15.6 – Anatomie lang

15.6 – Az érhártya, a sugártest és a szivárványhártya – Aderhaut, Ziliarkörper und Regenbogenhaut

1. A szemgolyó középső, erekben és pigmentsejtekben gazdag burka, az eres burok (tunica vasculosa bulbi) hátulról előrefelé az érhártyára, a sugártestre és a szivárványhártyára tagolódik, amelyek folytonosan mennek át egymásba. – Die mittlere, an Gefäßen und Pigmentzellen reiche Augenhaut, die Gefäßhaut (Tunica vasculosa bulbi), gliedert sich von hinten nach vorne in Aderhaut, Ziliarkörper und Regenbogenhaut, die kontinuierlich ineinander übergehen.

2. Bár e három rész közös anatómiai rendszerhez tartozik, felépítésük az adott helyen ellátandó feladathoz igazodik: az érhártya elsősorban táplál és fényt nyel el, a sugártest akkomodál és csarnokvizet termel, az iris pedig a fény bejutását szabályozza. – Obwohl diese drei Abschnitte zu einem gemeinsamen anatomischen System gehören, ist ihr Aufbau an die jeweilige Aufgabe angepasst: Die Aderhaut ernährt vor allem und absorbiert Licht, der Ziliarkörper akkommodiert und bildet Kammerwasser, während die Iris den Lichteintritt reguliert.

3. A látóideg kilépési helyének környezetétől egészen a fogazott szegélyig húzódó érhártya (choroidea) az ínhártya és az ideghártya közé ékelődik, ezért helyzete közvetlen kapcsolatot teremt a szem mechanikai burka és érzékelő rétege között. – Die vom Bereich des Sehnervenaustritts bis zur gezähnten Linie reichende Aderhaut (Choroidea) liegt zwischen Lederhaut und Netzhaut und vermittelt dadurch räumlich zwischen der mechanischen Augenhülle und der sensorischen Schicht.

4. Külső felszínén az érhártya csak lazán kapcsolódik az ínhártyához, közöttük ugyanis finom kötőszövetes lemezekkel átszőtt, potenciális rés található, amelyben erek és idegek haladhatnak előrefelé. – An ihrer Außenfläche ist die Aderhaut nur locker mit der Lederhaut verbunden, da zwischen beiden ein von feinen Bindegewebslamellen durchzogener potenzieller Spaltraum liegt, in dem Gefäße und Nerven nach vorne ziehen können.

5. Az ínhártya felőli, pigmentált kötőszövetes rétegektől befelé haladva egyre finomabb erek következnek, míg legbelül a sűrű hajszálérhálózatot alkotó choriocapillaris fekszik közvetlenül az ideghártya külső részei alatt. – Von den zur Lederhaut gelegenen pigmentierten Bindegewebsschichten nach innen folgen zunehmend feinere Gefäße, bis unmittelbar unter den äußeren Netzhautabschnitten die dichte Kapillarschicht der Choriocapillaris erreicht wird.

6. Mivel a fotoreceptorokat tartalmazó külső retinarétegek anyagcseréje rendkívül intenzív, megfelelő működésük nagymértékben függ az érhártya gazdag kapillárishálózatán keresztül biztosított oxigén- és tápanyagellátástól. – Da die äußeren, die Fotorezeptoren enthaltenden Netzhautschichten einen außerordentlich intensiven Stoffwechsel besitzen, hängt ihre Funktion wesentlich von der über das reiche Kapillarnetz der Aderhaut gewährleisteten Sauerstoff- und Nährstoffversorgung ab.

7. Az érhártya és a retina pigmenthámja között elhelyezkedő Bruch-hártya (membrana Bruchii) rendkívül vékony, többrétegű határlemez, amelyen keresztül a choroidea és a retina közötti anyagforgalom jelentős része végbemegy. – Die zwischen Aderhaut und retinalem Pigmentepithel gelegene Bruch-Membran (Membrana Bruchii) ist eine äußerst dünne, mehrschichtige Grenzlamelle, über die ein wesentlicher Teil des Stoffaustauschs zwischen Choroidea und Retina erfolgt.

