modjor.de

8.8 – Anatomie kurz


8.8 – A nagy nyiroktörzsek és a mellkasi nyirokvezeték – Die großen Lymphstämme und der Milchbrustgang


1. A nyirokrendszer legnagyobb gyűjtőedényeit, amelyek a nyirokcsomókból kilépő elvezető erek összeolvadásából jönnek létre, nyiroktörzseknek nevezzük. – Die größten Sammelgefäße des Lymphsystems, die aus dem Zusammenfluss der wegführenden Gefäße (Vasa efferentia) der Lymphknoten entstehen, werden als Lymphstämme (Trunci lymphatici) bezeichnet.

2. Ezek a törzsek gyűjtik össze a nyirkot a test meghatározott nagy régióiból, mielőtt az visszajutna a vénás keringésbe. – Diese Stämme sammeln die Lymphe aus bestimmten großen Körperregionen, bevor sie in den venösen Kreislauf zurückkehrt.

3. A szervezet alsó feléből származó nyirok egy tágult gyűjtőhelyen, a nyiroktartályban koncentrálódik. – Die Lymphe aus der unteren Körperhälfte konzentriert sich in einer erweiterten Sammelstelle, der Lymphzisterne (Cisterna chyli).

4. A nyiroktartály általában a második ágyékcsigolya magasságában, a rekeszizom alatt helyezkedik el. – Die Lymphzisterne (Cisterna chyli) befindet sich in der Regel auf Höhe des zweiten Lendenwirbels (L2) unterhalb des Zwerchfells (Diaphragma).

5. Ebbe a tartályba torkollnak az alsó végtagok nyirkát szállító ágyéki törzsek. – In diese Zisterne münden die Lendenstämme (Trunci lumbales), welche die Lymphe der unteren Extremitäten transportieren.

6. Ugyancsak a nyiroktartályba ürül a bélcsatorna felől érkező, zsírokban gazdag bélnyiroktörzs. – Ebenfalls in die Lymphzisterne mündet der vom Darmkanal kommende, fettreiche Darmstamm (Truncus intestinalis).

7. Az emésztés során a vékonybélből felszívódott zsírok tejfehér színűvé teszik ezt a folyadékot, amelyet chylusnak is neveznek. – Die während der Verdauung aus dem Dünndarm resorbierten Fette verleihen dieser Flüssigkeit eine milchige Farbe, weshalb sie auch als Chylus bezeichnet wird.

8. A nyiroktartályból indul ki a szervezet leghosszabb nyirokvezetéke, a mellkasi nyirokvezeték. – Aus der Lymphzisterne entspringt das längste Lymphgefäß des Organismus, der Milchbrustgang (Ductus thoracicus).

9. A mellkasi nyirokvezeték a rekeszizmon az aorta nyílásán keresztül lép be a mellüregbe. – Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) tritt durch den Aortenschlitz (Hiatus aorticus) des Zwerchfells in die Brusthöhle ein.

10. A mellkasban a vezeték a gerincoszlop előtt, a leszálló aorta és a páratlan véna között halad felfelé. – Im Thorax verläuft der Gang vor der Wirbelsäule zwischen der Aorta descendens und der Vena azygos nach kranial.

11. Kezdeti szakaszán a mellkasi nyirokvezeték a test középvonalától általában jobbra helyezkedik el. – In seinem Anfangsabschnitt befindet sich der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) meist rechts von der Mittellinie des Körpers.

12. Az ötödik hátcsigolya magasságában a vezeték balra keresztez, és a nyelőcső mögött halad tovább. – Auf Höhe des fünften Brustwirbels (Th5) kreuzt der Gang nach links und verläuft hinter der Speiseröhre (Esophagus) weiter.

13. A mellkasi nyirokvezeték fala hasonló a vénákéhoz, de vékonyabb és több billentyűt tartalmaz. – Die Wand des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus) ähnelt der von Venen, ist jedoch dünner und enthält mehr Klappen.

14. Ezek a billentyűk akadályozzák meg a nyirok visszafelé áramlását a hidrosztatikai nyomás ellenére. – Diese Klappen verhindern den Rückstrom der Lymphe entgegen dem hydrostatischen Druck.

