7.9.2 – A szociográfia műfaja – Die Gattung der Soziographie
1. A szociográfia különleges műfaj. – Die Soziografie ist eine besondere Gattung.
2. Elnevezése a görög nyelvből származik. – Ihr Name kommt aus dem Griechischen.
3. Nagyjából azt jelenti, hogy „társadalomleírás”. – Er bedeutet ungefähr „Gesellschaftsbeschreibung”.
4. A szociográfia a társadalmat írja le. – Die Soziografie beschreibt die Gesellschaft.
5. Pontosan mutatja be a valóságot. – Sie zeigt die Wirklichkeit genau.
6. Egy társadalmi csoport életét ábrázolja. – Sie schildert das Leben einer Gruppe.
7. Gyakran a szegényekről és az elnyomottakról szól. – Oft geht es um die Armen und Bedrückten.
8. A szociográfia a tudomány és az irodalom között helyezkedik el. – Die Soziografie steht zwischen Wissenschaft und Literatur.
9. Úgy gyűjt tényeket, mint a tudomány. – Sie sammelt Tatsachen wie eine Wissenschaft.
10. Ugyanakkor olyan elevenen mesél, mint az irodalom. – Zugleich erzählt sie lebendig wie Literatur.
11. Így kapcsolja össze a két területet. – So verbindet sie beide Seiten.
12. A szerző megfigyeli a valóságot. – Der Verfasser beobachtet die Wirklichkeit.
13. Falvakba és különböző vidékekre utazik. – Er reist in die Dörfer und Gegenden.
14. Beszél az emberekkel. – Er spricht mit den Menschen.
15. Számadatokat és beszámolókat gyűjt. – Er sammelt Zahlen und Berichte.
16. Ezután leírja, amit látott. – Dann schildert er, was er gesehen hat.
17. Tárgyilagosan és szemléletesen ír. – Er schreibt sachlich und anschaulich.
18. Így pontos kép alakul ki a valóságról. – So entsteht ein genaues Bild der Wirklichkeit.
