9.11.2 – A mellhártyaöblök és a tüdőhatárok – Die Pleurarezessus und die Lungengrenzen
1. A mellhártya fali lemeze nem mindenütt simul közvetlenül a tüdő felszínéhez. – Das parietale Blatt der Pleura liegt nicht überall unmittelbar der Lungenoberfläche an.
2. Egyes helyeken a fali lemez két szakasza egymással érintkezik anélkül, hogy tüdőszövet lenne közöttük. – An manchen Stellen berühren sich zwei Abschnitte des parietalen Blattes, ohne dass Lungengewebe dazwischen liegt.
3. Ezeket a réseket mellhártyaöblöknek, recessus pleuralisnak nevezik. – Diese Spalten werden als Pleurarezessus bezeichnet.
4. A recessusok légzés közben tartalék teret biztosítanak a tüdő számára. – Die Rezessus bieten der Lunge während der Atmung einen Reserveraum.
5. Mély belégzéskor a tüdő széle ezekbe az öblökbe is benyomulhat. – Bei tiefer Einatmung kann der Lungenrand auch in diese Spalten vordringen.
6. A legnagyobb és klinikailag legfontosabb öböl a recessus costodiaphragmaticus. – Der größte und klinisch wichtigste Rezessus ist der Recessus costodiaphragmaticus.
7. Ez a bordai és a rekeszi mellhártyalemez találkozásánál alakul ki. – Er entsteht am Übergang zwischen dem Rippen- und dem Zwerchfellblatt der Pleura.
8. A recessus costodiaphragmaticus körkörösen végigfut a rekesz peremén. – Der Recessus costodiaphragmaticus zieht ringförmig um den Rand des Zwerchfells.
9. Mély kilégzéskor ez az öböl szinte teljesen üres, tüdő nélküli marad. – Bei tiefer Ausatmung bleibt dieser Rezessus fast völlig leer, ohne Lunge.
10. Ide gyűlik össze kórosan a folyadék pleurális folyadékgyülem esetén. – Hier sammelt sich bei einem Pleuraerguss krankhaft die Flüssigkeit.
11. Emiatt a recessus costodiaphragmaticus a mellkasi punkció kedvelt helye. – Deshalb ist der Recessus costodiaphragmaticus eine bevorzugte Stelle für die Thoraxpunktion.
12. Egy másik öböl a bordai és a mediastinalis lemez között alakul ki. – Ein weiterer Rezessus bildet sich zwischen dem Rippen- und dem mediastinalen Blatt.
13. Ezt recessus costomediastinalisnak nevezik. – Dieser wird als Recessus costomediastinalis bezeichnet.
14. A bal oldali recessus costomediastinalis a szív helyzete miatt nagyobb. – Der linke Recessus costomediastinalis ist aufgrund der Lage des Herzens größer.
15. Ezen a helyen a tüdő elülső széle a szívbevágás miatt hátrahúzódik. – An dieser Stelle weicht der Vorderrand der Lunge aufgrund der Herzeinbuchtung zurück.
16. A mellhártyaöblök léte lehetővé teszi a mellhártyaűr térfogatának változását. – Das Vorhandensein der Pleurarezessus ermöglicht die Volumenänderung der Pleurahöhle.
17. A tüdő és a mellhártya határai nem esnek pontosan egybe egymással. – Die Grenzen von Lunge und Pleura decken sich nicht genau miteinander.
18. A tüdőhatár a tüdőszövet tényleges alsó és elülső szélét jelöli. – Die Lungengrenze bezeichnet den tatsächlichen unteren und vorderen Rand des Lungengewebes.
19. A mellhártyahatár ezzel szemben a fali lemez legtávolabbi kiterjedését mutatja. – Die Pleuragrenze zeigt demgegenüber die weiteste Ausdehnung des parietalen Blattes.
20. A mellhártyahatár mindig valamivel lejjebb és kijjebb húzódik, mint a tüdőhatár. – Die Pleuragrenze verläuft stets etwas tiefer und weiter außen als die Lungengrenze.
21. Ez a különbség biztosítja a recessusok szabad terét a tüdő nélkül. – Dieser Unterschied schafft den freien Raum der Rezessus ohne Lungengewebe.
22. Az alsó tüdőhatár a középső kulcscsontvonalban a hatodik borda magasságában húzódik. – Die untere Lungengrenze verläuft in der medioklavikulären Linie in Höhe der sechsten Rippe.
23. A középső hónaljvonalban a tüdőhatár a nyolcadik borda szintjén helyezkedik el. – In der mittleren Axillarlinie liegt die Lungengrenze auf Höhe der achten Rippe.
24. A lapocka vonalában a tüdő alsó határa a tizedik bordáig ér. – In der Skapularlinie reicht die untere Lungengrenze bis zur zehnten Rippe.
