15.19 – A bőr érzőtestecskéi – Die Sinneskörperchen der Haut
1. A bőr nemcsak védőburkot alkot, hanem a szervezet egyik legnagyobb érzékelőfelülete is. – Die Haut bildet nicht nur eine Schutzhülle, sondern ist auch eine der größten Sinnesflächen des Organismus.
2. A bőr receptorai a külső ingereket az idegrendszer számára értelmezhető elektromos jelekké alakítják. – Die Rezeptoren der Haut wandeln äußere Reize in elektrische Signale um, die vom Nervensystem verarbeitet werden können.
3. Az érzőtestecskék módosult idegvégződések, amelyeket gyakran kötőszövetes tok vagy különleges kísérősejtek vesznek körül. – Sinneskörperchen sind umgebildete Nervenendigungen, die häufig von einer bindegewebigen Kapsel oder besonderen Begleitzellen umgeben werden.
4. Ezek a receptorok elsősorban érintést, nyomást, rezgést és a bőr megnyúlását érzékelik. – Diese Rezeptoren nehmen vor allem Berührung, Druck, Vibration und Dehnung der Haut wahr.
5. A mechanikai inger hatására a receptor sejtmembránjában mechanikusan vezérelt ioncsatornák nyílnak meg. – Durch den mechanischen Reiz öffnen sich mechanisch gesteuerte Ionenkanäle in der Zellmembran des Rezeptors.
6. Az így keletkező receptorpotenciál megfelelő erősség esetén idegi ingerületet vált ki. – Das dadurch entstehende Rezeptorpotenzial löst bei ausreichender Stärke eine nervöse Erregung aus.
7. Az ingerület érző idegrostok útján jut el a gerincvelőbe, majd az agy megfelelő területeire. – Die Erregung gelangt über sensible Nervenfasern zum Rückenmark und anschließend zu den entsprechenden Bereichen des Gehirns.
8. Az érzőtestecskék működésük alapján gyorsan és lassan alkalmazkodó receptorokra oszthatók. – Nach ihrer Funktionsweise werden die Sinneskörperchen in schnell und langsam adaptierende Rezeptoren eingeteilt.
9. A gyorsan alkalmazkodó receptorok főként az inger kezdetét, végét és változásait jelzik. – Schnell adaptierende Rezeptoren melden vor allem den Beginn, das Ende und Veränderungen eines Reizes.
10. A lassan alkalmazkodó receptorok tartós inger alatt is folyamatosan küldenek idegi jeleket. – Langsam adaptierende Rezeptoren senden auch während eines anhaltenden Reizes fortlaufend nervöse Signale.
11. A receptorok sűrűsége a test különböző területein jelentősen eltér. – Die Dichte der Rezeptoren unterscheidet sich in den verschiedenen Körperregionen erheblich.
12. Az ujjbegyekben, az ajkakon és az arcon különösen sok, kis érzőmezővel rendelkező receptor található. – An den Fingerkuppen, den Lippen und im Gesicht befinden sich besonders viele Rezeptoren mit kleinen rezeptiven Feldern.
13. A Merkel-sejt–idegvégződés komplexum a felhám legmélyebb rétegében helyezkedik el. – Der Merkel-Zell-Nervenendigungs-Komplex liegt in der tiefsten Schicht der Oberhaut.
14. A Merkel-sejt egy lapos érzékelősejt, amely egy érzőideg korong alakú végződésével érintkezik. – Die Merkel-Zelle ist eine flache Sinneszelle, die mit der scheibenförmigen Endigung eines sensiblen Nervs in Kontakt steht.
15. Ezt a képletet Merkel-féle tapintókorongnak is nevezik. – Dieses Gebilde wird auch als Merkel-Tastscheibe bezeichnet.
16. A Merkel-receptor lassan alkalmazkodik, ezért a tartós nyomást is érzékeli. – Der Merkel-Rezeptor adaptiert langsam und nimmt daher auch anhaltenden Druck wahr.
17. Különösen alkalmas a tárgyak széleinek, alakjának és felszíni szerkezetének felismerésére. – Er eignet sich besonders zur Erkennung von Kanten, Formen und Oberflächenstrukturen eines Gegenstandes.
18. Kis érzőmezeje miatt fontos szerepet játszik a finom tapintási megkülönböztetésben. – Aufgrund seines kleinen rezeptiven Feldes spielt er eine wichtige Rolle bei der feinen Tastunterscheidung.
