriae, amelyet Aa. alakban jelölnek.
12. A vena rövidítése V., a venae többes számé pedig Vv., így az egyes és többes szám az íráskép alapján is elkülöníthető.
13. A nervus jelölése N., többes számban Nn., míg a ramus és rami megfelelő rövidítése R., illetve Rr.
14. A musculus rövidítése M., a musculi többes számé Mm., a ligamentumé Lig., a ligamenta alaké pedig Ligg.
15. Gyakran rövidítik továbbá az articulatio szót Art., a gangliont Ggl., a nucleust Ncl., a processust pedig Proc. alakban.
16. A nagy- és kisbetű, valamint az egyszeres vagy kettőzött kezdőbetű jelentést különböztethet meg, ezért a rövidítések alakját pontosan kell megtanulni.
17. Rövidített kifejezésben a melléknevet és a birtokos jelzőt rendszerint nem szabad önkényesen elhagyni, ha nélkülük a megnevezés többértelművé válna.
18. Első előforduláskor különösen hosszabb szövegben ajánlatos a teljes nevet kiírni, és csak utána bevezetni annak következetesen használt rövidítését.
19. A helyi, intézményi vagy szerzői rövidítések nem mindig általánosan elfogadottak, ezért jelentésüket a szöveg elején vagy külön rövidítésjegyzékben kell tisztázni.
20. Különösen veszélyes az olyan rövidítés, amely több különböző szakkifejezésnek is megfelelhet, mert jelentése kizárólag a szövegkörnyezetből válik felismerhetővé.
21. Az anatómiai nevek nemzetközi egységesítését a Terminologia Anatomica szolgálja, amely a hivatalosan ajánlott latin megnevezéseket rendszerezett formában tartalmazza.
22. Elsődleges feladata, hogy minden anatómiai képlethez lehetőleg egyetlen, egyértelmű és nemzetközileg használható hivatalos nevet rendeljen.
23. A rendszer leíró elnevezésekre törekszik, miközben kerüli a szükségtelen szinonimákat, a félrevezető hagyományos neveket és az eponimák hivatalos használatát.
24. A latin nyelv azért maradt a hivatalos névadás alapja, mert egyik mai nemzeti nyelvhez sem kötődik kizárólagosan, alakjai pedig rögzíthetők és nemzetközileg összehasonlíthatók.
25. A Terminologia Anatomica nem minden országban határozza meg a mindennapi oktatás vagy a klinikai kommunikáció teljes szóhasználatát, mégis fontos közös viszonyítási alapot teremt.
26. A nemzeti nyelvű megfelelőket az egyes nyelvközösségek alakítják ki, ezért ugyanazon latin név német és magyar fordítása nem mindig követ azonos szóalkotási mintát.
27. Fordításkor tehát nem a latin elemek mechanikus, szóról szóra történő átvitele a cél, hanem a célnyelvben elfogadott és szakmailag egyértelmű megnevezés használata.
28. Régebbi tankönyvekben olyan nevekkel is találkozhatunk, amelyeket az újabb terminológia módosított vagy felváltott, ezért a kiadás idejét és a használt nevezéktani rendszert is figyelembe kell venni.
29. A hallgatónak végül három névhasználati szint között kell biztonságosan tájékozódnia: ismernie kell a hivatalos latin nevet, a megfelelő nemzeti elnevezést és a gyakorlatban elterjedt változatokat.
30. Az egységes terminológia nem pusztán nyelvi pontosságot szolgál, hanem csökkenti a félreértések veszélyét az oktatásban, a kutatásban, a diagnosztikában és a betegellátásban egyaránt.
(aufklappen)német
1. Als Eponym bezeichnet man in der anatomischen Fachsprache einen Ausdruck, der eine Struktur, ein Zeichen oder ein Verfahren mit dem Namen einer Person verbindet.
2. Solche Bezeichnungen verbreiteten sich meist unter historischen Umständen und erinnern häufig an einen Forscher, der die Struktur beschrieb oder bekannt machte.
3. Ein Eponym vermittelt jedoch selten Informationen über Form, Lage oder Funktion einer Struktur und ist daher für sich genommen weniger durchsichtig als ein beschreibender Name.
4. Zudem konnte dieselbe Struktur in verschiedenen Ländern mit unterschiedlichen Personennamen bezeichnet werden, was in der internationalen Kommunikation zu Missverständnissen führte.
5. Auch die historische Genauigkeit mancher Eponyme ist fraglich, da der Namensgeber die betreffende Struktur nicht unbedingt als Erster entdeckt oder beschrieben hat.
6. Die moderne anatomische Nomenklatur bevorzugt daher beschreibende Bezeichnungen, die auf Lage, Form, Beziehung oder Funktion der Struktur hinweisen.
