1.7.2 – Kézai Simon és a hun–magyar rokonság – Simon Kézai und die hunnisch-ungarische Verwandtschaft
1. A középkor egy másik fontos történetírója Kézai Simon volt. – Ein weiterer wichtiger Geschichtsschreiber des Mittelalters war Simon Kézai.
2. Magyarul Kézai Simonnak hívják. – Auf Ungarisch heißt er Kézai Simon.
3. A 13. században élt. – Er lebte im 13. Jahrhundert.
4. A királyi udvarban szolgáló egyházi személy volt. – Er war ein Geistlicher am königlichen Hof.
5. IV. László magyar királyt szolgálta. – Er diente König Ladislaus IV. von Ungarn.
6. Magyarul ezt a királyt Lászlónak hívják. – Auf Ungarisch heißt dieser König László.
7. A kunokhoz fűződő kapcsolatai miatt Kun Lászlónak nevezik. – Wegen seiner Verbindungen zu den Kumanen nennt man ihn Kun László.
8. Kézai az ő megbízásából írta meg történeti művét. – In dessen Auftrag verfasste Kézai sein Geschichtswerk.
9. A mű körülbelül az 1280-as években keletkezett. – Das Werk entstand etwa in den 1280er Jahren.
10. Címe „Gesta Hunnorum et Hungarorum”. – Es trägt den Titel „Gesta Hunnorum et Hungarorum”.
11. A cím jelentése „A hunok és a magyarok cselekedetei”. – Der Titel bedeutet „Taten der Hunnen und der Ungarn”.
12. Latin nyelven íródott. – Geschrieben ist es in lateinischer Sprache.
13. Már a cím is együtt említi a hunokat és a magyarokat. – Schon der Titel nennt Hunnen und Ungarn gemeinsam.
14. Ezzel megjelöli a mű fő témáját. – Damit ist das Hauptthema des Werks bezeichnet.
15. Kézai rokonnak ábrázolja a két népet. – Kézai stellt die beiden Völker als verwandt dar.
16. Ezt az elméletet hun–magyar rokonságnak nevezik. – Diese Lehre nennt man die hunnisch-ungarische Verwandtschaft.
17. Eszerint a magyarok a hunoktól származnak. – Nach ihr stammen die Ungarn von den Hunnen ab.
18. Kézai különösen részletesen dolgozta ki ezt az elméletet. – Kézai gestaltete diese Lehre besonders ausführlich aus.
19. Az elképzelés már Kézai előtt is ismert volt. – Vor Kézai war die Idee schon bekannt.
20. Ő azonban egységes történelmi képpé kapcsolta össze. – Er aber verband sie zu einem geschlossenen Geschichtsbild.
21. Műve két nagy részre tagolódik. – Sein Werk gliedert sich in zwei große Teile.
22. Az első rész a hunok történetét beszéli el. – Der erste Teil erzählt die Geschichte der Hunnen.
23. A második rész a magyarok történetét mondja el. – Der zweite Teil erzählt die Geschichte der Ungarn.
24. Kézai a két részt egységként mutatja be. – Beide Teile stellt Kézai als eine Einheit dar.
25. Az első rész középpontjában Attila hun király áll. – Im ersten Teil steht der Hunnenkönig Attila im Mittelpunkt.
26. Attila a késő ókor híres uralkodója volt. – Attila war ein berühmter Herrscher der Spätantike.
27. Egész Európában hatalmas alaknak tartották. – In ganz Europa galt er als mächtige Gestalt.
28. Kézai nagy és dicsőséges királyként ábrázolja. – Kézai schildert ihn als großen und ruhmreichen König.
29. Attilát a magyar fejedelmek ősévé teszi. – Er macht Attila zu einem Vorfahren der ungarischen Fürsten.
30. Így összekapcsolja a magyar történelmet a hunok dicsőségével. – So verbindet er die ungarische Geschichte mit dem Ruhm der Hunnen.
31. Kézai ehhez a kettős honfoglalás elképzelését dolgozza ki. – Kézai entwickelt dazu die Vorstellung einer doppelten Landnahme.
32. Eszerint a magyarok kétszer érkeztek a Kárpát-medencébe. – Nach ihr kamen die Ungarn zweimal ins Karpatenbecken.
33. Először a hunok jöttek Attila vezetésével. – Zuerst kamen die Hunnen unter Attila.
34. Később a magyarok rokonaikként tértek vissza. – Später kehrten die Ungarn als ihre Verwandten zurück.
35. A magyarok így csupán régi örökségüket veszik ismét birtokba. – Die Ungarn nehmen so nur ihr altes Erbe wieder in Besitz.