25. A gerinc melletti vonalban a tüdőhatár a tizenegyedik borda magasságáig húzódik. – In der paravertebralen Linie zieht sich die Lungengrenze bis zur Höhe der elften Rippe.
26. A mellhártyahatár ugyanezeken a vonalakon mindig egy-két bordával lejjebb található. – Die Pleuragrenze liegt auf denselben Linien stets ein bis zwei Rippen tiefer.
27. Ezek az értékek nyugalmi légzés mellett, azaz közepes légzési helyzetben érvényesek. – Diese Werte gelten bei Ruheatmung, also in mittlerer Atemstellung.
28. Mély belégzéskor a tüdő alsó határa jelentősen lejjebb tolódhat. – Bei tiefer Einatmung kann sich die untere Lungengrenze deutlich nach unten verschieben.
29. Ezt a mozgást a tüdő légzési kitérésének, respirációs excursiónak nevezik. – Diese Bewegung wird als Atemverschieblichkeit der Lunge, respiratorische Exkursion, bezeichnet.
30. A tüdőhatárok ismerete fontos a mellkas kopogtatásos vizsgálatához. – Die Kenntnis der Lungengrenzen ist wichtig für die perkutorische Untersuchung des Thorax.
31. A kopogtatás során a tüdőszövet felett tompább, dobszerű hang hallható. – Bei der Perkussion ist über dem Lungengewebe ein dumpferer, trommelartiger Klang hörbar.
32. A mellhártyaöblök felett a hang jellege a tartalomtól függően eltérhet. – Über den Pleurarezessus kann sich der Klangcharakter je nach Inhalt unterscheiden.
33. A tüdőcsúcs mellhártyahatára a kulcscsont fölé, a nyak alsó részébe emelkedik. – Die Pleuragrenze der Lungenspitze reicht über das Schlüsselbein hinaus in den unteren Halsbereich.
34. A recessusok és a tüdőhatárok pontos ismerete elengedhetetlen a klinikai gyakorlatban. – Die genaue Kenntnis der Rezessus und Lungengrenzen ist in der klinischen Praxis unentbehrlich.
35. A mellhártya finom szerkezete így egyszerre szolgálja a védelmet és a légzés mechanikáját. – Die feine Struktur der Pleura dient somit gleichzeitig dem Schutz und der Mechanik der Atmung.
