4.11 – A koponyaalap nyílásai – Die Öffnungen der Schädelbasis
1. A koponyaalap nyílásai olyan csontos átjárók, amelyeken keresztül agyidegek, verőerek, vénák és kisebb idegfonatok hagyják el vagy érik el a koponyaüreget. – Die Öffnungen der Schädelbasis sind knöcherne Durchtrittsstellen, durch die Hirnnerven, Arterien, Venen und kleinere Nervengeflechte die Schädelhöhle verlassen oder erreichen.
2. Tájékozódáskor célszerű a nyílásokat az elülső, a középső és a hátulsó koponyagödrök szerint rendezni, majd minden átjáróhoz hozzárendelni a rajta áthaladó képleteket. – Zur Orientierung empfiehlt es sich, die Öffnungen der vorderen, mittleren und hinteren Schädelgrube zuzuordnen und anschließend jeder Durchtrittsstelle ihre Strukturen zuzuweisen.
3. Mivel több nyílás a szemüregbe, az orrüregbe, a fossa pterygopalatinába vagy a halánték alatti árokba vezet, helyük egyben az agyidegek perifériás lefutását is előrevetíti. – Da mehrere Öffnungen in die Orbita, die Nasenhöhle, die Fossa pterygopalatina oder die Unterschläfengrube führen, weist ihre Lage zugleich auf den peripheren Verlauf der Hirnnerven voraus.
4. Az itt következő rendszerben minden nyílásnál először a csontos kapcsolatot, majd az áthaladó idegeket és érképleteket kell megjegyezni. – Im folgenden System sind bei jeder Öffnung zunächst die knöcherne Verbindung und danach die hindurchtretenden Nerven und Gefäßstrukturen einzuprägen.
5. Az elülső koponyagödör legfontosabb átjárója a rostacsont rostalemeze, a lamina cribrosa, amely a koponyaüreget az orrüreg felső részével kapcsolja össze. – Die wichtigste Durchtrittsregion der vorderen Schädelgrube ist die Siebplatte des Siebbeins, die Lamina cribrosa, welche die Schädelhöhle mit dem oberen Abschnitt der Nasenhöhle verbindet.
6. A lamina cribrosa számos apró nyílásán a szaglóhám receptorsejtjeinek axonjai, vagyis az I. agyideget alkotó fila olfactoria haladnak át. – Durch die zahlreichen kleinen Öffnungen der Lamina cribrosa ziehen die Axone der Riechrezeptorzellen, also die Fila olfactoria des Hirnnerven I.
7. Ezek a finom rostkötegek az orrüregből a szaglóhagymához jutnak, ezért a rostalemez sérülése szaglászavarral és liquorcsorgással járhat. – Diese feinen Faserbündel gelangen aus der Nasenhöhle zum Riechkolben, weshalb eine Verletzung der Siebplatte mit Riechstörung und Liquorrhö einhergehen kann.
8. A rostalemez elülső részének apró csatornáin a nervus ethmoidalis anterior, valamint kísérő artériája és vénája is elérheti az orrüreg területét. – Durch kleine Kanäle im vorderen Bereich der Siebplatte können außerdem der Nervus ethmoidalis anterior sowie seine begleitende Arterie und Vene die Nasenhöhle erreichen.
9. A canalis opticus a középső koponyagödörből a szemüreg csúcsába vezető rövid csontos csatorna, amely a kis ékcsontszárny tövében helyezkedik el. – Der Canalis opticus ist ein kurzer knöcherner Kanal von der mittleren Schädelgrube zur Orbitaspitze, der an der Wurzel des kleinen Keilbeinflügels liegt.
10. A látóideg, vagyis a II. agyideg, valamint az arteria ophthalmica a canalis opticuson keresztül lép be a szemüregbe. – Der Sehnerv, also Hirnnerv II, und die Arteria ophthalmica treten durch den Canalis opticus in die Orbita ein.
11. A csatornában a látóideget burkai is kísérik, amelyek a koponyaüreg agyhártyáival folytonosan összefüggnek. – Im Kanal wird der Sehnerv von seinen Hüllen begleitet, die kontinuierlich mit den Hirnhäuten der Schädelhöhle verbunden sind.
12. A fissura orbitalis superior, vagyis a felső szemüregi hasadék, a kis és a nagy ékcsontszárny között húzódva köti össze a középső koponyagödröt a szemüreggel. – Die Fissura orbitalis superior, die obere Augenhöhlenspalte, verbindet zwischen kleinem und großem Keilbeinflügel die mittlere Schädelgrube mit der Orbita.
13. A közös íngyűrűn belül a nervus oculomotorius felső és alsó ága, a nervus abducens, valamint a V1-hez tartozó nervus nasociliaris halad át. – Innerhalb des gemeinsamen Sehnenrings ziehen beide Äste des Nervus oculomotorius, der Nervus abducens sowie der zu V1 gehörende Nervus nasociliaris hindurch.
14. Az íngyűrűn kívül fut a nervus trochlearis, továbbá a V1-hez tartozó nervus frontalis és nervus lacrimalis, valamint rendszerint a vena ophthalmica superior. – Außerhalb des Sehnenrings verlaufen der Nervus trochlearis, außerdem die zu V1 gehörenden Nervi frontalis und lacrimalis sowie gewöhnlich die Vena ophthalmica superior.
