13.1 – A hormonális szabályozás alapelvei – Grundprinzipien der hormonellen Steuerung
1. A hormonok kémiai hírvivő anyagok, amelyek a szervezet különböző sejtjei és szervei között közvetítenek információt. – Hormone sind chemische Botenstoffe, die Informationen zwischen verschiedenen Zellen und Organen des Körpers vermitteln.
2. A hormonális szabályozást az endokrin rendszer végzi, amely több belső elválasztású mirigyből és hormontermelő sejtcsoportból áll. – Die hormonelle Steuerung erfolgt durch das endokrine System, das aus mehreren endokrinen Drüsen und hormonbildenden Zellverbänden besteht.
3. A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük, ezért váladékukat közvetlenül a vérbe adják le. – Endokrine Drüsen besitzen keinen Ausführungsgang und geben ihre Sekrete daher unmittelbar in das Blut ab.
4. A vérkeringés a hormonokat a termelődésük helyétől gyakran távoli célszervekhez szállítja. – Der Blutkreislauf transportiert die Hormone von ihrem Bildungsort zu häufig weit entfernten Zielorganen.
5. Egy hormon csak azokra a sejtekre hat, amelyek rendelkeznek a megfelelő receptorral. – Ein Hormon wirkt nur auf Zellen, die über den passenden Rezeptor verfügen.
6. Az ilyen sejteket célsejteknek, az általuk alkotott szerveket pedig célszerveknek nevezzük. – Solche Zellen werden als Zielzellen und die von ihnen gebildeten Organe als Zielorgane bezeichnet.
7. A receptor és a hormon kapcsolata a kulcs és a zár illeszkedéséhez hasonlítható. – Die Beziehung zwischen Rezeptor und Hormon lässt sich mit dem Zusammenpassen von Schlüssel und Schloss vergleichen.
8. Ugyanaz a hormon különböző szövetekben eltérő hatást válthat ki, ha a célsejtek jelátviteli rendszere különbözik. – Dasselbe Hormon kann in verschiedenen Geweben unterschiedliche Wirkungen auslösen, wenn sich die Signalübertragung der Zielzellen unterscheidet.
9. Az endokrin rendszer az idegrendszerrel együtt szabályozza a szervezet működését és belső egyensúlyát. – Das endokrine System steuert gemeinsam mit dem Nervensystem die Körperfunktionen und das innere Gleichgewicht.
10. Az idegi szabályozás általában gyorsan kezdődik és rövid ideig tart, míg a hormonális hatások lassabban alakulnak ki. – Die nervale Steuerung setzt gewöhnlich schnell ein und hält kurz an, während sich hormonelle Wirkungen langsamer entwickeln.
11. A hormonok hatása gyakran percekig, órákig vagy akár napokig is fennmaradhat. – Die Wirkung von Hormonen kann häufig Minuten, Stunden oder sogar Tage lang anhalten.
12. A hormonok kémiai szerkezetük alapján több nagy csoportba sorolhatók. – Nach ihrer chemischen Struktur lassen sich Hormone in mehrere große Gruppen einteilen.
13. A peptid- és fehérjehormonok aminosavakból felépülő, vízben oldódó molekulák. – Peptid- und Proteinhormone sind aus Aminosäuren aufgebaute, wasserlösliche Moleküle.
14. Ebbe a csoportba tartozik például az inzulin, a növekedési hormon és számos agyalapi mirigyi hormon. – Zu dieser Gruppe gehören beispielsweise Insulin, Wachstumshormon und zahlreiche Hormone der Hirnanhangsdrüse.
15. A szteroidhormonok koleszterinből képződő, zsírban oldódó vegyületek. – Steroidhormone sind fettlösliche Verbindungen, die aus Cholesterin gebildet werden.
16. Szteroidhormonokat termel többek között a mellékvesekéreg, a here és a petefészek. – Steroidhormone werden unter anderem von der Nebennierenrinde, dem Hoden und dem Eierstock gebildet.
