1.7.1 – Anonymus: Gesta Hungarorum – Anonymus: Gesta Hungarorum
1. A középkori Magyarország legfontosabb történeti művei közé tartozik a „Gesta Hungarorum”. – Zu den wichtigsten Geschichtswerken des mittelalterlichen Ungarn gehört die „Gesta Hungarorum”.
2. A cím jelentése „A magyarok cselekedetei”. – Der Titel bedeutet „Die Taten der Ungarn”.
3. A mű a magyar nép korai történetét beszéli el. – Das Werk erzählt die Frühgeschichte des ungarischen Volkes.
4. Elsősorban a Kárpát-medencei honfoglalással foglalkozik. – Vor allem behandelt es die Landnahme im Karpatenbecken.
5. Latin nyelven íródott. – Geschrieben ist es in lateinischer Sprache.
6. Ez megfelelt kora szokásainak. – Das entsprach der Gepflogenheit seiner Zeit.
7. A mű feltehetően 1200 körül keletkezett. – Verfasst wurde das Werk vermutlich um das Jahr 1200.
8. Keletkezési ideje ennél pontosabban nem határozható meg. – Genauer lässt sich die Zeit nicht bestimmen.
9. A szerző nem nevezi meg magát. – Der Verfasser nennt seinen Namen nicht.
10. Csupán a P betűvel jelöli magát. – Er bezeichnet sich nur mit dem Buchstaben P.
11. Emellett egy Béla nevű király jegyzőjének nevezi magát. – Zudem nennt er sich Notar eines Königs Béla.
12. Nem világos, melyik Béla királyról van szó. – Welcher König Béla gemeint ist, bleibt unklar.
13. A középkorban több ilyen nevű király uralkodott. – Im Mittelalter regierten mehrere Könige dieses Namens.
14. Ezért a szerző pontos személye vitatott. – Deshalb ist die genaue Person des Verfassers umstritten.
15. Nevének hiánya miatt egyszerűen Anonymusnak nevezik. – Wegen der fehlenden Namensnennung heißt er einfach Anonymus.
16. Az Anonymus latin szó jelentése „a névtelen”. – Anonymus ist das lateinische Wort für „der Namenlose”.
17. Mindmáig ezen a néven ismert. – Unter diesem Namen ist er bis heute bekannt.
18. Annyi bizonyos, hogy művelt egyházi személy volt. – Sicher ist, dass er ein gebildeter Geistlicher war.
19. Jól ismerte a latint és az írás művészetét. – Er beherrschte das Latein und die Kunst des Schreibens.
20. Feltehetően valamelyik nyugati iskolában tanult. – Vermutlich hatte er an einer westlichen Schule studiert.
21. Műve a latin műveltség ismeretéről tanúskodik. – Sein Werk zeigt Kenntnis der lateinischen Bildung.
22. A mű műfaja a gesta. – Die Gattung des Werks ist die Gesta.
23. A gesta uralkodók és népek cselekedeteit beszéli el. – Eine Gesta erzählt die Taten von Herrschern und Völkern.
24. Közel áll a krónikához, de szabadabb szerkesztésű. – Sie steht der Chronik nahe, ist aber freier gestaltet.
25. Anonymus a történelmet és az elbeszélést kapcsolja össze benne. – Anonymus verbindet darin Geschichte und Erzählung.
26. Műve több száraz felsorolásnál. – Sein Werk ist mehr als eine trockene Aufzählung.
27. Élénken mesél hősökről és harcokról. – Es erzählt lebendig von Helden und Kämpfen.
28. Középpontjában a magyarok honfoglalása áll. – Im Mittelpunkt steht die Landnahme der Ungarn.
29. Anonymus elbeszéli, hogyan érkeztek a magyarok a Kárpát-medencébe. – Anonymus schildert, wie die Ungarn ins Karpatenbecken kamen.
30. Történetüket keleti származásukkal kezdi. – Er beginnt mit ihrer Herkunft aus dem Osten.
31. Megnevezi vezetőiket és törzseiket. – Er nennt ihre Anführer und Stämme.
32. Fontos alak Álmos fejedelem. – Eine wichtige Gestalt ist der Fürst Álmos.
33. Álmost a honfoglaló fejedelem apjának tartják. – Álmos gilt als Vater des Landnahmefürsten.
