3.8.1 – A sejtközötti állomány: rostok és alapállomány – Die Interzellularsubstanz: Fasern und Grundsubstanz
1. A sejtközötti állomány, más néven a sejtközötti mátrix, adja a kötőszövet fő tömegét. – Die Interzellularsubstanz, auch Interzellularmatrix genannt, macht die Hauptmasse des Bindegewebes aus.
2. Éppen ez az állomány különbözteti meg a kötőszövetet a sejtdús hámszövettől. – Gerade diese Substanz unterscheidet das Bindegewebe vom zellreichen Epithelgewebe.
3. A sejtközötti állomány két nagy részre osztható: a rostokra és az alapállományra. – Die Interzellularsubstanz lässt sich in zwei große Teile gliedern: in die Fasern und die Grundsubstanz.
4. A rostokat a kötőszövet sejtjei, elsősorban a fibroblasztok termelik és bocsátják ki magukból. – Die Fasern werden von den Zellen des Bindegewebes, vor allem von den Fibroblasten, gebildet und abgegeben.
5. A rostoknak három fő típusát különböztetjük meg a szervezetben. – Im Organismus werden drei Hauptarten von Fasern unterschieden.
6. Ezek a kollagénrostok, a rugalmas rostok és a rácsrostok. – Dies sind die kollagenen Fasern, die elastischen Fasern und die retikulären Fasern.
7. A kollagénrostok a leggyakoribb rosttípust képviselik, és nagy húzószilárdságot biztosítanak. – Die kollagenen Fasern stellen den häufigsten Fasertyp dar und sorgen für eine hohe Zugfestigkeit.
8. Alapanyaguk a kollagén, amely az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjéje. – Ihr Grundstoff ist das Kollagen, das mengenmäßig häufigste Eiweiß des menschlichen Körpers.
9. A kollagén molekulái három fehérjeláncból csavarodnak össze egyetlen hármas csavarrá. – Die Moleküle des Kollagens winden sich aus drei Eiweißketten zu einer einzigen Tripelhelix zusammen.
10. Ezek a molekulák szabályos rendben sorakoznak fel, és vékony rostocskákká, majd vastagabb rostokká állnak össze. – Diese Moleküle reihen sich in regelmäßiger Ordnung aneinander und lagern sich zu dünnen Fibrillen und anschließend zu dickeren Fasern zusammen.
11. A friss kollagénrostok a szövetben fehéres színűek, ezért fehér rostoknak is nevezik őket. – Die frischen kollagenen Fasern sind im Gewebe weißlich gefärbt, weshalb man sie auch weiße Fasern nennt.
12. A kollagénrost hajlékony, de alig nyújtható, és ellenáll az erős húzóerőnek. – Die kollagene Faser ist biegsam, aber kaum dehnbar und widersteht starkem Zug.
13. Kötegekbe rendeződve különösen nagy terhelést képes elviselni anélkül, hogy elszakadna. – In Bündeln geordnet kann sie besonders große Belastungen ertragen, ohne zu reißen.
14. Nagy mennyiségben található az inakban, a szalagokban és az irhában. – In großer Menge kommt sie in den Sehnen, den Bändern und der Lederhaut vor.
15. A kollagén termeléséhez a szervezetnek C-vitaminra van szüksége. – Für die Bildung des Kollagens benötigt der Organismus Vitamin C.
16. Ennek hiányában a rostok gyengék maradnak, és a sebek nehezen gyógyulnak. – Bei seinem Mangel bleiben die Fasern schwach, und die Wunden heilen schlecht.
17. A rugalmas rostok fő alkotórésze egy elasztin nevű, nyúlékony fehérje. – Der Hauptbestandteil der elastischen Fasern ist ein dehnbares Eiweiß namens Elastin.
18. Ezek a rostok megnyúlnak, ha húzóerő éri őket, majd visszatérnek eredeti hosszukba. – Diese Fasern verlängern sich, wenn Zug auf sie einwirkt, und kehren danach in ihre ursprüngliche Länge zurück.
19. Viselkedésük egy gumiszalaghoz hasonlítható, amely a megnyújtás után összehúzódik. – Ihr Verhalten lässt sich mit einem Gummiband vergleichen, das sich nach dem Dehnen wieder zusammenzieht.
20. Frissen a szövetben sárgás színűek, ezért sárga rostoknak is hívják őket. – Frisch sind sie im Gewebe gelblich gefärbt, deshalb werden sie auch gelbe Fasern genannt.
