2.7 – A latin és görög eredetű szakszókincs felépítése – Der Aufbau des lateinisch-griechischen Fachwortschatzes
1. Az anatómiai szaknyelv alapját olyan, évszázadok alatt kialakult latin és görög eredetű kifejezések alkotják, amelyek nemzetközileg egységesen azonosíthatóvá teszik az emberi test struktúráit. – Die Grundlage der anatomischen Fachsprache bilden über Jahrhunderte entstandene Ausdrücke lateinischen und griechischen Ursprungs, durch die sich die Strukturen des menschlichen Körpers international eindeutig bezeichnen lassen.
2. Míg a hivatalos anatómiai megnevezések többsége latin nyelvű, a szövettanban, az élettanban és a klinikai terminológiában számos görög szótő maradt használatban. – Während die meisten offiziellen anatomischen Bezeichnungen lateinisch sind, werden in Histologie, Physiologie und klinischer Terminologie zahlreiche griechische Wortstämme verwendet.
3. Egy-egy szakkifejezés jelentése gyakran már akkor megközelítőleg felismerhető, ha a tanuló elkülöníti benne a szótövet, az előtagot és az utótagot. – Die Bedeutung eines Fachausdrucks lässt sich häufig bereits annähernd erkennen, wenn der Lernende darin Wortstamm, Präfix und Suffix voneinander trennt.
4. A latin elnevezések megértéséhez azonban nem elegendő az egyes szavak jelentését megtanulni, mivel azok alakját a mondattani kapcsolat és a nyelvtani eset is meghatározza. – Zum Verständnis lateinischer Bezeichnungen genügt es jedoch nicht, die Bedeutung der einzelnen Wörter zu lernen, da ihre Form auch von der syntaktischen Verbindung und dem grammatischen Kasus bestimmt wird.
5. Különösen a birtokos szerkezetekben és a jelzős kapcsolatokban kell felismerni, hogy melyik szó nevezi meg az alapstruktúrát, és melyik pontosítja annak helyét, alakját vagy hovatartozását. – Besonders bei Genitivkonstruktionen und attributiven Verbindungen muss erkannt werden, welches Wort die Grundstruktur bezeichnet und welches ihre Lage, Form oder Zugehörigkeit näher bestimmt.
6. A szaknyelv történeti rétegzettsége miatt ugyanarra a képletre olykor hagyományos eponima, rövidített megjelölés és hivatalos terminológiai név egyaránt használatos. – Aufgrund der historischen Schichtung der Fachsprache können für dieselbe Struktur ein traditionelles Eponym, eine Abkürzung und eine offizielle terminologische Bezeichnung nebeneinander vorkommen.
7. Biztonságos nyelvhasználat csak akkor alakítható ki, ha a hallgató a szavakat nem elszigetelt alakokként, hanem szabályosan felépülő és egymással nyelvtanilag összekapcsolódó egységekként tanulja meg. – Ein sicherer Sprachgebrauch entsteht erst, wenn der Studierende die Wörter nicht als isolierte Formen, sondern als regelmäßig aufgebaute und grammatisch miteinander verbundene Einheiten erlernt.
8. A következő alfejezetek ezért először a szóalkotás elemeit, majd a latin névszói szerkezeteket, végül pedig a korszerű anatómiai névhasználat alapelveit mutatják be. – Die folgenden Unterkapitel behandeln daher zunächst die Elemente der Wortbildung, anschließend die lateinischen Nominalfügungen und schließlich die Grundprinzipien des modernen anatomischen Namengebrauchs.
(aufklappen)magyar
1. Az anatómiai szaknyelv alapját olyan, évszázadok alatt kialakult latin és görög eredetű kifejezések alkotják, amelyek nemzetközileg egységesen azonosíthatóvá teszik az emberi test struktúráit.
2. Míg a hivatalos anatómiai megnevezések többsége latin nyelvű, a szövettanban, az élettanban és a klinikai terminológiában számos görög szótő maradt használatban.
3. Egy-egy szakkifejezés jelentése gyakran már akkor megközelítőleg felismerhető, ha a tanuló elkülöníti benne a szótövet, az előtagot és az utótagot.
4. A latin elnevezések megértéséhez azonban nem elegendő az egyes szavak jelentését megtanulni, mivel azok alakját a mondattani kapcsolat és a nyelvtani eset is meghatározza.
5. Különösen a birtokos szerkezetekben és a jelzős kapcsolatokban kell felismerni, hogy melyik szó nevezi meg az alapstruktúrát, és melyik pontosítja annak helyét, alakját vagy hovatartozását.
6. A szaknyelv történeti rétegzettsége miatt ugyanarra a képletre olykor hagyományos eponima, rövidített megjelölés és hivatalos terminológiai név egyaránt használatos.
7. Biztonságos nyelvhasználat csak akkor alakítható ki, ha a hallgató a szavakat nem elszigetelt alakokként, hanem szabályosan felépülő és egymással nyelvtanilag összekapcsolódó egységekként tanulja meg.
8. A következő alfejezetek ezért először a szóalkotás elemeit, majd a latin névszói szerkezeteket, végül pedig a korszerű anatómiai névhasználat alapelveit mutatják be.
(aufklappen)német
1. Die Grundlage der anatomischen Fachsprache bilden über Jahrhunderte entstandene Ausdrücke lateinischen und griechischen Ursprungs, durch die sich die Strukturen des menschlichen Körpers international eindeutig bezeichnen lassen.
2. Während die meisten offiziellen anatomischen Bezeichnungen lateinisch sind, werden in Histologie, Physiologie und klinischer Terminologie zahlreiche griechische Wortstämme verwendet.
3. Die Bedeutung eines Fachausdrucks lässt sich häufig bereits annähernd erkennen, wenn der Lernende darin Wortstamm, Präfix und Suffix voneinander trennt.
4. Zum Verständnis lateinischer Bezeichnungen genügt es jedoch nicht, die Bedeutung der einzelnen Wörter zu lernen, da ihre Form auch von der syntaktischen Verbindung und dem grammatischen Kasus bestimmt wird.
5. Besonders bei Genitivkonstruktionen und attributiven Verbindungen muss erkannt werden, welches Wort die Grundstruktur bezeichnet und welches ihre Lage, Form oder Zugehörigkeit näher bestimmt.
6. Aufgrund der historischen Schichtung der Fachsprache können für dieselbe Struktur ein traditionelles Eponym, eine Abkürzung und eine offizielle terminologische Bezeichnung nebeneinander vorkommen.
7. Ein sicherer Sprachgebrauch entsteht erst, wenn der Studierende die Wörter nicht als isolierte Formen, sondern als regelmäßig aufgebaute und grammatisch miteinander verbundene Einheiten erlernt.
8. Die folgenden Unterkapitel behandeln daher zunächst die Elemente der Wortbildung, anschließend die lateinischen Nominalfügungen und schließlich die Grundprinzipien des modernen anatomischen Namengebrauchs.