5.3 – Az izmok segédszervei: pólya, ín, nyálkatömlő – Faszie, Sehne und Schleimbeutel
1. Az izmok segédszervei nem húzódnak össze aktívan, mégis nélkülözhetetlenek a mozgások végrehajtásához. – Die Hilfseinrichtungen der Muskeln ziehen sich nicht aktiv zusammen, sind aber für die Ausführung von Bewegungen unverzichtbar.
2. Ezek a képletek főként kötőszövetből épülnek fel, és mechanikai kapcsolatot teremtenek az izmok környezetével. – Diese Strukturen bestehen hauptsächlich aus Bindegewebe und stellen mechanische Verbindungen zwischen den Muskeln und ihrer Umgebung her.
3. Ide tartoznak mindenekelőtt a pólyák, az inak, az ínhüvelyek és a nyálkatömlők. – Dazu gehören vor allem die Faszien (Fasciae), die Sehnen (Tendines), die Sehnenscheiden (Vaginae tendinum) und die Schleimbeutel (Bursae synoviales).
4. Feladatuk az izmok rögzítése, az erő továbbítása, valamint a súrlódás és a nyomás csökkentése. – Ihre Aufgaben bestehen in der Fixierung der Muskeln, der Übertragung von Kräften sowie der Verminderung von Reibung und Druck.
5. Felépítésük mindig ahhoz a mechanikai terheléshez igazodik, amely az adott testtájon éri őket. – Ihr Aufbau ist stets an die mechanische Belastung angepasst, der sie in der jeweiligen Körperregion ausgesetzt sind.
6. A pólya lemezszerű kötőszövetes réteg, amely izmokat, izomcsoportokat és más szerveket vesz körül. – Die Faszie (Fascia) ist eine blattförmige Bindegewebsschicht, die Muskeln, Muskelgruppen und andere Organe umgibt.
7. A felületes pólya közvetlenül a bőr alatt, a bőralja kötőszövetében helyezkedik el. – Die oberflächliche Faszie liegt unmittelbar unter der Haut im Bindegewebe der Unterhaut.
8. Ebben a rétegben zsírszövet, felületes erek, nyirokerek és bőridegek is találhatók. – In dieser Schicht befinden sich auch Fettgewebe, oberflächliche Blutgefäße, Lymphgefäße und Hautnerven.
9. A mély pólya erősebb, tömöttebb kötőszövetes lemez, amely szorosan körülveszi az izmokat. – Die tiefe Faszie ist eine stärkere und dichtere Bindegewebsplatte, welche die Muskeln eng umschließt.
10. Egyes helyeken egyetlen izmot, máshol teljes izomcsoportokat foglal közös burokba. – An manchen Stellen umhüllt sie einen einzelnen Muskel, an anderen ganze Muskelgruppen mit einer gemeinsamen Hülle.
11. A mély pólya sok helyen kapcsolatban áll az izom külső kötőszövetes burkával, az epimysiummal. – Die tiefe Faszie steht vielerorts mit der äußeren Bindegewebshülle des Muskels, dem Epimysium, in Verbindung.
12. E kapcsolatok révén az izomerő egy része nemcsak az ínra, hanem a szomszédos kötőszövetes rétegekre is átterjedhet. – Durch diese Verbindungen kann ein Teil der Muskelkraft nicht nur auf die Sehne, sondern auch auf benachbarte Bindegewebsschichten übertragen werden.
13. A mély pólyából erős izomközti sövények húzódhatnak a csontok felé. – Von der tiefen Faszie können kräftige Zwischenmuskelsepten (Septa intermuscularia) zu den Knochen ziehen.
14. Ezek a sövények az izmokat egymástól elkülönülő izomrekeszekbe rendezik. – Diese Septen gliedern die Muskeln in voneinander abgegrenzte Muskellogen.
15. Az egyes rekeszekben rendszerint hasonló működésű és azonos ideg által ellátott izmok találhatók. – In den einzelnen Logen liegen gewöhnlich Muskeln mit ähnlicher Funktion und gemeinsamer nervaler Versorgung.
16. A pólyák korlátozzák az összehúzódó izmok túlzott oldalirányú kidomborodását, és vezetik azok mozgását. – Die Faszien begrenzen die übermäßige seitliche Vorwölbung der sich zusammenziehenden Muskeln und führen deren Bewegung.