21. A rugalmas rostok gyakran hálózatot alkotnak, nem pedig vastag kötegeket. – Die elastischen Fasern bilden häufig ein Netzwerk und keine dicken Bündel.
22. Különösen sok van belőlük a tüdőben, a nagy verőerek falában és a bőrben. – Besonders viele von ihnen gibt es in der Lunge, in der Wand der großen Schlagadern und in der Haut.
23. A kor előrehaladtával ezek a rostok elvesztik rugalmasságukat, és a bőr petyhüdtté válik. – Mit zunehmendem Alter verlieren diese Fasern ihre Elastizität, und die Haut wird schlaff.
24. A rácsrostok nagyon vékony, elágazó rostok, amelyek finom hálózatot képeznek. – Die retikulären Fasern sind sehr dünne, verzweigte Fasern, die ein feines Netzwerk bilden.
25. Anyaguk egy különleges kollagénfajta, ezért közeli rokonságban állnak a kollagénrostokkal. – Ihr Material ist eine besondere Kollagenart, weshalb sie mit den kollagenen Fasern nah verwandt sind.
26. Feladatuk, hogy vázat, azaz tartórácsot képezzenek a lágy szervek belsejében. – Ihre Aufgabe ist es, ein Gerüst, also ein Stützgitter, im Inneren der weichen Organe zu bilden.
27. Ilyen finom hálózat tartja meg a sejteket a nyirokcsomókban, a lépben és a csontvelőben. – Ein solches feines Netz hält die Zellen in den Lymphknoten, in der Milz und im Knochenmark zusammen.
28. A rácsrostok emellett a hámszövetek és a kötőszövet közötti alaphártya közelében is előfordulnak. – Die retikulären Fasern kommen außerdem in der Nähe der Basalmembran zwischen Epithel und Bindegewebe vor.
29. A rostok között helyezkedik el az alapállomány, amely kitölti a szabadon maradó tereket. – Zwischen den Fasern liegt die Grundsubstanz, die die frei bleibenden Räume ausfüllt.
30. Az alapállomány gél állagú anyag, amely áttetsző és formálható. – Die Grundsubstanz ist ein gelartiger Stoff, der durchsichtig und formbar ist.
31. Fő alkotórészei nagy, láncszerű cukormolekulák, amelyek sok vizet képesek megkötni. – Ihre Hauptbestandteile sind große, kettenförmige Zuckermoleküle, die viel Wasser binden können.
32. Ezeket a cukorláncokat gyakran fehérjékhez kapcsolódva találjuk meg. – Diese Zuckerketten findet man häufig an Eiweiße gebunden.
33. Az egyik legfontosabb ilyen molekula a hialuronsav, amely nagy víztartalmú gélt alkot. – Eines der wichtigsten solcher Moleküle ist die Hyaluronsäure, die ein wasserreiches Gel bildet.
34. A megkötött víz miatt az alapállomány rugalmas párnaként viselkedik a nyomással szemben. – Aufgrund des gebundenen Wassers verhält sich die Grundsubstanz gegenüber Druck wie ein elastisches Polster.
35. Az alapállományban különleges ragasztófehérjék is találhatók, amelyek a sejteket a rostokhoz rögzítik. – In der Grundsubstanz befinden sich auch besondere Klebeeiweiße, die die Zellen an den Fasern verankern.
36. Az állomány víztartalmú részét szöveti folyadéknak nevezzük. – Den wasserhaltigen Anteil der Substanz bezeichnet man als Gewebeflüssigkeit.
37. Ez a folyadék közvetíti a tápanyagokat a vérből a sejtekhez. – Diese Flüssigkeit vermittelt die Nährstoffe aus dem Blut zu den Zellen.
38. Ugyanezen az úton szállítódnak a bomlástermékek a sejtektől a vér felé. – Auf demselben Weg werden die Abbauprodukte von den Zellen zum Blut hin transportiert.
39. Az alapállomány sűrűsége szervről szervre változik: a híg folyadéktól a kemény, meszes állományig terjedhet. – Die Dichte der Grundsubstanz ändert sich von Organ zu Organ: sie kann von einer dünnflüssigen Beschaffenheit bis zu einer harten, verkalkten Substanz reichen.
40. A rostok és az alapállomány aránya dönti el, hogy egy adott kötőszövet lágy vagy szilárd lesz-e. – Das Verhältnis von Fasern und Grundsubstanz entscheidet darüber, ob ein bestimmtes Bindegewebe weich oder fest wird.
