14.19.3 – A háromosztatú ideg (V) – Der Drillingsnerv
1. Az ötödik agyideg, a nervus trigeminus, az agyidegek legvastagabbika, amely az arc általános érző beidegzését a rágóizmok mozgatásával kapcsolja össze. – Der fünfte Hirnnerv, der Nervus trigeminus, ist der kräftigste Hirnnerv und verbindet die allgemeine sensible Innervation des Gesichts mit der motorischen Versorgung der Kaumuskeln.
2. A híd oldalsó felszínét két, egymástól jól elkülöníthető gyökérrel hagyja el: a nagyobb érzőgyökérhez egy lényegesen vékonyabb mozgatógyökér társul. – Er verlässt die Seitenfläche der Brücke mit zwei deutlich unterscheidbaren Wurzeln, wobei die größere sensible Wurzel von einer wesentlich dünneren motorischen Wurzel begleitet wird.
3. Működésének összetettségét négy magterület tükrözi, amelyek a középagytól a hídon és a nyúltvelőn át egészen a felső nyaki gerincvelőig húzódnak. – Die Komplexität seiner Funktion spiegelt sich in vier Kerngebieten wider, die sich vom Mittelhirn über Brücke und verlängertes Mark bis in das obere Halsmark erstrecken.
4. A hídban elhelyezkedő fő érzőmag elsősorban a finom tapintásból, a nyomásérzésből és a két pont megkülönböztetéséből származó információkat dolgozza fel. – Der in der Brücke gelegene sensible Hauptkern verarbeitet vor allem Informationen der feinen Berührung, des Druckempfindens und der Zweipunktdiskrimination.
5. Ezzel szemben a gerincvelői háromosztatúideg-magba főként a fájdalom-, a hőmérséklet- és a durva tapintásérzést közvetítő rostok érkeznek. – Dagegen gelangen zum spinalen Trigeminuskern vorwiegend Fasern, die Schmerz, Temperatur und grobe Berührung vermitteln.
6. Különleges helyzetű a középagyi mag, mert az állkapocsból, a fogágyból és a rágóizmok izomorsóiból érkező mélyérző rostok első neuronjainak sejttesteit tartalmazza. – Eine Sonderstellung nimmt der Mittelhirnkern ein, da er die Zellkörper der ersten Neurone propriozeptiver Fasern aus Kiefer, Zahnhalteapparat und Muskelspindeln der Kaumuskeln enthält.
7. A mozgatómag neuronjai a rágásban részt vevő harántcsíkolt izmokat idegzik be, miközben működésük szoros kapcsolatban áll az érző visszajelzésekkel. – Die Neurone des motorischen Kerns innervieren die an der Kaubewegung beteiligte quergestreifte Muskulatur, wobei ihre Tätigkeit eng mit sensiblen Rückmeldungen verknüpft ist.
8. A középső koponyagödörben, a kemény agyhártya Meckel-üregnek nevezett tasakjában helyezkedik el a félhold alakú trigeminusdúc, amely az érző neuronok sejttesteit foglalja magában. – In der mittleren Schädelgrube liegt in einer als Meckel-Höhle bezeichneten Duratasche das halbmondförmige Trigeminusganglion, das die Zellkörper der sensiblen Neurone enthält.
9. Míg az érzőrostok ebben a dúcban kapcsolódnak a pszeudounipoláris idegsejtekhez, a mozgatógyökér áthalad a dúc alatt, majd az állkapcsi ideghez csatlakozik. – Während die sensiblen Fasern im Ganglion den pseudounipolaren Nervenzellen zugeordnet sind, zieht die motorische Wurzel unter dem Ganglion hindurch und schließt sich anschließend dem Unterkiefernerv an.
10. A dúc elülső széléből három nagy főág indul ki: a szemideg, a felső állcsonti ideg és az állkapcsi ideg. – Vom vorderen Rand des Ganglions gehen drei große Hauptäste aus: der Augennerv, der Oberkiefernerv und der Unterkiefernerv.
