3.7.3 – Az ingerlékenység befolyásoló tényezői – Einflussgrößen auf die Erregbarkeit
1. Az ingerlékenységet elsősorban a nyugalmi potenciál pillanatnyi helyzete szabja meg, mert minden válasz ebből az értékből indul. – Die Erregbarkeit wird in erster Linie von der augenblicklichen Lage des Ruhepotentials bestimmt, denn jede Antwort geht von diesem Wert aus.
2. Ami valóban számít, az a nyugalmi és a küszöbpotenciál közötti távolság: minél kisebb ez a néhány millivoltos rés, annál ingerlékenyebb a sejt. – Was wirklich zählt, ist der Abstand zwischen Ruhe- und Schwellenpotential: je kleiner diese Lücke von wenigen Millivolt ist, desto erregbarer ist die Zelle.
3. A külső káliumkoncentráció emelkedése depolarizálja a membránt, és a küszöbhöz közelítve eleinte fokozza az ingerlékenységet, nagyobb mértékben azonban tartós depolarizációval inaktiválja a nátriumcsatornákat, és a sejtet ingerelhetetlenné teszi. – Ein Anstieg der äußeren Kaliumkonzentration depolarisiert die Membran und steigert, indem er sie an die Schwelle heranführt, zunächst die Erregbarkeit, in stärkerem Ausmaß inaktiviert er jedoch durch die anhaltende Depolarisation die Natriumkanäle und macht die Zelle unerregbar.
4. A káliumszint csökkenése ezzel szemben hiperpolarizálja a membránt, eltávolítja a küszöbtől, és izomgyengeséggel, valamint a szív ingerképzésének zavaraival járhat. – Ein Absinken des Kaliumspiegels hyperpolarisiert dagegen die Membran, entfernt sie von der Schwelle und kann mit Muskelschwäche sowie mit Störungen der Erregungsbildung des Herzens einhergehen.
5. A kalciumionok a külső membránfelszínen megkötődve stabilizálják a nátriumcsatornákat, és a küszöböt pozitívabb értékek felé tolják, tehát csökkentik az ingerlékenységet. – Die Kalziumionen lagern sich an der äußeren Membranoberfläche an, stabilisieren dadurch die Natriumkanäle und verschieben die Schwelle zu positiveren Werten, verringern also die Erregbarkeit.
6. Kalciumhiányban a küszöb a nyugalmi potenciál közelébe süllyed, az idegek és az izmok maguktól kisülnek, és kialakul a jellegzetes görcsös állapot, a tetánia. – Bei Kalziummangel sinkt die Schwelle in die Nähe des Ruhepotentials, Nerven und Muskeln entladen sich von selbst, und es entsteht der charakteristische Krampfzustand, die Tetanie (tetania).
7. A vér elsavasodása általában csökkenti, lúgosodása pedig fokozza az ingerlékenységet, mert az alkalózisban a fehérjékhez kötődő kalcium miatt a szabad kalcium mennyisége csökken, és ezért válthat ki a heves hyperventiláció görcsöt. – Eine Übersäuerung des Blutes verringert im Allgemeinen die Erregbarkeit, eine Alkalisierung steigert sie, weil in der Alkalose durch die Bindung des Kalziums an die Eiweiße die Menge des freien Kalziums abnimmt, weshalb eine heftige Hyperventilation einen Krampf auslösen kann.
8. A hőmérséklet emelkedése bizonyos határig gyorsítja a csatornák működését és fokozza az ingerlékenységet, a lehűlés viszont lassítja a folyamatokat és megemeli a küszöböt, amin a helyi hűtés fájdalomcsillapító hatása alapul. – Ein Anstieg der Temperatur beschleunigt bis zu einer gewissen Grenze die Arbeit der Kanäle und steigert die Erregbarkeit, die Abkühlung dagegen verlangsamt die Vorgänge und hebt die Schwelle an, worauf die schmerzstillende Wirkung der örtlichen Kühlung beruht.
9. Oxigénhiányban a nátrium-kálium-pumpa energiaellátása összeomlik, a membrán fokozatosan depolarizálódik, és a legérzékenyebb sejtek, az agykéreg idegsejtjei már másodpercek alatt elvesztik működésüket. – Bei Sauerstoffmangel bricht die Energieversorgung der Natrium-Kalium-Pumpe zusammen, die Membran depolarisiert allmählich, und die empfindlichsten Zellen, die Nervenzellen der Großhirnrinde, verlieren schon binnen Sekunden ihre Funktion.
