7.8.3 – A vénák fala és a vér visszaáramlása – Venenwand und venöser Rückstrom
1. A vénák a kapilláris területekről összegyűjtött vért a szív pitvarai felé vezetik, miközben alacsony nyomású tárolórendszerként is működnek. – Venen leiten das aus den Kapillargebieten gesammelte Blut zu den Herzvorhöfen und wirken zugleich als Niederdruckspeicher.
2. Faluk ugyanazokból az alaprétegekből épül fel, mint az artériáké, az egyes rétegek aránya és szerkezete azonban lényegesen eltér. – Ihre Wand besteht aus denselben Grundschichten wie die der Arterien, doch Verhältnis und Bau der einzelnen Schichten unterscheiden sich wesentlich.
3. Az azonos külső átmérőjű artériához képest a véna fala vékonyabb, lumene tágabb, alakja pedig kisebb belső nyomás mellett könnyebben változik. – Gegenüber einer Arterie gleichen Außendurchmessers ist die Venenwand dünner, das Lumen weiter und die Form bei geringerem Innendruck leichter veränderlich.
4. Szövettani metszetekben ezért a vénák gyakran szabálytalanul összeesett, az artériák viszont többnyire kerek keresztmetszetű képletként jelennek meg. – In histologischen Schnitten erscheinen Venen daher häufig unregelmäßig kollabiert, Arterien dagegen meist als Gebilde mit rundem Querschnitt.
5. A tunica intima endothelből és kevés subendothelialis kötőszövetből áll, a belső rugalmas lemez pedig rendszerint hiányos vagy alig felismerhető. – Die Tunica intima besteht aus Endothel und wenig subendothelialem Bindegewebe; die innere elastische Membran ist meist unvollständig oder kaum erkennbar.
6. Közepes méretű vénákban az intima páros, zsebszerű redőket képezhet, amelyek vénabillentyűkként (valvulae venosae) nyúlnak a lumenbe. – In mittelgroßen Venen kann die Intima paarige taschenförmige Falten bilden, die als Venenklappen (Valvulae venosae) in das Lumen hineinragen.
7. A billentyűk felszínét mindkét oldalon endothel borítja, belsejükben pedig kollagén- és rugalmas rostokat tartalmazó kötőszövet helyezkedik el. – Die Klappen sind auf beiden Seiten von Endothel bedeckt und enthalten im Inneren Bindegewebe mit kollagenen und elastischen Fasern.
8. A tunica media a legtöbb vénában vékonyabb, mint a megfelelő artériában, és kevesebb körkörösen rendeződő simaizomsejtet tartalmaz. – Die Tunica media ist in den meisten Venen dünner als in der entsprechenden Arterie und enthält weniger ringförmig angeordnete glatte Muskelzellen.
9. Simaizomsejtjei ennek ellenére képesek a véna tónusát változtatni, amivel befolyásolják az ér befogadóképességét és a keringő vér eloszlását. – Dennoch können ihre glatten Muskelzellen den Venentonus verändern und dadurch Gefäßkapazität und Verteilung des zirkulierenden Blutes beeinflussen.
10. A tunica adventitia sok vénában a legvastagabb falréteg, amely kollagénrostokat, rugalmas rostokat és helyenként hosszanti simaizomkötegeket tartalmaz. – Die Tunica adventitia ist in vielen Venen die dickste Wandschicht und enthält Kollagenfasern, elastische Fasern sowie stellenweise längs verlaufende Muskelbündel.
11. Különösen a nagy testvénák adventitiájában fejlettek a hosszanti simaizomkötegek, amelyek hozzájárulnak a tág lumen mechanikai megtámasztásához. – Besonders in der Adventitia großer Körpervenen sind längs verlaufende Muskelbündel ausgeprägt, die zur mechanischen Stabilisierung des weiten Lumens beitragen.
12. A nagy vénák falát vasa vasorum táplálja, mivel az alacsony oxigéntartalmú vénás vérből történő diffúzió önmagában nem elegendő. – Die Wand großer Venen wird durch Vasa vasorum ernährt, da die Diffusion aus dem sauerstoffarmen venösen Blut allein nicht ausreicht.
