9.6 – A hangszalagok és a gége izmai – Stimmbänder und Kehlkopfmuskulatur
1. A gége hangképző apparátusának központi részét a hangredők és a hozzájuk kapcsolódó izomrendszer alkotja, amely a légzés, a hangadás és a légutak védelme során eltérő működési helyzeteket hoz létre. – Den zentralen Teil des stimmbildenden Apparats des Kehlkopfs bilden die Stimmfalten und das mit ihnen verbundene Muskelsystem, das bei Atmung, Phonation und Schutz der Atemwege unterschiedliche Funktionsstellungen erzeugt.
2. Anatómiailag meg kell különböztetni a hangredőt (plica vocalis) a benne húzódó hangszalagtól (ligamentum vocale), mivel a redő a szalag mellett nyálkahártyát és izomszövetet is tartalmaz. – Anatomisch ist die Stimmfalte (Plica vocalis) von dem in ihr verlaufenden Stimmband (Ligamentum vocale) zu unterscheiden, da die Falte neben dem Band auch Schleimhaut und Muskelgewebe enthält.
3. Elöl a pajzsporc belső felszínéhez, hátul pedig a kannaporc hangnyúlványához rögzülő hangszalag rugalmas váza meghatározza a hangredő szabad medialis szélének mechanikai tulajdonságait. – Das vorn an der Innenfläche des Schildknorpels und hinten am Stimmfortsatz des Stellknorpels befestigte Stimmband bildet ein elastisches Gerüst, das die mechanischen Eigenschaften des freien medialen Stimmfaltenrandes bestimmt.
4. A két hangredő között fekvő hangrés (rima glottidis) nem állandó alakú nyílás, hanem szélességét és körvonalát a gégeporcokat mozgató izmok pillanatról pillanatra változtatják. – Die zwischen den beiden Stimmfalten liegende Stimmritze (Rima glottidis) ist keine Öffnung mit unveränderlicher Form, sondern wird in Weite und Kontur fortlaufend durch die Kehlkopfknorpel bewegenden Muskeln verändert.
5. Nyugodt légzéskor a hangredők egymástól eltávolodva szabad utat engednek a levegőnek, hangadás előtt viszont közelednek egymáshoz, miközben feszességük és alakjuk is pontosan beállítható. – Bei ruhiger Atmung geben die voneinander entfernten Stimmfalten der Luft freien Durchtritt, vor der Phonation nähern sie sich dagegen einander an, wobei auch ihre Spannung und Form präzise eingestellt werden können.
6. E változások hátterében elsősorban a kannaporcok finom forgó- és csúszómozgásai állnak, amelyek kis elmozdulásukkal is jelentősen módosítják a hozzájuk rögzülő hangszalagok helyzetét. – Diesen Veränderungen liegen vor allem feine Dreh- und Gleitbewegungen der Stellknorpel zugrunde, die bereits durch geringe Verschiebungen die Stellung der an ihnen befestigten Stimmbänder deutlich verändern.
7. A gége belső izmai különböző irányokból kapcsolják össze a porcokat, ezért összehangolt működésük egyszerre képes szabályozni a hangrés tágasságát, a redők érintkezését és a hangszalagok feszességét. – Die inneren Kehlkopfmuskeln verbinden die Knorpel aus unterschiedlichen Richtungen, sodass ihr koordiniertes Zusammenwirken zugleich Stimmritzenweite, Kontakt der Falten und Spannung der Stimmbänder regulieren kann.
8. Különleges helyet foglal el közöttük a hátsó gyűrű-kannaporci izom (musculus cricoarytenoideus posterior), amely egyedüli aktív tágítóként a hangredőket a középvonaltól eltávolítja. – Eine Sonderstellung nimmt der hintere Ring-Stellknorpel-Muskel (Musculus cricoarytenoideus posterior) ein, der als einziger aktiver Öffner die Stimmfalten von der Mittellinie entfernt.
9. Vele ellentétesen működnek azok az izmok, amelyek a kannaporcok forgatásával vagy egymáshoz közelítésével szűkítik a hangrést, és ezzel megteremtik a zöngés hangképzés mechanikai feltételeit. – Ihm entgegen wirken jene Muskeln, die durch Drehung oder Annäherung der Stellknorpel die Stimmritze verengen und damit die mechanischen Voraussetzungen für die stimmhafte Phonation schaffen.
