5.12.3 – A lágyékcsatorna és a hasprés – Leistenkanal und Bauchpresse
1. Az elülső hasfal alsó részén található lágyékcsatorna (canalis inguinalis) rövid, ferdén futó járat, amely a hasfal több rétegét keresztezi. – Der im unteren Abschnitt der vorderen Bauchwand liegende Leistenkanal (Canalis inguinalis) ist ein kurzer schräg verlaufender Gang, der mehrere Schichten der Bauchwand durchsetzt.
2. Megközelítőleg négy-öt centiméter hosszú, és a mély lágyékgyűrűtől előre, lefelé, valamint befelé halad a felületes lágyékgyűrűig. – Er ist etwa vier bis fünf Zentimeter lang und zieht vom tiefen Leistenring nach vorn, unten und medial zum oberflächlichen Leistenring.
3. Ferde lefutása miatt a két nyílás nem fekszik közvetlenül egymással szemben, ami növeli a csatorna zárómechanizmusának hatékonyságát. – Aufgrund seines schrägen Verlaufs liegen die beiden Öffnungen nicht unmittelbar einander gegenüber, wodurch der Verschlussmechanismus des Kanals wirksamer wird.
4. A mély lágyékgyűrű (anulus inguinalis profundus) a harántpólya tölcsérszerű kitüremkedése, amely az alsó hasfali erektől oldalra helyezkedik el. – Der tiefe Leistenring (Anulus inguinalis profundus) ist eine trichterförmige Ausstülpung der Querfaszie und liegt seitlich der unteren Bauchwandgefäße.
5. Innen kezdődik a csatorna, amely a belső ferde és a haránt hasizom alsó rostjai alatt halad tovább. – Hier beginnt der Kanal, der anschließend unter den unteren Fasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels verläuft.
6. Medialis végén a felületes lágyékgyűrű (anulus inguinalis superficialis) nyílik, amely a külső ferde hasizom bőnyéjének háromszögletű rése. – An seinem medialen Ende öffnet sich der oberflächliche Leistenring (Anulus inguinalis superficialis), eine dreieckige Spalte in der Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels.
7. E nyílás közvetlenül a szeméremcsont gumója felett és attól kissé oldalra található. – Diese Öffnung liegt unmittelbar oberhalb und etwas seitlich des Schambeinhöckers.
8. A lágyékcsatorna elülső falát főként a külső ferde hasizom bőnyéje alkotja, amelyet oldalt a belső ferde hasizom rostjai erősítenek. – Die Vorderwand des Leistenkanals wird hauptsächlich von der Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels gebildet und seitlich durch Fasern des inneren schrägen Muskels verstärkt.
9. Hátulsó falának alapját a harántpólya képezi, amelyet mediálisan a belső ferde és a haránt hasizom egyesült inas rostjai támasztanak meg. – Grundlage seiner Hinterwand ist die Querfaszie, die medial durch vereinigte Sehnenfasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels verstärkt wird.
10. Alsó határát a lágyékszalag befelé vályúszerűen visszahajló széle, mediálisan pedig részben a fésűszalag alkotja. – Seine untere Begrenzung bildet der nach innen rinnenförmig umgeschlagene Rand des Leistenbandes, medial teilweise auch das Kammband.
11. Felső falát a belső ferde és a haránt hasizom ívelten áthajló alsó rostjai képezik. – Die obere Wand wird von den bogenförmig übergreifenden unteren Fasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels gebildet.
12. Férfiban a csatorna fő tartalma az ondózsinór (funiculus spermaticus), amely ereket, idegeket, nyirokereket és az ondóvezetéket foglalja magában. – Beim Mann enthält der Kanal vor allem den Samenstrang (Funiculus spermaticus), der Gefäße, Nerven, Lymphbahnen und den Samenleiter umfasst.
13. Nőben a méh kerek szalagja (ligamentum teres uteri) halad át rajta, és a nagy szeméremajkak kötőszövetében végződik. – Bei der Frau zieht das runde Mutterband (Ligamentum teres uteri) hindurch und endet im Bindegewebe der großen Schamlippen.
14. Mindkét nemben áthalad a csatornán a csípő-lágyéki ideg is, bár ez nem a mély lágyékgyűrűn keresztül lép be. – Bei beiden Geschlechtern durchzieht auch der Darmbein-Leisten-Nerv den Kanal, obwohl er nicht durch den tiefen Leistenring eintritt.
15. A férfi lágyékcsatorna tágabb, mert a here magzati leszállása során e járaton keresztül jut a hasüregből a herezacskóba. – Der männliche Leistenkanal ist weiter, da der Hoden während seines fetalen Abstiegs durch diesen Gang aus der Bauchhöhle in den Hodensack gelangt.
