5.1.3 – Az izomorsó és az ínorsó: az izom érzékszervei – Muskelspindel und Sehnenorgan: die Sinnesorgane des Muskels
1. Az izom nemcsak erőt fejt ki, hanem folyamatosan jelzi is a saját állapotát az idegrendszernek. – Der Muskel entfaltet nicht nur Kraft, sondern meldet dem Nervensystem auch fortlaufend seinen eigenen Zustand.
2. Ehhez az izomban külön érzékszervek találhatók, amelyek a mozgásról és a helyzetről tájékoztatnak. – Dazu befinden sich im Muskel eigene Sinnesorgane, die über Bewegung und Lage informieren.
3. Azt a képességet, hogy a test szem nélkül is érzékeli tagjai helyzetét, mélyérzésnek nevezzük. – Die Fähigkeit, dass der Körper die Lage seiner Glieder auch ohne die Augen wahrnimmt, nennen wir Tiefensensibilität.
4. A vázizom két legfontosabb érzékszerve az izomorsó és az ínorsó. – Die zwei wichtigsten Sinnesorgane des Skelettmuskels sind die Muskelspindel und das Sehnenorgan.
5. Az izomorsó apró, orsó alakú képlet, amely az izomrostok között helyezkedik el. – Die Muskelspindel ist ein winziges, spindelförmiges Gebilde, das zwischen den Muskelfasern liegt.
6. Az izomorsót vékony kötőszöveti tok zárja körül, és belsejében néhány különleges rost fut. – Die Muskelspindel wird von einer dünnen Bindegewebskapsel umschlossen, und in ihrem Inneren verlaufen einige besondere Fasern.
7. Ezek a belső rostok vékonyabbak, mint az izom erőt kifejtő rostjai. – Diese inneren Fasern sind dünner als die krafterzeugenden Fasern des Muskels.
8. Az izomorsó a rendes izomrostokkal párhuzamosan, azok mellett fekszik. – Die Muskelspindel liegt parallel zu den gewöhnlichen Muskelfasern, neben ihnen.
9. Emiatt az izomorsó azt érzékeli, hogy az izom éppen mennyire nyúlt meg. – Dadurch nimmt die Muskelspindel wahr, wie stark der Muskel gerade gedehnt ist.
10. Amikor az izom hirtelen megnyúlik, az orsó belső rostjai is megfeszülnek. – Wenn der Muskel sich plötzlich dehnt, spannen sich auch die inneren Fasern der Spindel an.
11. A megnyúlást az orsó köré tekeredő érzőideg-végződések fogják fel. – Die Dehnung wird von den um die Spindel gewundenen sensiblen Nervenendigungen aufgenommen.
12. Az érzőideg a megnyúlás mértékéről azonnal jelzést küld a gerincvelőnek. – Der empfindende Nerv sendet sofort eine Meldung über das Ausmaß der Dehnung an das Rückenmark.
13. A gerincvelő válaszul a megnyúlt izmot összehúzódásra készteti. – Das Rückenmark veranlasst als Antwort den gedehnten Muskel zur Zusammenziehung.
14. Ezt a gyors, akaratlan választ nyújtási reflexnek nevezzük. – Diese schnelle, unwillkürliche Antwort nennen wir Dehnungsreflex.
15. A nyújtási reflex ismert példája a térdreflex, amelyet az orvos gyakran vizsgál. – Ein bekanntes Beispiel des Dehnungsreflexes ist der Kniesehnenreflex, den der Arzt häufig prüft.
16. A térdkalács alatti ínra mért enyhe ütés megnyújtja a comb izmát, és a lábszár kilendül. – Ein leichter Schlag auf die Sehne unter der Kniescheibe dehnt den Oberschenkelmuskel, und der Unterschenkel schnellt vor.
17. Ez a reflex védi az izmot a túlzott, hirtelen megnyúlástól. – Dieser Reflex schützt den Muskel vor übermäßiger, plötzlicher Dehnung.
18. Az izomorsó folyamatosan méri és jelenti az izom hosszát és annak változását. – Die Muskelspindel misst und meldet fortlaufend die Länge des Muskels und deren Veränderung.
19. A másik érzékszerv, az ínorsó, az izom és az ín találkozásánál helyezkedik el. – Das andere Sinnesorgan, das Sehnenorgan, liegt am Übergang von Muskel und Sehne.
20. Az ínorsó tehát az izomrostokkal sorba kapcsolva, nem pedig párhuzamosan fekszik. – Das Sehnenorgan liegt also mit den Muskelfasern in Reihe geschaltet und nicht parallel.