34. Fia Árpád fejedelem. – Sein Sohn ist der Fürst Árpád.
35. Árpád vezette a magyarokat új hazájukba. – Árpád führte die Ungarn in ihre neue Heimat.
36. Tőle származik az első magyar uralkodóház. – Von ihm leitet sich das erste ungarische Herrschergeschlecht her.
37. Ezt a dinasztiát róla Árpád-háznak nevezik. – Dieses Geschlecht heißt nach ihm die Arpaden.
38. Anonymus elbeszéli a hét törzsfő történetét. – Anonymus erzählt von den sieben Stammesführern.
39. Őket a magyarok hét vezérének nevezik. – Sie werden die sieben Anführer der Magyaren genannt.
40. Együtt ünnepélyes szövetséget kötnek. – Gemeinsam schließen sie einen feierlichen Bund.
41. Anonymus erről a vérszerződésről is beszámol. – Anonymus berichtet auch von diesem Blutvertrag.
42. Leírja, hogyan pecsételik meg szövetségüket. – Er beschreibt, wie sie ihr Bündnis besiegeln.
43. Ezután az ország meghódításáról mesél. – Danach erzählt er von der Eroberung des Landes.
44. A magyarok bevonulnak, és legyőzik ellenfeleiket. – Die Ungarn ziehen ein und besiegen ihre Gegner.
45. Anonymus számos helyet és fejedelmet nevez meg. – Anonymus nennt zahlreiche Orte und Fürsten.
46. Ezen ellenfelek közül azonban sok kitalált személy. – Viele dieser Gegner sind jedoch erfunden.
47. Anonymus költői szabadsággal alakította a történetet. – Anonymus gestaltete die Geschichte mit dichterischer Freiheit.
48. Saját belátása szerint talált ki neveket és eseményeket. – Er erfand Namen und Ereignisse nach eigenem Gutdünken.
49. A helyneveket gyakran személynevekből vezette le. – Oft leitete er Ortsnamen aus Personennamen ab.
50. Így ismert nevekhez kitalált magyarázatok születtek. – So entstanden erfundene Erklärungen für bekannte Namen.
51. Az efféle névmagyarázatok művének jellegzetességei. – Solche Namensdeutungen sind ein Kennzeichen seines Werks.
52. Történelmi szempontból gyakran nem állják meg a helyüket. – Aus geschichtlicher Sicht sind sie oft nicht haltbar.
53. Anonymus ezért nem megbízható forrás a honfoglalás történetéhez. – Anonymus ist deshalb keine verlässliche Quelle für die Landnahme.
54. Művében sok a kitalált és kiszínezett elem. – Vieles bei ihm ist Erfindung und Ausschmückung.
55. Közte és a honfoglalás között mintegy három évszázad telt el. – Zwischen ihm und der Landnahme lagen rund drei Jahrhunderte.
56. Emiatt már nem rendelkezhetett róla pontos ismeretekkel. – Genaue Kenntnisse konnte er darüber nicht mehr haben.
57. Régebbi hagyományokra és saját képzeletére támaszkodott. – Er stützte sich auf ältere Überlieferungen und eigene Fantasie.
58. Feltűnő, hogy mit hagy ki Anonymus tudatosan. – Auffällig ist, was Anonymus bewusst weglässt.
59. Megvetően említi a régi hősi énekeket. – Er erwähnt die alten Heldenlieder mit Missachtung.
60. Az énekmondók fecsegésének nevezi őket. – Er nennt sie das Geschwätz der Spielleute.
61. Nem akarta követni az ilyen szóbeli elbeszéléseket. – Solchen mündlichen Erzählungen wollte er nicht folgen.
62. Azt állította magáról, hogy tudós történeti művet ír. – Er beanspruchte, eine gelehrte Geschichte zu schreiben.
63. Éppen emiatt értékes régi hagyományok vesztek el nála. – Gerade dadurch verlor er wertvolle alte Überlieferungen.
64. A csodaszarvas mondája például hiányzik a művéből. – Die Sage vom Wunderhirsch etwa fehlt bei ihm.
65. E gyengeségei ellenére műve rendkívül fontos. – Trotz dieser Schwächen ist sein Werk sehr wichtig.
66. Ez a legkorábbi fennmaradt ilyen jellegű történeti mű. – Es ist das früheste erhaltene Geschichtswerk dieser Art.
67. Megmutatja, hogyan gondolkodtak a középkorban a honfoglalásról. – Es zeigt, wie man im Mittelalter über die Landnahme dachte.
