6.1 – A hám rétegei és a szarusodás – Die Epidermisschichten und die Verhornung
1. A bőr legkülső rétege a felhám, amely közvetlenül érintkezik a külvilággal. – Die äußerste Schicht der Haut ist die Oberhaut (Epidermis), die unmittelbar mit der Außenwelt in Kontakt steht.
2. A felhám többrétegű elszarusodó laphámból épül fel. – Die Oberhaut (Epidermis) besteht aus einem mehrschichtigen verhornten Plattenepithel.
3. Legnagyobb számban keratinociták alkotják, amelyek szarufehérjét termelnek. – Sie wird überwiegend von Keratinozyten gebildet, die das Hornprotein Keratin herstellen.
4. A keratinociták a mélyben keletkeznek, majd fokozatosan a felszín felé vándorolnak. – Die Keratinozyten entstehen in der Tiefe und wandern anschließend schrittweise zur Oberfläche.
5. E vándorlás során alakjuk, sejtszervecskéik és fehérje-összetételük jelentősen megváltozik. – Während dieser Wanderung verändern sich ihre Form, ihre Zellorganellen und ihre Proteinzusammensetzung erheblich.
6. A felhám rétegei a sejtek érési és elszarusodási állapotait tükrözik. – Die Schichten der Oberhaut (Epidermis) spiegeln die verschiedenen Reifungs- und Verhornungsstadien der Zellen wider.
7. A kialakuló szaruréteg mechanikai, kémiai és mikrobiológiai védelmet biztosít. – Die entstehende Hornschicht (Stratum corneum) bietet mechanischen, chemischen und mikrobiologischen Schutz.
8. A felhám így folyamatosan megújuló határfelületet képez a szervezet és a környezet között. – Die Oberhaut (Epidermis) bildet damit eine sich ständig erneuernde Grenzfläche zwischen dem Organismus und seiner Umwelt.
(aufklappen)magyar
1. A bőr legkülső rétege a felhám, amely közvetlenül érintkezik a külvilággal.
2. A felhám többrétegű elszarusodó laphámból épül fel.
3. Legnagyobb számban keratinociták alkotják, amelyek szarufehérjét termelnek.
4. A keratinociták a mélyben keletkeznek, majd fokozatosan a felszín felé vándorolnak.
5. E vándorlás során alakjuk, sejtszervecskéik és fehérje-összetételük jelentősen megváltozik.
6. A felhám rétegei a sejtek érési és elszarusodási állapotait tükrözik.
7. A kialakuló szaruréteg mechanikai, kémiai és mikrobiológiai védelmet biztosít.
8. A felhám így folyamatosan megújuló határfelületet képez a szervezet és a környezet között.
(aufklappen)német
1. Die äußerste Schicht der Haut ist die Oberhaut (Epidermis), die unmittelbar mit der Außenwelt in Kontakt steht.
2. Die Oberhaut (Epidermis) besteht aus einem mehrschichtigen verhornten Plattenepithel.
3. Sie wird überwiegend von Keratinozyten gebildet, die das Hornprotein Keratin herstellen.
4. Die Keratinozyten entstehen in der Tiefe und wandern anschließend schrittweise zur Oberfläche.
5. Während dieser Wanderung verändern sich ihre Form, ihre Zellorganellen und ihre Proteinzusammensetzung erheblich.
6. Die Schichten der Oberhaut (Epidermis) spiegeln die verschiedenen Reifungs- und Verhornungsstadien der Zellen wider.
7. Die entstehende Hornschicht (Stratum corneum) bietet mechanischen, chemischen und mikrobiologischen Schutz.
8. Die Oberhaut (Epidermis) bildet damit eine sich ständig erneuernde Grenzfläche zwischen dem Organismus und seiner Umwelt.
6.1.1 A hám öt rétege a mélytől a felszínig – Die fünf Schichten der Epidermis von der Tiefe zur Oberfläche
1. A felhám rétegeit a mélytől a felszín felé haladva öt szakaszra oszthatjuk. – Die Oberhaut (Epidermis) lässt sich von der Tiefe zur Oberfläche in fünf Schichten gliedern.