36. Ez az értelmezés különleges jogalapot adott a honfoglalásnak. – Diese Deutung gab der Landnahme ein besonderes Recht.
37. A magyarok nem hódítókként, hanem örökösökként jelentek meg. – Die Ungarn erschienen nicht als Eroberer, sondern als Erben.
38. Az elmélet szerint az ország ősidők óta hozzájuk tartozott. – Das Land gehörte ihnen der Lehre nach von altersher.
39. Kézai ehhez régi mondákat is felhasznált. – Kézai griff dazu auch alte Sagen auf.
40. Elbeszéli a csodaszarvas mondáját. – Er erzählt die Sage vom Wunderhirsch.
41. Ebben a hunok és a magyarok két testvértől származnak. – In ihr stammen Hunnen und Ungarn von zwei Brüdern ab.
42. E testvérek neve Hunor és Magor. – Diese Brüder heißen Hunor und Magor.
43. Kézai műve e monda fontos forrása. – Kézais Werk ist eine wichtige Quelle für diese Sage.
44. Anonymusszal ellentétben nem vetette meg a régi hagyományokat. – Anders als Anonymus verschmähte er die alten Überlieferungen nicht.
45. A szóbeli mondavilág anyagait is beépítette művébe. – Er nahm Stoffe der mündlichen Sage in sein Werk auf.
46. Így megőrzött olyan hagyományokat, amelyek máskülönben elvesztek volna. – Dadurch bewahrte er manches, was sonst verloren wäre.
47. Történelmi szempontból azonban elmélete téves. – Aus geschichtlicher Sicht ist seine Lehre jedoch falsch.
48. A hunok és a magyarok nem ugyanaz a nép. – Hunnen und Ungarn sind nicht dasselbe Volk.
49. Megjelenésük között több évszázad telt el. – Zwischen ihrem Auftreten liegen mehrere Jahrhunderte.
50. A közvetlen leszármazás kizárható. – Eine unmittelbare Abstammung ist ausgeschlossen.
51. Kézai nem a mai értelemben vett, ellenőrzött történelmet írt. – Kézai schrieb keine geprüfte Geschichte im heutigen Sinn.
52. Inkább meghatározott célt követett. – Er verfolgte vielmehr eine bestimmte Absicht.
53. Dicsőséges eredetet akart adni a magyaroknak. – Er wollte den Ungarn eine ruhmreiche Herkunft geben.
54. Attila dicsőségének rájuk is ki kellett sugároznia. – Der Ruhm Attilas sollte auf sie zurückstrahlen.
55. Műve ezzel a király és a nemesség tekintélyét szolgálta. – Damit diente sein Werk dem Ansehen des Königs und des Adels.
56. A rokonságelmélet mellett egy másik gondolatot is tartalmaz. – Neben der Verwandtschaftslehre enthält es einen weiteren Gedanken.
57. Kézai kialakította a nemzet egy korai felfogását. – Kézai entwickelte eine frühe Vorstellung von der Nation.
58. Minden szabad magyar közösségéről beszélt. – Er sprach von einer Gemeinschaft aller freien Ungarn.
59. Ezt a közösséget a hatalom hordozójának tekintette. – Diese Gemeinschaft dachte er sich als Träger der Macht.
60. A királynak ebből kellett származtatnia jogait. – Der König sollte aus ihr seine Rechte ableiten.
61. Kézai ezzel jelentős politikai gondolatot fogalmazott meg. – Damit formulierte Kézai eine bedeutende politische Idee.
62. Megkülönböztette a szabad magyarokat az alávetettektől. – Er unterschied die freien Ungarn von den Unterworfenen.
63. Számára a szabad magyarok alkották a valódi nemességet. – Die freien Ungarn bildeten für ihn den eigentlichen Adel.
64. Ez az elmélet nagy hatással volt a magyar gondolkodásra. – Diese Lehre wurde für das ungarische Denken folgenreich.
65. Később évszázadokon át alakította a nemesség önképét. – Sie prägte später das Selbstbild des Adels über Jahrhunderte.
