5.10.2 – A bordaközti izmok és a légzés segédizmai – Zwischenrippenmuskeln und Atemhilfsmuskeln
1. A bordaközti izmok a bordák közötti tizenegy bordaközben helyezkednek el. – Die Zwischenrippenmuskeln liegen in den elf Zwischenrippenräumen.
2. Három réteget különböztetünk meg: a külső, a belső és a legbelső bordaközti izmokat. – Man unterscheidet drei Schichten: die äußeren, inneren und innersten Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales externi, interni et intimi).
3. A külső bordaközti izmok rostjai a felső bordától lefelé és előre futnak. – Die Fasern der äußeren Zwischenrippenmuskeln verlaufen von der oberen Rippe nach unten und vorne.
4. A csontos mellkas hátulsó részétől körülbelül a bordaporcok kezdetéig terjednek. – Sie reichen vom hinteren Abschnitt des knöchernen Brustkorbs ungefähr bis zum Beginn der Rippenknorpel.
5. Elöl az izomrostokat egy vékony kötőszövetes lemez, a külső bordaközti hártya helyettesíti. – Vorne werden die Muskelfasern durch eine dünne Bindegewebsplatte, die äußere Zwischenrippenmembran (Membrana intercostalis externa), ersetzt.
6. A külső bordaközti izmok összehúzódáskor megemelik a bordákat. – Die äußeren Zwischenrippenmuskeln heben bei ihrer Kontraktion die Rippen an.
7. A bordák emelkedésével a mellkas haránt- és elülső-hátulsó átmérője növekszik. – Durch das Anheben der Rippen vergrößern sich der Quer- und der Vorder-Hinter-Durchmesser des Brustkorbs.
8. Ezért a külső bordaközti izmok elsősorban a belégzést segítik. – Deshalb unterstützen die äußeren Zwischenrippenmuskeln vor allem die Einatmung.
9. A belső bordaközti izmok rostjai a külső réteg rostjaival ellentétes irányban futnak. – Die Fasern der inneren Zwischenrippenmuskeln verlaufen entgegengesetzt zu den Fasern der äußeren Schicht.
10. Rostjaik a felső bordától lefelé és hátrafelé húzódnak. – Ihre Fasern ziehen von der oberen Rippe nach unten und hinten.
11. A belső bordaközti izmok elöl a szegycsontig érnek. – Die inneren Zwischenrippenmuskeln reichen vorne bis zum Brustbein.
12. Hátul izomrostjaikat a belső bordaközti hártya folytatja. – Hinten werden ihre Muskelfasern durch die innere Zwischenrippenmembran (Membrana intercostalis interna) fortgesetzt.
13. A belső bordaközti izmok csontos bordák közötti része lefelé húzza a bordákat. – Der zwischen den knöchernen Rippen gelegene Teil der inneren Zwischenrippenmuskeln zieht die Rippen nach unten.
14. Ez a rész főként az erőltetett kilégzésben vesz részt. – Dieser Teil ist vor allem an der forcierten Ausatmung beteiligt.
15. A bordaporcok közötti rostok ezzel szemben kissé megemelhetik a bordákat. – Die zwischen den Rippenknorpeln gelegenen Fasern können die Rippen dagegen leicht anheben.
16. A legbelső bordaközti izmok nem alkotnak teljesen összefüggő réteget. – Die innersten Zwischenrippenmuskeln bilden keine vollständig zusammenhängende Schicht.
17. Rostjaik iránya és működése nagyrészt megegyezik a belső bordaközti izmokéval. – Richtung und Funktion ihrer Fasern entsprechen weitgehend denen der inneren Zwischenrippenmuskeln.
18. A belső és a legbelső réteg között futnak a bordaközti idegek és erek. – Zwischen der inneren und der innersten Schicht verlaufen die Zwischenrippennerven und -gefäße.
19. Ezek a képletek többnyire a bordák alsó szélén található bordabarázdában helyezkednek el. – Diese Strukturen liegen überwiegend in der Rippenfurche (Sulcus costae) am Unterrand der Rippen.