(aufklappen)magyar
1. A sejtközötti állomány, más néven a sejtközötti mátrix, adja a kötőszövet fő tömegét.
2. Éppen ez az állomány különbözteti meg a kötőszövetet a sejtdús hámszövettől.
3. A sejtközötti állomány két nagy részre osztható: a rostokra és az alapállományra.
4. A rostokat a kötőszövet sejtjei, elsősorban a fibroblasztok termelik és bocsátják ki magukból.
5. A rostoknak három fő típusát különböztetjük meg a szervezetben.
6. Ezek a kollagénrostok, a rugalmas rostok és a rácsrostok.
7. A kollagénrostok a leggyakoribb rosttípust képviselik, és nagy húzószilárdságot biztosítanak.
8. Alapanyaguk a kollagén, amely az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjéje.
9. A kollagén molekulái három fehérjeláncból csavarodnak össze egyetlen hármas csavarrá.
10. Ezek a molekulák szabályos rendben sorakoznak fel, és vékony rostocskákká, majd vastagabb rostokká állnak össze.
11. A friss kollagénrostok a szövetben fehéres színűek, ezért fehér rostoknak is nevezik őket.
12. A kollagénrost hajlékony, de alig nyújtható, és ellenáll az erős húzóerőnek.
13. Kötegekbe rendeződve különösen nagy terhelést képes elviselni anélkül, hogy elszakadna.
14. Nagy mennyiségben található az inakban, a szalagokban és az irhában.
15. A kollagén termeléséhez a szervezetnek C-vitaminra van szüksége.
16. Ennek hiányában a rostok gyengék maradnak, és a sebek nehezen gyógyulnak.
17. A rugalmas rostok fő alkotórésze egy elasztin nevű, nyúlékony fehérje.
18. Ezek a rostok megnyúlnak, ha húzóerő éri őket, majd visszatérnek eredeti hosszukba.
19. Viselkedésük egy gumiszalaghoz hasonlítható, amely a megnyújtás után összehúzódik.
20. Frissen a szövetben sárgás színűek, ezért sárga rostoknak is hívják őket.
21. A rugalmas rostok gyakran hálózatot alkotnak, nem pedig vastag kötegeket.
22. Különösen sok van belőlük a tüdőben, a nagy verőerek falában és a bőrben.
23. A kor előrehaladtával ezek a rostok elvesztik rugalmasságukat, és a bőr petyhüdtté válik.
24. A rácsrostok nagyon vékony, elágazó rostok, amelyek finom hálózatot képeznek.
25. Anyaguk egy különleges kollagénfajta, ezért közeli rokonságban állnak a kollagénrostokkal.
26. Feladatuk, hogy vázat, azaz tartórácsot képezzenek a lágy szervek belsejében.
27. Ilyen finom hálózat tartja meg a sejteket a nyirokcsomókban, a lépben és a csontvelőben.
28. A rácsrostok emellett a hámszövetek és a kötőszövet közötti alaphártya közelében is előfordulnak.
29. A rostok között helyezkedik el az alapállomány, amely kitölti a szabadon maradó tereket.
30. Az alapállomány gél állagú anyag, amely áttetsző és formálható.
31. Fő alkotórészei nagy, láncszerű cukormolekulák, amelyek sok vizet képesek megkötni.
32. Ezeket a cukorláncokat gyakran fehérjékhez kapcsolódva találjuk meg.
33. Az egyik legfontosabb ilyen molekula a hialuronsav, amely nagy víztartalmú gélt alkot.
34. A megkötött víz miatt az alapállomány rugalmas párnaként viselkedik a nyomással szemben.
35. Az alapállományban különleges ragasztófehérjék is találhatók, amelyek a sejteket a rostokhoz rögzítik.
36. Az állomány víztartalmú részét szöveti folyadéknak nevezzük.
37. Ez a folyadék közvetíti a tápanyagokat a vérből a sejtekhez.
38. Ugyanezen az úton szállítódnak a bomlástermékek a sejtektől a vér felé.
39. Az alapállomány sűrűsége szervről szervre változik: a híg folyadéktól a kemény, meszes állományig terjedhet.
40. A rostok és az alapállomány aránya dönti el, hogy egy adott kötőszövet lágy vagy szilárd lesz-e.
(aufklappen)német
1. Die Interzellularsubstanz, auch Interzellularmatrix genannt, macht die Hauptmasse des Bindegewebes aus.
2. Gerade diese Substanz unterscheidet das Bindegewebe vom zellreichen Epithelgewebe.