13. Nagy tágulékonyságuk következtében a vénák jelentős vérmennyiséget képesek befogadni anélkül, hogy belső nyomásuk ugyanolyan mértékben emelkedne. – Aufgrund ihrer großen Dehnbarkeit können Venen erhebliche Blutmengen aufnehmen, ohne dass ihr Innendruck im gleichen Maße ansteigt.
14. Nyugalomban a teljes vérmennyiség jelentős része a szisztémás vénákban és vénulákban található, ezért ezeket kapacitásereknek nevezzük. – In Ruhe befindet sich ein erheblicher Teil des gesamten Blutvolumens in systemischen Venen und Venolen, weshalb sie als Kapazitätsgefäße bezeichnet werden.
15. Szimpatikus hatásra a vénás simaizomzat összehúzódik, csökken az érrendszer befogadóképessége, és több vér terelődik a szív felé. – Unter sympathischem Einfluss kontrahiert die venöse Muskulatur, die Gefäßkapazität sinkt und mehr Blut wird zum Herzen verlagert.
16. A vér vénákon keresztüli visszaáramlását a jobb pitvar és a perifériás vénák közötti nyomáskülönbség tartja fenn. – Der Rückstrom des Blutes durch die Venen wird durch den Druckunterschied zwischen rechtem Vorhof und peripheren Venen aufrechterhalten.
17. Mivel ez a nyomáskülönbség viszonylag kicsi, különösen az alsó végtagokból történő visszaáramlás több kiegészítő mechanizmust igényel. – Da dieser Druckunterschied relativ gering ist, benötigt besonders der Rückstrom aus den unteren Extremitäten mehrere unterstützende Mechanismen.
18. A végtagok közepes vénáiban található billentyűk megakadályozzák, hogy a vér a nehézségi erő hatására tartósan a periféria felé áramoljon vissza. – Die Klappen mittelgroßer Extremitätenvenen verhindern, dass das Blut unter dem Einfluss der Schwerkraft dauerhaft zur Peripherie zurückströmt.
19. Felfelé irányuló áramláskor a billentyűtasakok a falhoz simulnak, ellenkező irányú nyomás esetén azonban vérrel telődve lezárják a lument. – Bei herzwärts gerichtetem Strom liegen die Klappentaschen der Wand an; bei entgegengesetztem Druck füllen sie sich dagegen mit Blut und verschließen das Lumen.
20. A vázizmok összehúzódásakor a közöttük vagy fasciák alatt futó mély vénák összenyomódnak, és bennük a vér a nyitott billentyűk felé mozdul. – Bei der Kontraktion der Skelettmuskeln werden die zwischen ihnen oder unter Faszien verlaufenden tiefen Venen zusammengedrückt, und das Blut bewegt sich zu den geöffneten Klappen.
21. Az izom elernyedésekor a korábban kiürített vénaszakasz ismét megtelik, miközben a distalis billentyű megnyílik, a proximalis pedig gátolja a visszafolyást. – Bei der Muskelerschlaffung füllt sich der zuvor entleerte Venenabschnitt erneut, wobei sich die distale Klappe öffnet und die proximale den Rückstrom verhindert.
22. Ezt az ismétlődő mechanizmust izompumpának nevezzük, amely járáskor különösen a lábszár mély vénáiban hatékony. – Dieser wiederholte Mechanismus wird Muskelpumpe genannt und ist beim Gehen besonders in den tiefen Unterschenkelvenen wirksam.
23. A mély artériák pulzushulláma a velük közös kötőszövetes hüvelyben futó kísérővénákat is összenyomhatja, segítve a vér szív felé haladását. – Die Pulswelle tiefer Arterien kann auch die in einer gemeinsamen Bindegewebshülle verlaufenden Begleitvenen zusammendrücken und so den herzwärts gerichteten Blutstrom unterstützen.
24. Belégzéskor a mellüregi nyomás csökken, miközben a rekeszizom süllyedése növeli a hasüregi nyomást, így nyomásgradiens alakul ki a mellkas felé. – Bei der Einatmung sinkt der Druck im Brustraum, während das Absinken des Zwerchfells den Bauchdruck erhöht, wodurch ein Druckgradient zum Thorax entsteht.