2. Ezek az alapréteg, a tüskés sejtréteg, a szemcsés réteg, a fénylő réteg és a szaruréteg. – Diese sind die Basalschicht (Stratum basale), die Stachelzellschicht (Stratum spinosum), die Körnerschicht (Stratum granulosum), die Glanzschicht (Stratum lucidum) und die Hornschicht (Stratum corneum).
3. A legmélyebben elhelyezkedő alapréteget csírarétegnek is nevezik. – Die am tiefsten gelegene Basalschicht (Stratum basale) wird auch als Keimschicht (Stratum germinativum) bezeichnet.
4. Az alapréteg közvetlenül a bazális membránon helyezkedik el. – Die Basalschicht (Stratum basale) liegt unmittelbar auf der Basalmembran (Membrana basalis).
5. Sejtjei köbös vagy hengeres alakúak, és egyetlen sejtsort alkotnak. – Ihre Zellen sind kubisch oder zylindrisch geformt und bilden eine einzige Zellreihe.
6. Az alaprétegben találhatók a felhám osztódásra képes ős- és elődsejtjei. – In der Basalschicht (Stratum basale) befinden sich die teilungsfähigen Stamm- und Vorläuferzellen der Oberhaut.
7. Ezek a sejtek mitózissal folyamatosan új keratinocitákat hoznak létre. – Diese Zellen bilden durch Mitose fortlaufend neue Keratinozyten.
8. Az új sejtek egy része az alaprétegben marad, más részük a felszín felé tolódik. – Ein Teil der neuen Zellen verbleibt in der Basalschicht, während ein anderer Teil zur Oberfläche geschoben wird.
9. Az alapréteg sejtjeit hemidezmoszómák rögzítik a bazális membránhoz. – Die Zellen der Basalschicht werden durch Hemidesmosomen an der Basalmembran (Membrana basalis) befestigt.
10. A bazális membrán elválasztja a felhámot az alatta fekvő irhától. – Die Basalmembran (Membrana basalis) trennt die Oberhaut (Epidermis) von der darunterliegenden Lederhaut (Dermis).
11. A következő réteg a több sejtsorból álló tüskés sejtréteg. – Die nächste Schicht ist die aus mehreren Zellreihen bestehende Stachelzellschicht (Stratum spinosum).
12. Sejtjei szabálytalan sokszög alakúak, és erős dezmoszómákkal kapcsolódnak egymáshoz. – Ihre Zellen sind unregelmäßig vieleckig und durch kräftige Desmosomen miteinander verbunden.
13. A mikroszkópos metszetben a dezmoszómák környéke tüskeszerű nyúlványokként jelenik meg. – Im mikroskopischen Schnitt erscheint der Bereich der Desmosomen als stachelartige Fortsätze.
14. Erről a jellegzetes képről kapta nevét a tüskés sejtréteg. – Von diesem charakteristischen Bild erhielt die Stachelzellschicht (Stratum spinosum) ihren Namen.
15. A sejtek belsejében egyre több keratinból álló köztes fonal képződik. – Im Inneren der Zellen entstehen zunehmend mehr aus Keratin bestehende Intermediärfilamente.
16. Ezek a tonofilamentumok a dezmoszómákhoz kapcsolódva növelik a hám mechanikai szilárdságát. – Diese Tonofilamente erhöhen durch ihre Verbindung mit den Desmosomen die mechanische Festigkeit des Epithels.
17. Az alapréteget és a tüskés sejtréteget együtt gyakran csírarétegnek nevezik. – Die Basalschicht und die Stachelzellschicht werden gemeinsam häufig als Keimschicht (Stratum germinativum) bezeichnet.
18. A harmadik réteg a szemcsés réteg, amely rendszerint néhány lapos sejtsorból áll. – Die dritte Schicht ist die Körnerschicht (Stratum granulosum), die gewöhnlich aus einigen Reihen abgeflachter Zellen besteht.