8. A kötőszövetben nagy számban jelen lévő melanintartalmú sejtek elnyelik azokat a fénysugarakat, amelyek a retinán való áthaladás után a szemgolyó belsejében szétszóródnának vagy visszaverődnének. – Die zahlreichen melaninhaltigen Zellen des Bindegewebes absorbieren Lichtstrahlen, die nach dem Durchtritt durch die Netzhaut im Augeninneren gestreut oder reflektiert würden.

9. Ennek a fényelnyelő tulajdonságnak köszönhetően csökken a szem belsejében keletkező zavaró szórt fény mennyisége, ami hozzájárul ahhoz, hogy a retinára vetülő kép kontrasztja és térbeli elkülöníthetősége megmaradjon. – Durch diese lichtabsorbierende Eigenschaft wird die Menge störenden Streulichts im Augeninneren vermindert, wodurch Kontrast und räumliche Abgrenzbarkeit des auf die Netzhaut projizierten Bildes erhalten bleiben.

10. Az érhártyát tápláló artériás vér túlnyomórészt a rövid hátsó sugárartériákon (arteriae ciliares posteriores breves) keresztül érkezik, amelyek a látóideg környezetében átfúrják az ínhártyát, majd gazdagon elágaznak a choroideában. – Das arterielle Blut der Aderhaut gelangt überwiegend über die kurzen hinteren Ziliararterien (Arteriae ciliares posteriores breves) dorthin, die nahe dem Sehnerv die Lederhaut durchbohren und sich anschließend reich in der Choroidea verzweigen.

11. A vénás vért ezzel szemben főként a jellegzetesen örvényszerűen összefutó ágakból kialakuló örvényvénák (venae vorticosae) gyűjtik össze, amelyek az ínhártyán keresztül hagyják el a szemgolyót. – Das venöse Blut wird dagegen hauptsächlich von den aus charakteristisch wirbelförmig zusammenlaufenden Ästen entstehenden Wirbelvenen (Venae vorticosae) gesammelt, die den Augapfel durch die Lederhaut verlassen.

12. Előrefelé közeledve az érhártya a fogazott szegély (ora serrata) magasságában nem egyszerűen véget ér, hanem szerkezete fokozatosan átalakul, és a középső szemhártya sugártestként folytatódik. – Nach vorne endet die Aderhaut auf Höhe der gezähnten Linie (Ora serrata) nicht einfach, sondern verändert allmählich ihren Aufbau und setzt sich als Ziliarkörper fort.

13. A sugártest (corpus ciliare) az érhártyánál jóval összetettebb képlet, mivel a szemgolyó falának alkotórészeként egyszerre vesz részt a lencse felfüggesztésében, az akkomodációban és a csarnokvíz termelésében. – Der Ziliarkörper (Corpus ciliare) ist wesentlich komplexer gebaut als die Aderhaut, da er als Bestandteil der Augapfelwand zugleich an Linsenaufhängung, Akkommodation und Kammerwasserbildung beteiligt ist.

14. Hátulsó, laposabb szakaszát sugártesti lapos résznek (pars plana), elülső, erősebben redőzött területét pedig redőzött résznek (pars plicata) nevezzük, amelyből a sugárnyúlványok emelkednek ki. – Sein hinterer, flacherer Abschnitt wird als Pars plana, der vordere, stärker gefaltete Bereich als Pars plicata bezeichnet, aus der sich die Ziliarfortsätze erheben.

15. A sugárnyúlványok (processus ciliares) a szem belseje felé elődomborodó, erekben gazdag képletek, amelyek felszínét kétrétegű hám borítja, és amelyek fontos szerepet töltenek be a csarnokvíz kiválasztásában. – Die Ziliarfortsätze (Processus ciliares) sind in das Augeninnere vorspringende, gefäßreiche Strukturen, deren Oberfläche von einem zweischichtigen Epithel bedeckt wird und die wesentlich an der Kammerwassersekretion beteiligt sind.

16. A sugártest belsejének jelentős részét elfoglaló sugárizom (musculus ciliaris) simaizomrostjai nem egyetlen irányba rendeződnek, hanem hosszanti, ferde-radiális és körkörösebb rostkötegek formájában építik fel az izmot. – Die glatten Muskelfasern des einen großen Teil des Ziliarkörpers einnehmenden Ziliarmuskels (Musculus ciliaris) verlaufen nicht einheitlich, sondern bilden längsgerichtete, schräg-radiäre und stärker zirkuläre Faserzüge.

