5.15.1 – Anatomie lang

5.15.1 – A hajlító és a feszítő oldal mint működési egység – Beuge- und Streckseite als Funktionseinheit

1. Az alkar izmai topográfiai és működési szempontból hajlító- és feszítőoldalra tagolódnak, amelyek egymással összehangoltan mozgatják a csuklót, az ujjakat és részben a könyökízületet. – Die Unterarmmuskeln gliedern sich topographisch und funktionell in eine Beuge- und eine Streckseite, die Handgelenk, Finger und teilweise das Ellenbogengelenk koordiniert bewegen.

2. A tenyéri oldalon elhelyezkedő hajlítók többsége a karcsont belső könyökdudoráról (epicondylus medialis humeri) ered, majd hosszú inakkal halad a kéz felé. – Die meisten auf der Handflächenseite gelegenen Beuger entspringen am medialen Oberarmknorren (Epicondylus medialis humeri) und ziehen anschließend mit langen Sehnen zur Hand.

3. Velük szemben a feszítőizmok közös eredési területe rendszerint a külső könyökdudor (epicondylus lateralis humeri), ahonnan az izmok az alkar kézháti oldalára húzódnak. – Ihnen gegenüber liegt der gemeinsame Ursprungsbereich der Streckmuskeln gewöhnlich am lateralen Oberarmknorren (Epicondylus lateralis humeri), von dem sie zur Handrückenseite des Unterarms ziehen.

4. Mindkét izomcsoport felületes és mély rétegre osztható, így a hosszú inak nagy száma ellenére is rendezett topográfiai egységet alkot. – Beide Muskelgruppen lassen sich in eine oberflächliche und eine tiefe Schicht gliedern und bilden trotz der zahlreichen langen Sehnen eine geordnete topographische Einheit.

5. A felületes hajlító réteghez a hengeres borintóizom, az orsócsonti csuklóhajlító, a hosszú tenyérizom, a singcsonti csuklóhajlító és a felületes ujjhajlító tartozik. – Zur oberflächlichen Beugerschicht gehören der runde Einwärtsdreher, der speichenseitige Handbeuger, der lange Hohlhandmuskel, der ellenseitige Handbeuger und der oberflächliche Fingerbeuger.

6. Az orsócsonti csuklóhajlító (musculus flexor carpi radialis) a második kézközépcsont alapján tapad, ezért a tenyéri hajlítást orsócsont felé irányuló eltérítéssel kapcsolja össze. – Der speichenseitige Handbeuger (Musculus flexor carpi radialis) setzt an der Basis des zweiten Mittelhandknochens an und verbindet daher die Palmarflexion mit einer Abweichung zur Speichenseite.

7. A singcsonti csuklóhajlító (musculus flexor carpi ulnaris) ina a borsócsonton keresztül közvetíti erejét a kéz singcsonti szélére. – Die Sehne des ellenseitigen Handbeugers (Musculus flexor carpi ulnaris) überträgt ihre Kraft über das Erbsenbein auf den ellenseitigen Handrand.

8. Amikor a két csuklóhajlító egyidejűleg húzódik össze, ellentétes oldalirányú hatásuk kiegyenlítődik, miközben közös tenyéri hajlítóerejük összeadódik. – Ziehen beide Handbeuger gleichzeitig zusammen, gleichen sich ihre entgegengesetzten seitlichen Wirkungen aus, während sich ihre gemeinsame beugende Kraft addiert.

9. Egyoldalú működésük ezzel szemben lehetővé teszi, hogy a kéz a hajlítással egyidejűleg az orsócsont vagy a singcsont irányába térjen ki. – Ihre einseitige Tätigkeit ermöglicht dagegen, dass die Hand während der Beugung zugleich zur Speiche oder zur Elle abweicht.

10. A hosszú tenyérizom (musculus palmaris longus), amely egyes emberekben hiányozhat, vékony inával a tenyéri bőnyébe (aponeurosis palmaris) sugárzik. – Der lange Hohlhandmuskel (Musculus palmaris longus), der bei manchen Menschen fehlen kann, strahlt mit einer dünnen Sehne in die Palmaraponeurose (Aponeurosis palmaris) ein.

11. Összehúzódása gyengén hajlítja a csuklót, ugyanakkor megfeszíti a tenyéri bőnyét, ezáltal szilárdabb alapot teremt a markoláshoz. – Seine Kontraktion beugt das Handgelenk nur schwach, spannt jedoch die Palmaraponeurose und schafft dadurch eine festere Grundlage für den Griff.