15. A nyirok továbbítását a környező izmok összehúzódása és a légzési mozgások által keltett szívóhatás segíti. – Der Transport der Lymphe wird durch die Kontraktion der umgebenden Muskeln und den durch Atembewegungen erzeugten Sog unterstützt.

16. A mellkasi nyirokvezeték a test teljes nyirokmennyiségének körülbelül háromnegyedét szállítja. – Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) transportiert etwa drei Viertel der gesamten Lymphmenge des Körpers.

17. Ez a vezeték gyűjti össze a nyirkot mindkét alsó végtagból és az összes hasüregi szervből. – Dieser Gang sammelt die Lymphe aus beiden unteren Extremitäten und allen Bauchorganen.

18. A mellüregbe érve további törzsek csatlakoznak hozzá, mint például a bal oldali hörgő-gátor törzs. – Nach Erreichen der Brusthöhle schließen sich weitere Stämme an, wie beispielsweise der linke bronchomediastinale Stamm (Truncus bronchomediastinalis sinister).

19. Ez a törzs a bal tüdőből és a gátorüreg bal oldali képleteiből szállítja a nyirkot. – Dieser Stamm leitet die Lymphe aus der linken Lunge und den linksseitigen Strukturen des Mediastinums ab.

20. A nyaki szakaszhoz érve a mellkasi nyirokvezeték felveszi a bal torkolati törzset is. – Im Halsabschnitt nimmt der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) auch den linken Jugularstamm (Truncus jugularis sinister) auf.

21. A bal torkolati törzs a fej és a nyak bal oldalának nyirokelvezetéséért felelős. – Der linke Jugularstamm (Truncus jugularis sinister) ist für die Lymphdrainage der linken Kopf- und Halsseite verantwortlich.

22. Végül a bal kulcscsont alatti törzs is a mellkasi nyirokvezetékbe vagy közvetlenül a vénás szögletbe torkollik. – Schließlich mündet auch der linke Subclaviastamm (Truncus subclavius sinister) in den Milchbrustgang oder direkt in den Venenwinkel.

23. A bal kulcscsont alatti törzs a bal felső végtag nyirkát gyűjti össze. – Der linke Subclaviastamm (Truncus subclavius sinister) sammelt die Lymphe der linken oberen Extremität.

24. A mellkasi nyirokvezeték végül a bal vénás szögletbe szájadzik bele. – Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) mündet schließlich in den linken Venenwinkel (Angulus venosus sinister).

25. A vénás szögletet a belső torkolati véna és a kulcscsont alatti véna találkozása hozza létre. – Der Venenwinkel wird durch den Zusammenfluss der inneren Drosselvene (Vena jugularis interna) und der Schlüsselbeinvene (Vena subclavia) gebildet.

26. A beömlésnél egy erős billentyű akadályozza meg, hogy a vénás vér bejusson a nyirokvezetékbe. – An der Einmündung verhindert eine kräftige Klappe, dass venöses Blut in den Lymphgang eindringt.

27. A test jobb felső negyedének nyirokelvezetését egy rövidebb vezeték, a jobb oldali nyiroktörzs végzi. – Die Lymphdrainage des rechten oberen Körperquadranten erfolgt durch einen kürzeren Gang, den rechten Lymphstamm (Ductus lymphaticus dexter).

28. Ez a vezeték mindössze egy-két centiméter hosszú, és a jobb vénás szögletbe torkollik. – Dieser Gang ist nur ein bis zwei Zentimeter lang und mündet in den rechten Venenwinkel.

29. A jobb oldali nyiroktörzs három nagy nyiroktörzs egyesüléséből jöhet létre. – Der rechte Lymphstamm (Ductus lymphaticus dexter) kann aus der Vereinigung von drei großen Lymphstämmen entstehen.

30. Az egyik a jobb torkolati törzs, amely a fej és a nyak jobb oldalát drainálja. – Einer davon ist der rechte Jugularstamm (Truncus jugularis dexter), der die rechte Kopf- und Halsseite drainiert.

31. A második a jobb kulcscsont alatti törzs, amely a jobb felső végtagból érkezik. – Der zweite ist der rechte Subclaviastamm (Truncus subclavius dexter), der aus der rechten oberen Extremität kommt.

