5.12.2 – A rectushüvely és a hasfal rétegei – Rektusscheide und Schichten der Bauchwand
1. Az elülső hasfal nem egyetlen lemezből áll, hanem egymásra rétegződő bőr-, kötőszövetes, izmos és pólyás elemekből épül fel. – Die vordere Bauchwand besteht nicht aus einer einzigen Platte, sondern aus übereinanderliegenden Haut-, Bindegewebs-, Muskel- und Faszienschichten.
2. Kívülről befelé haladva elsőként a bőr található, amelynek vastagsága, rugalmassága és szőrzete testtájanként, életkoronként és nemenként változik. – Von außen nach innen liegt zunächst die Haut, deren Dicke, Elastizität und Behaarung je nach Körperregion, Alter und Geschlecht variieren.
3. Alatta helyezkedik el a bőr alatti kötő- és zsírszövet, amelynek mennyisége egyénenként jelentős különbségeket mutathat. – Darunter befindet sich das Unterhautbinde- und Fettgewebe, dessen Menge individuell erhebliche Unterschiede aufweisen kann.
4. A köldök alatt a felületes pólya zsíros külső és hártyás belső lemezre különülhet. – Unterhalb des Nabels kann sich die oberflächliche Faszie in ein äußeres fettreiches und ein inneres membranöses Blatt gliedern.
5. Mélyebben a külső ferde, a belső ferde és a haránt hasizom következik, amelyek oldalt három jól elkülöníthető izomréteget alkotnak. – Tiefer folgen äußerer schräger, innerer schräger und querer Bauchmuskel, die seitlich drei deutlich unterscheidbare Muskelschichten bilden.
6. Előrefelé közeledve ezek az izmok széles inas lemezekbe, vagyis bőnyékbe mennek át, amelyek az egyenes hasizmot körülvevő rectushüvelyt kialakítják. – Nach vorn gehen diese Muskeln in breite Sehnenplatten, die Aponeurosen, über, welche die den geraden Bauchmuskel umgebende Rektusscheide bilden.
7. A rectushüvely (vagina musculi recti abdominis) páros, hosszanti kötőszövetes rekesz, amely a középvonaltól jobbra és balra húzódik. – Die Rektusscheide (Vagina musculi recti abdominis) ist ein paariges längs verlaufendes Bindegewebsfach, das rechts und links der Mittellinie liegt.
8. Belsejében az egyenes hasizom, esetenként a gúlaizom, továbbá felső és alsó hasfali erek, nyirokerek és idegágak találhatók. – In ihrem Inneren liegen der gerade Bauchmuskel, gegebenenfalls der Pyramidenmuskel sowie obere und untere Bauchwandgefäße, Lymphgefäße und Nervenäste.
9. Felépítése nem minden magasságban azonos, mert a lapos hasizmok bőnyéi a köldök felett és alatt eltérően rendeződnek. – Ihr Aufbau ist nicht in jeder Höhe gleich, da sich die Aponeurosen der flachen Bauchmuskeln oberhalb und unterhalb des Nabels unterschiedlich anordnen.
10. A bordaív felett az egyenes hasizom részben közvetlenül a mellkas csontos-porcos falán fekszik, ezért itt valódi hátsó hüvelylemez nem fejlődik ki. – Oberhalb des Rippenbogens liegt der gerade Bauchmuskel teilweise unmittelbar auf der knorpelig-knöchernen Brustwand, weshalb hier kein eigentliches hinteres Scheidenblatt ausgebildet ist.
11. A bordaív és az íves vonal között a külső ferde hasizom teljes bőnyéje az egyenes hasizom előtt halad. – Zwischen Rippenbogen und Bogenlinie verläuft die gesamte Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels vor dem geraden Bauchmuskel.
12. Ugyanezen a területen a belső ferde hasizom bőnyéje két lemezre válik, amelyek közül az egyik elöl, a másik hátul kerül az izom köré. – In diesem Gebiet spaltet sich die Aponeurose des inneren schrägen Bauchmuskels in zwei Blätter, von denen eines vor und das andere hinter dem Muskel verläuft.
13. A haránt hasizom bőnyéje ezen a szakaszon teljes egészében az egyenes hasizom mögött helyezkedik el. – Die Aponeurose des queren Bauchmuskels liegt in diesem Abschnitt vollständig hinter dem geraden Bauchmuskel.
14. Így az elülső hüvelylemezt a külső ferde bőnye és a belső ferde bőnye elülső része alkotja. – Somit wird das vordere Scheidenblatt von der Aponeurose des äußeren schrägen Muskels und dem vorderen Blatt der inneren schrägen Aponeurose gebildet.