17. A pólyák helyi megvastagodásai az ízületek közelében leszorító szalagokat alkothatnak. – Örtliche Verdickungen der Faszien können in der Nähe von Gelenken Haltebänder (Retinacula) bilden.
18. Ha egy zárt izomrekeszben vérzés vagy duzzanat miatt jelentősen megnő a nyomás, az erek és az idegek összenyomódhatnak. – Steigt der Druck in einer geschlossenen Muskelloge durch eine Blutung oder Schwellung stark an, können Blutgefäße und Nerven zusammengedrückt werden.
19. Az ín az izom húzóerejét rendszerint a csontra továbbító, rendkívül erős kötőszövetes képlet. – Die Sehne (Tendo) ist eine außerordentlich feste Bindegewebsstruktur, welche die Zugkraft des Muskels in der Regel auf den Knochen überträgt.
20. Az izom kötőszövetes burkai az izom végén fokozatosan átmennek az ín állományába. – Die Bindegewebshüllen des Muskels gehen am Muskelende allmählich in die Substanz der Sehne über.
21. Az ín főként párhuzamosan rendezett, I-es típusú kollagénrostokból épül fel. – Die Sehne besteht hauptsächlich aus parallel angeordneten Kollagenfasern vom Typ I.
22. A párhuzamos rostlefutás nagy húzószilárdságot biztosít az izomerő irányában. – Der parallele Faserverlauf gewährleistet eine hohe Zugfestigkeit in der Richtung der Muskelkraft.
23. A kollagénrostok között hosszú, lapos ínsejtek, úgynevezett tenociták helyezkednek el. – Zwischen den Kollagenfasern liegen lange, flache Sehnenzellen, die sogenannten Tenozyten.
24. Az ín belsejében finom kötőszövetes sövények választják el egymástól a kisebb rostkötegeket. – Im Inneren der Sehne trennen feine Bindegewebssepten, das Endotenon, die kleineren Faserbündel voneinander.
25. Az ínt kívülről egy vékony kötőszövetes burok, az epitenon veszi körül. – Außen wird die Sehne von einer dünnen Bindegewebshülle, dem Epitenon, umgeben.
26. Az ínhüvellyel nem rendelkező inak körül gyakran laza kötőszövetes csúszóréteg található. – Um Sehnen ohne Sehnenscheide befindet sich häufig eine lockere bindegewebige Gleitschicht, das Paratenon.
27. Az inak érhálózata általában ritkább, mint az izmoké, ezért anyagcseréjük és regenerációjuk lassabb. – Das Gefäßnetz der Sehnen ist gewöhnlich geringer ausgebildet als das der Muskeln, weshalb ihr Stoffwechsel und ihre Regeneration langsamer verlaufen.
28. Az ín feladata, hogy az izom összehúzódásakor keletkező erőt minél kisebb veszteséggel továbbítsa. – Die Aufgabe der Sehne besteht darin, die bei der Muskelkontraktion entstehende Kraft mit möglichst geringem Verlust weiterzuleiten.
29. Az inak nem teljesen merevek, hanem kis mértékben megnyúlhatnak és rugalmas energiát tárolhatnak. – Sehnen sind nicht vollständig starr, sondern können sich geringfügig dehnen und elastische Energie speichern.
30. Ez a tulajdonság különösen járás, futás és ugrás közben csökkenti az izmok energiafelhasználását. – Diese Eigenschaft vermindert besonders beim Gehen, Laufen und Springen den Energieverbrauch der Muskeln.
31. Az inak alakja az izom formájához és működéséhez igazodva lehet hengeres, kötélszerű vagy lapos. – Die Form der Sehnen kann entsprechend der Gestalt und Funktion des Muskels rund, strangförmig oder flach sein.
32. A széles, lapos, lemezszerű inat bőnyének nevezzük. – Eine breite, flache und plattenförmige Sehne wird als Aponeurose (Aponeurosis) bezeichnet.
33. Bőnyék találhatók például a hasfalban, a tenyéren, a talpon és a koponyatető területén. – Aponeurosen finden sich beispielsweise in der Bauchwand, an der Handfläche, an der Fußsohle und im Bereich des Schädeldachs.