15. Így a felső szemüregi hasadék a szemmozgató idegek és a nervus ophthalmicus három fő ágának közös belépési területe. – Damit bildet die obere Augenhöhlenspalte die gemeinsame Eintrittsregion der Augenmuskelnerven und der drei Hauptäste des Nervus ophthalmicus.
16. A fissura orbitalis inferior nem nyílik közvetlenül a koponyaüregbe, hanem a szemüreget főként a fossa pterygopalatinával és a halánték alatti árokkal kapcsolja össze. – Die Fissura orbitalis inferior öffnet sich nicht unmittelbar zur Schädelhöhle, sondern verbindet die Orbita vor allem mit der Fossa pterygopalatina und der Unterschläfengrube.
17. Rajta a nervus infraorbitalis, a nervus zygomaticus, az azonos nevű erek és a vena ophthalmica inferior egy része halad át. – Durch sie verlaufen der Nervus infraorbitalis, der Nervus zygomaticus, die gleichnamigen Gefäße und ein Teil der Vena ophthalmica inferior.
18. A foramen rotundum a középső koponyagödörből a fossa pterygopalatinába vezet, és lényegében a nervus maxillaris számára szolgáló csontos átjáró. – Das Foramen rotundum führt von der mittleren Schädelgrube in die Fossa pterygopalatina und dient im Wesentlichen als knöcherner Durchtritt für den Nervus maxillaris.
19. A nervus maxillaris, vagyis a háromosztatú ideg V2 ága, érzőrostokat visz a középarc, a felső fogak, az orrüreg és a szájpad területéhez. – Der Nervus maxillaris, also der Ast V2 des Trigeminus, führt sensible Fasern zum Mittelgesicht, zu den oberen Zähnen, zur Nasenhöhle und zum Gaumen.
20. A foramen ovale a középső koponyagödröt a halánték alatti árokkal köti össze, és legfontosabb tartalma a nervus mandibularis. – Das Foramen ovale verbindet die mittlere Schädelgrube mit der Unterschläfengrube, und sein wichtigster Inhalt ist der Nervus mandibularis.
21. A V3 ág mellett az arteria meningea accessoria és a plexus venosus foraminis ovalis vénái is áthaladnak az ovális nyíláson. – Neben dem Ast V3 ziehen auch die Arteria meningea accessoria und die Venen des Plexus venosus foraminis ovalis durch das ovale Loch.
22. Mivel a nervus mandibularis érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz, a foramen ovale a rágóizmok beidegzése szempontjából is alapvető jelentőségű. – Da der Nervus mandibularis sowohl sensible als auch motorische Fasern enthält, ist das Foramen ovale auch für die Innervation der Kaumuskeln von grundlegender Bedeutung.
23. A foramen spinosum az ovális nyílástól hátul és oldalt fekszik, és szintén a halánték alatti árok felé nyílik. – Das Foramen spinosum liegt hinter und lateral des Foramen ovale und öffnet sich ebenfalls zur Unterschläfengrube.
24. Rajta az arteria meningea media és kísérő vénája, továbbá a nervus mandibularis meningealis ága lép be a koponyaüregbe. – Durch dieses Loch treten die Arteria meningea media mit ihrer Begleitvene sowie der meningeale Ast des Nervus mandibularis in die Schädelhöhle ein.
25. A középső agyhártya-artéria a kemény agyhártya belső felszínén ágazik el, ezért a foramen spinosum környéke koponyasérülések esetén klinikailag különösen fontos. – Die mittlere Hirnhautarterie verzweigt sich an der Innenseite der Dura mater, weshalb die Umgebung des Foramen spinosum bei Schädelverletzungen klinisch besonders bedeutsam ist.
26. A foramen lacerum a halántékcsont sziklacsonti része, az ékcsont és a nyakszirtcsont között fekvő szabálytalan nyílás. – Das Foramen lacerum ist eine unregelmäßige Öffnung zwischen Felsenbein, Keilbein und Hinterhauptbein.
27. Élőben a nyílás nagy részét rostos porc tölti ki, ezért nem tekinthető nagy erek vagy agyidegek szabad átjárójának. – Beim Lebenden ist die Öffnung größtenteils durch Faserknorpel verschlossen und daher kein freier Durchtritt für große Gefäße oder Hirnnerven.
28. A nervus petrosus major a sziklacsont elülső felszínéről érkezve a foramen lacerum felső felszínén fut, majd a mély sziklacsonti ideggel egyesül. – Der Nervus petrosus major gelangt von der Vorderfläche des Felsenbeins zur Oberseite des Foramen lacerum und vereinigt sich dort mit dem tiefen Felsenbeinnerv.
29. Az egyesülésből létrejövő nervus canalis pterygoidei a canalis pterygoideuson keresztül jut el a fossa pterygopalatinába. – Der aus dieser Vereinigung entstehende Nervus canalis pterygoidei erreicht durch den Canalis pterygoideus die Fossa pterygopalatina.
30. Ugyanebben a csatornában az arteria canalis pterygoidei is halad, amely az ideg mellett a fossa pterygopalatina területét éri el. – Im selben Kanal verläuft auch die Arteria canalis pterygoidei, die neben dem Nerv die Fossa pterygopalatina erreicht.
