2.4.2 – Irány- és helymeghatározó szakkifejezések – Richtungs- und Lagebezeichnungen
1. Az anatómiai irányjelző kifejezések nem önálló helyeket neveznek meg, hanem két vagy több képlet egymáshoz viszonyított helyzetét írják le. – Anatomische Richtungsbezeichnungen benennen keine isolierten Orte, sondern beschreiben die Lage zweier oder mehrerer Strukturen zueinander.
2. Jelentésük mindig az anatómiai alaphelyzetből következik, ezért a vizsgált személy pillanatnyi testtartása nem változtatja meg alkalmazásukat. – Ihre Bedeutung ergibt sich stets aus der anatomischen Grundstellung, weshalb die momentane Haltung der untersuchten Person ihre Anwendung nicht verändert.
3. A fej felé eső irányt cranialisnak, a farokcsont vagy a test alsó vége felé mutatót pedig caudalisnak nevezzük. – Die zum Kopf gerichtete Richtung heißt kranial, die zum Steißbein oder unteren Körperende gerichtete dagegen kaudal.
4. A cranialis (cranialis) kifejezés helyett bizonyos összefüggésekben a superior, a caudalis helyett pedig az inferior megjelölés használható. – Anstelle von kranial (cranialis) kann in bestimmten Zusammenhängen superior, anstelle von kaudal dagegen inferior verwendet werden.
5. Így a mellkas cranialisan helyezkedik el a hashoz képest, míg a medence a hashoz viszonyítva caudalis helyzetű. – So liegt der Brustkorb kranial des Bauches, während sich das Becken gegenüber dem Bauch in kaudaler Lage befindet.
6. A test elülső felszíne felé mutató irány ventralis, a hátulsó felszín felé mutató pedig dorsalis. – Die zur Vorderfläche des Körpers gerichtete Richtung heißt ventral, die zur Rückfläche gerichtete dorsal.
7. Emberben a ventralis többnyire az anterior, a dorsalis pedig a posterior kifejezésnek felel meg, bár egyes régiók sajátos viszonyai eltérést okozhatnak. – Beim Menschen entspricht ventral meist anterior und dorsal meist posterior, wobei die besonderen Verhältnisse einzelner Regionen Abweichungen verursachen können.
8. A szegycsont a szív előtt, vagyis attól ventralisan helyezkedik el, a gerincoszlop pedig a szívhez képest dorsalis. – Das Brustbein liegt vor dem Herzen, also ventral davon, während sich die Wirbelsäule dorsal des Herzens befindet.
9. A median síkhoz közelebb fekvő képletet medialisnak, az attól távolabb, a test oldala felé elhelyezkedőt lateralisnak nevezzük. – Eine näher an der Medianebene liegende Struktur heißt medial, eine weiter davon zur Körperseite gelegene lateral.
10. Ennek megfelelően az orr a szemhez képest medialis, a fül pedig ugyanahhoz a szemhez viszonyítva lateralis helyzetű. – Dementsprechend liegt die Nase medial des Auges, während sich das Ohr gegenüber demselben Auge lateral befindet.
11. Pontosan a középvonalban elhelyezkedő képletekre a median kifejezés alkalmazható, amelyet nem szabad összetéveszteni a medialissal. – Für genau in der Mittellinie gelegene Strukturen kann die Bezeichnung median verwendet werden, die nicht mit medial verwechselt werden darf.
12. A gerincvelő median helyzetű, míg a két tüdő mindegyike lateralisan helyezkedik el a gátorüreghez képest. – Das Rückenmark liegt median, während sich jede der beiden Lungen lateral des Mediastinums befindet.
13. Két, egymáshoz közel fekvő képlet esetén az egyiket azonos oldalinak, vagyis ipsilateralisnak, a másik testfélen lévőt pedig contralateralisnak nevezzük. – Bei zwei Strukturen bezeichnet ipsilateral die Lage auf derselben Seite, während contralateral auf die gegenüberliegende Körperhälfte verweist.
14. A jobb kar és a jobb láb ipsilateralis helyzetűek, a jobb kar és a bal láb viszont contralateralis kapcsolatban állnak egymással. – Der rechte Arm und das rechte Bein liegen ipsilateral, der rechte Arm und das linke Bein dagegen kontralateral zueinander.