34. Egyes izmokban közbülső ín vagy több ínbeírás szakítja meg az izomrostok folytonosságát. – Bei einigen Muskeln wird die Kontinuität der Muskelfasern durch eine Zwischensehne oder mehrere Sehneninschriften (Intersectiones tendineae) unterbrochen.
35. Az ín és a csont közötti átmeneti területet ín-csont átmenetnek vagy entesisnek nevezzük. – Der Übergangsbereich zwischen Sehne und Knochen wird als Sehnenansatz oder Enthesis bezeichnet.
36. Ezen a területen a lágy ínszövetnek fokozatosan kell átadnia a húzóerőt a kemény csontszövetnek. – In diesem Bereich muss das weiche Sehnengewebe die Zugkraft schrittweise auf das harte Knochengewebe übertragen.
37. A nagy nyomásnak kitett tapadási helyeken rostporcos átmeneti zóna csökkentheti az anyagok közötti hirtelen különbséget. – An stark druckbelasteten Ansatzstellen kann eine faserknorpelige Übergangszone den plötzlichen Unterschied zwischen den Geweben vermindern.
38. Az ín rostjai végül a csonthártyával és a csont külső rétegeivel szilárd kapcsolatot alakítanak ki. – Die Sehnenfasern bilden schließlich eine feste Verbindung mit der Knochenhaut (Periost) und den äußeren Schichten des Knochens.
39. Az inak sérülései a gyenge vérellátás miatt lassan gyógyulnak, és gyakran kevésbé rendezett hegszövet marad vissza. – Verletzungen der Sehnen heilen wegen der geringen Blutversorgung langsam, wobei häufig weniger geordnetes Narbengewebe zurückbleibt.
40. A test egyik legerősebb ina a lábszár izmait a sarokcsonthoz kapcsoló sarokín. – Eine der stärksten Sehnen des Körpers ist die Fersensehne oder Achillessehne (Tendo calcaneus), welche die Unterschenkelmuskeln mit dem Fersenbein verbindet.
41. Az ízületek közelében az inak gyakran csontos barázdákban vagy szűk kötőszövetes csatornákban haladnak. – In der Nähe von Gelenken verlaufen Sehnen häufig in knöchernen Rinnen oder engen bindegewebigen Kanälen.
42. A rostos ínhüvelyek és a leszorító szalagok az inakat a csontok közelében tartják. – Faserige Sehnenscheiden und Haltebänder halten die Sehnen nahe an den Knochen.
43. Ez megakadályozza, hogy az ín az ízület hajlításakor íjszerűen elemelkedjen a csontról. – Dadurch wird verhindert, dass sich die Sehne bei der Beugung eines Gelenks bogenförmig vom Knochen abhebt.
44. A különösen nagy súrlódásnak kitett helyeken az ínt kettős falú synovialis ínhüvely veszi körül. – An Stellen mit besonders hoher Reibung wird die Sehne von einer doppelwandigen synovialen Sehnenscheide (Vagina synovialis tendinis) umgeben.
45. Az ínhüvely külső lemeze a környező csatorna falához, belső lemeze pedig közvetlenül az ín felszínéhez simul. – Das äußere Blatt der Sehnenscheide liegt an der Wand des umgebenden Kanals, während das innere Blatt unmittelbar der Sehnenoberfläche anliegt.
46. A két lemez egymásba fordul, és közöttük keskeny, folyadékkal kitöltött üreg marad. – Die beiden Blätter gehen ineinander über und schließen zwischen sich einen schmalen, flüssigkeitsgefüllten Spalt ein.
47. Az üregben lévő synovialis folyadék lehetővé teszi, hogy az ín csekély súrlódással csússzon. – Die im Spalt enthaltene Synovialflüssigkeit ermöglicht der Sehne ein Gleiten mit geringer Reibung.
48. Az ínhüvely lemezei között húzódó kötőszövetes redő ereket és idegeket vezethet az ínhoz. – Eine zwischen den Blättern der Sehnenscheide verlaufende Bindegewebsfalte kann Gefäße und Nerven zur Sehne führen.