31. A nervus petrosus minor gyakran a foramen lacerumtól oldalt fekvő fissura sphenopetrosán vagy valamely közeli apró nyíláson keresztül jut a halánték alatti árokba. – Der Nervus petrosus minor gelangt häufig durch die lateral des Foramen lacerum gelegene Fissura sphenopetrosa oder eine benachbarte kleine Öffnung in die Unterschläfengrube.
32. Innen az ideg a ganglion oticumhoz halad, ahol a fültőmirigy paraszimpatikus beidegzéséhez tartozó rostok átkapcsolódnak. – Von dort zieht der Nerv zum Ganglion oticum, in dem die zur parasympathischen Innervation der Ohrspeicheldrüse gehörenden Fasern umgeschaltet werden.
33. A canalis caroticus külső nyílása a sziklacsont alsó felszínén található, majd a csatorna kanyarulatosan halad a középső koponyagödör felé. – Die äußere Öffnung des Canalis caroticus liegt an der Unterfläche des Felsenbeins, von wo der Kanal gekrümmt zur mittleren Schädelgrube verläuft.
34. A carotiscsatorna legfontosabb tartalma az arteria carotis interna, amelyet a plexus sympathicus caroticus internus és egy vénás fonat vesz körül. – Wichtigster Inhalt des Karotiskanals ist die Arteria carotis interna, die vom Plexus sympathicus caroticus internus und einem Venengeflecht umgeben wird.
35. Belső nyílásának elhagyása után az arteria carotis interna a foramen lacerum porcos kitöltése felett halad, de magán a nyíláson nem tör át. – Nach Verlassen der inneren Kanalöffnung zieht die Arteria carotis interna über die knorpelige Ausfüllung des Foramen lacerum hinweg, ohne die Öffnung selbst zu durchbohren.
36. A hátulsó koponyagödör oldalsó falában nyílik a porus acusticus internus, amely a meatus acusticus internus csontos járatába vezet. – In der Seitenwand der hinteren Schädelgrube liegt der Porus acusticus internus, der in den knöchernen Meatus acusticus internus führt.
37. A belső hallójáratban a VII. agyideg, a VIII. agyideg, valamint az arteria és a vena labyrinthi halad. – Im inneren Gehörgang verlaufen der Hirnnerv VII, der Hirnnerv VIII sowie die Arteria und die Vena labyrinthi.
38. A nervus facialis a járat mélyén a canalis facialisba lép, míg a nervus vestibulocochlearis ágai a belső fül receptoraihoz tartanak. – Der Nervus facialis tritt am Grund des Ganges in den Canalis facialis ein, während die Äste des Nervus vestibulocochlearis zu den Rezeptoren des Innenohres ziehen.
39. A két agyideg közös belépése ellenére további útjuk eltér, ezért a belső hallójárat egyszerre idegi átjáró és topográfiai elágazási terület. – Trotz des gemeinsamen Eintritts beider Hirnnerven verläuft ihr weiterer Weg unterschiedlich, sodass der innere Gehörgang zugleich Durchtritts- und topographische Verzweigungsregion ist.
40. A foramen jugulare a sziklacsont és a nyakszirtcsont között kialakuló nagy, szabálytalan nyílás, amely a hátulsó koponyagödröt a parafaringeális térrel kapcsolja össze. – Das Foramen jugulare ist eine große unregelmäßige Öffnung zwischen Felsenbein und Hinterhauptbein, welche die hintere Schädelgrube mit dem Parapharyngealraum verbindet.
41. Elülső-mediális részén, a pars nervosában a IX. agyideg és a sinus petrosus inferior halad át. – Im anteromedialen Abschnitt, der Pars nervosa, verlaufen der Hirnnerv IX und der Sinus petrosus inferior.
42. Hátulsó-laterális részén, a pars vascularisban a X. és a XI. agyideg, továbbá a sinus sigmoideus folytatása található. – Im posterolateralen Abschnitt, der Pars vascularis, liegen die Hirnnerven X und XI sowie die Fortsetzung des Sinus sigmoideus.
43. A sinus sigmoideus a nyílás területén a vena jugularis interna felső szakaszába megy át, amely a koponya vénás vérének jelentős részét elvezeti. – Der Sinus sigmoideus geht im Bereich der Öffnung in den oberen Abschnitt der Vena jugularis interna über, die einen großen Teil des venösen Schädelblutes ableitet.
44. A foramen jugulare nyílásán kisebb meningealis artériás ágak is áthaladhatnak, amelyek a hátulsó koponyagödör kemény agyhártyáját látják el. – Durch das Foramen jugulare können außerdem kleinere meningeale Arterienäste ziehen, welche die Dura der hinteren Schädelgrube versorgen.
45. Mivel három agyideg és jelentős vénás képletek zsúfolódnak benne, a jugularis nyílás sérülése összetett neurológiai tünetegyüttest okozhat. – Da sich in ihm drei Hirnnerven und bedeutende venöse Strukturen zusammendrängen, kann eine Schädigung des Foramen jugulare ein komplexes neurologisches Syndrom verursachen.
46. A canalis nervi hypoglossi a foramen magnum elülső-oldalsó szélénél fúrja át a nyakszirtcsontot, és a koponya külső alapján nyílik. – Der Canalis nervi hypoglossi durchbohrt das Hinterhauptbein am anterolateralen Rand des Foramen magnum und mündet an der äußeren Schädelbasis.