68. A magyar vezető réteg önképét tükrözi. – Es spiegelt das Selbstbild der ungarischen Führungsschicht.
69. Anonymus a nemességet és a fejedelmeket akarta dicsőíteni. – Anonymus wollte den Adel und die Fürsten ehren.
70. Sok család származását vezette vissza a honfoglalókra. – Er führte viele Familien auf die Landnehmer zurück.
71. Így dicsőséges eredetet adott a nemességnek. – So gab er dem Adel eine ruhmreiche Herkunft.
72. Műve ezt a társadalmi célt is szolgálta. – Sein Werk diente auch diesem gesellschaftlichen Zweck.
73. A mű nyelve igényes középkori latin. – Die Sprache des Werks ist gepflegtes mittelalterliches Latein.
74. Stílusa élénk és szemléletes. – Der Stil ist lebendig und anschaulich.
75. Anonymus látható örömmel meséli el az eseményeket. – Anonymus erzählt mit sichtlicher Freude am Geschehen.
76. Tájakat, csatákat és ünnepségeket ábrázol. – Er schildert Landschaften, Schlachten und Feste.
77. Emiatt műve szinte elbeszélésként olvasható. – Dadurch liest sich sein Werk fast wie eine Erzählung.
78. Ez az elbeszélő erő adja irodalmi vonzerejét. – Diese erzählerische Kraft macht seinen literarischen Reiz aus.
79. A Gesta ezért irodalmi műként is figyelemre méltó. – Als Literatur ist die Gesta darum bemerkenswert.
80. Történelmi forrásként azonban óvatosan kell használni. – Als Geschichtsquelle ist sie mit Vorsicht zu benutzen.
81. Mindkét oldalát mindig szem előtt kell tartani. – Beide Seiten muss man stets im Blick behalten.
82. A mű egyetlen kéziratban maradt fenn. – Das Werk ist in einer einzigen Handschrift überliefert.
83. Ez a kézirat a 13. századból származik. – Diese Handschrift stammt aus dem 13. Jahrhundert.
84. Ma Budapesten őrzik. – Sie wird heute in Budapest aufbewahrt.
85. A mű hosszú ideig alig volt ismert. – Lange war das Werk kaum bekannt.
86. Csak a 18. században kezdték alaposabban kutatni. – Erst im 18. Jahrhundert wurde es genauer erforscht.
87. Azóta újra és újra foglalkoztatja a tudományt. – Seitdem beschäftigt es die Wissenschaft immer wieder.
88. Különösen a szerző személyének kérdése marad izgalmas. – Besonders die Frage nach dem Verfasser bleibt spannend.
89. Sok tudós próbálta azonosítani. – Viele Gelehrte haben versucht, ihn zu bestimmen.
90. Biztos megoldás mindmáig nem született. – Eine sichere Lösung gibt es bis heute nicht.
91. Anonymus így továbbra is névtelen marad. – So bleibt Anonymus ein Namenloser.
92. Egy híres budapesti szobor őt ábrázolja. – Ein bekanntes Denkmal in Budapest stellt ihn dar.
93. Csuklyás alakot mutat, kezében írótollal. – Es zeigt eine verhüllte Gestalt mit einer Feder in der Hand.
94. Arca a csuklya árnyékában rejtve marad. – Das Gesicht bleibt im Schatten der Kapuze verborgen.
95. Így szemléletesen jelenik meg a névtelenség. – So wird die Namenlosigkeit anschaulich dargestellt.
96. A szobor ma kedvelt nevezetesség. – Das Denkmal ist heute ein beliebtes Wahrzeichen.
97. Ébren tartja az első történetíró emlékét. – Es hält die Erinnerung an den ersten Geschichtsschreiber wach.
98. Anonymus a magyar történetírás kezdetén áll. – Anonymus steht am Anfang der ungarischen Geschichtsschreibung.
99. Gesta Hungaroruma annak legrégebbi emléke. – Seine Gesta Hungarorum ist ihr ältestes Denkmal.
100. Így a korai magyar irodalom egyik alapköve marad. – Damit bleibt sie ein Grundstein der frühen ungarischen Literatur.