19. A Meissner-féle tapintótestecskék főként a szőrtelen bőr irhaszemölcseiben találhatók. – Die Meissner-Tastkörperchen befinden sich vor allem in den Hautpapillen der unbehaarten Haut.
20. Különösen nagy számban fordulnak elő az ujjbegyeken, a tenyéren, a talpon és az ajkakon. – Besonders zahlreich kommen sie an den Fingerkuppen, den Handflächen, den Fußsohlen und den Lippen vor.
21. A Meissner-testecskét vékony kötőszövetes tok veszi körül, belsejében lapos sejtek és idegvégződések helyezkednek el. – Das Meissner-Körperchen wird von einer dünnen Bindegewebskapsel umgeben und enthält flache Zellen sowie Nervenendigungen.
22. Ez a receptor gyorsan alkalmazkodik, és elsősorban a könnyű érintést érzékeli. – Dieser Rezeptor adaptiert schnell und nimmt vor allem leichte Berührungen wahr.
23. A bőrön végighaladó finom mozgásokat és az alacsony frekvenciájú rezgéseket is jól érzékeli. – Auch feine Bewegungen über die Haut und niedrigfrequente Vibrationen werden von ihm gut wahrgenommen.
24. A Meissner-testecskék segítenek felismerni, ha egy megfogott tárgy csúszni kezd a kézben. – Meissner-Körperchen helfen dabei zu erkennen, wenn ein ergriffener Gegenstand in der Hand zu rutschen beginnt.
25. A Pacini-féle lemezes testecskék az irha mélyebb rétegeiben és a bőraljában helyezkednek el. – Die Pacini-Lamellenkörperchen liegen in den tieferen Schichten der Lederhaut und in der Unterhaut.
26. Nagy méretű receptorok, amelyek metszetben a hagyma egymásra rétegződő leveleire emlékeztetnek. – Sie sind große Rezeptoren, die im Schnitt an die übereinanderliegenden Schichten einer Zwiebel erinnern.
27. Középen egy érzőidegrost végződése található, amelyet számos koncentrikus lemez vesz körül. – Im Zentrum liegt die Endigung einer sensiblen Nervenfaser, die von zahlreichen konzentrischen Lamellen umgeben ist.
28. A lemezes tok kiszűri a tartós nyomást, ezért a receptor főként az inger gyors változásaira válaszol. – Die Lamellenkapsel filtert anhaltenden Druck heraus, weshalb der Rezeptor vor allem auf schnelle Reizänderungen reagiert.
29. A Pacini-testecske nagyon gyorsan alkalmazkodó mechanoreceptor. – Das Pacini-Körperchen ist ein sehr schnell adaptierender Mechanorezeptor.
30. Elsősorban a magasabb frekvenciájú rezgéseket és a mély nyomás változásait érzékeli. – Es nimmt vor allem höherfrequente Vibrationen und Veränderungen des tiefen Drucks wahr.
31. Nagy érzőmezeje miatt egyetlen testecske viszonylag kiterjedt bőrterületről gyűjt információt. – Wegen seines großen rezeptiven Feldes sammelt ein einzelnes Körperchen Informationen aus einem relativ ausgedehnten Hautgebiet.
32. A Ruffini-féle végtestecskék főként az irha mélyebb, hálózatos rétegében találhatók. – Die Ruffini-Körperchen befinden sich vor allem in der tieferen Netzschicht der Lederhaut.
33. Orsó alakú, kötőszövetes tokkal körülvett receptorok, amelyekben kollagénrostkötegek húzódnak. – Sie sind spindelförmige, von einer Bindegewebskapsel umgebene Rezeptoren, in denen Kollagenfaserbündel verlaufen.
34. Az érzőideg végágai a kollagénrostok között ágazódnak el. – Die Endäste des sensiblen Nervs verzweigen sich zwischen den Kollagenfasern.
35. A bőr megnyúlásakor a kollagénrostok elmozdulnak, és ingerlik az idegvégződéseket. – Bei einer Dehnung der Haut verschieben sich die Kollagenfasern und reizen die Nervenendigungen.
36. A Ruffini-testecske lassan alkalmazkodó receptor, amely tartós bőrfeszülést is jelez. – Das Ruffini-Körperchen ist ein langsam adaptierender Rezeptor, der auch eine anhaltende Hautspannung meldet.
37. Információi hozzájárulnak az ujjak helyzetének, a fogás erejének és a tárgy mozgásának szabályozásához. – Seine Informationen tragen zur Steuerung der Fingerstellung, der Griffkraft und der Bewegung eines Gegenstandes bei.