47. Rajta a XII. agyideg és a hozzá társuló vénás fonat halad át, majd az ideg a nyelv izmai felé folytatja útját. – Durch ihn ziehen der Hirnnerv XII und sein begleitendes Venengeflecht, anschließend verläuft der Nerv weiter zu den Muskeln der Zunge.
48. A foramen magnum, vagyis az öreglyuk, a koponyaalap legnagyobb nyílása, amely a hátulsó koponyagödröt a gerinccsatornával kapcsolja össze. – Das Foramen magnum ist die größte Öffnung der Schädelbasis und verbindet die hintere Schädelgrube mit dem Wirbelkanal.
49. Központi részén a nyúltvelő gerincvelőbe átmenő szakasza, valamint az agyhártyák folytonos rétegei haladnak át. – In seinem zentralen Bereich ziehen der in das Rückenmark übergehende Abschnitt der Medulla oblongata und die kontinuierlichen Schichten der Hirnhäute hindurch.
50. Az öreglyukon keresztül jut a koponyaüregbe a két arteria vertebralis, továbbá az arteria spinalis anterior és a két arteria spinalis posterior. – Durch das Foramen magnum gelangen beide Arteriae vertebrales, die Arteria spinalis anterior und die beiden Arteriae spinales posteriores in die Schädelhöhle.
51. Ugyanitt vénás fonatok, az első nyaki idegpár gyökerei és a nervus accessorius gerincvelői gyökere is áthalad. – An derselben Stelle verlaufen Venengeflechte, die Wurzeln des ersten Halsnervenpaares und die spinale Wurzel des Nervus accessorius.
52. A XI. agyideg gerincvelői gyökere tehát az öreglyukon keresztül belép a koponyaüregbe, majd a foramen jugulare nyílásán át ismét elhagyja azt. – Die spinale Wurzel des Hirnnerven XI tritt somit durch das Foramen magnum in die Schädelhöhle ein und verlässt sie anschließend wieder durch das Foramen jugulare.
53. A canalis facialis a belső hallójárat mélyéről indul, kanyarulatosan halad a sziklacsontban, majd a foramen stylomastoideumon nyílik a külső koponyaalapra. – Der Canalis facialis beginnt am Grund des inneren Gehörgangs, verläuft gekrümmt im Felsenbein und öffnet sich durch das Foramen stylomastoideum an der äußeren Schädelbasis.
54. A VII. agyideg főtörzse ezen a nyíláson keresztül hagyja el végleg a koponyát, mielőtt az arc mimikai izmaihoz haladna. – Der Hauptstamm des Hirnnerven VII verlässt den Schädel endgültig durch diese Öffnung, bevor er zu den mimischen Muskeln des Gesichts zieht.
55. A chorda tympani még a foramen stylomastoideum előtt válik le az arcidegről, áthalad a dobüregen, majd a fissura petrotympanicán keresztül jut a halánték alatti árokba. – Die Chorda tympani zweigt noch vor dem Foramen stylomastoideum vom Gesichtsnerv ab, durchquert die Paukenhöhle und gelangt durch die Fissura petrotympanica in die Unterschläfengrube.
56. Ott a nervus lingualishoz csatlakozik, és ízérző, valamint paraszimpatikus rostokat vezet a nyelv elülső kétharmada és a nyálmirigyek felé. – Dort schließt sie sich dem Nervus lingualis an und führt Geschmacksfasern sowie parasympathische Fasern zu den vorderen zwei Dritteln der Zunge und zu den Speicheldrüsen.
57. Az agyidegek koponyaalapi áthaladási helyei röviden úgy rendezhetők, hogy az I. ideg a lamina cribrosán, a II. ideg a canalis opticuson halad át. – Die Durchtrittsstellen der Hirnnerven an der Schädelbasis lassen sich kurz so ordnen, dass Nerv I durch die Lamina cribrosa und Nerv II durch den Canalis opticus zieht.
58. A III., IV., V1 és VI. agyideg a fissura orbitalis superioron, a V2 a foramen rotundumon, a V3 pedig a foramen ovale nyílásán keresztül hagyja el a koponyaüreget. – Die Hirnnerven III, IV, V1 und VI verlassen die Schädelhöhle durch die Fissura orbitalis superior, V2 durch das Foramen rotundum und V3 durch das Foramen ovale.
59. A VII. és VIII. agyideg a belső hallójáratba lép, a IX., X. és XI. ideg a foramen jugulare nyílásán, a XII. pedig saját csatornáján halad át. – Die Hirnnerven VII und VIII treten in den inneren Gehörgang ein, die Nerven IX, X und XI ziehen durch das Foramen jugulare und Nerv XII durch seinen eigenen Kanal.
60. A koponyaalap nyílásainak biztos ismerete akkor válik használhatóvá, ha az átjárótól a képletek felé és fordítva, minden idegtől vagy értől a megfelelő nyílásig is végig tudjuk követni a kapcsolatot. – Die sichere Kenntnis der Schädelbasisöffnungen wird praktisch nutzbar, wenn die Zuordnung sowohl von der Öffnung zu ihren Strukturen als auch umgekehrt von jedem Nerv oder Gefäß zur passenden Durchtrittsstelle beherrscht wird.
(aufklappen)magyar
1. A koponyaalap nyílásai olyan csontos átjárók, amelyeken keresztül agyidegek, verőerek, vénák és kisebb idegfonatok hagyják el vagy érik el a koponyaüreget.
