11.2.2 A kéreg- és a velőállomány, a piramisok és a lebenykék – Rinde und Mark, Pyramiden und Läppchen
1. A vese hosszanti metszetén a parenchyma két, szabad szemmel is jól látható zónára különül el. – Auf einem Längsschnitt der Niere differenziert sich das Parenchym in zwei Zonen, die auch mit bloßem Auge gut sichtbar sind.
2. A külső, sötétebb és szemcsézett réteg a kéregállomány. – Die äußere, dunklere und körnige Schicht ist die Nierenrinde (Cortex renalis).
3. A belső, világosabb és sugárirányú csíkozottságot mutató terület a velőállomány. – Der innere, hellere und radial gestreifte Bereich ist das Nierenmark (Medulla renalis).
4. A kéregállomány nemcsak a vese felszínén húzódik, hanem oszlopszerűen benyúlik a velőállomány részei közé is. – Die Nierenrinde verläuft nicht nur an der Oberfläche, sondern ragt auch säulenförmig zwischen die Teile des Nierenmarks hinein.
5. Ezeket a benyúló részeket veseoszlópoknak nevezzük. – Diese hineinragenden Anteile werden als Nierensäulen (Columnae renales) bezeichnet.
6. A velőállomány különálló, kúp alakú egységekből, a vesepiramisokból épül fel. – Das Nierenmark baut sich aus einzelnen, kegelförmigen Einheiten, den Nierenpyramiden (Pyramides renales), auf.
7. Egy vesében általában nyolc és tizenkét közötti számú piramis található. – In einer Niere befinden sich in der Regel zwischen acht und zwölf Pyramiden.
8. A piramisok széles alapja a kéregállomány felé tekint. – Die breite Basis der Pyramiden zeigt in Richtung der Nierenrinde.
9. A piramisok csúcsa, a veseszemölcs, a vesemedence kelyheibe nyúlik bele. – Die Spitze der Pyramiden, die Nierenpapille (Papilla renalis), ragt in die Kelche des Nierenbeckens hinein.
10. A veseszemölcsökön keresztül ürül a vizelet a gyűjtőcsatornákból a kelyhekbe. – Über die Nierenpapillen entleert sich der Urin aus den Sammelrohren in die Kelche.
11. A kéregállományból a piramisok alapja felé vékony, csíkszerű képletek sugároznak be. – Aus der Nierenrinde strahlen feine, streifenförmige Strukturen zur Basis der Pyramiden ein.
12. Ezek a képletek a velősugarak, amelyek valójában a velőállomány kéreggel érintkező részei. – Diese Strukturen sind die Markstrahlen (Radii medullares), die eigentlich Anteile des Marks im Kontakt mit der Rinde darstellen.
13. A vese anatómiai és működési egysége a nefron, amely mindkét rétegben megtalálható. – Die anatomische und funktionelle Einheit der Niere ist das Nephron, das in beiden Schichten vorkommt.
14. A kéregállomány szemcsézettségét a nefronok kezdeti részei, a vesetestecskék adják. – Die Körnung der Nierenrinde wird durch die Anfangsteile der Nephrone, die Nierenkörperchen (Corpusculum renale), verursacht.
15. A velőállomány csíkozottságát a párhuzamosan futó elvezető csatornák és gyűjtőcsatornák okozzák. – Die Streifung des Nierenmarks rührt von den parallel verlaufenden Ableitungskanälchen und Sammelrohren her.
16. A vese állományát funkcionális egységekre, veselobenyekre lehet osztani. – Das Nierenparenchym lässt sich in funktionelle Einheiten, die Nierenlappen (Lobus renalis), unterteilen.
17. Egy veselobeny egyetlen piramisból és a hozzá tartozó, azt sapkaszerűen borító kéregrészből áll. – Ein Nierenlobus besteht aus einer einzelnen Pyramide und dem zugehörigen Rindenanteil, der sie kappenartig bedeckt.