32. A harmadik a jobb oldali hörgő-gátor törzs, amely a jobb tüdőfélből és a szív egy részéből gyűjti a nyirkot. – Der dritte ist der rechte bronchomediastinale Stamm (Truncus bronchomediastinalis dexter), der Lymphe aus der rechten Lungenhälfte und einem Teil des Herzens sammelt.

33. Gyakran előfordul, hogy ezek a törzsek nem egyesülnek, hanem önállóan nyílnak a vénás rendszerbe. – Es kommt häufig vor, dass diese Stämme sich nicht vereinigen, sondern eigenständig in das Venensystem münden.

34. A nyiroktörzsek falában lévő simaizomsejtek ritmikus összehúzódása alapvető a nyirok áramlásához. – Die rhythmische Kontraktion der glatten Muskelzellen in der Wand der Lymphstämme ist essenziell für den Lymphfluss.

35. A nyirokvezetékek mentén számos nyirokcsomó helyezkedik el, amelyek szűrőként funkcionálnak. – Entlang der Lymphgänge befinden sich zahlreiche Lymphknoten, die als Filter fungieren.

36. A mellkasban a gátorüregi nyirokcsomók szűrik meg a mélyebbről érkező nyirokfolyadékot. – Im Thorax filtern die Lymphknoten des Mediastinums (Nodi lymphoidei mediastinales) die aus der Tiefe kommende Lymphflüssigkeit.

37. A nyirokcsomókban a falósejtek eltávolítják a kórokozókat és a sejttörmeléket. – In den Lymphknoten entfernen Fresszellen (Phagozyten) Krankheitserreger und Zelltrümmer.

38. A mellkasi nyirokvezeték sérülése esetén nyirokfolyadék kerülhet a mellhártyaüregbe. – Bei einer Verletzung des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus) kann Lymphflüssigkeit in die Pleurahöhle gelangen.

39. Ezt a kórképet, amikor a chylus felhalmozódik a mellkasban, chylothoraxnak nevezik az orvosi gyakorlatban. – Dieses Krankheitsbild, bei dem sich Chylus im Brustkorb ansammelt, wird in der medizinischen Praxis als Chylothorax bezeichnet.

40. A nyirokvezetékek daganatos sejtek terjedési útvonalaként is szolgálhatnak, amit áttétképzésnek hívunk. – Die Lymphgänge können auch als Ausbreitungswege für Tumorzellen dienen, was als Metastasierung bezeichnet wird.

41. A mellrák sejtjei például gyakran a hónalji nyirokcsomók felé terjednek a nyirokutakon át. – Zellen des Brustkrebses (Mammakarzinom) breiten sich beispielsweise häufig über die Lymphwege zu den Achsellymphknoten (Nodi lymphoidei axillares) aus.

42. A mellkasi nyirokvezeték torkolatánál a nyirok keveredik a vénás vérrel és a szív felé halad. – An der Mündung des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus) vermischt sich die Lymphe mit dem venösen Blut und fließt zum Herzen.

43. A nyirok visszaáramlása a vénás rendszerbe elengedhetetlen a folyadékháztartás egyensúlyához. – Der Rückfluss der Lymphe in das Venensystem ist für das Gleichgewicht des Flüssigkeitshaushalts unerlässlich.

44. Naponta körülbelül két liter nyirokfolyadék jut vissza így a vérkeringésbe. – Täglich gelangen auf diese Weise etwa zwei Liter Lymphflüssigkeit zurück in den Blutkreislauf.

45. Ha a nagy nyiroktörzsek elzáródnak, súlyos vizenyő, úgynevezett nyiroködéma alakulhat ki az érintett területen. – Wenn die großen Lymphstämme blockiert sind, kann ein schweres Ödem, ein sogenanntes Lymphödem, in der betroffenen Region entstehen.

46. A nyiroktartály és a mellkasi nyirokvezeték a leszálló aorta közvetlen közelében fut. – Die Lymphzisterne (Cisterna chyli) und der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) verlaufen in unmittelbarer Nähe der Aorta descendens.

47. A lüktető aorta fala mechanikai lökésekkel segíti a nyirok felfelé jutását a mellkasi vezetékben. – Die Wand der pulsierenden Aorta unterstützt durch mechanische Stöße den Aufstieg der Lymphe im Milchbrustgang.