15. A hátsó lemezben a belső ferde bőnye hátsó része és a haránt hasizom bőnyéje egyesül. – Im hinteren Blatt vereinigen sich der hintere Anteil der inneren schrägen Aponeurose und die Aponeurose des queren Bauchmuskels.
16. Az íves vonal (linea arcuata) rendszerint a köldök és a szeméremcsont közötti távolság alsó harmadában jelzi e rétegződés megváltozását. – Die Bogenlinie (Linea arcuata) kennzeichnet gewöhnlich im unteren Drittel zwischen Nabel und Schambein die Veränderung dieser Schichtung.
17. E vonal alatt mindhárom lapos hasizom bőnyéje az egyenes hasizom elé kerül, ezért a rectushüvely hátsó lemeze megszűnik. – Unterhalb dieser Linie ziehen die Aponeurosen aller drei flachen Bauchmuskeln vor den geraden Bauchmuskel, sodass das hintere Blatt der Rektusscheide endet.
18. Az izom mögött itt már csak a harántpólya, egy vékony kötőszövetes réteg és a hashártya fali lemeze marad. – Hinter dem Muskel verbleiben hier nur die Querfaszie, eine dünne Bindegewebsschicht und das parietale Blatt des Bauchfells.
19. A harántpólya (fascia transversalis) a hasfal belső felszínét bélelő, összefüggő pólyarendszer része. – Die Querfaszie (Fascia transversalis) ist Teil eines zusammenhängenden Fasziensystems, das die Innenfläche der Bauchwand auskleidet.
20. Mélységében ezt a hashártya előtti kötő- és zsírszövet követi, amely az ereknek és idegeknek elmozdulást lehetővé tevő közeget biztosít. – In der Tiefe folgt das präperitoneale Binde- und Fettgewebe, das Gefäßen und Nerven eine verschiebliche Umgebung bietet.
21. Legbelül a fali hashártya (peritoneum parietale) borítja a hasfal belső felszínét, és elhatárolja azt a hashártyaüregtől. – Ganz innen überzieht das parietale Bauchfell (Peritoneum parietale) die Innenfläche der Bauchwand und grenzt sie von der Bauchfellhöhle ab.
22. A két rectushüvely a középvonalban a fehér vonalban (linea alba) kapcsolódik össze, amely a kardnyúlványtól a szeméremcsonti összeköttetésig húzódik. – Die beiden Rektusscheiden verbinden sich in der Mittellinie zur weißen Linie (Linea alba), die vom Schwertfortsatz bis zur Schambeinfuge reicht.
23. Ezt a keskeny inas sávot a jobb és bal oldali hasizombőnyék kereszteződő rostjai hozzák létre. – Dieser schmale Sehnenstreifen entsteht durch die sich kreuzenden Fasern der rechts- und linksseitigen Bauchmuskelaponeurosen.
24. Mivel kevés eret tartalmaz, a fehér vonal bizonyos műtéti feltárásoknál viszonylag vérszegény behatolási útvonalat kínál. – Da sie nur wenige Gefäße enthält, bietet die weiße Linie bei bestimmten operativen Zugängen einen vergleichsweise blutarmen Zugangsweg.
25. Középső részében helyezkedik el a köldökgyűrű, amely a magzati életben a köldökzsinór képleteinek áthaladását biztosította. – In ihrem mittleren Abschnitt liegt der Nabelring, durch den im fetalen Leben die Strukturen der Nabelschnur hindurchtraten.
26. Születés után a nyílás hegesen záródik, azonban a köldök környéke a hasfal természetes gyengébb területe marad. – Nach der Geburt verschließt sich die Öffnung narbig, die Nabelregion bleibt jedoch eine natürliche Schwachstelle der Bauchwand.
27. Oldalt a rectushüvely és a lapos hasizmok izmos része közötti átmenetet a félhold alakú vonal (linea semilunaris) jelöli. – Seitlich markiert die halbmondförmige Linie (Linea semilunaris) den Übergang zwischen Rektusscheide und muskulösem Anteil der flachen Bauchmuskeln.
28. A rectushüvely rétegei nem pusztán burkot képeznek, hanem az izomerőt nagy felületre osztják el, és összekapcsolják a két testfelet. – Die Schichten der Rektusscheide bilden nicht nur eine Hülle, sondern verteilen Muskelkräfte über eine große Fläche und verbinden beide Körperhälften.