25. A légzőpumpa ennek következtében elősegíti, hogy a hasi nagyvénákból a vér a mellkasi vénákon keresztül a jobb pitvarba áramoljon. – Die Atempumpe fördert dadurch den Blutstrom aus den großen Bauchvenen über die Brustvenen in den rechten Vorhof.
26. A szív diasztoléja és a pitvarok telődése szívóhatást gyakorol a közeli nagyvénákra, bár ez önmagában nem elegendő a perifériás visszaáramláshoz. – Die Diastole des Herzens und die Füllung der Vorhöfe üben eine Sogwirkung auf die herznahen Großvenen aus, reichen allein jedoch nicht für den peripheren Rückstrom aus.
27. Tartós mozdulatlan álláskor az izompumpa alig működik, ezért az alsó végtag vénáiban megnőhet a hidrosztatikai nyomás és a vér pangása. – Bei längerem regungslosem Stehen arbeitet die Muskelpumpe kaum, sodass hydrostatischer Druck und Blutstau in den Beinvenen zunehmen können.
28. Ha a vénabillentyűk elégtelenné válnak, a visszaáramló vér kitágítja a felszínes vénákat, és kanyargós visszértágulatok kialakulásához vezethet. – Werden die Venenklappen insuffizient, erweitert das zurückströmende Blut die oberflächlichen Venen und kann zur Bildung geschlängelter Krampfadern führen.
29. A tartós vénás pangás fokozza a kapillárisokban a hidrosztatikai nyomást, ami folyadék kilépését és szöveti ödéma kialakulását segíti elő. – Eine anhaltende venöse Stauung erhöht den hydrostatischen Druck in den Kapillaren und fördert dadurch Flüssigkeitsaustritt und Gewebeödeme.
30. A hatékony vénás visszaáramlás tehát a vénák tágulékony falának, a billentyűknek, az izom- és légzőpumpának, valamint a megfelelő nyomáskülönbségnek az együttműködésén alapul. – Ein wirksamer venöser Rückstrom beruht somit auf dem Zusammenwirken der dehnbaren Venenwand, der Klappen, der Muskel- und Atempumpe sowie eines ausreichenden Druckunterschieds.
(aufklappen)magyar
1. A vénák a kapilláris területekről összegyűjtött vért a szív pitvarai felé vezetik, miközben alacsony nyomású tárolórendszerként is működnek.
2. Faluk ugyanazokból az alaprétegekből épül fel, mint az artériáké, az egyes rétegek aránya és szerkezete azonban lényegesen eltér.
3. Az azonos külső átmérőjű artériához képest a véna fala vékonyabb, lumene tágabb, alakja pedig kisebb belső nyomás mellett könnyebben változik.
4. Szövettani metszetekben ezért a vénák gyakran szabálytalanul összeesett, az artériák viszont többnyire kerek keresztmetszetű képletként jelennek meg.
5. A tunica intima endothelből és kevés subendothelialis kötőszövetből áll, a belső rugalmas lemez pedig rendszerint hiányos vagy alig felismerhető.
6. Közepes méretű vénákban az intima páros, zsebszerű redőket képezhet, amelyek vénabillentyűkként (valvulae venosae) nyúlnak a lumenbe.
7. A billentyűk felszínét mindkét oldalon endothel borítja, belsejükben pedig kollagén- és rugalmas rostokat tartalmazó kötőszövet helyezkedik el.
8. A tunica media a legtöbb vénában vékonyabb, mint a megfelelő artériában, és kevesebb körkörösen rendeződő simaizomsejtet tartalmaz.
9. Simaizomsejtjei ennek ellenére képesek a véna tónusát változtatni, amivel befolyásolják az ér befogadóképességét és a keringő vér eloszlását.
10. A tunica adventitia sok vénában a legvastagabb falréteg, amely kollagénrostokat, rugalmas rostokat és helyenként hosszanti simaizomkötegeket tartalmaz.
11. Különösen a nagy testvénák adventitiájában fejlettek a hosszanti simaizomkötegek, amelyek hozzájárulnak a tág lumen mechanikai megtámasztásához.
12. A nagy vénák falát vasa vasorum táplálja, mivel az alacsony oxigéntartalmú vénás vérből történő diffúzió önmagában nem elegendő.