19. Magyarországon a szociográfia fontossá vált. – In Ungarn wurde die Soziografie wichtig.
20. Az 1930-as években élte virágkorát. – Sie blühte in den 1930er Jahren auf.
21. A népi írók mozgalmához tartozott. – Sie gehörte zur Bewegung der Volksschriftsteller.
22. Ezek az írók a nép nehéz helyzetét akarták bemutatni. – Diese wollten die Not des Volkes zeigen.
23. Erre a szociográfia volt a megfelelő eszköz. – Die Soziografie war dafür das rechte Mittel.
24. Feltárta a társadalmi valóságot. – Sie deckte die soziale Wirklichkeit auf.
25. Bemutatta a parasztok szegénységét. – Sie zeigte die Armut der Bauern.
26. Megmutatta a vidéki igazságtalanságot. – Sie zeigte das Unrecht auf dem Land.
27. Ezért társadalmi célja is volt. – Damit hatte sie ein soziales Ziel.
28. Felvilágosítani és felrázni akart. – Sie wollte aufklären und aufrütteln.
29. Meg akarta változtatni a társadalmat. – Sie wollte die Gesellschaft verändern.
30. A magyar szociográfia gyakran a falut ábrázolta. – Die ungarische Soziografie schilderte oft das Dorf.
31. Bemutatta a mezőgazdasági munkások életét. – Sie zeigte das Leben der Landarbeiter.
32. Megmutatta a föld nélküli szegények helyzetét. – Sie zeigte die Lage der landlosen Armen.
33. Bemutatta egyes vidékek elmaradottságát. – Sie zeigte die Rückständigkeit mancher Gegenden.
34. Feltárta az elhallgatott visszásságokat. – Sie deckte verschwiegene Missstände auf.
35. Egyik híres műve a „Puszták népe”. – Ein berühmtes Werk ist „Puszták népe”.
36. A cím németül „Das Volk der Pußten”. – Der Titel bedeutet „Das Volk der Pußten”.
37. Szerzője Illyés Gyula. – Sein Verfasser ist Gyula Illyés.
38. A mű 1936-ban jelent meg. – Es erschien im Jahr 1936.
39. Illyés maga is a pusztáról származott. – Illyés stammte selbst von der Pußta.
40. Pontosan ismerte a mezőgazdasági munkások életét. – Er kannte das Leben der Landarbeiter genau.
41. Saját tapasztalatai alapján mutatta be ezt az életet. – Er schilderte es aus eigener Erfahrung.
42. A mű bemutatja nehéz helyzetüket. – Das Werk zeigt ihre harte Lage.
43. Megmutatja szegénységüket és méltóságukat. – Es zeigt ihre Armut und ihre Würde.
44. A beszámolót és az emlékezést kapcsolja össze. – Es verbindet Bericht und Erinnerung.
45. A műfaj egyik remekművévé vált. – Es wurde zu einem Meisterwerk der Gattung.
46. Egy további mű Móricz Zsigmondtól származik. – Ein weiteres Werk stammt von Zsigmond Móricz.
47. A tulajdonképpeni szociográfusok azonban fiatalabbak voltak. – Doch die eigentlichen Soziografen waren jünger.
48. Egy fontos könyv címe „A tardi helyzet”. – Ein wichtiges Buch heißt „A tardi helyzet”.
49. A cím németül „Die Lage in Tard”. – Der Titel bedeutet „Die Lage in Tard”.
50. Szerzője Szabó Zoltán. – Sein Verfasser ist Zoltán Szabó.
51. Egyetlen falut vizsgált meg. – Er untersuchte ein einziges Dorf.
52. Bemutatta annak szegénységét és nyomorát. – Er zeigte dessen Armut und Not.
53. Egy falu példáján keresztül mutatta meg az egészet. – Am Beispiel eines Dorfes zeigte er das Ganze.
54. Egy másik művének címe „Cifra nyomorúság”. – Ein weiteres Werk von ihm heißt „Cifra nyomorúság”.
55. A cím körülbelül azt jelenti, hogy „Prächtiges Elend”. – Der Titel bedeutet etwa „Prächtiges Elend”.
56. A mű egy egész tájegységgel foglalkozik. – Es behandelt eine ganze Landschaft.
57. Féja Géza is írt szociográfiát. – Auch Géza Féja schrieb eine Soziografie.
58. Művének címe „Viharsarok”. – Sein Werk heißt „Viharsarok”.
59. A cím németül „Sturmecke”. – Der Titel bedeutet „Sturmecke”.
60. Így neveztek egy nyugtalan vidéket az ország délkeleti részén. – So nannte man eine unruhige Gegend im Südosten.
61. Ott különösen nagy volt a nyomor. – Dort war die Not besonders groß.
62. Féja bemutatta ennek a vidéknek a nyomorúságát. – Féja zeigte das Elend dieser Gegend.
63. Erdei Ferenc is írt szociográfiákat. – Auch Ferenc Erdei schrieb Soziografien.
64. A magyar városokat és falvakat vizsgálta. – Er untersuchte die ungarischen Städte und Dörfer.
65. Egyben tudós is volt. – Er war zugleich Wissenschaftler.
66. Kovács Imre is fontos művet írt. – Auch Imre Kovács verfasste ein wichtiges Werk.
67. A címe „A néma forradalom”. – Es heißt „A néma forradalom”.
68. A cím németül „Die stumme Revolution”. – Der Titel bedeutet „Die stumme Revolution”.
69. A parasztok helyzetével foglalkozik. – Es behandelt die Lage der Bauern.
70. Így a szociográfiák egész sora jött létre. – So entstand eine ganze Reihe von Soziografien.
71. Együtt az egész országról adtak képet. – Zusammen ergaben sie ein Bild des Landes.
72. Bemutatták a magyar nép nyomorúságát. – Sie zeigten die Not des ungarischen Volkes.
73. Ezek a művek nagy feltűnést keltettek. – Diese Werke erregten großes Aufsehen.
74. Elhallgatott igazságokat tártak fel. – Sie deckten verschwiegene Wahrheiten auf.
75. Egyes műveket még be is tiltottak vagy hatóságilag üldöztek. – Manche wurden sogar verboten oder verfolgt.
76. A hatóságok féltek a hatásuktól. – Die Behörden fürchteten ihre Wirkung.
77. Hiszen vádat emeltek az igazságtalanság ellen. – Denn sie klagten das Unrecht an.
78. A szociográfiák nagy hatást gyakoroltak. – Die Soziografien hatten großen Einfluss.
79. A népre irányították a figyelmet. – Sie lenkten den Blick auf das Volk.
80. Láthatóvá tették a társadalmi kérdést. – Sie machten die soziale Frage sichtbar.
81. Gondolkodásra kényszerítették az embereket. – Sie zwangen zum Nachdenken.
82. Változást követeltek. – Sie forderten Veränderung.
83. A műfaj több célt kapcsolt össze. – Die Gattung verband mehrere Ziele.
84. Módszerében tudományos volt. – Sie war wissenschaftlich in der Methode.
85. Ábrázolásmódjában irodalmi volt. – Sie war literarisch in der Darstellung.