19. Sejtjeiben sötéten festődő keratohialin-szemcsék jelennek meg. – In ihren Zellen treten dunkel anfärbbare Keratohyalin-Granula auf.
20. A szemcsék olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek a keratinfonalak összekapcsolásában vesznek részt. – Die Granula enthalten Proteine, die an der Verbindung der Keratinfilamente beteiligt sind.
21. A szemcsés réteg sejtjeiben lipideket tartalmazó lamelláris testek is kialakulnak. – In den Zellen der Körnerschicht (Stratum granulosum) entstehen außerdem lipidhaltige Lamellenkörperchen.
22. Ezek tartalma a sejtek közötti térbe ürül, és vízzáró réteget hoz létre. – Ihr Inhalt wird in den Zellzwischenraum abgegeben und bildet dort eine wasserabweisende Schicht.
23. A szemcsés rétegben megkezdődik a sejtmag és a sejtszervecskék lebomlása. – In der Körnerschicht beginnt der Abbau des Zellkerns und der Zellorganellen.
24. A negyedik réteg a fénylő réteg, amely csak a vastag bőrben különíthető el egyértelműen. – Die vierte Schicht ist die Glanzschicht (Stratum lucidum), die nur in der dicken Haut eindeutig abgrenzbar ist.
25. Vastag bőr található elsősorban a tenyéren és a talpon. – Dicke Haut findet sich vor allem an der Handfläche und an der Fußsohle.
26. A fénylő réteg lapos, sejtmag nélküli és áttetsző sejtekből áll. – Die Glanzschicht (Stratum lucidum) besteht aus flachen, kernlosen und durchscheinenden Zellen.
27. Ezek a sejtek már nagyrészt keratinnal telítődtek, de még szorosan összekapcsolódnak. – Diese Zellen sind bereits weitgehend mit Keratin gefüllt, bleiben jedoch noch eng miteinander verbunden.
28. A vékony bőrben a fénylő réteg nem alkot önállóan felismerhető réteget. – In der dünnen Haut bildet die Glanzschicht (Stratum lucidum) keine eigenständig erkennbare Schicht.
29. A legfelső réteg a szaruréteg, amely elhalt, lapos szarusejtekből áll. – Die oberste Schicht ist die Hornschicht (Stratum corneum), die aus abgestorbenen, flachen Hornzellen besteht.
30. A szarusejteket korneocitáknak nevezzük, és már nincs sejtmagjuk vagy működő sejtszervecskéjük. – Die Hornzellen werden Korneozyten genannt und besitzen weder einen Zellkern noch funktionsfähige Zellorganellen.
31. Belsejüket sűrű keratinfonal-hálózat tölti ki. – Ihr Inneres ist von einem dichten Netzwerk aus Keratinfilamenten ausgefüllt.
32. A korneocitákat erős fehérjeburok veszi körül, kívül pedig lipidrétegek határolják őket. – Die Korneozyten werden von einer festen Proteinhülle umgeben und außen von Lipidschichten begrenzt.
33. A szaruréteg vastagsága a testtáj mechanikai terhelésétől függően változik. – Die Dicke der Hornschicht (Stratum corneum) variiert abhängig von der mechanischen Belastung der jeweiligen Körperregion.
34. A tenyéren és a talpon a szaruréteg különösen vastag, míg a szemhéjon nagyon vékony. – An der Handfläche und der Fußsohle ist die Hornschicht besonders dick, während sie am Augenlid sehr dünn ist.
35. A rétegek egymásutánja a keratinociták folyamatos érésének és felszín felé történő vándorlásának képét mutatja. – Die Abfolge der Schichten stellt die fortlaufende Reifung und Wanderung der Keratinozyten zur Oberfläche dar.