10. A helyi érzéstelenítők belülről zárják el a feszültségfüggő nátriumcsatornát, így az akciós potenciál felszálló szára nem jöhet létre, és az ingerület nem terjed tovább a rostban. – Die örtlichen Betäubungsmittel (anaesthetica localia) verschließen den spannungsgesteuerten Natriumkanal von innen, sodass der Aufstrich des Aktionspotentials nicht zustande kommt und die Erregung sich in der Faser nicht weiter ausbreitet.
11. Ugyanezt a csatornát bénítja meg kívülről a gömbhal mérge, a tetrodotoxin és a kagylók szaxitoxinja, míg a sisakvirág akonitinja éppen ellenkezőleg, nyitva tartja, és szüntelen kisüléseket okoz. – Denselben Kanal lähmt von außen das Gift des Kugelfisches, das Tetrodotoxin, sowie das Saxitoxin der Muscheln, während das Aconitin des Eisenhuts ihn im Gegenteil offen hält und unaufhörliche Entladungen verursacht.
12. Az idegrendszerben a sejtek egymás ingerlékenységét is folyamatosan alakítják: a serkentő bemenetek a küszöb közelébe emelik a membránt, a gátlók eltávolítják tőle; az előbbit facilitációnak, az utóbbit gátlásnak nevezzük. – Im Nervensystem gestalten die Zellen auch die Erregbarkeit der jeweils anderen fortwährend: die erregenden Eingänge heben die Membran in die Nähe der Schwelle, die hemmenden entfernen sie von ihr; das erstere nennt man Bahnung (facilitatio), das letztere Hemmung (inhibitio).
13. Tartós, nagy frekvenciájú ingerlésben az ingerlékenység kimerül, de nem maga a rost fárad el, hanem az átkapcsolóhely, a szinapszis, amelynek átvivőanyag-készlete kifogy. – Bei anhaltender, hochfrequenter Reizung erschöpft sich die Erregbarkeit, doch ermüdet nicht die Faser selbst, sondern die Umschaltstelle, die Synapse, deren Vorrat an Überträgerstoff zur Neige geht.
14. A rosttípusok különbözőképpen viselkednek: a vékony, velőhüvely nélküli fájdalomvezető rostok érzékenyebbek az érzéstelenítőkre, a vastag, velőhüvelyes rostok viszont a nyomásra és az oxigénhiányra reagálnak előbb. – Die Fasertypen verhalten sich unterschiedlich: die dünnen, marklosen schmerzleitenden Fasern sind gegenüber Betäubungsmitteln empfindlicher, die dicken, markhaltigen Fasern dagegen reagieren früher auf Druck und Sauerstoffmangel.
15. Az ingerlékenység az élet folyamán is változik: a kisgyermek idegrendszere alacsonyabb küszöbű és könnyebben görcsöl, az idős emberé lassabban vezet, és erősebb ingerre van szüksége. – Die Erregbarkeit ändert sich auch im Lauf des Lebens: das Nervensystem des Kleinkindes hat eine niedrigere Schwelle und neigt eher zu Krämpfen, das des alten Menschen leitet langsamer und bedarf eines stärkeren Reizes.
16. Egyetlen mondatba sűrítve: minden olyan hatás fokozza az ingerlékenységet, amely a nyugalmi potenciált a küszöbhöz közelíti, és minden olyan hatás csökkenti, amely eltávolítja tőle vagy a nátriumcsatornákat zárva tartja. – In einem einzigen Satz zusammengefasst: jede Einwirkung steigert die Erregbarkeit, die das Ruhepotential der Schwelle näher bringt, und jede vermindert sie, die es von ihr entfernt oder die Natriumkanäle geschlossen hält.
17. Ha az inger eléri a küszöböt, megindul az a néhány ezredmásodperces, önmagát felerősítő feszültségváltozás, amelyet akciós potenciálnak nevezünk, és amely az ingerületi élettan központi jelensége. – Erreicht der Reiz die Schwelle, so setzt jene wenige Millisekunden dauernde, sich selbst verstärkende Spannungsänderung ein, die wir Aktionspotential nennen und die die zentrale Erscheinung der Erregungsphysiologie ist.