18. A veselobenyeken belüli kisebb egység a veselébenyke. – Die kleinere Einheit innerhalb der Nierenlappen ist das Nierenläppchen (Lobulus renalis).
19. A lebenykék központjában egy-egy velősugár helyezkedik el. – Im Zentrum der Läppchen liegt jeweils ein Markstrahl.
20. A lebenykék határait a kéregben futó kis verőerek jelölik ki. – Die Grenzen der Läppchen werden durch kleine, in der Rinde verlaufende Arterien (Arteriae interlobulares) markiert.
21. A vesepiramisok szerkezete a vizelet koncentrálásához szükséges ellenáramlásos rendszer alapja. – Die Struktur der Nierenpyramiden ist die Basis für das zur Urinkonzentrierung notwendige Gegenstromsystem.
22. A velőállomány belső zónája kevesebb eret tartalmaz, ezért színe világosabb, mint a külső zónáé. – Die innere Zone des Nierenmarks enthält weniger Gefäße, weshalb ihre Farbe heller ist als die der äußeren Zone.
23. A veseszemölcsök felületén apró nyílások találhatók, ahol a papillacsatornák torkollanak. – Auf der Oberfläche der Nierenpapillen befinden sich feine Öffnungen, wo die Papillengänge (Ductus papillares) münden.
24. Ezeket a területeket a kilyuggatott mezőnek is nevezik. – Diese Bereiche werden auch als kilyuggatott mező (Area cribrosa) bezeichnet.
25. A vesekelyhek az elsődleges vizeletgyűjtők, amelyek a szemölcsökhöz csatlakoznak. – Die Nierenkelche (Calices renales) sind die primären Urinsammler, die an die Papillen anschließen.
26. Két-három kis kehely egyesülése hozza létre a nagy kelyheket. – Durch die Vereinigung von zwei bis drei kleinen Kelchen entstehen die großen Kelche (Calices renales majores).
27. A nagy kelyhek végül a vesemedencébe nyílnak. – Die großen Kelche münden schließlich in das Nierenbecken (Pelvis renalis).
28. A kéregállomány sejt közötti állománya gazdag hajszálérhálózatban, amely a visszaszívást segíti. – Das Interstitium der Nierenrinde ist reich an einem Kapillarnetz, das die Rückresorption unterstützt.
29. A velőállományban futó egyenes erek fontos szerepet játszanak a só- és vízháztartás fenntartásában. – Die im Nierenmark verlaufenden geraden Gefäße (Vasa recta) spielen eine wichtige Rolle bei der Aufrechterhaltung des Salz- und Wasserhaushalts.
30. A piramisok közötti veseoszlópokban haladnak át a lebenyek közötti artériák. – In den Nierensäulen zwischen den Pyramiden verlaufen die Arterien zwischen den Lappen (Arteriae interlobares).
31. Ezek az erek a kéreg-velő határon ív alakban kanyarodnak el. – Diese Gefäße biegen an der Rinden-Mark-Grenze bogenförmig ab.
32. A vese metszeti képén a betegségek, például gyulladások, gyakran jól látható elváltozásokat okoznak. – Auf dem Schnittbild der Niere verursachen Krankheiten, wie Entzündungen, oft gut sichtbare Veränderungen.
33. A kéregállomány elvékonyodása vagy a piramisok károsodása krónikus veseelégtelenségre utalhat. – Eine Verschmälerung der Nierenrinde oder eine Schädigung der Pyramiden kann auf eine chronische Niereninsuffizienz hindeuten.
34. A makroszkópos rétegek ismerete segíti a szövetmintavétel, a biopszia pontos kivitelezését. – Die Kenntnis der makroskopischen Schichten hilft bei der präzisen Durchführung einer Gewebeprobeentnahme (Biopsie).
35. Összegzésképpen a vese belső tagozódása a legkisebb egységektől a lebenyekig a komplex szűrési funkciót szolgálja. – Zusammenfassend dient die innere Gliederung der Niere von den kleinsten Einheiten bis zu den Lappen der komplexen Filtrationsfunktion.
