4.2.2 – A növekedési porc és a hosszanti növekedés – Die Wachstumsfuge und das Längenwachstum
1. Hosszú csontokban a diafízis elsődleges és az epifízis másodlagos csontosodási központja között gyermek- és serdülőkorban porcos lemez marad fenn. – In langen Knochen bleibt während der Kindheit und Jugend zwischen dem primären Ossifikationszentrum der Diaphyse und dem sekundären Zentrum der Epiphyse eine Knorpelplatte bestehen.
2. Ezt a képletet epifízisporcnak, növekedési porcnak vagy növekedési lemeznek (cartilago epiphysialis) nevezzük. – Diese Struktur wird als Epiphysenknorpel, Wachstumsfuge oder Wachstumsplatte (Cartilago epiphysialis) bezeichnet.
3. Az epifízis és a diafízis közötti átmeneti csontterületet metafízisnek hívjuk, amely közvetlenül kapcsolódik a növekedési lemez csontosodó oldalához. – Der Übergangsbereich zwischen Epiphyse und Diaphyse wird als Metaphyse bezeichnet und schließt unmittelbar an die verknöchernde Seite der Wachstumsplatte an.
4. A csont hosszanti növekedése mindaddig folytatódhat, amíg a porc epifízis felőli képződése és diafízis felőli lebontása egyensúlyban marad. – Das Längenwachstum des Knochens kann so lange fortgesetzt werden, wie die Knorpelbildung auf der epiphysären und sein Abbau auf der diaphysären Seite im Gleichgewicht bleiben.
5. Ennek megfelelően a növekedési porc nem egyszerű, változatlan lemez, hanem folyamatos sejtosztódással, érési folyamatokkal és csontosodással jellemezhető dinamikus rendszer. – Dementsprechend ist die Wachstumsfuge keine einfache, unveränderliche Platte, sondern ein dynamisches System mit fortlaufender Zellteilung, Reifung und Ossifikation.
6. Mikroszkópos felépítésében több egymást követő zóna különíthető el, amelyek az epifízistől a diafízis irányába rendezett fejlődési sort alkotnak. – In ihrem mikroskopischen Aufbau lassen sich mehrere aufeinanderfolgende Zonen unterscheiden, die von der Epiphyse zur Diaphyse eine geordnete Entwicklungsfolge bilden.
7. Legközelebb az epifízishez a nyugalmi vagy tartalékporc zónája helyezkedik el, amely viszonylag kisméretű, szabálytalanul elrendezett kondrocitákat tartalmaz. – Der Epiphyse am nächsten liegt die Ruhe- oder Reservezone, die relativ kleine, unregelmäßig angeordnete Chondrozyten enthält.
8. Ebben a területben a sejtosztódás csekély mértékű, a porc pedig kapcsolatot teremt az epifízis állománya és az aktív növekedési zónák között. – In diesem Bereich ist die Zellteilung gering; zugleich stellt der Knorpel die Verbindung zwischen der Epiphysensubstanz und den aktiven Wachstumszonen her.
9. A következő, szaporodási zónában a kondrociták gyors mitózisokkal sokasodnak, majd a csont hossztengelyével párhuzamos oszlopokba rendeződnek. – In der anschließenden Proliferationszone vermehren sich die Chondrozyten durch rasche Mitosen und ordnen sich anschließend in parallel zur Längsachse des Knochens verlaufenden Säulen an.
10. Az egymás fölött elhelyezkedő, lapos porcsejtekből álló sejtoszlopok közé folyamatosan új porcmátrix épül be. – Zwischen die übereinanderliegenden Säulen flacher Knorpelzellen wird fortlaufend neue Knorpelmatrix eingebaut.
11. Éppen ez a sejtszaporodás és mátrixtermelés tolja az epifízist fokozatosan távolabb a diafízistől, ezáltal növelve a csont hosszát. – Gerade diese Zellvermehrung und Matrixbildung schiebt die Epiphyse allmählich von der Diaphyse weg und vergrößert dadurch die Länge des Knochens.
12. A szaporodási területet a hipertrófiás vagy hólyagos porc zónája követi, ahol a kondrociták jelentősen megnagyobbodnak. – Auf die Proliferationszone folgt die hypertrophe oder Blasenknorpelzone, in der sich die Chondrozyten erheblich vergrößern.
