7.4.3 – A tájköltészet megújítása: Holt vidék, A Dunánál – Die Erneuerung der Landschaftsdichtung: „Holt vidék“ („Tote Gegend“), „A Dunánál“ („An der Donau“)
1. József Attila a tájköltészetet is megújította. – Attila József erneuerte auch die Landschaftsdichtung.
2. A tájköltészetnek hosszú hagyománya volt a magyar irodalomban. – Die Landschaftsdichtung hatte in der ungarischen Literatur eine lange Tradition.
3. Petőfi Sándor az Alföldet énekelte meg verseiben. – Sándor Petőfi hatte in seinen Gedichten die ungarische Tiefebene besungen.
4. Annak végtelenségét és a hozzá kapcsolódó szabadságot mutatta meg. – Er hatte ihre Weite und die mit ihr verbundene Freiheit dargestellt.
5. József Attila tudatosan kapcsolódott ehhez az örökséghez. – Attila József knüpfte bewusst an dieses Erbe an.
6. A hagyományos tájképet azonban alapvetően átalakította. – Er gestaltete das traditionelle Landschaftsbild jedoch grundlegend um.
7. Nála a táj már nem csupán szép vagy felemelő. – Bei ihm ist die Landschaft nicht mehr nur schön oder erhebend.
8. Gyakran szegénynek, sivárnak és szenvedőnek mutatkozik. – Häufig erscheint sie arm, öde und leidend.
9. A természet képében a társadalmi nyomor is tükröződik. – Im Bild der Natur spiegelt sich auch die soziale Not.
10. József Attila így kapcsolta össze a tájat és a társadalmat. – Auf diese Weise verband Attila József Landschaft und Gesellschaft.
11. Tájköltészetének egyik legfontosabb újítása éppen ebben rejlik. – Darin liegt eine der wichtigsten Neuerungen seiner Landschaftsdichtung.
12. Ennek egyik híres példája a „Holt vidék” című vers. – Ein berühmtes Beispiel dafür ist das Gedicht „Holt vidék”.
13. A cím németül azt jelenti: „Tote Gegend”. – Der Titel bedeutet auf Deutsch „Tote Gegend”.
14. A költemény egy téli tájat ábrázol. – Das Gedicht schildert eine winterliche Landschaft.
15. A vidék sivárnak és megdermedtnek látszik. – Die Gegend erscheint öde und erstarrt.
16. Minden hideg, csendes és szinte élettelen. – Alles ist kalt, still und nahezu leblos.
17. A fagy megbénította a természetet. – Der Frost hat die Natur gelähmt.
18. József Attila rendkívüli pontossággal rajzolja meg ezt a képet. – Attila József zeichnet dieses Bild mit außerordentlicher Genauigkeit.
19. Megmutatja a kopár földeket és a rájuk nehezedő csendet. – Er zeigt die kahlen Felder und die auf ihnen lastende Stille.
20. A szegény falvak és tanyák világa is megjelenik a versben. – Auch die Welt der armen Dörfer und Gehöfte erscheint in dem Gedicht.
21. A táj azonban itt jóval többet jelent a puszta természetnél. – Die Landschaft bedeutet hier jedoch weit mehr als bloße Natur.
22. Az ott élő emberek szegénységét is láthatóvá teszi. – Sie macht auch die Armut der dort lebenden Menschen sichtbar.
23. Ezen a vidéken keserű nélkülözés uralkodik. – In dieser Gegend herrscht bittere Entbehrung.
24. A parasztok nyomorban, hidegben és kiszolgáltatottságban élnek. – Die Bauern leben in Elend, Kälte und Abhängigkeit.
25. A megdermedt táj az ő mozdulatlan és reménytelen életüket is tükrözi. – Die erstarrte Landschaft spiegelt auch ihr unbewegliches und hoffnungsloses Leben.
26. A természet így a társadalmi nyomor költői képévé válik. – Die Natur wird dadurch zu einem dichterischen Bild der sozialen Not.