86. Hatásában politikai volt. – Sie war politisch in der Wirkung.
87. Ez tette különlegessé. – Das machte sie zu etwas Besonderem.
88. A szociográfia jellemző volt a korára. – Die Soziografie war typisch für ihre Zeit.
89. A népi írók mozgalmához tartozott. – Sie gehörte zur Bewegung der Volksschriftsteller.
90. A mozgalom legfontosabb eszköze volt. – Sie war ihr wichtigstes Werkzeug.
91. Rajta keresztül a nép szólt a nemzethez. – Durch sie sprach das Volk zur Nation.
92. A háború után a műfaj átalakult. – Nach dem Krieg wandelte sich die Gattung.
93. Öröksége azonban tovább élt. – Doch ihr Erbe blieb lebendig.
94. Később is születtek szociográfiai művek. – Auch später gab es soziografische Werke.
95. Ezek továbbra is a valóságot írták le. – Sie beschrieben weiter die Wirklichkeit.
96. A szociográfia ma is fontos műfaj. – Die Soziografie bleibt eine wichtige Gattung.
97. Összekapcsolja az igazságot és az elbeszélést. – Sie verbindet Wahrheit und Erzählung.
98. Az életet olyannak mutatja, amilyen. – Sie zeigt das Leben, wie es ist.
99. Hangot ad azoknak, akiket másként nem hallanának meg. – Sie gibt den Stummen eine Stimme.
100. Ezzel fontos feladatot teljesít. – Damit erfüllt sie eine wichtige Aufgabe.
(aufklappen)magyar
1. A szociográfia különleges műfaj.
2. Elnevezése a görög nyelvből származik.
3. Nagyjából azt jelenti, hogy „társadalomleírás”.
4. A szociográfia a társadalmat írja le.
5. Pontosan mutatja be a valóságot.
6. Egy társadalmi csoport életét ábrázolja.
7. Gyakran a szegényekről és az elnyomottakról szól.
8. A szociográfia a tudomány és az irodalom között helyezkedik el.
9. Úgy gyűjt tényeket, mint a tudomány.
10. Ugyanakkor olyan elevenen mesél, mint az irodalom.
11. Így kapcsolja össze a két területet.
12. A szerző megfigyeli a valóságot.
13. Falvakba és különböző vidékekre utazik.
14. Beszél az emberekkel.
15. Számadatokat és beszámolókat gyűjt.
16. Ezután leírja, amit látott.
17. Tárgyilagosan és szemléletesen ír.
18. Így pontos kép alakul ki a valóságról.