17. Amikor a sugárizom elernyed, a sugártest gyűrűje tágabbá válik, és a lencsét felfüggesztő zonularis rostok megfeszülnek, aminek következtében a lencse laposabb alakot vesz fel. – Wenn sich der Ziliarmuskel entspannt, erweitert sich der Ring des Ziliarkörpers, und die die Linse aufhängenden Zonulafasern werden gespannt, wodurch die Linse eine flachere Form annimmt.

18. Távolra tekintéskor éppen ez az állapot kedvező, mert a kevésbé domború szemlencse törőereje kisebb, így a távoli tárgyakról érkező, közel párhuzamos fénysugarak megfelelően fókuszálhatók a retinára. – Beim Blick in die Ferne ist gerade dieser Zustand günstig, weil die weniger gewölbte Linse eine geringere Brechkraft besitzt und nahezu parallele Lichtstrahlen ferner Gegenstände entsprechend auf der Netzhaut fokussiert werden können.

19. Közelre nézéskor viszont a paraszimpatikus ingerület hatására összehúzódó sugárizom csökkenti a sugártest gyűrűjének átmérőjét, ezért a zonularis rostokra ható húzóerő mérséklődik. – Beim Nahsehen verkleinert dagegen der unter parasympathischem Einfluss kontrahierende Ziliarmuskel den Durchmesser des Ziliarkörperrings, wodurch die auf die Zonulafasern wirkende Zugspannung abnimmt.

20. Miután a függesztőrostok feszülése csökkent, a saját rugalmasságánál fogva domborúbbá váló szemlencse törőereje megnő, ami lehetővé teszi a közeli tárgyakról érkező sugarak éles retinális leképezését. – Nachdem die Spannung der Aufhängefasern nachgelassen hat, wird die Augenlinse aufgrund ihrer Eigenelastizität stärker gewölbt und gewinnt an Brechkraft, sodass Lichtstrahlen naher Gegenstände scharf auf der Netzhaut abgebildet werden können.

21. Az akkomodáció tehát nem úgy jön létre, hogy a sugárizom közvetlenül összenyomná vagy deformálná a lencsét, hanem azáltal, hogy szabályozza a lencsetokra ható zonularis feszülést. – Die Akkommodation entsteht somit nicht dadurch, dass der Ziliarmuskel die Linse unmittelbar zusammendrückt oder verformt, sondern indem er die auf die Linsenkapsel wirkende Zonulaspannung reguliert.

22. A lencsét a sugártesthez kapcsoló zonularis rostok összessége alkotja a lencsefüggesztő készüléket, amelynek finom rostjai körkörösen rögzülnek a lencsetok egyenlítői területének közelében. – Die Gesamtheit der die Linse mit dem Ziliarkörper verbindenden Zonulafasern bildet ihren Aufhängeapparat, dessen feine Fasern zirkulär nahe dem Äquator der Linsenkapsel ansetzen.

23. Míg a sugárizom mechanikailag a lencse alakváltozásának feltételeit teremti meg, addig a sugárnyúlványokat borító hám kiválasztó működése a szem elülső folyadéktereinek fenntartásához szükséges csarnokvizet biztosítja. – Während der Ziliarmuskel mechanisch die Voraussetzungen für die Formveränderung der Linse schafft, liefert die sekretorische Tätigkeit des Ziliarepithels das zur Aufrechterhaltung der vorderen Flüssigkeitsräume erforderliche Kammerwasser.

24. A csarnokvíz (humor aquosus) a sugárnyúlványok területén képződik, majd először a szivárványhártya mögött, a lencse előtt fekvő hátsó szemcsarnokba kerül. – Das Kammerwasser (Humor aquosus) wird im Bereich der Ziliarfortsätze gebildet und gelangt zunächst in die hintere Augenkammer, die hinter der Iris und vor der Linse liegt.

25. Innen a folyadék a szivárványhártya közepén lévő pupillán keresztül jut az elülső szemcsarnokba, így a pupilla nemcsak a fény, hanem a két szemcsarnok közötti folyadékáramlás útját is biztosítja. – Von dort gelangt die Flüssigkeit durch die in der Mitte der Iris gelegene Pupille in die vordere Augenkammer, sodass die Pupille nicht nur dem Licht, sondern auch dem Flüssigkeitsstrom zwischen beiden Augenkammern als Durchtritt dient.