(aufklappen)magyar
1. Az ingerlékenységet elsősorban a nyugalmi potenciál pillanatnyi helyzete szabja meg, mert minden válasz ebből az értékből indul.
2. Ami valóban számít, az a nyugalmi és a küszöbpotenciál közötti távolság: minél kisebb ez a néhány millivoltos rés, annál ingerlékenyebb a sejt.
3. A külső káliumkoncentráció emelkedése depolarizálja a membránt, és a küszöbhöz közelítve eleinte fokozza az ingerlékenységet, nagyobb mértékben azonban tartós depolarizációval inaktiválja a nátriumcsatornákat, és a sejtet ingerelhetetlenné teszi.
4. A káliumszint csökkenése ezzel szemben hiperpolarizálja a membránt, eltávolítja a küszöbtől, és izomgyengeséggel, valamint a szív ingerképzésének zavaraival járhat.
5. A kalciumionok a külső membránfelszínen megkötődve stabilizálják a nátriumcsatornákat, és a küszöböt pozitívabb értékek felé tolják, tehát csökkentik az ingerlékenységet.
6. Kalciumhiányban a küszöb a nyugalmi potenciál közelébe süllyed, az idegek és az izmok maguktól kisülnek, és kialakul a jellegzetes görcsös állapot, a tetánia.
7. A vér elsavasodása általában csökkenti, lúgosodása pedig fokozza az ingerlékenységet, mert az alkalózisban a fehérjékhez kötődő kalcium miatt a szabad kalcium mennyisége csökken, és ezért válthat ki a heves hyperventiláció görcsöt.
8. A hőmérséklet emelkedése bizonyos határig gyorsítja a csatornák működését és fokozza az ingerlékenységet, a lehűlés viszont lassítja a folyamatokat és megemeli a küszöböt, amin a helyi hűtés fájdalomcsillapító hatása alapul.
9. Oxigénhiányban a nátrium-kálium-pumpa energiaellátása összeomlik, a membrán fokozatosan depolarizálódik, és a legérzékenyebb sejtek, az agykéreg idegsejtjei már másodpercek alatt elvesztik működésüket.
10. A helyi érzéstelenítők belülről zárják el a feszültségfüggő nátriumcsatornát, így az akciós potenciál felszálló szára nem jöhet létre, és az ingerület nem terjed tovább a rostban.
11. Ugyanezt a csatornát bénítja meg kívülről a gömbhal mérge, a tetrodotoxin és a kagylók szaxitoxinja, míg a sisakvirág akonitinja éppen ellenkezőleg, nyitva tartja, és szüntelen kisüléseket okoz.
12. Az idegrendszerben a sejtek egymás ingerlékenységét is folyamatosan alakítják: a serkentő bemenetek a küszöb közelébe emelik a membránt, a gátlók eltávolítják tőle; az előbbit facilitációnak, az utóbbit gátlásnak nevezzük.
13. Tartós, nagy frekvenciájú ingerlésben az ingerlékenység kimerül, de nem maga a rost fárad el, hanem az átkapcsolóhely, a szinapszis, amelynek átvivőanyag-készlete kifogy.
14. A rosttípusok különbözőképpen viselkednek: a vékony, velőhüvely nélküli fájdalomvezető rostok érzékenyebbek az érzéstelenítőkre, a vastag, velőhüvelyes rostok viszont a nyomásra és az oxigénhiányra reagálnak előbb.
15. Az ingerlékenység az élet folyamán is változik: a kisgyermek idegrendszere alacsonyabb küszöbű és könnyebben görcsöl, az idős emberé lassabban vezet, és erősebb ingerre van szüksége.
16. Egyetlen mondatba sűrítve: minden olyan hatás fokozza az ingerlékenységet, amely a nyugalmi potenciált a küszöbhöz közelíti, és minden olyan hatás csökkenti, amely eltávolítja tőle vagy a nátriumcsatornákat zárva tartja.
17. Ha az inger eléri a küszöböt, megindul az a néhány ezredmásodperces, önmagát felerősítő feszültségváltozás, amelyet akciós potenciálnak nevezünk, és amely az ingerületi élettan központi jelensége.
(aufklappen)német
1. Die Erregbarkeit wird in erster Linie von der augenblicklichen Lage des Ruhepotentials bestimmt, denn jede Antwort geht von diesem Wert aus.