48. A nyelőcső és a mellkasi nyirokvezeték a hátsó gátorüregben szomszédos képletek. – Die Speiseröhre (Esophagus) und der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) sind benachbarte Strukturen im hinteren Mediastinum.

49. A hasi nyirokelvezetés központja a bélfodor gyökerénél található nyirokcsomó-csoport. – Das Zentrum der abdominalen Lymphdrainage ist die Lymphknotengruppe an der Radix mesenterii.

50. Innen a nyirok a gyűjtő törzseken keresztül közvetlenül a nyiroktartályba áramlik. – Von hier aus fließt die Lymphe über die Sammelstämme direkt in die Lymphzisterne (Cisterna chyli).

51. A mellkasi nyirokvezeték fejlődéstani szempontból páros vénás fonatokból alakul ki. – Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) entwickelt sich entwicklungsgeschichtlich aus paarigen venösen Geflechten.

52. Az embrionális élet során a jobb és bal oldali vezetékek összenőnek, létrehozva a végső formát. – Während des embryonalen Lebens verschmelzen die rechts- und linksseitigen Gänge und bilden die endgültige Form.

53. A nyirokvezetékek vékony falát apró saját erek látják el tápanyaggal. – Die dünne Wand der Lymphgänge wird durch kleine Eigengefäße (Vasa vasorum) mit Nährstoffen versorgt.

54. A nyirokvezetékek beidegzését a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus rostjai végzik. – Die Innervation der Lymphgänge erfolgt durch sympathische und parasympathische Fasern des vegetativen Nervensystems.

55. A nagy nyiroktörzsek anatómiájának ismerete alapvető a sebészeti beavatkozások és a daganatos terjedés megértéséhez. – Die Kenntnis der Anatomie der großen Lymphstämme ist grundlegend für chirurgische Eingriffe und das Verständnis der Tumorausbreitung.

(aufklappen)magyar

1. A nyirokrendszer legnagyobb gyűjtőedényeit, amelyek a nyirokcsomókból kilépő elvezető erek összeolvadásából jönnek létre, nyiroktörzseknek nevezzük.

2. Ezek a törzsek gyűjtik össze a nyirkot a test meghatározott nagy régióiból, mielőtt az visszajutna a vénás keringésbe.

3. A szervezet alsó feléből származó nyirok egy tágult gyűjtőhelyen, a nyiroktartályban koncentrálódik.

4. A nyiroktartály általában a második ágyékcsigolya magasságában, a rekeszizom alatt helyezkedik el.

5. Ebbe a tartályba torkollnak az alsó végtagok nyirkát szállító ágyéki törzsek.

6. Ugyancsak a nyiroktartályba ürül a bélcsatorna felől érkező, zsírokban gazdag bélnyiroktörzs.

7. Az emésztés során a vékonybélből felszívódott zsírok tejfehér színűvé teszik ezt a folyadékot, amelyet chylusnak is neveznek.