(aufklappen)magyar
1. A felhám rétegeit a mélytől a felszín felé haladva öt szakaszra oszthatjuk.
2. Ezek az alapréteg, a tüskés sejtréteg, a szemcsés réteg, a fénylő réteg és a szaruréteg.
3. A legmélyebben elhelyezkedő alapréteget csírarétegnek is nevezik.
4. Az alapréteg közvetlenül a bazális membránon helyezkedik el.
5. Sejtjei köbös vagy hengeres alakúak, és egyetlen sejtsort alkotnak.
6. Az alaprétegben találhatók a felhám osztódásra képes ős- és elődsejtjei.
7. Ezek a sejtek mitózissal folyamatosan új keratinocitákat hoznak létre.
8. Az új sejtek egy része az alaprétegben marad, más részük a felszín felé tolódik.
9. Az alapréteg sejtjeit hemidezmoszómák rögzítik a bazális membránhoz.
10. A bazális membrán elválasztja a felhámot az alatta fekvő irhától.
11. A következő réteg a több sejtsorból álló tüskés sejtréteg.
12. Sejtjei szabálytalan sokszög alakúak, és erős dezmoszómákkal kapcsolódnak egymáshoz.
13. A mikroszkópos metszetben a dezmoszómák környéke tüskeszerű nyúlványokként jelenik meg.
14. Erről a jellegzetes képről kapta nevét a tüskés sejtréteg.
15. A sejtek belsejében egyre több keratinból álló köztes fonal képződik.
16. Ezek a tonofilamentumok a dezmoszómákhoz kapcsolódva növelik a hám mechanikai szilárdságát.
17. Az alapréteget és a tüskés sejtréteget együtt gyakran csírarétegnek nevezik.
18. A harmadik réteg a szemcsés réteg, amely rendszerint néhány lapos sejtsorból áll.
19. Sejtjeiben sötéten festődő keratohialin-szemcsék jelennek meg.
20. A szemcsék olyan fehérjéket tartalmaznak, amelyek a keratinfonalak összekapcsolásában vesznek részt.
21. A szemcsés réteg sejtjeiben lipideket tartalmazó lamelláris testek is kialakulnak.
22. Ezek tartalma a sejtek közötti térbe ürül, és vízzáró réteget hoz létre.
23. A szemcsés rétegben megkezdődik a sejtmag és a sejtszervecskék lebomlása.
24. A negyedik réteg a fénylő réteg, amely csak a vastag bőrben különíthető el egyértelműen.
25. Vastag bőr található elsősorban a tenyéren és a talpon.
26. A fénylő réteg lapos, sejtmag nélküli és áttetsző sejtekből áll.
27. Ezek a sejtek már nagyrészt keratinnal telítődtek, de még szorosan összekapcsolódnak.
28. A vékony bőrben a fénylő réteg nem alkot önállóan felismerhető réteget.
29. A legfelső réteg a szaruréteg, amely elhalt, lapos szarusejtekből áll.
30. A szarusejteket korneocitáknak nevezzük, és már nincs sejtmagjuk vagy működő sejtszervecskéjük.
31. Belsejüket sűrű keratinfonal-hálózat tölti ki.
32. A korneocitákat erős fehérjeburok veszi körül, kívül pedig lipidrétegek határolják őket.
33. A szaruréteg vastagsága a testtáj mechanikai terhelésétől függően változik.
34. A tenyéren és a talpon a szaruréteg különösen vastag, míg a szemhéjon nagyon vékony.
35. A rétegek egymásutánja a keratinociták folyamatos érésének és felszín felé történő vándorlásának képét mutatja.
(aufklappen)német
1. Die Oberhaut (Epidermis) lässt sich von der Tiefe zur Oberfläche in fünf Schichten gliedern.
2. Diese sind die Basalschicht (Stratum basale), die Stachelzellschicht (Stratum spinosum), die Körnerschicht (Stratum granulosum), die Glanzschicht (Stratum lucidum) und die Hornschicht (Stratum corneum).