2. Was wirklich zählt, ist der Abstand zwischen Ruhe- und Schwellenpotential: je kleiner diese Lücke von wenigen Millivolt ist, desto erregbarer ist die Zelle.
3. Ein Anstieg der äußeren Kaliumkonzentration depolarisiert die Membran und steigert, indem er sie an die Schwelle heranführt, zunächst die Erregbarkeit, in stärkerem Ausmaß inaktiviert er jedoch durch die anhaltende Depolarisation die Natriumkanäle und macht die Zelle unerregbar.
4. Ein Absinken des Kaliumspiegels hyperpolarisiert dagegen die Membran, entfernt sie von der Schwelle und kann mit Muskelschwäche sowie mit Störungen der Erregungsbildung des Herzens einhergehen.
5. Die Kalziumionen lagern sich an der äußeren Membranoberfläche an, stabilisieren dadurch die Natriumkanäle und verschieben die Schwelle zu positiveren Werten, verringern also die Erregbarkeit.
6. Bei Kalziummangel sinkt die Schwelle in die Nähe des Ruhepotentials, Nerven und Muskeln entladen sich von selbst, und es entsteht der charakteristische Krampfzustand, die Tetanie (tetania).
7. Eine Übersäuerung des Blutes verringert im Allgemeinen die Erregbarkeit, eine Alkalisierung steigert sie, weil in der Alkalose durch die Bindung des Kalziums an die Eiweiße die Menge des freien Kalziums abnimmt, weshalb eine heftige Hyperventilation einen Krampf auslösen kann.
8. Ein Anstieg der Temperatur beschleunigt bis zu einer gewissen Grenze die Arbeit der Kanäle und steigert die Erregbarkeit, die Abkühlung dagegen verlangsamt die Vorgänge und hebt die Schwelle an, worauf die schmerzstillende Wirkung der örtlichen Kühlung beruht.
9. Bei Sauerstoffmangel bricht die Energieversorgung der Natrium-Kalium-Pumpe zusammen, die Membran depolarisiert allmählich, und die empfindlichsten Zellen, die Nervenzellen der Großhirnrinde, verlieren schon binnen Sekunden ihre Funktion.
10. Die örtlichen Betäubungsmittel (anaesthetica localia) verschließen den spannungsgesteuerten Natriumkanal von innen, sodass der Aufstrich des Aktionspotentials nicht zustande kommt und die Erregung sich in der Faser nicht weiter ausbreitet.
11. Denselben Kanal lähmt von außen das Gift des Kugelfisches, das Tetrodotoxin, sowie das Saxitoxin der Muscheln, während das Aconitin des Eisenhuts ihn im Gegenteil offen hält und unaufhörliche Entladungen verursacht.
12. Im Nervensystem gestalten die Zellen auch die Erregbarkeit der jeweils anderen fortwährend: die erregenden Eingänge heben die Membran in die Nähe der Schwelle, die hemmenden entfernen sie von ihr; das erstere nennt man Bahnung (facilitatio), das letztere Hemmung (inhibitio).
13. Bei anhaltender, hochfrequenter Reizung erschöpft sich die Erregbarkeit, doch ermüdet nicht die Faser selbst, sondern die Umschaltstelle, die Synapse, deren Vorrat an Überträgerstoff zur Neige geht.
14. Die Fasertypen verhalten sich unterschiedlich: die dünnen, marklosen schmerzleitenden Fasern sind gegenüber Betäubungsmitteln empfindlicher, die dicken, markhaltigen Fasern dagegen reagieren früher auf Druck und Sauerstoffmangel.
15. Die Erregbarkeit ändert sich auch im Lauf des Lebens: das Nervensystem des Kleinkindes hat eine niedrigere Schwelle und neigt eher zu Krämpfen, das des alten Menschen leitet langsamer und bedarf eines stärkeren Reizes.
16. In einem einzigen Satz zusammengefasst: jede Einwirkung steigert die Erregbarkeit, die das Ruhepotential der Schwelle näher bringt, und jede vermindert sie, die es von ihr entfernt oder die Natriumkanäle geschlossen hält.
17. Erreicht der Reiz die Schwelle, so setzt jene wenige Millisekunden dauernde, sich selbst verstärkende Spannungsänderung ein, die wir Aktionspotential nennen und die die zentrale Erscheinung der Erregungsphysiologie ist.