8. A nyiroktartályból indul ki a szervezet leghosszabb nyirokvezetéke, a mellkasi nyirokvezeték.

9. A mellkasi nyirokvezeték a rekeszizmon az aorta nyílásán keresztül lép be a mellüregbe.

10. A mellkasban a vezeték a gerincoszlop előtt, a leszálló aorta és a páratlan véna között halad felfelé.

11. Kezdeti szakaszán a mellkasi nyirokvezeték a test középvonalától általában jobbra helyezkedik el.

12. Az ötödik hátcsigolya magasságában a vezeték balra keresztez, és a nyelőcső mögött halad tovább.

13. A mellkasi nyirokvezeték fala hasonló a vénákéhoz, de vékonyabb és több billentyűt tartalmaz.

14. Ezek a billentyűk akadályozzák meg a nyirok visszafelé áramlását a hidrosztatikai nyomás ellenére.

15. A nyirok továbbítását a környező izmok összehúzódása és a légzési mozgások által keltett szívóhatás segíti.

16. A mellkasi nyirokvezeték a test teljes nyirokmennyiségének körülbelül háromnegyedét szállítja.

17. Ez a vezeték gyűjti össze a nyirkot mindkét alsó végtagból és az összes hasüregi szervből.

18. A mellüregbe érve további törzsek csatlakoznak hozzá, mint például a bal oldali hörgő-gátor törzs.

19. Ez a törzs a bal tüdőből és a gátorüreg bal oldali képleteiből szállítja a nyirkot.

20. A nyaki szakaszhoz érve a mellkasi nyirokvezeték felveszi a bal torkolati törzset is.

21. A bal torkolati törzs a fej és a nyak bal oldalának nyirokelvezetéséért felelős.

22. Végül a bal kulcscsont alatti törzs is a mellkasi nyirokvezetékbe vagy közvetlenül a vénás szögletbe torkollik.

23. A bal kulcscsont alatti törzs a bal felső végtag nyirkát gyűjti össze.

24. A mellkasi nyirokvezeték végül a bal vénás szögletbe szájadzik bele.

25. A vénás szögletet a belső torkolati véna és a kulcscsont alatti véna találkozása hozza létre.

26. A beömlésnél egy erős billentyű akadályozza meg, hogy a vénás vér bejusson a nyirokvezetékbe.

27. A test jobb felső negyedének nyirokelvezetését egy rövidebb vezeték, a jobb oldali nyiroktörzs végzi.

28. Ez a vezeték mindössze egy-két centiméter hosszú, és a jobb vénás szögletbe torkollik.

29. A jobb oldali nyiroktörzs három nagy nyiroktörzs egyesüléséből jöhet létre.

30. Az egyik a jobb torkolati törzs, amely a fej és a nyak jobb oldalát drainálja.

31. A második a jobb kulcscsont alatti törzs, amely a jobb felső végtagból érkezik.

32. A harmadik a jobb oldali hörgő-gátor törzs, amely a jobb tüdőfélből és a szív egy részéből gyűjti a nyirkot.

33. Gyakran előfordul, hogy ezek a törzsek nem egyesülnek, hanem önállóan nyílnak a vénás rendszerbe.

34. A nyiroktörzsek falában lévő simaizomsejtek ritmikus összehúzódása alapvető a nyirok áramlásához.

35. A nyirokvezetékek mentén számos nyirokcsomó helyezkedik el, amelyek szűrőként funkcionálnak.

36. A mellkasban a gátorüregi nyirokcsomók szűrik meg a mélyebbről érkező nyirokfolyadékot.

37. A nyirokcsomókban a falósejtek eltávolítják a kórokozókat és a sejttörmeléket.

38. A mellkasi nyirokvezeték sérülése esetén nyirokfolyadék kerülhet a mellhártyaüregbe.

39. Ezt a kórképet, amikor a chylus felhalmozódik a mellkasban, chylothoraxnak nevezik az orvosi gyakorlatban.

40. A nyirokvezetékek daganatos sejtek terjedési útvonalaként is szolgálhatnak, amit áttétképzésnek hívunk.

41. A mellrák sejtjei például gyakran a hónalji nyirokcsomók felé terjednek a nyirokutakon át.

42. A mellkasi nyirokvezeték torkolatánál a nyirok keveredik a vénás vérrel és a szív felé halad.

43. A nyirok visszaáramlása a vénás rendszerbe elengedhetetlen a folyadékháztartás egyensúlyához.

44. Naponta körülbelül két liter nyirokfolyadék jut vissza így a vérkeringésbe.

45. Ha a nagy nyiroktörzsek elzáródnak, súlyos vizenyő, úgynevezett nyiroködéma alakulhat ki az érintett területen.

46. A nyiroktartály és a mellkasi nyirokvezeték a leszálló aorta közvetlen közelében fut.

47. A lüktető aorta fala mechanikai lökésekkel segíti a nyirok felfelé jutását a mellkasi vezetékben.

48. A nyelőcső és a mellkasi nyirokvezeték a hátsó gátorüregben szomszédos képletek.