13. Nagy tágulékonyságuk következtében a vénák jelentős vérmennyiséget képesek befogadni anélkül, hogy belső nyomásuk ugyanolyan mértékben emelkedne.
14. Nyugalomban a teljes vérmennyiség jelentős része a szisztémás vénákban és vénulákban található, ezért ezeket kapacitásereknek nevezzük.
15. Szimpatikus hatásra a vénás simaizomzat összehúzódik, csökken az érrendszer befogadóképessége, és több vér terelődik a szív felé.
16. A vér vénákon keresztüli visszaáramlását a jobb pitvar és a perifériás vénák közötti nyomáskülönbség tartja fenn.
17. Mivel ez a nyomáskülönbség viszonylag kicsi, különösen az alsó végtagokból történő visszaáramlás több kiegészítő mechanizmust igényel.
18. A végtagok közepes vénáiban található billentyűk megakadályozzák, hogy a vér a nehézségi erő hatására tartósan a periféria felé áramoljon vissza.
19. Felfelé irányuló áramláskor a billentyűtasakok a falhoz simulnak, ellenkező irányú nyomás esetén azonban vérrel telődve lezárják a lument.
20. A vázizmok összehúzódásakor a közöttük vagy fasciák alatt futó mély vénák összenyomódnak, és bennük a vér a nyitott billentyűk felé mozdul.
21. Az izom elernyedésekor a korábban kiürített vénaszakasz ismét megtelik, miközben a distalis billentyű megnyílik, a proximalis pedig gátolja a visszafolyást.
22. Ezt az ismétlődő mechanizmust izompumpának nevezzük, amely járáskor különösen a lábszár mély vénáiban hatékony.
23. A mély artériák pulzushulláma a velük közös kötőszövetes hüvelyben futó kísérővénákat is összenyomhatja, segítve a vér szív felé haladását.
24. Belégzéskor a mellüregi nyomás csökken, miközben a rekeszizom süllyedése növeli a hasüregi nyomást, így nyomásgradiens alakul ki a mellkas felé.
25. A légzőpumpa ennek következtében elősegíti, hogy a hasi nagyvénákból a vér a mellkasi vénákon keresztül a jobb pitvarba áramoljon.
26. A szív diasztoléja és a pitvarok telődése szívóhatást gyakorol a közeli nagyvénákra, bár ez önmagában nem elegendő a perifériás visszaáramláshoz.
27. Tartós mozdulatlan álláskor az izompumpa alig működik, ezért az alsó végtag vénáiban megnőhet a hidrosztatikai nyomás és a vér pangása.
28. Ha a vénabillentyűk elégtelenné válnak, a visszaáramló vér kitágítja a felszínes vénákat, és kanyargós visszértágulatok kialakulásához vezethet.
29. A tartós vénás pangás fokozza a kapillárisokban a hidrosztatikai nyomást, ami folyadék kilépését és szöveti ödéma kialakulását segíti elő.
30. A hatékony vénás visszaáramlás tehát a vénák tágulékony falának, a billentyűknek, az izom- és légzőpumpának, valamint a megfelelő nyomáskülönbségnek az együttműködésén alapul.
(aufklappen)német
1. Venen leiten das aus den Kapillargebieten gesammelte Blut zu den Herzvorhöfen und wirken zugleich als Niederdruckspeicher.
2. Ihre Wand besteht aus denselben Grundschichten wie die der Arterien, doch Verhältnis und Bau der einzelnen Schichten unterscheiden sich wesentlich.
3. Gegenüber einer Arterie gleichen Außendurchmessers ist die Venenwand dünner, das Lumen weiter und die Form bei geringerem Innendruck leichter veränderlich.
4. In histologischen Schnitten erscheinen Venen daher häufig unregelmäßig kollabiert, Arterien dagegen meist als Gebilde mit rundem Querschnitt.
5. Die Tunica intima besteht aus Endothel und wenig subendothelialem Bindegewebe; die innere elastische Membran ist meist unvollständig oder kaum erkennbar.
6. In mittelgroßen Venen kann die Intima paarige taschenförmige Falten bilden, die als Venenklappen (Valvulae venosae) in das Lumen hineinragen.
7. Die Klappen sind auf beiden Seiten von Endothel bedeckt und enthalten im Inneren Bindegewebe mit kollagenen und elastischen Fasern.