27. József Attila nem a szép és szabad Alföldet mutatja be. – Attila József zeigt nicht die schöne und freie Tiefebene.
28. Ehelyett egy szegény, megfagyott és elhagyott vidéket ábrázol. – Stattdessen stellt er eine arme, erfrorene und verlassene Gegend dar.
29. Nem egyszerűen folytatja, hanem társadalmi tartalommal alakítja át a régi tájköltészetet. – Er führt die ältere Landschaftsdichtung nicht einfach fort, sondern verwandelt sie durch einen sozialen Gehalt.
30. A valóságot minden szépítés nélkül tárja az olvasó elé. – Er führt dem Leser die Wirklichkeit ohne jede Beschönigung vor Augen.
31. A költemény rendkívüli erővel hat. – Das Gedicht besitzt eine außerordentliche Wirkungskraft.
32. Képei pontosak, tömörek és mélyen az emlékezetbe vésődnek. – Seine Bilder sind genau, knapp und prägen sich tief in das Gedächtnis ein.
33. Nyelve szűkszavú, tárgyilagos és hideg. – Seine Sprache ist knapp, sachlich und kalt.
34. Ez a nyelv tökéletesen illik a megfagyott tájhoz. – Diese Sprache passt vollkommen zu der erfrorenen Landschaft.
35. A forma és a tartalom ezért szorosan összekapcsolódik. – Form und Inhalt sind deshalb eng miteinander verbunden.
36. A „Holt vidék” ennek a megújított tájköltészetnek egyik mesterműve. – „Holt vidék” ist eines der Meisterwerke dieser erneuerten Landschaftsdichtung.
37. Egészen más jellegű költemény „A Dunánál”. – Ein Gedicht von ganz anderem Charakter ist „A Dunánál”.
38. A cím németül azt jelenti: „An der Donau”. – Der Titel bedeutet auf Deutsch „An der Donau”.
39. A vers 1936-ban keletkezett. – Das Gedicht entstand im Jahr 1936.
40. Hosszabb, gondolatilag rendkívül gazdag költeményről van szó. – Es handelt sich um ein längeres, gedanklich außerordentlich reiches Gedicht.
41. A költő a Duna partján ül. – Der Dichter sitzt am Ufer der Donau.
42. Figyeli az előtte folyó vizet. – Er beobachtet das vor ihm fließende Wasser.
43. Ebből az egyszerű látványból egyre nagyobb gondolatok születnek. – Aus diesem einfachen Anblick entstehen immer umfassendere Gedanken.
44. A Duna fokozatosan jelképpé válik. – Die Donau wird allmählich zu einem Symbol.
45. Egyszerre jelképezi az időt és a történelmet. – Sie steht zugleich für die Zeit und die Geschichte.
46. A víz megállás nélkül folyik tovább. – Das Wasser fließt ohne Unterbrechung weiter.
47. Ehhez hasonlóan az idő is feltartóztathatatlanul halad. – Ebenso schreitet auch die Zeit unaufhaltsam voran.
48. A Dunában számtalan különböző víz egyesül. – In der Donau vereinigen sich unzählige verschiedene Wasser.
49. Ezek a folyó távoli vidékeiről és különböző országokból érkeznek. – Sie kommen aus entfernten Gegenden und verschiedenen Ländern.
50. A folyó így számos népet és kultúrát kapcsol össze. – Der Fluss verbindet dadurch zahlreiche Völker und Kulturen miteinander.
51. A költő a víz szemlélése közben a múltról kezd gondolkodni. – Während der Dichter das Wasser betrachtet, beginnt er über die Vergangenheit nachzudenken.
52. Saját őseire és családjának korábbi nemzedékeire gondol. – Er denkt an seine eigenen Vorfahren und an die früheren Generationen seiner Familie.
53. Úgy érzi, hogy számos nemzedék él tovább benne. – Er empfindet, dass zahlreiche Generationen in ihm weiterleben.
54. Testében és emlékezetében magával hordozza örökségüket. – In seinem Körper und in seiner Erinnerung trägt er ihr Erbe in sich.