(aufklappen)magyar
1. A középkori Magyarország legfontosabb történeti művei közé tartozik a „Gesta Hungarorum”.
2. A cím jelentése „A magyarok cselekedetei”.
3. A mű a magyar nép korai történetét beszéli el.
4. Elsősorban a Kárpát-medencei honfoglalással foglalkozik.
5. Latin nyelven íródott.
6. Ez megfelelt kora szokásainak.
7. A mű feltehetően 1200 körül keletkezett.
8. Keletkezési ideje ennél pontosabban nem határozható meg.
9. A szerző nem nevezi meg magát.
10. Csupán a P betűvel jelöli magát.
11. Emellett egy Béla nevű király jegyzőjének nevezi magát.
12. Nem világos, melyik Béla királyról van szó.
13. A középkorban több ilyen nevű király uralkodott.
14. Ezért a szerző pontos személye vitatott.
15. Nevének hiánya miatt egyszerűen Anonymusnak nevezik.
16. Az Anonymus latin szó jelentése „a névtelen”.
17. Mindmáig ezen a néven ismert.
18. Annyi bizonyos, hogy művelt egyházi személy volt.
19. Jól ismerte a latint és az írás művészetét.
20. Feltehetően valamelyik nyugati iskolában tanult.
21. Műve a latin műveltség ismeretéről tanúskodik.
22. A mű műfaja a gesta.
23. A gesta uralkodók és népek cselekedeteit beszéli el.
24. Közel áll a krónikához, de szabadabb szerkesztésű.
25. Anonymus a történelmet és az elbeszélést kapcsolja össze benne.
26. Műve több száraz felsorolásnál.
27. Élénken mesél hősökről és harcokról.
28. Középpontjában a magyarok honfoglalása áll.
29. Anonymus elbeszéli, hogyan érkeztek a magyarok a Kárpát-medencébe.
30. Történetüket keleti származásukkal kezdi.
31. Megnevezi vezetőiket és törzseiket.
32. Fontos alak Álmos fejedelem.
33. Álmost a honfoglaló fejedelem apjának tartják.
34. Fia Árpád fejedelem.
35. Árpád vezette a magyarokat új hazájukba.
36. Tőle származik az első magyar uralkodóház.
37. Ezt a dinasztiát róla Árpád-háznak nevezik.
38. Anonymus elbeszéli a hét törzsfő történetét.
39. Őket a magyarok hét vezérének nevezik.
40. Együtt ünnepélyes szövetséget kötnek.
41. Anonymus erről a vérszerződésről is beszámol.
42. Leírja, hogyan pecsételik meg szövetségüket.
43. Ezután az ország meghódításáról mesél.
44. A magyarok bevonulnak, és legyőzik ellenfeleiket.
45. Anonymus számos helyet és fejedelmet nevez meg.
46. Ezen ellenfelek közül azonban sok kitalált személy.
47. Anonymus költői szabadsággal alakította a történetet.
48. Saját belátása szerint talált ki neveket és eseményeket.
49. A helyneveket gyakran személynevekből vezette le.
50. Így ismert nevekhez kitalált magyarázatok születtek.
51. Az efféle névmagyarázatok művének jellegzetességei.
52. Történelmi szempontból gyakran nem állják meg a helyüket.
53. Anonymus ezért nem megbízható forrás a honfoglalás történetéhez.
54. Művében sok a kitalált és kiszínezett elem.
55. Közte és a honfoglalás között mintegy három évszázad telt el.
56. Emiatt már nem rendelkezhetett róla pontos ismeretekkel.
57. Régebbi hagyományokra és saját képzeletére támaszkodott.
58. Feltűnő, hogy mit hagy ki Anonymus tudatosan.
59. Megvetően említi a régi hősi énekeket.
60. Az énekmondók fecsegésének nevezi őket.
61. Nem akarta követni az ilyen szóbeli elbeszéléseket.
62. Azt állította magáról, hogy tudós történeti művet ír.
63. Éppen emiatt értékes régi hagyományok vesztek el nála.
64. A csodaszarvas mondája például hiányzik a művéből.
65. E gyengeségei ellenére műve rendkívül fontos.
66. Ez a legkorábbi fennmaradt ilyen jellegű történeti mű.
67. Megmutatja, hogyan gondolkodtak a középkorban a honfoglalásról.
68. A magyar vezető réteg önképét tükrözi.
69. Anonymus a nemességet és a fejedelmeket akarta dicsőíteni.
70. Sok család származását vezette vissza a honfoglalókra.
71. Így dicsőséges eredetet adott a nemességnek.