26. Az elülső csarnok szélén fekvő szaruhártya-szivárványhártya szögben a csarnokvíz a trabecularis hálózathoz jut, majd ezen keresztül a Schlemm-csatornába és végül a vénás keringésbe vezetődik. – Im am Rand der Vorderkammer gelegenen Kammerwinkel zwischen Hornhaut und Regenbogenhaut erreicht das Kammerwasser das Trabekelwerk und wird über dieses in den Schlemm-Kanal und schließlich in den venösen Kreislauf abgeleitet.

27. Mivel a szem belső nyomása a csarnokvíz termelődése és elvezetése közötti egyensúlytól függ, az elfolyási ellenállás tartós növekedése kóros nyomásemelkedést idézhet elő. – Da der Augeninnendruck vom Gleichgewicht zwischen Bildung und Abfluss des Kammerwassers abhängt, kann eine anhaltende Erhöhung des Abflusswiderstands zu einem krankhaften Druckanstieg führen.

28. A folyamatosan cserélődő csarnokvíz ugyanakkor nem pusztán a szem belső nyomásviszonyainak fenntartásában vesz részt, hanem az ereket nem tartalmazó szaruhártya és szemlencse anyagcseréjéhez is hozzájárul. – Das sich kontinuierlich erneuernde Kammerwasser ist jedoch nicht nur an der Aufrechterhaltung der Druckverhältnisse beteiligt, sondern trägt auch zum Stoffwechsel der gefäßfreien Hornhaut und Augenlinse bei.

29. A sugártest elülső széléről kiinduló szivárványhártya (iris) vékony, pigmentált, nagyjából kör alakú lemezként nyúlik be a szemgolyó belsejébe, miközben központi nyílásával szabadon hagyja a látótengely környezetét. – Die vom Vorderrand des Ziliarkörpers ausgehende Regenbogenhaut (Iris) ragt als dünne, pigmentierte und annähernd kreisförmige Scheibe in das Augeninnere hinein und lässt mit ihrer zentralen Öffnung den Bereich der Sehachse frei.

30. E központi nyílás, a pupilla (pupilla) önálló anatómiai képlet helyett valójában az iris által körülhatárolt rés, amelynek átmérője a szivárványhártya izmainak működése következtében állandóan változhat. – Diese zentrale Öffnung, die Pupille (Pupilla), ist keine eigenständige anatomische Struktur, sondern eine von der Iris begrenzte Öffnung, deren Durchmesser durch die Tätigkeit der Irismuskulatur fortwährend verändert werden kann.

31. Topográfiai helyzetéből következően a szivárványhártya elülső felszíne az elülső szemcsarnok felé tekint, hátsó felszíne pedig a hátsó szemcsarnokkal, valamint a lencse elülső felszínével áll szoros kapcsolatban. – Aufgrund ihrer topographischen Lage ist die Vorderfläche der Iris der vorderen Augenkammer zugewandt, während ihre Hinterfläche in enger Beziehung zur hinteren Augenkammer und zur Vorderfläche der Linse steht.

32. Elülső felszínének jellegzetes rajzolatát a stromában futó erek, kötőszövetes gerendák és mélyedések alakítják ki, amelyek elrendeződése egyénenként eltér, és a szem szabad megtekintésekor is jól felismerhető lehet. – Die charakteristische Zeichnung ihrer Vorderfläche entsteht durch Gefäße, Bindegewebsbälkchen und Vertiefungen des Stromas, deren Anordnung individuell verschieden ist und bei Betrachtung des Auges deutlich erkennbar sein kann.

33. A szivárványhártya színét nem egyszerűen egyetlen pigmentréteg határozza meg, hanem elsősorban a stromában található melanin mennyisége és eloszlása, valamint a szövet fénytani tulajdonságai együttesen alakítják. – Die Farbe der Regenbogenhaut wird nicht durch eine einzige Pigmentschicht bestimmt, sondern vor allem durch Menge und Verteilung des Melanins im Stroma sowie durch die optischen Eigenschaften des Gewebes gemeinsam geprägt.