55. A múlt és a jelen ezért elválaszthatatlanul összekapcsolódik. – Vergangenheit und Gegenwart verbinden sich deshalb untrennbar miteinander.
56. Úgy egyesülnek, ahogyan a Duna különböző vizei. – Sie vereinigen sich wie die verschiedenen Wasser der Donau.
57. Gondolatai ezután a folyó mellett élő népek felé fordulnak. – Seine Gedanken wenden sich danach den Völkern zu, die am Fluss leben.
58. A Duna völgyében évszázadok óta sokféle nép él egymás mellett. – Im Donautal leben seit Jahrhunderten viele verschiedene Völker nebeneinander.
59. Magyarok, németek, szlávok és más népcsoportok osztoznak ezen a térségen. – Ungarn, Deutsche, Slawen und andere Volksgruppen teilen sich diesen Raum.
60. Közös történelmük azonban háborúkkal és konfliktusokkal terhelt. – Ihre gemeinsame Geschichte ist jedoch von Kriegen und Konflikten belastet.
61. A költő ennek ellenére a megbékélés lehetőségében reménykedik. – Der Dichter hofft dennoch auf die Möglichkeit einer Versöhnung.
62. A népeknek meg kellene érteniük egymást. – Die Völker sollten einander verstehen.
63. Régi ellentéteiket közösen kellene rendezniük. – Sie sollten ihre alten Gegensätze gemeinsam ordnen.
64. A vers egyik híres gondolata ezt a feladatot fogalmazza meg. – Ein berühmter Gedanke des Gedichts formuliert diese Aufgabe.
65. Azt mondja, hogy végre rendezni kell közös ügyeinket. – Er besagt, dass es an der Zeit ist, unsere gemeinsamen Angelegenheiten zu ordnen.
66. Ebben az üzenetben nagyfokú emberség és történelmi felelősség jelenik meg. – In dieser Botschaft zeigen sich große Menschlichkeit und historisches Verantwortungsbewusstsein.
67. A költemény a Duna menti népek megbékélésére szólít fel. – Das Gedicht ruft zur Versöhnung der Völker an der Donau auf.
68. Ez különösen fontos üzenet volt a politikai gyűlölet erősödésének idején. – Dies war in einer Zeit zunehmenden politischen Hasses eine besonders wichtige Botschaft.
69. Európában ekkor egyre erősebbé vált a szélsőséges nacionalizmus. – In Europa wurde damals der extreme Nationalismus immer stärker.
70. József Attila ezzel a megbékélés és az együttműködés gondolatát állította szembe. – Attila József stellte dem den Gedanken der Versöhnung und Zusammenarbeit entgegen.
71. A vers így szorosan összekapcsolja a tájat és a történelmet. – Das Gedicht verbindet dadurch Landschaft und Geschichte eng miteinander.
72. A Duna képe a folyó mentén élő népek közös sorsát fejezi ki. – Das Bild der Donau bringt das gemeinsame Schicksal der an ihr lebenden Völker zum Ausdruck.
73. „A Dunánál” József Attila gondolati költészetének egyik csúcspontja. – „A Dunánál” ist einer der Höhepunkte von Attila Józsefs Gedankenlyrik.
74. A természeti képet filozófiai gondolatokkal kapcsolja össze. – Es verbindet ein Naturbild mit philosophischen Gedanken.
75. Egyesíti a személyes tapasztalatot és az általános emberi jelentést. – Es vereint persönliche Erfahrung und allgemeine menschliche Bedeutung.
76. A költő először saját helyzetéből indul ki. – Der Dichter geht zunächst von seiner eigenen Situation aus.
77. Ezután tekintetét saját őseire és a korábbi nemzedékekre irányítja. – Danach richtet er seinen Blick auf seine Vorfahren und die früheren Generationen.
78. Végül a Duna menti népek egész közösségére tágítja nézőpontját. – Schließlich erweitert er seine Perspektive auf die gesamte Gemeinschaft der Donauvölker.
79. A költemény gondolati tere így lépésről lépésre egyre nagyobbá válik. – Der gedankliche Raum des Gedichts wird dadurch Schritt für Schritt immer größer.