16. Leszállása közben a here magával viszi a hasfal egyes rétegeinek nyúlványait, amelyek később az ondózsinór és a here burkaivá alakulnak. – Während seines Abstiegs nimmt der Hoden Ausstülpungen einzelner Bauchwandschichten mit, die später zu Hüllen von Samenstrang und Hoden werden.
17. A harántpólyából a belső ondózsinórpólya, a belső ferde hasizomból pedig a hereemelő izom és annak pólyája származik. – Aus der Querfaszie entsteht die innere Samenstrangfaszie, aus dem inneren schrägen Bauchmuskel der Hodenheber mit seiner Faszie.
18. A külső ferde hasizom bőnyéje az ondózsinór külső pólyájának kialakításában vesz részt. – Die Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels beteiligt sich an der Bildung der äußeren Samenstrangfaszie.
19. Normális körülmények között a hasfal izmai összehúzódáskor közelítik egymáshoz a csatorna falait, így résszerűen összezárják annak üregét. – Unter normalen Bedingungen nähern die Bauchmuskeln bei ihrer Kontraktion die Kanalwände einander an und verschließen sein Lumen spaltförmig.
20. A belső ferde és a haránt hasizom ívelt rostjai ilyenkor lefelé süllyednek, és redőnyszerűen a lágyékszalaghoz szorítják a csatorna tartalmát. – Die bogenförmigen Fasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels senken sich dabei und pressen den Kanalinhalt jalousieartig gegen das Leistenband.
21. E dinamikus zárás különösen köhögéskor, tüsszentéskor, emeléskor vagy erőlködéskor fontos, amikor hirtelen megnő a hasűri nyomás. – Dieser dynamische Verschluss ist besonders beim Husten, Niesen, Heben oder Pressen wichtig, wenn der intraabdominelle Druck plötzlich ansteigt.
22. Ha a falak meggyengülnek vagy a nyílások kitágulnak, hashártyával borított hasi képletek türemkedhetnek a csatornába, és lágyéksérv alakulhat ki. – Schwächen sich die Wände ab oder erweitern sich die Öffnungen, können von Bauchfell bedeckte Bauchorgane in den Kanal vortreten und eine Leistenhernie bilden.
23. A ferde, vagyis indirekt lágyéksérv a mély lágyékgyűrűn át, az alsó hasfali erektől oldalra lép be a csatornába. – Die schräge beziehungsweise indirekte Leistenhernie tritt durch den tiefen Leistenring seitlich der unteren Bauchwandgefäße in den Kanal ein.
24. Lefutását követve elérheti a felületes gyűrűt, férfiban pedig akár a herezacskóba is leszállhat. – Dem Verlauf des Kanals folgend kann sie den oberflächlichen Ring erreichen und beim Mann sogar bis in den Hodensack hinabsteigen.
25. Az egyenes, vagyis direkt sérv ezzel szemben az alsó hasfali erektől mediálisan, a hátsó fal gyengébb részén türemkedik előre. – Die gerade beziehungsweise direkte Hernie tritt dagegen medial der unteren Bauchwandgefäße durch einen schwächeren Abschnitt der Hinterwand nach vorn.
26. A lágyékcsatorna működése jól mutatja, miként egyesülhet ugyanazon testtájon egy szükséges átjáró és egy mechanikailag érzékeny gyenge pont. – Die Funktion des Leistenkanals zeigt, wie sich in derselben Körperregion ein notwendiger Durchtrittsweg und eine mechanisch empfindliche Schwachstelle verbinden können.
27. A hasprés során a rekeszizom lesüllyed, a hasizmok megfeszülnek, a medencefenék pedig ellenállást fejt ki a hasüreg tartalmával szemben. – Bei der Bauchpresse senkt sich das Zwerchfell, die Bauchmuskeln spannen sich an und der Beckenboden setzt dem Bauchhöhleninhalt Widerstand entgegen.
28. Zárt hangrés mellett a mellkas is rögzül, ezért az összehúzódó izmok ereje nagyrészt a hasűri nyomás növelésére fordítódik. – Bei geschlossener Stimmritze wird auch der Brustkorb fixiert, sodass die Kraft der kontrahierenden Muskeln überwiegend zur Erhöhung des intraabdominellen Drucks eingesetzt wird.
29. Ebben a folyamatban különösen jelentős a haránt hasizom körkörös összehúzódása, amely övszerűen szűkíti a hasüreget. – Besonders bedeutsam ist dabei die zirkuläre Kontraktion des queren Bauchmuskels, der die Bauchhöhle gürtelförmig einengt.