29. A hüvelyhez tapadó inas megszakítások megakadályozzák, hogy az egyenes hasizom összehúzódáskor egész hosszában ellenőrizetlenül elmozduljon. – Die mit der Scheide verbundenen Zwischensehnen verhindern, dass sich der gerade Bauchmuskel bei der Kontraktion über seine gesamte Länge unkontrolliert verschiebt.
30. A felső hasfalat főként az alsó bordaközti és a felső hasi erek, az alsó részt pedig az alsó hasi és a csípőtáji erek látják el. – Die obere Bauchwand wird vor allem durch untere Zwischenrippen- und obere Bauchgefäße, der untere Abschnitt durch untere Bauch- und Darmbeingefäße versorgt.
31. A felső és alsó hasfali artériák a rectushüvelyben egymással összeköttetést létesítenek, így hosszanti érhálózatot alkotnak. – Die oberen und unteren Bauchwandarterien bilden in der Rektusscheide Anastomosen und erzeugen dadurch ein längs verlaufendes Gefäßnetz.
32. Idegellátásukat a hetedik–tizenkettedik mellkasi ideg elülső ágai és az első ágyéki ideg egyes ágai biztosítják. – Ihre Innervation erfolgt durch die vorderen Äste des siebten bis zwölften Brustnervs sowie durch einzelne Äste des ersten Lendennervs.
33. Ezek az idegek a hasfal rétegei között oldalról előrefelé haladva érik el az izmokat és a bőrt. – Diese Nerven ziehen zwischen den Bauchwandmuskelschichten von lateral nach vorn und erreichen dabei Muskeln und Haut.
34. A rétegek pontos ismerete alapvető a hasi metszések, sérvek, vérömlenyek és a regionális érzéstelenítési eljárások megértéséhez. – Die genaue Kenntnis der Schichten ist grundlegend für das Verständnis abdominaler Schnitte, Hernien, Hämatome und regionaler Anästhesieverfahren.
35. A hasfal teherbírását végső soron nem egyetlen réteg, hanem az izmok, bőnyék, pólyák és kötőszövetes összeköttetések együttműködése biztosítja. – Die Belastbarkeit der Bauchwand wird letztlich nicht durch eine einzelne Schicht, sondern durch das Zusammenwirken von Muskeln, Aponeurosen, Faszien und bindegewebigen Verbindungen gewährleistet.
(aufklappen)magyar
1. Az elülső hasfal nem egyetlen lemezből áll, hanem egymásra rétegződő bőr-, kötőszövetes, izmos és pólyás elemekből épül fel.
2. Kívülről befelé haladva elsőként a bőr található, amelynek vastagsága, rugalmassága és szőrzete testtájanként, életkoronként és nemenként változik.
3. Alatta helyezkedik el a bőr alatti kötő- és zsírszövet, amelynek mennyisége egyénenként jelentős különbségeket mutathat.
4. A köldök alatt a felületes pólya zsíros külső és hártyás belső lemezre különülhet.
5. Mélyebben a külső ferde, a belső ferde és a haránt hasizom következik, amelyek oldalt három jól elkülöníthető izomréteget alkotnak.
6. Előrefelé közeledve ezek az izmok széles inas lemezekbe, vagyis bőnyékbe mennek át, amelyek az egyenes hasizmot körülvevő rectushüvelyt kialakítják.
7. A rectushüvely (vagina musculi recti abdominis) páros, hosszanti kötőszövetes rekesz, amely a középvonaltól jobbra és balra húzódik.
8. Belsejében az egyenes hasizom, esetenként a gúlaizom, továbbá felső és alsó hasfali erek, nyirokerek és idegágak találhatók.
9. Felépítése nem minden magasságban azonos, mert a lapos hasizmok bőnyéi a köldök felett és alatt eltérően rendeződnek.
10. A bordaív felett az egyenes hasizom részben közvetlenül a mellkas csontos-porcos falán fekszik, ezért itt valódi hátsó hüvelylemez nem fejlődik ki.
11. A bordaív és az íves vonal között a külső ferde hasizom teljes bőnyéje az egyenes hasizom előtt halad.
12. Ugyanezen a területen a belső ferde hasizom bőnyéje két lemezre válik, amelyek közül az egyik elöl, a másik hátul kerül az izom köré.
13. A haránt hasizom bőnyéje ezen a szakaszon teljes egészében az egyenes hasizom mögött helyezkedik el.
14. Így az elülső hüvelylemezt a külső ferde bőnye és a belső ferde bőnye elülső része alkotja.
15. A hátsó lemezben a belső ferde bőnye hátsó része és a haránt hasizom bőnyéje egyesül.
16. Az íves vonal (linea arcuata) rendszerint a köldök és a szeméremcsont közötti távolság alsó harmadában jelzi e rétegződés megváltozását.