17. Az aminosav-származék hormonok egyetlen aminosav kémiai átalakításával keletkeznek. – Aminosäurederivate entstehen durch die chemische Umwandlung einer einzelnen Aminosäure.
18. Ide tartoznak a pajzsmirigyhormonok, valamint a mellékvesevelő egyes hormonjai. – Zu ihnen gehören die Schilddrüsenhormone sowie bestimmte Hormone des Nebennierenmarks.
19. A vízben oldódó hormonok nem képesek szabadon áthatolni a célsejt sejthártyáján. – Wasserlösliche Hormone können die Zellmembran der Zielzelle nicht frei durchdringen.
20. Receptoraik ezért rendszerint a sejthártya külső felszínén helyezkednek el. – Ihre Rezeptoren befinden sich deshalb gewöhnlich an der äußeren Oberfläche der Zellmembran.
21. A hormon kötődése megváltoztatja a receptor alakját, és jelátviteli folyamatot indít el a sejt belsejében. – Die Bindung des Hormons verändert die Form des Rezeptors und löst im Zellinneren einen Signalübertragungsvorgang aus.
22. A jelet gyakran úgynevezett másodlagos hírvivő anyagok továbbítják a sejten belül. – Das Signal wird innerhalb der Zelle häufig durch sogenannte sekundäre Botenstoffe weitergeleitet.
23. Ilyen másodlagos hírvivő lehet például a ciklikus adenozin-monofoszfát vagy a kalciumion. – Ein solcher sekundärer Botenstoff kann beispielsweise zyklisches Adenosinmonophosphat oder ein Kalziumion sein.
24. A sejten belüli jelátviteli lánc felerősítheti a hormon eredeti jelét. – Die intrazelluläre Signalkette kann das ursprüngliche Hormonsignal verstärken.
25. Ezért már kis hormonmennyiség is jelentős sejtválaszt válthat ki. – Deshalb kann bereits eine geringe Hormonmenge eine deutliche Zellantwort auslösen.
26. A zsírban oldódó hormonok ezzel szemben átjuthatnak a célsejt sejthártyáján. – Fettlösliche Hormone können dagegen die Zellmembran der Zielzelle durchdringen.
27. Receptoraik a sejtplazmában vagy közvetlenül a sejtmagban találhatók. – Ihre Rezeptoren befinden sich im Zellplasma oder unmittelbar im Zellkern.
28. A hormon és a receptor együtt olyan összetett egységet alkot, amely befolyásolja bizonyos gének működését. – Hormon und Rezeptor bilden gemeinsam einen Komplex, der die Aktivität bestimmter Gene beeinflusst.
29. Ennek hatására megváltozhat a fehérjék képződése és ezzel együtt a sejt hosszabb távú működése. – Dadurch können sich die Proteinbildung und damit die längerfristige Funktion der Zelle verändern.
30. A vízben oldódó hormonok többnyire szabadon oldódva keringenek a vérplazmában. – Wasserlösliche Hormone zirkulieren im Blutplasma überwiegend in frei gelöster Form.
31. A zsírban oldódó hormonok nagy része szállítófehérjékhez kötődve jut el a célszövetekhez. – Der größte Teil der fettlöslichen Hormone gelangt an Transportproteine gebunden zu den Zielgeweben.
32. Általában csak a szabad, fehérjéhez nem kötött hormon képes közvetlenül a receptorához kapcsolódni. – In der Regel kann nur das freie, nicht an ein Protein gebundene Hormon unmittelbar an seinen Rezeptor binden.
33. A szállítófehérjék meghosszabbítják a hormonok vérben töltött idejét, és hormonraktárként is működnek. – Transportproteine verlängern die Verweildauer der Hormone im Blut und wirken zugleich als Hormonspeicher.