49. A hasi nyirokelvezetés központja a bélfodor gyökerénél található nyirokcsomó-csoport.

50. Innen a nyirok a gyűjtő törzseken keresztül közvetlenül a nyiroktartályba áramlik.

51. A mellkasi nyirokvezeték fejlődéstani szempontból páros vénás fonatokból alakul ki.

52. Az embrionális élet során a jobb és bal oldali vezetékek összenőnek, létrehozva a végső formát.

53. A nyirokvezetékek vékony falát apró saját erek látják el tápanyaggal.

54. A nyirokvezetékek beidegzését a vegetatív idegrendszer szimpatikus és paraszimpatikus rostjai végzik.

55. A nagy nyiroktörzsek anatómiájának ismerete alapvető a sebészeti beavatkozások és a daganatos terjedés megértéséhez.

(aufklappen)német

1. Die größten Sammelgefäße des Lymphsystems, die aus dem Zusammenfluss der wegführenden Gefäße (Vasa efferentia) der Lymphknoten entstehen, werden als Lymphstämme (Trunci lymphatici) bezeichnet.

2. Diese Stämme sammeln die Lymphe aus bestimmten großen Körperregionen, bevor sie in den venösen Kreislauf zurückkehrt.

3. Die Lymphe aus der unteren Körperhälfte konzentriert sich in einer erweiterten Sammelstelle, der Lymphzisterne (Cisterna chyli).

4. Die Lymphzisterne (Cisterna chyli) befindet sich in der Regel auf Höhe des zweiten Lendenwirbels (L2) unterhalb des Zwerchfells (Diaphragma).

5. In diese Zisterne münden die Lendenstämme (Trunci lumbales), welche die Lymphe der unteren Extremitäten transportieren.

6. Ebenfalls in die Lymphzisterne mündet der vom Darmkanal kommende, fettreiche Darmstamm (Truncus intestinalis).

7. Die während der Verdauung aus dem Dünndarm resorbierten Fette verleihen dieser Flüssigkeit eine milchige Farbe, weshalb sie auch als Chylus bezeichnet wird.

8. Aus der Lymphzisterne entspringt das längste Lymphgefäß des Organismus, der Milchbrustgang (Ductus thoracicus).

9. Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) tritt durch den Aortenschlitz (Hiatus aorticus) des Zwerchfells in die Brusthöhle ein.

10. Im Thorax verläuft der Gang vor der Wirbelsäule zwischen der Aorta descendens und der Vena azygos nach kranial.

11. In seinem Anfangsabschnitt befindet sich der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) meist rechts von der Mittellinie des Körpers.

12. Auf Höhe des fünften Brustwirbels (Th5) kreuzt der Gang nach links und verläuft hinter der Speiseröhre (Esophagus) weiter.

13. Die Wand des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus) ähnelt der von Venen, ist jedoch dünner und enthält mehr Klappen.

14. Diese Klappen verhindern den Rückstrom der Lymphe entgegen dem hydrostatischen Druck.

15. Der Transport der Lymphe wird durch die Kontraktion der umgebenden Muskeln und den durch Atembewegungen erzeugten Sog unterstützt.

16. Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) transportiert etwa drei Viertel der gesamten Lymphmenge des Körpers.

17. Dieser Gang sammelt die Lymphe aus beiden unteren Extremitäten und allen Bauchorganen.

18. Nach Erreichen der Brusthöhle schließen sich weitere Stämme an, wie beispielsweise der linke bronchomediastinale Stamm (Truncus bronchomediastinalis sinister).

19. Dieser Stamm leitet die Lymphe aus der linken Lunge und den linksseitigen Strukturen des Mediastinums ab.

20. Im Halsabschnitt nimmt der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) auch den linken Jugularstamm (Truncus jugularis sinister) auf.

21. Der linke Jugularstamm (Truncus jugularis sinister) ist für die Lymphdrainage der linken Kopf- und Halsseite verantwortlich.

22. Schließlich mündet auch der linke Subclaviastamm (Truncus subclavius sinister) in den Milchbrustgang oder direkt in den Venenwinkel.

23. Der linke Subclaviastamm (Truncus subclavius sinister) sammelt die Lymphe der linken oberen Extremität.

24. Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) mündet schließlich in den linken Venenwinkel (Angulus venosus sinister).

25. Der Venenwinkel wird durch den Zusammenfluss der inneren Drosselvene (Vena jugularis interna) und der Schlüsselbeinvene (Vena subclavia) gebildet.