11. A kizárólag érző rostokat tartalmazó szemideg a sinus cavernosus oldalfalában előrehaladva, a felső szemgödri résen keresztül lép be a szemüregbe. – Der ausschließlich sensible Fasern führende Augennerv zieht in der Seitenwand des Sinus cavernosus nach vorn und tritt durch die obere Augenhöhlenspalte in die Orbita ein.
12. Még a koponyaüregen belül három fő ágra oszlik, amelyek a könnymirigyideg, a homlokideg és az orr-sugárideg elnevezést viselik. – Noch innerhalb der Schädelhöhle teilt er sich in drei Hauptäste, die als Tränennerv, Stirnnerv und Nasoziliarnerv bezeichnet werden.
13. Rostjai érző módon látják el a homlokot, a felső szemhéjat, a szemgolyót, a szaruhártyát, az orrhátat, valamint az orrüreg elülső részének nyálkahártyáját. – Seine Fasern versorgen sensibel die Stirn, das Oberlid, den Augapfel, die Hornhaut, den Nasenrücken sowie die Schleimhaut des vorderen Abschnitts der Nasenhöhle.
14. A szaruhártya érintésekor kiváltódó pislogási reflex bejövő szárát a szemideg vezeti, míg a szemhéj zárását az arcideg mozgatórostjai hozzák létre. – Den zuführenden Schenkel des durch Berührung der Hornhaut ausgelösten Lidschlussreflexes bildet der Augennerv, während die Schließung der Lider durch motorische Fasern des Gesichtsnervs erfolgt.
15. Szintén tisztán érző a felső állcsonti ideg, amely a kerek nyíláson át jut a szárny-szájpadlási árokba, ahol számos ágra bomlik. – Ebenfalls rein sensibel ist der Oberkiefernerv, der durch das runde Loch in die Flügelgaumengrube gelangt und sich dort in zahlreiche Äste aufteilt.
16. Előrefelé haladó legerősebb folytatása, a szemüreg alatti ideg, az alsó szemgödri résen keresztül belép a szemüregbe, majd az azonos nevű csatornában fut tovább. – Seine kräftigste, nach vorn ziehende Fortsetzung, der Unteraugennerv, tritt durch die untere Augenhöhlenspalte in die Orbita ein und verläuft anschließend im gleichnamigen Kanal.
17. A szemüreg alatti nyíláson kilépő végágak az alsó szemhéj, az orrszárny, a felső ajak és az arc középső részének bőrét idegzik be. – Die durch das Unteraugenhöhlenloch austretenden Endäste innervieren die Haut des Unterlids, des Nasenflügels, der Oberlippe und des mittleren Gesichtsabschnitts.
18. A felső fogmedri ágak a felső állcsont csontállományában hálózatot képezve látják el a felső fogakat, azok gyökérhártyáját és a hozzájuk tartozó fogínyt. – Die oberen Zahnfachäste bilden im Knochen des Oberkiefers ein Geflecht und versorgen die oberen Zähne, ihre Wurzelhaut und das zugehörige Zahnfleisch.
19. A felső állcsonti ideghez kapcsolódó szárny-szájpadlási dúcon érzőrostjai átkapcsolás nélkül haladnak keresztül, miközben más eredetű vegetatív rostok csatlakoznak hozzájuk. – Die sensiblen Fasern des Oberkiefernervs durchziehen das mit ihm verbundene Flügelgaumenganglion ohne Umschaltung, während sich ihnen vegetative Fasern anderer Herkunft anschließen.
20. A harmadik főág, az állkapcsi ideg, az ovális nyíláson keresztül hagyja el a koponyát, és a halánték alatti árokban érző, illetve mozgató ágakra oszlik. – Der dritte Hauptast, der Unterkiefernerv, verlässt den Schädel durch das ovale Loch und teilt sich in der Unterschläfengrube in sensible und motorische Äste.