38. A szőrös bőrben a szőrtüszők körül különleges idegrosthálózatok helyezkednek el. – In der behaarten Haut liegen um die Haarfollikel besondere Nervenfasergeflechte.
39. Ezeket szőrtüsző-receptoroknak nevezzük, és a szőrszál legkisebb elmozdulására is reagálnak. – Diese werden Haarfollikelrezeptoren genannt und reagieren bereits auf kleinste Bewegungen des Haarschaftes.
40. A szőrtüsző-receptorok gyorsan alkalmazkodnak, ezért elsősorban a mozgó érintéseket jelzik. – Haarfollikelrezeptoren adaptieren schnell und melden daher vor allem bewegte Berührungsreize.
41. A szabad idegvégződések nem rendelkeznek kötőszövetes tokkal, ezért nem tartoznak a valódi érzőtestecskék közé. – Freie Nervenendigungen besitzen keine Bindegewebskapsel und gehören daher nicht zu den eigentlichen Sinneskörperchen.
42. Ezek elsősorban a fájdalmat, a hőmérsékletet, a viszketést és a durvább mechanikai ingereket érzékelik. – Sie nehmen vor allem Schmerz, Temperatur, Juckreiz und gröbere mechanische Reize wahr.
43. A régebbi leírásokban szereplő Krause-féle végtestecskék pontos szerepe és önálló receptorjelentősége nem minden szövetben egyértelmű. – Die genaue Funktion und die eigenständige Bedeutung der in älteren Beschreibungen genannten Krause-Endkörperchen sind nicht in allen Geweben eindeutig.
44. A tapintási érzet mindig több receptortípus együttes működéséből és a központi idegrendszer feldolgozásából alakul ki. – Eine Tastempfindung entsteht stets durch das Zusammenwirken mehrerer Rezeptortypen und die Verarbeitung im Zentralnervensystem.
45. A bőr érzőtestecskéi így lehetővé teszik a környezet finom érzékelését, a tárgyak biztos megfogását és a test mechanikai védelmét. – Die Sinneskörperchen der Haut ermöglichen somit die feine Wahrnehmung der Umwelt, das sichere Greifen von Gegenständen und den mechanischen Schutz des Körpers.
(aufklappen)magyar
1. A bőr nemcsak védőburkot alkot, hanem a szervezet egyik legnagyobb érzékelőfelülete is.
2. A bőr receptorai a külső ingereket az idegrendszer számára értelmezhető elektromos jelekké alakítják.
3. Az érzőtestecskék módosult idegvégződések, amelyeket gyakran kötőszövetes tok vagy különleges kísérősejtek vesznek körül.
4. Ezek a receptorok elsősorban érintést, nyomást, rezgést és a bőr megnyúlását érzékelik.
5. A mechanikai inger hatására a receptor sejtmembránjában mechanikusan vezérelt ioncsatornák nyílnak meg.
6. Az így keletkező receptorpotenciál megfelelő erősség esetén idegi ingerületet vált ki.
7. Az ingerület érző idegrostok útján jut el a gerincvelőbe, majd az agy megfelelő területeire.
8. Az érzőtestecskék működésük alapján gyorsan és lassan alkalmazkodó receptorokra oszthatók.
9. A gyorsan alkalmazkodó receptorok főként az inger kezdetét, végét és változásait jelzik.
10. A lassan alkalmazkodó receptorok tartós inger alatt is folyamatosan küldenek idegi jeleket.
11. A receptorok sűrűsége a test különböző területein jelentősen eltér.
12. Az ujjbegyekben, az ajkakon és az arcon különösen sok, kis érzőmezővel rendelkező receptor található.
13. A Merkel-sejt–idegvégződés komplexum a felhám legmélyebb rétegében helyezkedik el.
14. A Merkel-sejt egy lapos érzékelősejt, amely egy érzőideg korong alakú végződésével érintkezik.
15. Ezt a képletet Merkel-féle tapintókorongnak is nevezik.
16. A Merkel-receptor lassan alkalmazkodik, ezért a tartós nyomást is érzékeli.
17. Különösen alkalmas a tárgyak széleinek, alakjának és felszíni szerkezetének felismerésére.
18. Kis érzőmezeje miatt fontos szerepet játszik a finom tapintási megkülönböztetésben.
19. A Meissner-féle tapintótestecskék főként a szőrtelen bőr irhaszemölcseiben találhatók.
20. Különösen nagy számban fordulnak elő az ujjbegyeken, a tenyéren, a talpon és az ajkakon.
21. A Meissner-testecskét vékony kötőszövetes tok veszi körül, belsejében lapos sejtek és idegvégződések helyezkednek el.