34. A hormon koncentrációját a termelődés, a felszabadulás, a szállítás és a lebontás együttesen határozza meg. – Die Konzentration eines Hormons wird gemeinsam durch Bildung, Freisetzung, Transport und Abbau bestimmt.
35. A hormonok lebontásában főként a máj és a vese vesz részt. – Am Abbau der Hormone sind vor allem die Leber und die Niere beteiligt.
36. Azt az időt, amely alatt a hormon vérbeli mennyisége a felére csökken, biológiai felezési időnek nevezzük. – Die Zeit, in der die Hormonmenge im Blut auf die Hälfte sinkt, wird als biologische Halbwertszeit bezeichnet.
37. A hormontermelést gyakran a vér összetételének változása szabályozza közvetlenül. – Die Hormonbildung wird häufig unmittelbar durch Veränderungen der Blutzusammensetzung gesteuert.
38. A vércukorszint emelkedése például fokozza az inzulin felszabadulását a hasnyálmirigyből. – Ein Anstieg des Blutzuckerspiegels steigert beispielsweise die Freisetzung von Insulin aus der Bauchspeicheldrüse.
39. Más mirigyek működését idegi jelek vagy egy másik endokrin mirigy hormonjai irányítják. – Die Tätigkeit anderer Drüsen wird durch Nervensignale oder durch Hormone einer anderen endokrinen Drüse gesteuert.
40. Azokat a hormonokat, amelyek egy másik hormontermelő mirigyre hatnak, irányító vagy trop hormonoknak nevezzük. – Hormone, die auf eine andere hormonbildende Drüse wirken, werden als Steuerhormone oder glandotrope Hormone bezeichnet.
41. Több endokrin szerv egymás után kapcsolt működése hormonális szabályozási tengelyt alkot. – Die hintereinandergeschaltete Tätigkeit mehrerer endokriner Organe bildet eine hormonelle Regelachse.
42. Egy ilyen tengely rendszerint a hipotalamuszból indul, és az agyalapi mirigyen keresztül éri el a környéki endokrin mirigyet. – Eine solche Achse beginnt gewöhnlich im Hypothalamus und erreicht über die Hirnanhangsdrüse eine periphere endokrine Drüse.
43. A hipotalamusz felszabadító és gátló hormonokkal szabályozza az agyalapi mirigy elülső lebenyét. – Der Hypothalamus steuert den Vorderlappen der Hirnanhangsdrüse durch freisetzende und hemmende Hormone.
44. Az agyalapi mirigy trop hormonjai ezután serkenthetik a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg vagy a nemi mirigyek működését. – Die glandotropen Hormone der Hirnanhangsdrüse können anschließend die Tätigkeit der Schilddrüse, der Nebennierenrinde oder der Keimdrüsen anregen.
45. A hormonális tengelyek legfontosabb szabályozási elve a negatív visszacsatolás. – Das wichtigste Regelungsprinzip hormoneller Achsen ist die negative Rückkopplung.
46. Negatív visszacsatoláskor a végső hormon magas koncentrációja gátolja a szabályozási lánc korábbi szintjeit. – Bei einer negativen Rückkopplung hemmt eine hohe Konzentration des Endhormons die vorherigen Ebenen der Regelkette.
47. Ha a végső hormon koncentrációja csökken, a felsőbb szabályozó központok ismét fokozzák a hormontermelést. – Sinkt die Konzentration des Endhormons, steigern die übergeordneten Regulationszentren erneut die Hormonbildung.
48. Ez a mechanizmus megakadályozza a hormonok túlzott termelődését, és állandó tartományban tartja koncentrációjukat. – Dieser Mechanismus verhindert eine übermäßige Hormonproduktion und hält die Konzentration innerhalb eines konstanten Bereichs.
49. Pozitív visszacsatoláskor a hormonális hatás tovább erősíti az eredeti ingert, ezért ez a szabályozási forma ritkább. – Bei einer positiven Rückkopplung verstärkt die hormonelle Wirkung den ursprünglichen Reiz weiter, weshalb diese Regelungsform seltener ist.