21. Ennek az elhelyezkedésnek köszönhetően nem a hosszt, hanem a feszülést érzékeli. – Dank dieser Lage nimmt es nicht die Länge, sondern die Spannung wahr.
22. Amikor az izom erősen összehúzódik, az ínra nagy húzóerő nehezedik. – Wenn der Muskel sich stark zusammenzieht, lastet auf der Sehne eine große Zugkraft.
23. Az ínorsóban futó érzővégződéseket ez a húzóerő ingerli. – Die im Sehnenorgan verlaufenden empfindenden Endigungen werden von dieser Zugkraft gereizt.
24. Az ínorsó így pontosan jelzi, mekkora erőt fejt ki éppen az izom. – So meldet das Sehnenorgan genau, wie viel Kraft der Muskel gerade entfaltet.
25. Ha a feszülés veszélyesen naggyá válik, az ínorsó gátló jelzést küld. – Wird die Spannung gefährlich groß, sendet das Sehnenorgan ein hemmendes Signal.
26. Ennek hatására az izom elernyed, és megmenekül a szakadástól. – Daraufhin erschlafft der Muskel und wird vor dem Riss bewahrt.
27. Az ínorsó szerepe tehát elsősorban védelmi jellegű, a túlterhelés ellen hat. – Die Rolle des Sehnenorgans ist somit vor allem schützend und wirkt gegen die Überlastung.
28. Az izomorsó és az ínorsó együtt pontos képet ad az izom hosszáról és feszüléséről. – Muskelspindel und Sehnenorgan geben zusammen ein genaues Bild von Länge und Spannung des Muskels.
29. Jelzéseik a gerincvelőn át az agyba is eljutnak, ahol a mozgás finomhangolását szolgálják. – Ihre Meldungen gelangen über das Rückenmark auch ins Gehirn, wo sie der Feinabstimmung der Bewegung dienen.
30. E belső érzékszervek nélkül nem tudnánk pontosan, összehangoltan és biztonságosan mozogni. – Ohne diese inneren Sinnesorgane könnten wir uns nicht genau, abgestimmt und sicher bewegen.