66. Kézai műve ezért politikai szempontból is jelentős. – Kézais Werk ist somit auch politisch bedeutsam.
67. A történetírást államelmélettel kapcsolja össze. – Es verbindet Geschichtsschreibung mit einer Staatslehre.
68. A mű stílusa tömörebb Anonymusénál. – Der Stil des Werks ist knapper als der des Anonymus.
69. Kézai feszesebben és rendezettebben mesél. – Kézai erzählt straffer und geordneter.
70. Latin nyelve világos és tárgyilagos. – Sein Latein ist klar und sachlich.
71. Művéből ennek ellenére sem hiányzik a szemléletesség. – Dennoch fehlt es seinem Werk nicht an Anschaulichkeit.
72. Különösen Attila ábrázolása hatásos. – Besonders die Schilderung Attilas ist eindrucksvoll.
73. Kézai eleven képet fest a hun királyról. – Kézai zeichnet ein lebendiges Bild des Hunnenkönigs.
74. Ezáltal műve irodalomként is hatott. – Damit wirkte sein Werk auch als Literatur.
75. Erősen befolyásolta a későbbi történetírást. – Es beeinflusste die spätere Geschichtsschreibung stark.
76. Sok későbbi krónika átvette ábrázolását. – Viele spätere Chroniken übernahmen seine Darstellung.
77. A hun származás elmélete sokáig érvényesnek számított. – Die Lehre von der hunnischen Herkunft blieb lange gültig.
78. Évszázadokon át történelmi igazságnak tartották. – Über Jahrhunderte galt sie als geschichtliche Wahrheit.
79. Csak a modern tudomány cáfolta meg. – Erst die neuere Wissenschaft widerlegte sie.
80. Az önképre gyakorolt hatása azonban mély és tartós volt. – Doch ihre Wirkung auf das Selbstbild war tief und dauerhaft.
81. A magyarok sokáig Attila örököseinek tekintették magukat. – Die Ungarn sahen sich lange als Erben Attilas.
82. Ez a kép erősítette nemzeti öntudatukat. – Dieses Bild stärkte ihr nationales Selbstbewusstsein.
83. Az elmélet a költészetben is tovább élt. – Auch in der Dichtung lebte die Lehre fort.
84. Arany János még a 19. században is felhasználta. – Noch im 19. Jahrhundert griff János Arany sie auf.
85. Attiláról szóló műve ezen a hagyományon alapul. – Sein Werk über Attila beruht auf dieser Überlieferung.
86. Kézai hatása így az újabb kori irodalomig ér. – So reicht Kézais Wirkung bis in die neuere Literatur.
87. Műve több kéziratban maradt fenn. – Sein Werk ist in mehreren Handschriften überliefert.
88. Ezek alapján rekonstruálható az eredeti szöveg. – Aus ihnen lässt sich der ursprüngliche Text erschließen.
89. A kutatás alaposan megvizsgálta. – Die Forschung hat es gründlich untersucht.
90. A korai magyar történelem egyik fő forrásának számít. – Es gilt als eine Hauptquelle der frühen ungarischen Geschichte.
91. Ebben azonban kevésbé a bizonyított tények a fontosak. – Dabei geht es weniger um gesicherte Tatsachen.
92. A középkori gondolkodás tanúbizonyságaként értékes. – Wertvoll ist es als Zeugnis des mittelalterlichen Denkens.
93. Megmutatja, hogyan képzelték el a magyarok saját eredetüket. – Es zeigt, wie sich die Ungarn ihre Herkunft vorstellten.
94. Azt is megmutatja, hogyan szolgálta a történelem a politikai célokat. – Es zeigt auch, wie Geschichte politischen Zwecken diente.
95. Kézai azért írt történelmet, hogy értelmezze saját korát. – Kézai schrieb Geschichte, um Gegenwart zu deuten.
96. Ezzel a középkori gesták hagyományába illeszkedik. – Damit steht er in der Tradition mittelalterlicher Gesta.
97. Anonymus mellett ő ennek a legfontosabb képviselője. – Neben Anonymus ist er ihr wichtigster Vertreter.
98. Együtt alakították ki a magyarok korai történelmi önképét. – Beide zusammen prägten das frühe Geschichtsbild der Ungarn.
99. Kézai hun–magyar rokonságról szóló elmélete különösen híressé vált. – Kézais Lehre von der hunnischen Verwandtschaft wurde besonders berühmt.
100. Évszázadokon át a nemzeti emlékezet szilárd része maradt. – Sie blieb über Jahrhunderte ein fester Teil des nationalen Gedächtnisses.