49. Az ínhüvely gyulladása fájdalmat, duzzanatot és az ín mozgásának akadályozottságát okozhatja. – Eine Entzündung der Sehnenscheide kann Schmerzen, Schwellung und eine Behinderung der Sehnenbewegung verursachen.
50. A nyálkatömlő lapos, zárt kötőszövetes zsák, amely két egymáson elmozduló képlet között helyezkedik el. – Der Schleimbeutel (Bursa synovialis) ist ein flacher, geschlossener Bindegewebssack, der zwischen zwei gegeneinander beweglichen Strukturen liegt.
51. Neve ellenére a nyálkatömlő nem nyálkát, hanem kis mennyiségű synovialis folyadékot tartalmaz. – Trotz seines Namens enthält der Schleimbeutel keinen Schleim, sondern eine geringe Menge Synovialflüssigkeit.
52. Falát vékony kötőszövet és belülről synovialis hártya alkotja. – Seine Wand besteht aus dünnem Bindegewebe und einer inneren Synovialmembran.
53. Nyálkatömlők főként a bőr és a csont, az ín és a csont, illetve az izom és a csont között találhatók. – Schleimbeutel liegen hauptsächlich zwischen Haut und Knochen, zwischen Sehne und Knochen sowie zwischen Muskel und Knochen.
54. Csökkentik a súrlódást, elosztják a nyomást, és mozgás közben lehetővé teszik a szomszédos képletek elcsúszását. – Sie vermindern die Reibung, verteilen den Druck und ermöglichen während der Bewegung das Gleiten benachbarter Strukturen.
55. A pólyák, az inak, az ínhüvelyek és a nyálkatömlők együtt biztosítják, hogy az izmok ereje rendezett, pontos és lehetőleg súrlódásmentes mozgássá alakuljon. – Faszien, Sehnen, Sehnenscheiden und Schleimbeutel sorgen gemeinsam dafür, dass die Kraft der Muskeln in eine geordnete, präzise und möglichst reibungsarme Bewegung umgesetzt wird.
(aufklappen)magyar
1. Az izmok segédszervei nem húzódnak össze aktívan, mégis nélkülözhetetlenek a mozgások végrehajtásához.
2. Ezek a képletek főként kötőszövetből épülnek fel, és mechanikai kapcsolatot teremtenek az izmok környezetével.
3. Ide tartoznak mindenekelőtt a pólyák, az inak, az ínhüvelyek és a nyálkatömlők.
4. Feladatuk az izmok rögzítése, az erő továbbítása, valamint a súrlódás és a nyomás csökkentése.
5. Felépítésük mindig ahhoz a mechanikai terheléshez igazodik, amely az adott testtájon éri őket.
6. A pólya lemezszerű kötőszövetes réteg, amely izmokat, izomcsoportokat és más szerveket vesz körül.
7. A felületes pólya közvetlenül a bőr alatt, a bőralja kötőszövetében helyezkedik el.
8. Ebben a rétegben zsírszövet, felületes erek, nyirokerek és bőridegek is találhatók.
9. A mély pólya erősebb, tömöttebb kötőszövetes lemez, amely szorosan körülveszi az izmokat.
10. Egyes helyeken egyetlen izmot, máshol teljes izomcsoportokat foglal közös burokba.
11. A mély pólya sok helyen kapcsolatban áll az izom külső kötőszövetes burkával, az epimysiummal.
12. E kapcsolatok révén az izomerő egy része nemcsak az ínra, hanem a szomszédos kötőszövetes rétegekre is átterjedhet.
13. A mély pólyából erős izomközti sövények húzódhatnak a csontok felé.
14. Ezek a sövények az izmokat egymástól elkülönülő izomrekeszekbe rendezik.
15. Az egyes rekeszekben rendszerint hasonló működésű és azonos ideg által ellátott izmok találhatók.
16. A pólyák korlátozzák az összehúzódó izmok túlzott oldalirányú kidomborodását, és vezetik azok mozgását.
17. A pólyák helyi megvastagodásai az ízületek közelében leszorító szalagokat alkothatnak.
18. Ha egy zárt izomrekeszben vérzés vagy duzzanat miatt jelentősen megnő a nyomás, az erek és az idegek összenyomódhatnak.