80. A személyes pillanattól szinte az egész közös történelemig jut el. – Es gelangt vom persönlichen Augenblick bis nahezu zur gesamten gemeinsamen Geschichte.
81. Ez a rendkívüli tágasság adja a vers jelentőségének egyik alapját. – Diese außerordentliche Weite bildet eine Grundlage der Bedeutung des Gedichts.
82. A költemény ugyanakkor nyelvileg és formailag is rendkívül kidolgozott. – Zugleich ist das Gedicht sprachlich und formal außerordentlich ausgearbeitet.
83. Versei világosak, nyugodtak és helyenként ünnepélyesek. – Seine Verse sind klar, ruhig und stellenweise feierlich.
84. Ritmusuk úgy áramlik, mint maga a Duna. – Ihr Rhythmus strömt wie die Donau selbst.
85. Mindkét költemény jól mutatja József Attila tájköltészetének megújulását. – Beide Gedichte zeigen deutlich die Erneuerung von Attila Józsefs Landschaftsdichtung.
86. A „Holt vidék” a szegény és megdermedt tájat ábrázolja. – „Holt vidék” stellt die arme und erstarrte Landschaft dar.
87. „A Dunánál” ezzel szemben történelmi tájként mutatja meg a folyót. – „A Dunánál” zeigt den Fluss dagegen als geschichtliche Landschaft.
88. Mindkét vers túllép a természet egyszerű leírásán. – Beide Gedichte gehen über eine einfache Beschreibung der Natur hinaus.
89. A tájat összetett társadalmi és gondolati jelentéssel ruházzák fel. – Sie versehen die Landschaft mit einer komplexen gesellschaftlichen und gedanklichen Bedeutung.
90. A „Holt vidék” esetében ez a jelentés elsősorban a társadalmi nyomorhoz kapcsolódik. – Bei „Holt vidék” ist diese Bedeutung vor allem mit der sozialen Not verbunden.
91. „A Dunánál” a történelem és a népek közös sorsa kerül előtérbe. – In „A Dunánál” treten die Geschichte und das gemeinsame Schicksal der Völker in den Vordergrund.
92. József Attila ilyen módon újította meg a magyar tájköltészetet. – Auf diese Weise erneuerte Attila József die ungarische Landschaftsdichtung.
93. A természetből nagyobb összefüggések költői képét alkotta meg. – Er machte aus der Natur ein dichterisches Bild größerer Zusammenhänge.
94. Összekapcsolta a társadalommal, a történelemmel és az emberi sorssal. – Er verband sie mit Gesellschaft, Geschichte und menschlichem Schicksal.
95. Ezzel új tartalmi és gondolati mélységet adott a régi műfajnak. – Damit verlieh er der alten Gattung eine neue inhaltliche und gedankliche Tiefe.
96. József Attila tájköltészete ezért egyedülálló helyet foglal el a magyar lírában. – Attila Józsefs Landschaftsdichtung nimmt deshalb einen einzigartigen Platz in der ungarischen Lyrik ein.
97. A pontos megfigyelést mély gondolati tartalommal kapcsolja össze. – Sie verbindet genaue Beobachtung mit tiefem gedanklichem Gehalt.
98. Nemcsak megmutatja a valóságot, hanem értelmezi is azt. – Sie zeigt die Wirklichkeit nicht nur, sondern deutet sie auch.
99. A „Holt vidék” és „A Dunánál” ennek a költészetnek két különböző csúcspontja. – „Holt vidék” und „A Dunánál” sind zwei unterschiedliche Höhepunkte dieser Dichtung.
100. Ezekben a művekben József Attila a magyar líra egyik legnagyobb megújítójaként mutatkozik meg. – In diesen Werken zeigt sich Attila József als einer der größten Erneuerer der ungarischen Lyrik.