2. Tájékozódáskor célszerű a nyílásokat az elülső, a középső és a hátulsó koponyagödrök szerint rendezni, majd minden átjáróhoz hozzárendelni a rajta áthaladó képleteket.
3. Mivel több nyílás a szemüregbe, az orrüregbe, a fossa pterygopalatinába vagy a halánték alatti árokba vezet, helyük egyben az agyidegek perifériás lefutását is előrevetíti.
4. Az itt következő rendszerben minden nyílásnál először a csontos kapcsolatot, majd az áthaladó idegeket és érképleteket kell megjegyezni.
5. Az elülső koponyagödör legfontosabb átjárója a rostacsont rostalemeze, a lamina cribrosa, amely a koponyaüreget az orrüreg felső részével kapcsolja össze.
6. A lamina cribrosa számos apró nyílásán a szaglóhám receptorsejtjeinek axonjai, vagyis az I. agyideget alkotó fila olfactoria haladnak át.
7. Ezek a finom rostkötegek az orrüregből a szaglóhagymához jutnak, ezért a rostalemez sérülése szaglászavarral és liquorcsorgással járhat.
8. A rostalemez elülső részének apró csatornáin a nervus ethmoidalis anterior, valamint kísérő artériája és vénája is elérheti az orrüreg területét.
9. A canalis opticus a középső koponyagödörből a szemüreg csúcsába vezető rövid csontos csatorna, amely a kis ékcsontszárny tövében helyezkedik el.
10. A látóideg, vagyis a II. agyideg, valamint az arteria ophthalmica a canalis opticuson keresztül lép be a szemüregbe.
11. A csatornában a látóideget burkai is kísérik, amelyek a koponyaüreg agyhártyáival folytonosan összefüggnek.
12. A fissura orbitalis superior, vagyis a felső szemüregi hasadék, a kis és a nagy ékcsontszárny között húzódva köti össze a középső koponyagödröt a szemüreggel.
13. A közös íngyűrűn belül a nervus oculomotorius felső és alsó ága, a nervus abducens, valamint a V1-hez tartozó nervus nasociliaris halad át.
14. Az íngyűrűn kívül fut a nervus trochlearis, továbbá a V1-hez tartozó nervus frontalis és nervus lacrimalis, valamint rendszerint a vena ophthalmica superior.
15. Így a felső szemüregi hasadék a szemmozgató idegek és a nervus ophthalmicus három fő ágának közös belépési területe.
16. A fissura orbitalis inferior nem nyílik közvetlenül a koponyaüregbe, hanem a szemüreget főként a fossa pterygopalatinával és a halánték alatti árokkal kapcsolja össze.
17. Rajta a nervus infraorbitalis, a nervus zygomaticus, az azonos nevű erek és a vena ophthalmica inferior egy része halad át.
18. A foramen rotundum a középső koponyagödörből a fossa pterygopalatinába vezet, és lényegében a nervus maxillaris számára szolgáló csontos átjáró.
19. A nervus maxillaris, vagyis a háromosztatú ideg V2 ága, érzőrostokat visz a középarc, a felső fogak, az orrüreg és a szájpad területéhez.
20. A foramen ovale a középső koponyagödröt a halánték alatti árokkal köti össze, és legfontosabb tartalma a nervus mandibularis.
21. A V3 ág mellett az arteria meningea accessoria és a plexus venosus foraminis ovalis vénái is áthaladnak az ovális nyíláson.
22. Mivel a nervus mandibularis érző és mozgató rostokat egyaránt tartalmaz, a foramen ovale a rágóizmok beidegzése szempontjából is alapvető jelentőségű.
23. A foramen spinosum az ovális nyílástól hátul és oldalt fekszik, és szintén a halánték alatti árok felé nyílik.
24. Rajta az arteria meningea media és kísérő vénája, továbbá a nervus mandibularis meningealis ága lép be a koponyaüregbe.
25. A középső agyhártya-artéria a kemény agyhártya belső felszínén ágazik el, ezért a foramen spinosum környéke koponyasérülések esetén klinikailag különösen fontos.
26. A foramen lacerum a halántékcsont sziklacsonti része, az ékcsont és a nyakszirtcsont között fekvő szabálytalan nyílás.
27. Élőben a nyílás nagy részét rostos porc tölti ki, ezért nem tekinthető nagy erek vagy agyidegek szabad átjárójának.
28. A nervus petrosus major a sziklacsont elülső felszínéről érkezve a foramen lacerum felső felszínén fut, majd a mély sziklacsonti ideggel egyesül.
29. Az egyesülésből létrejövő nervus canalis pterygoidei a canalis pterygoideuson keresztül jut el a fossa pterygopalatinába.
30. Ugyanebben a csatornában az arteria canalis pterygoidei is halad, amely az ideg mellett a fossa pterygopalatina területét éri el.
31. A nervus petrosus minor gyakran a foramen lacerumtól oldalt fekvő fissura sphenopetrosán vagy valamely közeli apró nyíláson keresztül jut a halánték alatti árokba.
32. Innen az ideg a ganglion oticumhoz halad, ahol a fültőmirigy paraszimpatikus beidegzéséhez tartozó rostok átkapcsolódnak.