19. Magyarországon a szociográfia fontossá vált.
20. Az 1930-as években élte virágkorát.
21. A népi írók mozgalmához tartozott.
22. Ezek az írók a nép nehéz helyzetét akarták bemutatni.
23. Erre a szociográfia volt a megfelelő eszköz.
24. Feltárta a társadalmi valóságot.
25. Bemutatta a parasztok szegénységét.
26. Megmutatta a vidéki igazságtalanságot.
27. Ezért társadalmi célja is volt.
28. Felvilágosítani és felrázni akart.
29. Meg akarta változtatni a társadalmat.
30. A magyar szociográfia gyakran a falut ábrázolta.
31. Bemutatta a mezőgazdasági munkások életét.
32. Megmutatta a föld nélküli szegények helyzetét.
33. Bemutatta egyes vidékek elmaradottságát.
34. Feltárta az elhallgatott visszásságokat.
35. Egyik híres műve a „Puszták népe”.
36. A cím németül „Das Volk der Pußten”.
37. Szerzője Illyés Gyula.
38. A mű 1936-ban jelent meg.
39. Illyés maga is a pusztáról származott.
40. Pontosan ismerte a mezőgazdasági munkások életét.
41. Saját tapasztalatai alapján mutatta be ezt az életet.
42. A mű bemutatja nehéz helyzetüket.
43. Megmutatja szegénységüket és méltóságukat.
44. A beszámolót és az emlékezést kapcsolja össze.
45. A műfaj egyik remekművévé vált.
46. Egy további mű Móricz Zsigmondtól származik.
47. A tulajdonképpeni szociográfusok azonban fiatalabbak voltak.
48. Egy fontos könyv címe „A tardi helyzet”.
49. A cím németül „Die Lage in Tard”.
50. Szerzője Szabó Zoltán.
51. Egyetlen falut vizsgált meg.
52. Bemutatta annak szegénységét és nyomorát.
53. Egy falu példáján keresztül mutatta meg az egészet.
54. Egy másik művének címe „Cifra nyomorúság”.
55. A cím körülbelül azt jelenti, hogy „Prächtiges Elend”.
56. A mű egy egész tájegységgel foglalkozik.
57. Féja Géza is írt szociográfiát.
58. Művének címe „Viharsarok”.
59. A cím németül „Sturmecke”.
60. Így neveztek egy nyugtalan vidéket az ország délkeleti részén.
61. Ott különösen nagy volt a nyomor.
62. Féja bemutatta ennek a vidéknek a nyomorúságát.
63. Erdei Ferenc is írt szociográfiákat.
64. A magyar városokat és falvakat vizsgálta.
65. Egyben tudós is volt.
66. Kovács Imre is fontos művet írt.
67. A címe „A néma forradalom”.
68. A cím németül „Die stumme Revolution”.
69. A parasztok helyzetével foglalkozik.
70. Így a szociográfiák egész sora jött létre.
71. Együtt az egész országról adtak képet.
72. Bemutatták a magyar nép nyomorúságát.
73. Ezek a művek nagy feltűnést keltettek.
74. Elhallgatott igazságokat tártak fel.
75. Egyes műveket még be is tiltottak vagy hatóságilag üldöztek.
76. A hatóságok féltek a hatásuktól.
77. Hiszen vádat emeltek az igazságtalanság ellen.
78. A szociográfiák nagy hatást gyakoroltak.
79. A népre irányították a figyelmet.
80. Láthatóvá tették a társadalmi kérdést.
81. Gondolkodásra kényszerítették az embereket.
82. Változást követeltek.
83. A műfaj több célt kapcsolt össze.
84. Módszerében tudományos volt.
85. Ábrázolásmódjában irodalmi volt.
86. Hatásában politikai volt.
87. Ez tette különlegessé.
88. A szociográfia jellemző volt a korára.
89. A népi írók mozgalmához tartozott.
90. A mozgalom legfontosabb eszköze volt.
91. Rajta keresztül a nép szólt a nemzethez.
92. A háború után a műfaj átalakult.
93. Öröksége azonban tovább élt.
94. Később is születtek szociográfiai művek.
95. Ezek továbbra is a valóságot írták le.
96. A szociográfia ma is fontos műfaj.
97. Összekapcsolja az igazságot és az elbeszélést.