15. A törzsön belül a testfelszínhez közelebbi képlet superficialis, a felszíntől távolabb elhelyezkedő pedig profundus. – Innerhalb des Rumpfes heißt eine näher an der Körperoberfläche gelegene Struktur oberflächlich, eine weiter von ihr entfernte tief.
16. A bőr superficialis az izmokhoz képest, a csontok viszont rendszerint profundus helyzetűek a bőrhöz és a bőr alatti szövetekhez viszonyítva. – Die Haut liegt oberflächlich der Muskulatur, während die Knochen gegenüber Haut und Unterhautgewebe gewöhnlich tief gelegen sind.
17. Üreges szervek falában az üreghez közelebb eső réteg internus, a külső felszín felé fekvő réteg pedig externus lehet. – In der Wand von Hohlorganen kann eine näher am Hohlraum gelegene Schicht als intern, eine zur Außenfläche gelegene als extern bezeichnet werden.
18. Az internus és externus megjelölés önállóan is használható, ha két hasonló képlet közül az egyik beljebb, a másik kijjebb helyezkedik el. – Die Bezeichnungen intern und extern können auch selbstständig verwendet werden, wenn von zwei ähnlichen Strukturen eine weiter innen und die andere weiter außen liegt.
19. Egy üreg belseje felé mutató irányt centralisnak, a központtól a környezet felé irányulót pedig periphericusnak nevezhetjük. – Eine zum Inneren oder Zentrum gerichtete Lage kann als zentral, eine vom Zentrum zur Umgebung gerichtete als peripher bezeichnet werden.
20. Az idegrendszerben e két szó rendszertani jelentést is hordoz, ezért használatukat mindig az adott összefüggés alapján kell értelmezni. – Im Nervensystem besitzen diese beiden Begriffe zusätzlich eine systematische Bedeutung, weshalb ihre Verwendung stets aus dem jeweiligen Zusammenhang zu verstehen ist.
21. A végtagokon a törzshöz vagy a végtag eredéséhez közelebb eső helyzet proximalis, a távolabbi pedig distalis. – An den Extremitäten heißt eine dem Rumpf oder dem Ursprung der Gliedmaße nähere Lage proximal, eine weiter entfernte distal.
22. A könyök proximalisan helyezkedik el a csuklóhoz képest, az ujjak viszont a csuklótól distalisan találhatók. – Der Ellenbogen liegt proximal des Handgelenks, während sich die Finger distal davon befinden.
23. A proximalis és distalis kifejezés csöves szervek, erek, idegek és elágazó vezetékek leírásakor is használható, amennyiben ismert a képlet kiindulási pontja. – Proximal und distal können auch bei Hohlorganen, Gefäßen, Nerven und verzweigten Leitungen verwendet werden, sofern der Ausgangspunkt der Struktur bekannt ist.
24. Egy artéria proximalis szakasza közelebb fekszik annak eredéséhez, distalis része pedig távolabb helyezkedik el a véráramlás útján. – Der proximale Abschnitt einer Arterie liegt näher an ihrem Ursprung, der distale weiter entfernt entlang des Blutstroms.
25. Az alkar anatómiai helyzetében a hüvelykujj felőli oldalt radialisnak, a kisujj felőlit pedig ulnarisnak nevezzük. – Am Unterarm wird in anatomischer Stellung die daumenseitige Seite als radial, die kleinfingerseitige als ulnar bezeichnet.
26. Ezek a megjelölések az orsócsontra (radius) és a singcsontra (ulna) utalnak, ezért a végtag elfordítása után is változatlanul alkalmazhatók. – Diese Bezeichnungen beziehen sich auf Speiche (Radius) und Elle (Ulna) und bleiben deshalb auch nach einer Drehung der Extremität unverändert gültig.
27. A lábszáron a sípcsont felőli oldal tibialis, a szárkapocscsont irányába eső oldal pedig fibularis vagy peronealis. – Am Unterschenkel heißt die schienbeinseitige Seite tibial, die zum Wadenbein gerichtete fibular oder peroneal.
28. Mivel a sípcsont medialis, a szárkapocscsont pedig lateralis helyzetű, a tibialis és fibularis megjelölés az anatómiai alaphelyzetben ezekkel az irányokkal összhangban áll. – Da das Schienbein medial und das Wadenbein lateral liegt, stimmen die Bezeichnungen tibial und fibular in anatomischer Grundstellung mit diesen Richtungen überein.