33. A canalis caroticus külső nyílása a sziklacsont alsó felszínén található, majd a csatorna kanyarulatosan halad a középső koponyagödör felé.
34. A carotiscsatorna legfontosabb tartalma az arteria carotis interna, amelyet a plexus sympathicus caroticus internus és egy vénás fonat vesz körül.
35. Belső nyílásának elhagyása után az arteria carotis interna a foramen lacerum porcos kitöltése felett halad, de magán a nyíláson nem tör át.
36. A hátulsó koponyagödör oldalsó falában nyílik a porus acusticus internus, amely a meatus acusticus internus csontos járatába vezet.
37. A belső hallójáratban a VII. agyideg, a VIII. agyideg, valamint az arteria és a vena labyrinthi halad.
38. A nervus facialis a járat mélyén a canalis facialisba lép, míg a nervus vestibulocochlearis ágai a belső fül receptoraihoz tartanak.
39. A két agyideg közös belépése ellenére további útjuk eltér, ezért a belső hallójárat egyszerre idegi átjáró és topográfiai elágazási terület.
40. A foramen jugulare a sziklacsont és a nyakszirtcsont között kialakuló nagy, szabálytalan nyílás, amely a hátulsó koponyagödröt a parafaringeális térrel kapcsolja össze.
41. Elülső-mediális részén, a pars nervosában a IX. agyideg és a sinus petrosus inferior halad át.
42. Hátulsó-laterális részén, a pars vascularisban a X. és a XI. agyideg, továbbá a sinus sigmoideus folytatása található.
43. A sinus sigmoideus a nyílás területén a vena jugularis interna felső szakaszába megy át, amely a koponya vénás vérének jelentős részét elvezeti.
44. A foramen jugulare nyílásán kisebb meningealis artériás ágak is áthaladhatnak, amelyek a hátulsó koponyagödör kemény agyhártyáját látják el.
45. Mivel három agyideg és jelentős vénás képletek zsúfolódnak benne, a jugularis nyílás sérülése összetett neurológiai tünetegyüttest okozhat.
46. A canalis nervi hypoglossi a foramen magnum elülső-oldalsó szélénél fúrja át a nyakszirtcsontot, és a koponya külső alapján nyílik.
47. Rajta a XII. agyideg és a hozzá társuló vénás fonat halad át, majd az ideg a nyelv izmai felé folytatja útját.
48. A foramen magnum, vagyis az öreglyuk, a koponyaalap legnagyobb nyílása, amely a hátulsó koponyagödröt a gerinccsatornával kapcsolja össze.
49. Központi részén a nyúltvelő gerincvelőbe átmenő szakasza, valamint az agyhártyák folytonos rétegei haladnak át.
50. Az öreglyukon keresztül jut a koponyaüregbe a két arteria vertebralis, továbbá az arteria spinalis anterior és a két arteria spinalis posterior.
51. Ugyanitt vénás fonatok, az első nyaki idegpár gyökerei és a nervus accessorius gerincvelői gyökere is áthalad.
52. A XI. agyideg gerincvelői gyökere tehát az öreglyukon keresztül belép a koponyaüregbe, majd a foramen jugulare nyílásán át ismét elhagyja azt.
53. A canalis facialis a belső hallójárat mélyéről indul, kanyarulatosan halad a sziklacsontban, majd a foramen stylomastoideumon nyílik a külső koponyaalapra.
54. A VII. agyideg főtörzse ezen a nyíláson keresztül hagyja el végleg a koponyát, mielőtt az arc mimikai izmaihoz haladna.
55. A chorda tympani még a foramen stylomastoideum előtt válik le az arcidegről, áthalad a dobüregen, majd a fissura petrotympanicán keresztül jut a halánték alatti árokba.
56. Ott a nervus lingualishoz csatlakozik, és ízérző, valamint paraszimpatikus rostokat vezet a nyelv elülső kétharmada és a nyálmirigyek felé.
57. Az agyidegek koponyaalapi áthaladási helyei röviden úgy rendezhetők, hogy az I. ideg a lamina cribrosán, a II. ideg a canalis opticuson halad át.
58. A III., IV., V1 és VI. agyideg a fissura orbitalis superioron, a V2 a foramen rotundumon, a V3 pedig a foramen ovale nyílásán keresztül hagyja el a koponyaüreget.
59. A VII. és VIII. agyideg a belső hallójáratba lép, a IX., X. és XI. ideg a foramen jugulare nyílásán, a XII. pedig saját csatornáján halad át.
60. A koponyaalap nyílásainak biztos ismerete akkor válik használhatóvá, ha az átjárótól a képletek felé és fordítva, minden idegtől vagy értől a megfelelő nyílásig is végig tudjuk követni a kapcsolatot.
(aufklappen)német
1. Die Öffnungen der Schädelbasis sind knöcherne Durchtrittsstellen, durch die Hirnnerven, Arterien, Venen und kleinere Nervengeflechte die Schädelhöhle verlassen oder erreichen.
2. Zur Orientierung empfiehlt es sich, die Öffnungen der vorderen, mittleren und hinteren Schädelgrube zuzuordnen und anschließend jeder Durchtrittsstelle ihre Strukturen zuzuweisen.
3. Da mehrere Öffnungen in die Orbita, die Nasenhöhle, die Fossa pterygopalatina oder die Unterschläfengrube führen, weist ihre Lage zugleich auf den peripheren Verlauf der Hirnnerven voraus.