21. Közvetlenül a koponyaalap alatt csatlakozik hozzá a trigeminus mozgatógyökere, ezért a három főág közül egyedül az állkapcsi ideg tekinthető kevert idegnek. – Unmittelbar unterhalb der Schädelbasis schließt sich ihm die motorische Trigeminuswurzel an, weshalb von den drei Hauptästen nur der Unterkiefernerv als gemischter Nerv gilt.
22. Mozgatórostjai beidegzik a rágóizmot, a halántékizmot, valamint a külső és a belső röpizmot, amelyek összehangolt működése mozgatja az állkapcsot. – Seine motorischen Fasern innervieren den Kaumuskel, den Schläfenmuskel sowie den äußeren und inneren Flügelmuskel, deren abgestimmte Tätigkeit den Unterkiefer bewegt.
23. Ugyanehhez a mozgató rendszerhez tartozik az állkapocs-nyelvcsonti izom, a kéthasú izom elülső hasa, továbbá a szájpad- és a dobhártyafeszítő izom. – Zum selben motorischen System gehören der Kieferzungenbeinmuskel, der vordere Bauch des zweibäuchigen Muskels sowie der Gaumen- und der Trommelfellspanner.
24. Nagyobb érző ágai közé a fül-halántéki ideg, a pofaideg, a nyelvideg és az alsó fogmedri ideg sorolható, amelyek eltérő területeket látnak el. – Zu seinen größeren sensiblen Ästen zählen der Ohrschläfennerv, der Wangennerv, der Zungennerv und der untere Zahnfachnerv, die unterschiedliche Gebiete versorgen.
25. A fül-halántéki ideg a halántéktájék, a fülkagyló egy része, a külső hallójárat és az állkapocsízület érző beidegzésében vesz részt. – Der Ohrschläfennerv beteiligt sich an der sensiblen Versorgung der Schläfenregion, eines Teils der Ohrmuschel, des äußeren Gehörgangs und des Kiefergelenks.
26. A pofaideg érzőrostjai a pofa bőréhez és nyálkahártyájához jutnak, noha az itt fekvő pofaizom mozgató beidegzését nem ez, hanem az arcideg biztosítja. – Die sensiblen Fasern des Wangennervs gelangen zur Haut und Schleimhaut der Wange, obwohl der dort gelegene Wangenmuskel motorisch nicht von ihm, sondern vom Gesichtsnerv versorgt wird.
27. A nyelvideg a nyelv elülső kétharmadának általános érzéseit közvetíti, miközben hozzá csatlakozva haladnak az arcidegből származó ízérző és paraszimpatikus rostok. – Der Zungennerv vermittelt die allgemeine Sensibilität der vorderen zwei Drittel der Zunge, während sich ihm aus dem Gesichtsnerv stammende Geschmacks- und parasympathische Fasern anschließen.
28. Az alsó fogmedri ideg az állkapcsi nyíláson belép az állkapocs csatornájába, ahol ágakat ad az alsó fogakhoz és azok tartószöveteihez. – Der untere Zahnfachnerv tritt durch das Unterkieferloch in den Unterkieferkanal ein und gibt dort Äste zu den unteren Zähnen und ihren Haltegeweben ab.
29. Végső szakasza állidegként az állcsúcsi nyíláson lép a felszínre, majd az alsó ajak és az áll bőrében ágazik el. – Sein Endabschnitt tritt als Kinnnerv durch das Kinnloch an die Oberfläche und verzweigt sich anschließend in der Haut der Unterlippe und des Kinns.
30. Mindhárom főág meningealis rostokat is ad, amelyek főként az elülső és a középső koponyagödör kemény agyhártyájának fájdalomérző beidegzésében vesznek részt. – Alle drei Hauptäste geben auch meningeale Fasern ab, die vor allem an der Schmerzinnervation der harten Hirnhaut in der vorderen und mittleren Schädelgrube beteiligt sind.
31. Bár a trigeminus ágai számos vegetatív rostot vezetnek a könnymirigyekhez, nyálmirigyekhez, erekhez és simaizmokhoz, ezek a rostok nem a háromosztatú ideg saját magvaiból erednek. – Obwohl die Trigeminusäste zahlreiche vegetative Fasern zu Tränen- und Speicheldrüsen, Gefäßen und glatten Muskeln führen, stammen diese Fasern nicht aus eigenen Kernen des Drillingsnervs.