13. Növekvő térfogatuk és a sejtek között képződő mátrix további hosszanti kiterjedést eredményez, miközben a porc szerkezete fokozatosan átalakul. – Ihr zunehmendes Volumen und die zwischen den Zellen gebildete Matrix bewirken eine weitere Längenausdehnung, während sich die Knorpelstruktur allmählich verändert.
14. A hipertrófiás sejtek körüli porcmátrixba ásványi sók rakódnak, így kialakul az előzetes meszesedés zónája. – In die Knorpelmatrix um die hypertrophen Zellen werden Mineralsalze eingelagert, wodurch die Zone der vorläufigen Verkalkung entsteht.
15. Mivel a meszes mátrixon keresztül az anyagok diffúziója erősen korlátozott, a kondrociták tápanyagellátása megszűnik, és a sejtek elpusztulnak. – Da die Diffusion von Stoffen durch die verkalkte Matrix stark eingeschränkt ist, endet die Nährstoffversorgung der Chondrozyten, und die Zellen sterben ab.
16. A porcsejtek helyén hosszanti üregek maradnak, amelyeket a metafízis felől benövő hajszálerek és a velük érkező sejtek foglalnak el. – An der Stelle der Knorpelzellen bleiben längliche Hohlräume zurück, in die von der Metaphyse her Kapillaren und die mit ihnen einwandernden Zellen eindringen.
17. Az érbetörés zónájában kondroklasztok bontják a meszes porcmátrix egy részét, miközben vékony, hosszanti porcvázak maradnak fenn. – In der Gefäßeinbruchszone bauen Chondroklasten einen Teil der verkalkten Knorpelmatrix ab, während dünne längsgerichtete Knorpelgerüste bestehen bleiben.
18. E maradványok felszínére oszteoblasztok raknak oszteoidot, amelynek mineralizációjával létrejönnek az elsődleges csontgerendák. – Auf die Oberfläche dieser Reste lagern Osteoblasten Osteoid ab, durch dessen Mineralisierung primäre Knochenbälkchen entstehen.
19. Távolabb a diafízis felé az elsődleges gerendák átépülnek, részben lebomlanak, részben pedig rendezettebb szivacsos csontállománnyá alakulnak. – Weiter in Richtung Diaphyse werden die primären Bälkchen umgebaut, teilweise abgebaut und teilweise in geordnetere spongiöse Knochensubstanz überführt.
20. A növekedési lemez epifízis felőli oldalán tehát porc képződik, míg metafízis felőli oldalán ugyanilyen ütemben porc bomlik le és csont keletkezik. – Auf der epiphysären Seite der Wachstumsplatte entsteht somit Knorpel, während auf ihrer metaphysären Seite im gleichen Maß Knorpel abgebaut und Knochen gebildet wird.
21. Amíg a két folyamat sebessége megközelítőleg azonos, a növekedési porc vastagsága alig változik, jóllehet a csont folyamatosan hosszabbodik. – Solange beide Vorgänge annähernd gleich schnell ablaufen, verändert sich die Dicke der Wachstumsfuge kaum, obwohl der Knochen fortlaufend länger wird.
22. A növekedés ütemét örökletes tényezők mellett a táplálkozás, a mechanikai terhelés, az általános egészségi állapot és számos hormon befolyásolja. – Die Wachstumsgeschwindigkeit wird neben erblichen Faktoren durch Ernährung, mechanische Belastung, allgemeinen Gesundheitszustand und zahlreiche Hormone beeinflusst.
23. Gyermekkorban a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktorok serkentik a kondrociták osztódását, valamint a porcmátrix termelését. – Im Kindesalter fördern Wachstumshormon und insulinähnliche Wachstumsfaktoren die Teilung der Chondrozyten sowie die Bildung der Knorpelmatrix.
24. A pajzsmirigyhormonok a csontváz normális éréséhez szükségesek, hiányuk ezért nemcsak a növekedést lassítja, hanem a csontkor fejlődését is késlelteti. – Schilddrüsenhormone sind für die normale Reifung des Skeletts erforderlich; ihr Mangel verlangsamt daher nicht nur das Wachstum, sondern verzögert auch die Entwicklung des Knochenalters.