12. A felületes ujjhajlító (musculus flexor digitorum superficialis) négy ina a második–ötödik ujj középpercein végződik, miután kettéválva átengedi a mély ujjhajlító inait. – Die vier Sehnen des oberflächlichen Fingerbeugers (Musculus flexor digitorum superficialis) enden an den Mittelphalangen des zweiten bis fünften Fingers, nachdem sie sich geteilt und die tiefen Beugesehnen hindurchgelassen haben.

13. Működése elsősorban a középső ujjpercek hajlítása, de az áthidalt ízületeken keresztül a kéz és az ujjak teljes hajlítási láncát is támogatja. – Seine Hauptwirkung ist die Beugung der Mittelphalangen, über die überbrückten Gelenke unterstützt er jedoch die gesamte Beugungskette von Hand und Fingern.

14. A mély hajlítórétegben a mély ujjhajlító, a hosszú hüvelykujjhajlító és a négyszögű borintóizom helyezkedik el, közvetlenül az alkarcsontok előtt. – In der tiefen Beugerschicht liegen der tiefe Fingerbeuger, der lange Daumenbeuger und der quadratische Einwärtsdreher unmittelbar vor den Unterarmknochen.

15. A mély ujjhajlító (musculus flexor digitorum profundus) a második–ötödik ujj végpercein tapad, ezért egyedül ez az izom képes e négy ujj végízületeit behajlítani. – Der tiefe Fingerbeuger (Musculus flexor digitorum profundus) setzt an den Endphalangen des zweiten bis fünften Fingers an und kann daher als einziger Muskel deren Endgelenke beugen.

16. Mivel inai a csuklót, valamint több ujjízületet is áthidalnak, hatásuk az egyes ízületek helyzetétől és a többi hajlító aktivitásától függ. – Da seine Sehnen das Handgelenk und mehrere Fingergelenke überqueren, hängt ihre Wirkung von der Stellung der einzelnen Gelenke und der Aktivität der übrigen Beuger ab.

17. A hosszú hüvelykujjhajlító (musculus flexor pollicis longus) ina a hüvelykujj végpercéhez vezet, és nélkülözhetetlen a finom csippentőfogás kialakításához. – Die Sehne des langen Daumenbeugers (Musculus flexor pollicis longus) zieht zur Endphalanx des Daumens und ist für die Ausbildung des präzisen Pinzettengriffs unentbehrlich.

18. A hajlítóinak többsége a csukló tenyéri oldalán szűk, szalagokkal határolt csatornákon keresztül éri el a kezet. – Die meisten Beugesehnen erreichen die Hand durch enge, von Bändern begrenzte Kanäle an der Handflächenseite des Handgelenks.

19. A kéztőalagútban (canalis carpi) haladó inakat ínhüvelyek veszik körül, amelyek csökkentik a súrlódást és elősegítik az ismételt, nagy terjedelmű csúszó mozgásokat. – Die im Karpalkanal (Canalis carpi) verlaufenden Sehnen sind von Sehnenscheiden umgeben, die Reibung vermindern und wiederholte ausgedehnte Gleitbewegungen ermöglichen.

20. A kézháti feszítőizmok felületes csoportja elsősorban a csukló és a második–ötödik ujj nyújtását végzi, miközben az oldalirányú kézmozgásokat is befolyásolja. – Die oberflächliche Gruppe der handrückenseitigen Strecker streckt vor allem das Handgelenk und den zweiten bis fünften Finger und beeinflusst zugleich die seitlichen Handbewegungen.

21. Az orsócsonti hosszú és rövid csuklófeszítő (musculus extensor carpi radialis longus et brevis) a második, illetve harmadik kézközépcsont alapján tapad. – Der lange und der kurze speichenseitige Handstrecker (Musculus extensor carpi radialis longus et brevis) setzen an der Basis des zweiten beziehungsweise dritten Mittelhandknochens an.

22. Együttes összehúzódásuk a kéz feszítése mellett orsócsonti eltérítést hoz létre, amelyet a singcsonti csuklófeszítő ellentétes irányú hatása egyensúlyozhat ki. – Ihre gemeinsame Kontraktion erzeugt neben der Handstreckung eine Abweichung zur Speiche, die durch die entgegengesetzte Wirkung des ellenseitigen Handstreckers ausgeglichen werden kann.

23. A singcsonti csuklófeszítő (musculus extensor carpi ulnaris) az ötödik kézközépcsont alapján végződik, és a csukló feszítését singcsonti eltérítéssel társítja. – Der ellenseitige Handstrecker (Musculus extensor carpi ulnaris) endet an der Basis des fünften Mittelhandknochens und verbindet die Handstreckung mit einer Abweichung zur Elle.