34. Függetlenül attól, hogy az iris kívülről világosnak vagy sötétnek látszik, hátsó felszíne erősen pigmentált, ami megakadályozza, hogy a fény ellenőrizetlenül áthatoljon a szivárványhártyán. – Unabhängig davon, ob die Iris von außen hell oder dunkel erscheint, ist ihre Hinterfläche stark pigmentiert, wodurch verhindert wird, dass Licht unkontrolliert durch die Regenbogenhaut hindurchtritt.

35. Ebből következik, hogy optikai szempontból a szivárványhártya egy állítható rekeszhez hasonlóan működik: a fényt túlnyomórészt csak a pupillán keresztül engedi a lencse és végül a retina felé továbbhaladni. – Daraus folgt, dass die Regenbogenhaut optisch wie eine verstellbare Blende wirkt: Sie lässt Licht überwiegend nur durch die Pupille zur Linse und schließlich zur Netzhaut weiterziehen.

36. A pupilla szélét gyűrűszerűen körülvevő pupillaszűkítő izom (musculus sphincter pupillae) összehúzódásakor a nyílás átmérője csökken, ezt az állapotváltozást nevezzük miosisnak. – Wenn sich der ringförmig den Pupillenrand umgebende Pupillenverenger (Musculus sphincter pupillae) kontrahiert, nimmt der Durchmesser der Öffnung ab; diese Zustandsänderung wird als Miosis bezeichnet.

37. A szivárványhártyában radiálisan elhelyezkedő pupillatágító izom (musculus dilatator pupillae) ezzel ellentétes hatást fejt ki, mert összehúzódásakor a pupillaszél kifelé húzódik, és mydriasis alakul ki. – Der radiär in der Regenbogenhaut angeordnete Pupillenerweiterer (Musculus dilatator pupillae) wirkt entgegengesetzt, da seine Kontraktion den Pupillenrand nach außen zieht und dadurch eine Mydriasis hervorruft.

38. Erős megvilágításban a pupilla reflexes beszűkülése mérsékli a retinát elérő fény mennyiségét, egyúttal csökkenti a perifériás fénysugarak arányát, ami az optikai leképezés minőségére is kedvezően hathat. – Bei starker Beleuchtung vermindert die reflektorische Pupillenverengung die auf die Netzhaut treffende Lichtmenge und reduziert zugleich den Anteil peripherer Lichtstrahlen, was auch die Qualität der optischen Abbildung verbessern kann.

39. Gyenge fényviszonyok között ezzel szemben a pupilla kitágulása növeli a szembe jutó fény mennyiségét, noha a sötéthez való teljes alkalmazkodás ennél lényegesen összetettebb, és elsősorban retinális folyamatokat is igényel. – Bei schwacher Beleuchtung erhöht dagegen die Pupillenerweiterung die in das Auge eintretende Lichtmenge, obwohl die vollständige Dunkeladaptation wesentlich komplexer ist und vor allem auch retinale Vorgänge erfordert.

40. Paraszimpatikus beidegzését a pupillaszűkítő izom a III. agyideghez kapcsolódó pályán kapja: a praeganglionaris rostok a sugárdúcban (ganglion ciliare) kapcsolódnak át, majd rövid sugáridegeken jutnak a szemgolyóhoz. – Seine parasympathische Innervation erhält der Pupillenverenger über eine mit dem III. Hirnnerv verbundene Bahn: Die präganglionären Fasern werden im Ziliarganglion (Ganglion ciliare) umgeschaltet und erreichen über kurze Ziliarnerven den Augapfel.

41. Ugyanehhez a paraszimpatikus rendszerhez tartozik a sugárizom motoros beidegzése is, ezért a pupillaszűkület és a közeli tárgyra történő akkomodáció élettanilag szorosan összehangolt folyamatokként jelentkezhetnek. – Zum selben parasympathischen System gehört auch die motorische Innervation des Ziliarmuskels, weshalb Pupillenverengung und Nahakkommodation physiologisch eng aufeinander abgestimmt auftreten können.

42. A pupillatágító izomhoz ezzel szemben szimpatikus postganglionaris rostok érkeznek a felső nyaki dúcból, amelyek a belső nyaki verőér körüli fonat közvetítésével jutnak el a szemüregbe. – Zum Pupillenerweiterer gelangen dagegen sympathische postganglionäre Fasern aus dem oberen Halsganglion, die über das Geflecht um die innere Halsschlagader die Augenhöhle erreichen.