19. Az ín az izom húzóerejét rendszerint a csontra továbbító, rendkívül erős kötőszövetes képlet.
20. Az izom kötőszövetes burkai az izom végén fokozatosan átmennek az ín állományába.
21. Az ín főként párhuzamosan rendezett, I-es típusú kollagénrostokból épül fel.
22. A párhuzamos rostlefutás nagy húzószilárdságot biztosít az izomerő irányában.
23. A kollagénrostok között hosszú, lapos ínsejtek, úgynevezett tenociták helyezkednek el.
24. Az ín belsejében finom kötőszövetes sövények választják el egymástól a kisebb rostkötegeket.
25. Az ínt kívülről egy vékony kötőszövetes burok, az epitenon veszi körül.
26. Az ínhüvellyel nem rendelkező inak körül gyakran laza kötőszövetes csúszóréteg található.
27. Az inak érhálózata általában ritkább, mint az izmoké, ezért anyagcseréjük és regenerációjuk lassabb.
28. Az ín feladata, hogy az izom összehúzódásakor keletkező erőt minél kisebb veszteséggel továbbítsa.
29. Az inak nem teljesen merevek, hanem kis mértékben megnyúlhatnak és rugalmas energiát tárolhatnak.
30. Ez a tulajdonság különösen járás, futás és ugrás közben csökkenti az izmok energiafelhasználását.
31. Az inak alakja az izom formájához és működéséhez igazodva lehet hengeres, kötélszerű vagy lapos.
32. A széles, lapos, lemezszerű inat bőnyének nevezzük.
33. Bőnyék találhatók például a hasfalban, a tenyéren, a talpon és a koponyatető területén.
34. Egyes izmokban közbülső ín vagy több ínbeírás szakítja meg az izomrostok folytonosságát.
35. Az ín és a csont közötti átmeneti területet ín-csont átmenetnek vagy entesisnek nevezzük.
36. Ezen a területen a lágy ínszövetnek fokozatosan kell átadnia a húzóerőt a kemény csontszövetnek.
37. A nagy nyomásnak kitett tapadási helyeken rostporcos átmeneti zóna csökkentheti az anyagok közötti hirtelen különbséget.
38. Az ín rostjai végül a csonthártyával és a csont külső rétegeivel szilárd kapcsolatot alakítanak ki.
39. Az inak sérülései a gyenge vérellátás miatt lassan gyógyulnak, és gyakran kevésbé rendezett hegszövet marad vissza.
40. A test egyik legerősebb ina a lábszár izmait a sarokcsonthoz kapcsoló sarokín.
41. Az ízületek közelében az inak gyakran csontos barázdákban vagy szűk kötőszövetes csatornákban haladnak.
42. A rostos ínhüvelyek és a leszorító szalagok az inakat a csontok közelében tartják.
43. Ez megakadályozza, hogy az ín az ízület hajlításakor íjszerűen elemelkedjen a csontról.
44. A különösen nagy súrlódásnak kitett helyeken az ínt kettős falú synovialis ínhüvely veszi körül.
45. Az ínhüvely külső lemeze a környező csatorna falához, belső lemeze pedig közvetlenül az ín felszínéhez simul.
46. A két lemez egymásba fordul, és közöttük keskeny, folyadékkal kitöltött üreg marad.
47. Az üregben lévő synovialis folyadék lehetővé teszi, hogy az ín csekély súrlódással csússzon.
48. Az ínhüvely lemezei között húzódó kötőszövetes redő ereket és idegeket vezethet az ínhoz.
49. Az ínhüvely gyulladása fájdalmat, duzzanatot és az ín mozgásának akadályozottságát okozhatja.
50. A nyálkatömlő lapos, zárt kötőszövetes zsák, amely két egymáson elmozduló képlet között helyezkedik el.
51. Neve ellenére a nyálkatömlő nem nyálkát, hanem kis mennyiségű synovialis folyadékot tartalmaz.
52. Falát vékony kötőszövet és belülről synovialis hártya alkotja.
53. Nyálkatömlők főként a bőr és a csont, az ín és a csont, illetve az izom és a csont között találhatók.
54. Csökkentik a súrlódást, elosztják a nyomást, és mozgás közben lehetővé teszik a szomszédos képletek elcsúszását.
55. A pólyák, az inak, az ínhüvelyek és a nyálkatömlők együtt biztosítják, hogy az izmok ereje rendezett, pontos és lehetőleg súrlódásmentes mozgássá alakuljon.