30. Az egyenes és ferde hasizmok egyidejű megfeszülése elölről és oldalról nyomást gyakorol a hasi szervekre. – Die gleichzeitige Anspannung der geraden und schrägen Bauchmuskeln übt von vorn und seitlich Druck auf die Bauchorgane aus.
31. Fiziológiásan a hasprés segíti a széklet- és vizeletürítést, a hányást, a köhögést, valamint a szülés kitolási szakát. – Physiologisch unterstützt die Bauchpresse Stuhl- und Harnentleerung, Erbrechen, Husten sowie die Austreibungsphase der Geburt.
32. Nehéz tárgy felemelésekor a fokozott hasűri nyomás belső támaszt hoz létre, amely tehermentesíti és stabilizálja az ágyéki gerincet. – Beim Heben schwerer Gegenstände erzeugt der erhöhte intraabdominelle Druck eine innere Stütze, die die Lendenwirbelsäule entlastet und stabilisiert.
33. Ehhez azonban a rekeszizom, a hasfal, a hátizmok és a medencefenék pontosan összehangolt működése szükséges. – Dafür ist jedoch ein genau abgestimmtes Zusammenwirken von Zwerchfell, Bauchwand, Rückenmuskeln und Beckenboden erforderlich.
34. A tartósan vagy szabálytalanul fokozott nyomás gyenge kötőszövet mellett elősegítheti sérvek, medencefenéki süllyedések vagy gerincpanaszok kialakulását. – Ein dauerhaft oder unregelmäßig erhöhter Druck kann bei schwachem Bindegewebe die Entstehung von Hernien, Beckenbodensenkungen oder Wirbelsäulenbeschwerden begünstigen.
35. A lágyékcsatorna biztonsága és a hasprés hatékonysága ezért ugyanazon izom- és pólyarendszer megfelelő szerkezetétől, valamint összehangolt működésétől függ. – Die Sicherheit des Leistenkanals und die Wirksamkeit der Bauchpresse hängen somit vom regelrechten Aufbau und koordinierten Zusammenwirken desselben Muskel- und Fasziensystems ab.
(aufklappen)magyar
1. Az elülső hasfal alsó részén található lágyékcsatorna (canalis inguinalis) rövid, ferdén futó járat, amely a hasfal több rétegét keresztezi.
2. Megközelítőleg négy-öt centiméter hosszú, és a mély lágyékgyűrűtől előre, lefelé, valamint befelé halad a felületes lágyékgyűrűig.
3. Ferde lefutása miatt a két nyílás nem fekszik közvetlenül egymással szemben, ami növeli a csatorna zárómechanizmusának hatékonyságát.
4. A mély lágyékgyűrű (anulus inguinalis profundus) a harántpólya tölcsérszerű kitüremkedése, amely az alsó hasfali erektől oldalra helyezkedik el.
5. Innen kezdődik a csatorna, amely a belső ferde és a haránt hasizom alsó rostjai alatt halad tovább.
6. Medialis végén a felületes lágyékgyűrű (anulus inguinalis superficialis) nyílik, amely a külső ferde hasizom bőnyéjének háromszögletű rése.
7. E nyílás közvetlenül a szeméremcsont gumója felett és attól kissé oldalra található.
8. A lágyékcsatorna elülső falát főként a külső ferde hasizom bőnyéje alkotja, amelyet oldalt a belső ferde hasizom rostjai erősítenek.
9. Hátulsó falának alapját a harántpólya képezi, amelyet mediálisan a belső ferde és a haránt hasizom egyesült inas rostjai támasztanak meg.
10. Alsó határát a lágyékszalag befelé vályúszerűen visszahajló széle, mediálisan pedig részben a fésűszalag alkotja.
11. Felső falát a belső ferde és a haránt hasizom ívelten áthajló alsó rostjai képezik.
12. Férfiban a csatorna fő tartalma az ondózsinór (funiculus spermaticus), amely ereket, idegeket, nyirokereket és az ondóvezetéket foglalja magában.
13. Nőben a méh kerek szalagja (ligamentum teres uteri) halad át rajta, és a nagy szeméremajkak kötőszövetében végződik.
14. Mindkét nemben áthalad a csatornán a csípő-lágyéki ideg is, bár ez nem a mély lágyékgyűrűn keresztül lép be.
15. A férfi lágyékcsatorna tágabb, mert a here magzati leszállása során e járaton keresztül jut a hasüregből a herezacskóba.