43. A szivárványhártya és a sugártest gazdag artériás vérellátásában a hosszú hátsó sugárartériák és az elülső sugárartériák ágai kapcsolódnak egymással, ezáltal kiterjedt anastomosisrendszert hozva létre. – An der reichen arteriellen Versorgung von Iris und Ziliarkörper beteiligen sich Äste der langen hinteren und der vorderen Ziliararterien, die miteinander ein ausgedehntes Anastomosennetz bilden.

44. Különösen jelentős a szivárványhártya gyöke közelében kialakuló nagy artériás érkör (circulus arteriosus iridis major), amelyből az iris szöveteit ellátó erek a pupilla irányába sugárirányban haladnak. – Besonders bedeutsam ist der nahe der Iriswurzel ausgebildete große arterielle Gefäßring (Circulus arteriosus iridis major), von dem die die Iris versorgenden Gefäße radiär zur Pupille ziehen.

45. A pupilla közelében e radiális erek között további összeköttetések alakulhatnak ki, amelyek a kisebb artériás érkör területét hozzák létre, miközben az erek lefutása a szivárványhártya felszíni rajzolatához is hozzájárul. – In Pupillennähe können zwischen diesen radiären Gefäßen weitere Verbindungen entstehen, die den Bereich des kleinen arteriellen Gefäßrings bilden, wobei ihr Verlauf zugleich zur Oberflächenzeichnung der Iris beiträgt.

46. Szerkezeti folytonosságuk ellenére az eres burok egyes szakaszai tehát fokozatos funkcionális átalakulást mutatnak: a hátulsó, elsősorban tápláló choroideából előrefelé egyre inkább szabályozó és mechanikai feladatokat ellátó képletek fejlődnek ki. – Trotz ihrer strukturellen Kontinuität zeigen die einzelnen Abschnitte der Gefäßhaut somit einen funktionellen Wandel: Aus der hinten vorwiegend ernährenden Choroidea gehen nach vorne zunehmend regulierende und mechanisch wirksame Strukturen hervor.

47. Miközben az érhártya a retina külső rétegeinek anyagcseréjét és a szórt fény elnyelését biztosítja, a hozzá folytonosan csatlakozó sugártest a lencse helyzetét, alakváltozását és a szem belső folyadékterének fenntartását befolyásolja. – Während die Aderhaut den Stoffwechsel der äußeren Netzhautschichten und die Absorption von Streulicht unterstützt, beeinflusst der kontinuierlich anschließende Ziliarkörper Linsenaufhängung, Formveränderung und Aufrechterhaltung der inneren Flüssigkeitsräume des Auges.

48. Az elülső végszakaszt alkotó szivárványhártya ehhez a rendszerhez azzal járul hozzá, hogy autonóm beidegzés alatt álló izmai révén gyorsan hozzáigazítja a pupilla átmérőjét a megvilágítás és a látási feladat változásaihoz. – Die den vorderen Endabschnitt bildende Regenbogenhaut ergänzt dieses System, indem ihre autonom innervierten Muskeln den Pupillendurchmesser rasch an Veränderungen der Beleuchtung und der jeweiligen Sehaufgabe anpassen.

49. Ha a három képletet nem elszigetelten, hanem térbeli és funkcionális összefüggéseikben szemléljük, világossá válik, hogy az eres burok egyszerre kapcsolja össze a retina táplálását, a szem optikai beállítását és a belépő fény szabályozását. – Betrachtet man die drei Strukturen nicht isoliert, sondern in ihren räumlichen und funktionellen Zusammenhängen, wird deutlich, dass die Gefäßhaut Netzhautversorgung, optische Einstellung des Auges und Regulation des Lichteintritts miteinander verbindet.

50. Az érhártya, a sugártest és a szivárványhártya ezért olyan anatómiailag egységes, mégis erősen specializált rendszert alkot, amelyben az érhálózat, a pigmentáció, a simaizomzat és a kiválasztó hám összehangolt működése teremti meg a zavartalan látás több alapvető feltételét. – Aderhaut, Ziliarkörper und Regenbogenhaut bilden daher ein anatomisch einheitliches, zugleich jedoch hoch spezialisiertes System, in dem das koordinierte Zusammenwirken von Gefäßnetz, Pigmentierung, glatter Muskulatur und sekretorischem Epithel mehrere grundlegende Voraussetzungen ungestörten Sehens schafft.