32. Az arc három érző területe nagy vonalakban felső, középső és alsó régióra osztható, a szomszédos ágak ellátási körzetei azonban a határok mentén részben átfedik egymást. – Die drei sensiblen Gesichtsgebiete lassen sich grob in eine obere, mittlere und untere Region gliedern, wobei sich die Versorgungsbereiche benachbarter Äste an ihren Grenzen teilweise überlappen.
33. Neurológiai vizsgálatkor az arc érzését mindhárom területen külön ellenőrzik, emellett megvizsgálják a szaruhártya-reflexet, valamint az állkapocs zárásakor megfeszülő rágóizmokat. – Bei der neurologischen Untersuchung wird die Sensibilität des Gesichts in allen drei Gebieten getrennt geprüft; zusätzlich untersucht man den Hornhautreflex und die beim Kieferschluss angespannten Kaumuskeln.
34. Egyoldali mozgatókárosodás esetén szájnyitáskor az állkapocs a sérült oldal felé tér el, mert az ellenoldali külső röpizom túlsúlyba kerül. – Bei einer einseitigen motorischen Schädigung weicht der Unterkiefer beim Öffnen des Mundes zur betroffenen Seite ab, weil der gegenüberliegende äußere Flügelmuskel überwiegt.
35. A háromosztatú ideg fájdalmas megbetegedése, a trigeminusneuralgia, rövid, villámcsapásszerű arcfájdalmakat okozhat, ami jól mutatja e kiterjedt érzőrendszer klinikai jelentőségét. – Die schmerzhafte Erkrankung des Drillingsnervs, die Trigeminusneuralgie, kann kurze, blitzartig einschießende Gesichtsschmerzen verursachen und verdeutlicht damit die klinische Bedeutung dieses ausgedehnten sensiblen Systems.
(aufklappen)magyar
1. Az ötödik agyideg, a nervus trigeminus, az agyidegek legvastagabbika, amely az arc általános érző beidegzését a rágóizmok mozgatásával kapcsolja össze.
2. A híd oldalsó felszínét két, egymástól jól elkülöníthető gyökérrel hagyja el: a nagyobb érzőgyökérhez egy lényegesen vékonyabb mozgatógyökér társul.
3. Működésének összetettségét négy magterület tükrözi, amelyek a középagytól a hídon és a nyúltvelőn át egészen a felső nyaki gerincvelőig húzódnak.
4. A hídban elhelyezkedő fő érzőmag elsősorban a finom tapintásból, a nyomásérzésből és a két pont megkülönböztetéséből származó információkat dolgozza fel.
5. Ezzel szemben a gerincvelői háromosztatúideg-magba főként a fájdalom-, a hőmérséklet- és a durva tapintásérzést közvetítő rostok érkeznek.
6. Különleges helyzetű a középagyi mag, mert az állkapocsból, a fogágyból és a rágóizmok izomorsóiból érkező mélyérző rostok első neuronjainak sejttesteit tartalmazza.
7. A mozgatómag neuronjai a rágásban részt vevő harántcsíkolt izmokat idegzik be, miközben működésük szoros kapcsolatban áll az érző visszajelzésekkel.
8. A középső koponyagödörben, a kemény agyhártya Meckel-üregnek nevezett tasakjában helyezkedik el a félhold alakú trigeminusdúc, amely az érző neuronok sejttesteit foglalja magában.
9. Míg az érzőrostok ebben a dúcban kapcsolódnak a pszeudounipoláris idegsejtekhez, a mozgatógyökér áthalad a dúc alatt, majd az állkapcsi ideghez csatlakozik.
10. A dúc elülső széléből három nagy főág indul ki: a szemideg, a felső állcsonti ideg és az állkapcsi ideg.
11. A kizárólag érző rostokat tartalmazó szemideg a sinus cavernosus oldalfalában előrehaladva, a felső szemgödri résen keresztül lép be a szemüregbe.