16. Leszállása közben a here magával viszi a hasfal egyes rétegeinek nyúlványait, amelyek később az ondózsinór és a here burkaivá alakulnak.
17. A harántpólyából a belső ondózsinórpólya, a belső ferde hasizomból pedig a hereemelő izom és annak pólyája származik.
18. A külső ferde hasizom bőnyéje az ondózsinór külső pólyájának kialakításában vesz részt.
19. Normális körülmények között a hasfal izmai összehúzódáskor közelítik egymáshoz a csatorna falait, így résszerűen összezárják annak üregét.
20. A belső ferde és a haránt hasizom ívelt rostjai ilyenkor lefelé süllyednek, és redőnyszerűen a lágyékszalaghoz szorítják a csatorna tartalmát.
21. E dinamikus zárás különösen köhögéskor, tüsszentéskor, emeléskor vagy erőlködéskor fontos, amikor hirtelen megnő a hasűri nyomás.
22. Ha a falak meggyengülnek vagy a nyílások kitágulnak, hashártyával borított hasi képletek türemkedhetnek a csatornába, és lágyéksérv alakulhat ki.
23. A ferde, vagyis indirekt lágyéksérv a mély lágyékgyűrűn át, az alsó hasfali erektől oldalra lép be a csatornába.
24. Lefutását követve elérheti a felületes gyűrűt, férfiban pedig akár a herezacskóba is leszállhat.
25. Az egyenes, vagyis direkt sérv ezzel szemben az alsó hasfali erektől mediálisan, a hátsó fal gyengébb részén türemkedik előre.
26. A lágyékcsatorna működése jól mutatja, miként egyesülhet ugyanazon testtájon egy szükséges átjáró és egy mechanikailag érzékeny gyenge pont.
27. A hasprés során a rekeszizom lesüllyed, a hasizmok megfeszülnek, a medencefenék pedig ellenállást fejt ki a hasüreg tartalmával szemben.
28. Zárt hangrés mellett a mellkas is rögzül, ezért az összehúzódó izmok ereje nagyrészt a hasűri nyomás növelésére fordítódik.
29. Ebben a folyamatban különösen jelentős a haránt hasizom körkörös összehúzódása, amely övszerűen szűkíti a hasüreget.
30. Az egyenes és ferde hasizmok egyidejű megfeszülése elölről és oldalról nyomást gyakorol a hasi szervekre.
31. Fiziológiásan a hasprés segíti a széklet- és vizeletürítést, a hányást, a köhögést, valamint a szülés kitolási szakát.
32. Nehéz tárgy felemelésekor a fokozott hasűri nyomás belső támaszt hoz létre, amely tehermentesíti és stabilizálja az ágyéki gerincet.
33. Ehhez azonban a rekeszizom, a hasfal, a hátizmok és a medencefenék pontosan összehangolt működése szükséges.
34. A tartósan vagy szabálytalanul fokozott nyomás gyenge kötőszövet mellett elősegítheti sérvek, medencefenéki süllyedések vagy gerincpanaszok kialakulását.
35. A lágyékcsatorna biztonsága és a hasprés hatékonysága ezért ugyanazon izom- és pólyarendszer megfelelő szerkezetétől, valamint összehangolt működésétől függ.
(aufklappen)német
1. Der im unteren Abschnitt der vorderen Bauchwand liegende Leistenkanal (Canalis inguinalis) ist ein kurzer schräg verlaufender Gang, der mehrere Schichten der Bauchwand durchsetzt.
2. Er ist etwa vier bis fünf Zentimeter lang und zieht vom tiefen Leistenring nach vorn, unten und medial zum oberflächlichen Leistenring.
3. Aufgrund seines schrägen Verlaufs liegen die beiden Öffnungen nicht unmittelbar einander gegenüber, wodurch der Verschlussmechanismus des Kanals wirksamer wird.
4. Der tiefe Leistenring (Anulus inguinalis profundus) ist eine trichterförmige Ausstülpung der Querfaszie und liegt seitlich der unteren Bauchwandgefäße.
5. Hier beginnt der Kanal, der anschließend unter den unteren Fasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels verläuft.
6. An seinem medialen Ende öffnet sich der oberflächliche Leistenring (Anulus inguinalis superficialis), eine dreieckige Spalte in der Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels.
7. Diese Öffnung liegt unmittelbar oberhalb und etwas seitlich des Schambeinhöckers.
8. Die Vorderwand des Leistenkanals wird hauptsächlich von der Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels gebildet und seitlich durch Fasern des inneren schrägen Muskels verstärkt.
9. Grundlage seiner Hinterwand ist die Querfaszie, die medial durch vereinigte Sehnenfasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels verstärkt wird.