3. Die Interzellularsubstanz lässt sich in zwei große Teile gliedern: in die Fasern und die Grundsubstanz.
4. Die Fasern werden von den Zellen des Bindegewebes, vor allem von den Fibroblasten, gebildet und abgegeben.
5. Im Organismus werden drei Hauptarten von Fasern unterschieden.
6. Dies sind die kollagenen Fasern, die elastischen Fasern und die retikulären Fasern.
7. Die kollagenen Fasern stellen den häufigsten Fasertyp dar und sorgen für eine hohe Zugfestigkeit.
8. Ihr Grundstoff ist das Kollagen, das mengenmäßig häufigste Eiweiß des menschlichen Körpers.
9. Die Moleküle des Kollagens winden sich aus drei Eiweißketten zu einer einzigen Tripelhelix zusammen.
10. Diese Moleküle reihen sich in regelmäßiger Ordnung aneinander und lagern sich zu dünnen Fibrillen und anschließend zu dickeren Fasern zusammen.
11. Die frischen kollagenen Fasern sind im Gewebe weißlich gefärbt, weshalb man sie auch weiße Fasern nennt.
12. Die kollagene Faser ist biegsam, aber kaum dehnbar und widersteht starkem Zug.
13. In Bündeln geordnet kann sie besonders große Belastungen ertragen, ohne zu reißen.
14. In großer Menge kommt sie in den Sehnen, den Bändern und der Lederhaut vor.
15. Für die Bildung des Kollagens benötigt der Organismus Vitamin C.
16. Bei seinem Mangel bleiben die Fasern schwach, und die Wunden heilen schlecht.
17. Der Hauptbestandteil der elastischen Fasern ist ein dehnbares Eiweiß namens Elastin.
18. Diese Fasern verlängern sich, wenn Zug auf sie einwirkt, und kehren danach in ihre ursprüngliche Länge zurück.
19. Ihr Verhalten lässt sich mit einem Gummiband vergleichen, das sich nach dem Dehnen wieder zusammenzieht.
20. Frisch sind sie im Gewebe gelblich gefärbt, deshalb werden sie auch gelbe Fasern genannt.
21. Die elastischen Fasern bilden häufig ein Netzwerk und keine dicken Bündel.
22. Besonders viele von ihnen gibt es in der Lunge, in der Wand der großen Schlagadern und in der Haut.
23. Mit zunehmendem Alter verlieren diese Fasern ihre Elastizität, und die Haut wird schlaff.
24. Die retikulären Fasern sind sehr dünne, verzweigte Fasern, die ein feines Netzwerk bilden.
25. Ihr Material ist eine besondere Kollagenart, weshalb sie mit den kollagenen Fasern nah verwandt sind.
26. Ihre Aufgabe ist es, ein Gerüst, also ein Stützgitter, im Inneren der weichen Organe zu bilden.
27. Ein solches feines Netz hält die Zellen in den Lymphknoten, in der Milz und im Knochenmark zusammen.
28. Die retikulären Fasern kommen außerdem in der Nähe der Basalmembran zwischen Epithel und Bindegewebe vor.
29. Zwischen den Fasern liegt die Grundsubstanz, die die frei bleibenden Räume ausfüllt.
30. Die Grundsubstanz ist ein gelartiger Stoff, der durchsichtig und formbar ist.
31. Ihre Hauptbestandteile sind große, kettenförmige Zuckermoleküle, die viel Wasser binden können.
32. Diese Zuckerketten findet man häufig an Eiweiße gebunden.
33. Eines der wichtigsten solcher Moleküle ist die Hyaluronsäure, die ein wasserreiches Gel bildet.
34. Aufgrund des gebundenen Wassers verhält sich die Grundsubstanz gegenüber Druck wie ein elastisches Polster.
35. In der Grundsubstanz befinden sich auch besondere Klebeeiweiße, die die Zellen an den Fasern verankern.
36. Den wasserhaltigen Anteil der Substanz bezeichnet man als Gewebeflüssigkeit.
37. Diese Flüssigkeit vermittelt die Nährstoffe aus dem Blut zu den Zellen.
38. Auf demselben Weg werden die Abbauprodukte von den Zellen zum Blut hin transportiert.
39. Die Dichte der Grundsubstanz ändert sich von Organ zu Organ: sie kann von einer dünnflüssigen Beschaffenheit bis zu einer harten, verkalkten Substanz reichen.
40. Das Verhältnis von Fasern und Grundsubstanz entscheidet darüber, ob ein bestimmtes Bindegewebe weich oder fest wird.