(aufklappen)magyar
1. Az izom nemcsak erőt fejt ki, hanem folyamatosan jelzi is a saját állapotát az idegrendszernek.
2. Ehhez az izomban külön érzékszervek találhatók, amelyek a mozgásról és a helyzetről tájékoztatnak.
3. Azt a képességet, hogy a test szem nélkül is érzékeli tagjai helyzetét, mélyérzésnek nevezzük.
4. A vázizom két legfontosabb érzékszerve az izomorsó és az ínorsó.
5. Az izomorsó apró, orsó alakú képlet, amely az izomrostok között helyezkedik el.
6. Az izomorsót vékony kötőszöveti tok zárja körül, és belsejében néhány különleges rost fut.
7. Ezek a belső rostok vékonyabbak, mint az izom erőt kifejtő rostjai.
8. Az izomorsó a rendes izomrostokkal párhuzamosan, azok mellett fekszik.
9. Emiatt az izomorsó azt érzékeli, hogy az izom éppen mennyire nyúlt meg.
10. Amikor az izom hirtelen megnyúlik, az orsó belső rostjai is megfeszülnek.
11. A megnyúlást az orsó köré tekeredő érzőideg-végződések fogják fel.
12. Az érzőideg a megnyúlás mértékéről azonnal jelzést küld a gerincvelőnek.
13. A gerincvelő válaszul a megnyúlt izmot összehúzódásra készteti.
14. Ezt a gyors, akaratlan választ nyújtási reflexnek nevezzük.
15. A nyújtási reflex ismert példája a térdreflex, amelyet az orvos gyakran vizsgál.
16. A térdkalács alatti ínra mért enyhe ütés megnyújtja a comb izmát, és a lábszár kilendül.
17. Ez a reflex védi az izmot a túlzott, hirtelen megnyúlástól.
18. Az izomorsó folyamatosan méri és jelenti az izom hosszát és annak változását.
19. A másik érzékszerv, az ínorsó, az izom és az ín találkozásánál helyezkedik el.
20. Az ínorsó tehát az izomrostokkal sorba kapcsolva, nem pedig párhuzamosan fekszik.
21. Ennek az elhelyezkedésnek köszönhetően nem a hosszt, hanem a feszülést érzékeli.
22. Amikor az izom erősen összehúzódik, az ínra nagy húzóerő nehezedik.
23. Az ínorsóban futó érzővégződéseket ez a húzóerő ingerli.
24. Az ínorsó így pontosan jelzi, mekkora erőt fejt ki éppen az izom.
25. Ha a feszülés veszélyesen naggyá válik, az ínorsó gátló jelzést küld.
26. Ennek hatására az izom elernyed, és megmenekül a szakadástól.
27. Az ínorsó szerepe tehát elsősorban védelmi jellegű, a túlterhelés ellen hat.
28. Az izomorsó és az ínorsó együtt pontos képet ad az izom hosszáról és feszüléséről.
29. Jelzéseik a gerincvelőn át az agyba is eljutnak, ahol a mozgás finomhangolását szolgálják.
30. E belső érzékszervek nélkül nem tudnánk pontosan, összehangoltan és biztonságosan mozogni.
(aufklappen)német
1. Der Muskel entfaltet nicht nur Kraft, sondern meldet dem Nervensystem auch fortlaufend seinen eigenen Zustand.
2. Dazu befinden sich im Muskel eigene Sinnesorgane, die über Bewegung und Lage informieren.
3. Die Fähigkeit, dass der Körper die Lage seiner Glieder auch ohne die Augen wahrnimmt, nennen wir Tiefensensibilität.
4. Die zwei wichtigsten Sinnesorgane des Skelettmuskels sind die Muskelspindel und das Sehnenorgan.
5. Die Muskelspindel ist ein winziges, spindelförmiges Gebilde, das zwischen den Muskelfasern liegt.
6. Die Muskelspindel wird von einer dünnen Bindegewebskapsel umschlossen, und in ihrem Inneren verlaufen einige besondere Fasern.
7. Diese inneren Fasern sind dünner als die krafterzeugenden Fasern des Muskels.
8. Die Muskelspindel liegt parallel zu den gewöhnlichen Muskelfasern, neben ihnen.
9. Dadurch nimmt die Muskelspindel wahr, wie stark der Muskel gerade gedehnt ist.
10. Wenn der Muskel sich plötzlich dehnt, spannen sich auch die inneren Fasern der Spindel an.
11. Die Dehnung wird von den um die Spindel gewundenen sensiblen Nervenendigungen aufgenommen.
12. Der empfindende Nerv sendet sofort eine Meldung über das Ausmaß der Dehnung an das Rückenmark.
13. Das Rückenmark veranlasst als Antwort den gedehnten Muskel zur Zusammenziehung.
14. Diese schnelle, unwillkürliche Antwort nennen wir Dehnungsreflex.
15. Ein bekanntes Beispiel des Dehnungsreflexes ist der Kniesehnenreflex, den der Arzt häufig prüft.
16. Ein leichter Schlag auf die Sehne unter der Kniescheibe dehnt den Oberschenkelmuskel, und der Unterschenkel schnellt vor.
17. Dieser Reflex schützt den Muskel vor übermäßiger, plötzlicher Dehnung.
18. Die Muskelspindel misst und meldet fortlaufend die Länge des Muskels und deren Veränderung.
19. Das andere Sinnesorgan, das Sehnenorgan, liegt am Übergang von Muskel und Sehne.
20. Das Sehnenorgan liegt also mit den Muskelfasern in Reihe geschaltet und nicht parallel.
21. Dank dieser Lage nimmt es nicht die Länge, sondern die Spannung wahr.
22. Wenn der Muskel sich stark zusammenzieht, lastet auf der Sehne eine große Zugkraft.
23. Die im Sehnenorgan verlaufenden empfindenden Endigungen werden von dieser Zugkraft gereizt.
24. So meldet das Sehnenorgan genau, wie viel Kraft der Muskel gerade entfaltet.
25. Wird die Spannung gefährlich groß, sendet das Sehnenorgan ein hemmendes Signal.
26. Daraufhin erschlafft der Muskel und wird vor dem Riss bewahrt.
27. Die Rolle des Sehnenorgans ist somit vor allem schützend und wirkt gegen die Überlastung.
28. Muskelspindel und Sehnenorgan geben zusammen ein genaues Bild von Länge und Spannung des Muskels.
29. Ihre Meldungen gelangen über das Rückenmark auch ins Gehirn, wo sie der Feinabstimmung der Bewegung dienen.
30. Ohne diese inneren Sinnesorgane könnten wir uns nicht genau, abgestimmt und sicher bewegen.