72. Műve ezt a társadalmi célt is szolgálta.
73. A mű nyelve igényes középkori latin.
74. Stílusa élénk és szemléletes.
75. Anonymus látható örömmel meséli el az eseményeket.
76. Tájakat, csatákat és ünnepségeket ábrázol.
77. Emiatt műve szinte elbeszélésként olvasható.
78. Ez az elbeszélő erő adja irodalmi vonzerejét.
79. A Gesta ezért irodalmi műként is figyelemre méltó.
80. Történelmi forrásként azonban óvatosan kell használni.
81. Mindkét oldalát mindig szem előtt kell tartani.
82. A mű egyetlen kéziratban maradt fenn.
83. Ez a kézirat a 13. századból származik.
84. Ma Budapesten őrzik.
85. A mű hosszú ideig alig volt ismert.
86. Csak a 18. században kezdték alaposabban kutatni.
87. Azóta újra és újra foglalkoztatja a tudományt.
88. Különösen a szerző személyének kérdése marad izgalmas.
89. Sok tudós próbálta azonosítani.
90. Biztos megoldás mindmáig nem született.
91. Anonymus így továbbra is névtelen marad.
92. Egy híres budapesti szobor őt ábrázolja.
93. Csuklyás alakot mutat, kezében írótollal.
94. Arca a csuklya árnyékában rejtve marad.
95. Így szemléletesen jelenik meg a névtelenség.
96. A szobor ma kedvelt nevezetesség.
97. Ébren tartja az első történetíró emlékét.
98. Anonymus a magyar történetírás kezdetén áll.
99. Gesta Hungaroruma annak legrégebbi emléke.
100. Így a korai magyar irodalom egyik alapköve marad.
(aufklappen)német
1. Zu den wichtigsten Geschichtswerken des mittelalterlichen Ungarn gehört die „Gesta Hungarorum”.
2. Der Titel bedeutet „Die Taten der Ungarn”.
3. Das Werk erzählt die Frühgeschichte des ungarischen Volkes.
4. Vor allem behandelt es die Landnahme im Karpatenbecken.
5. Geschrieben ist es in lateinischer Sprache.
6. Das entsprach der Gepflogenheit seiner Zeit.
7. Verfasst wurde das Werk vermutlich um das Jahr 1200.
8. Genauer lässt sich die Zeit nicht bestimmen.
9. Der Verfasser nennt seinen Namen nicht.
10. Er bezeichnet sich nur mit dem Buchstaben P.
11. Zudem nennt er sich Notar eines Königs Béla.
12. Welcher König Béla gemeint ist, bleibt unklar.
13. Im Mittelalter regierten mehrere Könige dieses Namens.
14. Deshalb ist die genaue Person des Verfassers umstritten.
15. Wegen der fehlenden Namensnennung heißt er einfach Anonymus.
16. Anonymus ist das lateinische Wort für „der Namenlose”.
17. Unter diesem Namen ist er bis heute bekannt.
18. Sicher ist, dass er ein gebildeter Geistlicher war.
19. Er beherrschte das Latein und die Kunst des Schreibens.
20. Vermutlich hatte er an einer westlichen Schule studiert.
21. Sein Werk zeigt Kenntnis der lateinischen Bildung.
22. Die Gattung des Werks ist die Gesta.
23. Eine Gesta erzählt die Taten von Herrschern und Völkern.
24. Sie steht der Chronik nahe, ist aber freier gestaltet.
25. Anonymus verbindet darin Geschichte und Erzählung.
26. Sein Werk ist mehr als eine trockene Aufzählung.
27. Es erzählt lebendig von Helden und Kämpfen.
28. Im Mittelpunkt steht die Landnahme der Ungarn.
29. Anonymus schildert, wie die Ungarn ins Karpatenbecken kamen.
30. Er beginnt mit ihrer Herkunft aus dem Osten.
31. Er nennt ihre Anführer und Stämme.
32. Eine wichtige Gestalt ist der Fürst Álmos.
33. Álmos gilt als Vater des Landnahmefürsten.
34. Sein Sohn ist der Fürst Árpád.
35. Árpád führte die Ungarn in ihre neue Heimat.