20. Felülről lefelé általában a véna, az artéria és az ideg követi egymást. – Von oben nach unten folgen gewöhnlich Vene, Arterie und Nerv aufeinander.
21. A bordaközti izmokat a megfelelő szelvény bordaközti idegei idegzik be. – Die Zwischenrippenmuskeln werden von den Zwischenrippennerven (Nervi intercostales) des jeweiligen Segments innerviert.
22. Az izmok nemcsak mozgatják a bordákat, hanem megakadályozzák a bordaközök túlzott be- vagy kidomborodását is. – Die Muskeln bewegen nicht nur die Rippen, sondern verhindern auch ein übermäßiges Ein- oder Auswölben der Zwischenrippenräume.
23. Nyugodt belégzéskor a bordák emelését elsősorban a külső bordaközti izmok támogatják. – Bei ruhiger Einatmung wird das Anheben der Rippen vor allem durch die äußeren Zwischenrippenmuskeln unterstützt.
24. Nyugodt kilégzéskor a bordaközti izmok jelentős része ellazul. – Bei ruhiger Ausatmung entspannt sich ein großer Teil der Zwischenrippenmuskeln.
25. A nyugodt kilégzés többnyire passzív folyamat, amelyet a tüdő és a mellkas rugalmas visszatérése hoz létre. – Die ruhige Ausatmung ist überwiegend ein passiver Vorgang, der durch die elastische Rückstellung von Lunge und Brustkorb entsteht.
26. Fokozott légzéskor a szervezet további izmokat, úgynevezett légzési segédizmokat kapcsol be. – Bei verstärkter Atmung setzt der Organismus zusätzliche Muskeln, die sogenannten Atemhilfsmuskeln, ein.
27. A fejbiccentő izom rögzített fej mellett megemelheti a szegycsontot és a kulcscsontot. – Der Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus) kann bei fixiertem Kopf Brustbein und Schlüsselbein anheben.
28. A nyak ferde izmai az első és a második borda megemelésével segítik a belégzést. – Die Treppenmuskeln des Halses (Musculi scaleni) unterstützen die Einatmung durch das Anheben der ersten und zweiten Rippe.
29. A nagy és a kis mellizom rögzített vállöv mellett szintén megemelheti a bordákat. – Der große und der kleine Brustmuskel können bei fixiertem Schultergürtel ebenfalls die Rippen anheben.
30. Az elülső fűrészizom akkor segítheti a belégzést, ha a lapocka és a felső végtag rögzített. – Der vordere Sägemuskel kann die Einatmung unterstützen, wenn Schulterblatt und obere Gliedmaße fixiert sind.
31. A felső hátulsó fűrészizom a felső bordák emelésével járulhat hozzá a mély belégzéshez. – Der obere hintere Sägemuskel (Musculus serratus posterior superior) kann durch das Anheben der oberen Rippen zur tiefen Einatmung beitragen.
32. Erőltetett kilégzéskor a belső bordaközti izmok mellett a hasfal izmai is összehúzódnak. – Bei forcierter Ausatmung kontrahieren neben den inneren Zwischenrippenmuskeln auch die Muskeln der Bauchwand.
33. A hasizmok növelik a hasüreg nyomását, és felfelé nyomják a rekeszizmot. – Die Bauchmuskeln erhöhen den Druck in der Bauchhöhle und drücken das Zwerchfell nach oben.
34. Köhögéskor, tüsszentéskor és erős hangadáskor különösen erőteljes kilégzőizom-munka szükséges. – Beim Husten, Niesen und kräftigen Sprechen ist eine besonders starke Arbeit der Ausatmungsmuskeln erforderlich.
35. A légzőizmok összehangolt működése biztosítja, hogy a mellkas térfogata folyamatosan alkalmazkodjon a szervezet oxigénigényéhez. – Das koordinierte Zusammenwirken der Atemmuskeln stellt sicher, dass sich das Volumen des Brustkorbs fortlaufend an den Sauerstoffbedarf des Organismus anpasst.