17. E vonal alatt mindhárom lapos hasizom bőnyéje az egyenes hasizom elé kerül, ezért a rectushüvely hátsó lemeze megszűnik.
18. Az izom mögött itt már csak a harántpólya, egy vékony kötőszövetes réteg és a hashártya fali lemeze marad.
19. A harántpólya (fascia transversalis) a hasfal belső felszínét bélelő, összefüggő pólyarendszer része.
20. Mélységében ezt a hashártya előtti kötő- és zsírszövet követi, amely az ereknek és idegeknek elmozdulást lehetővé tevő közeget biztosít.
21. Legbelül a fali hashártya (peritoneum parietale) borítja a hasfal belső felszínét, és elhatárolja azt a hashártyaüregtől.
22. A két rectushüvely a középvonalban a fehér vonalban (linea alba) kapcsolódik össze, amely a kardnyúlványtól a szeméremcsonti összeköttetésig húzódik.
23. Ezt a keskeny inas sávot a jobb és bal oldali hasizombőnyék kereszteződő rostjai hozzák létre.
24. Mivel kevés eret tartalmaz, a fehér vonal bizonyos műtéti feltárásoknál viszonylag vérszegény behatolási útvonalat kínál.
25. Középső részében helyezkedik el a köldökgyűrű, amely a magzati életben a köldökzsinór képleteinek áthaladását biztosította.
26. Születés után a nyílás hegesen záródik, azonban a köldök környéke a hasfal természetes gyengébb területe marad.
27. Oldalt a rectushüvely és a lapos hasizmok izmos része közötti átmenetet a félhold alakú vonal (linea semilunaris) jelöli.
28. A rectushüvely rétegei nem pusztán burkot képeznek, hanem az izomerőt nagy felületre osztják el, és összekapcsolják a két testfelet.
29. A hüvelyhez tapadó inas megszakítások megakadályozzák, hogy az egyenes hasizom összehúzódáskor egész hosszában ellenőrizetlenül elmozduljon.
30. A felső hasfalat főként az alsó bordaközti és a felső hasi erek, az alsó részt pedig az alsó hasi és a csípőtáji erek látják el.
31. A felső és alsó hasfali artériák a rectushüvelyben egymással összeköttetést létesítenek, így hosszanti érhálózatot alkotnak.
32. Idegellátásukat a hetedik–tizenkettedik mellkasi ideg elülső ágai és az első ágyéki ideg egyes ágai biztosítják.
33. Ezek az idegek a hasfal rétegei között oldalról előrefelé haladva érik el az izmokat és a bőrt.
34. A rétegek pontos ismerete alapvető a hasi metszések, sérvek, vérömlenyek és a regionális érzéstelenítési eljárások megértéséhez.
35. A hasfal teherbírását végső soron nem egyetlen réteg, hanem az izmok, bőnyék, pólyák és kötőszövetes összeköttetések együttműködése biztosítja.
(aufklappen)német
1. Die vordere Bauchwand besteht nicht aus einer einzigen Platte, sondern aus übereinanderliegenden Haut-, Bindegewebs-, Muskel- und Faszienschichten.
2. Von außen nach innen liegt zunächst die Haut, deren Dicke, Elastizität und Behaarung je nach Körperregion, Alter und Geschlecht variieren.
3. Darunter befindet sich das Unterhautbinde- und Fettgewebe, dessen Menge individuell erhebliche Unterschiede aufweisen kann.
4. Unterhalb des Nabels kann sich die oberflächliche Faszie in ein äußeres fettreiches und ein inneres membranöses Blatt gliedern.
5. Tiefer folgen äußerer schräger, innerer schräger und querer Bauchmuskel, die seitlich drei deutlich unterscheidbare Muskelschichten bilden.
6. Nach vorn gehen diese Muskeln in breite Sehnenplatten, die Aponeurosen, über, welche die den geraden Bauchmuskel umgebende Rektusscheide bilden.
7. Die Rektusscheide (Vagina musculi recti abdominis) ist ein paariges längs verlaufendes Bindegewebsfach, das rechts und links der Mittellinie liegt.
8. In ihrem Inneren liegen der gerade Bauchmuskel, gegebenenfalls der Pyramidenmuskel sowie obere und untere Bauchwandgefäße, Lymphgefäße und Nervenäste.
9. Ihr Aufbau ist nicht in jeder Höhe gleich, da sich die Aponeurosen der flachen Bauchmuskeln oberhalb und unterhalb des Nabels unterschiedlich anordnen.