25. Serdülőkorban a nemi hormonok először felgyorsítják a hosszanti növekedést, ami a pubertáskori növekedési ugrásban válik szembetűnővé. – Während der Pubertät beschleunigen die Sexualhormone zunächst das Längenwachstum, was im pubertären Wachstumsschub deutlich sichtbar wird.
26. Tartós hatásuk ugyanakkor fokozza a növekedési lemez érését és elcsontosodását, ezért végül maguk idézik elő a hosszanti növekedés befejeződését. – Ihre anhaltende Wirkung beschleunigt zugleich die Reifung und Verknöcherung der Wachstumsfuge, weshalb sie schließlich selbst das Ende des Längenwachstums herbeiführen.
27. A növekedési porc fokozatos elvékonyodásakor a porcképződés már nem képes lépést tartani a metafízis felől előrehaladó csontosodással. – Bei der allmählichen Ausdünnung der Wachstumsfuge kann die Knorpelbildung mit der von der Metaphyse fortschreitenden Ossifikation nicht mehr Schritt halten.
28. Végül az epifízis és a metafízis csontállománya összekapcsolódik, a porcos lemez helyén pedig vékony epifízisvonal marad vissza. – Schließlich verbinden sich die Knochensubstanzen von Epiphyse und Metaphyse, während an der Stelle der Knorpelplatte eine dünne Epiphysenlinie zurückbleibt.
29. Ezt az állapotot a növekedési lemez záródásának nevezzük, amely után az adott csont élettani körülmények között már nem hosszabbodhat tovább. – Dieser Zustand wird als Schluss der Wachstumsfuge bezeichnet; danach kann der betreffende Knochen unter physiologischen Bedingungen nicht mehr weiter in die Länge wachsen.
30. Az egyes növekedési lemezek nem egyszerre záródnak, hanem csontonként és testtájanként eltérő, jellegzetes időrendet követnek. – Die einzelnen Wachstumsfugen schließen sich nicht gleichzeitig, sondern folgen je nach Knochen und Körperregion einer unterschiedlichen, charakteristischen zeitlichen Reihenfolge.
31. Lányokban a csontváz érése rendszerint korábban kezdődik és fejeződik be, mint fiúkban, ezért a növekedési lemezek is átlagosan hamarabb záródnak. – Bei Mädchen beginnt und endet die Skelettreifung gewöhnlich früher als bei Jungen, weshalb sich auch die Wachstumsfugen durchschnittlich früher schließen.
32. Vastagsági növekedés ezzel szemben nem a növekedési porcon, hanem a csonthártya belső rétegének oszteoblasztjai révén, appozíciós módon történik. – Das Dickenwachstum erfolgt dagegen nicht an der Wachstumsfuge, sondern appositionell durch die Osteoblasten der inneren Schicht des Periosts.
33. Miközben kívül új csontlemezek rakódnak le, a velőüreg felőli felszínen az oszteoklasztok csontot bontanak, így a csont megfelelő arányai fennmaradnak. – Während außen neue Knochenlamellen angelagert werden, bauen Osteoklasten an der zur Markhöhle gerichteten Oberfläche Knochen ab, sodass die Proportionen des Knochens erhalten bleiben.
34. Sérülés esetén a növekedési lemez különösen veszélyeztetett, mert részleges károsodása egyenlőtlen növekedést, tengelyeltérést vagy végtaghossz-különbséget okozhat. – Bei Verletzungen ist die Wachstumsfuge besonders gefährdet, da eine teilweise Schädigung ungleichmäßiges Wachstum, Achsenabweichungen oder Längendifferenzen der Gliedmaßen verursachen kann.
35. Működésének megértése ezért nemcsak a normális testnövekedés magyarázatához, hanem a gyermekkorban kialakuló ortopédiai eltérések felismeréséhez is nélkülözhetetlen. – Das Verständnis ihrer Funktion ist daher nicht nur für die Erklärung des normalen Körperwachstums, sondern auch für die Erkennung orthopädischer Abweichungen im Kindesalter unverzichtbar.