(aufklappen)német
1. Die Hilfseinrichtungen der Muskeln ziehen sich nicht aktiv zusammen, sind aber für die Ausführung von Bewegungen unverzichtbar.
2. Diese Strukturen bestehen hauptsächlich aus Bindegewebe und stellen mechanische Verbindungen zwischen den Muskeln und ihrer Umgebung her.
3. Dazu gehören vor allem die Faszien (Fasciae), die Sehnen (Tendines), die Sehnenscheiden (Vaginae tendinum) und die Schleimbeutel (Bursae synoviales).
4. Ihre Aufgaben bestehen in der Fixierung der Muskeln, der Übertragung von Kräften sowie der Verminderung von Reibung und Druck.
5. Ihr Aufbau ist stets an die mechanische Belastung angepasst, der sie in der jeweiligen Körperregion ausgesetzt sind.
6. Die Faszie (Fascia) ist eine blattförmige Bindegewebsschicht, die Muskeln, Muskelgruppen und andere Organe umgibt.
7. Die oberflächliche Faszie liegt unmittelbar unter der Haut im Bindegewebe der Unterhaut.
8. In dieser Schicht befinden sich auch Fettgewebe, oberflächliche Blutgefäße, Lymphgefäße und Hautnerven.
9. Die tiefe Faszie ist eine stärkere und dichtere Bindegewebsplatte, welche die Muskeln eng umschließt.
10. An manchen Stellen umhüllt sie einen einzelnen Muskel, an anderen ganze Muskelgruppen mit einer gemeinsamen Hülle.
11. Die tiefe Faszie steht vielerorts mit der äußeren Bindegewebshülle des Muskels, dem Epimysium, in Verbindung.
12. Durch diese Verbindungen kann ein Teil der Muskelkraft nicht nur auf die Sehne, sondern auch auf benachbarte Bindegewebsschichten übertragen werden.
13. Von der tiefen Faszie können kräftige Zwischenmuskelsepten (Septa intermuscularia) zu den Knochen ziehen.
14. Diese Septen gliedern die Muskeln in voneinander abgegrenzte Muskellogen.
15. In den einzelnen Logen liegen gewöhnlich Muskeln mit ähnlicher Funktion und gemeinsamer nervaler Versorgung.
16. Die Faszien begrenzen die übermäßige seitliche Vorwölbung der sich zusammenziehenden Muskeln und führen deren Bewegung.
17. Örtliche Verdickungen der Faszien können in der Nähe von Gelenken Haltebänder (Retinacula) bilden.
18. Steigt der Druck in einer geschlossenen Muskelloge durch eine Blutung oder Schwellung stark an, können Blutgefäße und Nerven zusammengedrückt werden.
19. Die Sehne (Tendo) ist eine außerordentlich feste Bindegewebsstruktur, welche die Zugkraft des Muskels in der Regel auf den Knochen überträgt.
20. Die Bindegewebshüllen des Muskels gehen am Muskelende allmählich in die Substanz der Sehne über.
21. Die Sehne besteht hauptsächlich aus parallel angeordneten Kollagenfasern vom Typ I.
22. Der parallele Faserverlauf gewährleistet eine hohe Zugfestigkeit in der Richtung der Muskelkraft.
23. Zwischen den Kollagenfasern liegen lange, flache Sehnenzellen, die sogenannten Tenozyten.
24. Im Inneren der Sehne trennen feine Bindegewebssepten, das Endotenon, die kleineren Faserbündel voneinander.
25. Außen wird die Sehne von einer dünnen Bindegewebshülle, dem Epitenon, umgeben.
26. Um Sehnen ohne Sehnenscheide befindet sich häufig eine lockere bindegewebige Gleitschicht, das Paratenon.
27. Das Gefäßnetz der Sehnen ist gewöhnlich geringer ausgebildet als das der Muskeln, weshalb ihr Stoffwechsel und ihre Regeneration langsamer verlaufen.
