13.3.3 – A hátulsó lebeny mint neurohormonális raktár – Der Hinterlappen als neurohormonaler Speicher
1. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenye nem önálló hormontermelő mirigy, hanem a hipotalamusz idegi eredetű, neurohormonokat tároló és felszabadító nyúlványa. – Der Hinterlappen der Hypophyse ist keine selbstständig hormonproduzierende Drüse, sondern ein neuraler, Neurohormone speichernder und freisetzender Fortsatz des Hypothalamus.
2. Fejlődéstanilag a köztiagy alapján kialakuló lefelé irányuló kitüremkedésből származik, ezért szöveti felépítése alapvetően különbözik a mirigyhám eredetű elülső lebenyétől. – Entwicklungsgeschichtlich stammt er aus einer nach unten gerichteten Ausstülpung der Zwischenhirnbasis, weshalb sich sein Gewebe grundlegend von dem des drüsenepithelialen Vorderlappens unterscheidet.
3. A neurohipofízishez a tölcsér, az agyalapi mirigy nyele és a hátulsó lebeny legnagyobb részét alkotó idegi állomány tartozik. – Zur Neurohypophyse gehören der Trichter, der Hypophysenstiel und das den größten Teil des Hinterlappens bildende Nervengewebe.
4. Szövettani metszetben ez a lebeny világosabbnak és lazább szerkezetűnek látszik, mint a sejtekben gazdag, erősebben festődő adenohipofízis. – Im histologischen Schnitt erscheint dieser Lappen heller und lockerer gebaut als die zellreiche, stärker anfärbbare Adenohypophyse.
5. Állományát főként velőshüvely nélküli axonok, azok végződései, fenesztrált hajszálerek és a gliasejtek közé tartozó pituiciták alkotják. – Sein Gewebe besteht hauptsächlich aus marklosen Axonen, deren Endigungen, fenestrierten Kapillaren und den zu den Gliazellen gehörenden Pituizyten.
6. Az itt végződő idegrostok sejttestei nem a hipofízisben, hanem a hipotalamusz nagysejtes neuroszekréciós magvaiban helyezkednek el. – Die Zellkörper der hier endenden Nervenfasern liegen nicht in der Hypophyse, sondern in den großzelligen neurosekretorischen Kernen des Hypothalamus.
7. Különösen a nucleus supraopticus és a nucleus paraventricularis neuronjai küldik hosszú axonjaikat az agyalapi mirigy nyelén keresztül a hátulsó lebenybe. – Vor allem die Neurone des Nucleus supraopticus und des Nucleus paraventricularis senden ihre langen Axone durch den Hypophysenstiel in den Hinterlappen.
8. E nagy méretű neuronok sejttestében képződik a vazopresszin és az oxitocin, miközben maga a neurohipofízis egyik hormont sem szintetizálja. – In den Zellkörpern dieser großen Neurone werden Vasopressin und Oxytocin gebildet, während die Neurohypophyse selbst keines der beiden Hormone synthetisiert.
9. Bár a nucleus supraopticus sejtjei túlnyomórészt vazopresszint, a nucleus paraventricularis neuronjai pedig főként oxitocint termelnek, ez a megoszlás nem kizárólagos. – Obwohl die Zellen des Nucleus supraopticus überwiegend Vasopressin und die Neurone des Nucleus paraventricularis hauptsächlich Oxytocin bilden, ist diese Verteilung nicht ausschließlich.
10. A peptidek szintézise a neuroszekréciós sejtek durva felszínű endoplazmás hálózatában kezdődik, majd feldolgozásuk és csomagolásuk a Golgi-készülékben folytatódik. – Die Synthese der Peptide beginnt im rauen endoplasmatischen Retikulum der neurosekretorischen Zellen, anschließend werden sie im Golgi-Apparat verarbeitet und verpackt.
11. A készülő hormonok neurofizin nevű szállítófehérjékhez kapcsolódva kerülnek a nagy, tömött belsejű neuroszekréciós hólyagokba. – Die entstehenden Hormone gelangen an Transportproteine, die Neurophysine, gebunden in große neurosekretorische Vesikel mit dichtem Inhalt.
12. Ezek a hólyagok mikrotubulusok mentén végzett axonális szállítással jutnak a sejttesttől az agyalapi mirigy nyelén át a hátulsó lebenybe. – Diese Vesikel gelangen durch axonalen Transport entlang der Mikrotubuli vom Zellkörper über den Hypophysenstiel in den Hinterlappen.