22. Ez a receptor gyorsan alkalmazkodik, és elsősorban a könnyű érintést érzékeli.
23. A bőrön végighaladó finom mozgásokat és az alacsony frekvenciájú rezgéseket is jól érzékeli.
24. A Meissner-testecskék segítenek felismerni, ha egy megfogott tárgy csúszni kezd a kézben.
25. A Pacini-féle lemezes testecskék az irha mélyebb rétegeiben és a bőraljában helyezkednek el.
26. Nagy méretű receptorok, amelyek metszetben a hagyma egymásra rétegződő leveleire emlékeztetnek.
27. Középen egy érzőidegrost végződése található, amelyet számos koncentrikus lemez vesz körül.
28. A lemezes tok kiszűri a tartós nyomást, ezért a receptor főként az inger gyors változásaira válaszol.
29. A Pacini-testecske nagyon gyorsan alkalmazkodó mechanoreceptor.
30. Elsősorban a magasabb frekvenciájú rezgéseket és a mély nyomás változásait érzékeli.
31. Nagy érzőmezeje miatt egyetlen testecske viszonylag kiterjedt bőrterületről gyűjt információt.
32. A Ruffini-féle végtestecskék főként az irha mélyebb, hálózatos rétegében találhatók.
33. Orsó alakú, kötőszövetes tokkal körülvett receptorok, amelyekben kollagénrostkötegek húzódnak.
34. Az érzőideg végágai a kollagénrostok között ágazódnak el.
35. A bőr megnyúlásakor a kollagénrostok elmozdulnak, és ingerlik az idegvégződéseket.
36. A Ruffini-testecske lassan alkalmazkodó receptor, amely tartós bőrfeszülést is jelez.
37. Információi hozzájárulnak az ujjak helyzetének, a fogás erejének és a tárgy mozgásának szabályozásához.
38. A szőrös bőrben a szőrtüszők körül különleges idegrosthálózatok helyezkednek el.
39. Ezeket szőrtüsző-receptoroknak nevezzük, és a szőrszál legkisebb elmozdulására is reagálnak.
40. A szőrtüsző-receptorok gyorsan alkalmazkodnak, ezért elsősorban a mozgó érintéseket jelzik.
41. A szabad idegvégződések nem rendelkeznek kötőszövetes tokkal, ezért nem tartoznak a valódi érzőtestecskék közé.
42. Ezek elsősorban a fájdalmat, a hőmérsékletet, a viszketést és a durvább mechanikai ingereket érzékelik.
43. A régebbi leírásokban szereplő Krause-féle végtestecskék pontos szerepe és önálló receptorjelentősége nem minden szövetben egyértelmű.
44. A tapintási érzet mindig több receptortípus együttes működéséből és a központi idegrendszer feldolgozásából alakul ki.
45. A bőr érzőtestecskéi így lehetővé teszik a környezet finom érzékelését, a tárgyak biztos megfogását és a test mechanikai védelmét.
(aufklappen)német
1. Die Haut bildet nicht nur eine Schutzhülle, sondern ist auch eine der größten Sinnesflächen des Organismus.
2. Die Rezeptoren der Haut wandeln äußere Reize in elektrische Signale um, die vom Nervensystem verarbeitet werden können.
3. Sinneskörperchen sind umgebildete Nervenendigungen, die häufig von einer bindegewebigen Kapsel oder besonderen Begleitzellen umgeben werden.
4. Diese Rezeptoren nehmen vor allem Berührung, Druck, Vibration und Dehnung der Haut wahr.
5. Durch den mechanischen Reiz öffnen sich mechanisch gesteuerte Ionenkanäle in der Zellmembran des Rezeptors.
6. Das dadurch entstehende Rezeptorpotenzial löst bei ausreichender Stärke eine nervöse Erregung aus.
7. Die Erregung gelangt über sensible Nervenfasern zum Rückenmark und anschließend zu den entsprechenden Bereichen des Gehirns.
8. Nach ihrer Funktionsweise werden die Sinneskörperchen in schnell und langsam adaptierende Rezeptoren eingeteilt.
9. Schnell adaptierende Rezeptoren melden vor allem den Beginn, das Ende und Veränderungen eines Reizes.
10. Langsam adaptierende Rezeptoren senden auch während eines anhaltenden Reizes fortlaufend nervöse Signale.
11. Die Dichte der Rezeptoren unterscheidet sich in den verschiedenen Körperregionen erheblich.
12. An den Fingerkuppen, den Lippen und im Gesicht befinden sich besonders viele Rezeptoren mit kleinen rezeptiven Feldern.