12. Még a koponyaüregen belül három fő ágra oszlik, amelyek a könnymirigyideg, a homlokideg és az orr-sugárideg elnevezést viselik.
13. Rostjai érző módon látják el a homlokot, a felső szemhéjat, a szemgolyót, a szaruhártyát, az orrhátat, valamint az orrüreg elülső részének nyálkahártyáját.
14. A szaruhártya érintésekor kiváltódó pislogási reflex bejövő szárát a szemideg vezeti, míg a szemhéj zárását az arcideg mozgatórostjai hozzák létre.
15. Szintén tisztán érző a felső állcsonti ideg, amely a kerek nyíláson át jut a szárny-szájpadlási árokba, ahol számos ágra bomlik.
16. Előrefelé haladó legerősebb folytatása, a szemüreg alatti ideg, az alsó szemgödri résen keresztül belép a szemüregbe, majd az azonos nevű csatornában fut tovább.
17. A szemüreg alatti nyíláson kilépő végágak az alsó szemhéj, az orrszárny, a felső ajak és az arc középső részének bőrét idegzik be.
18. A felső fogmedri ágak a felső állcsont csontállományában hálózatot képezve látják el a felső fogakat, azok gyökérhártyáját és a hozzájuk tartozó fogínyt.
19. A felső állcsonti ideghez kapcsolódó szárny-szájpadlási dúcon érzőrostjai átkapcsolás nélkül haladnak keresztül, miközben más eredetű vegetatív rostok csatlakoznak hozzájuk.
20. A harmadik főág, az állkapcsi ideg, az ovális nyíláson keresztül hagyja el a koponyát, és a halánték alatti árokban érző, illetve mozgató ágakra oszlik.
21. Közvetlenül a koponyaalap alatt csatlakozik hozzá a trigeminus mozgatógyökere, ezért a három főág közül egyedül az állkapcsi ideg tekinthető kevert idegnek.
22. Mozgatórostjai beidegzik a rágóizmot, a halántékizmot, valamint a külső és a belső röpizmot, amelyek összehangolt működése mozgatja az állkapcsot.
23. Ugyanehhez a mozgató rendszerhez tartozik az állkapocs-nyelvcsonti izom, a kéthasú izom elülső hasa, továbbá a szájpad- és a dobhártyafeszítő izom.
24. Nagyobb érző ágai közé a fül-halántéki ideg, a pofaideg, a nyelvideg és az alsó fogmedri ideg sorolható, amelyek eltérő területeket látnak el.
25. A fül-halántéki ideg a halántéktájék, a fülkagyló egy része, a külső hallójárat és az állkapocsízület érző beidegzésében vesz részt.
26. A pofaideg érzőrostjai a pofa bőréhez és nyálkahártyájához jutnak, noha az itt fekvő pofaizom mozgató beidegzését nem ez, hanem az arcideg biztosítja.
27. A nyelvideg a nyelv elülső kétharmadának általános érzéseit közvetíti, miközben hozzá csatlakozva haladnak az arcidegből származó ízérző és paraszimpatikus rostok.
28. Az alsó fogmedri ideg az állkapcsi nyíláson belép az állkapocs csatornájába, ahol ágakat ad az alsó fogakhoz és azok tartószöveteihez.
29. Végső szakasza állidegként az állcsúcsi nyíláson lép a felszínre, majd az alsó ajak és az áll bőrében ágazik el.
30. Mindhárom főág meningealis rostokat is ad, amelyek főként az elülső és a középső koponyagödör kemény agyhártyájának fájdalomérző beidegzésében vesznek részt.
31. Bár a trigeminus ágai számos vegetatív rostot vezetnek a könnymirigyekhez, nyálmirigyekhez, erekhez és simaizmokhoz, ezek a rostok nem a háromosztatú ideg saját magvaiból erednek.
32. Az arc három érző területe nagy vonalakban felső, középső és alsó régióra osztható, a szomszédos ágak ellátási körzetei azonban a határok mentén részben átfedik egymást.