10. A pajzs-kannaporci izom és annak medialis részét képező hangizom (musculus vocalis) nem pusztán mozgatja a redőt, hanem vastagságát, feszességét és rezgési tulajdonságait is finoman módosítja. – Der Schild-Stellknorpel-Muskel und der seinen medialen Anteil bildende Stimmmuskel (Musculus vocalis) bewegen die Falte nicht nur, sondern verändern auch fein abgestimmt ihre Dicke, Spannung und Schwingungseigenschaften.
11. A gyűrű- és pajzsporc egymáshoz viszonyított helyzetét megváltoztató gyűrű-pajzsporci izom (musculus cricothyroideus) ezzel szemben elsősorban a hangszalagok megnyújtásában és megfeszítésében játszik szerepet. – Der die gegenseitige Stellung von Ring- und Schildknorpel verändernde Ring-Schildknorpel-Muskel (Musculus cricothyroideus) wirkt dagegen vor allem an Verlängerung und Spannung der Stimmbänder mit.
12. Hangadáskor a közelített hangredőkön áthaladó kilégzési légáram periodikus rezgéseket hoz létre, amelyek kialakulása a redők mechanikai tulajdonságainak és az alattuk uralkodó légnyomásnak az együttműködésétől függ. – Bei der Phonation erzeugt der durch die angenäherten Stimmfalten strömende Ausatemstrom periodische Schwingungen, deren Entstehung vom Zusammenwirken der mechanischen Eigenschaften der Falten mit dem unter ihnen herrschenden Luftdruck abhängt.
13. A keletkező hang magasságát elsősorban a rezgő hangredők hossza, feszessége és tömege határozza meg, amely paramétereket a gégeizmok bizonyos határok között folyamatosan módosíthatják. – Die Tonhöhe wird vor allem durch Länge, Spannung und Masse der schwingenden Stimmfalten bestimmt, wobei die Kehlkopfmuskeln diese Parameter innerhalb bestimmter Grenzen fortlaufend verändern können.
14. A hangerő szabályozásában ezzel szemben nagyobb szerepet kap a kilégzési légáram és a subglotticus nyomás, miközben a hangredők záródásának módja a keletkező hang minőségét is befolyásolja. – Für die Lautstärkeregulation spielen dagegen Ausatemstrom und subglottischer Druck eine größere Rolle, während die Art des Stimmfaltenschlusses zugleich die Qualität des entstehenden Tons beeinflusst.
15. Suttogáskor a gége olyan sajátos beállítást vesz fel, amelyben a hangredők helyzete eltér a rendes zöngés beszédétől, ezért periodikus rezgés helyett főként turbulens légáramlás kelti a hallható hangot. – Beim Flüstern nimmt der Kehlkopf eine besondere Einstellung ein, bei der die Stimmfalten anders stehen als bei normaler stimmhafter Sprache, sodass der hörbare Laut überwiegend durch turbulente Strömung statt durch periodische Schwingung entsteht.
16. Ugyanez a mozgékony rendszer nemcsak a hangadást szolgálja, hanem köhögéskor szoros glottiszárást, nyeléskor pedig a supraglotticus képletekkel együttműködve hatékony légúti védelmet tesz lehetővé. – Dasselbe bewegliche System dient nicht nur der Phonation, sondern ermöglicht beim Husten einen festen Glottisschluss und beim Schlucken im Zusammenwirken mit supraglottischen Strukturen einen wirksamen Atemwegsschutz.
17. A gyors és rendkívül pontos izomműködés idegi irányítása döntően a bolygóideg (nervus vagus) gégei ágain keresztül történik, amelyek motoros és érző feladatai anatómiailag jól elkülönülnek. – Die nervale Steuerung der schnellen und äußerst präzisen Muskelarbeit erfolgt überwiegend über die Kehlkopfähste des Nervus vagus, deren motorische und sensible Aufgaben anatomisch klar voneinander abgrenzbar sind.
18. Mivel ugyanazon finom mechanizmus biztosítja a szabad légzést, a hangrés zárását és a hangredők rezgésének szabályozását, a gégeizmok vagy beidegzésük károsodása a rekedtségtől egészen a súlyos légúti szűkületig terjedő következményekkel járhat. – Da derselbe fein abgestimmte Mechanismus freie Atmung, Stimmritzenschluss und Regulation der Stimmfaltenschwingung gewährleistet, können Schädigungen der Kehlkopfmuskeln oder ihrer Innervation Folgen von Heiserkeit bis hin zu einer schweren Atemwegsverengung verursachen.