29. A kézen a tenyéri felszínt palmarisnak vagy volarisnak, a vele ellentétes kézháti felszínt dorsalisnak nevezzük. – An der Hand heißt die handflächenseitige Fläche palmar oder volar, die gegenüberliegende Fläche des Handrückens dorsal.
30. A lábon a talpi felszín plantaris, a lábhát felőli felszín pedig dorsalis, ami eltér a törzsön megszokott elülső-hátulsó szóhasználattól. – Am Fuß heißt die Sohlenfläche plantar und die Fußrückenfläche dorsal, was vom am Rumpf üblichen Gebrauch für vorn und hinten abweicht.
31. A kéz és a láb ujjain a tengelyhez közelebb fekvő oldal axialis, az attól távolabb eső pedig abaxialis megjelölést kaphat. – An Fingern und Zehen kann die der Bezugsachse nähere Seite als axial, die davon weiter entfernte als abaxial bezeichnet werden.
32. A testüregekhez vagy szervekhez tartozó képletek helyzetét gyakran az adott szerv nevéből képzett irányjelző melléknévvel pontosítjuk. – Die Lage von Strukturen innerhalb von Körperhöhlen oder Organen wird häufig durch ein vom Namen des betreffenden Organs abgeleitetes Richtungsadjektiv präzisiert.
33. Így beszélhetünk például parietalis, vagyis falhoz tartozó, valamint visceralis, azaz zsigerhez vagy szervfelszínhez tartozó lemezről. – So kann beispielsweise zwischen einem parietalen, zur Wand gehörenden, und einem viszeralen, dem Eingeweide oder der Organoberfläche anliegenden Blatt unterschieden werden.
34. A mellhártya parietalis lemeze a mellkas falát béleli, visceralis lemeze viszont közvetlenül a tüdő felszínét borítja. – Das parietale Blatt des Brustfells kleidet die Thoraxwand aus, während sein viszerales Blatt unmittelbar die Lungenoberfläche bedeckt.
35. A szerv üregének belseje felé néző felszínt luminalisnak, az üregtől elforduló vagy a környező szövetek felé tekintő oldalt abluminalisnak nevezhetjük. – Eine zum Lumen eines Organs gerichtete Fläche heißt luminal, eine vom Hohlraum abgewandte und zum umgebenden Gewebe gerichtete abluminal.
36. Az oralis kifejezés a száj felé, az aboralis pedig a szájtól távolodó irányt jelöli, különösen az emésztőcsatorna leírásában. – Oral bezeichnet die zum Mund gerichtete, aboral die vom Mund wegführende Richtung, insbesondere bei der Beschreibung des Verdauungstrakts.
37. Az emésztőcsatorna egy szakasza az előtte fekvő részhez képest aboralis, az utána következő szakaszhoz viszonyítva azonban oralis helyzetű lehet. – Ein Abschnitt des Verdauungstrakts kann gegenüber dem vorangehenden Teil aboral, gegenüber dem nachfolgenden jedoch oral liegen.
38. A rostralis szó eredetileg a csőr vagy az arc irányába mutat, és elsősorban a fej, valamint a központi idegrendszer leírásában használatos. – Rostral bezeichnet ursprünglich die Richtung zum Schnabel oder Gesicht und wird vor allem bei der Beschreibung des Kopfes und des zentralen Nervensystems verwendet.
39. Egyetlen képlet helyzetét rendszerint több irányjelző együttesen határozza meg, mert csak ezek kombinációja ad megfelelően pontos térbeli leírást. – Die Lage einer einzelnen Struktur wird meist durch mehrere Richtungsangaben gemeinsam bestimmt, da erst ihre Kombination eine hinreichend genaue räumliche Beschreibung ergibt.
40. Az anatómiai helymeghatározás ezért nem szavak elszigetelt megtanulását, hanem olyan viszonyrendszer megértését igényli, amely minden testtájékon következetesen alkalmazható. – Anatomische Lagebestimmung verlangt daher nicht das isolierte Lernen einzelner Wörter, sondern das Verständnis eines Beziehungssystems, das in allen Körperregionen konsequent angewendet werden kann.