(aufklappen)magyar
1. József Attila a tájköltészetet is megújította.
2. A tájköltészetnek hosszú hagyománya volt a magyar irodalomban.
3. Petőfi Sándor az Alföldet énekelte meg verseiben.
4. Annak végtelenségét és a hozzá kapcsolódó szabadságot mutatta meg.
5. József Attila tudatosan kapcsolódott ehhez az örökséghez.
6. A hagyományos tájképet azonban alapvetően átalakította.
7. Nála a táj már nem csupán szép vagy felemelő.
8. Gyakran szegénynek, sivárnak és szenvedőnek mutatkozik.
9. A természet képében a társadalmi nyomor is tükröződik.
10. József Attila így kapcsolta össze a tájat és a társadalmat.
11. Tájköltészetének egyik legfontosabb újítása éppen ebben rejlik.
12. Ennek egyik híres példája a „Holt vidék” című vers.
13. A cím németül azt jelenti: „Tote Gegend”.
14. A költemény egy téli tájat ábrázol.
15. A vidék sivárnak és megdermedtnek látszik.
16. Minden hideg, csendes és szinte élettelen.
17. A fagy megbénította a természetet.
18. József Attila rendkívüli pontossággal rajzolja meg ezt a képet.
19. Megmutatja a kopár földeket és a rájuk nehezedő csendet.
20. A szegény falvak és tanyák világa is megjelenik a versben.
21. A táj azonban itt jóval többet jelent a puszta természetnél.
22. Az ott élő emberek szegénységét is láthatóvá teszi.
23. Ezen a vidéken keserű nélkülözés uralkodik.
24. A parasztok nyomorban, hidegben és kiszolgáltatottságban élnek.
25. A megdermedt táj az ő mozdulatlan és reménytelen életüket is tükrözi.
26. A természet így a társadalmi nyomor költői képévé válik.
27. József Attila nem a szép és szabad Alföldet mutatja be.
28. Ehelyett egy szegény, megfagyott és elhagyott vidéket ábrázol.
29. Nem egyszerűen folytatja, hanem társadalmi tartalommal alakítja át a régi tájköltészetet.
30. A valóságot minden szépítés nélkül tárja az olvasó elé.
31. A költemény rendkívüli erővel hat.
32. Képei pontosak, tömörek és mélyen az emlékezetbe vésődnek.
33. Nyelve szűkszavú, tárgyilagos és hideg.
34. Ez a nyelv tökéletesen illik a megfagyott tájhoz.
35. A forma és a tartalom ezért szorosan összekapcsolódik.
36. A „Holt vidék” ennek a megújított tájköltészetnek egyik mesterműve.
37. Egészen más jellegű költemény „A Dunánál”.
38. A cím németül azt jelenti: „An der Donau”.
39. A vers 1936-ban keletkezett.
40. Hosszabb, gondolatilag rendkívül gazdag költeményről van szó.
41. A költő a Duna partján ül.
42. Figyeli az előtte folyó vizet.
43. Ebből az egyszerű látványból egyre nagyobb gondolatok születnek.
44. A Duna fokozatosan jelképpé válik.
45. Egyszerre jelképezi az időt és a történelmet.
46. A víz megállás nélkül folyik tovább.
47. Ehhez hasonlóan az idő is feltartóztathatatlanul halad.
48. A Dunában számtalan különböző víz egyesül.
49. Ezek a folyó távoli vidékeiről és különböző országokból érkeznek.
50. A folyó így számos népet és kultúrát kapcsol össze.
51. A költő a víz szemlélése közben a múltról kezd gondolkodni.
52. Saját őseire és családjának korábbi nemzedékeire gondol.
53. Úgy érzi, hogy számos nemzedék él tovább benne.
54. Testében és emlékezetében magával hordozza örökségüket.
55. A múlt és a jelen ezért elválaszthatatlanul összekapcsolódik.
56. Úgy egyesülnek, ahogyan a Duna különböző vizei.