26. An der Einmündung verhindert eine kräftige Klappe, dass venöses Blut in den Lymphgang eindringt.

27. Die Lymphdrainage des rechten oberen Körperquadranten erfolgt durch einen kürzeren Gang, den rechten Lymphstamm (Ductus lymphaticus dexter).

28. Dieser Gang ist nur ein bis zwei Zentimeter lang und mündet in den rechten Venenwinkel.

29. Der rechte Lymphstamm (Ductus lymphaticus dexter) kann aus der Vereinigung von drei großen Lymphstämmen entstehen.

30. Einer davon ist der rechte Jugularstamm (Truncus jugularis dexter), der die rechte Kopf- und Halsseite drainiert.

31. Der zweite ist der rechte Subclaviastamm (Truncus subclavius dexter), der aus der rechten oberen Extremität kommt.

32. Der dritte ist der rechte bronchomediastinale Stamm (Truncus bronchomediastinalis dexter), der Lymphe aus der rechten Lungenhälfte und einem Teil des Herzens sammelt.

33. Es kommt häufig vor, dass diese Stämme sich nicht vereinigen, sondern eigenständig in das Venensystem münden.

34. Die rhythmische Kontraktion der glatten Muskelzellen in der Wand der Lymphstämme ist essenziell für den Lymphfluss.

35. Entlang der Lymphgänge befinden sich zahlreiche Lymphknoten, die als Filter fungieren.

36. Im Thorax filtern die Lymphknoten des Mediastinums (Nodi lymphoidei mediastinales) die aus der Tiefe kommende Lymphflüssigkeit.

37. In den Lymphknoten entfernen Fresszellen (Phagozyten) Krankheitserreger und Zelltrümmer.

38. Bei einer Verletzung des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus) kann Lymphflüssigkeit in die Pleurahöhle gelangen.

39. Dieses Krankheitsbild, bei dem sich Chylus im Brustkorb ansammelt, wird in der medizinischen Praxis als Chylothorax bezeichnet.

40. Die Lymphgänge können auch als Ausbreitungswege für Tumorzellen dienen, was als Metastasierung bezeichnet wird.

41. Zellen des Brustkrebses (Mammakarzinom) breiten sich beispielsweise häufig über die Lymphwege zu den Achsellymphknoten (Nodi lymphoidei axillares) aus.

42. An der Mündung des Milchbrustgangs (Ductus thoracicus) vermischt sich die Lymphe mit dem venösen Blut und fließt zum Herzen.

43. Der Rückfluss der Lymphe in das Venensystem ist für das Gleichgewicht des Flüssigkeitshaushalts unerlässlich.

44. Täglich gelangen auf diese Weise etwa zwei Liter Lymphflüssigkeit zurück in den Blutkreislauf.

45. Wenn die großen Lymphstämme blockiert sind, kann ein schweres Ödem, ein sogenanntes Lymphödem, in der betroffenen Region entstehen.

46. Die Lymphzisterne (Cisterna chyli) und der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) verlaufen in unmittelbarer Nähe der Aorta descendens.

47. Die Wand der pulsierenden Aorta unterstützt durch mechanische Stöße den Aufstieg der Lymphe im Milchbrustgang.

48. Die Speiseröhre (Esophagus) und der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) sind benachbarte Strukturen im hinteren Mediastinum.

49. Das Zentrum der abdominalen Lymphdrainage ist die Lymphknotengruppe an der Radix mesenterii.

50. Von hier aus fließt die Lymphe über die Sammelstämme direkt in die Lymphzisterne (Cisterna chyli).

51. Der Milchbrustgang (Ductus thoracicus) entwickelt sich entwicklungsgeschichtlich aus paarigen venösen Geflechten.

52. Während des embryonalen Lebens verschmelzen die rechts- und linksseitigen Gänge und bilden die endgültige Form.

53. Die dünne Wand der Lymphgänge wird durch kleine Eigengefäße (Vasa vasorum) mit Nährstoffen versorgt.

54. Die Innervation der Lymphgänge erfolgt durch sympathische und parasympathische Fasern des vegetativen Nervensystems.

55. Die Kenntnis der Anatomie der großen Lymphstämme ist grundlegend für chirurgische Eingriffe und das Verständnis der Tumorausbreitung.