(aufklappen)magyar
1. A bordaközti izmok a bordák közötti tizenegy bordaközben helyezkednek el.
2. Három réteget különböztetünk meg: a külső, a belső és a legbelső bordaközti izmokat.
3. A külső bordaközti izmok rostjai a felső bordától lefelé és előre futnak.
4. A csontos mellkas hátulsó részétől körülbelül a bordaporcok kezdetéig terjednek.
5. Elöl az izomrostokat egy vékony kötőszövetes lemez, a külső bordaközti hártya helyettesíti.
6. A külső bordaközti izmok összehúzódáskor megemelik a bordákat.
7. A bordák emelkedésével a mellkas haránt- és elülső-hátulsó átmérője növekszik.
8. Ezért a külső bordaközti izmok elsősorban a belégzést segítik.
9. A belső bordaközti izmok rostjai a külső réteg rostjaival ellentétes irányban futnak.
10. Rostjaik a felső bordától lefelé és hátrafelé húzódnak.
11. A belső bordaközti izmok elöl a szegycsontig érnek.
12. Hátul izomrostjaikat a belső bordaközti hártya folytatja.
13. A belső bordaközti izmok csontos bordák közötti része lefelé húzza a bordákat.
14. Ez a rész főként az erőltetett kilégzésben vesz részt.
15. A bordaporcok közötti rostok ezzel szemben kissé megemelhetik a bordákat.
16. A legbelső bordaközti izmok nem alkotnak teljesen összefüggő réteget.
17. Rostjaik iránya és működése nagyrészt megegyezik a belső bordaközti izmokéval.
18. A belső és a legbelső réteg között futnak a bordaközti idegek és erek.
19. Ezek a képletek többnyire a bordák alsó szélén található bordabarázdában helyezkednek el.
20. Felülről lefelé általában a véna, az artéria és az ideg követi egymást.
21. A bordaközti izmokat a megfelelő szelvény bordaközti idegei idegzik be.
22. Az izmok nemcsak mozgatják a bordákat, hanem megakadályozzák a bordaközök túlzott be- vagy kidomborodását is.
23. Nyugodt belégzéskor a bordák emelését elsősorban a külső bordaközti izmok támogatják.
24. Nyugodt kilégzéskor a bordaközti izmok jelentős része ellazul.
25. A nyugodt kilégzés többnyire passzív folyamat, amelyet a tüdő és a mellkas rugalmas visszatérése hoz létre.
26. Fokozott légzéskor a szervezet további izmokat, úgynevezett légzési segédizmokat kapcsol be.
27. A fejbiccentő izom rögzített fej mellett megemelheti a szegycsontot és a kulcscsontot.
28. A nyak ferde izmai az első és a második borda megemelésével segítik a belégzést.
29. A nagy és a kis mellizom rögzített vállöv mellett szintén megemelheti a bordákat.
30. Az elülső fűrészizom akkor segítheti a belégzést, ha a lapocka és a felső végtag rögzített.
31. A felső hátulsó fűrészizom a felső bordák emelésével járulhat hozzá a mély belégzéshez.
32. Erőltetett kilégzéskor a belső bordaközti izmok mellett a hasfal izmai is összehúzódnak.
33. A hasizmok növelik a hasüreg nyomását, és felfelé nyomják a rekeszizmot.
34. Köhögéskor, tüsszentéskor és erős hangadáskor különösen erőteljes kilégzőizom-munka szükséges.
35. A légzőizmok összehangolt működése biztosítja, hogy a mellkas térfogata folyamatosan alkalmazkodjon a szervezet oxigénigényéhez.
(aufklappen)német
1. Die Zwischenrippenmuskeln liegen in den elf Zwischenrippenräumen.
2. Man unterscheidet drei Schichten: die äußeren, inneren und innersten Zwischenrippenmuskeln (Musculi intercostales externi, interni et intimi).
3. Die Fasern der äußeren Zwischenrippenmuskeln verlaufen von der oberen Rippe nach unten und vorne.
4. Sie reichen vom hinteren Abschnitt des knöchernen Brustkorbs ungefähr bis zum Beginn der Rippenknorpel.
5. Vorne werden die Muskelfasern durch eine dünne Bindegewebsplatte, die äußere Zwischenrippenmembran (Membrana intercostalis externa), ersetzt.