(aufklappen)magyar
1. Hosszú csontokban a diafízis elsődleges és az epifízis másodlagos csontosodási központja között gyermek- és serdülőkorban porcos lemez marad fenn.
2. Ezt a képletet epifízisporcnak, növekedési porcnak vagy növekedési lemeznek (cartilago epiphysialis) nevezzük.
3. Az epifízis és a diafízis közötti átmeneti csontterületet metafízisnek hívjuk, amely közvetlenül kapcsolódik a növekedési lemez csontosodó oldalához.
4. A csont hosszanti növekedése mindaddig folytatódhat, amíg a porc epifízis felőli képződése és diafízis felőli lebontása egyensúlyban marad.
5. Ennek megfelelően a növekedési porc nem egyszerű, változatlan lemez, hanem folyamatos sejtosztódással, érési folyamatokkal és csontosodással jellemezhető dinamikus rendszer.
6. Mikroszkópos felépítésében több egymást követő zóna különíthető el, amelyek az epifízistől a diafízis irányába rendezett fejlődési sort alkotnak.
7. Legközelebb az epifízishez a nyugalmi vagy tartalékporc zónája helyezkedik el, amely viszonylag kisméretű, szabálytalanul elrendezett kondrocitákat tartalmaz.
8. Ebben a területben a sejtosztódás csekély mértékű, a porc pedig kapcsolatot teremt az epifízis állománya és az aktív növekedési zónák között.
9. A következő, szaporodási zónában a kondrociták gyors mitózisokkal sokasodnak, majd a csont hossztengelyével párhuzamos oszlopokba rendeződnek.
10. Az egymás fölött elhelyezkedő, lapos porcsejtekből álló sejtoszlopok közé folyamatosan új porcmátrix épül be.
11. Éppen ez a sejtszaporodás és mátrixtermelés tolja az epifízist fokozatosan távolabb a diafízistől, ezáltal növelve a csont hosszát.
12. A szaporodási területet a hipertrófiás vagy hólyagos porc zónája követi, ahol a kondrociták jelentősen megnagyobbodnak.
13. Növekvő térfogatuk és a sejtek között képződő mátrix további hosszanti kiterjedést eredményez, miközben a porc szerkezete fokozatosan átalakul.
14. A hipertrófiás sejtek körüli porcmátrixba ásványi sók rakódnak, így kialakul az előzetes meszesedés zónája.
15. Mivel a meszes mátrixon keresztül az anyagok diffúziója erősen korlátozott, a kondrociták tápanyagellátása megszűnik, és a sejtek elpusztulnak.
16. A porcsejtek helyén hosszanti üregek maradnak, amelyeket a metafízis felől benövő hajszálerek és a velük érkező sejtek foglalnak el.
17. Az érbetörés zónájában kondroklasztok bontják a meszes porcmátrix egy részét, miközben vékony, hosszanti porcvázak maradnak fenn.
18. E maradványok felszínére oszteoblasztok raknak oszteoidot, amelynek mineralizációjával létrejönnek az elsődleges csontgerendák.
19. Távolabb a diafízis felé az elsődleges gerendák átépülnek, részben lebomlanak, részben pedig rendezettebb szivacsos csontállománnyá alakulnak.
20. A növekedési lemez epifízis felőli oldalán tehát porc képződik, míg metafízis felőli oldalán ugyanilyen ütemben porc bomlik le és csont keletkezik.
21. Amíg a két folyamat sebessége megközelítőleg azonos, a növekedési porc vastagsága alig változik, jóllehet a csont folyamatosan hosszabbodik.
22. A növekedés ütemét örökletes tényezők mellett a táplálkozás, a mechanikai terhelés, az általános egészségi állapot és számos hormon befolyásolja.
23. Gyermekkorban a növekedési hormon és az inzulinszerű növekedési faktorok serkentik a kondrociták osztódását, valamint a porcmátrix termelését.
24. A pajzsmirigyhormonok a csontváz normális éréséhez szükségesek, hiányuk ezért nemcsak a növekedést lassítja, hanem a csontkor fejlődését is késlelteti.
25. Serdülőkorban a nemi hormonok először felgyorsítják a hosszanti növekedést, ami a pubertáskori növekedési ugrásban válik szembetűnővé.