57. Gondolatai ezután a folyó mellett élő népek felé fordulnak.
58. A Duna völgyében évszázadok óta sokféle nép él egymás mellett.
59. Magyarok, németek, szlávok és más népcsoportok osztoznak ezen a térségen.
60. Közös történelmük azonban háborúkkal és konfliktusokkal terhelt.
61. A költő ennek ellenére a megbékélés lehetőségében reménykedik.
62. A népeknek meg kellene érteniük egymást.
63. Régi ellentéteiket közösen kellene rendezniük.
64. A vers egyik híres gondolata ezt a feladatot fogalmazza meg.
65. Azt mondja, hogy végre rendezni kell közös ügyeinket.
66. Ebben az üzenetben nagyfokú emberség és történelmi felelősség jelenik meg.
67. A költemény a Duna menti népek megbékélésére szólít fel.
68. Ez különösen fontos üzenet volt a politikai gyűlölet erősödésének idején.
69. Európában ekkor egyre erősebbé vált a szélsőséges nacionalizmus.
70. József Attila ezzel a megbékélés és az együttműködés gondolatát állította szembe.
71. A vers így szorosan összekapcsolja a tájat és a történelmet.
72. A Duna képe a folyó mentén élő népek közös sorsát fejezi ki.
73. „A Dunánál” József Attila gondolati költészetének egyik csúcspontja.
74. A természeti képet filozófiai gondolatokkal kapcsolja össze.
75. Egyesíti a személyes tapasztalatot és az általános emberi jelentést.
76. A költő először saját helyzetéből indul ki.
77. Ezután tekintetét saját őseire és a korábbi nemzedékekre irányítja.
78. Végül a Duna menti népek egész közösségére tágítja nézőpontját.
79. A költemény gondolati tere így lépésről lépésre egyre nagyobbá válik.
80. A személyes pillanattól szinte az egész közös történelemig jut el.
81. Ez a rendkívüli tágasság adja a vers jelentőségének egyik alapját.
82. A költemény ugyanakkor nyelvileg és formailag is rendkívül kidolgozott.
83. Versei világosak, nyugodtak és helyenként ünnepélyesek.
84. Ritmusuk úgy áramlik, mint maga a Duna.
85. Mindkét költemény jól mutatja József Attila tájköltészetének megújulását.
86. A „Holt vidék” a szegény és megdermedt tájat ábrázolja.
87. „A Dunánál” ezzel szemben történelmi tájként mutatja meg a folyót.
88. Mindkét vers túllép a természet egyszerű leírásán.
89. A tájat összetett társadalmi és gondolati jelentéssel ruházzák fel.
90. A „Holt vidék” esetében ez a jelentés elsősorban a társadalmi nyomorhoz kapcsolódik.
91. „A Dunánál” a történelem és a népek közös sorsa kerül előtérbe.
92. József Attila ilyen módon újította meg a magyar tájköltészetet.
93. A természetből nagyobb összefüggések költői képét alkotta meg.
94. Összekapcsolta a társadalommal, a történelemmel és az emberi sorssal.