50. A hormonok felszabadulása gyakran lüktető módon vagy meghatározott napi ritmus szerint történik. – Die Freisetzung von Hormonen erfolgt häufig pulsförmig oder nach einem bestimmten Tagesrhythmus.
51. Egyes hormonok koncentrációja alvás, ébrenlét, étkezés, terhelés vagy stressz hatására is megváltozik. – Die Konzentration bestimmter Hormone verändert sich auch durch Schlaf, Wachsein, Nahrungsaufnahme, Belastung oder Stress.
52. A célsejtek receptorainak száma tartósan magas hormonkoncentráció esetén csökkenhet. – Die Anzahl der Rezeptoren einer Zielzelle kann bei dauerhaft hoher Hormonkonzentration abnehmen.
53. Tartósan alacsony hormonkoncentráció ezzel szemben növelheti a receptorok számát és a sejt érzékenységét. – Eine dauerhaft niedrige Hormonkonzentration kann dagegen die Rezeptorzahl und die Empfindlichkeit der Zelle erhöhen.
54. Különböző hormonok erősíthetik, kiegészíthetik vagy gátolhatják egymás hatását ugyanabban a célszövetben. – Verschiedene Hormone können ihre Wirkungen im selben Zielgewebe verstärken, ergänzen oder gegenseitig hemmen.
55. A hormonális szabályozás összehangolja a növekedést, az anyagcserét, a szaporodást, a stresszválaszt és a szervezet belső egyensúlyának fenntartását. – Die hormonelle Steuerung koordiniert Wachstum, Stoffwechsel, Fortpflanzung, Stressreaktion und die Aufrechterhaltung des inneren Gleichgewichts.
(aufklappen)magyar
1. A hormonok kémiai hírvivő anyagok, amelyek a szervezet különböző sejtjei és szervei között közvetítenek információt.
2. A hormonális szabályozást az endokrin rendszer végzi, amely több belső elválasztású mirigyből és hormontermelő sejtcsoportból áll.
3. A belső elválasztású mirigyeknek nincs kivezetőcsövük, ezért váladékukat közvetlenül a vérbe adják le.
4. A vérkeringés a hormonokat a termelődésük helyétől gyakran távoli célszervekhez szállítja.
5. Egy hormon csak azokra a sejtekre hat, amelyek rendelkeznek a megfelelő receptorral.
6. Az ilyen sejteket célsejteknek, az általuk alkotott szerveket pedig célszerveknek nevezzük.
7. A receptor és a hormon kapcsolata a kulcs és a zár illeszkedéséhez hasonlítható.
8. Ugyanaz a hormon különböző szövetekben eltérő hatást válthat ki, ha a célsejtek jelátviteli rendszere különbözik.
9. Az endokrin rendszer az idegrendszerrel együtt szabályozza a szervezet működését és belső egyensúlyát.
10. Az idegi szabályozás általában gyorsan kezdődik és rövid ideig tart, míg a hormonális hatások lassabban alakulnak ki.