8. Die Tunica media ist in den meisten Venen dünner als in der entsprechenden Arterie und enthält weniger ringförmig angeordnete glatte Muskelzellen.
9. Dennoch können ihre glatten Muskelzellen den Venentonus verändern und dadurch Gefäßkapazität und Verteilung des zirkulierenden Blutes beeinflussen.
10. Die Tunica adventitia ist in vielen Venen die dickste Wandschicht und enthält Kollagenfasern, elastische Fasern sowie stellenweise längs verlaufende Muskelbündel.
11. Besonders in der Adventitia großer Körpervenen sind längs verlaufende Muskelbündel ausgeprägt, die zur mechanischen Stabilisierung des weiten Lumens beitragen.
12. Die Wand großer Venen wird durch Vasa vasorum ernährt, da die Diffusion aus dem sauerstoffarmen venösen Blut allein nicht ausreicht.
13. Aufgrund ihrer großen Dehnbarkeit können Venen erhebliche Blutmengen aufnehmen, ohne dass ihr Innendruck im gleichen Maße ansteigt.
14. In Ruhe befindet sich ein erheblicher Teil des gesamten Blutvolumens in systemischen Venen und Venolen, weshalb sie als Kapazitätsgefäße bezeichnet werden.
15. Unter sympathischem Einfluss kontrahiert die venöse Muskulatur, die Gefäßkapazität sinkt und mehr Blut wird zum Herzen verlagert.
16. Der Rückstrom des Blutes durch die Venen wird durch den Druckunterschied zwischen rechtem Vorhof und peripheren Venen aufrechterhalten.
17. Da dieser Druckunterschied relativ gering ist, benötigt besonders der Rückstrom aus den unteren Extremitäten mehrere unterstützende Mechanismen.
18. Die Klappen mittelgroßer Extremitätenvenen verhindern, dass das Blut unter dem Einfluss der Schwerkraft dauerhaft zur Peripherie zurückströmt.
19. Bei herzwärts gerichtetem Strom liegen die Klappentaschen der Wand an; bei entgegengesetztem Druck füllen sie sich dagegen mit Blut und verschließen das Lumen.
20. Bei der Kontraktion der Skelettmuskeln werden die zwischen ihnen oder unter Faszien verlaufenden tiefen Venen zusammengedrückt, und das Blut bewegt sich zu den geöffneten Klappen.
21. Bei der Muskelerschlaffung füllt sich der zuvor entleerte Venenabschnitt erneut, wobei sich die distale Klappe öffnet und die proximale den Rückstrom verhindert.
22. Dieser wiederholte Mechanismus wird Muskelpumpe genannt und ist beim Gehen besonders in den tiefen Unterschenkelvenen wirksam.
23. Die Pulswelle tiefer Arterien kann auch die in einer gemeinsamen Bindegewebshülle verlaufenden Begleitvenen zusammendrücken und so den herzwärts gerichteten Blutstrom unterstützen.
24. Bei der Einatmung sinkt der Druck im Brustraum, während das Absinken des Zwerchfells den Bauchdruck erhöht, wodurch ein Druckgradient zum Thorax entsteht.
25. Die Atempumpe fördert dadurch den Blutstrom aus den großen Bauchvenen über die Brustvenen in den rechten Vorhof.
26. Die Diastole des Herzens und die Füllung der Vorhöfe üben eine Sogwirkung auf die herznahen Großvenen aus, reichen allein jedoch nicht für den peripheren Rückstrom aus.
27. Bei längerem regungslosem Stehen arbeitet die Muskelpumpe kaum, sodass hydrostatischer Druck und Blutstau in den Beinvenen zunehmen können.
28. Werden die Venenklappen insuffizient, erweitert das zurückströmende Blut die oberflächlichen Venen und kann zur Bildung geschlängelter Krampfadern führen.
29. Eine anhaltende venöse Stauung erhöht den hydrostatischen Druck in den Kapillaren und fördert dadurch Flüssigkeitsaustritt und Gewebeödeme.
30. Ein wirksamer venöser Rückstrom beruht somit auf dem Zusammenwirken der dehnbaren Venenwand, der Klappen, der Muskel- und Atempumpe sowie eines ausreichenden Druckunterschieds.