33. Neurológiai vizsgálatkor az arc érzését mindhárom területen külön ellenőrzik, emellett megvizsgálják a szaruhártya-reflexet, valamint az állkapocs zárásakor megfeszülő rágóizmokat.
34. Egyoldali mozgatókárosodás esetén szájnyitáskor az állkapocs a sérült oldal felé tér el, mert az ellenoldali külső röpizom túlsúlyba kerül.
35. A háromosztatú ideg fájdalmas megbetegedése, a trigeminusneuralgia, rövid, villámcsapásszerű arcfájdalmakat okozhat, ami jól mutatja e kiterjedt érzőrendszer klinikai jelentőségét.
(aufklappen)német
1. Der fünfte Hirnnerv, der Nervus trigeminus, ist der kräftigste Hirnnerv und verbindet die allgemeine sensible Innervation des Gesichts mit der motorischen Versorgung der Kaumuskeln.
2. Er verlässt die Seitenfläche der Brücke mit zwei deutlich unterscheidbaren Wurzeln, wobei die größere sensible Wurzel von einer wesentlich dünneren motorischen Wurzel begleitet wird.
3. Die Komplexität seiner Funktion spiegelt sich in vier Kerngebieten wider, die sich vom Mittelhirn über Brücke und verlängertes Mark bis in das obere Halsmark erstrecken.
4. Der in der Brücke gelegene sensible Hauptkern verarbeitet vor allem Informationen der feinen Berührung, des Druckempfindens und der Zweipunktdiskrimination.
5. Dagegen gelangen zum spinalen Trigeminuskern vorwiegend Fasern, die Schmerz, Temperatur und grobe Berührung vermitteln.
6. Eine Sonderstellung nimmt der Mittelhirnkern ein, da er die Zellkörper der ersten Neurone propriozeptiver Fasern aus Kiefer, Zahnhalteapparat und Muskelspindeln der Kaumuskeln enthält.
7. Die Neurone des motorischen Kerns innervieren die an der Kaubewegung beteiligte quergestreifte Muskulatur, wobei ihre Tätigkeit eng mit sensiblen Rückmeldungen verknüpft ist.
8. In der mittleren Schädelgrube liegt in einer als Meckel-Höhle bezeichneten Duratasche das halbmondförmige Trigeminusganglion, das die Zellkörper der sensiblen Neurone enthält.
9. Während die sensiblen Fasern im Ganglion den pseudounipolaren Nervenzellen zugeordnet sind, zieht die motorische Wurzel unter dem Ganglion hindurch und schließt sich anschließend dem Unterkiefernerv an.
10. Vom vorderen Rand des Ganglions gehen drei große Hauptäste aus: der Augennerv, der Oberkiefernerv und der Unterkiefernerv.
11. Der ausschließlich sensible Fasern führende Augennerv zieht in der Seitenwand des Sinus cavernosus nach vorn und tritt durch die obere Augenhöhlenspalte in die Orbita ein.
12. Noch innerhalb der Schädelhöhle teilt er sich in drei Hauptäste, die als Tränennerv, Stirnnerv und Nasoziliarnerv bezeichnet werden.
13. Seine Fasern versorgen sensibel die Stirn, das Oberlid, den Augapfel, die Hornhaut, den Nasenrücken sowie die Schleimhaut des vorderen Abschnitts der Nasenhöhle.
14. Den zuführenden Schenkel des durch Berührung der Hornhaut ausgelösten Lidschlussreflexes bildet der Augennerv, während die Schließung der Lider durch motorische Fasern des Gesichtsnervs erfolgt.
15. Ebenfalls rein sensibel ist der Oberkiefernerv, der durch das runde Loch in die Flügelgaumengrube gelangt und sich dort in zahlreiche Äste aufteilt.
16. Seine kräftigste, nach vorn ziehende Fortsetzung, der Unteraugennerv, tritt durch die untere Augenhöhlenspalte in die Orbita ein und verläuft anschließend im gleichnamigen Kanal.