(aufklappen)magyar
1. A vese hosszanti metszetén a parenchyma két, szabad szemmel is jól látható zónára különül el.
2. A külső, sötétebb és szemcsézett réteg a kéregállomány.
3. A belső, világosabb és sugárirányú csíkozottságot mutató terület a velőállomány.
4. A kéregállomány nemcsak a vese felszínén húzódik, hanem oszlopszerűen benyúlik a velőállomány részei közé is.
5. Ezeket a benyúló részeket veseoszlópoknak nevezzük.
6. A velőállomány különálló, kúp alakú egységekből, a vesepiramisokból épül fel.
7. Egy vesében általában nyolc és tizenkét közötti számú piramis található.
8. A piramisok széles alapja a kéregállomány felé tekint.
9. A piramisok csúcsa, a veseszemölcs, a vesemedence kelyheibe nyúlik bele.
10. A veseszemölcsökön keresztül ürül a vizelet a gyűjtőcsatornákból a kelyhekbe.
11. A kéregállományból a piramisok alapja felé vékony, csíkszerű képletek sugároznak be.
12. Ezek a képletek a velősugarak, amelyek valójában a velőállomány kéreggel érintkező részei.
13. A vese anatómiai és működési egysége a nefron, amely mindkét rétegben megtalálható.
14. A kéregállomány szemcsézettségét a nefronok kezdeti részei, a vesetestecskék adják.
15. A velőállomány csíkozottságát a párhuzamosan futó elvezető csatornák és gyűjtőcsatornák okozzák.
16. A vese állományát funkcionális egységekre, veselobenyekre lehet osztani.
17. Egy veselobeny egyetlen piramisból és a hozzá tartozó, azt sapkaszerűen borító kéregrészből áll.
18. A veselobenyeken belüli kisebb egység a veselébenyke.
19. A lebenykék központjában egy-egy velősugár helyezkedik el.
20. A lebenykék határait a kéregben futó kis verőerek jelölik ki.
21. A vesepiramisok szerkezete a vizelet koncentrálásához szükséges ellenáramlásos rendszer alapja.
22. A velőállomány belső zónája kevesebb eret tartalmaz, ezért színe világosabb, mint a külső zónáé.
23. A veseszemölcsök felületén apró nyílások találhatók, ahol a papillacsatornák torkollanak.
24. Ezeket a területeket a kilyuggatott mezőnek is nevezik.
25. A vesekelyhek az elsődleges vizeletgyűjtők, amelyek a szemölcsökhöz csatlakoznak.
26. Két-három kis kehely egyesülése hozza létre a nagy kelyheket.
27. A nagy kelyhek végül a vesemedencébe nyílnak.
28. A kéregállomány sejt közötti állománya gazdag hajszálérhálózatban, amely a visszaszívást segíti.
29. A velőállományban futó egyenes erek fontos szerepet játszanak a só- és vízháztartás fenntartásában.
30. A piramisok közötti veseoszlópokban haladnak át a lebenyek közötti artériák.
31. Ezek az erek a kéreg-velő határon ív alakban kanyarodnak el.
32. A vese metszeti képén a betegségek, például gyulladások, gyakran jól látható elváltozásokat okoznak.
33. A kéregállomány elvékonyodása vagy a piramisok károsodása krónikus veseelégtelenségre utalhat.
34. A makroszkópos rétegek ismerete segíti a szövetmintavétel, a biopszia pontos kivitelezését.
35. Összegzésképpen a vese belső tagozódása a legkisebb egységektől a lebenyekig a komplex szűrési funkciót szolgálja.
(aufklappen)német
1. Auf einem Längsschnitt der Niere differenziert sich das Parenchym in zwei Zonen, die auch mit bloßem Auge gut sichtbar sind.
2. Die äußere, dunklere und körnige Schicht ist die Nierenrinde (Cortex renalis).
3. Der innere, hellere und radial gestreifte Bereich ist das Nierenmark (Medulla renalis).
4. Die Nierenrinde verläuft nicht nur an der Oberfläche, sondern ragt auch säulenförmig zwischen die Teile des Nierenmarks hinein.