98. Az életet olyannak mutatja, amilyen.
99. Hangot ad azoknak, akiket másként nem hallanának meg.
100. Ezzel fontos feladatot teljesít.
(aufklappen)német
1. Die Soziografie ist eine besondere Gattung.
2. Ihr Name kommt aus dem Griechischen.
3. Er bedeutet ungefähr „Gesellschaftsbeschreibung”.
4. Die Soziografie beschreibt die Gesellschaft.
5. Sie zeigt die Wirklichkeit genau.
6. Sie schildert das Leben einer Gruppe.
7. Oft geht es um die Armen und Bedrückten.
8. Die Soziografie steht zwischen Wissenschaft und Literatur.
9. Sie sammelt Tatsachen wie eine Wissenschaft.
10. Zugleich erzählt sie lebendig wie Literatur.
11. So verbindet sie beide Seiten.
12. Der Verfasser beobachtet die Wirklichkeit.
13. Er reist in die Dörfer und Gegenden.
14. Er spricht mit den Menschen.
15. Er sammelt Zahlen und Berichte.
16. Dann schildert er, was er gesehen hat.
17. Er schreibt sachlich und anschaulich.
18. So entsteht ein genaues Bild der Wirklichkeit.
19. In Ungarn wurde die Soziografie wichtig.
20. Sie blühte in den 1930er Jahren auf.
21. Sie gehörte zur Bewegung der Volksschriftsteller.
22. Diese wollten die Not des Volkes zeigen.
23. Die Soziografie war dafür das rechte Mittel.
24. Sie deckte die soziale Wirklichkeit auf.
25. Sie zeigte die Armut der Bauern.
26. Sie zeigte das Unrecht auf dem Land.
27. Damit hatte sie ein soziales Ziel.
28. Sie wollte aufklären und aufrütteln.
29. Sie wollte die Gesellschaft verändern.
30. Die ungarische Soziografie schilderte oft das Dorf.
31. Sie zeigte das Leben der Landarbeiter.
32. Sie zeigte die Lage der landlosen Armen.
33. Sie zeigte die Rückständigkeit mancher Gegenden.
34. Sie deckte verschwiegene Missstände auf.
35. Ein berühmtes Werk ist „Puszták népe”.
36. Der Titel bedeutet „Das Volk der Pußten”.
37. Sein Verfasser ist Gyula Illyés.
38. Es erschien im Jahr 1936.
39. Illyés stammte selbst von der Pußta.
40. Er kannte das Leben der Landarbeiter genau.
41. Er schilderte es aus eigener Erfahrung.
42. Das Werk zeigt ihre harte Lage.
43. Es zeigt ihre Armut und ihre Würde.
44. Es verbindet Bericht und Erinnerung.
45. Es wurde zu einem Meisterwerk der Gattung.
46. Ein weiteres Werk stammt von Zsigmond Móricz.
47. Doch die eigentlichen Soziografen waren jünger.
48. Ein wichtiges Buch heißt „A tardi helyzet”.
49. Der Titel bedeutet „Die Lage in Tard”.
50. Sein Verfasser ist Zoltán Szabó.
51. Er untersuchte ein einziges Dorf.
52. Er zeigte dessen Armut und Not.
53. Am Beispiel eines Dorfes zeigte er das Ganze.
54. Ein weiteres Werk von ihm heißt „Cifra nyomorúság”.
55. Der Titel bedeutet etwa „Prächtiges Elend”.
56. Es behandelt eine ganze Landschaft.
57. Auch Géza Féja schrieb eine Soziografie.
58. Sein Werk heißt „Viharsarok”.
59. Der Titel bedeutet „Sturmecke”.
60. So nannte man eine unruhige Gegend im Südosten.
61. Dort war die Not besonders groß.
62. Féja zeigte das Elend dieser Gegend.
63. Auch Ferenc Erdei schrieb Soziografien.
64. Er untersuchte die ungarischen Städte und Dörfer.
65. Er war zugleich Wissenschaftler.
66. Auch Imre Kovács verfasste ein wichtiges Werk.
67. Es heißt „A néma forradalom”.
68. Der Titel bedeutet „Die stumme Revolution”.
69. Es behandelt die Lage der Bauern.
70. So entstand eine ganze Reihe von Soziografien.
71. Zusammen ergaben sie ein Bild des Landes.
72. Sie zeigten die Not des ungarischen Volkes.
73. Diese Werke erregten großes Aufsehen.
74. Sie deckten verschwiegene Wahrheiten auf.
75. Manche wurden sogar verboten oder verfolgt.
76. Die Behörden fürchteten ihre Wirkung.
77. Denn sie klagten das Unrecht an.
78. Die Soziografien hatten großen Einfluss.
79. Sie lenkten den Blick auf das Volk.
80. Sie machten die soziale Frage sichtbar.
81. Sie zwangen zum Nachdenken.
82. Sie forderten Veränderung.
83. Die Gattung verband mehrere Ziele.
84. Sie war wissenschaftlich in der Methode.
85. Sie war literarisch in der Darstellung.
86. Sie war politisch in der Wirkung.
87. Das machte sie zu etwas Besonderem.
88. Die Soziografie war typisch für ihre Zeit.
89. Sie gehörte zur Bewegung der Volksschriftsteller.
90. Sie war ihr wichtigstes Werkzeug.
91. Durch sie sprach das Volk zur Nation.
92. Nach dem Krieg wandelte sich die Gattung.
93. Doch ihr Erbe blieb lebendig.
94. Auch später gab es soziografische Werke.
95. Sie beschrieben weiter die Wirklichkeit.
96. Die Soziografie bleibt eine wichtige Gattung.
97. Sie verbindet Wahrheit und Erzählung.
98. Sie zeigt das Leben, wie es ist.
99. Sie gibt den Stummen eine Stimme.
100. Damit erfüllt sie eine wichtige Aufgabe.