(aufklappen)magyar
1. Az anatómiai irányjelző kifejezések nem önálló helyeket neveznek meg, hanem két vagy több képlet egymáshoz viszonyított helyzetét írják le.
2. Jelentésük mindig az anatómiai alaphelyzetből következik, ezért a vizsgált személy pillanatnyi testtartása nem változtatja meg alkalmazásukat.
3. A fej felé eső irányt cranialisnak, a farokcsont vagy a test alsó vége felé mutatót pedig caudalisnak nevezzük.
4. A cranialis (cranialis) kifejezés helyett bizonyos összefüggésekben a superior, a caudalis helyett pedig az inferior megjelölés használható.
5. Így a mellkas cranialisan helyezkedik el a hashoz képest, míg a medence a hashoz viszonyítva caudalis helyzetű.
6. A test elülső felszíne felé mutató irány ventralis, a hátulsó felszín felé mutató pedig dorsalis.
7. Emberben a ventralis többnyire az anterior, a dorsalis pedig a posterior kifejezésnek felel meg, bár egyes régiók sajátos viszonyai eltérést okozhatnak.
8. A szegycsont a szív előtt, vagyis attól ventralisan helyezkedik el, a gerincoszlop pedig a szívhez képest dorsalis.
9. A median síkhoz közelebb fekvő képletet medialisnak, az attól távolabb, a test oldala felé elhelyezkedőt lateralisnak nevezzük.
10. Ennek megfelelően az orr a szemhez képest medialis, a fül pedig ugyanahhoz a szemhez viszonyítva lateralis helyzetű.
11. Pontosan a középvonalban elhelyezkedő képletekre a median kifejezés alkalmazható, amelyet nem szabad összetéveszteni a medialissal.
12. A gerincvelő median helyzetű, míg a két tüdő mindegyike lateralisan helyezkedik el a gátorüreghez képest.
13. Két, egymáshoz közel fekvő képlet esetén az egyiket azonos oldalinak, vagyis ipsilateralisnak, a másik testfélen lévőt pedig contralateralisnak nevezzük.
14. A jobb kar és a jobb láb ipsilateralis helyzetűek, a jobb kar és a bal láb viszont contralateralis kapcsolatban állnak egymással.
15. A törzsön belül a testfelszínhez közelebbi képlet superficialis, a felszíntől távolabb elhelyezkedő pedig profundus.
16. A bőr superficialis az izmokhoz képest, a csontok viszont rendszerint profundus helyzetűek a bőrhöz és a bőr alatti szövetekhez viszonyítva.
17. Üreges szervek falában az üreghez közelebb eső réteg internus, a külső felszín felé fekvő réteg pedig externus lehet.
18. Az internus és externus megjelölés önállóan is használható, ha két hasonló képlet közül az egyik beljebb, a másik kijjebb helyezkedik el.
19. Egy üreg belseje felé mutató irányt centralisnak, a központtól a környezet felé irányulót pedig periphericusnak nevezhetjük.
20. Az idegrendszerben e két szó rendszertani jelentést is hordoz, ezért használatukat mindig az adott összefüggés alapján kell értelmezni.
21. A végtagokon a törzshöz vagy a végtag eredéséhez közelebb eső helyzet proximalis, a távolabbi pedig distalis.
22. A könyök proximalisan helyezkedik el a csuklóhoz képest, az ujjak viszont a csuklótól distalisan találhatók.
23. A proximalis és distalis kifejezés csöves szervek, erek, idegek és elágazó vezetékek leírásakor is használható, amennyiben ismert a képlet kiindulási pontja.
24. Egy artéria proximalis szakasza közelebb fekszik annak eredéséhez, distalis része pedig távolabb helyezkedik el a véráramlás útján.
25. Az alkar anatómiai helyzetében a hüvelykujj felőli oldalt radialisnak, a kisujj felőlit pedig ulnarisnak nevezzük.
26. Ezek a megjelölések az orsócsontra (radius) és a singcsontra (ulna) utalnak, ezért a végtag elfordítása után is változatlanul alkalmazhatók.
27. A lábszáron a sípcsont felőli oldal tibialis, a szárkapocscsont irányába eső oldal pedig fibularis vagy peronealis.
28. Mivel a sípcsont medialis, a szárkapocscsont pedig lateralis helyzetű, a tibialis és fibularis megjelölés az anatómiai alaphelyzetben ezekkel az irányokkal összhangban áll.