(aufklappen)magyar
1. A gége hangképző apparátusának központi részét a hangredők és a hozzájuk kapcsolódó izomrendszer alkotja, amely a légzés, a hangadás és a légutak védelme során eltérő működési helyzeteket hoz létre.
2. Anatómiailag meg kell különböztetni a hangredőt (plica vocalis) a benne húzódó hangszalagtól (ligamentum vocale), mivel a redő a szalag mellett nyálkahártyát és izomszövetet is tartalmaz.
3. Elöl a pajzsporc belső felszínéhez, hátul pedig a kannaporc hangnyúlványához rögzülő hangszalag rugalmas váza meghatározza a hangredő szabad medialis szélének mechanikai tulajdonságait.
4. A két hangredő között fekvő hangrés (rima glottidis) nem állandó alakú nyílás, hanem szélességét és körvonalát a gégeporcokat mozgató izmok pillanatról pillanatra változtatják.
5. Nyugodt légzéskor a hangredők egymástól eltávolodva szabad utat engednek a levegőnek, hangadás előtt viszont közelednek egymáshoz, miközben feszességük és alakjuk is pontosan beállítható.
6. E változások hátterében elsősorban a kannaporcok finom forgó- és csúszómozgásai állnak, amelyek kis elmozdulásukkal is jelentősen módosítják a hozzájuk rögzülő hangszalagok helyzetét.
7. A gége belső izmai különböző irányokból kapcsolják össze a porcokat, ezért összehangolt működésük egyszerre képes szabályozni a hangrés tágasságát, a redők érintkezését és a hangszalagok feszességét.
8. Különleges helyet foglal el közöttük a hátsó gyűrű-kannaporci izom (musculus cricoarytenoideus posterior), amely egyedüli aktív tágítóként a hangredőket a középvonaltól eltávolítja.
9. Vele ellentétesen működnek azok az izmok, amelyek a kannaporcok forgatásával vagy egymáshoz közelítésével szűkítik a hangrést, és ezzel megteremtik a zöngés hangképzés mechanikai feltételeit.
10. A pajzs-kannaporci izom és annak medialis részét képező hangizom (musculus vocalis) nem pusztán mozgatja a redőt, hanem vastagságát, feszességét és rezgési tulajdonságait is finoman módosítja.
11. A gyűrű- és pajzsporc egymáshoz viszonyított helyzetét megváltoztató gyűrű-pajzsporci izom (musculus cricothyroideus) ezzel szemben elsősorban a hangszalagok megnyújtásában és megfeszítésében játszik szerepet.
12. Hangadáskor a közelített hangredőkön áthaladó kilégzési légáram periodikus rezgéseket hoz létre, amelyek kialakulása a redők mechanikai tulajdonságainak és az alattuk uralkodó légnyomásnak az együttműködésétől függ.
13. A keletkező hang magasságát elsősorban a rezgő hangredők hossza, feszessége és tömege határozza meg, amely paramétereket a gégeizmok bizonyos határok között folyamatosan módosíthatják.
14. A hangerő szabályozásában ezzel szemben nagyobb szerepet kap a kilégzési légáram és a subglotticus nyomás, miközben a hangredők záródásának módja a keletkező hang minőségét is befolyásolja.
15. Suttogáskor a gége olyan sajátos beállítást vesz fel, amelyben a hangredők helyzete eltér a rendes zöngés beszédétől, ezért periodikus rezgés helyett főként turbulens légáramlás kelti a hallható hangot.
16. Ugyanez a mozgékony rendszer nemcsak a hangadást szolgálja, hanem köhögéskor szoros glottiszárást, nyeléskor pedig a supraglotticus képletekkel együttműködve hatékony légúti védelmet tesz lehetővé.
17. A gyors és rendkívül pontos izomműködés idegi irányítása döntően a bolygóideg (nervus vagus) gégei ágain keresztül történik, amelyek motoros és érző feladatai anatómiailag jól elkülönülnek.
18. Mivel ugyanazon finom mechanizmus biztosítja a szabad légzést, a hangrés zárását és a hangredők rezgésének szabályozását, a gégeizmok vagy beidegzésük károsodása a rekedtségtől egészen a súlyos légúti szűkületig terjedő következményekkel járhat.
(aufklappen)német
1. Den zentralen Teil des stimmbildenden Apparats des Kehlkopfs bilden die Stimmfalten und das mit ihnen verbundene Muskelsystem, das bei Atmung, Phonation und Schutz der Atemwege unterschiedliche Funktionsstellungen erzeugt.