17. Die durch das Unteraugenhöhlenloch austretenden Endäste innervieren die Haut des Unterlids, des Nasenflügels, der Oberlippe und des mittleren Gesichtsabschnitts.
18. Die oberen Zahnfachäste bilden im Knochen des Oberkiefers ein Geflecht und versorgen die oberen Zähne, ihre Wurzelhaut und das zugehörige Zahnfleisch.
19. Die sensiblen Fasern des Oberkiefernervs durchziehen das mit ihm verbundene Flügelgaumenganglion ohne Umschaltung, während sich ihnen vegetative Fasern anderer Herkunft anschließen.
20. Der dritte Hauptast, der Unterkiefernerv, verlässt den Schädel durch das ovale Loch und teilt sich in der Unterschläfengrube in sensible und motorische Äste.
21. Unmittelbar unterhalb der Schädelbasis schließt sich ihm die motorische Trigeminuswurzel an, weshalb von den drei Hauptästen nur der Unterkiefernerv als gemischter Nerv gilt.
22. Seine motorischen Fasern innervieren den Kaumuskel, den Schläfenmuskel sowie den äußeren und inneren Flügelmuskel, deren abgestimmte Tätigkeit den Unterkiefer bewegt.
23. Zum selben motorischen System gehören der Kieferzungenbeinmuskel, der vordere Bauch des zweibäuchigen Muskels sowie der Gaumen- und der Trommelfellspanner.
24. Zu seinen größeren sensiblen Ästen zählen der Ohrschläfennerv, der Wangennerv, der Zungennerv und der untere Zahnfachnerv, die unterschiedliche Gebiete versorgen.
25. Der Ohrschläfennerv beteiligt sich an der sensiblen Versorgung der Schläfenregion, eines Teils der Ohrmuschel, des äußeren Gehörgangs und des Kiefergelenks.
26. Die sensiblen Fasern des Wangennervs gelangen zur Haut und Schleimhaut der Wange, obwohl der dort gelegene Wangenmuskel motorisch nicht von ihm, sondern vom Gesichtsnerv versorgt wird.
27. Der Zungennerv vermittelt die allgemeine Sensibilität der vorderen zwei Drittel der Zunge, während sich ihm aus dem Gesichtsnerv stammende Geschmacks- und parasympathische Fasern anschließen.
28. Der untere Zahnfachnerv tritt durch das Unterkieferloch in den Unterkieferkanal ein und gibt dort Äste zu den unteren Zähnen und ihren Haltegeweben ab.
29. Sein Endabschnitt tritt als Kinnnerv durch das Kinnloch an die Oberfläche und verzweigt sich anschließend in der Haut der Unterlippe und des Kinns.
30. Alle drei Hauptäste geben auch meningeale Fasern ab, die vor allem an der Schmerzinnervation der harten Hirnhaut in der vorderen und mittleren Schädelgrube beteiligt sind.
31. Obwohl die Trigeminusäste zahlreiche vegetative Fasern zu Tränen- und Speicheldrüsen, Gefäßen und glatten Muskeln führen, stammen diese Fasern nicht aus eigenen Kernen des Drillingsnervs.
32. Die drei sensiblen Gesichtsgebiete lassen sich grob in eine obere, mittlere und untere Region gliedern, wobei sich die Versorgungsbereiche benachbarter Äste an ihren Grenzen teilweise überlappen.
33. Bei der neurologischen Untersuchung wird die Sensibilität des Gesichts in allen drei Gebieten getrennt geprüft; zusätzlich untersucht man den Hornhautreflex und die beim Kieferschluss angespannten Kaumuskeln.
34. Bei einer einseitigen motorischen Schädigung weicht der Unterkiefer beim Öffnen des Mundes zur betroffenen Seite ab, weil der gegenüberliegende äußere Flügelmuskel überwiegt.
35. Die schmerzhafte Erkrankung des Drillingsnervs, die Trigeminusneuralgie, kann kurze, blitzartig einschießende Gesichtsschmerzen verursachen und verdeutlicht damit die klinische Bedeutung dieses ausgedehnten sensiblen Systems.