10. Oberhalb des Rippenbogens liegt der gerade Bauchmuskel teilweise unmittelbar auf der knorpelig-knöchernen Brustwand, weshalb hier kein eigentliches hinteres Scheidenblatt ausgebildet ist.
11. Zwischen Rippenbogen und Bogenlinie verläuft die gesamte Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels vor dem geraden Bauchmuskel.
12. In diesem Gebiet spaltet sich die Aponeurose des inneren schrägen Bauchmuskels in zwei Blätter, von denen eines vor und das andere hinter dem Muskel verläuft.
13. Die Aponeurose des queren Bauchmuskels liegt in diesem Abschnitt vollständig hinter dem geraden Bauchmuskel.
14. Somit wird das vordere Scheidenblatt von der Aponeurose des äußeren schrägen Muskels und dem vorderen Blatt der inneren schrägen Aponeurose gebildet.
15. Im hinteren Blatt vereinigen sich der hintere Anteil der inneren schrägen Aponeurose und die Aponeurose des queren Bauchmuskels.
16. Die Bogenlinie (Linea arcuata) kennzeichnet gewöhnlich im unteren Drittel zwischen Nabel und Schambein die Veränderung dieser Schichtung.
17. Unterhalb dieser Linie ziehen die Aponeurosen aller drei flachen Bauchmuskeln vor den geraden Bauchmuskel, sodass das hintere Blatt der Rektusscheide endet.
18. Hinter dem Muskel verbleiben hier nur die Querfaszie, eine dünne Bindegewebsschicht und das parietale Blatt des Bauchfells.
19. Die Querfaszie (Fascia transversalis) ist Teil eines zusammenhängenden Fasziensystems, das die Innenfläche der Bauchwand auskleidet.
20. In der Tiefe folgt das präperitoneale Binde- und Fettgewebe, das Gefäßen und Nerven eine verschiebliche Umgebung bietet.
21. Ganz innen überzieht das parietale Bauchfell (Peritoneum parietale) die Innenfläche der Bauchwand und grenzt sie von der Bauchfellhöhle ab.
22. Die beiden Rektusscheiden verbinden sich in der Mittellinie zur weißen Linie (Linea alba), die vom Schwertfortsatz bis zur Schambeinfuge reicht.
23. Dieser schmale Sehnenstreifen entsteht durch die sich kreuzenden Fasern der rechts- und linksseitigen Bauchmuskelaponeurosen.
24. Da sie nur wenige Gefäße enthält, bietet die weiße Linie bei bestimmten operativen Zugängen einen vergleichsweise blutarmen Zugangsweg.
25. In ihrem mittleren Abschnitt liegt der Nabelring, durch den im fetalen Leben die Strukturen der Nabelschnur hindurchtraten.
26. Nach der Geburt verschließt sich die Öffnung narbig, die Nabelregion bleibt jedoch eine natürliche Schwachstelle der Bauchwand.
27. Seitlich markiert die halbmondförmige Linie (Linea semilunaris) den Übergang zwischen Rektusscheide und muskulösem Anteil der flachen Bauchmuskeln.
28. Die Schichten der Rektusscheide bilden nicht nur eine Hülle, sondern verteilen Muskelkräfte über eine große Fläche und verbinden beide Körperhälften.
29. Die mit der Scheide verbundenen Zwischensehnen verhindern, dass sich der gerade Bauchmuskel bei der Kontraktion über seine gesamte Länge unkontrolliert verschiebt.
30. Die obere Bauchwand wird vor allem durch untere Zwischenrippen- und obere Bauchgefäße, der untere Abschnitt durch untere Bauch- und Darmbeingefäße versorgt.
31. Die oberen und unteren Bauchwandarterien bilden in der Rektusscheide Anastomosen und erzeugen dadurch ein längs verlaufendes Gefäßnetz.
32. Ihre Innervation erfolgt durch die vorderen Äste des siebten bis zwölften Brustnervs sowie durch einzelne Äste des ersten Lendennervs.
33. Diese Nerven ziehen zwischen den Bauchwandmuskelschichten von lateral nach vorn und erreichen dabei Muskeln und Haut.
34. Die genaue Kenntnis der Schichten ist grundlegend für das Verständnis abdominaler Schnitte, Hernien, Hämatome und regionaler Anästhesieverfahren.
35. Die Belastbarkeit der Bauchwand wird letztlich nicht durch eine einzelne Schicht, sondern durch das Zusammenwirken von Muskeln, Aponeurosen, Faszien und bindegewebigen Verbindungen gewährleistet.