29. A kézen a tenyéri felszínt palmarisnak vagy volarisnak, a vele ellentétes kézháti felszínt dorsalisnak nevezzük.
30. A lábon a talpi felszín plantaris, a lábhát felőli felszín pedig dorsalis, ami eltér a törzsön megszokott elülső-hátulsó szóhasználattól.
31. A kéz és a láb ujjain a tengelyhez közelebb fekvő oldal axialis, az attól távolabb eső pedig abaxialis megjelölést kaphat.
32. A testüregekhez vagy szervekhez tartozó képletek helyzetét gyakran az adott szerv nevéből képzett irányjelző melléknévvel pontosítjuk.
33. Így beszélhetünk például parietalis, vagyis falhoz tartozó, valamint visceralis, azaz zsigerhez vagy szervfelszínhez tartozó lemezről.
34. A mellhártya parietalis lemeze a mellkas falát béleli, visceralis lemeze viszont közvetlenül a tüdő felszínét borítja.
35. A szerv üregének belseje felé néző felszínt luminalisnak, az üregtől elforduló vagy a környező szövetek felé tekintő oldalt abluminalisnak nevezhetjük.
36. Az oralis kifejezés a száj felé, az aboralis pedig a szájtól távolodó irányt jelöli, különösen az emésztőcsatorna leírásában.
37. Az emésztőcsatorna egy szakasza az előtte fekvő részhez képest aboralis, az utána következő szakaszhoz viszonyítva azonban oralis helyzetű lehet.
38. A rostralis szó eredetileg a csőr vagy az arc irányába mutat, és elsősorban a fej, valamint a központi idegrendszer leírásában használatos.
39. Egyetlen képlet helyzetét rendszerint több irányjelző együttesen határozza meg, mert csak ezek kombinációja ad megfelelően pontos térbeli leírást.
40. Az anatómiai helymeghatározás ezért nem szavak elszigetelt megtanulását, hanem olyan viszonyrendszer megértését igényli, amely minden testtájékon következetesen alkalmazható.
(aufklappen)német
1. Anatomische Richtungsbezeichnungen benennen keine isolierten Orte, sondern beschreiben die Lage zweier oder mehrerer Strukturen zueinander.
2. Ihre Bedeutung ergibt sich stets aus der anatomischen Grundstellung, weshalb die momentane Haltung der untersuchten Person ihre Anwendung nicht verändert.
3. Die zum Kopf gerichtete Richtung heißt kranial, die zum Steißbein oder unteren Körperende gerichtete dagegen kaudal.
4. Anstelle von kranial (cranialis) kann in bestimmten Zusammenhängen superior, anstelle von kaudal dagegen inferior verwendet werden.
5. So liegt der Brustkorb kranial des Bauches, während sich das Becken gegenüber dem Bauch in kaudaler Lage befindet.
6. Die zur Vorderfläche des Körpers gerichtete Richtung heißt ventral, die zur Rückfläche gerichtete dorsal.
7. Beim Menschen entspricht ventral meist anterior und dorsal meist posterior, wobei die besonderen Verhältnisse einzelner Regionen Abweichungen verursachen können.
8. Das Brustbein liegt vor dem Herzen, also ventral davon, während sich die Wirbelsäule dorsal des Herzens befindet.
9. Eine näher an der Medianebene liegende Struktur heißt medial, eine weiter davon zur Körperseite gelegene lateral.
10. Dementsprechend liegt die Nase medial des Auges, während sich das Ohr gegenüber demselben Auge lateral befindet.
11. Für genau in der Mittellinie gelegene Strukturen kann die Bezeichnung median verwendet werden, die nicht mit medial verwechselt werden darf.
12. Das Rückenmark liegt median, während sich jede der beiden Lungen lateral des Mediastinums befindet.
13. Bei zwei Strukturen bezeichnet ipsilateral die Lage auf derselben Seite, während contralateral auf die gegenüberliegende Körperhälfte verweist.
14. Der rechte Arm und das rechte Bein liegen ipsilateral, der rechte Arm und das linke Bein dagegen kontralateral zueinander.
15. Innerhalb des Rumpfes heißt eine näher an der Körperoberfläche gelegene Struktur oberflächlich, eine weiter von ihr entfernte tief.