26. Tartós hatásuk ugyanakkor fokozza a növekedési lemez érését és elcsontosodását, ezért végül maguk idézik elő a hosszanti növekedés befejeződését.
27. A növekedési porc fokozatos elvékonyodásakor a porcképződés már nem képes lépést tartani a metafízis felől előrehaladó csontosodással.
28. Végül az epifízis és a metafízis csontállománya összekapcsolódik, a porcos lemez helyén pedig vékony epifízisvonal marad vissza.
29. Ezt az állapotot a növekedési lemez záródásának nevezzük, amely után az adott csont élettani körülmények között már nem hosszabbodhat tovább.
30. Az egyes növekedési lemezek nem egyszerre záródnak, hanem csontonként és testtájanként eltérő, jellegzetes időrendet követnek.
31. Lányokban a csontváz érése rendszerint korábban kezdődik és fejeződik be, mint fiúkban, ezért a növekedési lemezek is átlagosan hamarabb záródnak.
32. Vastagsági növekedés ezzel szemben nem a növekedési porcon, hanem a csonthártya belső rétegének oszteoblasztjai révén, appozíciós módon történik.
33. Miközben kívül új csontlemezek rakódnak le, a velőüreg felőli felszínen az oszteoklasztok csontot bontanak, így a csont megfelelő arányai fennmaradnak.
34. Sérülés esetén a növekedési lemez különösen veszélyeztetett, mert részleges károsodása egyenlőtlen növekedést, tengelyeltérést vagy végtaghossz-különbséget okozhat.
35. Működésének megértése ezért nemcsak a normális testnövekedés magyarázatához, hanem a gyermekkorban kialakuló ortopédiai eltérések felismeréséhez is nélkülözhetetlen.
(aufklappen)német
1. In langen Knochen bleibt während der Kindheit und Jugend zwischen dem primären Ossifikationszentrum der Diaphyse und dem sekundären Zentrum der Epiphyse eine Knorpelplatte bestehen.
2. Diese Struktur wird als Epiphysenknorpel, Wachstumsfuge oder Wachstumsplatte (Cartilago epiphysialis) bezeichnet.
3. Der Übergangsbereich zwischen Epiphyse und Diaphyse wird als Metaphyse bezeichnet und schließt unmittelbar an die verknöchernde Seite der Wachstumsplatte an.
4. Das Längenwachstum des Knochens kann so lange fortgesetzt werden, wie die Knorpelbildung auf der epiphysären und sein Abbau auf der diaphysären Seite im Gleichgewicht bleiben.
5. Dementsprechend ist die Wachstumsfuge keine einfache, unveränderliche Platte, sondern ein dynamisches System mit fortlaufender Zellteilung, Reifung und Ossifikation.
6. In ihrem mikroskopischen Aufbau lassen sich mehrere aufeinanderfolgende Zonen unterscheiden, die von der Epiphyse zur Diaphyse eine geordnete Entwicklungsfolge bilden.
7. Der Epiphyse am nächsten liegt die Ruhe- oder Reservezone, die relativ kleine, unregelmäßig angeordnete Chondrozyten enthält.
8. In diesem Bereich ist die Zellteilung gering; zugleich stellt der Knorpel die Verbindung zwischen der Epiphysensubstanz und den aktiven Wachstumszonen her.
9. In der anschließenden Proliferationszone vermehren sich die Chondrozyten durch rasche Mitosen und ordnen sich anschließend in parallel zur Längsachse des Knochens verlaufenden Säulen an.
10. Zwischen die übereinanderliegenden Säulen flacher Knorpelzellen wird fortlaufend neue Knorpelmatrix eingebaut.
11. Gerade diese Zellvermehrung und Matrixbildung schiebt die Epiphyse allmählich von der Diaphyse weg und vergrößert dadurch die Länge des Knochens.
12. Auf die Proliferationszone folgt die hypertrophe oder Blasenknorpelzone, in der sich die Chondrozyten erheblich vergrößern.
13. Ihr zunehmendes Volumen und die zwischen den Zellen gebildete Matrix bewirken eine weitere Längenausdehnung, während sich die Knorpelstruktur allmählich verändert.
14. In die Knorpelmatrix um die hypertrophen Zellen werden Mineralsalze eingelagert, wodurch die Zone der vorläufigen Verkalkung entsteht.