3. Die am tiefsten gelegene Basalschicht (Stratum basale) wird auch als Keimschicht (Stratum germinativum) bezeichnet.
4. Die Basalschicht (Stratum basale) liegt unmittelbar auf der Basalmembran (Membrana basalis).
5. Ihre Zellen sind kubisch oder zylindrisch geformt und bilden eine einzige Zellreihe.
6. In der Basalschicht (Stratum basale) befinden sich die teilungsfähigen Stamm- und Vorläuferzellen der Oberhaut.
7. Diese Zellen bilden durch Mitose fortlaufend neue Keratinozyten.
8. Ein Teil der neuen Zellen verbleibt in der Basalschicht, während ein anderer Teil zur Oberfläche geschoben wird.
9. Die Zellen der Basalschicht werden durch Hemidesmosomen an der Basalmembran (Membrana basalis) befestigt.
10. Die Basalmembran (Membrana basalis) trennt die Oberhaut (Epidermis) von der darunterliegenden Lederhaut (Dermis).
11. Die nächste Schicht ist die aus mehreren Zellreihen bestehende Stachelzellschicht (Stratum spinosum).
12. Ihre Zellen sind unregelmäßig vieleckig und durch kräftige Desmosomen miteinander verbunden.
13. Im mikroskopischen Schnitt erscheint der Bereich der Desmosomen als stachelartige Fortsätze.
14. Von diesem charakteristischen Bild erhielt die Stachelzellschicht (Stratum spinosum) ihren Namen.
15. Im Inneren der Zellen entstehen zunehmend mehr aus Keratin bestehende Intermediärfilamente.
16. Diese Tonofilamente erhöhen durch ihre Verbindung mit den Desmosomen die mechanische Festigkeit des Epithels.
17. Die Basalschicht und die Stachelzellschicht werden gemeinsam häufig als Keimschicht (Stratum germinativum) bezeichnet.
18. Die dritte Schicht ist die Körnerschicht (Stratum granulosum), die gewöhnlich aus einigen Reihen abgeflachter Zellen besteht.
19. In ihren Zellen treten dunkel anfärbbare Keratohyalin-Granula auf.
20. Die Granula enthalten Proteine, die an der Verbindung der Keratinfilamente beteiligt sind.
21. In den Zellen der Körnerschicht (Stratum granulosum) entstehen außerdem lipidhaltige Lamellenkörperchen.
22. Ihr Inhalt wird in den Zellzwischenraum abgegeben und bildet dort eine wasserabweisende Schicht.
23. In der Körnerschicht beginnt der Abbau des Zellkerns und der Zellorganellen.
24. Die vierte Schicht ist die Glanzschicht (Stratum lucidum), die nur in der dicken Haut eindeutig abgrenzbar ist.
25. Dicke Haut findet sich vor allem an der Handfläche und an der Fußsohle.
26. Die Glanzschicht (Stratum lucidum) besteht aus flachen, kernlosen und durchscheinenden Zellen.
27. Diese Zellen sind bereits weitgehend mit Keratin gefüllt, bleiben jedoch noch eng miteinander verbunden.
28. In der dünnen Haut bildet die Glanzschicht (Stratum lucidum) keine eigenständig erkennbare Schicht.
29. Die oberste Schicht ist die Hornschicht (Stratum corneum), die aus abgestorbenen, flachen Hornzellen besteht.
30. Die Hornzellen werden Korneozyten genannt und besitzen weder einen Zellkern noch funktionsfähige Zellorganellen.
31. Ihr Inneres ist von einem dichten Netzwerk aus Keratinfilamenten ausgefüllt.
32. Die Korneozyten werden von einer festen Proteinhülle umgeben und außen von Lipidschichten begrenzt.
33. Die Dicke der Hornschicht (Stratum corneum) variiert abhängig von der mechanischen Belastung der jeweiligen Körperregion.
34. An der Handfläche und der Fußsohle ist die Hornschicht besonders dick, während sie am Augenlid sehr dünn ist.
35. Die Abfolge der Schichten stellt die fortlaufende Reifung und Wanderung der Keratinozyten zur Oberfläche dar.