95. Ezzel új tartalmi és gondolati mélységet adott a régi műfajnak.
96. József Attila tájköltészete ezért egyedülálló helyet foglal el a magyar lírában.
97. A pontos megfigyelést mély gondolati tartalommal kapcsolja össze.
98. Nemcsak megmutatja a valóságot, hanem értelmezi is azt.
99. A „Holt vidék” és „A Dunánál” ennek a költészetnek két különböző csúcspontja.
100. Ezekben a művekben József Attila a magyar líra egyik legnagyobb megújítójaként mutatkozik meg.
(aufklappen)német
1. Attila József erneuerte auch die Landschaftsdichtung.
2. Die Landschaftsdichtung hatte in der ungarischen Literatur eine lange Tradition.
3. Sándor Petőfi hatte in seinen Gedichten die ungarische Tiefebene besungen.
4. Er hatte ihre Weite und die mit ihr verbundene Freiheit dargestellt.
5. Attila József knüpfte bewusst an dieses Erbe an.
6. Er gestaltete das traditionelle Landschaftsbild jedoch grundlegend um.
7. Bei ihm ist die Landschaft nicht mehr nur schön oder erhebend.
8. Häufig erscheint sie arm, öde und leidend.
9. Im Bild der Natur spiegelt sich auch die soziale Not.
10. Auf diese Weise verband Attila József Landschaft und Gesellschaft.
11. Darin liegt eine der wichtigsten Neuerungen seiner Landschaftsdichtung.
12. Ein berühmtes Beispiel dafür ist das Gedicht „Holt vidék”.
13. Der Titel bedeutet auf Deutsch „Tote Gegend”.
14. Das Gedicht schildert eine winterliche Landschaft.
15. Die Gegend erscheint öde und erstarrt.
16. Alles ist kalt, still und nahezu leblos.
17. Der Frost hat die Natur gelähmt.
18. Attila József zeichnet dieses Bild mit außerordentlicher Genauigkeit.
19. Er zeigt die kahlen Felder und die auf ihnen lastende Stille.
20. Auch die Welt der armen Dörfer und Gehöfte erscheint in dem Gedicht.
21. Die Landschaft bedeutet hier jedoch weit mehr als bloße Natur.
22. Sie macht auch die Armut der dort lebenden Menschen sichtbar.
23. In dieser Gegend herrscht bittere Entbehrung.
24. Die Bauern leben in Elend, Kälte und Abhängigkeit.
25. Die erstarrte Landschaft spiegelt auch ihr unbewegliches und hoffnungsloses Leben.
26. Die Natur wird dadurch zu einem dichterischen Bild der sozialen Not.
27. Attila József zeigt nicht die schöne und freie Tiefebene.
28. Stattdessen stellt er eine arme, erfrorene und verlassene Gegend dar.
29. Er führt die ältere Landschaftsdichtung nicht einfach fort, sondern verwandelt sie durch einen sozialen Gehalt.
30. Er führt dem Leser die Wirklichkeit ohne jede Beschönigung vor Augen.
31. Das Gedicht besitzt eine außerordentliche Wirkungskraft.
32. Seine Bilder sind genau, knapp und prägen sich tief in das Gedächtnis ein.
33. Seine Sprache ist knapp, sachlich und kalt.
34. Diese Sprache passt vollkommen zu der erfrorenen Landschaft.
35. Form und Inhalt sind deshalb eng miteinander verbunden.
36. „Holt vidék” ist eines der Meisterwerke dieser erneuerten Landschaftsdichtung.