13. Der Merkel-Zell-Nervenendigungs-Komplex liegt in der tiefsten Schicht der Oberhaut.
14. Die Merkel-Zelle ist eine flache Sinneszelle, die mit der scheibenförmigen Endigung eines sensiblen Nervs in Kontakt steht.
15. Dieses Gebilde wird auch als Merkel-Tastscheibe bezeichnet.
16. Der Merkel-Rezeptor adaptiert langsam und nimmt daher auch anhaltenden Druck wahr.
17. Er eignet sich besonders zur Erkennung von Kanten, Formen und Oberflächenstrukturen eines Gegenstandes.
18. Aufgrund seines kleinen rezeptiven Feldes spielt er eine wichtige Rolle bei der feinen Tastunterscheidung.
19. Die Meissner-Tastkörperchen befinden sich vor allem in den Hautpapillen der unbehaarten Haut.
20. Besonders zahlreich kommen sie an den Fingerkuppen, den Handflächen, den Fußsohlen und den Lippen vor.
21. Das Meissner-Körperchen wird von einer dünnen Bindegewebskapsel umgeben und enthält flache Zellen sowie Nervenendigungen.
22. Dieser Rezeptor adaptiert schnell und nimmt vor allem leichte Berührungen wahr.
23. Auch feine Bewegungen über die Haut und niedrigfrequente Vibrationen werden von ihm gut wahrgenommen.
24. Meissner-Körperchen helfen dabei zu erkennen, wenn ein ergriffener Gegenstand in der Hand zu rutschen beginnt.
25. Die Pacini-Lamellenkörperchen liegen in den tieferen Schichten der Lederhaut und in der Unterhaut.
26. Sie sind große Rezeptoren, die im Schnitt an die übereinanderliegenden Schichten einer Zwiebel erinnern.
27. Im Zentrum liegt die Endigung einer sensiblen Nervenfaser, die von zahlreichen konzentrischen Lamellen umgeben ist.
28. Die Lamellenkapsel filtert anhaltenden Druck heraus, weshalb der Rezeptor vor allem auf schnelle Reizänderungen reagiert.
29. Das Pacini-Körperchen ist ein sehr schnell adaptierender Mechanorezeptor.
30. Es nimmt vor allem höherfrequente Vibrationen und Veränderungen des tiefen Drucks wahr.
31. Wegen seines großen rezeptiven Feldes sammelt ein einzelnes Körperchen Informationen aus einem relativ ausgedehnten Hautgebiet.
32. Die Ruffini-Körperchen befinden sich vor allem in der tieferen Netzschicht der Lederhaut.
33. Sie sind spindelförmige, von einer Bindegewebskapsel umgebene Rezeptoren, in denen Kollagenfaserbündel verlaufen.
34. Die Endäste des sensiblen Nervs verzweigen sich zwischen den Kollagenfasern.
35. Bei einer Dehnung der Haut verschieben sich die Kollagenfasern und reizen die Nervenendigungen.
36. Das Ruffini-Körperchen ist ein langsam adaptierender Rezeptor, der auch eine anhaltende Hautspannung meldet.
37. Seine Informationen tragen zur Steuerung der Fingerstellung, der Griffkraft und der Bewegung eines Gegenstandes bei.
38. In der behaarten Haut liegen um die Haarfollikel besondere Nervenfasergeflechte.
39. Diese werden Haarfollikelrezeptoren genannt und reagieren bereits auf kleinste Bewegungen des Haarschaftes.
40. Haarfollikelrezeptoren adaptieren schnell und melden daher vor allem bewegte Berührungsreize.
41. Freie Nervenendigungen besitzen keine Bindegewebskapsel und gehören daher nicht zu den eigentlichen Sinneskörperchen.
42. Sie nehmen vor allem Schmerz, Temperatur, Juckreiz und gröbere mechanische Reize wahr.
43. Die genaue Funktion und die eigenständige Bedeutung der in älteren Beschreibungen genannten Krause-Endkörperchen sind nicht in allen Geweben eindeutig.
44. Eine Tastempfindung entsteht stets durch das Zusammenwirken mehrerer Rezeptortypen und die Verarbeitung im Zentralnervensystem.
45. Die Sinneskörperchen der Haut ermöglichen somit die feine Wahrnehmung der Umwelt, das sichere Greifen von Gegenständen und den mechanischen Schutz des Körpers.