5. Diese hineinragenden Anteile werden als Nierensäulen (Columnae renales) bezeichnet.
6. Das Nierenmark baut sich aus einzelnen, kegelförmigen Einheiten, den Nierenpyramiden (Pyramides renales), auf.
7. In einer Niere befinden sich in der Regel zwischen acht und zwölf Pyramiden.
8. Die breite Basis der Pyramiden zeigt in Richtung der Nierenrinde.
9. Die Spitze der Pyramiden, die Nierenpapille (Papilla renalis), ragt in die Kelche des Nierenbeckens hinein.
10. Über die Nierenpapillen entleert sich der Urin aus den Sammelrohren in die Kelche.
11. Aus der Nierenrinde strahlen feine, streifenförmige Strukturen zur Basis der Pyramiden ein.
12. Diese Strukturen sind die Markstrahlen (Radii medullares), die eigentlich Anteile des Marks im Kontakt mit der Rinde darstellen.
13. Die anatomische und funktionelle Einheit der Niere ist das Nephron, das in beiden Schichten vorkommt.
14. Die Körnung der Nierenrinde wird durch die Anfangsteile der Nephrone, die Nierenkörperchen (Corpusculum renale), verursacht.
15. Die Streifung des Nierenmarks rührt von den parallel verlaufenden Ableitungskanälchen und Sammelrohren her.
16. Das Nierenparenchym lässt sich in funktionelle Einheiten, die Nierenlappen (Lobus renalis), unterteilen.
17. Ein Nierenlobus besteht aus einer einzelnen Pyramide und dem zugehörigen Rindenanteil, der sie kappenartig bedeckt.
18. Die kleinere Einheit innerhalb der Nierenlappen ist das Nierenläppchen (Lobulus renalis).
19. Im Zentrum der Läppchen liegt jeweils ein Markstrahl.
20. Die Grenzen der Läppchen werden durch kleine, in der Rinde verlaufende Arterien (Arteriae interlobulares) markiert.
21. Die Struktur der Nierenpyramiden ist die Basis für das zur Urinkonzentrierung notwendige Gegenstromsystem.
22. Die innere Zone des Nierenmarks enthält weniger Gefäße, weshalb ihre Farbe heller ist als die der äußeren Zone.
23. Auf der Oberfläche der Nierenpapillen befinden sich feine Öffnungen, wo die Papillengänge (Ductus papillares) münden.
24. Diese Bereiche werden auch als kilyuggatott mező (Area cribrosa) bezeichnet.
25. Die Nierenkelche (Calices renales) sind die primären Urinsammler, die an die Papillen anschließen.
26. Durch die Vereinigung von zwei bis drei kleinen Kelchen entstehen die großen Kelche (Calices renales majores).
27. Die großen Kelche münden schließlich in das Nierenbecken (Pelvis renalis).
28. Das Interstitium der Nierenrinde ist reich an einem Kapillarnetz, das die Rückresorption unterstützt.
29. Die im Nierenmark verlaufenden geraden Gefäße (Vasa recta) spielen eine wichtige Rolle bei der Aufrechterhaltung des Salz- und Wasserhaushalts.
30. In den Nierensäulen zwischen den Pyramiden verlaufen die Arterien zwischen den Lappen (Arteriae interlobares).
31. Diese Gefäße biegen an der Rinden-Mark-Grenze bogenförmig ab.
32. Auf dem Schnittbild der Niere verursachen Krankheiten, wie Entzündungen, oft gut sichtbare Veränderungen.
33. Eine Verschmälerung der Nierenrinde oder eine Schädigung der Pyramiden kann auf eine chronische Niereninsuffizienz hindeuten.
34. Die Kenntnis der makroskopischen Schichten hilft bei der präzisen Durchführung einer Gewebeprobeentnahme (Biopsie).
35. Zusammenfassend dient die innere Gliederung der Niere von den kleinsten Einheiten bis zu den Lappen der komplexen Filtrationsfunktion.