4. Im folgenden System sind bei jeder Öffnung zunächst die knöcherne Verbindung und danach die hindurchtretenden Nerven und Gefäßstrukturen einzuprägen.
5. Die wichtigste Durchtrittsregion der vorderen Schädelgrube ist die Siebplatte des Siebbeins, die Lamina cribrosa, welche die Schädelhöhle mit dem oberen Abschnitt der Nasenhöhle verbindet.
6. Durch die zahlreichen kleinen Öffnungen der Lamina cribrosa ziehen die Axone der Riechrezeptorzellen, also die Fila olfactoria des Hirnnerven I.
7. Diese feinen Faserbündel gelangen aus der Nasenhöhle zum Riechkolben, weshalb eine Verletzung der Siebplatte mit Riechstörung und Liquorrhö einhergehen kann.
8. Durch kleine Kanäle im vorderen Bereich der Siebplatte können außerdem der Nervus ethmoidalis anterior sowie seine begleitende Arterie und Vene die Nasenhöhle erreichen.
9. Der Canalis opticus ist ein kurzer knöcherner Kanal von der mittleren Schädelgrube zur Orbitaspitze, der an der Wurzel des kleinen Keilbeinflügels liegt.
10. Der Sehnerv, also Hirnnerv II, und die Arteria ophthalmica treten durch den Canalis opticus in die Orbita ein.
11. Im Kanal wird der Sehnerv von seinen Hüllen begleitet, die kontinuierlich mit den Hirnhäuten der Schädelhöhle verbunden sind.
12. Die Fissura orbitalis superior, die obere Augenhöhlenspalte, verbindet zwischen kleinem und großem Keilbeinflügel die mittlere Schädelgrube mit der Orbita.
13. Innerhalb des gemeinsamen Sehnenrings ziehen beide Äste des Nervus oculomotorius, der Nervus abducens sowie der zu V1 gehörende Nervus nasociliaris hindurch.
14. Außerhalb des Sehnenrings verlaufen der Nervus trochlearis, außerdem die zu V1 gehörenden Nervi frontalis und lacrimalis sowie gewöhnlich die Vena ophthalmica superior.
15. Damit bildet die obere Augenhöhlenspalte die gemeinsame Eintrittsregion der Augenmuskelnerven und der drei Hauptäste des Nervus ophthalmicus.
16. Die Fissura orbitalis inferior öffnet sich nicht unmittelbar zur Schädelhöhle, sondern verbindet die Orbita vor allem mit der Fossa pterygopalatina und der Unterschläfengrube.
17. Durch sie verlaufen der Nervus infraorbitalis, der Nervus zygomaticus, die gleichnamigen Gefäße und ein Teil der Vena ophthalmica inferior.
18. Das Foramen rotundum führt von der mittleren Schädelgrube in die Fossa pterygopalatina und dient im Wesentlichen als knöcherner Durchtritt für den Nervus maxillaris.
19. Der Nervus maxillaris, also der Ast V2 des Trigeminus, führt sensible Fasern zum Mittelgesicht, zu den oberen Zähnen, zur Nasenhöhle und zum Gaumen.
20. Das Foramen ovale verbindet die mittlere Schädelgrube mit der Unterschläfengrube, und sein wichtigster Inhalt ist der Nervus mandibularis.
21. Neben dem Ast V3 ziehen auch die Arteria meningea accessoria und die Venen des Plexus venosus foraminis ovalis durch das ovale Loch.
22. Da der Nervus mandibularis sowohl sensible als auch motorische Fasern enthält, ist das Foramen ovale auch für die Innervation der Kaumuskeln von grundlegender Bedeutung.
23. Das Foramen spinosum liegt hinter und lateral des Foramen ovale und öffnet sich ebenfalls zur Unterschläfengrube.
24. Durch dieses Loch treten die Arteria meningea media mit ihrer Begleitvene sowie der meningeale Ast des Nervus mandibularis in die Schädelhöhle ein.
25. Die mittlere Hirnhautarterie verzweigt sich an der Innenseite der Dura mater, weshalb die Umgebung des Foramen spinosum bei Schädelverletzungen klinisch besonders bedeutsam ist.
26. Das Foramen lacerum ist eine unregelmäßige Öffnung zwischen Felsenbein, Keilbein und Hinterhauptbein.
27. Beim Lebenden ist die Öffnung größtenteils durch Faserknorpel verschlossen und daher kein freier Durchtritt für große Gefäße oder Hirnnerven.
28. Der Nervus petrosus major gelangt von der Vorderfläche des Felsenbeins zur Oberseite des Foramen lacerum und vereinigt sich dort mit dem tiefen Felsenbeinnerv.
29. Der aus dieser Vereinigung entstehende Nervus canalis pterygoidei erreicht durch den Canalis pterygoideus die Fossa pterygopalatina.
30. Im selben Kanal verläuft auch die Arteria canalis pterygoidei, die neben dem Nerv die Fossa pterygopalatina erreicht.
31. Der Nervus petrosus minor gelangt häufig durch die lateral des Foramen lacerum gelegene Fissura sphenopetrosa oder eine benachbarte kleine Öffnung in die Unterschläfengrube.
32. Von dort zieht der Nerv zum Ganglion oticum, in dem die zur parasympathischen Innervation der Ohrspeicheldrüse gehörenden Fasern umgeschaltet werden.