(aufklappen)magyar
1. A középkor egy másik fontos történetírója Kézai Simon volt.
2. Magyarul Kézai Simonnak hívják.
3. A 13. században élt.
4. A királyi udvarban szolgáló egyházi személy volt.
5. IV. László magyar királyt szolgálta.
6. Magyarul ezt a királyt Lászlónak hívják.
7. A kunokhoz fűződő kapcsolatai miatt Kun Lászlónak nevezik.
8. Kézai az ő megbízásából írta meg történeti művét.
9. A mű körülbelül az 1280-as években keletkezett.
10. Címe „Gesta Hunnorum et Hungarorum”.
11. A cím jelentése „A hunok és a magyarok cselekedetei”.
12. Latin nyelven íródott.
13. Már a cím is együtt említi a hunokat és a magyarokat.
14. Ezzel megjelöli a mű fő témáját.
15. Kézai rokonnak ábrázolja a két népet.
16. Ezt az elméletet hun–magyar rokonságnak nevezik.
17. Eszerint a magyarok a hunoktól származnak.
18. Kézai különösen részletesen dolgozta ki ezt az elméletet.
19. Az elképzelés már Kézai előtt is ismert volt.
20. Ő azonban egységes történelmi képpé kapcsolta össze.
21. Műve két nagy részre tagolódik.
22. Az első rész a hunok történetét beszéli el.
23. A második rész a magyarok történetét mondja el.
24. Kézai a két részt egységként mutatja be.
25. Az első rész középpontjában Attila hun király áll.
26. Attila a késő ókor híres uralkodója volt.
27. Egész Európában hatalmas alaknak tartották.
28. Kézai nagy és dicsőséges királyként ábrázolja.
29. Attilát a magyar fejedelmek ősévé teszi.
30. Így összekapcsolja a magyar történelmet a hunok dicsőségével.
31. Kézai ehhez a kettős honfoglalás elképzelését dolgozza ki.
32. Eszerint a magyarok kétszer érkeztek a Kárpát-medencébe.
33. Először a hunok jöttek Attila vezetésével.
34. Később a magyarok rokonaikként tértek vissza.
35. A magyarok így csupán régi örökségüket veszik ismét birtokba.
36. Ez az értelmezés különleges jogalapot adott a honfoglalásnak.
37. A magyarok nem hódítókként, hanem örökösökként jelentek meg.
38. Az elmélet szerint az ország ősidők óta hozzájuk tartozott.
39. Kézai ehhez régi mondákat is felhasznált.
40. Elbeszéli a csodaszarvas mondáját.
41. Ebben a hunok és a magyarok két testvértől származnak.
42. E testvérek neve Hunor és Magor.
43. Kézai műve e monda fontos forrása.
44. Anonymusszal ellentétben nem vetette meg a régi hagyományokat.
45. A szóbeli mondavilág anyagait is beépítette művébe.
46. Így megőrzött olyan hagyományokat, amelyek máskülönben elvesztek volna.
47. Történelmi szempontból azonban elmélete téves.
48. A hunok és a magyarok nem ugyanaz a nép.
49. Megjelenésük között több évszázad telt el.
50. A közvetlen leszármazás kizárható.
51. Kézai nem a mai értelemben vett, ellenőrzött történelmet írt.
52. Inkább meghatározott célt követett.
53. Dicsőséges eredetet akart adni a magyaroknak.
54. Attila dicsőségének rájuk is ki kellett sugároznia.
55. Műve ezzel a király és a nemesség tekintélyét szolgálta.
56. A rokonságelmélet mellett egy másik gondolatot is tartalmaz.
57. Kézai kialakította a nemzet egy korai felfogását.
58. Minden szabad magyar közösségéről beszélt.
59. Ezt a közösséget a hatalom hordozójának tekintette.
60. A királynak ebből kellett származtatnia jogait.
61. Kézai ezzel jelentős politikai gondolatot fogalmazott meg.
62. Megkülönböztette a szabad magyarokat az alávetettektől.
63. Számára a szabad magyarok alkották a valódi nemességet.
64. Ez az elmélet nagy hatással volt a magyar gondolkodásra.
65. Később évszázadokon át alakította a nemesség önképét.
66. Kézai műve ezért politikai szempontból is jelentős.
67. A történetírást államelmélettel kapcsolja össze.
68. A mű stílusa tömörebb Anonymusénál.
69. Kézai feszesebben és rendezettebben mesél.
70. Latin nyelve világos és tárgyilagos.
71. Művéből ennek ellenére sem hiányzik a szemléletesség.
72. Különösen Attila ábrázolása hatásos.
73. Kézai eleven képet fest a hun királyról.
74. Ezáltal műve irodalomként is hatott.
75. Erősen befolyásolta a későbbi történetírást.
76. Sok későbbi krónika átvette ábrázolását.
77. A hun származás elmélete sokáig érvényesnek számított.
78. Évszázadokon át történelmi igazságnak tartották.