7. Dennoch werden zahlreiche Eponyme in klinischer Praxis, Operationslehre und Radiologie weiterhin gebraucht, weshalb ihre Kenntnis nach wie vor erforderlich ist.
8. Beim Lernen empfiehlt es sich, das Eponym zusammen mit der offiziellen beschreibenden Bezeichnung einzuprägen, damit sowohl ältere als auch neuere Fachliteratur verständlich bleibt.
9. Abkürzungen bilden dagegen keine neuen Namen, sondern ermöglichen eine kürzere Schreibweise häufig vorkommender lateinischer Wörter oder Wortverbindungen.
10. Auf anatomischen Abbildungen, in Tabellen und Präpariersaalnotizen kommen sie besonders häufig vor, weil auf begrenztem Raum zahlreiche Strukturen eindeutig bezeichnet werden müssen.
11. Die gebräuchliche Abkürzung von arteria lautet A.; der Plural arteriae wird mit Aa. abgekürzt.
12. Vena wird mit V., der Plural venae mit Vv. abgekürzt, sodass Singular und Plural bereits am Schriftbild unterschieden werden können.
13. Nervus wird mit N., der Plural mit Nn. bezeichnet; die entsprechenden Abkürzungen für ramus und rami lauten R. beziehungsweise Rr.
14. Musculus wird mit M., der Plural musculi mit Mm., ligamentum mit Lig. und ligamenta mit Ligg. abgekürzt.
15. Häufig werden außerdem articulatio als Art., ganglion als Ggl., nucleus als Ncl. und processus als Proc. abgekürzt.
16. Groß- und Kleinschreibung sowie einfache oder verdoppelte Anfangsbuchstaben können Bedeutungen unterscheiden, weshalb die Form der Abkürzungen genau gelernt werden muss.
17. In einem abgekürzten Ausdruck dürfen Adjektive und Genitivattribute gewöhnlich nicht willkürlich ausgelassen werden, wenn die Bezeichnung dadurch mehrdeutig würde.
18. Besonders in längeren Texten empfiehlt es sich, bei der ersten Nennung den vollständigen Namen auszuschreiben und erst danach eine konsequent verwendete Abkürzung einzuführen.
19. Lokale, institutionelle oder autorenspezifische Abkürzungen sind nicht immer allgemein anerkannt und müssen daher am Textanfang oder in einem gesonderten Abkürzungsverzeichnis erläutert werden.
20. Besonders problematisch ist eine Abkürzung, die mehreren Fachausdrücken entsprechen kann, da ihre Bedeutung dann ausschließlich aus dem Zusammenhang hervorgeht.
21. Der internationalen Vereinheitlichung anatomischer Namen dient die Terminologia Anatomica, die die offiziell empfohlenen lateinischen Bezeichnungen in systematischer Form enthält.
22. Ihre Hauptaufgabe besteht darin, jeder anatomischen Struktur möglichst einen einzigen, eindeutigen und international verwendbaren offiziellen Namen zuzuordnen.
23. Das System strebt beschreibende Bezeichnungen an und vermeidet zugleich unnötige Synonyme, irreführende traditionelle Namen und den offiziellen Gebrauch von Eponymen.
24. Latein blieb die Grundlage der offiziellen Benennung, weil es keiner heutigen Nationalsprache ausschließlich zugeordnet ist und seine Formen festgelegt sowie international verglichen werden können.
25. Die Terminologia Anatomica bestimmt nicht in jedem Land den gesamten Wortgebrauch in Lehre und klinischer Kommunikation, schafft jedoch einen wichtigen gemeinsamen Bezugsrahmen.
26. Die nationalsprachlichen Entsprechungen werden von den jeweiligen Sprachgemeinschaften gebildet, weshalb die deutsche und die ungarische Übersetzung desselben lateinischen Namens nicht immer demselben Wortbildungsmuster folgen.
27. Bei der Übersetzung ist daher nicht die mechanische wortwörtliche Übertragung der lateinischen Elemente das Ziel, sondern die Verwendung der in der Zielsprache anerkannten und fachlich eindeutigen Bezeichnung.
28. In älteren Lehrbüchern können Bezeichnungen vorkommen, die durch die neuere Terminologie verändert oder ersetzt wurden; daher sind auch Erscheinungszeit und verwendetes Nomenklatursystem zu berücksichtigen.
29. Der Studierende muss sich schließlich sicher zwischen drei Ebenen des Namengebrauchs bewegen können: dem offiziellen lateinischen Namen, der entsprechenden nationalsprachlichen Bezeichnung und den in der Praxis verbreiteten Varianten.
30. Eine einheitliche Terminologie dient nicht nur der sprachlichen Genauigkeit, sondern vermindert zugleich die Gefahr von Missverständnissen in Lehre, Forschung, Diagnostik und Patientenversorgung.