15. Da die Diffusion von Stoffen durch die verkalkte Matrix stark eingeschränkt ist, endet die Nährstoffversorgung der Chondrozyten, und die Zellen sterben ab.
16. An der Stelle der Knorpelzellen bleiben längliche Hohlräume zurück, in die von der Metaphyse her Kapillaren und die mit ihnen einwandernden Zellen eindringen.
17. In der Gefäßeinbruchszone bauen Chondroklasten einen Teil der verkalkten Knorpelmatrix ab, während dünne längsgerichtete Knorpelgerüste bestehen bleiben.
18. Auf die Oberfläche dieser Reste lagern Osteoblasten Osteoid ab, durch dessen Mineralisierung primäre Knochenbälkchen entstehen.
19. Weiter in Richtung Diaphyse werden die primären Bälkchen umgebaut, teilweise abgebaut und teilweise in geordnetere spongiöse Knochensubstanz überführt.
20. Auf der epiphysären Seite der Wachstumsplatte entsteht somit Knorpel, während auf ihrer metaphysären Seite im gleichen Maß Knorpel abgebaut und Knochen gebildet wird.
21. Solange beide Vorgänge annähernd gleich schnell ablaufen, verändert sich die Dicke der Wachstumsfuge kaum, obwohl der Knochen fortlaufend länger wird.
22. Die Wachstumsgeschwindigkeit wird neben erblichen Faktoren durch Ernährung, mechanische Belastung, allgemeinen Gesundheitszustand und zahlreiche Hormone beeinflusst.
23. Im Kindesalter fördern Wachstumshormon und insulinähnliche Wachstumsfaktoren die Teilung der Chondrozyten sowie die Bildung der Knorpelmatrix.
24. Schilddrüsenhormone sind für die normale Reifung des Skeletts erforderlich; ihr Mangel verlangsamt daher nicht nur das Wachstum, sondern verzögert auch die Entwicklung des Knochenalters.
25. Während der Pubertät beschleunigen die Sexualhormone zunächst das Längenwachstum, was im pubertären Wachstumsschub deutlich sichtbar wird.
26. Ihre anhaltende Wirkung beschleunigt zugleich die Reifung und Verknöcherung der Wachstumsfuge, weshalb sie schließlich selbst das Ende des Längenwachstums herbeiführen.
27. Bei der allmählichen Ausdünnung der Wachstumsfuge kann die Knorpelbildung mit der von der Metaphyse fortschreitenden Ossifikation nicht mehr Schritt halten.
28. Schließlich verbinden sich die Knochensubstanzen von Epiphyse und Metaphyse, während an der Stelle der Knorpelplatte eine dünne Epiphysenlinie zurückbleibt.
29. Dieser Zustand wird als Schluss der Wachstumsfuge bezeichnet; danach kann der betreffende Knochen unter physiologischen Bedingungen nicht mehr weiter in die Länge wachsen.
30. Die einzelnen Wachstumsfugen schließen sich nicht gleichzeitig, sondern folgen je nach Knochen und Körperregion einer unterschiedlichen, charakteristischen zeitlichen Reihenfolge.
31. Bei Mädchen beginnt und endet die Skelettreifung gewöhnlich früher als bei Jungen, weshalb sich auch die Wachstumsfugen durchschnittlich früher schließen.
32. Das Dickenwachstum erfolgt dagegen nicht an der Wachstumsfuge, sondern appositionell durch die Osteoblasten der inneren Schicht des Periosts.
33. Während außen neue Knochenlamellen angelagert werden, bauen Osteoklasten an der zur Markhöhle gerichteten Oberfläche Knochen ab, sodass die Proportionen des Knochens erhalten bleiben.
34. Bei Verletzungen ist die Wachstumsfuge besonders gefährdet, da eine teilweise Schädigung ungleichmäßiges Wachstum, Achsenabweichungen oder Längendifferenzen der Gliedmaßen verursachen kann.
35. Das Verständnis ihrer Funktion ist daher nicht nur für die Erklärung des normalen Körperwachstums, sondern auch für die Erkennung orthopädischer Abweichungen im Kindesalter unverzichtbar.