13. Az axonok rendezett kötege, amely a hipotalamuszt közvetlenül összekapcsolja a neurohipofízissel, a hipotalamo-hipofizeális pályát alkotja. – Das geordnete Axonbündel, das den Hypothalamus unmittelbar mit der Neurohypophyse verbindet, bildet die hypothalamo-hypophysäre Bahn.
14. A szállítás során a hormontartalmú hólyagok részben az axonvégződésekben, részben az axonok orsószerű kitágulásaiban halmozódnak fel. – Während des Transports sammeln sich die hormonhaltigen Vesikel teilweise in den Axonendigungen und teilweise in spindelförmigen Erweiterungen der Axone an.
15. Ezeket a neuroszekrétummal telt axonduzzanatokat Herring-testeknek nevezik, és fénymikroszkóppal többnyire eozinofil, kerekded képletekként ismerhetők fel. – Diese mit Neurosekret gefüllten Axonauftreibungen werden Herring-Körperchen genannt und sind lichtmikroskopisch meist als eosinophile, rundliche Gebilde erkennbar.
16. A Herring-testek nem sejttestek, hanem átmeneti raktárak, amelyekből az idegi ingerlés hatására a hormonok gyorsan továbbíthatók a végződésekhez. – Herring-Körperchen sind keine Zellkörper, sondern vorübergehende Speicher, aus denen die Hormone nach nervaler Erregung rasch zu den Endigungen weitergeleitet werden können.
17. Közvetlenül a hajszálerek mellett elhelyezkedő axonvégződések biztosítják, hogy a felszabaduló neurohormonok rövid úton elérjék a vérkeringést. – Die unmittelbar neben den Kapillaren gelegenen Axonendigungen gewährleisten, dass die freigesetzten Neurohormone auf kurzem Weg in den Blutkreislauf gelangen.
18. A neurohipofízis fenesztrált endotéllel rendelkező hajszálerei különösen átjárhatók, ami megkönnyíti a peptidek gyors vérbe jutását. – Die Kapillaren der Neurohypophyse besitzen ein fenestriertes Endothel und sind besonders durchlässig, wodurch der rasche Übertritt der Peptide ins Blut erleichtert wird.
19. Vérellátását elsősorban az alsó hipofízisartériák ágai biztosítják, amelyek a hátulsó lebenyben önálló kapillárishálózatot képeznek. – Seine Blutversorgung erfolgt vor allem durch Äste der unteren Hypophysenarterien, die im Hinterlappen ein eigenständiges Kapillarnetz bilden.
20. Ez az érhálózat nagyrészt független attól a portális keringéstől, amely a hipotalamusz szabályozó hormonjait az elülső lebenyhez szállítja. – Dieses Gefäßnetz ist weitgehend unabhängig von dem Portalkreislauf, der die regulatorischen Hormone des Hypothalamus zum Vorderlappen transportiert.
21. Amikor egy neuroszekréciós neuronban akciós potenciál keletkezik, az ingerület az axon teljes hosszán végighalad egészen a hátulsó lebenyben fekvő végződésig. – Entsteht in einem neurosekretorischen Neuron ein Aktionspotenzial, breitet sich die Erregung über die gesamte Länge des Axons bis zur Endigung im Hinterlappen aus.
22. A végződés depolarizációja feszültségfüggő kalciumcsatornákat nyit meg, majd a beáramló kalcium kiváltja a hormontartalmú hólyagok sejthártyával történő egyesülését. – Die Depolarisation der Endigung öffnet spannungsabhängige Kalziumkanäle, woraufhin das einströmende Kalzium die Verschmelzung der hormonhaltigen Vesikel mit der Zellmembran auslöst.
23. Exocitózis révén a hormonok a sejtközötti térbe, onnan pedig a közeli hajszálerek vérébe kerülnek. – Durch Exozytose gelangen die Hormone in den Interzellularraum und anschließend in das Blut der benachbarten Kapillaren.
24. A folyamat a kémiai szinapszis ingerületátviteléhez hasonlít, csakhogy a felszabadított hírvivő nem egy másik sejtre, hanem a keringés egészére irányul. – Der Vorgang ähnelt der Übertragung an einer chemischen Synapse, doch richtet sich der freigesetzte Botenstoff nicht an eine benachbarte Zelle, sondern an den gesamten Kreislauf.