79. Csak a modern tudomány cáfolta meg.
80. Az önképre gyakorolt hatása azonban mély és tartós volt.
81. A magyarok sokáig Attila örököseinek tekintették magukat.
82. Ez a kép erősítette nemzeti öntudatukat.
83. Az elmélet a költészetben is tovább élt.
84. Arany János még a 19. században is felhasználta.
85. Attiláról szóló műve ezen a hagyományon alapul.
86. Kézai hatása így az újabb kori irodalomig ér.
87. Műve több kéziratban maradt fenn.
88. Ezek alapján rekonstruálható az eredeti szöveg.
89. A kutatás alaposan megvizsgálta.
90. A korai magyar történelem egyik fő forrásának számít.
91. Ebben azonban kevésbé a bizonyított tények a fontosak.
92. A középkori gondolkodás tanúbizonyságaként értékes.
93. Megmutatja, hogyan képzelték el a magyarok saját eredetüket.
94. Azt is megmutatja, hogyan szolgálta a történelem a politikai célokat.
95. Kézai azért írt történelmet, hogy értelmezze saját korát.
96. Ezzel a középkori gesták hagyományába illeszkedik.
97. Anonymus mellett ő ennek a legfontosabb képviselője.
98. Együtt alakították ki a magyarok korai történelmi önképét.
99. Kézai hun–magyar rokonságról szóló elmélete különösen híressé vált.
100. Évszázadokon át a nemzeti emlékezet szilárd része maradt.