10. Seine untere Begrenzung bildet der nach innen rinnenförmig umgeschlagene Rand des Leistenbandes, medial teilweise auch das Kammband.
11. Die obere Wand wird von den bogenförmig übergreifenden unteren Fasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels gebildet.
12. Beim Mann enthält der Kanal vor allem den Samenstrang (Funiculus spermaticus), der Gefäße, Nerven, Lymphbahnen und den Samenleiter umfasst.
13. Bei der Frau zieht das runde Mutterband (Ligamentum teres uteri) hindurch und endet im Bindegewebe der großen Schamlippen.
14. Bei beiden Geschlechtern durchzieht auch der Darmbein-Leisten-Nerv den Kanal, obwohl er nicht durch den tiefen Leistenring eintritt.
15. Der männliche Leistenkanal ist weiter, da der Hoden während seines fetalen Abstiegs durch diesen Gang aus der Bauchhöhle in den Hodensack gelangt.
16. Während seines Abstiegs nimmt der Hoden Ausstülpungen einzelner Bauchwandschichten mit, die später zu Hüllen von Samenstrang und Hoden werden.
17. Aus der Querfaszie entsteht die innere Samenstrangfaszie, aus dem inneren schrägen Bauchmuskel der Hodenheber mit seiner Faszie.
18. Die Aponeurose des äußeren schrägen Bauchmuskels beteiligt sich an der Bildung der äußeren Samenstrangfaszie.
19. Unter normalen Bedingungen nähern die Bauchmuskeln bei ihrer Kontraktion die Kanalwände einander an und verschließen sein Lumen spaltförmig.
20. Die bogenförmigen Fasern des inneren schrägen und des queren Bauchmuskels senken sich dabei und pressen den Kanalinhalt jalousieartig gegen das Leistenband.
21. Dieser dynamische Verschluss ist besonders beim Husten, Niesen, Heben oder Pressen wichtig, wenn der intraabdominelle Druck plötzlich ansteigt.
22. Schwächen sich die Wände ab oder erweitern sich die Öffnungen, können von Bauchfell bedeckte Bauchorgane in den Kanal vortreten und eine Leistenhernie bilden.
23. Die schräge beziehungsweise indirekte Leistenhernie tritt durch den tiefen Leistenring seitlich der unteren Bauchwandgefäße in den Kanal ein.
24. Dem Verlauf des Kanals folgend kann sie den oberflächlichen Ring erreichen und beim Mann sogar bis in den Hodensack hinabsteigen.
25. Die gerade beziehungsweise direkte Hernie tritt dagegen medial der unteren Bauchwandgefäße durch einen schwächeren Abschnitt der Hinterwand nach vorn.
26. Die Funktion des Leistenkanals zeigt, wie sich in derselben Körperregion ein notwendiger Durchtrittsweg und eine mechanisch empfindliche Schwachstelle verbinden können.
27. Bei der Bauchpresse senkt sich das Zwerchfell, die Bauchmuskeln spannen sich an und der Beckenboden setzt dem Bauchhöhleninhalt Widerstand entgegen.
28. Bei geschlossener Stimmritze wird auch der Brustkorb fixiert, sodass die Kraft der kontrahierenden Muskeln überwiegend zur Erhöhung des intraabdominellen Drucks eingesetzt wird.
29. Besonders bedeutsam ist dabei die zirkuläre Kontraktion des queren Bauchmuskels, der die Bauchhöhle gürtelförmig einengt.
30. Die gleichzeitige Anspannung der geraden und schrägen Bauchmuskeln übt von vorn und seitlich Druck auf die Bauchorgane aus.
31. Physiologisch unterstützt die Bauchpresse Stuhl- und Harnentleerung, Erbrechen, Husten sowie die Austreibungsphase der Geburt.
32. Beim Heben schwerer Gegenstände erzeugt der erhöhte intraabdominelle Druck eine innere Stütze, die die Lendenwirbelsäule entlastet und stabilisiert.
33. Dafür ist jedoch ein genau abgestimmtes Zusammenwirken von Zwerchfell, Bauchwand, Rückenmuskeln und Beckenboden erforderlich.
34. Ein dauerhaft oder unregelmäßig erhöhter Druck kann bei schwachem Bindegewebe die Entstehung von Hernien, Beckenbodensenkungen oder Wirbelsäulenbeschwerden begünstigen.
35. Die Sicherheit des Leistenkanals und die Wirksamkeit der Bauchpresse hängen somit vom regelrechten Aufbau und koordinierten Zusammenwirken desselben Muskel- und Fasziensystems ab.