24. Ha az orsócsonti és a singcsonti csuklófeszítők együtt működnek, oldalirányú összetevőik nagyrészt megszűnnek, tiszta és erőteljes kézháti feszítés jön létre. – Arbeiten die speichen- und ellenseitigen Handstrecker zusammen, heben sich ihre seitlichen Komponenten weitgehend auf, sodass eine reine und kräftige Dorsalextension entsteht.

25. A közös ujjfeszítő (musculus extensor digitorum) négy ina a kézháton az ujjak feszítőbőnyéibe sugárzik, ahol erejük több ízület között oszlik meg. – Die vier Sehnen des gemeinsamen Fingerstreckers (Musculus extensor digitorum) strahlen am Handrücken in die Streckaponeurosen ein, wo ihre Kraft auf mehrere Gelenke verteilt wird.

26. Az inak között húzódó összekötő rostok miatt a középső ujjak teljesen elkülönített feszítése korlátozottabb, mint a mutató- vagy a kisujj önálló mozgatása. – Wegen der zwischen den Sehnen verlaufenden Verbindungszüge ist die vollständig isolierte Streckung der mittleren Finger stärker eingeschränkt als die selbstständige Bewegung von Zeige- oder Kleinfinger.

27. A mutatóujj és a kisujj külön feszítőizommal is rendelkezik, ami fokozza e két ujj önálló mozgathatóságát és finomabb helyzetbeállítását. – Zeigefinger und Kleinfinger besitzen zusätzlich einen eigenen Streckmuskel, wodurch ihre unabhängige Beweglichkeit und feinere Positionierung verbessert werden.

28. A mély feszítőréteg izmai főként a hüvelykujjat mozgatják, illetve a mutatóujj feszítését egészítik ki, miközben az orsócsont körül rendeződnek. – Die Muskeln der tiefen Streckerschicht bewegen vor allem den Daumen und ergänzen die Streckung des Zeigefingers, wobei sie sich um die Speiche anordnen.

29. A hosszú hüvelykujj-távolító, valamint a rövid és hosszú hüvelykujjfeszítő inai külön pályákon haladnak, ezért a hüvelykujj több síkban is pontosan beállítható. – Die Sehnen des langen Daumenabziehers sowie des kurzen und langen Daumenstreckers verlaufen auf getrennten Bahnen, sodass der Daumen in mehreren Ebenen präzise eingestellt werden kann.

30. A csukló háti oldalán a feszítőinakat a feszítőinak leszorító szalagja (retinaculum musculorum extensorum) hat különálló ínrekeszben tartja. – An der Rückseite des Handgelenks hält das Strecksehnenhalteband (Retinaculum musculorum extensorum) die Strecksehnen in sechs getrennten Sehnenfächern.

31. Ez a rögzítés megakadályozza, hogy a megfeszülő inak elemelkedjenek a csontoktól, és egyúttal meghatározza a húzóerő továbbításának irányát. – Diese Fixierung verhindert, dass sich die gespannten Sehnen von den Knochen abheben, und bestimmt zugleich die Richtung der Kraftübertragung.

32. Idegi ellátás szempontjából a hajlítóoldal izmainak többségét a középideg (nervus medianus), kisebb részüket pedig a singideg (nervus ulnaris) működteti. – Hinsichtlich der Innervation wird der größte Teil der Beugeseite vom Mittelnerv (Nervus medianus), ein kleinerer Anteil dagegen vom Ellennerv (Nervus ulnaris) versorgt.

33. A feszítőoldal valamennyi izma az orsóideg (nervus radialis), illetve annak mély ága és folytatása révén kap motoros rostokat. – Sämtliche Muskeln der Streckseite erhalten ihre motorischen Fasern über den Speichennerv (Nervus radialis) beziehungsweise dessen tiefen Ast und dessen Fortsetzung.

34. Markolás közben az ujjhajlítók csak akkor fejthetnek ki nagy erőt, ha a csuklófeszítők ellensúlyozzák a hajlítók csuklóra gyakorolt tenyéri hajlítóhatását. – Beim kräftigen Greifen können die Fingerbeuger nur dann große Kraft entwickeln, wenn die Handstrecker ihre beugende Wirkung auf das Handgelenk ausgleichen.

35. A hajlító- és feszítőoldal ezért nem két elszigetelt izomcsoport, hanem kölcsönösen stabilizáló működési rendszer, amely egyszerre biztosít erőt, pontosságot és alkalmazkodó kéztartást. – Beuge- und Streckseite sind daher keine voneinander isolierten Muskelgruppen, sondern ein wechselseitig stabilisierendes Funktionssystem, das Kraft, Genauigkeit und eine anpassungsfähige Handhaltung zugleich gewährleistet.