37. Ein Gedicht von ganz anderem Charakter ist „A Dunánál”.
38. Der Titel bedeutet auf Deutsch „An der Donau”.
39. Das Gedicht entstand im Jahr 1936.
40. Es handelt sich um ein längeres, gedanklich außerordentlich reiches Gedicht.
41. Der Dichter sitzt am Ufer der Donau.
42. Er beobachtet das vor ihm fließende Wasser.
43. Aus diesem einfachen Anblick entstehen immer umfassendere Gedanken.
44. Die Donau wird allmählich zu einem Symbol.
45. Sie steht zugleich für die Zeit und die Geschichte.
46. Das Wasser fließt ohne Unterbrechung weiter.
47. Ebenso schreitet auch die Zeit unaufhaltsam voran.
48. In der Donau vereinigen sich unzählige verschiedene Wasser.
49. Sie kommen aus entfernten Gegenden und verschiedenen Ländern.
50. Der Fluss verbindet dadurch zahlreiche Völker und Kulturen miteinander.
51. Während der Dichter das Wasser betrachtet, beginnt er über die Vergangenheit nachzudenken.
52. Er denkt an seine eigenen Vorfahren und an die früheren Generationen seiner Familie.
53. Er empfindet, dass zahlreiche Generationen in ihm weiterleben.
54. In seinem Körper und in seiner Erinnerung trägt er ihr Erbe in sich.
55. Vergangenheit und Gegenwart verbinden sich deshalb untrennbar miteinander.
56. Sie vereinigen sich wie die verschiedenen Wasser der Donau.
57. Seine Gedanken wenden sich danach den Völkern zu, die am Fluss leben.
58. Im Donautal leben seit Jahrhunderten viele verschiedene Völker nebeneinander.
59. Ungarn, Deutsche, Slawen und andere Volksgruppen teilen sich diesen Raum.
60. Ihre gemeinsame Geschichte ist jedoch von Kriegen und Konflikten belastet.
61. Der Dichter hofft dennoch auf die Möglichkeit einer Versöhnung.
62. Die Völker sollten einander verstehen.
63. Sie sollten ihre alten Gegensätze gemeinsam ordnen.
64. Ein berühmter Gedanke des Gedichts formuliert diese Aufgabe.
65. Er besagt, dass es an der Zeit ist, unsere gemeinsamen Angelegenheiten zu ordnen.
66. In dieser Botschaft zeigen sich große Menschlichkeit und historisches Verantwortungsbewusstsein.
67. Das Gedicht ruft zur Versöhnung der Völker an der Donau auf.
68. Dies war in einer Zeit zunehmenden politischen Hasses eine besonders wichtige Botschaft.
69. In Europa wurde damals der extreme Nationalismus immer stärker.
70. Attila József stellte dem den Gedanken der Versöhnung und Zusammenarbeit entgegen.
71. Das Gedicht verbindet dadurch Landschaft und Geschichte eng miteinander.
72. Das Bild der Donau bringt das gemeinsame Schicksal der an ihr lebenden Völker zum Ausdruck.
73. „A Dunánál” ist einer der Höhepunkte von Attila Józsefs Gedankenlyrik.
74. Es verbindet ein Naturbild mit philosophischen Gedanken.
75. Es vereint persönliche Erfahrung und allgemeine menschliche Bedeutung.
76. Der Dichter geht zunächst von seiner eigenen Situation aus.
77. Danach richtet er seinen Blick auf seine Vorfahren und die früheren Generationen.
78. Schließlich erweitert er seine Perspektive auf die gesamte Gemeinschaft der Donauvölker.
79. Der gedankliche Raum des Gedichts wird dadurch Schritt für Schritt immer größer.
80. Es gelangt vom persönlichen Augenblick bis nahezu zur gesamten gemeinsamen Geschichte.
81. Diese außerordentliche Weite bildet eine Grundlage der Bedeutung des Gedichts.
82. Zugleich ist das Gedicht sprachlich und formal außerordentlich ausgearbeitet.
83. Seine Verse sind klar, ruhig und stellenweise feierlich.
84. Ihr Rhythmus strömt wie die Donau selbst.
85. Beide Gedichte zeigen deutlich die Erneuerung von Attila Józsefs Landschaftsdichtung.
86. „Holt vidék” stellt die arme und erstarrte Landschaft dar.
87. „A Dunánál” zeigt den Fluss dagegen als geschichtliche Landschaft.
88. Beide Gedichte gehen über eine einfache Beschreibung der Natur hinaus.
89. Sie versehen die Landschaft mit einer komplexen gesellschaftlichen und gedanklichen Bedeutung.
90. Bei „Holt vidék” ist diese Bedeutung vor allem mit der sozialen Not verbunden.
91. In „A Dunánál” treten die Geschichte und das gemeinsame Schicksal der Völker in den Vordergrund.
92. Auf diese Weise erneuerte Attila József die ungarische Landschaftsdichtung.
93. Er machte aus der Natur ein dichterisches Bild größerer Zusammenhänge.
94. Er verband sie mit Gesellschaft, Geschichte und menschlichem Schicksal.
95. Damit verlieh er der alten Gattung eine neue inhaltliche und gedankliche Tiefe.
96. Attila Józsefs Landschaftsdichtung nimmt deshalb einen einzigartigen Platz in der ungarischen Lyrik ein.
97. Sie verbindet genaue Beobachtung mit tiefem gedanklichem Gehalt.
98. Sie zeigt die Wirklichkeit nicht nur, sondern deutet sie auch.
99. „Holt vidék” und „A Dunánál” sind zwei unterschiedliche Höhepunkte dieser Dichtung.
100. In diesen Werken zeigt sich Attila József als einer der größten Erneuerer der ungarischen Lyrik.