(aufklappen)német
1. Ein weiterer wichtiger Geschichtsschreiber des Mittelalters war Simon Kézai.
2. Auf Ungarisch heißt er Kézai Simon.
3. Er lebte im 13. Jahrhundert.
4. Er war ein Geistlicher am königlichen Hof.
5. Er diente König Ladislaus IV. von Ungarn.
6. Auf Ungarisch heißt dieser König László.
7. Wegen seiner Verbindungen zu den Kumanen nennt man ihn Kun László.
8. In dessen Auftrag verfasste Kézai sein Geschichtswerk.
9. Das Werk entstand etwa in den 1280er Jahren.
10. Es trägt den Titel „Gesta Hunnorum et Hungarorum”.
11. Der Titel bedeutet „Taten der Hunnen und der Ungarn”.
12. Geschrieben ist es in lateinischer Sprache.
13. Schon der Titel nennt Hunnen und Ungarn gemeinsam.
14. Damit ist das Hauptthema des Werks bezeichnet.
15. Kézai stellt die beiden Völker als verwandt dar.
16. Diese Lehre nennt man die hunnisch-ungarische Verwandtschaft.
17. Nach ihr stammen die Ungarn von den Hunnen ab.
18. Kézai gestaltete diese Lehre besonders ausführlich aus.
19. Vor Kézai war die Idee schon bekannt.
20. Er aber verband sie zu einem geschlossenen Geschichtsbild.
21. Sein Werk gliedert sich in zwei große Teile.
22. Der erste Teil erzählt die Geschichte der Hunnen.
23. Der zweite Teil erzählt die Geschichte der Ungarn.
24. Beide Teile stellt Kézai als eine Einheit dar.
25. Im ersten Teil steht der Hunnenkönig Attila im Mittelpunkt.
26. Attila war ein berühmter Herrscher der Spätantike.
27. In ganz Europa galt er als mächtige Gestalt.
28. Kézai schildert ihn als großen und ruhmreichen König.
29. Er macht Attila zu einem Vorfahren der ungarischen Fürsten.
30. So verbindet er die ungarische Geschichte mit dem Ruhm der Hunnen.
31. Kézai entwickelt dazu die Vorstellung einer doppelten Landnahme.
32. Nach ihr kamen die Ungarn zweimal ins Karpatenbecken.
33. Zuerst kamen die Hunnen unter Attila.
34. Später kehrten die Ungarn als ihre Verwandten zurück.
35. Die Ungarn nehmen so nur ihr altes Erbe wieder in Besitz.
36. Diese Deutung gab der Landnahme ein besonderes Recht.
37. Die Ungarn erschienen nicht als Eroberer, sondern als Erben.
38. Das Land gehörte ihnen der Lehre nach von altersher.
39. Kézai griff dazu auch alte Sagen auf.
40. Er erzählt die Sage vom Wunderhirsch.
41. In ihr stammen Hunnen und Ungarn von zwei Brüdern ab.
42. Diese Brüder heißen Hunor und Magor.
43. Kézais Werk ist eine wichtige Quelle für diese Sage.
44. Anders als Anonymus verschmähte er die alten Überlieferungen nicht.
45. Er nahm Stoffe der mündlichen Sage in sein Werk auf.
46. Dadurch bewahrte er manches, was sonst verloren wäre.
47. Aus geschichtlicher Sicht ist seine Lehre jedoch falsch.
48. Hunnen und Ungarn sind nicht dasselbe Volk.
49. Zwischen ihrem Auftreten liegen mehrere Jahrhunderte.
50. Eine unmittelbare Abstammung ist ausgeschlossen.
51. Kézai schrieb keine geprüfte Geschichte im heutigen Sinn.
52. Er verfolgte vielmehr eine bestimmte Absicht.
53. Er wollte den Ungarn eine ruhmreiche Herkunft geben.
54. Der Ruhm Attilas sollte auf sie zurückstrahlen.
55. Damit diente sein Werk dem Ansehen des Königs und des Adels.
56. Neben der Verwandtschaftslehre enthält es einen weiteren Gedanken.
57. Kézai entwickelte eine frühe Vorstellung von der Nation.
58. Er sprach von einer Gemeinschaft aller freien Ungarn.
59. Diese Gemeinschaft dachte er sich als Träger der Macht.
60. Der König sollte aus ihr seine Rechte ableiten.
61. Damit formulierte Kézai eine bedeutende politische Idee.
62. Er unterschied die freien Ungarn von den Unterworfenen.
63. Die freien Ungarn bildeten für ihn den eigentlichen Adel.
64. Diese Lehre wurde für das ungarische Denken folgenreich.
65. Sie prägte später das Selbstbild des Adels über Jahrhunderte.
66. Kézais Werk ist somit auch politisch bedeutsam.
67. Es verbindet Geschichtsschreibung mit einer Staatslehre.
68. Der Stil des Werks ist knapper als der des Anonymus.
69. Kézai erzählt straffer und geordneter.
70. Sein Latein ist klar und sachlich.
71. Dennoch fehlt es seinem Werk nicht an Anschaulichkeit.
72. Besonders die Schilderung Attilas ist eindrucksvoll.
73. Kézai zeichnet ein lebendiges Bild des Hunnenkönigs.
74. Damit wirkte sein Werk auch als Literatur.
75. Es beeinflusste die spätere Geschichtsschreibung stark.
76. Viele spätere Chroniken übernahmen seine Darstellung.
77. Die Lehre von der hunnischen Herkunft blieb lange gültig.
78. Über Jahrhunderte galt sie als geschichtliche Wahrheit.
79. Erst die neuere Wissenschaft widerlegte sie.
80. Doch ihre Wirkung auf das Selbstbild war tief und dauerhaft.
81. Die Ungarn sahen sich lange als Erben Attilas.
82. Dieses Bild stärkte ihr nationales Selbstbewusstsein.
83. Auch in der Dichtung lebte die Lehre fort.
84. Noch im 19. Jahrhundert griff János Arany sie auf.
85. Sein Werk über Attila beruht auf dieser Überlieferung.
86. So reicht Kézais Wirkung bis in die neuere Literatur.
87. Sein Werk ist in mehreren Handschriften überliefert.
88. Aus ihnen lässt sich der ursprüngliche Text erschließen.
89. Die Forschung hat es gründlich untersucht.
90. Es gilt als eine Hauptquelle der frühen ungarischen Geschichte.
91. Dabei geht es weniger um gesicherte Tatsachen.
92. Wertvoll ist es als Zeugnis des mittelalterlichen Denkens.
93. Es zeigt, wie sich die Ungarn ihre Herkunft vorstellten.
94. Es zeigt auch, wie Geschichte politischen Zwecken diente.
95. Kézai schrieb Geschichte, um Gegenwart zu deuten.
96. Damit steht er in der Tradition mittelalterlicher Gesta.
97. Neben Anonymus ist er ihr wichtigster Vertreter.
98. Beide zusammen prägten das frühe Geschichtsbild der Ungarn.
99. Kézais Lehre von der hunnischen Verwandtschaft wurde besonders berühmt.
100. Sie blieb über Jahrhunderte ein fester Teil des nationalen Gedächtnisses.