28. Die Aufgabe der Sehne besteht darin, die bei der Muskelkontraktion entstehende Kraft mit möglichst geringem Verlust weiterzuleiten.
29. Sehnen sind nicht vollständig starr, sondern können sich geringfügig dehnen und elastische Energie speichern.
30. Diese Eigenschaft vermindert besonders beim Gehen, Laufen und Springen den Energieverbrauch der Muskeln.
31. Die Form der Sehnen kann entsprechend der Gestalt und Funktion des Muskels rund, strangförmig oder flach sein.
32. Eine breite, flache und plattenförmige Sehne wird als Aponeurose (Aponeurosis) bezeichnet.
33. Aponeurosen finden sich beispielsweise in der Bauchwand, an der Handfläche, an der Fußsohle und im Bereich des Schädeldachs.
34. Bei einigen Muskeln wird die Kontinuität der Muskelfasern durch eine Zwischensehne oder mehrere Sehneninschriften (Intersectiones tendineae) unterbrochen.
35. Der Übergangsbereich zwischen Sehne und Knochen wird als Sehnenansatz oder Enthesis bezeichnet.
36. In diesem Bereich muss das weiche Sehnengewebe die Zugkraft schrittweise auf das harte Knochengewebe übertragen.
37. An stark druckbelasteten Ansatzstellen kann eine faserknorpelige Übergangszone den plötzlichen Unterschied zwischen den Geweben vermindern.
38. Die Sehnenfasern bilden schließlich eine feste Verbindung mit der Knochenhaut (Periost) und den äußeren Schichten des Knochens.
39. Verletzungen der Sehnen heilen wegen der geringen Blutversorgung langsam, wobei häufig weniger geordnetes Narbengewebe zurückbleibt.
40. Eine der stärksten Sehnen des Körpers ist die Fersensehne oder Achillessehne (Tendo calcaneus), welche die Unterschenkelmuskeln mit dem Fersenbein verbindet.
41. In der Nähe von Gelenken verlaufen Sehnen häufig in knöchernen Rinnen oder engen bindegewebigen Kanälen.
42. Faserige Sehnenscheiden und Haltebänder halten die Sehnen nahe an den Knochen.
43. Dadurch wird verhindert, dass sich die Sehne bei der Beugung eines Gelenks bogenförmig vom Knochen abhebt.
44. An Stellen mit besonders hoher Reibung wird die Sehne von einer doppelwandigen synovialen Sehnenscheide (Vagina synovialis tendinis) umgeben.
45. Das äußere Blatt der Sehnenscheide liegt an der Wand des umgebenden Kanals, während das innere Blatt unmittelbar der Sehnenoberfläche anliegt.
46. Die beiden Blätter gehen ineinander über und schließen zwischen sich einen schmalen, flüssigkeitsgefüllten Spalt ein.
47. Die im Spalt enthaltene Synovialflüssigkeit ermöglicht der Sehne ein Gleiten mit geringer Reibung.
48. Eine zwischen den Blättern der Sehnenscheide verlaufende Bindegewebsfalte kann Gefäße und Nerven zur Sehne führen.
49. Eine Entzündung der Sehnenscheide kann Schmerzen, Schwellung und eine Behinderung der Sehnenbewegung verursachen.
50. Der Schleimbeutel (Bursa synovialis) ist ein flacher, geschlossener Bindegewebssack, der zwischen zwei gegeneinander beweglichen Strukturen liegt.
51. Trotz seines Namens enthält der Schleimbeutel keinen Schleim, sondern eine geringe Menge Synovialflüssigkeit.
52. Seine Wand besteht aus dünnem Bindegewebe und einer inneren Synovialmembran.
53. Schleimbeutel liegen hauptsächlich zwischen Haut und Knochen, zwischen Sehne und Knochen sowie zwischen Muskel und Knochen.
54. Sie vermindern die Reibung, verteilen den Druck und ermöglichen während der Bewegung das Gleiten benachbarter Strukturen.
55. Faszien, Sehnen, Sehnenscheiden und Schleimbeutel sorgen gemeinsam dafür, dass die Kraft der Muskeln in eine geordnete, präzise und möglichst reibungsarme Bewegung umgesetzt wird.