36. Von ihm leitet sich das erste ungarische Herrschergeschlecht her.
37. Dieses Geschlecht heißt nach ihm die Arpaden.
38. Anonymus erzählt von den sieben Stammesführern.
39. Sie werden die sieben Anführer der Magyaren genannt.
40. Gemeinsam schließen sie einen feierlichen Bund.
41. Anonymus berichtet auch von diesem Blutvertrag.
42. Er beschreibt, wie sie ihr Bündnis besiegeln.
43. Danach erzählt er von der Eroberung des Landes.
44. Die Ungarn ziehen ein und besiegen ihre Gegner.
45. Anonymus nennt zahlreiche Orte und Fürsten.
46. Viele dieser Gegner sind jedoch erfunden.
47. Anonymus gestaltete die Geschichte mit dichterischer Freiheit.
48. Er erfand Namen und Ereignisse nach eigenem Gutdünken.
49. Oft leitete er Ortsnamen aus Personennamen ab.
50. So entstanden erfundene Erklärungen für bekannte Namen.
51. Solche Namensdeutungen sind ein Kennzeichen seines Werks.
52. Aus geschichtlicher Sicht sind sie oft nicht haltbar.
53. Anonymus ist deshalb keine verlässliche Quelle für die Landnahme.
54. Vieles bei ihm ist Erfindung und Ausschmückung.
55. Zwischen ihm und der Landnahme lagen rund drei Jahrhunderte.
56. Genaue Kenntnisse konnte er darüber nicht mehr haben.
57. Er stützte sich auf ältere Überlieferungen und eigene Fantasie.
58. Auffällig ist, was Anonymus bewusst weglässt.
59. Er erwähnt die alten Heldenlieder mit Missachtung.
60. Er nennt sie das Geschwätz der Spielleute.
61. Solchen mündlichen Erzählungen wollte er nicht folgen.
62. Er beanspruchte, eine gelehrte Geschichte zu schreiben.
63. Gerade dadurch verlor er wertvolle alte Überlieferungen.
64. Die Sage vom Wunderhirsch etwa fehlt bei ihm.
65. Trotz dieser Schwächen ist sein Werk sehr wichtig.
66. Es ist das früheste erhaltene Geschichtswerk dieser Art.
67. Es zeigt, wie man im Mittelalter über die Landnahme dachte.
68. Es spiegelt das Selbstbild der ungarischen Führungsschicht.
69. Anonymus wollte den Adel und die Fürsten ehren.
70. Er führte viele Familien auf die Landnehmer zurück.
71. So gab er dem Adel eine ruhmreiche Herkunft.
72. Sein Werk diente auch diesem gesellschaftlichen Zweck.
73. Die Sprache des Werks ist gepflegtes mittelalterliches Latein.
74. Der Stil ist lebendig und anschaulich.
75. Anonymus erzählt mit sichtlicher Freude am Geschehen.
76. Er schildert Landschaften, Schlachten und Feste.
77. Dadurch liest sich sein Werk fast wie eine Erzählung.
78. Diese erzählerische Kraft macht seinen literarischen Reiz aus.
79. Als Literatur ist die Gesta darum bemerkenswert.
80. Als Geschichtsquelle ist sie mit Vorsicht zu benutzen.
81. Beide Seiten muss man stets im Blick behalten.
82. Das Werk ist in einer einzigen Handschrift überliefert.
83. Diese Handschrift stammt aus dem 13. Jahrhundert.
84. Sie wird heute in Budapest aufbewahrt.
85. Lange war das Werk kaum bekannt.
86. Erst im 18. Jahrhundert wurde es genauer erforscht.
87. Seitdem beschäftigt es die Wissenschaft immer wieder.
88. Besonders die Frage nach dem Verfasser bleibt spannend.
89. Viele Gelehrte haben versucht, ihn zu bestimmen.
90. Eine sichere Lösung gibt es bis heute nicht.
91. So bleibt Anonymus ein Namenloser.
92. Ein bekanntes Denkmal in Budapest stellt ihn dar.
93. Es zeigt eine verhüllte Gestalt mit einer Feder in der Hand.
94. Das Gesicht bleibt im Schatten der Kapuze verborgen.
95. So wird die Namenlosigkeit anschaulich dargestellt.
96. Das Denkmal ist heute ein beliebtes Wahrzeichen.
97. Es hält die Erinnerung an den ersten Geschichtsschreiber wach.
98. Anonymus steht am Anfang der ungarischen Geschichtsschreibung.
99. Seine Gesta Hungarorum ist ihr ältestes Denkmal.
100. Damit bleibt sie ein Grundstein der frühen ungarischen Literatur.