25. A neurohipofízis ezért olyan neurovaszkuláris kapcsolóhelynek tekinthető, ahol az idegrendszeri jel közvetlenül hormonális válasszá alakul át. – Die Neurohypophyse kann daher als neurovaskuläre Schaltstelle angesehen werden, an der ein nervales Signal unmittelbar in eine hormonelle Antwort umgewandelt wird.
26. A hátulsó lebenyben tárolt vazopresszin felszabadulását elsősorban a vérplazma ozmolaritásának emelkedése, valamint a keringő vértérfogat csökkenése serkenti. – Die Freisetzung des im Hinterlappen gespeicherten Vasopressins wird vor allem durch eine erhöhte Osmolarität des Blutplasmas und eine Abnahme des zirkulierenden Blutvolumens angeregt.
27. A vér összetételét érzékelő hipotalamikus ozmoreceptorok már csekély vízhiány esetén fokozzák a neuroszekréciós neuronok elektromos aktivitását. – Hypothalamische Osmorezeptoren, welche die Zusammensetzung des Blutes erfassen, steigern bereits bei geringem Wassermangel die elektrische Aktivität der neurosekretorischen Neurone.
28. Vazopresszin hatására a vese gyűjtőcsatornáinak vízáteresztő képessége növekszik, így több víz szívódik vissza, miközben a vizelet töményebbé válik. – Unter dem Einfluss von Vasopressin nimmt die Wasserdurchlässigkeit der renalen Sammelrohre zu, sodass mehr Wasser rückresorbiert und der Urin stärker konzentriert wird.
29. Nagyobb koncentrációban a vazopresszin az erek simaizomzatát is összehúzhatja, ezért régebbi elnevezése az érszűkítő hatásra utal. – In höherer Konzentration kann Vasopressin auch die glatte Gefäßmuskulatur kontrahieren, weshalb seine ältere Bezeichnung auf die gefäßverengende Wirkung hinweist.
30. Az oxitocin felszabadulását többek között a méhnyak mechanikai tágulása és az emlőbimbó szopás közbeni ingerlése váltja ki. – Die Freisetzung von Oxytocin wird unter anderem durch die mechanische Dehnung des Gebärmutterhalses und die Reizung der Brustwarze beim Saugen ausgelöst.
31. Szülés közben az oxitocin erősíti a méh simaizomzatának összehúzódásait, amelyek további hormonfelszabadulást kiváltó pozitív visszacsatolást hoznak létre. – Während der Geburt verstärkt Oxytocin die Kontraktionen der glatten Gebärmuttermuskulatur, die über eine positive Rückkopplung eine weitere Hormonausschüttung auslösen.
32. Szoptatáskor az emlőmirigy kivezető járatai körül fekvő mioepiteliális sejtek összehúzódása préseli a már megtermelt tejet a bimbó felé. – Beim Stillen presst die Kontraktion der um die Ausführungsgänge der Brustdrüse liegenden Myoepithelzellen die bereits gebildete Milch zur Brustwarze.
33. A pituiciták nyúlványaikkal körülveszik az axonokat és azok végződéseit, miközben támasztó, anyagcsere-segítő és a hormonleadást befolyásoló szerepet töltenek be. – Die Pituizyten umgeben mit ihren Fortsätzen die Axone und deren Endigungen und erfüllen dabei stützende, stoffwechselunterstützende und die Hormonabgabe beeinflussende Aufgaben.
34. A hipotalamikus magvak, a hipofízisnyél vagy a neurohipofízis károsodása vazopresszinhiányt okozhat, amely nagy mennyiségű híg vizelettel és erős szomjúsággal jár. – Eine Schädigung der hypothalamischen Kerne, des Hypophysenstiels oder der Neurohypophyse kann einen Vasopressinmangel verursachen, der mit großen Mengen verdünnten Urins und starkem Durst einhergeht.
35. Működésének lényege tehát nem a helyi hormonszintézis, hanem a hipotalamuszban képződött neurohormonok axonális szállítása, átmeneti tárolása és szabályozott vérbe juttatása. – Das Wesentliche seiner Funktion besteht somit nicht in einer lokalen Hormonsynthese, sondern im axonalen Transport, in der vorübergehenden Speicherung und in der regulierten Abgabe der im Hypothalamus gebildeten Neurohormone ins Blut.