33. Die äußere Öffnung des Canalis caroticus liegt an der Unterfläche des Felsenbeins, von wo der Kanal gekrümmt zur mittleren Schädelgrube verläuft.
34. Wichtigster Inhalt des Karotiskanals ist die Arteria carotis interna, die vom Plexus sympathicus caroticus internus und einem Venengeflecht umgeben wird.
35. Nach Verlassen der inneren Kanalöffnung zieht die Arteria carotis interna über die knorpelige Ausfüllung des Foramen lacerum hinweg, ohne die Öffnung selbst zu durchbohren.
36. In der Seitenwand der hinteren Schädelgrube liegt der Porus acusticus internus, der in den knöchernen Meatus acusticus internus führt.
37. Im inneren Gehörgang verlaufen der Hirnnerv VII, der Hirnnerv VIII sowie die Arteria und die Vena labyrinthi.
38. Der Nervus facialis tritt am Grund des Ganges in den Canalis facialis ein, während die Äste des Nervus vestibulocochlearis zu den Rezeptoren des Innenohres ziehen.
39. Trotz des gemeinsamen Eintritts beider Hirnnerven verläuft ihr weiterer Weg unterschiedlich, sodass der innere Gehörgang zugleich Durchtritts- und topographische Verzweigungsregion ist.
40. Das Foramen jugulare ist eine große unregelmäßige Öffnung zwischen Felsenbein und Hinterhauptbein, welche die hintere Schädelgrube mit dem Parapharyngealraum verbindet.
41. Im anteromedialen Abschnitt, der Pars nervosa, verlaufen der Hirnnerv IX und der Sinus petrosus inferior.
42. Im posterolateralen Abschnitt, der Pars vascularis, liegen die Hirnnerven X und XI sowie die Fortsetzung des Sinus sigmoideus.
43. Der Sinus sigmoideus geht im Bereich der Öffnung in den oberen Abschnitt der Vena jugularis interna über, die einen großen Teil des venösen Schädelblutes ableitet.
44. Durch das Foramen jugulare können außerdem kleinere meningeale Arterienäste ziehen, welche die Dura der hinteren Schädelgrube versorgen.
45. Da sich in ihm drei Hirnnerven und bedeutende venöse Strukturen zusammendrängen, kann eine Schädigung des Foramen jugulare ein komplexes neurologisches Syndrom verursachen.
46. Der Canalis nervi hypoglossi durchbohrt das Hinterhauptbein am anterolateralen Rand des Foramen magnum und mündet an der äußeren Schädelbasis.
47. Durch ihn ziehen der Hirnnerv XII und sein begleitendes Venengeflecht, anschließend verläuft der Nerv weiter zu den Muskeln der Zunge.
48. Das Foramen magnum ist die größte Öffnung der Schädelbasis und verbindet die hintere Schädelgrube mit dem Wirbelkanal.
49. In seinem zentralen Bereich ziehen der in das Rückenmark übergehende Abschnitt der Medulla oblongata und die kontinuierlichen Schichten der Hirnhäute hindurch.
50. Durch das Foramen magnum gelangen beide Arteriae vertebrales, die Arteria spinalis anterior und die beiden Arteriae spinales posteriores in die Schädelhöhle.
51. An derselben Stelle verlaufen Venengeflechte, die Wurzeln des ersten Halsnervenpaares und die spinale Wurzel des Nervus accessorius.
52. Die spinale Wurzel des Hirnnerven XI tritt somit durch das Foramen magnum in die Schädelhöhle ein und verlässt sie anschließend wieder durch das Foramen jugulare.
53. Der Canalis facialis beginnt am Grund des inneren Gehörgangs, verläuft gekrümmt im Felsenbein und öffnet sich durch das Foramen stylomastoideum an der äußeren Schädelbasis.
54. Der Hauptstamm des Hirnnerven VII verlässt den Schädel endgültig durch diese Öffnung, bevor er zu den mimischen Muskeln des Gesichts zieht.
55. Die Chorda tympani zweigt noch vor dem Foramen stylomastoideum vom Gesichtsnerv ab, durchquert die Paukenhöhle und gelangt durch die Fissura petrotympanica in die Unterschläfengrube.
56. Dort schließt sie sich dem Nervus lingualis an und führt Geschmacksfasern sowie parasympathische Fasern zu den vorderen zwei Dritteln der Zunge und zu den Speicheldrüsen.
57. Die Durchtrittsstellen der Hirnnerven an der Schädelbasis lassen sich kurz so ordnen, dass Nerv I durch die Lamina cribrosa und Nerv II durch den Canalis opticus zieht.
58. Die Hirnnerven III, IV, V1 und VI verlassen die Schädelhöhle durch die Fissura orbitalis superior, V2 durch das Foramen rotundum und V3 durch das Foramen ovale.
59. Die Hirnnerven VII und VIII treten in den inneren Gehörgang ein, die Nerven IX, X und XI ziehen durch das Foramen jugulare und Nerv XII durch seinen eigenen Kanal.
60. Die sichere Kenntnis der Schädelbasisöffnungen wird praktisch nutzbar, wenn die Zuordnung sowohl von der Öffnung zu ihren Strukturen als auch umgekehrt von jedem Nerv oder Gefäß zur passenden Durchtrittsstelle beherrscht wird.