11. A hormonok hatása gyakran percekig, órákig vagy akár napokig is fennmaradhat.
12. A hormonok kémiai szerkezetük alapján több nagy csoportba sorolhatók.
13. A peptid- és fehérjehormonok aminosavakból felépülő, vízben oldódó molekulák.
14. Ebbe a csoportba tartozik például az inzulin, a növekedési hormon és számos agyalapi mirigyi hormon.
15. A szteroidhormonok koleszterinből képződő, zsírban oldódó vegyületek.
16. Szteroidhormonokat termel többek között a mellékvesekéreg, a here és a petefészek.
17. Az aminosav-származék hormonok egyetlen aminosav kémiai átalakításával keletkeznek.
18. Ide tartoznak a pajzsmirigyhormonok, valamint a mellékvesevelő egyes hormonjai.
19. A vízben oldódó hormonok nem képesek szabadon áthatolni a célsejt sejthártyáján.
20. Receptoraik ezért rendszerint a sejthártya külső felszínén helyezkednek el.
21. A hormon kötődése megváltoztatja a receptor alakját, és jelátviteli folyamatot indít el a sejt belsejében.
22. A jelet gyakran úgynevezett másodlagos hírvivő anyagok továbbítják a sejten belül.
23. Ilyen másodlagos hírvivő lehet például a ciklikus adenozin-monofoszfát vagy a kalciumion.
24. A sejten belüli jelátviteli lánc felerősítheti a hormon eredeti jelét.
25. Ezért már kis hormonmennyiség is jelentős sejtválaszt válthat ki.
26. A zsírban oldódó hormonok ezzel szemben átjuthatnak a célsejt sejthártyáján.
27. Receptoraik a sejtplazmában vagy közvetlenül a sejtmagban találhatók.
28. A hormon és a receptor együtt olyan összetett egységet alkot, amely befolyásolja bizonyos gének működését.
29. Ennek hatására megváltozhat a fehérjék képződése és ezzel együtt a sejt hosszabb távú működése.
30. A vízben oldódó hormonok többnyire szabadon oldódva keringenek a vérplazmában.
31. A zsírban oldódó hormonok nagy része szállítófehérjékhez kötődve jut el a célszövetekhez.
32. Általában csak a szabad, fehérjéhez nem kötött hormon képes közvetlenül a receptorához kapcsolódni.
33. A szállítófehérjék meghosszabbítják a hormonok vérben töltött idejét, és hormonraktárként is működnek.
34. A hormon koncentrációját a termelődés, a felszabadulás, a szállítás és a lebontás együttesen határozza meg.
35. A hormonok lebontásában főként a máj és a vese vesz részt.
36. Azt az időt, amely alatt a hormon vérbeli mennyisége a felére csökken, biológiai felezési időnek nevezzük.
37. A hormontermelést gyakran a vér összetételének változása szabályozza közvetlenül.
38. A vércukorszint emelkedése például fokozza az inzulin felszabadulását a hasnyálmirigyből.
39. Más mirigyek működését idegi jelek vagy egy másik endokrin mirigy hormonjai irányítják.
40. Azokat a hormonokat, amelyek egy másik hormontermelő mirigyre hatnak, irányító vagy trop hormonoknak nevezzük.
41. Több endokrin szerv egymás után kapcsolt működése hormonális szabályozási tengelyt alkot.
42. Egy ilyen tengely rendszerint a hipotalamuszból indul, és az agyalapi mirigyen keresztül éri el a környéki endokrin mirigyet.
43. A hipotalamusz felszabadító és gátló hormonokkal szabályozza az agyalapi mirigy elülső lebenyét.
44. Az agyalapi mirigy trop hormonjai ezután serkenthetik a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg vagy a nemi mirigyek működését.
45. A hormonális tengelyek legfontosabb szabályozási elve a negatív visszacsatolás.
46. Negatív visszacsatoláskor a végső hormon magas koncentrációja gátolja a szabályozási lánc korábbi szintjeit.
47. Ha a végső hormon koncentrációja csökken, a felsőbb szabályozó központok ismét fokozzák a hormontermelést.
48. Ez a mechanizmus megakadályozza a hormonok túlzott termelődését, és állandó tartományban tartja koncentrációjukat.
49. Pozitív visszacsatoláskor a hormonális hatás tovább erősíti az eredeti ingert, ezért ez a szabályozási forma ritkább.