(aufklappen)magyar
1. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenye nem önálló hormontermelő mirigy, hanem a hipotalamusz idegi eredetű, neurohormonokat tároló és felszabadító nyúlványa.
2. Fejlődéstanilag a köztiagy alapján kialakuló lefelé irányuló kitüremkedésből származik, ezért szöveti felépítése alapvetően különbözik a mirigyhám eredetű elülső lebenyétől.
3. A neurohipofízishez a tölcsér, az agyalapi mirigy nyele és a hátulsó lebeny legnagyobb részét alkotó idegi állomány tartozik.
4. Szövettani metszetben ez a lebeny világosabbnak és lazább szerkezetűnek látszik, mint a sejtekben gazdag, erősebben festődő adenohipofízis.
5. Állományát főként velőshüvely nélküli axonok, azok végződései, fenesztrált hajszálerek és a gliasejtek közé tartozó pituiciták alkotják.
6. Az itt végződő idegrostok sejttestei nem a hipofízisben, hanem a hipotalamusz nagysejtes neuroszekréciós magvaiban helyezkednek el.
7. Különösen a nucleus supraopticus és a nucleus paraventricularis neuronjai küldik hosszú axonjaikat az agyalapi mirigy nyelén keresztül a hátulsó lebenybe.
8. E nagy méretű neuronok sejttestében képződik a vazopresszin és az oxitocin, miközben maga a neurohipofízis egyik hormont sem szintetizálja.
9. Bár a nucleus supraopticus sejtjei túlnyomórészt vazopresszint, a nucleus paraventricularis neuronjai pedig főként oxitocint termelnek, ez a megoszlás nem kizárólagos.
10. A peptidek szintézise a neuroszekréciós sejtek durva felszínű endoplazmás hálózatában kezdődik, majd feldolgozásuk és csomagolásuk a Golgi-készülékben folytatódik.
11. A készülő hormonok neurofizin nevű szállítófehérjékhez kapcsolódva kerülnek a nagy, tömött belsejű neuroszekréciós hólyagokba.
12. Ezek a hólyagok mikrotubulusok mentén végzett axonális szállítással jutnak a sejttesttől az agyalapi mirigy nyelén át a hátulsó lebenybe.
13. Az axonok rendezett kötege, amely a hipotalamuszt közvetlenül összekapcsolja a neurohipofízissel, a hipotalamo-hipofizeális pályát alkotja.
14. A szállítás során a hormontartalmú hólyagok részben az axonvégződésekben, részben az axonok orsószerű kitágulásaiban halmozódnak fel.
15. Ezeket a neuroszekrétummal telt axonduzzanatokat Herring-testeknek nevezik, és fénymikroszkóppal többnyire eozinofil, kerekded képletekként ismerhetők fel.
16. A Herring-testek nem sejttestek, hanem átmeneti raktárak, amelyekből az idegi ingerlés hatására a hormonok gyorsan továbbíthatók a végződésekhez.
17. Közvetlenül a hajszálerek mellett elhelyezkedő axonvégződések biztosítják, hogy a felszabaduló neurohormonok rövid úton elérjék a vérkeringést.
18. A neurohipofízis fenesztrált endotéllel rendelkező hajszálerei különösen átjárhatók, ami megkönnyíti a peptidek gyors vérbe jutását.
19. Vérellátását elsősorban az alsó hipofízisartériák ágai biztosítják, amelyek a hátulsó lebenyben önálló kapillárishálózatot képeznek.
20. Ez az érhálózat nagyrészt független attól a portális keringéstől, amely a hipotalamusz szabályozó hormonjait az elülső lebenyhez szállítja.
21. Amikor egy neuroszekréciós neuronban akciós potenciál keletkezik, az ingerület az axon teljes hosszán végighalad egészen a hátulsó lebenyben fekvő végződésig.
22. A végződés depolarizációja feszültségfüggő kalciumcsatornákat nyit meg, majd a beáramló kalcium kiváltja a hormontartalmú hólyagok sejthártyával történő egyesülését.
23. Exocitózis révén a hormonok a sejtközötti térbe, onnan pedig a közeli hajszálerek vérébe kerülnek.
24. A folyamat a kémiai szinapszis ingerületátviteléhez hasonlít, csakhogy a felszabadított hírvivő nem egy másik sejtre, hanem a keringés egészére irányul.
25. A neurohipofízis ezért olyan neurovaszkuláris kapcsolóhelynek tekinthető, ahol az idegrendszeri jel közvetlenül hormonális válasszá alakul át.