6. Die äußeren Zwischenrippenmuskeln heben bei ihrer Kontraktion die Rippen an.
7. Durch das Anheben der Rippen vergrößern sich der Quer- und der Vorder-Hinter-Durchmesser des Brustkorbs.
8. Deshalb unterstützen die äußeren Zwischenrippenmuskeln vor allem die Einatmung.
9. Die Fasern der inneren Zwischenrippenmuskeln verlaufen entgegengesetzt zu den Fasern der äußeren Schicht.
10. Ihre Fasern ziehen von der oberen Rippe nach unten und hinten.
11. Die inneren Zwischenrippenmuskeln reichen vorne bis zum Brustbein.
12. Hinten werden ihre Muskelfasern durch die innere Zwischenrippenmembran (Membrana intercostalis interna) fortgesetzt.
13. Der zwischen den knöchernen Rippen gelegene Teil der inneren Zwischenrippenmuskeln zieht die Rippen nach unten.
14. Dieser Teil ist vor allem an der forcierten Ausatmung beteiligt.
15. Die zwischen den Rippenknorpeln gelegenen Fasern können die Rippen dagegen leicht anheben.
16. Die innersten Zwischenrippenmuskeln bilden keine vollständig zusammenhängende Schicht.
17. Richtung und Funktion ihrer Fasern entsprechen weitgehend denen der inneren Zwischenrippenmuskeln.
18. Zwischen der inneren und der innersten Schicht verlaufen die Zwischenrippennerven und -gefäße.
19. Diese Strukturen liegen überwiegend in der Rippenfurche (Sulcus costae) am Unterrand der Rippen.
20. Von oben nach unten folgen gewöhnlich Vene, Arterie und Nerv aufeinander.
21. Die Zwischenrippenmuskeln werden von den Zwischenrippennerven (Nervi intercostales) des jeweiligen Segments innerviert.
22. Die Muskeln bewegen nicht nur die Rippen, sondern verhindern auch ein übermäßiges Ein- oder Auswölben der Zwischenrippenräume.
23. Bei ruhiger Einatmung wird das Anheben der Rippen vor allem durch die äußeren Zwischenrippenmuskeln unterstützt.
24. Bei ruhiger Ausatmung entspannt sich ein großer Teil der Zwischenrippenmuskeln.
25. Die ruhige Ausatmung ist überwiegend ein passiver Vorgang, der durch die elastische Rückstellung von Lunge und Brustkorb entsteht.
26. Bei verstärkter Atmung setzt der Organismus zusätzliche Muskeln, die sogenannten Atemhilfsmuskeln, ein.
27. Der Kopfnickermuskel (Musculus sternocleidomastoideus) kann bei fixiertem Kopf Brustbein und Schlüsselbein anheben.
28. Die Treppenmuskeln des Halses (Musculi scaleni) unterstützen die Einatmung durch das Anheben der ersten und zweiten Rippe.
29. Der große und der kleine Brustmuskel können bei fixiertem Schultergürtel ebenfalls die Rippen anheben.
30. Der vordere Sägemuskel kann die Einatmung unterstützen, wenn Schulterblatt und obere Gliedmaße fixiert sind.
31. Der obere hintere Sägemuskel (Musculus serratus posterior superior) kann durch das Anheben der oberen Rippen zur tiefen Einatmung beitragen.
32. Bei forcierter Ausatmung kontrahieren neben den inneren Zwischenrippenmuskeln auch die Muskeln der Bauchwand.
33. Die Bauchmuskeln erhöhen den Druck in der Bauchhöhle und drücken das Zwerchfell nach oben.
34. Beim Husten, Niesen und kräftigen Sprechen ist eine besonders starke Arbeit der Ausatmungsmuskeln erforderlich.
35. Das koordinierte Zusammenwirken der Atemmuskeln stellt sicher, dass sich das Volumen des Brustkorbs fortlaufend an den Sauerstoffbedarf des Organismus anpasst.