50. A hormonok felszabadulása gyakran lüktető módon vagy meghatározott napi ritmus szerint történik.
51. Egyes hormonok koncentrációja alvás, ébrenlét, étkezés, terhelés vagy stressz hatására is megváltozik.
52. A célsejtek receptorainak száma tartósan magas hormonkoncentráció esetén csökkenhet.
53. Tartósan alacsony hormonkoncentráció ezzel szemben növelheti a receptorok számát és a sejt érzékenységét.
54. Különböző hormonok erősíthetik, kiegészíthetik vagy gátolhatják egymás hatását ugyanabban a célszövetben.
55. A hormonális szabályozás összehangolja a növekedést, az anyagcserét, a szaporodást, a stresszválaszt és a szervezet belső egyensúlyának fenntartását.
(aufklappen)német
1. Hormone sind chemische Botenstoffe, die Informationen zwischen verschiedenen Zellen und Organen des Körpers vermitteln.
2. Die hormonelle Steuerung erfolgt durch das endokrine System, das aus mehreren endokrinen Drüsen und hormonbildenden Zellverbänden besteht.
3. Endokrine Drüsen besitzen keinen Ausführungsgang und geben ihre Sekrete daher unmittelbar in das Blut ab.
4. Der Blutkreislauf transportiert die Hormone von ihrem Bildungsort zu häufig weit entfernten Zielorganen.
5. Ein Hormon wirkt nur auf Zellen, die über den passenden Rezeptor verfügen.
6. Solche Zellen werden als Zielzellen und die von ihnen gebildeten Organe als Zielorgane bezeichnet.
7. Die Beziehung zwischen Rezeptor und Hormon lässt sich mit dem Zusammenpassen von Schlüssel und Schloss vergleichen.
8. Dasselbe Hormon kann in verschiedenen Geweben unterschiedliche Wirkungen auslösen, wenn sich die Signalübertragung der Zielzellen unterscheidet.
9. Das endokrine System steuert gemeinsam mit dem Nervensystem die Körperfunktionen und das innere Gleichgewicht.
10. Die nervale Steuerung setzt gewöhnlich schnell ein und hält kurz an, während sich hormonelle Wirkungen langsamer entwickeln.
11. Die Wirkung von Hormonen kann häufig Minuten, Stunden oder sogar Tage lang anhalten.
12. Nach ihrer chemischen Struktur lassen sich Hormone in mehrere große Gruppen einteilen.
13. Peptid- und Proteinhormone sind aus Aminosäuren aufgebaute, wasserlösliche Moleküle.
14. Zu dieser Gruppe gehören beispielsweise Insulin, Wachstumshormon und zahlreiche Hormone der Hirnanhangsdrüse.
15. Steroidhormone sind fettlösliche Verbindungen, die aus Cholesterin gebildet werden.
16. Steroidhormone werden unter anderem von der Nebennierenrinde, dem Hoden und dem Eierstock gebildet.
17. Aminosäurederivate entstehen durch die chemische Umwandlung einer einzelnen Aminosäure.
18. Zu ihnen gehören die Schilddrüsenhormone sowie bestimmte Hormone des Nebennierenmarks.
19. Wasserlösliche Hormone können die Zellmembran der Zielzelle nicht frei durchdringen.
20. Ihre Rezeptoren befinden sich deshalb gewöhnlich an der äußeren Oberfläche der Zellmembran.
21. Die Bindung des Hormons verändert die Form des Rezeptors und löst im Zellinneren einen Signalübertragungsvorgang aus.