26. A hátulsó lebenyben tárolt vazopresszin felszabadulását elsősorban a vérplazma ozmolaritásának emelkedése, valamint a keringő vértérfogat csökkenése serkenti.
27. A vér összetételét érzékelő hipotalamikus ozmoreceptorok már csekély vízhiány esetén fokozzák a neuroszekréciós neuronok elektromos aktivitását.
28. Vazopresszin hatására a vese gyűjtőcsatornáinak vízáteresztő képessége növekszik, így több víz szívódik vissza, miközben a vizelet töményebbé válik.
29. Nagyobb koncentrációban a vazopresszin az erek simaizomzatát is összehúzhatja, ezért régebbi elnevezése az érszűkítő hatásra utal.
30. Az oxitocin felszabadulását többek között a méhnyak mechanikai tágulása és az emlőbimbó szopás közbeni ingerlése váltja ki.
31. Szülés közben az oxitocin erősíti a méh simaizomzatának összehúzódásait, amelyek további hormonfelszabadulást kiváltó pozitív visszacsatolást hoznak létre.
32. Szoptatáskor az emlőmirigy kivezető járatai körül fekvő mioepiteliális sejtek összehúzódása préseli a már megtermelt tejet a bimbó felé.
33. A pituiciták nyúlványaikkal körülveszik az axonokat és azok végződéseit, miközben támasztó, anyagcsere-segítő és a hormonleadást befolyásoló szerepet töltenek be.
34. A hipotalamikus magvak, a hipofízisnyél vagy a neurohipofízis károsodása vazopresszinhiányt okozhat, amely nagy mennyiségű híg vizelettel és erős szomjúsággal jár.
35. Működésének lényege tehát nem a helyi hormonszintézis, hanem a hipotalamuszban képződött neurohormonok axonális szállítása, átmeneti tárolása és szabályozott vérbe juttatása.
(aufklappen)német
1. Der Hinterlappen der Hypophyse ist keine selbstständig hormonproduzierende Drüse, sondern ein neuraler, Neurohormone speichernder und freisetzender Fortsatz des Hypothalamus.
2. Entwicklungsgeschichtlich stammt er aus einer nach unten gerichteten Ausstülpung der Zwischenhirnbasis, weshalb sich sein Gewebe grundlegend von dem des drüsenepithelialen Vorderlappens unterscheidet.
3. Zur Neurohypophyse gehören der Trichter, der Hypophysenstiel und das den größten Teil des Hinterlappens bildende Nervengewebe.
4. Im histologischen Schnitt erscheint dieser Lappen heller und lockerer gebaut als die zellreiche, stärker anfärbbare Adenohypophyse.
5. Sein Gewebe besteht hauptsächlich aus marklosen Axonen, deren Endigungen, fenestrierten Kapillaren und den zu den Gliazellen gehörenden Pituizyten.
6. Die Zellkörper der hier endenden Nervenfasern liegen nicht in der Hypophyse, sondern in den großzelligen neurosekretorischen Kernen des Hypothalamus.
7. Vor allem die Neurone des Nucleus supraopticus und des Nucleus paraventricularis senden ihre langen Axone durch den Hypophysenstiel in den Hinterlappen.
8. In den Zellkörpern dieser großen Neurone werden Vasopressin und Oxytocin gebildet, während die Neurohypophyse selbst keines der beiden Hormone synthetisiert.
9. Obwohl die Zellen des Nucleus supraopticus überwiegend Vasopressin und die Neurone des Nucleus paraventricularis hauptsächlich Oxytocin bilden, ist diese Verteilung nicht ausschließlich.
10. Die Synthese der Peptide beginnt im rauen endoplasmatischen Retikulum der neurosekretorischen Zellen, anschließend werden sie im Golgi-Apparat verarbeitet und verpackt.
11. Die entstehenden Hormone gelangen an Transportproteine, die Neurophysine, gebunden in große neurosekretorische Vesikel mit dichtem Inhalt.
12. Diese Vesikel gelangen durch axonalen Transport entlang der Mikrotubuli vom Zellkörper über den Hypophysenstiel in den Hinterlappen.
13. Das geordnete Axonbündel, das den Hypothalamus unmittelbar mit der Neurohypophyse verbindet, bildet die hypothalamo-hypophysäre Bahn.