16. Die Haut liegt oberflächlich der Muskulatur, während die Knochen gegenüber Haut und Unterhautgewebe gewöhnlich tief gelegen sind.
17. In der Wand von Hohlorganen kann eine näher am Hohlraum gelegene Schicht als intern, eine zur Außenfläche gelegene als extern bezeichnet werden.
18. Die Bezeichnungen intern und extern können auch selbstständig verwendet werden, wenn von zwei ähnlichen Strukturen eine weiter innen und die andere weiter außen liegt.
19. Eine zum Inneren oder Zentrum gerichtete Lage kann als zentral, eine vom Zentrum zur Umgebung gerichtete als peripher bezeichnet werden.
20. Im Nervensystem besitzen diese beiden Begriffe zusätzlich eine systematische Bedeutung, weshalb ihre Verwendung stets aus dem jeweiligen Zusammenhang zu verstehen ist.
21. An den Extremitäten heißt eine dem Rumpf oder dem Ursprung der Gliedmaße nähere Lage proximal, eine weiter entfernte distal.
22. Der Ellenbogen liegt proximal des Handgelenks, während sich die Finger distal davon befinden.
23. Proximal und distal können auch bei Hohlorganen, Gefäßen, Nerven und verzweigten Leitungen verwendet werden, sofern der Ausgangspunkt der Struktur bekannt ist.
24. Der proximale Abschnitt einer Arterie liegt näher an ihrem Ursprung, der distale weiter entfernt entlang des Blutstroms.
25. Am Unterarm wird in anatomischer Stellung die daumenseitige Seite als radial, die kleinfingerseitige als ulnar bezeichnet.
26. Diese Bezeichnungen beziehen sich auf Speiche (Radius) und Elle (Ulna) und bleiben deshalb auch nach einer Drehung der Extremität unverändert gültig.
27. Am Unterschenkel heißt die schienbeinseitige Seite tibial, die zum Wadenbein gerichtete fibular oder peroneal.
28. Da das Schienbein medial und das Wadenbein lateral liegt, stimmen die Bezeichnungen tibial und fibular in anatomischer Grundstellung mit diesen Richtungen überein.
29. An der Hand heißt die handflächenseitige Fläche palmar oder volar, die gegenüberliegende Fläche des Handrückens dorsal.
30. Am Fuß heißt die Sohlenfläche plantar und die Fußrückenfläche dorsal, was vom am Rumpf üblichen Gebrauch für vorn und hinten abweicht.
31. An Fingern und Zehen kann die der Bezugsachse nähere Seite als axial, die davon weiter entfernte als abaxial bezeichnet werden.
32. Die Lage von Strukturen innerhalb von Körperhöhlen oder Organen wird häufig durch ein vom Namen des betreffenden Organs abgeleitetes Richtungsadjektiv präzisiert.
33. So kann beispielsweise zwischen einem parietalen, zur Wand gehörenden, und einem viszeralen, dem Eingeweide oder der Organoberfläche anliegenden Blatt unterschieden werden.
34. Das parietale Blatt des Brustfells kleidet die Thoraxwand aus, während sein viszerales Blatt unmittelbar die Lungenoberfläche bedeckt.
35. Eine zum Lumen eines Organs gerichtete Fläche heißt luminal, eine vom Hohlraum abgewandte und zum umgebenden Gewebe gerichtete abluminal.
36. Oral bezeichnet die zum Mund gerichtete, aboral die vom Mund wegführende Richtung, insbesondere bei der Beschreibung des Verdauungstrakts.
37. Ein Abschnitt des Verdauungstrakts kann gegenüber dem vorangehenden Teil aboral, gegenüber dem nachfolgenden jedoch oral liegen.
38. Rostral bezeichnet ursprünglich die Richtung zum Schnabel oder Gesicht und wird vor allem bei der Beschreibung des Kopfes und des zentralen Nervensystems verwendet.
39. Die Lage einer einzelnen Struktur wird meist durch mehrere Richtungsangaben gemeinsam bestimmt, da erst ihre Kombination eine hinreichend genaue räumliche Beschreibung ergibt.
40. Anatomische Lagebestimmung verlangt daher nicht das isolierte Lernen einzelner Wörter, sondern das Verständnis eines Beziehungssystems, das in allen Körperregionen konsequent angewendet werden kann.