22. Das Signal wird innerhalb der Zelle häufig durch sogenannte sekundäre Botenstoffe weitergeleitet.
23. Ein solcher sekundärer Botenstoff kann beispielsweise zyklisches Adenosinmonophosphat oder ein Kalziumion sein.
24. Die intrazelluläre Signalkette kann das ursprüngliche Hormonsignal verstärken.
25. Deshalb kann bereits eine geringe Hormonmenge eine deutliche Zellantwort auslösen.
26. Fettlösliche Hormone können dagegen die Zellmembran der Zielzelle durchdringen.
27. Ihre Rezeptoren befinden sich im Zellplasma oder unmittelbar im Zellkern.
28. Hormon und Rezeptor bilden gemeinsam einen Komplex, der die Aktivität bestimmter Gene beeinflusst.
29. Dadurch können sich die Proteinbildung und damit die längerfristige Funktion der Zelle verändern.
30. Wasserlösliche Hormone zirkulieren im Blutplasma überwiegend in frei gelöster Form.
31. Der größte Teil der fettlöslichen Hormone gelangt an Transportproteine gebunden zu den Zielgeweben.
32. In der Regel kann nur das freie, nicht an ein Protein gebundene Hormon unmittelbar an seinen Rezeptor binden.
33. Transportproteine verlängern die Verweildauer der Hormone im Blut und wirken zugleich als Hormonspeicher.
34. Die Konzentration eines Hormons wird gemeinsam durch Bildung, Freisetzung, Transport und Abbau bestimmt.
35. Am Abbau der Hormone sind vor allem die Leber und die Niere beteiligt.
36. Die Zeit, in der die Hormonmenge im Blut auf die Hälfte sinkt, wird als biologische Halbwertszeit bezeichnet.
37. Die Hormonbildung wird häufig unmittelbar durch Veränderungen der Blutzusammensetzung gesteuert.
38. Ein Anstieg des Blutzuckerspiegels steigert beispielsweise die Freisetzung von Insulin aus der Bauchspeicheldrüse.
39. Die Tätigkeit anderer Drüsen wird durch Nervensignale oder durch Hormone einer anderen endokrinen Drüse gesteuert.
40. Hormone, die auf eine andere hormonbildende Drüse wirken, werden als Steuerhormone oder glandotrope Hormone bezeichnet.
41. Die hintereinandergeschaltete Tätigkeit mehrerer endokriner Organe bildet eine hormonelle Regelachse.
42. Eine solche Achse beginnt gewöhnlich im Hypothalamus und erreicht über die Hirnanhangsdrüse eine periphere endokrine Drüse.
43. Der Hypothalamus steuert den Vorderlappen der Hirnanhangsdrüse durch freisetzende und hemmende Hormone.
44. Die glandotropen Hormone der Hirnanhangsdrüse können anschließend die Tätigkeit der Schilddrüse, der Nebennierenrinde oder der Keimdrüsen anregen.
45. Das wichtigste Regelungsprinzip hormoneller Achsen ist die negative Rückkopplung.
46. Bei einer negativen Rückkopplung hemmt eine hohe Konzentration des Endhormons die vorherigen Ebenen der Regelkette.
47. Sinkt die Konzentration des Endhormons, steigern die übergeordneten Regulationszentren erneut die Hormonbildung.
48. Dieser Mechanismus verhindert eine übermäßige Hormonproduktion und hält die Konzentration innerhalb eines konstanten Bereichs.
49. Bei einer positiven Rückkopplung verstärkt die hormonelle Wirkung den ursprünglichen Reiz weiter, weshalb diese Regelungsform seltener ist.
50. Die Freisetzung von Hormonen erfolgt häufig pulsförmig oder nach einem bestimmten Tagesrhythmus.
51. Die Konzentration bestimmter Hormone verändert sich auch durch Schlaf, Wachsein, Nahrungsaufnahme, Belastung oder Stress.
52. Die Anzahl der Rezeptoren einer Zielzelle kann bei dauerhaft hoher Hormonkonzentration abnehmen.
53. Eine dauerhaft niedrige Hormonkonzentration kann dagegen die Rezeptorzahl und die Empfindlichkeit der Zelle erhöhen.
54. Verschiedene Hormone können ihre Wirkungen im selben Zielgewebe verstärken, ergänzen oder gegenseitig hemmen.
55. Die hormonelle Steuerung koordiniert Wachstum, Stoffwechsel, Fortpflanzung, Stressreaktion und die Aufrechterhaltung des inneren Gleichgewichts.