2. Anatomisch ist die Stimmfalte (Plica vocalis) von dem in ihr verlaufenden Stimmband (Ligamentum vocale) zu unterscheiden, da die Falte neben dem Band auch Schleimhaut und Muskelgewebe enthält.
3. Das vorn an der Innenfläche des Schildknorpels und hinten am Stimmfortsatz des Stellknorpels befestigte Stimmband bildet ein elastisches Gerüst, das die mechanischen Eigenschaften des freien medialen Stimmfaltenrandes bestimmt.
4. Die zwischen den beiden Stimmfalten liegende Stimmritze (Rima glottidis) ist keine Öffnung mit unveränderlicher Form, sondern wird in Weite und Kontur fortlaufend durch die Kehlkopfknorpel bewegenden Muskeln verändert.
5. Bei ruhiger Atmung geben die voneinander entfernten Stimmfalten der Luft freien Durchtritt, vor der Phonation nähern sie sich dagegen einander an, wobei auch ihre Spannung und Form präzise eingestellt werden können.
6. Diesen Veränderungen liegen vor allem feine Dreh- und Gleitbewegungen der Stellknorpel zugrunde, die bereits durch geringe Verschiebungen die Stellung der an ihnen befestigten Stimmbänder deutlich verändern.
7. Die inneren Kehlkopfmuskeln verbinden die Knorpel aus unterschiedlichen Richtungen, sodass ihr koordiniertes Zusammenwirken zugleich Stimmritzenweite, Kontakt der Falten und Spannung der Stimmbänder regulieren kann.
8. Eine Sonderstellung nimmt der hintere Ring-Stellknorpel-Muskel (Musculus cricoarytenoideus posterior) ein, der als einziger aktiver Öffner die Stimmfalten von der Mittellinie entfernt.
9. Ihm entgegen wirken jene Muskeln, die durch Drehung oder Annäherung der Stellknorpel die Stimmritze verengen und damit die mechanischen Voraussetzungen für die stimmhafte Phonation schaffen.
10. Der Schild-Stellknorpel-Muskel und der seinen medialen Anteil bildende Stimmmuskel (Musculus vocalis) bewegen die Falte nicht nur, sondern verändern auch fein abgestimmt ihre Dicke, Spannung und Schwingungseigenschaften.
11. Der die gegenseitige Stellung von Ring- und Schildknorpel verändernde Ring-Schildknorpel-Muskel (Musculus cricothyroideus) wirkt dagegen vor allem an Verlängerung und Spannung der Stimmbänder mit.
12. Bei der Phonation erzeugt der durch die angenäherten Stimmfalten strömende Ausatemstrom periodische Schwingungen, deren Entstehung vom Zusammenwirken der mechanischen Eigenschaften der Falten mit dem unter ihnen herrschenden Luftdruck abhängt.
13. Die Tonhöhe wird vor allem durch Länge, Spannung und Masse der schwingenden Stimmfalten bestimmt, wobei die Kehlkopfmuskeln diese Parameter innerhalb bestimmter Grenzen fortlaufend verändern können.
14. Für die Lautstärkeregulation spielen dagegen Ausatemstrom und subglottischer Druck eine größere Rolle, während die Art des Stimmfaltenschlusses zugleich die Qualität des entstehenden Tons beeinflusst.
15. Beim Flüstern nimmt der Kehlkopf eine besondere Einstellung ein, bei der die Stimmfalten anders stehen als bei normaler stimmhafter Sprache, sodass der hörbare Laut überwiegend durch turbulente Strömung statt durch periodische Schwingung entsteht.
16. Dasselbe bewegliche System dient nicht nur der Phonation, sondern ermöglicht beim Husten einen festen Glottisschluss und beim Schlucken im Zusammenwirken mit supraglottischen Strukturen einen wirksamen Atemwegsschutz.
17. Die nervale Steuerung der schnellen und äußerst präzisen Muskelarbeit erfolgt überwiegend über die Kehlkopfähste des Nervus vagus, deren motorische und sensible Aufgaben anatomisch klar voneinander abgrenzbar sind.
18. Da derselbe fein abgestimmte Mechanismus freie Atmung, Stimmritzenschluss und Regulation der Stimmfaltenschwingung gewährleistet, können Schädigungen der Kehlkopfmuskeln oder ihrer Innervation Folgen von Heiserkeit bis hin zu einer schweren Atemwegsverengung verursachen.