14. Während des Transports sammeln sich die hormonhaltigen Vesikel teilweise in den Axonendigungen und teilweise in spindelförmigen Erweiterungen der Axone an.
15. Diese mit Neurosekret gefüllten Axonauftreibungen werden Herring-Körperchen genannt und sind lichtmikroskopisch meist als eosinophile, rundliche Gebilde erkennbar.
16. Herring-Körperchen sind keine Zellkörper, sondern vorübergehende Speicher, aus denen die Hormone nach nervaler Erregung rasch zu den Endigungen weitergeleitet werden können.
17. Die unmittelbar neben den Kapillaren gelegenen Axonendigungen gewährleisten, dass die freigesetzten Neurohormone auf kurzem Weg in den Blutkreislauf gelangen.
18. Die Kapillaren der Neurohypophyse besitzen ein fenestriertes Endothel und sind besonders durchlässig, wodurch der rasche Übertritt der Peptide ins Blut erleichtert wird.
19. Seine Blutversorgung erfolgt vor allem durch Äste der unteren Hypophysenarterien, die im Hinterlappen ein eigenständiges Kapillarnetz bilden.
20. Dieses Gefäßnetz ist weitgehend unabhängig von dem Portalkreislauf, der die regulatorischen Hormone des Hypothalamus zum Vorderlappen transportiert.
21. Entsteht in einem neurosekretorischen Neuron ein Aktionspotenzial, breitet sich die Erregung über die gesamte Länge des Axons bis zur Endigung im Hinterlappen aus.
22. Die Depolarisation der Endigung öffnet spannungsabhängige Kalziumkanäle, woraufhin das einströmende Kalzium die Verschmelzung der hormonhaltigen Vesikel mit der Zellmembran auslöst.
23. Durch Exozytose gelangen die Hormone in den Interzellularraum und anschließend in das Blut der benachbarten Kapillaren.
24. Der Vorgang ähnelt der Übertragung an einer chemischen Synapse, doch richtet sich der freigesetzte Botenstoff nicht an eine benachbarte Zelle, sondern an den gesamten Kreislauf.
25. Die Neurohypophyse kann daher als neurovaskuläre Schaltstelle angesehen werden, an der ein nervales Signal unmittelbar in eine hormonelle Antwort umgewandelt wird.
26. Die Freisetzung des im Hinterlappen gespeicherten Vasopressins wird vor allem durch eine erhöhte Osmolarität des Blutplasmas und eine Abnahme des zirkulierenden Blutvolumens angeregt.
27. Hypothalamische Osmorezeptoren, welche die Zusammensetzung des Blutes erfassen, steigern bereits bei geringem Wassermangel die elektrische Aktivität der neurosekretorischen Neurone.
28. Unter dem Einfluss von Vasopressin nimmt die Wasserdurchlässigkeit der renalen Sammelrohre zu, sodass mehr Wasser rückresorbiert und der Urin stärker konzentriert wird.
29. In höherer Konzentration kann Vasopressin auch die glatte Gefäßmuskulatur kontrahieren, weshalb seine ältere Bezeichnung auf die gefäßverengende Wirkung hinweist.
30. Die Freisetzung von Oxytocin wird unter anderem durch die mechanische Dehnung des Gebärmutterhalses und die Reizung der Brustwarze beim Saugen ausgelöst.
31. Während der Geburt verstärkt Oxytocin die Kontraktionen der glatten Gebärmuttermuskulatur, die über eine positive Rückkopplung eine weitere Hormonausschüttung auslösen.
32. Beim Stillen presst die Kontraktion der um die Ausführungsgänge der Brustdrüse liegenden Myoepithelzellen die bereits gebildete Milch zur Brustwarze.
33. Die Pituizyten umgeben mit ihren Fortsätzen die Axone und deren Endigungen und erfüllen dabei stützende, stoffwechselunterstützende und die Hormonabgabe beeinflussende Aufgaben.
34. Eine Schädigung der hypothalamischen Kerne, des Hypophysenstiels oder der Neurohypophyse kann einen Vasopressinmangel verursachen, der mit großen Mengen verdünnten Urins und starkem Durst einhergeht.
35. Das Wesentliche seiner Funktion besteht somit nicht in einer lokalen Hormonsynthese, sondern im axonalen Transport, in der vorübergehenden Speicherung und in der regulierten Abgabe der im Hypothalamus gebildeten Neurohormone ins Blut.