(aufklappen)magyar
1. A mellhártya fali lemeze nem mindenütt simul közvetlenül a tüdő felszínéhez.
2. Egyes helyeken a fali lemez két szakasza egymással érintkezik anélkül, hogy tüdőszövet lenne közöttük.
3. Ezeket a réseket mellhártyaöblöknek, recessus pleuralisnak nevezik.
4. A recessusok légzés közben tartalék teret biztosítanak a tüdő számára.
5. Mély belégzéskor a tüdő széle ezekbe az öblökbe is benyomulhat.
6. A legnagyobb és klinikailag legfontosabb öböl a recessus costodiaphragmaticus.
7. Ez a bordai és a rekeszi mellhártyalemez találkozásánál alakul ki.
8. A recessus costodiaphragmaticus körkörösen végigfut a rekesz peremén.
9. Mély kilégzéskor ez az öböl szinte teljesen üres, tüdő nélküli marad.
10. Ide gyűlik össze kórosan a folyadék pleurális folyadékgyülem esetén.
11. Emiatt a recessus costodiaphragmaticus a mellkasi punkció kedvelt helye.
12. Egy másik öböl a bordai és a mediastinalis lemez között alakul ki.
13. Ezt recessus costomediastinalisnak nevezik.
14. A bal oldali recessus costomediastinalis a szív helyzete miatt nagyobb.
15. Ezen a helyen a tüdő elülső széle a szívbevágás miatt hátrahúzódik.
16. A mellhártyaöblök léte lehetővé teszi a mellhártyaűr térfogatának változását.
17. A tüdő és a mellhártya határai nem esnek pontosan egybe egymással.
18. A tüdőhatár a tüdőszövet tényleges alsó és elülső szélét jelöli.
19. A mellhártyahatár ezzel szemben a fali lemez legtávolabbi kiterjedését mutatja.
20. A mellhártyahatár mindig valamivel lejjebb és kijjebb húzódik, mint a tüdőhatár.
21. Ez a különbség biztosítja a recessusok szabad terét a tüdő nélkül.
22. Az alsó tüdőhatár a középső kulcscsontvonalban a hatodik borda magasságában húzódik.
23. A középső hónaljvonalban a tüdőhatár a nyolcadik borda szintjén helyezkedik el.
24. A lapocka vonalában a tüdő alsó határa a tizedik bordáig ér.
25. A gerinc melletti vonalban a tüdőhatár a tizenegyedik borda magasságáig húzódik.
26. A mellhártyahatár ugyanezeken a vonalakon mindig egy-két bordával lejjebb található.
27. Ezek az értékek nyugalmi légzés mellett, azaz közepes légzési helyzetben érvényesek.
28. Mély belégzéskor a tüdő alsó határa jelentősen lejjebb tolódhat.
29. Ezt a mozgást a tüdő légzési kitérésének, respirációs excursiónak nevezik.
30. A tüdőhatárok ismerete fontos a mellkas kopogtatásos vizsgálatához.
31. A kopogtatás során a tüdőszövet felett tompább, dobszerű hang hallható.
32. A mellhártyaöblök felett a hang jellege a tartalomtól függően eltérhet.
33. A tüdőcsúcs mellhártyahatára a kulcscsont fölé, a nyak alsó részébe emelkedik.
34. A recessusok és a tüdőhatárok pontos ismerete elengedhetetlen a klinikai gyakorlatban.
35. A mellhártya finom szerkezete így egyszerre szolgálja a védelmet és a légzés mechanikáját.
(aufklappen)német
1. Das parietale Blatt der Pleura liegt nicht überall unmittelbar der Lungenoberfläche an.
2. An manchen Stellen berühren sich zwei Abschnitte des parietalen Blattes, ohne dass Lungengewebe dazwischen liegt.
3. Diese Spalten werden als Pleurarezessus bezeichnet.
4. Die Rezessus bieten der Lunge während der Atmung einen Reserveraum.
5. Bei tiefer Einatmung kann der Lungenrand auch in diese Spalten vordringen.
6. Der größte und klinisch wichtigste Rezessus ist der Recessus costodiaphragmaticus.
7. Er entsteht am Übergang zwischen dem Rippen- und dem Zwerchfellblatt der Pleura.
8. Der Recessus costodiaphragmaticus zieht ringförmig um den Rand des Zwerchfells.
9. Bei tiefer Ausatmung bleibt dieser Rezessus fast völlig leer, ohne Lunge.
10. Hier sammelt sich bei einem Pleuraerguss krankhaft die Flüssigkeit.
11. Deshalb ist der Recessus costodiaphragmaticus eine bevorzugte Stelle für die Thoraxpunktion.
12. Ein weiterer Rezessus bildet sich zwischen dem Rippen- und dem mediastinalen Blatt.
13. Dieser wird als Recessus costomediastinalis bezeichnet.
14. Der linke Recessus costomediastinalis ist aufgrund der Lage des Herzens größer.
15. An dieser Stelle weicht der Vorderrand der Lunge aufgrund der Herzeinbuchtung zurück.
16. Das Vorhandensein der Pleurarezessus ermöglicht die Volumenänderung der Pleurahöhle.
17. Die Grenzen von Lunge und Pleura decken sich nicht genau miteinander.
18. Die Lungengrenze bezeichnet den tatsächlichen unteren und vorderen Rand des Lungengewebes.
19. Die Pleuragrenze zeigt demgegenüber die weiteste Ausdehnung des parietalen Blattes.
20. Die Pleuragrenze verläuft stets etwas tiefer und weiter außen als die Lungengrenze.
21. Dieser Unterschied schafft den freien Raum der Rezessus ohne Lungengewebe.
22. Die untere Lungengrenze verläuft in der medioklavikulären Linie in Höhe der sechsten Rippe.
23. In der mittleren Axillarlinie liegt die Lungengrenze auf Höhe der achten Rippe.
24. In der Skapularlinie reicht die untere Lungengrenze bis zur zehnten Rippe.
25. In der paravertebralen Linie zieht sich die Lungengrenze bis zur Höhe der elften Rippe.
26. Die Pleuragrenze liegt auf denselben Linien stets ein bis zwei Rippen tiefer.
27. Diese Werte gelten bei Ruheatmung, also in mittlerer Atemstellung.
28. Bei tiefer Einatmung kann sich die untere Lungengrenze deutlich nach unten verschieben.
29. Diese Bewegung wird als Atemverschieblichkeit der Lunge, respiratorische Exkursion, bezeichnet.
30. Die Kenntnis der Lungengrenzen ist wichtig für die perkutorische Untersuchung des Thorax.
31. Bei der Perkussion ist über dem Lungengewebe ein dumpferer, trommelartiger Klang hörbar.
32. Über den Pleurarezessus kann sich der Klangcharakter je nach Inhalt unterscheiden.
33. Die Pleuragrenze der Lungenspitze reicht über das Schlüsselbein hinaus in den unteren Halsbereich.
34. Die genaue Kenntnis der Rezessus und Lungengrenzen ist in der klinischen Praxis unentbehrlich.
35. Die feine Struktur der Pleura dient somit gleichzeitig dem Schutz und der Mechanik der Atmung.